Luzie Brach: Das medizinische Vokabular Molières. Bonn, 1970. 217 p.
A bonni Frigyes-Vilmos Egyetem (Rheinische Friedrich-Wilhelms-Universität Bonn) Orvosi Karán benyújtott disszertációt az Egyetem Orvostörténeti Intézete (vezető tanár: dr. Johannes Steudel) adta ki. – Molière-ről már egyik kortársa, Brécourt (maga is színműíró) megírta, hogy az orvostudomány „egyike volt azoknak a dolgoknak, amelyeket a leggyakrabban érintett…” (8. oldal, 3. lábjegyzet) Az utókor érdeklődésére pedig mi sem jellemzőbb, mint hogy 1854 és 1929 között francia, német, angol és olasz nyelven több mint 20 munka jelent meg ezzel a címmel: Molière és az orvosok. (9. oldal) Orvostörténeti szempontból azonban magának Molière-nek műveit kell vizsgálat tárgyává tenni. Mielőtt azonban szerzőnk ehhez hozzálátna, átkutatja a molière-i szövegek eddigi orvostörténeti kommentálását, mégpedig a következő szempontok szerint:
Molière alapvető magatartása az orvostudománnyal szemben;
állásfoglalása a vérkeringéssel kapcsolatos vitában és
Alceste és Argan alakjának értelmezése orvosi szempontból.
Miután megállapítja, hogy ezek alapján nem lehet eljutni egységes megoldásra,Bemard Quemada: Introduction á l’étude du vocabulaire médical (1600–1710) című 1955-ben megjelent munkájának egyik meglátása alapján egybeveti a XVII. század francia orvosi műszavait azokkal, amelyeket Molière használ műveiben. A kutatásban abból indul ki, hogy Molière maga nem volt orvos, s ezért orvosi ismeretei nem haladták túl a kora általános műveltségéhez tartozó szintet. Ebből a szempontból történt azoknak a műveknek kiválogatása, amelyekből Molière orvosi ismereteit meríthette. Természetesen külön figyelemben részesültek azok a témák, amelyekre külön kitér vígjátékaiban: az érvágás, hajtószerek, klistir.
52 oldalnyi magyarázó bevezetése után – ebből 20 oldal foglalkozik „Párizs orvostörténeti helyzetével a XVII. században” – az 53-tól a 170. oldalig terjedő részben betűrendes szótárt nyújt Molière műveiből. – A zárófejezetek címei:
A különféle magyarázók felfogása Molière orvosi zsargonjáról;
Molière ítélete az orvosok nyelvezetéről;
A XVII. század orvos szerzőinek nyilatkozatai saját nyelvezetükről;
Végkövetkeztetések.
Összefoglalás és kimerítő bibliográfia teszi teljessé a könyvet.
Ha valaki egyszer elemezni fogja a magyar szépirodalomban tevékenykedő orvosok műveit, vagy klasszikus íróink orvosi műveltségére kívánna fényt deríteni, nagy haszonnal forgathatja majd ennek a munkának lapjait.
Vida Tivadar
[A XVII. század átlagorvosának] praxisát Molière szatírái hűen adják vissza. Különösen igaz ez a francia orvosi gyakorlatra. A párizsi egyetem orvosi fakultása volt akkoriban Európa legkonzervatívabb, legszárazabb orvosi iskolája.
Ízelítő a molière-i orvoslásból a párizsi Sorbonne Molière 21 című honlapja alapján:
Il est à propos ensuite qu’il prenne un bain d’eau pure et nette, avec force petit-lait clair, pour purifier par l’eau la féculence de l’humeur crasse, et éclaircir par le lait clair la noirceur de cette vapeur;
…a páciens fürdetése áttetsző, tiszta vízben, gyakori tejsavó-elegyítéssel, hogy a víz által megtisztítsuk a mocskos nedv üledékét, s a tejsavó által fehérítsük a fekete gőz csapadékát.
La véritable source de tout le mal est ou une humeur crasse et féculente, ou une vapeur noire et grossière qui obscurcit, infecte et salit les esprits animaux.
