Bölcs-balga, boldog-boldogtalan ember

Életminőségünk őrzése, javítása és rontása

ABCD

Jenő édenkertje, földje és pokla – 4.

Rövid és nyers feljegyzések, emlékeztetők…

Arany János

TAMBURÁS ÖREG ÚR

Az öreg úrnak van egy tamburája,

S mikor az ihlet s unalom megszállja,

Veszi a rozzant, kopogó eszközt

S múlatja magát vele négy fala közt.

Nem figyel arra deli hallgatóság,

Nem olyan szerszám, divata is óság:

Az öreg úr, (fél-süket és fél-vak),

Maga számára és lopva zenél csak.

Ami dalt elnyűtt ez az emberöltő,

S mit összelopott mai zene-költő,

Öreg úrnak egyről sincs tudomása;

Neki új nem kell: amit ő ver, más a’.

Mind régi dalok, csuda hangmenettel:

Váltva kemény, lágy, - s magyar a némettel; -

Hegyes-éles jajja úti betyárnak,

Ki hallja szavát törvényfa-madárnak.

Nyers, vad riadás... mire a leglágyabb

Hangnembe a húr lebukik, lebágyad,

Ott zokog, ott csúsz kígyó-testtel...

Hol végzi, ki tudná? nincs az a mester.

Majd egyszerü dal, édesdeden ömlő

- Tiszta remekké magába’ szülemlő -

Pendűl, melyen a tánc tétova ringat,

Mint lombot a szél ha ütemre ingat.

Olykor egy-egy ének nyújt neki vígaszt;

A hitujítás kora szűlte még azt:

Benne a tört szív, bűnt-vallva, leverve,

Vagy erős hittel Istenhez emelve.

Mindezt öregúr, nem mintha kihozná

Kopogójábul - csak képzeli hozzá;

S ha nem sikerül kivitelben a dal:

A két öreg szerszám egymásra utal.

De azért nem tűri rajta meg a port;

Emlékezetes neki minden akkord;

Egy hang: s feledett régi dalra émed -

Szövege cikornyás, dallama német.

Az öreg úr így, dalai közt élve,

Emlékszik időre, helyre, személyre:

Kitől, mikor és hol tanulta, dalolta

Ezt is, amazt is, gyermekkora olta.

Néha egy új dalt terem önkint húrja,

S felejti legott, már ő le nem írja;

Később, ha megint eszébe ütődik:

Álmodta-e, vagy hallotta? - tünődik.

Sokra bizony már alig viszi dolgát:

Ő is „minden nap feled egy-egy nótát”;

Nem is a művész babérja hevíti,

Csak gémberedő ujját melegíti.

Gyakorold is, amit valaha tudtál,

Hasznát veheted, ha nyomorba jutnál;

Ha kiűlsz, öregem! vele útfélre,

Hull tán kalapodba egy-egy fillérke.

(1877. július 12.)

*

MIKOR MIBŐL ÉLTEM MEG?

2007. március 28.

kilenc hónapig anyukám hasában

diplomaszerzésig szüleim gondviselése

54 év alatt mintha isteni gondviselés is lett volna

alkalmi és nyári diákmunka

szobafestő- és mázoló segédmunka

üvegvisszaváltás, vasgyűjtés, könyveladás

egyetemi ösztöndíj (tanulmányi-szociális)

matematika korrepetálás

baráti kölcsön - zálogház

kérdőívezések, szellemi segédmunkák

tudományos segédmunkatárs (1977-1980)

szociológiai felmérés és tanulmányírás

fél év filozófia oktatás

szamizdat előállítás és terjesztés

pénzbeli és természetbeni adományok

alapítványi támogatások

szamizdat emlékiratra pályázati pénz

gyülekezeti iratterjesztés

gyülekezeti segélyek

vízértékesítés-vízóraleolvasás

szociális segélyek

betegápolási díj

lépcsőháztakarítás

alkalmi fizikai munkák

házeladás és házvétel különbözete

családi örökségek

feleségem, fiam, nővérem, barátom támogatása

stb. stb. stb.

