Önismereti tükör – 15. Nyomtatás

BALGA-BÖLCS EMBER ABC

A LÉTRONTÁS NAGY TÜKRE

BOLDOG-BOLDOGTALAN, POKOL ÉS ÉDENKERT

Önismereti tükör – 15.rész

 

Ady Endre:

A hőkölés népe

Ez a hőkölő harcok népe
S mosti lapulása is rávall,
Hogy az úri kiméletlenség
Rásuhintott szíjostorával.

Mindig ilyen volt: apró khánok
Révén minden igának barma,
Sohse harcolt még harcot végig,
Csak léhán és gyáván kavarta.

Erőt mutattak, erőt látott,
Vertnek született, nem verőnek.
Önerejét feledte mindig,
Sohse szegzett erőt erőnek.

Betyár urai így nevelték,
Nem rúg vissza, csak búsan átkoz
S ki egyszer rugott a magyarba,
Szinte kedvet kap a rugáshoz.

Ma is itt ül lomhán, petyhüdten,
Fejét, jussát, szívét kobozzák
S ha néhányan nem kiáltoznánk,
Azt se tudná, hogy őt pofozzák.

Csak a Csodák-Ura meglátná
Végre ezt a szánalmas népet,
Adna neki csak egy dárdányi,
Úri, kis kíméletlenséget.

Hogy néhány maradt sereghajtó
Törötten, fogyva azt ne vallja:
Ezért a népért ugyis is mindegy,
Ebsorsot akar, hát - akarja.

*

 

Gyalázkodásra csak alázkodással felel ő

*

 

Anticipál

Biztos vagy benne,

hogy nem kapod kölcsön a kaszát,

ezért mikor csak kérni kellene azt,

már előre egy sértést vágsz a fejéhez…

*

 

Röst

Röstellsz segítségért kiáltani,

ezért inkább végleg berendezkedsz

a közben lakájossá sminkelt sötét veremben…?

*

 

Lopva

Olyan észrevétlenül

születsz, élsz és távozol el,

mint egy profi besurranó tolvaj…

*

 

Önhízelgő

Beilleszkedőnek hiszi magát,

pedig csak a zsarnok közvélemény asszimilálta.

A teljes hasonulás se sikerülhet, idegen marad,

de már a régi gyökereit is rég elvagdosta…

*

 

Önöregítő

A te korodban már nem való

színesen öltözni, pláne táncolni, sőt udvarolni?

Csak szolidan, nehogy megszóljanak a szomszédok.

Inkább te is csatlakozol a rendhagyó kicsúfolásához.

*

 

Szertelen fiatalító

Abba vénülsz, sőt rokkansz bele,

hogy „életkorod meghazudtolásával”

túlerőlteted, túlfeszíted, kizsigereled magad…

Ha módodban áll, jöhet a plasztikai sebész is!

*

 

Csapongó

Vagy bezárul, mint egy autista –

vagy megnyílik, mint egy lelki szemétláda?

Vagy legszívesebben nem közölne magáról semmit,

vagy úton-útfélen kiteregeti a családi szennyest…

Vagy nem érdekli senki más kis-nagy lelki baja,

vagy mindenki odahordja hozzá a szemetet…

*

 

Végletes

A sok kéregető facsarja szíved:

Vagy mindenkinek adsz, amíg van,

Vagy soha senkinek egy árva fityinget se -

Lelki védekezésül lekoldusmaffiázod őket!

*

 

Időhúzó

Akasztófa alatt

kegyelemre várva húzd az időt –

de máskor minek a céltalan időhúzás?

Hisz egy életed van és amúgy is rövid!

*

 

PROTEKCIÓ

Áldott egy kis ország ez a Magyarország.
Minden, ami jó van, itt két kézzel osztják.
Nem nézik, hogy mi vagy, magyar, zsidó vagy tót,
Boldogulsz, hogyha van egy kis protekciód.

Légy bármi nagy ökör, tökkelütött kamasz,
Kapsz hivatalt, olyat, amilyet csak akarsz.
Címet, ordót, rangot, s zsebrevágnivalót,
Persze akkor, ha van hozzá protekciód.

