Bölcs-balga, boldog-boldogtalan ember

Életminőségünk őrzése, javítása és rontása

ABCD

Élethiány és romlás-rontás leltár - 11.

Márai Sándor

HALOTTI BESZÉD

Látjátok feleim, szemtekkel, mik vagyunk:

Por és hamu vagyunk.

Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek...

Össze tudod-e rakni még a Margit szigetet?

Már minden csak dirib-darab, szilánk, avitt kacat,

A halottnak szakálla nő, a neve számadat.

Nyelvünk is foszlik, szakadoz és a drága szavak

Elporladnak, elszáradnak a szájpadlat alatt.

A pillangó, a gyöngy, a szív nem az már, ami volt,

Amikor a költő még egy család nyelvén dalolt,

És megértették, ahogy a dajkának énekét

A szunnyadó, nyűgös gyerek álmában érti még.

Szívverésünk titkos beszéd, álmunk zsiványoké,

A gyereknek Toldi-t olvasom, s azt feleli: oké!

A pap már spanyolul morogja koporsónk felett:

"A halál gyötrelmei körülvettek engemet..."

Az óhiói bányában megbicsaklik a kezed,

A csákány koppan, s nevedről lehull az ékezet,

A Tyrrén tenger zúgni kezd, s hallod Babits szavát,

Krúdy hárfája zengi be az ausztrál éjszakát...

Még szólnak és üzennek ők mély szellemhangokon,

A tested is emlékezik, mint távoli rokon.

Még felkiáltasz: Az nem lehet, hogy oly szent akarat...

De már tudod: Igen! Lehet!... És fejted a vasat

Thüringiában. Posta nincs. Nem mernek írni már.

Minden katorga jeltelen. Halottért sírni kár.

A konzul gumit rág, zabos, törli szemüvegét.

Látnivaló: untatja a sok okmány és pecsét.

Havi ezret kap és kocsit. A missis és a baby

Fényképe áll az asztalán. Mi volt nekik Ady?

Mi volt egy nép? Mi ezer év? Költészet és zene?

Arany szava? Rippl színei? Bartók vad szelleme?

Az nem lehet, hogy annyi szív... Maradj nyugodt, lehet!

A nagyhatalmak cserélnek majd hosszú jegyzékeket.

Te hallgass és figyelj! Tudjad: már él a kis sakál,

Mely afrikai sírodon tíz körmével kapál.

Már sarjad a vad kaktusz is, mely elfedi neved

A mexikói fejfán, hogy ne is keressenek.

Még azt hiszed, hogy élsz... Nem... Rossz álom ez is!

Mert hallod a dörgő panaszt: Testvér testvért elad!

S egy hang aléltan közbeszól: Ne szóljon ajakad...!

Egy másik nyög: Nehogy ki távol sír a nemzeten...

Még egy hörög: Megutálni is kénytelen legyen...

Hát így. Keep smiling. És ne kérdezd senkitől, miért?

Vagy rosszabb voltam mint ezek? Magyar voltál. Ezért!

És szerb voltál, litván, román. Most hallgass és fizess!

Kimúltak az aztékok is. Lesz majd hát, ami lesz.

Egyszer kiás egy nagy tudós, mint avar leletet.

A rádióaktív hamu mindent betemet...

Tűrd, hogy ember nem vagy ott, csak osztályidegen!

Tűrd, hogy ember nem vagy itt, csak szám egy képletben!

Tűrd, hogy Isten tűri ezt, s a vad tajtékos ég!

Nem kell villámot gyújtani, hasznos a bölcsesség...

Mosolyogj, mikor a pribék kitépi nyelvedet.

Köszönd a koporsóban is, ha van, ki eltemet.

Őrizd eszelősen néhány jelződet, álmodat,

S ne mukkanj, mikor a boss megszámolja fogad!

Szorongasd még rongyaid, a bugyrodat, szegény

Emlékeid: egy hajfürtöt, fényképet, költeményt...

Mert ez maradt. Zsugorian nég számbaveheted

A Mikó utca gesztenyefáit, mind a hetet...

És Jenő nem adta vissza a Shelley kötetet...

És már nincs, akinek a hóhér eladja a kötelet...

És elszáradnak idegeink, elakad vérünk, agyunk...