*

Miért nem akar velem-velünk találkozni egy

Amerikából - évi egyszer - egy hónapra hazalátogató

közeli vérrokon, akinek a nagybácsija vagyok?

mert nem kíváncsi rám?

mert előttem restelli, hogy anyját magára hagyta?

mert nem akar tükörbe nézni?

mert nem akar életében harmadszor is vendégül látni

mert nem akar magyarázkodni hazája elhagyása miatt?

mert fél, hogy számonkérem ifjúkori eszméit?

mert nem érdekli, hogy megy sorunk?

mert fél, hogy esetleg valamiben segíteni tudna?

mert attól tart, hogy a nyakára megyek Kaliforniába?

mert egyre jobban kezd apjához hasonlítani - (szó)fukar?

mert képtelen őszinte lenni, hazudni-elhallgatni nem akar?

mert munkaalkoholista, akinek nincs ideje beszélgetni?

mert Bush elnök úr civil katonája, s ez elég kínos?

mert az új feleségét még nem eléggé szeretem?

mert a felesége viseli a nadrágot?

mert vétettem ellene és nem tud megbocsátani?

mert túl régóta ismerem?

mert én már nem tudok neki újat mondani?

mert én csak bántanám - nem érte, de ellene haragszom?

mert újgazdagok a magukfajtájúakkal érzik jól magukat?

mert oly sok rokona és barátja van itt, s kevés az egy hónap?

mert fél, hogy pumpolni akarom az amerikai kisbácsit?

mert velem nem lehet kívülállóként fikázni a magyar viszonyokat?

mert nem akar a szemembe mondani fájó, de gyógyító igazságokat?

stb. stb. stb.

(2006-08-19 09:25 szombat)

*

ELHAGYNI OTTHONOM, HAZÁMAT

mint feldobott kő,

egyre lassabban távolodok, s gyorsabban közeledek

távolodóban az tartja bennem a lelket,

hogy van hova hazamenni

szánom azokat, akiket erőszakkal kitelepítettek,

bár anyanyelvi közegbe

szellemi embernek a legnagyobb büntetés,

ha száműzik (Mikes és Márai)

amit a magyar eufemisztikusan honvágynak hív,

az angolul: home sickness

csak úgy tudod győzködni magad, milyen jó kint,

ha fikázod a hazádat?

ahol nagyobb kenyeret adnak, ott a hazám

(csak kesernyés az íze, ugye)

ahova születél, ott van dolgod –

ha végleg elmész: megfutamodás

felnőtt korban új (konyha)nyelvet tanulni,

s azon idézni Petőfit, Adyt stb.?

tékozló fiúként persze üres zsebbel is megtérhetsz,

ha őszinte a megbánás...

vagy majd nyugdíjasként térsz haza

és 33 Stefánia szeletet eszel a cukiban?

természetes közegéből kiragadva

az ember lehet nagy hal, de partra vetve...

minél több idegent láttam,

annál jobban szeretem a hazámat

stb.

*

FALFIRKÁK - ÚJSÁGCIKK CÍMEK

2007. március 28.

Ahol ez a számítógép üzemel

- feleségem dolgozószobája, raktára, haragban hálója stb. -

az a szoba nem száraz, vagyis nedves,

és - jobb híján - most le van ragasztva

a Vasárnapi Újság egyik számával,

amihez a Tabánban ingyen jutok,

ahol vasárnap délelőtt a kispályás bajnoki meccseket játsszuk..

.Ahogy a városban, a mi falunkon sincs

semmi szép vagy bölcs üzenet, grafitti, ta ce pao stb. -

ami az előbbin van, az falrondító, "avantgarde":

élvezhetetlen és szellemtelen.

Már nem bölcs a nép,

s már kiürült a szegények és hatalomnélküliek arzenálja,

a humor? (Lásd: Bahtyin: Rabelais...)

Jók nekünk a kormánypárti, kormány által kitüntetett

profi humoristák izzadmányai? -

Na de seperjünk a mi házunk előtt,

vajon mi olvasható az én falomon,

ha - történetesen - balra nézek:

Kozmetikázott férfiak

Tapossanak el, ha tudnak! - cigányúton

Ha a gyereken csattan az ostor

Halállal végződő családi erőszak

Első a szerelem, utolsó a hatalom

Szobrot kap rejtő, a sziporkázó ponyvaiparos

Isten kommunikátora - Várszegi Asztrik

Magyarországon látványra gyúrnak a pékek

Ha meggazdagodom, politikusnak állok - Hajós András

A világirodalom klasszikusai - a népszabitól

Gregorián, Gershwin, Grammy

Kempingezni ma már luxus

Janza Kata a musicalszerepek édes rabságában

Ismét harcbab áll az mnb és a kormány

Beázott a bukaresti parlament

*

FEGYVEREK

Mindenből lehet fegyver,

ahogy a kéz ökölbe szorulhat és arcba vág,

ahogy a lábbal övön alul rúghatsz...

