Öveges József, a pedagógus Nyomtatás
Boldog-boldogtalan emberek életminősége
2017. szeptember 05. kedd, 09:16

Öveges József,

a fizika Nagy Varázslója


Öveges professzorA természettudomány népszerűsítésének egyik legkiemelkedőbb alakja volt Öveges József, akit a fizika varázslójának is neveztek. A Zala megyei Páka községben született 1895-ben. Apja néptanító volt, követve családjának 200 éves hagyományát. A családfő korai halála után édesanyja négy gyermeket nevelt fel. Közülük Öveges József a győri bencéseknél tanult, majd a kecskeméti piaristákhoz járt gimnáziumba, és tizenöt éves korában belépett a Piarista Tanítórendbe.

A budapesti egyetemen matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett, és ezt követően pappá szentelték. Húsz évig a piarista rend szegedi, tatai, váci gimnáziumaiban tanított matematikát és fizikát, végül Budapesten vezetőtanár lett.

Minden órájára alaposan felkészült, amelyek olyanok voltak, mint egy vidám színdarab, az osztály aktív részvételével. Az új ismereteket megtapasztaltatta diákjaival a gyakorlatban, így azok nem száraz törvények, képletek voltak számukra, hanem az élő valóság részévé váltak.

A tatai gimnázium igazgatója az alábbi szavakkal jellemezte Öveges Józsefet:
„Egészen kiváló szaktudása elsőrendű pedagógiai képességekkel párosul. Tanítványaiban személye és tantárgya iránt is fel tudta kelteni a szeretetet, és lelkes, lendületes együttműködésre tudta őket hangolni.”

1946-ban kilépett a piarista rendből, és Budapesten az Általános Iskolai Tanárképző Főiskolán tanított mint a fizika tanszék vezetője. Szigorú, de igazságos vizsgáztató volt, és végtelenül felháborította, ha a vizsgázó készületlenül jelent meg, vagy más területen elért érdemeire hivatkozva próbált jobb jegyet kapni. (Egy neves budapesti iskolában érettségi elnökként az érettségizők felét megbuktatta fizikából, ill. matematikából. Ezek után nem kérték fel többet érettségi elnöknek sehova sem.)
Hatvanéves korában nyugalomba vonult, „hogy az egész ország tanítója” lehessen.

Tankönyvíró
Öveges József első könyvét 1929-ben, Tatán írta. A címe Időjóslás és időmeghatározás volt, egy 100 oldalas zsebkönyv, 9 táblázattal és az északi égbolt csillagképével, amelyben főleg cserkészeknek szándékozott hasznos foglalkozási anyagot összeállítani. Az előfizetőket neki kellett összegyűjtenie. Ezért egy hirdetést tett közzé a helyi lapban, amelynek lényege az volt, hogy „Adja el az esernyőjét, és vegye meg Öveges József: Időjóslás és időmeghatározás című könyvét.” A reklámnak meg is lett az eredménye: a könyv megjelent és nagy példányszámban kelt el.
Öveges professzorAz 1950-es évek első felétől írásaival, könyveivel, rádiós és televíziós sorozataival lerakta a magyar természettudományos ismeretterjesztés alapjait. A bonyolult fizikai kísérleteket olyan egyszerűen magyarázta el, hogy a teljesen képzetlenek is megérthették. Legtöbb kísérletét egyszerű eszközökkel, akár egy konyhaasztalon is el lehetett végezni.
„Aki nem tudja elmondani azt, amit tud, úgy, hogy egy utcaseprő is megértse, az maga sem érti igazán.”
Ha a tudás a tanárban a megértés szintjére jutott, akkor úgy képes átadni tanítványainak az ismereteket, hogy azok bennük is megértéssé válnak.
Több fizikatankönyvet írt, amelyeket a szaktanárok és a diákok még évtizedek múlva is tisztelettel emlegettek. Könyveit a sok illusztráció, a rövid, szakszerű, pontos és érthető megfogalmazás jellemezte.
A bevezetésben mindig világos útmutatást adott a tanárnak és a diáknak a könyv használatához. Azt vallotta, hogy a tananyagot nem elég csak olvasni, hanem meg kell érteni, és tudatosítani is kell. Ennek eszköze pedig az elgondolkodtatás. Ezért a számítási feladatok helyett inkább gondolkodtató kérdéseket tett fel az olvasónak, amelyekre ellenőrzésképp a könyv végén adta meg a helyes választ. A tankönyvek mellett a fizikai ismereteket népszerűsítő könyveket is írt. Öveges mindig szem előtt tartotta, hogy kiknek írja a könyvét. Alkalmazkodott az olvasókhoz, és a képzettségüknek, tudásuknak megfelelően fogalmazta meg a mondanivalóját.
Két utolsó könyve, a Színes fizikai kísérletek a semmiből és a Játékos fizikai kísérletek az elektronnal, színes, tudományos képeskönyvek, amelyekben az ötletes képeket rövid magyarázó szövegek egészítik ki.
A könyveiben alkalmazta azt az igazságot, hogy egy ötletes kép többet ér, mint tíz oldal szöveg. Övegesnek nagyon jó érzéke volt a dolgok lényegének képekben történő megragadásához. Egy középiskolai tanár A legújabb kor fizikája című könyvéről azt mondta, hogy olyan érdekes, mint a legizgalmasabb detektívregény. Öveges elszomorodva ezt válaszolta erre:
„Csak olyan érdekes? Sokkal érdekesebben szerettem volna megírni!”

