Az emberi balgaság bölcselete - 19. |
2012. július 20. péntek, 15:00 |
ÉLETMINŐSÉG ROMLÁS/RONTÁS BOLDOGTALANOK SOKFÉLESÉGE-EGYSÉGE A FÖLDI-ÉGI POKLOK NAGY JENCIKLOPÉDIÁJA Esetek és elvek – tünet, diagnózis, terápia Kulcsszó- és mondattár: idézetek és ötletek Arany János A RÉGI PANASZ "Eh! mi gondod a jövőre? Eh! a múlttal mi közöd? Könnyel a múlt sirja dombját S a reménynek száraz lombját Hasztalan mit öntözöd? Századoknak bűne, átka Mind csak téged terhel-e? Nem talán még sokkal érzőbb, Nem talán még sokkal vérzőbb Honfitársid kebele?..." Oh, tudom; de bánatomban Meg nem enyhít társaság; Mint szülétlen több gyerekre Osztatlan száll s mindegyikre Az egész nagy árvaság. Sőt azáltal súlyosb részem, Hogy míg a tett melege Más sebét enyhőbbé tészi: Ő, szegény, csak kínját érzi - A lant méla gyermeke. Hogy reméltünk! s mint csalódánk! És magunkban mekkorát!... Hisz csak egy pontot kerestünk: Megtalálva, onnan estünk; Így bukásunk lelki vád. Mennyi seprő a pezsgésben, S mily kevés bor!... Volt elég, Kit nagy honszerelme vonzott Megragadni minden koncot, Nehogy más elkapja még. Mennyi szájhős! mennyi lárma! S egyre sűlyedt a naszád; Nem elég csak emlegetni: Tudni is kell jól szeretni, Tudni bölcsen, a hazát. Vagy nekünk már így is, úgy is Minden módon veszni kell? Egy világ hogy ránk omoljon? Kül-erőszak elsodorjon?... Vagy itt-benn rohadni el? (1877 júl. 26)
Petőfi Sándor A BARÁTAIM MEGÖLELÉNEK... Barátaim megölelének... Szivökhöz nyomták szívemet; Bennem mi boldog volt a lélek!... Később tudám meg: mért öleltenek? - Azt tapogatták, míg öleltek: Hol van legfájóbb része e kebelnek? Hogy gyilkukat majd odadöfjék... És odadöfték! Szalkszentmárton, 1846. március 10. előtt
*
Csak azért férkőzöl a közelembe, bizalmamba, S lapogatsz, ölelgetsz oly buzgón, Hogy kipuhatold testi-lelki gyenge pontjaimat, Ahova majd – kivéreztetendő - beledöfheted tollad, késed *
Az egyik ember holtáig póker arcot vág, A másiknak meg minden rögtön az arcára van írva *
Amit egyszer ajándékba kaptál, Javakat, engedményt, különleges elbánást stb. Arra azután jogot formálsz, ki is követelnéd, S így még akkor is elveszíted, ha amúgy ismét megkapnád *
Akinek egyszer szerencséje volt, Az attól fogva már bérletesnek veszi magát *
Akinek mindig az újabb a jobb is Amit Arisztotelész és Shakespeare tudott az emberről, Azt a maiak mint tudják, sőt még többet is, hisz ma élnek *
Szükséges . Fölös – káros Amit tudni kéne, azt nem tudod Amit tudsz, az felesleges sőt káros Pl. Pletykákat színészekről, sőt kulisszatitkokat, Amik lerombolják az élményhez szükséges illúziót, Amitől megteremtődhetne a színpadon a varázslat, Az átélhető emberi sorstragédiák és komédiák, Amik elvezethetnek a lelki épüléshez-tisztuláshoz… *
Úgy tesznek igazságot, Hogy a gazember javára ítélnek, Mert pl. Meg sem hallgatják a másik felet *
Az utcán angyal, otthon ördög Épp azokkal vagy szeretetlen, sőt ellenséges, Akik sorsát a legjobban a szíveden kellene viselned *
Fordított sorrend Nálad mindig az idegen az első, Az állítólagos előszeretteid a sor végén kullognak, Ha marad még időd, akkor esetleg ők is kapnak belőled *
