Erdélyi János emlékezete Nyomtatás
2014. december 26. péntek, 08:55

Erdélyi János emlékezete - A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozatának konferenciája Erdélyi János születésének 200. évfordulója alkalmából

2014. november 08.

Erdélyi.jpg

 

200 éve született Erdélyi János költő, kritikus, esztéta, filozófus, akadémikus.

Ebből az alkalomból a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozata Erdélyi János emlékezete címmel konferenciát rendezett a Vigadóban 2014. november 6-án.

Ács Margit  vezette a konferenciát. Köszöntőjében  felhívta a figyelmünket arra, hogy Erdélyi János földműves családból származott, apja azonban művelt ember volt, aki maga vezette be fiát a tanulásba.

ERDELYI.jpg

Ács Margit író, műkritikus, a Magyar Művészeti Akadémia tagja

A rendezvényen árnyalt képet kaphattunk Erdélyi János pályájáról, személyiségéről.

Erdélyi János unokái: Erdélyi Zsuzsanna Kossuth-díjas magyar néprajztudós, folklorista, és T. Erdélyi Ilona magyar irodalomtörténész jelenlétükkel és előadásukkal emelték a rendezvény fényét. T. Erdélyi Ilona irodalomtörténész, az MTA doktora: „Életmű és személyiség” című előadásában bemutatta nagyapja személyiségét kortársai dokumentumai alapján.

 

erdélyi4.jpg

A képen balfelől T. Erdélyi Ilona, mellette Erdélyi Zsuzsanna

forrás: http://ujszo.com/napilap/szalon/2011/07/16/egy-sok-es-egy-egytemas-asszony

 

„Költő, műbíró, bölcsész: e három jelenség összhangzatban fejlett és jutott érettségre nála" – fogalmazott Arany János, amikor bejelentette Erdélyi János halálhírét az Akadémián.

T. Erdélyi Ilona előadásából képet kaptunk Erdélyi sokoldalú tevékenységéről. „Drámai hősként élt” – fogalmazta meg az előadó, s hozzátette: „Az idő és a szívbaj olyan ellenfelei voltak, melyeken nem tudott úrrá lenni”. Erdélyi Jánost ugyanis pályája delén, 54 éves korában érte a halál.

Erdélyi Zsuzsanna világosította meg, hogy  Erdélyi János 50 éves korában született meg  Pál fia  ( aki például a népköltészet virágszimbolikájáról írt  tanulmányt ) , s mivel Pál (Erdélyi Zsuzsanna édesapja) maga is későn lett szülő, így  lehetséges, hogy a 200 éve született Erdélyi János unokái közöttünk élnek és alkotnak – dinamikus, energikus, szellemes hölgyek, ez a rendezvényen is megmutatkozott.

ERDELYI1.jpg

Küllős Imola a Vigadóban

Küllős Imola, a néprajztudomány doktora,  előadásában hangsúlyozta, hogy Erdélyi János az irodalmi népiesség történetében, nemcsak mint költő, de mint teoretikus, monda- és népdalgyűjtő is fontos szerepet játszott, hiszen például ő állította össze az első jelentős magyar népköltészeti gyűjteményt, s akadémiai székfoglalóját is a magyar népdalokról, mondákról tartotta.

1-706b.jpg


Erdélyi János honosította meg Magyarországon az esztétikai szemléletű kritikát, s hazánkban először ő alkalmazta a dialektikus módszert a kritikában.

Az előadások között a Misztrál Együttes muzsikáját hallhattuk - többségében Erdélyi János megzenésített verseit adták elő, több daluknak ezen az eseményen volt az ősbemutatója.

misztral.jpg

Kóka Rozália énekes és mesemondó szerzőként jegyzi az Aranyhajú ikergyermekek - Moldvai csángó mesék, mondák, legendák című kötetet, s a címadó népmesét előadásában meg is hallgathattuk.

KOKA_2.jpg

Kóka Rozália könyvének címlapja

„A két aranyhajú ikergyermek” azért is volt az alakalomhoz illő választás, mert a mese néhány versszaka először Erdélyi János gyűjtésében jelent meg.

ERDELYI2.jpg

Kóka  Rozália mesél

Az Erdélyi János személyét és művészetét körüljáró és bemutató előadások anyaga nyomtatott formában is meg fog jelenni, s azok számára is elérhető lesz, így módunkban áll majd újra és újra elmélyedni a témákban.

Akár Kodály Zoltán értékeléséből kiindulva, akár családi portrékon, vagy például Erdélyi János levelezésén keresztül közelítettek az előadók Erdélyi János munkásságához, kimondva és kimondatlanul is  egyértelmű volt: az alkotó művei ma is aktuálisak, az általa írt könyveknek helye van a XXI. századi ember könyvespolcán, életében  is.

Tánczos Erzsébet