Minden egyes könyve megjelenésének úgy tudott örülni, mint a szülő a gyermekei születésének.
Könyveiben arra törekedett, hogy a természetismeret a kísérletek elvégzése közben születő egyéni élményen, tapasztalatszerzésen alapuljon, amely folyton bővül és sohasem tekinthető befejezettnek, teljesnek: könyveinek egy példányát úgy köttette be, hogy minden egyes oldal közé egy, a végére pedig 30-40 üres lapot fűzetett be. A könyv megjelenése után felmerülő hibákat, észrevételeket, újabb tapasztalatokat ide jegyezte le, hogy a következő kiadás tökéletesebb legyen.
Megismerve a természetet, annak törvényszerűségeit, önmaga megértéséhez is közelebb kerülhet az ember, amit Öveges az élet egyik legnagyobb értékének tartott.

Olyan belső tűz lobogott a fizika apostolában, amellyel képes volt másokban is lángra gyújtani a tanulás, a tudás iránti szeretetet. Egy levelében ezt a tanácsot adja az ismeretterjesztő könyvek írásához:
„Ahhoz, hogy valaki jó népszerűsítő, tudományos író legyen, kell egy olthatatlan lángolás: adni, adni… vagy szórakozást, örömet (a legnemesebbet) okozni embertársainak a tudásközléssel. Boldogságot találni abban, hogy emeljük embertársainkat.”


Pedagógus
Öveges szuggesztív tanáregyéniség volt. Egész életében sugárzott belőle a fizika szeretete és az a vágy, hogy a tudását átadja másoknak is.
Bebizonyította, hogy a tudás elsajátításának eredményessége a tanár és a diák közös munkáján múlik. A jó tankönyv mellett fontosnak tartotta a tanári magyarázatot, az élőszó erejét. A könyvet a jerikói rózsához hasonlította, amely összeszáradt, csúnya növény, de ha vízbe tesszük, akkor élővé válik és kivirul. A könyv is ilyen összeszáradt váz, amíg a tanár magyarázatának életvize élővé nem varázsolja. A száraz tanári magyarázat azonban nem képes erre a csodára. A tanár akkor tudja felkelteni tanítványai érdeklődését, ha a magyarázatát átitatja saját lelkesedésével. Úgy tartotta, hogy az igazi tanár a saját tudását alkotja, szüli újjá tanítványai lelkében. Így lesz a tanárból alkotóművész.