Embertévesztő Kígyót melengetsz a kebleden Spiclire, ellenségedre bízod a legféltettebb titkaidat *
Adok-kapok Csak ütni tudsz, De nem vagy legény, mert nem állod *
Rossz lakótárs Elfelezik a lakásodat, És egy olyan társbérlőt kapsz, Aki minden eszközt bevet, hogy elüldözzön *
Ebül szerzett jószág ebül vész el Pl. Tovább lopják vagy patikára költöd az árát *
Pereskedő Tyúkért mész perre, S a végén, jó ha csak egy disznót veszítesz *
Csapda Szegény embert az ág is húzza Ha van valamid, azt mondják: loptad Ha semmit sincsen: hát elkorhelykodtad *
Se-se Se hideg, se meleg Langyos vagy, akit kiköp az úr *
Féléltű Félholt Se élő, se holt Hálni jár bele a lélek Csak árnyéka önmagának *
Közélettelen Úgy lapul mint szar a fűben Mint aki el van tiltva a közélettől *
A fösvény kétszer költ, A rest kétszer fárad, kétszer jár *
Álkövető Mester követés Nagy emberek esetleges jellemzőit, Esetleg éppen, vagy főleg a bűneiket utánzod *
Élvhajhászó Aki csak azt csinálja, amihez éppen kedvet érez Esélyt sem ad neki, hogy evés közben jöhet meg az étvágy A „jóból” viszont megárt a sok, az örömből így üröm lesz *
Kötelességízű Életkedvtelen munkálkodó Egész életednek kötelesség egyeníze van, A szerelmi együttlét házastársi kötelesség *
Hátranéző Miközben még ostorozod magad A bekapott, potya ízű gólotok miatt, Addig egy újabb, elkerülhetőt kaptok, S éppen azért, mert visszafelé néztél, nem előre *
Kákán csomót Azon kesereg, hogy csak egy góllal nyertek, Amikor sokáig nagyon vesztésre is állt a meccsük *
Sok kis apró igazsággal traktálva feledtetné, Hogy egy ordas nagy hazugságot nyeletne le velem *
Ziziért a szüzességed? A bírhatót eladod álompénzen Pótolhatatlan értékeidet elkótyavetyéled!? *
Nesze semmi, fogd meg jól! *
Rossz – rosszabb – jó – jobb Rossz, hogy nincs egyetlen igazi barátod sem De még sokkal rosszabb, ha azt hiszed hogy van, Aki csak kihasznál vagy rosszra csábít, hízeleg stb., S ráadásul így nem is keresel helyette olyat, Aki feltétlenül szeret, s csak a javad akarja… *
Egy rókáról több bőrt is lehúznál *
Gúzsba kötve táncolni *
Végletek közelsége Annyira szeretnéd bizonygatni, Hogy te nem vagy egy gyáva nyúl, Hogy vakmerő tetteket hazardírozol meg, Átesve a ló szimpatikusabb, de mégis másik oldalára Mint amikor a prűdség vádja ellen tiltakozva trágárkodsz… *
Istenképek Több szem kevesebbet lát A sötétben tapogatják az ismeretlen állatot, Mindenki másik részét találja meg és ismeri fel, S mindenki azt hangsúlyozza túl a másik rovására, S ezen vitáznak, veszekszenek, majd verekednek *
Szabadpiaci farkastörvények Csökkenek a bérek és emelkednek az árak Pont a te munkaerőd-tudásod értékelődik le Már a napi betevőre is hitelt kell felvenni (rövidtávú hitelt nem ad a fűszeres) *
Abból adakozol, amit tőlem raboltál el. Az egyik kezeddel adsz, a másikkal visszaveszed (és elvárod, követeled a nyilvános hajlongó hálaadást…) *
Tóték Vendéget fogadsz az otthonodba És kitúr a házadból, vagy dologházzá varázsolja *