Minthogy pedig minden baj voltaképpeni forrása: avagy valamely sűrű, szennyes nedv üledéke, avagy valamely vastag, sötét gőz csapadéka, mely a vért, az élet forrását elborítja, bemocskolja és megfertőzi…
Quoi qui puisse arriver, on est assuré que les choses sont toujours dans l’ordre; et quand on meurt sous sa conduite, vos héritiers n’ont rien à vous reprocher. – C’est une grande consolation pour un défunt. – Assurément; on est bien aise au moins d’être mort méthodiquement
Benne az ember megbízhat: akármi történik, minden a legnagyobb szabályszerűséggel megy végbe. Ha az ő kezei között hal meg, semmi panaszuk nem lehet az örökösöknek. – Milyen fölemelő tudat egy elhunytnak! – De milyen! Örül az ember szíve, hogy milyen módszeresen hal meg!
Je vous assure que je traiterai Monsieur méthodiquement, et dans toutes les régularités de notre art.
Biztosíthatom önt, hogy az úrnak a legszakszerűbb ellátásban lesz része, s hívek leszünk mesterségünk módszereihez.
Mais sur toute chose, ce qui me plaît en lui, et en quoi il suit mon exemple, c’est qu’il s’attache aveuglément aux opinions de nos anciens, et que jamais il n’a voulu comprendre, ni écouter les raisons, et les expériences des prétendues découvertes de notre siècle, touchant la circulation du sang, et autres opinions de même farine.
Ám a legjobb – és nekem mindenek fölött ez tetszik benne, mert e téren az én példámat követi – a legjobb, ahogy vakon kitart eleink elmélete mellett, vagyis hogy soha nemcsak elfogadni, de meghallgatni sem volt hajlandó századunk úgynevezett felfedezéseiről szól bizonyítékokat és kísérleteket, pédául a vér keringésének vagy más hasonsütetű elméletnek dolgában.
Illusztráció William Harvey A vérkeringés elmélete című könyvéből
Monsieur, cela ne fera que vous étourdir, et il ne faut rien pour vous émouvoir en l’état où vous êtes, et vous ébranler le cerveau. – Point, point, j’aime la musique,
Nagyságodnak itt csak a fejét fájdítják. Pedig abban az állapotban, amelyben van, kerülnie kell az izgalmakat. Még belerázkódhat az agyveleje. – Ugyan, ugyan. Szeretem a zenét.
Comme ainsi soit qu’on ne puisse guérir une maladie, qu’on ne la connaisse parfaitement, et qu’on ne la puisse parfaitement connaître, sans en bien établir l’idée particulière et la véritable espèce, par ses signes diagnostiques et prognostiques.
Minthogy egy betegség gyógyíthatósága csak azon esetben forog fenn, ha nevezett betegség ismeretének maradéktalan birtokában vagyunk – s minthogy nevezett ismeretnek maradéktalan birtokában csak az esetben lehetünk, ha a diagnosztikai és prognosztikai jellemzők segítségével megfelelő fogalmat alkotunk illető betegség tulajdonképpeni lényegéről és voltaképpeni jellegéről…
Le plus grand faible des hommes, c’est l’amour qu’ils ont pour la vie, et nous en profitons nous autres, par notre pompeux galimatias
…minden emberi gyöngeség között a legkizsákmányolhatóbb gyöngeség az élethez való ragaszkodás. Ékes handabandával miért ne mi zsákmányoljuk ki ezt a gyöngeséget?
Ils savent la plupart de fort belles humanités; savent parler en beau latin, savent nommer en grec toutes les maladies, les définir, et les diviser; mais pour ce qui est de les guérir, c’est ce qu’ils ne savent point du tout. – Mais toujours faut-il demeurer d’accord, que sur cette matière les médecins en savent plus que les autres. – Ils savent, mon frère, ce que je vous ai dit, qui ne guérit pas de grand-chose, et toute l’excellence de leur art consiste en un pompeux galimatias, en un spécieux babil, qui vous donne des mots pour des raisons, et des promesses pour des effets.
Tudnak, jobbadán, sok szépet az irodalomból, tudnak ékesen latinul, tudják a betegségek görög nevét, meghatározását, osztályozását; éppen csak a betegségek meggyógyításához nem konyítanak. – De abban mégis igazat adsz, hogy többet értenek hozzá, mint mások. – Ahhoz értenek, amit mondtam. S attól vajmi kevés baj gyógyul meg. Tudományuk veleje egy csomó szépen zengő szózagyvalék, megtévesztő csivogás-zsibogás, amely tény s ok helyett puszta szót nyújt, eredmény helyett pedig ígéretet.
