Mesterségek szótára Nyomtatás
2014. szeptember 29. hétfő, 07:02

Frecskay János - Mesterségek szótára

Frecskay János
Mesterségek szótára


Frecskay János

Mesterségek szótára

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

Aranyverő
Aranyozó
Asztalos
Ács
Bádogos
Bodnár v. kádár
Bőrgyártás
Cserzővarga
Timár
Magyar timár
Irhagyártó
Csizmadia és czipész
Esztergályos
Fametsző
Rézmetsző
Fazekas
Fésűs
Gyertyamártó
Szappanos
Hangszerműves
Hegedűkészitő
Zongorakészitő
Kalapos
Kárpitos
Kefekötő


Kerékgyártó v. bodnár
Kosárkötő
Kovács
Kőműves
Kőfaragó
Könyvkötő
Könyvnyomtató
Kötélverő
Lakatos
Mázoló
Szobafestő
Mészáros
Hentes
Molnár


Szíjgyártó
Nyerges
Ötvös
Arany- és ezüstműves
Ékszerész
Sütő (pék)
Rézműves
Rézöntő
Szabó
Szűcs
Takács


Előszó

A magyar tud. Akadémia nyelvtudományi bizottságában 1882. év egyik őszi ülésén szóba jött, hogy az 1832-1835 évek óta az akadémia birtokában levő "magyar mesteremberek között divatozó műszavak" gyűjteményét ki kellene egészíttetni. El is határozta a bizottság, hogy e végből újból felhívást bocsát ki gyűjtésre, de most azt nem az akadémia tagjaihoz intézi, hanem az ipartestületekhez. E felhívást 1883-ban a bizottság elnöke Hunfalvy Pál és előadója Budenz József előadó irták alá, melyben az iparosokat, hazafiságukra hivatkozva, fölhívják, hogy az egyes műhelyekben most eltemetett mesterszókat gyűjtsék össze, hogy azok életre kelhessenek.

...

A fölhívás ezen eredményét, valamint Czech János győri, Horváth Zsigmond balatonmelléki, Kállay vasmegyei, Szabó Elek és Ferenczi János, B. Lakatos János székelységi, Kölcsey Ferencz nagykárolyi, Balázsházi János sátoraljaújhelyi, Nyíri István sárospataki, Czuczor Gergely révkomáromi, Kiss János soproni, Udvardy János egri 1832-1835. évek közti gyűjtését a nyelvtudományi bizottság nekem adta ki azzal a megtisztelő megbízással, hogy a mit a Találmányok Könyve négy kötetében és a Mesterségek Könyvtára három kötetében megkezdtem, most a Mesterségek Szótárában folytassam.

...


Frecskay János,

miniszteri hivatalnok, szül. 1841. máj. 1. Pesten, hol iskoláit is végezte; előbb a tanítói pályára készült és mint ilyen hat évig Pesten működött, ezalatt a reáltudományokból elkészült és 1864-ben tanítói képesítést nyert alreáliskolákra; azután a hirlapirói pályára lépett. A Honnak 1866. máj. 15-től munkatársa lett és e lapnak külföldi rovatát vezette, később országgyűlési tudósítója, majd segédszerkesztője lett. 1882. őszén a m. kir. kereskedelmi miniszteriumban a szabadalmi levéltár és védlajstromozó hivatalhoz levéltárnokká, 1892. máj. pedig könyv- és térképtári igazgatóvá neveztetett ki. A m. tudom. akadémia 1882-ben a nyelvtudományi bizottság segédtagjának, 1886. pedig e bizottság külső tagjának választotta.

A papirgyártásról és tűgyártásról irt a Vasárnapi Ujságba (1876); sat. A M. Nyelvőrnek évek óta állandó munkatársa.

Munkái:

1. Waldfried. Regény. Auerbach Berthold után németből ford. Bpest, 1874. Három kötet.

2. Peveril lovag. Regény, Scott Walter után ford. Bpest, 1874.

3. Találmányok könyve. Bpest, 1877-79. Négy kötet. (Ism. Néptanítók Lapja 1876.)

4. Képek az iparos világból. Olvasókönyv néptanítók és iparos tanulók számára. Bpest, 1881. (Ism. Néptanítók Lapja.)

5. Mesterségek könyvtára. I. Butorasztalosság. II. Épületasztalosság. III. Kádárság. Bpest, 1882-84. Három kötet.

Szerkeszti a Találmányok Leirása cz. szaklapot 1884 óta Budapesten.

Álneve: Kay János népnevelési czikkeknél a 60-as években.

Igazmondó 1871. 88. sz. arczk.

Petrik Könyvészete.

Budapesti VI. kerületi főreáltanoda Emlékkönyve 1880. 111. l.

Horváth Ignácz Könyvészete 1881-82. 1884.

Budapesti Közlöny 1892. 123. sz.

LAST_UPDATED2