Öveges professzorElőadóművész
Jó fizikus és jó tanár volt, de az előadóművészetben is kiválóan helytállt. Szerette, sőt kereste a nyilvános szereplés lehetőségét. Nevét a televízióban tartott látványos kísérletei, bemutatói az egész országban ismertté és személyét kedveltté tették.
Bemutatói segítségével önálló kísérletezésre akarta nevelni a fiatalokat, megismertetve velük a felfedezés örömét.
„Csak az az ismeret érdemes a tudás névre, aminek alkalmazásához is értünk.”
A tudást nem csupán elméleti szinten kell felhalmozni, hanem közvetlenül alkalmazni kell az életünkben, hogy így a meddő ismeret termékeny tudássá váljon. Öveges a régi kísérleteket újabb és újabb eszközökkel mutatta be, miközben ő is újra és újra átélte az alkotás, a felfedezés örömét. Képes volt magával ragadni hallgatóságát, és az vele együtt tudott lelkesedni minden egyes kísérlete során. Gyermeki rácsodálkozása mögött azonban a dolgok mélyére látó, a lényeget megragadó bölcsesség állt.
A televízió 1957-es megnyitó műsorában félórás bemutatóra kapott lehetőséget. Ez élő adás volt, ahol nincs ismétlés, a kísérleteknek elsőre működniük kellett. A sikeres bemutatkozás után tizenkét éven át avatta be a képernyő előtt ülő közönséget legendás fizikai kísérleteibe. A nézők sokaságában keltette fel az érdeklődést a hangtan, a hőtan, a fénytan és az elektromos jelenségek iránt. Minden egyes kísérletének bemutatására alaposan felkészült, még a tükör előtt is többször próbát tartott. Nem a honoráriumért, hanem a tanítás, az adás öröméért tette, minden más mellékes volt számára.
Több évig vezette a televízió 100 kérdés – 100 felelet című műsorát. A műsorban többek között olyan egyszerű, mindennapi kérdésekre kereste a választ, mint például „Mi van a buborékban, ha forr a víz?”, „Miért nem esnek le a felhők?”, illetve „Van-e a levegőnek árnyéka?”
Rámutatott arra, hogy a közvetlen környezetünkben ezernyi csoda várja, hogy megfejtsük a titkát. Mind egy-egy kaland az életünkben, amellyel közelebb juthatunk a természet törvényeinek megfejtéséhez. Az ember is a természet szerves része, így a kutatás közben képes önmagát is egyre jobban megismerni és megérteni.


Az egészséges életmód híve
Öveges József rendkívül szeretett tanítani, kísérletezni, írni és előadni, de az egészséges életmódnak és a fizikai test edzésének is elkötelezett híve volt. Nagy figyelmet fordított az egészségére. Szigorú, szinte már aszketikus életet élt. Hajnali 4-5 óra körül kelt, és minden reggel és este tornázott, súlyzózott.
Télen együtt korcsolyázott a tanítványaival a tatai tavon, mégpedig reverendában. Kézben tartható, házi készítésű vitorlájával a jégvitorlázást is kipróbálta, úgy, hogy két keresztbe tett cserkészbotra egy pokrócot feszített ki. Az így készített vitorlát úgy fogta, mint egy pajzsot, s így manőverezve vitorlázott a szélben. Erre a „trükkre” diákjait is megtanította. Egy alkalommal a tihanyi cserkésztáborozás helyszínére nem vonattal érkezett a többiekkel, hanem a Tata–Tihany közti utat felmálházott kerékpárral tette meg.
Felismerte, hogy az embernek szüksége van egy meghatározott ritmusra a fizikai és a szellemi elfoglaltságai között, amely megőrzi a lélek kiegyensúlyozottságát, harmóniáját és a fizikai test egészségét is.


Vallás, tudomány, politika
A munkájához szükséges nyugalom érdekében a rendfőnök engedélyezte, hogy Öveges vásároljon magának egy lakást. Azonban továbbra is nagyon fontos volt számára a vallás és a hitközösségi élet. Rendtársaival a közös vacsorákon való részvételével igyekezett fenntartani a kapcsolatot. Az együtt töltött idő sokat jelentett számára. Egyszer felkérték, hogy szerepeljen a televízió szilveszteri műsorában, amit el is vállalt. Azonban a műsorban bikinis hölgyek is szerepeltek. A rendfőnök rosszallását azzal fejezte ki, hogy megkérte a tudóst, hogy a továbbiakban ne látogassa a közös vacsorákat. Ez nagyon elkeserítette Övegest, és többszöri kérésére végül feloldották a tilalmat.
Szilárdan hitt abban, hogy a vallás és a tudomány nem egymást kizáró, hanem kiegészítő részei a megismerésnek. Megtalálta a tudás átadásának azon formáját, amit elfogadott a kor kultúrpolitikája, miközben megőrizte azt a finomságát, amellyel képes volt az emberek lelkét megszólítani és inspirálni.
Öveges papi múltja megnehezítette személyének elfogadását. „Egy pap-fizikus nevelje a munkások gyermekeit?” Azonban a kor kultúrpolitikája szemet hunyt a piarista múlt felett, és 1948-ban, a fizikai kísérleti eszközök olcsó előállításáért 53 évesen megkapta a Kossuth-díjat.
A napi politikától távol tartotta magát, bár 1968-ban megválasztották a Hazafias Népfront küldöttének. Ekkor a következőket mondta:
„Ha majd a természet megismerésének és az ismeretek alkalmazásának a kérdései állnak annyira az érdeklődés terében, mint a politikaiak, megérkezett a várt boldog kor.”


