Gyémánt és arany

Gyémánt és arany Schöck Ottó – Sztevanovity Dusán Annyi minden van, mit úgy szeretnél Néha bánt, ha tudod, távol a cél Vagy tán épp a cél e lőtt Tűnik úgy, most fogytán van e rőd S te mégis tovább mész Lehet égbe nyúló csúcs, ami hív Néha oly magasra vágyik a szív Sűrű útvesztőkbe érsz De a csúcsra gondolsz És csapdáitól többé már nem félsz Mert te is fényre vágysz, mint minden, ami él De mikor célhoz érsz, és boldog lehet nél Máris új tervre gondolsz, máris új útra indulsz És az életben épp ez a szép Oly sok ember merész álmokat sző De a siker árát sokallja ő És csak arra vár, hogy majd arra jár a Fortuna De kár ebben bízni Mert a gyémánt és arany fénye szép De ti éd ez a fény akkor lehet csak Ha érte a mélybe le mész, érte mész Hát indulj, és hozd fel onnan Fénye kárpótol majd minden nehéz percért Nem csak gyémánt és arany lehet szép Téged tán egész más után hajszol most a vágy Indulj hát, hidd el, nem lesz ne héz az út Mit végigjársz, ha gondolsz rá Hogy jön, mit úgy vársz Érdemes volt Akkor meglátod, hogy érdemes volt Tudom, rájössz, érdemes volt Harcolnod így