Anno nekünk is voltak fakardjaink, íjunk, nyílpuskánk,

dobtunk követ élő és érző felebarátunkra.

Egyszer apukám légpuskájával játszva

lábon lőttem a szomszéd gyereket,

de igazán az sokkolt,

amikor a házilag eszkábált csúzlival

egyszer sikeresen levadásztam a póznáról

egy szelíden turbékoló galambot,

akinek a ti-tá-tis hangját utánozni is tudtuk,

két kezünket összekulcsolva,

a hüvelykujjak résébe belefújva...

Azóta csak önvédelemből ellentámadtam állatra,

például fenyegetően közeledő kóbor kutyafalkára...

*

MILYEN JÓ NEKEM ÉS MENNYIRE ÖRÜLÖK, HOGY

kiskertemben mezítláb sétafikálgathatok

önértékelésemnek nincs szüksége mások lenézésre

átlátok a művészeti, tudományos, vallási blöffökön

tudósság nélkül is élvezem még a "komoly zenét" is

szellemóriás elődök vállán állhatok

őstermelő méz édesíti mindennapi kávém

nem akarok mindenáron tartozni valahova

minden évszaknak sok jó oldalát látom

kevéssel, beérem, kevésből megélek

őszintén kíváncsi vagyok életsorsokra

felismerem és kikerülöm csapdákat

gyarlóságom ismerve tudok irgalmas leni

nincs alku: a mindenséggel mérem magam

önkéntes szegénységem sok társat terem

tudok drukkolni s örülni más sikerének

ismerem, kik és hogy élnek fent és lent

kinőttem a sznobizmusom, nyitott vagyok

egy sor Petőfivel bűvös kört teremtek

a költészet megújuló energiaforrásom

régi korok nagy szellemeivel társalgok

azon a tájon élhetek, ahol születtem

minden nap egy tiszta lap

édes anyanyelvem költőivel szólhatok

élettársam nem falaz a bűneimnek

bárkivel kiállok szellemi párviadalra

tudok élni a finom irónia eszközével

tudom tettetni az ostobát

tudok s szeretek is - magamon - nevetni

kedves emléktárgyaim vesznek körül

leépítettem a felesleges kapcsolatokat

a feleségem a szerelmem és a szeretőm

nem engedtem sok csábításnak

van ember, akinek én vagyok az első

nem tudom, mennyi van még hátra

csak addig nyújtózkodok, míg a takaróm...

nem kényszerültem rá hazugságokra

kiváltottam a zálogomat

megadtam a módját a ... (szabad a gazda)

sikerült a kisebbik rosszat választanom

isteni szerencsével megelőztem egy bajt

olyan ételt ehetek, ami pont nekem főtt

pár akkorddal teljesértékűen zenélhetek

kapásból rögtönzök szöveget a dallamra

nem azért megyek el, hogy ne legyek otthon

kutyám idomításának szedem gyümölcsét

nincs ember, aki elől bujkálok

van lelkierőm kidobni a selejtet

átlátok a szitán

én állítom a rádió hangerejét

kedvesem óvatosan ébresztget

van rejtekhelyem, ahova elbújhatok

sok kis ügyes eszköz áll a kezemre

minden élethelyzetre van viccem s dalom

szeretek és tudok elvegyülni és kiválni

személyreszabottan köszönök, s rámosolygok

annyi mindent elfed a feledés homálya

*

HA

NEM LENNÉK ILYEN SZEGÉNY,

AKKOR

megcsináltatnám a fogaimat

kiadnám életem első kiskönyvét

elutaznék a Balaton felvidékre

vennék egy saját számítógépet

átrakatnám a cserépkályhánkat

havonta vennék egy-két új könyvet

elmennék egy-egy hangversenyre

csináltatnék egyszer a lábamra cipőt

ajándékoznék a csapatnak egy labdát

lenne egy saját BKVSZ bérletem

vásárolnék olykor gitár kottát

ajándékoznék sok-sok helyi házimézet

előfizetnék egy-két folyóiratra

eljárnék vidéki kulturális rendezvényekre

ritkán még éjszakai taxi is szóba jöhetne

több és finomabb magyarbort innék

többször hívnék vendégeket

sírkövet állítanék fiam sírjára

megépíttetném a hiányzó éléskamrát

stb. stb.