Látjátok feleim, szemtekkel, mik vagyunk:

Ime, por és hamu vagyunk.

*

Orgazda, tolvaj mind egy zsákba valók.

Orgazdát egy szöggel feljebb akasztják.

*

Intézményes rosszhiszeműség

A tanár a diákot eleve rossznak tartja,

Aki épphogy nem okosabb, műveltebb,

Pláne nem jóra nevelt stb. akar itt lenni -

Míg a diák a tanárt eleve ellenségnek,

Akit ki kell játszani, át kell verni,

Az iskolát passzív ellenállással kibírni stb.

*

Az autókázás minősége

Defekt van, pótkerék nincs

Lefullad a motor, gyenge a fék

Szűk a férőhely, benzinszag jön be

Túl óvatos kezdő, vagy sportos menő vezet

Zuhog az eső, s nem jó az ablaktörlő

Lopott a kocsi, és üldöznek a rendőrök

Vaksötét van, s nem látni az útvonalat

A felvett stoppos erőszakoskodni kezd…

Mindentől távol elfolyik, kifogy a benzin

A részeg utasok lökdösik az ideges sofőrt

Az anyós mellőled dirigálja, hogy mit csinálj…

Döcög a jármű, kamionok előzgetnek

Stb. stb.

*

A csillagokat lehoznám Neked az Égről,

Csak azt ne kérd, hogy most felporszívózzak

*

Rosszul választod meg a műfajt,

Rossz versenyszámban indulsz az életben,

S mint pont a nyúl ellen versenyt futó teknőc,

Eleve kudarcra, vereségre ítéled magadat…

*

Epigon – dublőr - imitátor

Hasonmás versenyre készülsz,

S a végén – hogy, hogy nem – úgy maradsz

*

Mint az etruszk kínzók,

Egy hullához kötöznek, így rohadsz el,

Vagy egy „tetszhalott” ember kötöz magához…

*

"Emlékezetét ha elejti,

Arcát ha sötétbe rejti,

Szavát, dalait ha felejti:

Por, hó, üres árny a nép."

(Keresztury Dezső)

*

Nem Tom és Jerry

A macska-egér harc egyenlőtlen esélyei

*

Heroikus pótcselekvő

Hátad mögött volt az Isten,

S te mégis megkerülted érte a Földet…

*

Egyet lépsz előre, kettőt hátra

Nem lépsz hátra, hogy lendületből ugorj

Egy forgó hengeren „jársz”, így végülis helyben

Ha lassan jártál volna, tovább értél volna…

*

Minden évben egyszer fordított nap volt,

De azután – nem vették észre? – így maradt,

S azóta a nyúl visz a puskát, s az asszonyon a nadrág

*

Csak az kap kölcsönt vagy hitelt,

Aki hitelt érdemlően be tudja bizonyítani,

Hogy az égadta világon semmi szüksége sincs rá

*

Anti-iskolák

Éppen azokat a tantárgyakat utáltatják meg,

azoktól veszik el végleg a kedved az iskolákban,

amikhez magolni se kell,

csak a józan eszed használni,

s amikre amúgy életfogytig szükséged lenne:

logika, filozófia, nyelvtan, testnevelés, ének stb.