Tudós akarsz lenni? Vagy tán képviselő?
Főispán, trafikos, pandúr vagy közjegyző?
Nem kérdik, mit tudsz, mit nem - nem nézik sorod,
Eligazít mindent itt a protektorod.

Csak egy hely van, ahol a szép szó nem használ:
Hogyha baszni akarsz és faszod nem áll.
Ha nem tudja farkad, hol a direkció,
Szart sem ér ottan már a jó protekció.

- megjegyzés:
ki kéne végre valamit találni!
tán a farkat kéne megreformálni!

Szerző: Lőwy Árpád

*

 

Soha semmiben

nem vállal szóló szerepet,

nem áll kezdeményezés élére,

inkább a kórusban hátul búvik el,

hiszen ő nem egy vezéregyéniség…!?

*

 

Drukker

Azonosul-elhatárolódik

Ha nyer a csapatod, akkor vered a melled.

Ha veszít, akkor meg megtagadva szidod őket

*

 

Riporter  

Egy közvetítő

Aki a csapata vezetésénél azt kívánja,

Bárcsak ebben a pillanatban érne véget a meccs,

Vagy az ellenfél minél többet/nagyobbat rontson

*

 

Tragikomikus kisember

Sok művet írtak már „az életből ellesve”

a rendes, de mégis féléltű ember tragédiájáról!

*

 

Túlbuzgó

Mindig annyira az imáiba merül,

hogy akár fel is fordulhat(t)ok mellette

*

 

Ajtóstul a házba

Neki imponál „vadember” mivolta.

A mesterhegedűvel kalapálja a szöget.

Olyan, mint elefánt a porcelánboltban…

*

 

Nem mer bekopogni a cigányputriba,

Kerüli a sittesek, az utcalányok társaságát,

így egy új, életre tanító tapasztalt mestertől esik el

*

 

Messziről a hűséges ember példája,

közelről csak befogadott kóbor kutya…

*

 

Mint egy kiskatona:

mereven áll a díszszemlén,

s izgul: jaj, csak bele ne kössenek!

*

 

Reményik Sándor:

A karácsonyfa panaszkodik

El-elnézlek, ti hontalan fenyők, 
Ti erdő-testből kitépett tagok. 
Hányan mondhatják el ma veletek: 
Ó én is, én is hontalan vagyok!

Piacra vitték a testem, s a lelkem, 
És alkusznak az életem felett.
És fehér vattát aggatnak reám: 
Mű zuzmarát a zuzmara helyett.

Tudom: elszárad a levágott kar, 
Tudom: én vissza nem jutok soha 
Az ősrengeteg anyakebelére. 
Sorsom: lapály a csúcsokért cserébe. 
S a végtelen helyett egy szűk szoba.

*

 

Otthontalan

Mindig más szemével rak lakásában rendet:

attól függően, hogy éppen kit vár vendégségbe!

*

 

Emlékszem az idei nyárra - egy szép keddi napra esett

*

 

Szépítő

A tespedést, a tunya punnyadást stb.

fennkölten, eufemizmussal türelemnek nevezed?

*

 

Telhetetlen

Neked semmi nem elég?

Jó lenne mindenkinek tetszeni!?

Te mindig pont azt az egy fanyalgót, fikázót látod!

*

 

Dolgozók esti iskolájában:
- Van házid?
- Van, tölthetek?

*

 

Nagylegény

Amíg a bandában van,

bármire képesnek érzi magát –

majd egyedül maradva szinte semmire!

(Mint a kocsmában hetvenkedő nyuszika,

aki baj esetén számíthat a kint hagyott medvére)

*

 

Túsz

Ellenállásod idővel feladva

csak egy az új a modus vivendi:

teljesen azonosulni a rabtartó eszméivel???

(ez az ún. Stockholm szindróma/tünetcsoport)

*

 

Beragadó

Ideiglenesen rangon aluli munkát kell vállalnod:

majd mégis itt ragadsz  - innen mész nyugdíjba!

*

 

Obsitos

Téged nyugdíjazni lehet?

Partvonalon kívül tenni, fagyasztani, leselejtezni?

*

 

Ex-fenegyerek

Akinek mára mér rég benőtt a feje lágya,

s az establishment, sőt a nomenklatúra része lesz:

politikus, ügyvéd, bankár, üzletember, tisztviselő stb.