Filozófus
Egy feljegyzésében Öveges rámutat az anyagi világ és az emberi lélek működésének hasonlóságára. Példaként említi a tehetetlenséget, amely mind az anyagra, mind a pszichére jellemző. A tárgyak fizikai tehetetlenségének nagyságát pontosan ki lehet számítani. Meg lehet határozni azt az erőt, amely képes mozgásra bírni a testet, legyőzve annak tehetetlenségét. A lélek tehetetlenségét tunyaságnak, nehézfejűségnek, illetve korlátoltságnak nevezi. A legnehezebb munkának azt tartja, amely ezen tehetetlenség leküzdésére irányul. Ezt a nehéz munkát vállalják fel azok, akik az ember pszichéjét mozgásra, fejlődésre próbálják bírni, „az emberiség nevelői, szülők, tanítók, bölcsek, tudósok, reformátorok”.


A Csodák Palotájának megálmodója
Öveges a tanítás és az írás mellett természeti jelenségeket bemutató kiállításokat szervezett, amelyeken a látogatók is kísérletezhettek. Ezek voltak az első interaktív bemutatók Magyarországon. Később az ötletet továbbfejlesztve természettudományi játszóházakat tervezett, ahol a szülők és a gyermekek együtt ismerkedhetnek a természet törvényeivel. Így igyekezett összekötni az elméletet a gyakorlattal.
Pénzhiány miatt az elképzelt fizikai játszóház Öveges életében nem valósulhatott meg. Ötlete azonban később, 1994-ben formát öltött a budapesti Csodák Palotájának megalkotásakor. Itt a látogatók az eszközöket saját maguk működtethetik, a bemutatott természeti törvényeket így élményszerűen ismerhetik meg. 2001-ben készült el a Csodák Palotájában az Öveges-terem, amelynek színpadán életre kel a tudomány.


A varázslat tovább folytatódik
Utolsó egészséges perceiben is még fiatalos, töretlen lelkesedéssel magyarázta egy tanítványának a fizikai jelenségeket, amikor agyvérzést kapott, és a kórházba szállítása után, 1979. szeptember 4-én, 84 évesen meghalt. Emlékét Tatán emléktábla és szobor őrzi.
Öveges József szellemiségének lángja az emberek gondolkodásmódjában, szemléletvilágában, tudásában él tovább. Sokat tett azért, hogy tanítványaiban is feléledjen ez a belső tűz, és azt ők is tovább tudják adni. Tanításának célja nem csupán az volt, hogy megmagyarázza a fizikai jelenségeket, hanem gondolkodásra kívánta serkenteni a hallgatóit. Úgy tanított, hogy felébresztette az emberekben a vágyat a tanulásra, az ismeretlen kutatására mind a természetben, mind a saját életükben. Csodálta az élő természet működésének törvényeit, megjelenési formáinak szépségét - és erre a felfedezésre tanított mindenkit.



Néhány gondolat Öveges Józseftől:

„Az oktatás célja nem az, hogy befejezett tudást adjon, hanem az, hogy szilárd alapot teremtsen a továbbhaladásra.”

„Legnagyobb boldogságom, ha másnak tudást és örömet nyújthatok.”

„A tudományban nincsenek nehéz és könnyű dolgok, csak megértettek és meg nem értettek vannak.”