Az úrhatnám polgár (és Hyppolit, az „ízlésterrorista” lakáj) *
Struccpolitikus Fejét a homokba dugó Aki elfedve növeli a bajt A szemetet a szőnyeg alá söprő, azon elbukó *
Segítség nem kérő A lappangó bajt maga előtt is tagadó, elhazudó, Azt szégyellő, s csak önerőből orvosolni próbáló - S mire az feltárul, akkor már ráomlik, maga alá temeti… *
Nominalista A szart aranynak nevezve annak is tartó Aki inflálódó bére számértékét, s nem vásárlóerejét nézi Aki a gödörbe esve azt lakájosítja, „édes otthonává” teszi *
Bajkereső – bajtetéző Aki incselkedik az alvó szelindekkel, Aki kihozza a cicusból a vérengző vadállatot, Aki olajat önt a tűzre *
Elefánt a porcelánboltban *
Meritokrata Aki mindent ki akar érdemelni, Nem bírja elviselni az ingyen kegyelmet, ajándékot, Mindenért megfizetne, mindent magának köszönne (s így ha baj, csapás éri, fölös bűntudat mázsás súlya nyomja) *
Heroikus pótcselekvő Akinek a háta mögött volt isten, de ő megkerülte érte a földet *
Aki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli *
„Nosztalgiázó” Kínzó fájdalmasan elvágyódó a – sosem volt - múltba *
A király meztelen – a királyon nincs ruha, De te nem mered megmondani – majd már nem is látod *
Faj-súlytalanság A léted elviselhetetlen könnyűsége (sodródsz a felszínen az árral, a szél játékszereként, tőkesúly és horgony és kormányos nélkül) *
Irreverzibilis Aki előbb vág és azután mér Aki a kolbászból akar disznót csinálni Aki azt hiszi, az élet is játék több élettel Elegendő a puszta gyanú, bármely polgár perbe fogható és meghurcolható, ha nem tudja minden kétséget kizáróan ártatlanságát bizonyítani... *
Hadd koptassák a nyelvöket haszontalanul; hiszen isten nem hagy el engem gyámoltalanul. *
Gyarmati sintér legyen a doktorod. (Kegyetlen, ki megkínoz.) *
Szomorkodni gyarlóság, kétségbeesni bolondság. *
Gyarló. Az asszony csak gyarló, bosszúállásra hajló. Az asszony gyarló, hamisságra hajló. Az asszony csak gyarló, hamisságra hajló, ritkán találsz igen jót.
*
Részeg embernek gyarló imádsága. *
Ki mindenben tudós, mindenben gyanús. *
Gyanúsítgatás Száz gyanú közt kilencvenkilenc helytelen. *
Ló mellett gyalogolni bolondság. Ne aludjál, nem álmodsz, ne gyalogolj nem fáradsz. *
Minél alázatosabb, annál gyalázatosabb. Nagyon alázatos, nagyon gyalázatos *
Gyalázat. Duna vize sem mossa le gyalázatját. Az öreg nem hazudik maga gyalázatjára. Nagy gyalázat embernek a tudatlanság. Öndicséret, gyalázat. *
Sok gyalázaton kell a kevélynek átmenni, mig megalázódik. *
Ura gyalázatja. (A rossz asszony férjére gyalázatot hoz.) *
Kurvazanyja rossz embernek, egy szó úgy mint száz, a ki engem hátam megett, nem szembe gyaláz. *
Ki nyilván sokat dicsér, alattomban gyaláz. *
Farkasgúzsba kötötték. *
Guta. Kerülgeti a lapos guta. Mindegy guta. (Egyformán rossz.) Üsse meg a lapos guta. *
Tisztelem a gusztusát. (Nem kérek belőle.) *
Pénze is penészes, hogy ne gúnyája. *
Szájhős. Azt gondolja, ő ölte meg a gúnárt. *
A gúnár hazajött, a jérce még oda van. (Az asszony rosszabb, kicsapongóbb a férfinál.) *
