Fedák Sári 1879–1955
Ötven éve halt meg Fedák Sári. A Nyáregyházára, kitelepített színésznő temetésén a Farkasréti temetőben nagy tömeg gyűlt össze. Az ötvenes évek közepén is sokan siratták azt a magányos öregasszonyt, aki a huszadik század elején a legendás magyar operettek első számú primadonnája volt. Különös titka van Fedák Sárinak, úgy lett ő a legnagyobb, hogy nem volt szabályos, csinos arca, és nem tudott igazán jól énekelni sem. Soha nem kiváló képességeit emlegetik, hanem a kisugárzását, a belőle áradó életerőt. Ady Endre alkalmi verset írt a huszonkét éves Fedák Sárihoz:
Ez a leány a nagy mindennek Remekbe termett, kicsi mása, A hódító, tüzes, pogány vér Gyönyörű és szent lázadása. Ez a leány gyönyörűséges ember, Szilaj vággyal, vad szerelemmel. Nem értitek? Jól van: ne tessék!...
Ez a leány tökéletesség! Ez a leány tökéletesség, Ez a leány a szebbik élet, Ez a leány szomorú vígság, Ez a leány csak idetévedt. Körülte sír, suhogva, szállva, Heinének s Offenbachnak árnya. Mennyit fog még sírni, bűnhődni, Mert szebb és különb, mint a többi.
Németh László így írt a hatvanéves Fedák Sáriról: „Íme a Magyar Operett. Egy asszony, aki nagy egyéniség, s amellett elég ripacsirta, hogy jól tudta érezni magát, sőt hitt is ebben a flitteres, nagyherceges operettvilágban. Asszonynak kellett lennie, mert férfiból elképzelhetetlen ez az öntvény. Akinek ekkora emberi súlya van, ha férfi, más pályát keres… Fedákban ezt imádta a közönség, amely az ő kótákkal packázó hangjában, áradó jókedvében, hars önbizalmában nemcsak operettet kapott, de különös, nyers ízzel kapta a maga életkedvét.”
Már az is figyelemre méltó, ha Ady Endre és Németh László egyál talán ír a szórakoztatóipar egyik szakmunkásáról, de az igazi halhatatlanság az, ha valaki a folklórba is belekerül. A rablóultiban az irreálisan magas kontra neve: fedáksári. Arról megoszlanak a vélemények, hogy hányszoros kontráról is van szó pontosan, mert az ultiban nem szokott odáig eljutni senki, hogy „fedáksárit” mondjon. Ez igen pontosan kifejezi Fedák Sári személyiségének lényegét: ahogy a fedáksári is egy legenda, ugyanúgy legenda Fedák Sári, a primadonna esszenciája. Szilaj exhibicionizmussal volt jelen a színpadon, de közben ahhoz is igen jól értett, hogy mindig legyen róla friss pletyka.
Állandó beszédtémát (és persze újságcikktémát) szolgáltatott szerelmi ügyeivel. Fedák Sári egyik első nagy sikere a Bob herceg volt, melynek zeneszerzőjéhez, Huszka Jenőhöz nem csak munkatársi viszony fűzte. Gróf Degenfeld Imrét beszámíthatatlannak nyilvánítatta a családja, hogy ne tudja Fedákot feleségül venni. Ahogy mindenki csak a becenevén emlegette, Zsazsának több mint egy évtizeden keresztül tartó viharos kapcsolata volt Molnár Ferenccel, látványos összeveszésekkel és kibékülésekkel. Végül Fedák csak úgy „engedte át” más nőnek Molnárt, ha előbb az feleségül vette, majd elváltak. Ennek természetesen anyagi vonatkozásai is voltak. Fedák Sári egyrészt szenvedélyes ember volt, aki óriási meggondolatlanságokat követett el, másrészt egész életében nagyon tudatosan építette a karrierjét, igen magas gázsit kért, és kemény tárgyalópartner volt.
Fedák Sári volt az egyik első magyar médiasztár: egy elektronikus médiumok nélküli korban uralta az akkor legnagyobb nyilvánosságot jelentő színpadokat (Vígszínház, Népszínház, Király Színház: mindig csak szerepekre szerződött, rögtön otthagyta azt a színházat, ahol nem teljesítették a kívánságait) és a nagy példányszámú sajtótermékeket. Később természetesen a rádióban és filmen is „jelen volt”. Színpadi jelmezei és utcai ruhái egyaránt extravagánsak voltak, Fedák Sárié volt az egyik első automobil Budapesten, amelyet saját maga vezetett a járókelők legnagyobb rémületére. Fedák Sári, egy beregszászi orvos lánya, az ellenkező családot valahogy mégiscsak meggyőzve érkezett tizennyolc évesen Budapestre, ahol elvégezte Rákosi Szidi színésziskoláját. Ettől kezdve a Rákosi- Beöthy család egyengette az amúgy is céltudatos Fedák Sári útját, aki huszon öt éves korában már 350 holdas bir tokot vásárolt magának Tótszerdahelyen. Ugyanennek a Fedák Sárinak ötven évvel később nem érkezett meg az ígért segítség a költözéshez: maga húzta a kézikocsit egyik kijelölt lakhelytől a másikig, és közben az 1904-es János vitézből (egyik legnagyobb sikeréből, ahol cím vagyis nadrágszerepet játszott) dúdolgatott.
Szédítően mozgalmas élete volt, hosszan lehetne sorolni, hogyan próbálta például sikertelenül megvetni a lábát Hollywoodban, hogyan került bíróság elé kétszer is politikai okokból: 1919-ben vöröskatonák toborzásában vett részt, 1944-ben egy bécsi rádióállomás munkatársa volt. Lényének kisugárzására jellemző, hogy negyvenes-ötvenes éveiben járva is népszerű volt, hódító nő tudott maradni a színpadon. Fedák Sári a könnyű műfaj sztárjaként lett szerves része a magyar kultúrának.
Baltazár http://www.complex.hu/magazin/complexmagazin_2005_5_10001_30.pdf
|