*

PANASZOS, BEISMERŐ

ÉS DICSEKVŐ VALLOMÁSOK

nem jártam még távolabb Moszkvától

nem laktam még soha Pesten

nem akartam se tettes, se áldozat lenni

nem akartam kifizetni a szolgalelkűség árát

nem voltam soha se urbánus, se népi értelmiségi

nem kerestem soha nagy emberek ismeretségét

nem hiszem, hogy nincs bocsánat

nem voltam se liliomtipró, se selyemfiú

nem a karrieremet figyelve udvaroltam, nősültem

nem voltam még olyan részeg mint a disznó

nem lettem, maradtam vegetáriánus

nem publikáltam még szakmai folyóiratban

nem maradtam ott a vallás szirénszigetén

nem tettek közzé spiclijeim nevét

nem hagytam még abba a kispályás focit

nem vertek meg se civilek, se rendőrök

nem zsaroltam és nem voltam túsz

nem tettem névtelen feljelentéseket

nem kértem menedékjogot

nem voltam ott a gyerekeim születésénél

nem korrumpáltam közhivatalnokot

nem lettem sem katona, sem filozófia tanár

nem mentettem meg senkinek az életét

nem léptem politikai pályára

nem töltöttem le felfüggesztett börtönbüntetésem

nem kezdtem és nem fejezem be korán a szex'életet

nem kértem segítséget főmuftivá lett pályatársaimtól

nem aludtam még a híd alatt

nem lettem stréber, nem maradtam renitens

nem tudtak a katonaságnál beszervezni

nem építettem még meg a saját házamat

nem voltam nagyon személyválogató barátkozó

stb.

*

Van nekem olyan,

az a sokszor egyetlen igaz testi-lelki jóbarát,

akivel egymást választottuk "véd- és dacszövetségre" -

akivel minden jóban együtt vagyunk,

de aki leginkább a bajban áll mellettem,

aki tűzbe teszi értem a kezét,

aki megérzi-kitalálja, hogy mire van szükségem,

aki vagyont, időt, munkát, életet áldoz-kockáztat értem,

aki a saját kárára is használ nekem,

aki irgalmasan, de szigorúan bírál engem,

aki folyamatosan tükröt tart elém,

aki négyszemközt szid, hátam mögött dicsér, megvéd,

aki feltétlenül szeret, nem kell kiérdemelnem,

aki csak tisztességes dolgot kér tőlem,

aki lakomámra utolsónak, betegágyamhoz elsőnek ér,

akitől távol áll a hízelgés,

aki jótanácsot ad, ha semmit nem hallgatok el,

aki figyelmesen követi életem s figyelmeztet,

aki a válságban beavatkozik, közvetít,

aki távollétében is gondom viseli: rajtam gondolkodik,

aki értem imádkozik, s akinek imáimba foglalhatom nevét,

akinek soha nem eszköz, de cél vagyok,

aki jobbá, szebbé, igazabbá, szabadabbá tesz,

aki engem magánál különbnek tart,

aki nem ráz le egy előregyártott olcsó vigasszal,

aki engem vidítva vidul s engem boldogítva boldogul,

aki hisz és bízik bennem, olyannak lát, ami lehetek,

aki akkor is hű, ha neki viszi fel Isten a dolgát,

aki még kapcsolatunkat is kockára teszi értem...

És én vagyok ilyen valaki másnak?

*

FELTÉTLENÜL

A feltétlen szeretet képessége és gyakorlata

az ember legnagyobb isteni adománya és csodája,

amit nem kell kiérdemelni,

s amire nem lehet érdemtelenné válni,

s ami nem függ az idő és a körülmények változásától

*

MI LETT VOLNA, HA

Sohasem tudhatjuk meg,

hogy milyen más ember lett volna belőlünk,

ha sorsfordító döntéseinket máshogy hozzuk meg -

más pályára megyünk, más lesz az élettársunk

(mert mindez nem volt megírva a Sors Könyvében,

s e gondolat akkor bánt minket, ha válságban vagyunk)

*

JÓ NAPOM, HETEM-HAVOM VOLT, HA

Meglepnek egy kellemes ajándékkal

Sikerült vasárnap délutánra időzíteni csúcsformám

Nem kaptam potyagólt, sőt volt bravúros védésem

Fair play díjat adhattam-adtam az ellenfélnek

Sikerült kiengesztelni megbántott barátomat

Nem kötöttem bele egy ismerősöm rossz beszólásába

Megtaláltam a kulcsot egy lélekhez: megnyílott előttem

Majdnem árulkodtam, de megálltam, s így mégse…

Kedvesem kitalálta s teljesítette titkos kívánságom

Sikerült a fájó igazságot tréfába oltva beadnom

Nem engedtem a kísértésnek, nem borult házas hajóm

Kedvesem a nekem tetsző ruhát és frizurát viseli

Naponként hálát adok: a feleségem szellemi társam is

A házasság válságából sikerült megújulva kijönni

Sikerült a vitában egy jó ügyet jól védenem

Nem csaptam le egy felkínálkozó antiszemita poén ziccert

Nem futottam a pénzem után – új alapról újat kezdtem

*

SAVANYÚ A SZŐLŐ?