„Munkám legnagyobb jutalma az lesz, ha a kisdiák néhányszor felkiált tanulás közben: még annál is sokkal szebb a fizika, mint gondoltam! Ez volt a célom.”

„Az igazi tanár nem tanít a szó régi értelmében, hanem alkot. A saját mindig friss, mindig korszerű tudását alkotja, szüli újjá tanítványai lelkében. Így lesz művész, alkotó művész.”

„Iskolai tudásunk egy része majdnem nyomtalanul eltűnik. De bennünk marad életünk végéig a kifejlett akarat, szellemünk ügyessége, a tervszerűség, fortélyosság, amivel bármikor harcolni tudunk értelmünk nehézkessége ellen... Az a harcos, akinek megmarad fegyverzete, ereje, ügyessége, könnyű szívvel nyugszik bele a zsákmány elvesztésébe, mert szerzett és megmaradt tehetségeivel bármikor újhoz, értékesebbhez juthat.”

 

Szerző

 

*

Öveges József: Tilos a dohányzás - oktatófilm (1968) - YouTube

https://www.youtube.com/watch?v=y-yqu3OmmhM
2015. nov. 10. - Feltöltötte: Magyar Nemzeti Filmarchívum
Oktatófilm, Öveges József a különböző anyagok gyúlékonyságáról beszél. Iratkozz fel a Manda youtube ...

Öveges professzor-Legkedvesebb kisérleteim - YouTube

https://www.youtube.com/watch?v=5malJFwK6SU
2011. márc. 23. - Feltöltötte: Alkotoifjusag Karcag
Öveges professzor a tudományos ismeretterjesztés úttörője volt, aki fantasztikus képességekkel rendelkezett ...

Öveges professzor - A szikrázó, dr., józsef, öveges - Videa

videa.hu/.../oveges-professzor-a-szikrazo-szek-dr.-jozsef-zFuVaaA...
2016. ápr. 13.
Öveges professzor a tudományos ismeretterjesztés úttörője volt, aki fantasztikus képességekkel rendelkezett ...

Öveges professzor - Heki a, dr. józsef öveges - Videa

videa.hu/.../oveges-professzor-heki-a-rezonanciakutya-dr.-jozsef-p...
2016. ápr. 13.
Öveges professzor a tudományos ismeretterjesztés úttörője volt, aki fantasztikus képességekkel rendelkezett ...

Öveges professzor - A sarkitott, dr., józsef, öveges - Videa

videa.hu/.../oveges-professzor-a-sarkitott-feny-dr.-jozsef-ZizyQtx6...
2016. ápr. 13.
Öveges professzor a tudományos ismeretterjesztés úttörője volt, aki fantasztikus képességekkel rendelkezett ...

Öveges professzor - A látható, dr., józsef, öveges - Videa

videa.hu/.../oveges-professzor-a-lathato-lathatatlan-dr.-jozsef-fRO5...
2016. ápr. 13.
Öveges professzor a tudományos ismeretterjesztés úttörője volt, aki fantasztikus képességekkel rendelkezett ...

Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola - VOS - YouTube

https://www.youtube.com/watch?v=8jrfQDM-tgw
2010. okt. 5. - Feltöltötte: MttKft
7:49 · Öveges Szalagavató 2017.: a 12.I műsora - Duration: 3:47. digitalEXPRESS 955 views · 3:47. 12 ...

Öveges and Heki Rap - YouTube

https://www.youtube.com/watch?v=2e7XopMZrgo
2007. nov. 13. - Feltöltötte: oveges
Öveges professzor énekel. http://www.iskolateve.hu/ ... Öveges and Heki Rap.oveges. Loading ...

Öveges József - YouTube

https://www.youtube.com/watch?v=y8xso7AQda4
2011. júl. 17. - Feltöltötte: fullquasar
Öveges Program - Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium 358 views. 5:17. A Fény Természete ...

Öveges professzor és Heki - YouTube

https://www.youtube.com/watch?v=R3sTitrQlT0
2011. jan. 31. - Feltöltötte: baligyerek
19:30. Lennert József - Kísérletek Éterrel - Duration: 5:58. Öveges Program - Békéscsabai Belvárosi ...

 

 




LAST_UPDATED2