Dieu merci, j’ai déjà établi mes petites affaires. Qu’il vente, qu’il pleuve, qu’il grêle, ceux qui sont morts sont morts, et j’ai de quoi me passer des vivants.
…én már az Úristen segedelmével jól megszedtem magam. Felőlem már akár cigánygyerekek is potyoghatnak az égből: aki meghalt, meghalt, az élőkre meg fütyülök.
Mais enfin, venons au fait. Que faire donc, quand on est malade? – Rien, mon frère. – Rien? – Rien. Il ne faut que demeurer en repos. La nature d’elle-même, quand nous la laissons faire, se tire doucement du désordre où elle est tombée. C’est notre inquiétude, c’est notre impatience qui gâte tout, et presque tous les hommes meurent de leurs remèdes, et non pas de leurs maladies.
– De maradjunk csak a kerékvágásban, öcsém. Mi a teendő, ha valaki beteg? – Semmi. – Semmi? – Semmi. Épp csak nyugton kell maradni. Az embert maga a természet, ha ráhagyják a dolgot, szép csendeskén kisegíti a bajból, amibe keveredett. Szerencsétlenséget csak a mi izgékonyságunk, türelmetlenségünk okoz. Legtöbb ember nem a betegségbe hal bele, hanem az orvosságaiba.
aA második bécsi orvosi iskola (KARL ROKITANSKY [1804–1878], JOSEPH ŠKODA [1805–1881] és FERDINAND HEBRA [1816–1880]) működése idején, állítólag az alábbi mondás járta Bécsben: Škoda [a belgyógyás] felállítja a diagnózist és Rokitansky [a kórboncnok] igazolja a diagnózis helyességét. Ezt örökítette meg Száraz GyörgyGyilkosok című drámájában. ŠKODA (Semmelweisre bök) Ne a gyerek előtt? Ej! A tanársegéd úr naiv egy kicsit, de már kinőtt a gyerekcipőből. Hadd edződjék. (Rosasra mosolyogva) Az persze túlzás, amit a kollégáim terjesztenek rólam: hogy nem hiszek semmiféle gyógyszerben és gyógy-eljárásban. De hogy a gyógyszerek legtöbbje szart se ér, az sajnos, igaz. Az egyetlen, amiben igazán hiszek: a természet gyógyító ereje. Az orvosnak az a dolga, hogy megpróbálja elősegíteni ezt a folyamatot. A többi: kuruzslás. Még akkor is, ha egyetemi katedrával jutalmaznak érte. (Nevet) Látja, Rokitansky barátom meg én nagyszerűen kiegészítjük egymást. Én, mint belgyógyász, megállapítom a diagnózist, ő, pedig a boncasztalon igazolja a helyességét.
Ha ! pour cela toujours il est assez bonne heure : La mort est un remède à trouver quand on veut, Et l’on s’en doit servir le plus tard que l’on peut.
Nono, arra bizony ráérünk máskor is még. Mindig kéznél van a halál orvosszerül, De ne éljünk vele, csak legvégezetül.
A 1600-as rajz egy franciaországi ún. kókler színházi előadást ábrázol, melynek célja, hogy rávegyék a betegeket a különféle gyógyszerek megvásárlására. Állítólag Molière is szerepelt fiatal korában ilyen előadásokon.
Que vous ordonne votre médecin pour votre nourriture? Il m’ordonne du potage. – Ignorant. – De la volaille. – Ignorant. – Du veau. – Ignorant. – Des bouillons. – Ignorant. – Des œufs frais. – Ignorant. – Et le soir de petits pruneaux pour lâcher le ventre. – Ignorant. – Et surtout de boire mon vin fort trempé. – Ignorantus, ignoranta, ignorantum. Il faut boire votre vin pur; et pour épaissir votre sang qui est trop subtil, il faut manger de bon gros bœuf, de bon gros porc, de bon fromage de Hollande, du gruau et du riz, et des marrons et des oublies, pour coller et conglutiner.