Nincs hervasztóbb annál,

Mint amikor valaki meg akarja ideologizálni,

Hogy miért jó neki a panellakás, a társtalanság stb.

Pláne, ha itt és most lenne lehetősége változtatni,

„Csak” éppen az a fránya életbátorsága hiányzik…

*

KÓBORLÓ

Addig vagy szabad ember,

Amíg ki mersz állni az út szélére stoppolni,

Még nem tudod merre mész és hol alszol ma éjjel,

Legalább belekóstolsz a vagabund/nomád életbe…?

*

AZ ÉLET CÉLJA SEMMI MÁS MINT JÓ EVÉS…

egyeztetem a többiekkel vagy meglepetésre készülök

kicsit belelapozgatok a családi receptkönyvekbe

kigazdálkodom a kosztpénzből a rá valót

elsétálok bevásárolni, a hozzávalókat kiválogatni

közben elbeszélgetek a szomszédokkal, a boltossal

a kutyámnak is örömöt szerzek, ő is "lófrálhat"

időben előkészítem, megpucolom a nyersanyagokat

ügyelek a sorrendre és a mértékre, az arányokra

kis kockázattal fűszerekkel kicsit megbolondítom ételünk

főzés-sütés közben rádiót hallgatok szeretteimre gondolok

tiszta a konyha, az étkező és tiszta a kezünk-szívünk is

jól időzítve és szépen terítve tálalok és kínálgatok

szép lassan eszünk, s jóízűen beszélgetünk

távol tartjuk az asztaltól a vitát, a kellemetlen témát

jó ebédhez szól a nóta vagy az asztali muzsika

felidézzük szüleink receptjeit, konyhaművészetét stb.

kávézunk és borozgatunk, füstölünk és adomázunk

áldjuk annak a nevét, aki nekünk ma is enni adott

megkínáljuk a betévedtet, kóstolót küldünk szomszédnak

hagyunk a kutyának és a macskának is a húsos falatokból

nyugtázzuk: milyen jó, hogy nem „mérget”, készételt ettünk

a maradékot eltesszük másnapra, vagy befagyasztjuk

nagyon kíméletesen elmondjuk kritikai észrevételünket

*

Örömzene

A hétfői örömzenén nagy sikere volt

A Tears go by című Rolling Stones dalnak -

Ennél jobban csak az Adj helyett magad mellett ment.

A legszebb dalok a giccs határán mozognak?

A giccs a boldogság művészete?

*

Gazdálkodj okosan

Ha ketten leutaznánk Sitkére,

(Ahol egy barátom diakónusként ügyködik,

Nem lett szerzetes, megnősült, s ikrei születtek)

Ahol meglepetésszerű születésnapi köszöntés lesz,

Akkor a vonatjegy kettőnknek 12 ezer forint lenne.

Ennyiből az autó is levisz négy főt,

háztól házig, rövidebb idő alatt stb.

Cui prodest? Ilyen erős az autós lobbi?

*

Könyv-rak-tár

Még soha nem tudtam rendesen polcokra kirakni könyveim,

És még nem volt szívem elajándékozni vagy eltüzelni őket -

Rengeteg időt áldozva az újabb és újabb átpakolásukra stb.

(Vettem, kaptam, találtam, guberáltam, loptam stb. őket)

*

Zsebpénz

Nekem nem nagyon volt rendszeres zsebpénzem,

Mindig valami konkrét célra kellett kérnem forintokat.

A nyári szobafestő munkák keresete ruházkodásra ment.

Első zsebpénzből spórolt pénzemen vett könyvem -

A Delfin sorozat egy ifjúsági regénye volt a piac mellett,

Mert akkor még nemcsak újságot árultak kis bodegákból

*

Falazás

Ha kedd, akkor fociedzés,

Ha idejében érkezem, még falazhatok -

Rárúgom az udvaron az iskolafalra,

s a visszapattanót is egyből…

*

Kabaré és szamizdat

Volt egyszer, hol nem volt

Fábry Sándornak egy Kabarészeparé c. műsora,

Ahol egy témát járt körül a meghívott vendégekkel

(katonaság, hakni, vőfélyek stb. stb.)