*

Matek és filozófia mumus

Már a kicsit nagyobb gyerekek se kérdeznek,

Mert félnek, hogy kórusban hangosan kinevetik őket,

Így mindenki csendben ül, s úgy tesz, mintha értené…

*

Egyeseknek kétszer jobbnak kell lenniük,

Hogy legalább fele annyi esélyük legyen,

Mint ugyanarra az állásra stb. pályázó társaknak

*

Számkivetés

Akik szóvá teszik,

hogy a király meztelen,

Azokat örökre száműzik a hazájuktól,

Elvágják az élettő gyökereiktől –

Mások meg maguk önként emigrálnak,

Mintha magukat akarnák büntetni…

*

Demagógia

Felelőtlen/számonkérhetetlen ígéretek,

Amikkel választásokat, hatalmat lehet nyerni,

Illetve amivel regulázni lehet a hívők birkanyáját

*

Korbács

Ha nem hinnéd, hogy Isten szeme mindent lát

És nem rettegnél az örök túlvilági bűnhődéstől,

Akkor csakis a tiltott gyümölcsök ízét élveznéd

*

Mézesmadzag

Ráharapsz a csalétekre,

A várható juttatás-jutalom megszédít,

S teljesen eltompítja ösztönös veszélyérzeted

*

Hadaró - vontatott

Aki minden szót egyszerre mondana ki

Aki félórás szüneteket tart két szó között

*

Ami könnyen jött, az könnyen megy

Az ebül szerzett jószág meg ebül vész el

*

Információ

Vagy alul, vagy félretájékoztatnak

Amúgy meg beledobnak a hírözönvízbe

*

Aszimmetria

Rólad mindent tudhatnak,

De te róluk ezen kívül szinte semmit

*

Étekfogó hiány

Sohasem tudható előre, hogy amit eszel,

Az éltető táplálék-e, avagy halálos méreg

*

Ételmérgezés és elkezelés

Hol hasmenést, hol székrekedést kapsz

*

Demarkációs vonal

A falutokat kettéosztják

És csak útlevéllel lehet(ne) átjárni innen oda

*

Nincs jó szél annak,

Aki nem tudja, hogy merre akar hajózni

*

Egy csónakban, hajóban evezünk

De van aki a fedélzeten napozik és habzsol,

A másik meg az alagsorban leláncolva gályázik

*

Hírlapi kacsákat fogyasztasz reggelire

*

Kényszerzubbonyban szerelmeskedni,

Gúzsbakötve táncolni, ugrálni, futni stb.

*

Ha elrepül a papírod, oda a „tudományod”…

*

Öntörvényű

Nem ismeri vagy nem tiszteli a törvényeket,

Se a természetieket, pl. a gravitációét, s lezuhan,

Se a társadalmiakat: modortalansága kiközösíti…

*

Mindent tudni akarsz

Pl. még azt is, hogy szeretkeznek a szüleid,

Mennyi a fűszál a réten, hajszál a fejeden…

*

Vasárnapi apuka

Szereptévesztésben vagy és maradsz:

Atyai szigor helyett következetesen megengedő

*

Majomszeretet

Kényeztetéssel nevelsz mihaszna kölköt

Amikor észbe kapsz, már keserves igazítani

*

Örökkön örökké

Vagy takaréklángon vagy lobogva, gyorsan elégve

*

Kekeckedő határőrség

A hónapokig tervezett utazásod meghiúsul,

Mert a vámos elrejtett zsebpénzt talál nálad

*

Gáz-álarcban

Már csak így lehet az utcán közlekedni

*

Nincs Ariadné fonal,

Ami eligazítana a bürokrácia labirintusaiban

*

Majdnem minden tilos,

Ami megengedett, az viszont kötelező

*

Fejtetőre állva

Szabad csak enni, inni és üríteni…

*

Mérges leszel, vagy és maradsz

Más hibája miatt magadat „bünteted”…

*

Az akarót repíti,

A nem akarót maga után vonszolja a Sors

*

Megtizedelés

Aki éppen a tízedik a sorban,

Azt a fegyelem erősítése végett lelövik

*

B-lista, fekete lista

Deklasszálás és Berufsverboten

*

Torkán akad

Se lenyelni, se kiköpni

Se megszokni, se megszökni

*

Ellendrukker

Nem a csapatodat buzdítod,

Hanem az ellenfelet ócsárlod, sértegeted

(amivel az esetleges siker értékét csökkented)

*

Az igazság bunkója

Legyen igazság és vesszen a világ

*

Száll a kakukk…

Cseberből egy nagyobb vödörbe

A fenyegető börtön elöl diliházba menekülő

*

Modern – gőzerővel folyó - szerecsenmosdatás

*

Uniformis

Nem a katonához szabják a ruhát.

Nem. Hanem a katonát szabják a ruhához.

*

A katona nem fázik – csak úgy érzi

*

Kompromittálva

Te ugyan nem írtál alá besúgói vállalást,

De azért el-eljársz találkákra, hogy ezt elmondd

*

Messziről jött ember meséi

És aki a filozófusok között a legjobb fizikus

*

A tökéletes átlagember

Aki a statisztikai évkönyvből lép ki

*

Emberhajsza

Pusztuljon mindenki, ha közte van a bűnös

*

Az önismeretlen önelégült

És az örökké elégedetlen perfekcionista

*

Magánzárkában

Hermetikusan elkülönítve a külvilágtól

Hírt nem kaphatsz és nem is adhatsz stb.