Nagy a gulya ráncában. (Bolhája sok van, mása nincs: szegény.) *
Templom mellé kápolnát guggaszt az ördög *
Ne hagyd magad Guba Jakab. (Gyávát így biztatnak; Guba Jakabot felesége verte.) *
Guba. Bolondnak guba, nem szép suba. Bolondot guba illet, nem suba. Egymás gubáját hurcolják. (Veszekednek.) Guba alatt fricskát hány. Sűrű gazda, ritka guba. (A ki gyakran gazdát cserél, rongyos marad.) *
Guba nem suba. (Tagadod, a mit nem lehet tagadni, a mi nyilvánvaló.) *
Tolvaj güzü. *
Görög. Kinéz, mint görög a boltból Ravasz, mint a görög. Ravasz, mint a görög zsidó. Ravaszabb a görög kalmárnál. Sétál, mint kárvallott görög az üres boltban. (Görög annyi, mint boltos; Szeged, Kecskemét táján a kereskedők többnyire görögök voltak.) Spekulál, mint a görög az üres boltban. Úgy sétál, mint a görög az üres boltban. (Rátartós szegény.) *
Görög írás az nekem. (Nem értem.) *
Büdös, mint a görény. *
Kötekedő a kákán is görcsöt talál. *
Kényeskedő Száját görbítgeti, herceg akar lenni. *
Ha valaki egy krajcárral adós, meg kell kérni; ha egy kis pénzzel adós, arra mindig görbén kell nézni. *
Görbe. A görbe kezűt szeretik a bírák. (Vesztegetőt, ajándékot hozót.) A görbe kezűt szeretik az udvariak. *
Kevély mintha ő hajtaná a Göncöl szekerét. *
Bolhából lett tetű nagy gőgösen sétál. (Szegényből lett gazdag, parasztból úr.) *
Goromba. Elég szép, csak az ábrázatja goromba. Goromba, fuss a toronyba, onnan még a malomba, onnan még a pokolba. Goromba mint a daróc/pokróc Harapós kutyának goromba gazdája. Minden goromba otromba. *
Az éj leple alatt… Gonosztevő gyűlöli a napot. Akinek vaj van a füle mögött *
Gondolkodik, mint a verembe esett farkas. *
Köszvényes ember sokat gondolkozik. (Ifjúkori bűnökön, kicsapongásokon…) *
Hamar orrára bukik, ki gondatlanul lép. *
Sok haszontalan gondolat fordul meg egy harisnyakötésnél. *
Gombostűvel szurkál, inkább bottal ütne. *
Mérges gomba. Bolond gombát evett. *
Minden gomba jó gomba, csak az ember goromba. *
Fületlen gomb. (Hasznavehetetlen.) *
Elvitte kedvét a gólya. (Teherbe esett leánynak.) *
Kit a kígyó megcsípett, fél a gilisztától is. *
Kész másnak gégéjét tréfából is megmetszeni. *
Más kezével kaparja ki a tüzes gesztenyét. *
Egy rothadt szőlőszem egész gerezdet megveszt. *
Bolhából elefánt… Nem kell minden szálkából gerendát csinálni. *
Más szemében a szálkát ne keresd, ha magadéban a gerendát nem látod. *
Más szemében meglátja a szálkát, magáéban nem a gerendát. *
Kínjában nevet, mint a feldőlt gerencsér. *
A mit villával felrak, gereblyével lehúzza. *
Gereben. Gondolkodik, mint a gereben-csináló. Mintha gerebenen ülnék. Szereti, mint kutya a gerebennyalást. *
Nincs ember, legény a gáton *
Becsvágytalan Rossz káplár, ki nem akar generális lenni. *
Másnak becsületében gázol. *
Gányó. Megölte, mint gányó a kutyát. (Gányó, bolgárkertész, milyen sok van az alföldön.) *
Gáncs. Könnyű gáncsot találni. Mindenben gáncsot talál. Nincs oly jó, kiben gáncsot ne leljenek. Nincs oly szép, kiben gáncsot ne leljenek. Vén ember tanácsa jobb, mint ifjú gáncsa. |
LAST_UPDATED2 |