Egyszer a szamizdatról is készített egyet,

Ahol Rajk Laci még óvatlanul - túl sokat – emlegetett,

Mint akinek van lélekjelenléte és csibészsége…

*

Szól a rádió

Nálunk mindig szólt és szól a Rádió!

Szabad Európa és olykor a BBC mellett

a Kossuth, a Petőfi és a Bartók –

a legutóbbi időkben tértem csak át innen

a Katolikus Rádióra,

s csak a kabaréműsorokra tekerek vissza,

illetve Ria sokat felvesz az irodalmi műsorból…

*

Pacsirta

Nálunk, nálam mindig szólt és szól a Rádió…

Az első, amiből egy hasonmást őrzök: a Pacsirta,

Amiből már orsós magnóra vettem számokat.

(A szomszédba költözött egy madarasi család,

Akikkel anyámék kimondatlanul is rivalizáltak,

S így lett nekem is gitárom és magnóm,

Mert az egyik cimborámnak. Sörös Lacinak is volt…)

*

Báty és öcs

Mi négyen voltunk, vagyunk testvérek,

Én voltam a legkisebb, a kényeztetett Öcsi,

Aki miatt az elsőszülött bátyám „maszek” lett,

Aki velem végkép kiesett az anyáskodó melegből,

Fél évszázad alatt alig váltottunk őszinte szót…

Nővéreimet is sikerült anyámnak úgy nevelnie,

Hogy be-begurítsa közibük is a viszály almáját…

*

Egyke

Nekünk, nekem és Riának,

Aki 1976 cseresznyeérése óta az élettársam,

Négy gyermekünk minimum lehetett volna.

De egy halvaszületett, egyet mi nem akartunk.

Az elsőszülöttünket pedig 200-ben elveszítettük…

Nővéreimnek is csak egy-egy lánya van,

Bátyámnak három fia, az előző két házasságából…

*

Cigányozás

Sződligeten születtem,

Gyerekkori játszópajtásaim között sok cigány volt.

Végig Albertfalván jártam általános iskolába,

Ahol egy gyerekzsúron kísértésbe estem,

És elemeltem az elölhagyott aprópénzt.

Amikor ez kiderült, egy cigánytársra fogtam…

*

Szegény szegények

Ne vígy minket kísértésbe…

Mindenkinek tudnia kell felnőttségére,

Hogy hol vannak a gyenge pontjai, felületei

(az Achilles sarka)

Kisdiák koromban meghívtak diavetítésre,

Ami annyira elbűvölt,

Hogy teletömködtem a zsebem diákkal…

(Még aznap este apám vitt vissza a tetthelyre!)

*

GYERMEKKOROM MOZGALMI DALAIBÓL

A fény a Napból jön

A fény a Napból jön, s a Földnek kincset ér.

A néger barna tőle, más pedig fehér.

De lenn a forró égöv alján és az Elba partján

egy a színe, csak piros a vér.

Ha minden nyelven szerethet a szív,

ha minden nyelven gyűlölhet a szív,

ha minden nyelven gyűlöl, ó, ó, szeret,

ó, ó, érzi ezt a szív.

Hogy sorsod szebb legyen ma, ember, rajtad áll.

Betermi kincseit a zöldellő határ.

S a gyárban gyors kezével önként szab a munkás törvényt,

emberré lett itt az ember már.

Nem zeng-e minden, bölcsebb lesz a Föld ?

Nem zeng-e minden, bölcsebb lesz a Föld ?

Nem zeng-e minden, szebb lesz, ó, ó, jobb lesz,

Ó, ó, boldog lesz a Föld.

Van még sok ország, hol csak szolgamódra túr,

és tűr a dolgos ember változatlanul,

ahol a rengeteg gép ott áll, s nem a népnek szolgál,

Mert a pénz, a pénz csupán az úr.

Ott sose mondják: happy, happy days.

Ott sose mondják: happy, happy days.

Ott sose mondják: happy, ó, ó, happy,

Ó, ó, happy, happy days.

Ma még a küzdelemnek vége-hossza nincs.

A népek tudják jól, a béke drága kincs,

de majd a hajnal biztos eljő, s béke lesz a Földön,

s összeroppan minden rabbilincs.

És száll a dal majd: ócseny harasó.

És száll a dal majd: ócseny harasó.

És száll a dal majd: ócseny, ó, ó, ócseny,

Ó, ó, ócseny harasó.