– Orvosa milyen diétát rendelt? – Levest rendelt. – A tudatlan. – Szárnyast. – A tudatlan! – Borjúhúst. – A tudatlan! – Erőlevest. – A tudatlan! – Lágy tojást. – A tudatlan! – Vacsora után aszalt szilvát, a könnyebb emésztés végett. – A tudatlan! – És főképp, hogy a bort sok vízzel hígítva igyam. – A tudatlanság atyamestere. Sőt a tudatlanságosságé. Mondhatnám a tudatlanságosságosságosságé. A bort uraságodnak tisztán kell innia. Ennie pedig jó kövér marhahúst kell, jó kövér disznóhúst, jó kövér holland sajtot, jó sűrű darát, rizskását, gesztenyét és süteményt. Hogy bőven legyen pép meg csiríz. Az köt. Ettől lesz a ma még híg vére sűrű.
Et moi, je dis que sa maladie est une pourriture d’humeurs, causée par une trop grande réplétion: ainsi je conclus à lui donner de l’émétique. – Je soutiens que l’émétique la tuera.
Én pedig azt mondom, hogy elrontott gyomrából következnek ama erjedő nedvek, amelyek betegségének közvetlen okozói. Ezért hánytatót neki!
Vous voyez depuis un temps que le vin émétique fait bruire ses fuseaux. Ses miracles ont converti les plus incrédules esprits, et il n’y a pas trois semaines que j’en ai vu, moi qui vous parle, un effet merveilleux. – Et quel? – Il y avait un homme qui depuis six jours était à l’agonie, on ne savait plus que lui ordonner, et tous les remèdes ne faisaient rien, on s’avisa à la fin de lui donner de l’émétique. – Il réchappa, n’est-ce pas? – Non, il mourut. – L’effet est admirable. – Comment? il y avait six jours entiers qu’il ne pouvait mourir, et cela le fit mourir tout d’un coup. Voulez-vous rien de plus efficace?
Pedig hát, ugye, mi mindent beszélnek mostanában a hánytató borról. Csodás hatása megtérítette a leghitetlenebbeket is; nincs három hete, hogy jómagam is két szememmel láttam, milyen csodatevő ereje van. – Milyen? – Valaki már hatodik napja halódott, már nem is tudták, mit rendeljenek neki, mert annak már semmi sem használt. Utoljára jutott eszükbe a hánytató, azt adtak neki. – És jobban lett tőle, mi? – Nem, meghalt. – Bámulatos eredmény. – Engedelmet! Hat álló napig nem tudott meghalni, és attól tüstént meghalt. Kell hatásosabb szer ennél?
Tout ce que j’y voudrais ajouter, c’est de faire les saignées et les purgations en nombre impair.
Mindössze azt szeretném hozzáfűzni, hogy érvágások és bélmosások páratlan számban eszközöltessenek.
Monsieur, combien est-ce qu’il faut mettre de grains de sel dans un œuf? – Six, huit, dix, par les nombres pairs, comme dans les médicaments, par les nombres impairs.
És kérem, sóból hány szemet tegyek a lágy tojásba? – Hatot, nyolcat, tízet; mindig párosával, amivel szemben viszont a cseppeket csakis páratlanul.
cA páros/páratlan számú gyógyszeres kezelés babonájának kigúnyolása.
J’allais nettoyer votre corps, et en évacuer entièrement les mauvaises humeurs.[…] Et je ne voulais plus qu’une douzaine de médecines, pour vider le fond du sac.
Épp azon voltam, hogy kitakarítsam a belsőségeit, hogy tökéletesen kihajtsam a rossz nedveit. […] Mindössze már csak egy tucat orvosság kellett volna, hogy úgymondjam, uraságodban a zsák fenekéig nyúljunk, s minden rosszat kirázzunk.
Monsieur, mes remèdes sont différents de ceux des autres : ils ont l’émétique, les saignées, les médecines et les lavements ; mais moi, je guéris par des paroles, par des sons, par des lettres, par des talismans et par des anneaux constellés.
Uram, az én gyógymódjaim egyedülállók. Más orvosok ám gyógyítsanak hashajtóval, hánytatóval, érvágással, orvossággal, beöntéssel, én aztán nem, én szavakkal gyógyítok, hangokkal, betűkkel, igékkel, varázsgyűrűkkel.
dHit a talizmánok és gyűrűk természetfeletti hatásában.
