Reményik Sándor Írjad poéta Nyomtatás
2010. május 14. péntek, 05:40
Reményik Sándor 
Írjad poéta



Írjad poéta!
Ha csügged a lelked, 
Nehezül a szárnyad, 
Ha rajtad a kétely 
Zsibbasztón elárad: 
Írjad csakazértis!
Ne kérdezd; mi célból? 
Ne kérdezd: mi végre? 
Nem tudod te, hol vár, 
Éppen terád hol vár, 
Egy lélek ínsége.
Egy lélek éhsége, 
Egy szív szomjúsága: 
Megenyhül a lelked 
Egy rebbenésére, 
Egy színes szavára. 
Írjad poéta,
Írjad csakazértis!
Nem tudod te, mit tesz 
A szavad hatalma, 
Hova mindenüvé 
Vagyon bejáratja, 
Ismeretlen ajtók 
Nyílanak meg néki, 
Hova nem is szántad, 
Oda fog betérni.
Nő a jelentése, 
Mint a folyam, árad, 
Távol szerelmeket 
Himbál, hajókáztat, 
Ismeretlen partok 
Intenek feléje, 
Szélvészként belekap 
Vitorlák vásznába
Lobogók selymébe. 
Szertezúg, szétárad 
Világ minden táján, 
Míg te nem is sejted 
Magányod szomorú, 
Szép Szent-Ilonáján. 
Írjad poéta,
Írjad csakazértis!