*

 

„Szómágia”

Nominalistának

a gyávaság óvatosság,

a megalkuvás kompromisszum!

Ez csak játék a szavakkal – ráolvasás..

*

 

Önáltató

Ha majd felépül a házam,

ha majd nagyon gazdag leszek,

akkor majd szabadon követem elhívásom,

ha majd – de addig még robotolok a napi betevőért

*

 

Nyugis

Aki semmit nem kapkod el:

még 60 évesen is csak előéletnél-előételnél tart!

Mintha ő nem a finisben, de a start-közelben lenne…

*

 

Rész és egész

Igazság és irgalom

Igazad elismeréséért, érvényesítéséért

- legyen igazság, ha belepusztul is a világ!? -

Kohlhaas Mihályként mindenkidet feláldozod?!

*

 

Kétfelé húzó

Egy férfi költözködik,

de a kanapéja sehogy sem fér ki az ajtón.

Erőlködik, de a végén a kanapé beszorul az ajtóba.

Ekkor áthívja a szomszédot,

aki az ajtó másik oldalán erőlködik.

Így megy vagy 10 perce,

majd a tulaj lihegve megszólal:

- Ej, szomszéd, azt hiszem, ezt sose fogjuk kivinni!

Mire a szomszéd:

- Ja, kivinni?

*

 

Csökönyös

Soha nem engedsz okosan az „igazadból” –

így azután te vagy az, aki szamárként szenved

*

 

Túlteljesítő

Eminens-stréber diák

Presztízskérdést csinál belőle,

hogy minden tantárgyból jeles legyen!

(Esetleg azért, mert nem kívánt gyerek volt…)

*

 

Érzéki csalódott

*

 

Visszakozó

- Apa, az ott egy halászhajó?

- Nem, kisfiam, az egy yacht.

- És hogy kell írni, j-vel vagy y-nal?

És h-val vagy ch-val?

- Jobban megnézve mégiscsak halászhajó...

*

 

Rossz előítélet

Már hogyan is menne be ő a kocsmába,

hisz csak lumpok züllenek, „tivornyáznak”!?

Így neki kimarad az oldott borozgatós társalgás,

Az ugratások, a spontán ismerkedések stb.

*

 

Önmarcangoló

Másnak még csak-csak megbocsát,

de magához annál kérlelhetetlenebb

*

 

Aki self made man képet fest és ápol magáról:

önerőből ért el mindent,így kinek is tartozna hálával?

Igaz, ha bajba kerül, akkor is csak önmagát okolhatja!

Vagy mazsolázik: a jó az maga, a rossz az más érdeme

*

 

Ha együtt dolgoztok,

Akkor a sikert magának tulajdonítja,

A kudarcot pedig kifejezetten a többieknek

*

 

Önidealizáló

Letakarnád, rejtegetnéd emberi gyarlóságaidat,

mintha tökéletes lehetnél/ez szégyenbélyeg lenne?

Mintha csak így lehetnél gyereknevelésre alkalmas?

Mintha csak így tudna rád a gyerek istenként nézni…

*

 

Öldöklő angyal

Aki magát szinte tökéletesnek tartja,

Az másokhoz nagyon kegyetlen, irgalmatlan tud lenni

*

 

El – nem - néző

Nem nézel szembe

saját életed piszkosságaival,

ezért is vagy oly kegyetlen, irgalmatlan mással?

*

 

Intervenció

Ha nincs közvetlen életveszélyben,

véletlenül sem szólsz rá más gyerekére,

nehogy – a szülei vagy ők - visszaszóljanak…

*

 

Választék

A repülőn

a légikisasszony megkérdi

a harmadosztályon utazó utast:

- Uram, kér vacsorát?

- Miből lehet választani?

- Igen vagy nem!

*

 

Meg kell a búzának érni

Meg kell a búzának érni,
Ha mindennap megérik.
Meg kell szívemnek hasadni,
Ha mindennap bánat éri.

Bánat, bánat, de nehéz vagy,
De rég, hogy a szívemen vagy.
Bújj ki bánat a szívemből
Elég vót már keservemből.

