Sok tanulság – örömmel | Magay Tamás: Bibliai eredetű kifejezések…

Posted on 2017. június 1. csütörtök Szerző: 

0


Cserhalmi Imre |

Megmondom, mikor szerettem meg ezt a könyvet. Amikor az olvasásban a Lélekszócikkhez értem, s ott így olvashattam a gyakran idézett bibliai mondatot: „A lélek kész, de a test erőtlen/erőtelen.” A könyv szerzője közzé tette az utolsó szónak azt a változatát is, amelyik az eredeti Károli Gáspár-féle fordításban, Máté evangéliuma 26. fejezete 41. versében szerepel így, és amelyik szerintem a régiességében is tökéletesen érthető és gyönyörű.

Természetesen az itt idézett helyig is volt okom – és lett az utolsó oldalig – tisztelni azt az alapos és nagyon érdekes munkát, amit az anglisztikában régóta kiválónak ismert Magay Tamás végzett, és aminek a hasznossága, sőt értéke több irányú.

Legkézenfekvőbb, hogy segíti azokat – nincsenek kevesen –, akik bármilyen okból vagy céllal az angol nyelvnek valamilyen módon a közelében vannak, vagy oda akarnak kerülni. A tanulásnak jól bevált módja az ismert szólások felfedezése, esetleg megtanulása idegen nyelven. A könyv szerzője a köznyelvből indul ki, amikor csaknem 1000 állandósult szókapcsolatnak, kifejezésnek, közmondásnak a bibliai hátterét, eredetét mutatja fel, s ezenközben bizonyítja, hogy a Biblia angol nyelven könnyen érthető és megjegyezhető. Tanulásban a könnyű, ugyebár, varázsszó.

A hasznosság, illetve érték másik iránya, hogy az olvasót a nyelvi igényesség bűvkörébe vonja. Manapság, amikor a közoktatás elképzelhetetlen mélyrepülésének korszakát éli, a szakközépiskola például még jó, ha csak funkcionális analfabétákat, de nagy valószínűséggel jövendőbeli munkanélkülieket „ad át a nemzetnek”, amikor a közbeszéd a nyilvánosság legkülönbözőbb fórumain elképesztő mértékben kommercializálódott, manapság egy ilyen könyv ritka csemege! Mert példa és remélhetően a szó jó értelmében vonzó alternatíva azoknak a – főleg hivatásos – beszélőknek, akik ékes piros-fehér-zöld külsőségekben is súlyos károkat okoznak. Elsősorban nem a nyelvnek – bár annak is, de az túléli őket –, hanem a nyelv mindennapos használóinak, akiket például a szókincs és a képalkotó fantázia hiánya, a nyelvhasználat által is sulykolt gondolati és érzelmi szegényesség foszt meg attól, hogy pontosan, sőt találóan, érdekesen, sőt színesen szólaljanak meg, vagy éppen írjanak. A szerző által a könyvbe válogatott szöveganyag a tömörség, a világosság, a szellemesség, a gazdagon értelmezhetőség élményét és remélhetően példáját adja nemcsak a nyelveket éppen tanulóknak, hanem tanáraiknak is.

A könyvnek az itt említetteknél nyilván több, de ezúttal utoljára említendő értéke, hogy felhívja a figyelmet a Bibliára. Ismereteim szerint nem minden egyház helyezi feltétlenül a leginkább tanított és számon kért szövegei forrásává a Bibliát. De nincs is szomorúbb elképzelés annál, amely a Bibliát kizárólag a hitélet keretébe sorolja, pontosabban oda zárja. Holott e fantasztikus könyvnek azismerete nélkül elképzelhetetlen az európai kultúra és művészettörténet több ezer éves értékeinek megértése, sőt a puszta megközelítése is. Ezért minden megoldást indokoltnak, sőt sürgetőnek találok, amely a Bibliához vezet; ha az angol nyelvtanulás, akkor legyen az!

Ráadásul, a kitűnő szerkesztés következtében igen sok magyar nyelvi ismeretre is szert tehet az olvasó, aki talán nem is gondolta volna, hogy a véka alá rejt, a vak vezet világtalant, az ami a szívén, a száján is, a halál fia, a veséjébe lát, a kiönti a szívét, a szeme fénye, a se hideg, se meleg, amindennek eljön az ideje, a javára válik, a kardot ránt, a nem tudja a bal, hogy mit csinál a jobb, az öntörvényű, a levegőbe beszél, a szemet szemért, fogat fogért, a vér szava, a kő kövön nem marad – és még mennyi: mind-mind eredeztethető a Bibliából is.

A témában legjáratlanabbak is bátran vehetik kezükbe a könyvet, a szerző ugyanis a használatának legapróbb teendőiről is részletesen tudósít az előszóban; táblázatban mutatja be a Biblia könyveinek elnevezéseit és rövidítéseit. Alapos a forrásmunkajegyzék és igen részletes a kötetben szereplő szólásokat, közmondásokat és szállóigéket abc-sorrendben összegyűjtő Mutató.

Nem mulaszthatom el megemlíteni, hogy ez a túlságosan hosszú című könyv „Az ékesszólás kiskönyvtára” elnevezésű sorozatban jelent meg, és annak immár a 45. darabja. Ami jó néhány éven át ebben a sorozatban teljesült, az jóval több nagyszerű könyvkiadói teljesítménynél, az:misszió.

Magay Tamás (2013-ban, az Akadémiai Kiadó Nívódijának átvételekor)

Magay Tamás: Bibliai eredetű kifejezések, közmondások, bölcsességek magyarul és angolul
Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2017
192 oldal, teljes bolti ár 1990 Ft,
kedvezményes webshop ár 1592 Ft,
ISBN 978 963 409 0908

* * *  * * *

A könyv kiadói fülszövege

Számos olyan szólást, közmondást vagy szállóigét ismerünk, amelyek közvetlen bibliai eredetre vezethetők vissza: fekete bárány; pálfordulás; a damaszkuszi út; senki sem bújhat ki a bőréből; adjátok meg a császárnak, ami a császáré; mondd meg, ki a barátod, s megmondom, ki vagy; senki sem lehet próféta a saját hazájában. E könyvecske közel 1000 ilyen közkeletű, – többnyire – állandósult szókapcsolatot, kifejezést, továbbá bibliai fogalmat és eseményt tartalmaz, amelyek visszamutatnak a Bibliára, a Biblia nyelvére, szóhasználatára. Ezek a kifejezések szótárszerű elrendezésben, ábécérendbe sorolva találhatók a könyvben, mely megjelöli pontos bibliai eredetüket és helyüket, valamint közli a vonatkozó bibliai idézeteket, illetve a bibliai szövegkörnyezetet.

A kétnyelvű (magyar–angol) szöveg a nyelvtanulásban is segíthet. Ugyanis aki az angol szöveget is figyelmesen olvassa, rájön, hogy az angol Biblia nyelve igen könnyen érthető, sikerélményt nyújt akár a kezdő nyelvtanulóknak is.