Teljes az izoláció – még az őr sem szól hozzád.

*

Nyilvánosságba vetve

Mint a sorkatonaságnál anno,

Amikor még a WC ajtót sem szabadott bezárni

(Talán csak az éjszakai őrségben hagytak magadra)

*

Más tollaival ékeskedsz – egy darabig

Majd jön a blama és a tartós szégyenfolt

*

Kínai örömforrás

Csak akkor és abban van örömöd,

Ha pl. fájdalomig csavarod ki ujjadat,

Majd utána élvezed az alaphelyzetet…

*

Amit nem használsz, elsatnyul

Elsorvadnak kéz- és lábizmaid

Berozsdásodik az agyad-eszed,

Hamuvá válik az isteni szikra tüze,

S elkorcsosul benned a szeretet képessége

*

Carpe diem

Úgy élsz, mintha örökké élnél

Amit ma megtehetnél, halasztod holnapra

*

Carpe diem

Minden nap úgy élsz,

Mintha a mai nap lenne az utolsó,

Torkoskodsz, habzsolsz, kicsapongasz stb.

*

Lassú víz partot mos

Anyád addig rágja a füled,

Míg elveid ellenére beadod a derekad

*

Hamar munka ritkán jó

A mű gyorsan kész, hamar feledésbe vész

*

Szerelmes háziasszony

Az étel vagy sótlan és nincs só,

Vagy visszacsinálhatatlanul elsózott

*

Két rossz párosítása

Svéd árak-adók és etióp munkabérek

*

Szamárlétra

Kapaszkodsz és nyalsz felfelé, taposol lefelé

*

Janicsár értelmiségi

Mint egy elrabolt és hazája ellen nevelt gyerek

*

Nem az életnek, az iskolának tanulsz

*

- Tanár Úr! Én készültem!

(De pálcához nyúl az Élet Tanár Úr)

*

Képzavaros

Az idő vasfoga elszállt felettünk

*

Egy kis hazugsággal indulsz,

De ez beindítja a lavinát és maga alá temet

*

Csak egy kavics van a cipődben,

Viszont megállás nélkül futtatnak, szalasztanak

*

Apád a saját képére teremtene, formálna,

S leteremt, és a képedre mászik, ha ellenkezel

*

Vak vezet világtalant

Vakok között félszemmel királykodsz

*

Szól a néprádió

Egész nap, mindenhol és lehalkíthatatlanul

*

Tantaluszi kín

Terített asztal mellett éheztetnek,

Esetleg még gúnyolnak, meg is aláznak…

*

Ehetsz, ihatsz, alhatsz, ölelhetsz,

De a hivatásod gyakorlásától eltiltanak…

*

Ez a világ olyan világ,

Hogy sokat ígér, keveset ád,

S az, amit ád, az is keserű

*

Azért iszol, mert bánatod van.

Azért vagy bánatos, mert iszol.

*

Idegen földön kell megnyomorodnod

S csak keservesen hullajtod könnyeid

*

Megszokta, mint czigány a verést.

Mindent megszoksz, soha nem szöksz.

*

A kőfalak leomlanak

Korál

1. Fáradt vagyok, és te oly messze vagy,

És már alig értem szavad.

Végigéltél, tudom kemény dolgokat,

És szíved mélyén súlyos csönd maradt.

De félek már, sosem érhetlek el,

Kőfalakba ütközik kezem.

2. Kőfalak állnak az emberek között,

A szó még nem tört rajtuk át,

Nincs társ a bajban és nincs egymáshoz út,

És áll, a kőbe zárt világ.

De elmúlnak egyszer a szörnyű éjszakák,

És lelkünkben felenged a jég.

3. Fáradt vagyok, és te oly messze vagy,

De indulok, indulj velem.

Mindenki jöjjön, ha én hívom el,

Ha hívom, hogy boldog legyen!

Az éjszakát végre felváltja a nap,

És a kőfalak leomlanak.

https://www.youtube.com/watch?v=7yHqwRp1vPk&feature=kp