De nem úgy van az, mint vót régen,
Nem az a nap süt az égen,
Nem az a nap, nem az a hold
Nem az a szeretőm, ki volt.

S aki vót már, s aki vót már rég elhagyott,
Szebbre vágyott, de nem kapott,
Még olyat se, mint én vagyok.

*

 

Egydimenziós

Csak a tárgyak használati,

vagy a piaci értéke számít,

a szépségükre totál érzéketlen!

Mintha egy mérleg lenne, ami csak a súlyt érzékeli

*

 

Néprádió

Hiába jön az éterből sokféle kiváló adás,

Te nem vagy egy világvevő érzékeny készülék,

Így Mozart muzsikája nálad süket fülekre talál

(pedig ingyen hallhatnád azt, amit anno a királyok)

*

 

Repülő

Mint gólyafos a levegőben…

Elszállsz, mint a győzelmi zászló

Úgy rúgnak ki, hogy a lábad se éri a földet

Kirúgnak a magasból, a repülőgépből, ejtőernyő nélkül

*

 

Mamahotel-lánc

Egy fiatal pár házasodni szeretne,

de nincsen elég pénzük saját lakásra.

- Miért nem költöztök a lány szüleihez?

- kérdezi egy jóbarát.

- Az nem megy, mert ők is a szüleiknél laknak.

*

 

Hobó

Minden kiselejtez,

semmihez nem ragaszkodva,

csak ami éppen rajta van, az van –

vagy mindent őriz, leltároz, raktároz,

és így lakásából zsúfolt lakhatatlan lerakat lesz?!

*

 

Próbaházasság

Olyan „illedelmesen”, visszafogottan táncol,

hogy még meg se izzad, nehogy „testszaga” legyen –

előreláthatóan így fog „viselkedni” a nászágyban is…!?

*

 

Rossz kiegyezés

A férj forrón, az asszony hidegen szereti,

kompromisszumként életfogytig langyosan eszik…

*

 

Görcs

Görcsösen markol

Elzsibbad, és így elernyed

Nem teszi szabadon tenyerére…

Meddig tudsz valamit így a kezedben tartani?

*

 

Nagy akaró

Ha „csak” szeretne gyereket,

akkor nagyon valószínűleg lehetne,

de ő AKAR, így viszont az nem fogan meg.

(legfeljebb a lombikbébi/az örökbefogadás után)

*

 

PÁF

Pocsék Áruk Fóruma
Tegnap vettem egy összecsukható ernyőt.
Ma veszek egy másikat, egy kinyithatót is.

*

 

Futottak még…

Átengedi a kiválasztottnak a csoda művelését:

ő eleve feladja, s beéri a magyarázó szereppel…

*

 

Semlegesnem

Annyi erotika van a táncában

mint mikor a fiú az anyját kéri fel egy menetre…

*

 

Óvatos

Mielőtt „szól”,

előbb megfogalmazza,

majd leírja s a végén felolvassa

*

 

Írástudó

Csak írásban hajlandó érintkezni,

Lemond az élőszó testbeszéddel kísért dimenzióiról

Nincs egyéni hang, hangszín, hangerő, ritmus, dallam stb.

*

 

Doktor bácsi

Röstelli, hogy neki is nagyobb baja lehet –

egészségesnek szimulálja magát, amíg bele nem hal…

(vagy azzal rázza le

*

 

Elpucoló

Csak azért ócsárolod oly dühösen hazád,

hogy ne fájjon annyira az elhagyása, cserbenhagyása…

*

 

Beállítva

Szobornak, megmerevedve szép lennél,

de ahogy feléledsz, elcsúful az összkép…

*

 

Meg kell a búzának érni,
Ha mindennap megérik.
Meg kell szívemnek hasadni,
Ha mindennap bánat éri.

Bánat, bánat, bánat, bánat, de nehéz vagy,
De rég, hogy a szívemen vagy.
Bújj ki bánat a szívemből
Elég vót már keservemből.

De nem úgy van az, mint vót régen,
Nem az a nap süt az égen,
Nem az a nap, nem az a hold
Nem az a szeretőm, ki volt.

S aki vót már, s aki vót már rég elhagyott,
Szebbre vágyott, de nem kapott,
Még olyat se, mint én vagyok.

LAST_UPDATED2