Állami díjas és dotált fenegyerekek... |
2014. június 14. szombat, 21:55 |
Bölcs-balga, boldog-boldogtalan ember Életminőségünk őrzése, javítása és rontása
ABCD
NAPI ÉLETMINŐSÉG VIZSGÁLATOK– 27. Szabad ötletek, idézetek és naplójegyzetek
Reményik Sándor: Míg állt a vár...
*
”az, hogy magyar nem faj, nem vér, hanem a lélek dolga. Nem a vér alakította ki a magyar lelket s hozta létre így a magyar fajt, hanem ellenkezőleg, a magyar lélek hatott a vérre s most és minden időben az a magyar faj, amit a magyar lélek áthatott. Mindenki olyan mértékben magyar, amekkora mértékben magyar lélek ereje él és hat rajta keresztül...”
K.S,
*
Pajzán népdal
Hejehuja, pengő karika Kanásznénak félre a likja Csiszeg-csoszog konyhaajtóba Míg a bojtár jól meg búbolja.
Sárga csizma pi-piros má-mándli Megveszekedtél-e vagy mi-mi-mi Tyuha-ide-tyuha-jó tyuha-jó Lösz a fene soha jó, soha jó.
Zöld ágat eszik a kiskecske, Vörös bort iszik a menyecske. Mikor velem dolgát végezi Távolról az urát csak neve-neve-neveti.
Térden állva szopik a bárány, Hanyatt dűlve mulat a leány. Mikor a közepin beszúrok Akkor mondja, hej, te huncut, de tudod.
Volt neköm egy kecském, tudod-e Kertbe rekesztöttem, láttad-e Megette a farkas, tudod-e Csak a likát hagyta, fújod, fújod, fújod-e.
*
Kép
Képes Képtelen Elképzel Képzelőerő Képzelő erőtlen Elképzelhetetlen Elképed Képen vág A képes fele Képzés - képesített Képesség Képíró – képfestő Fényképész Költői kép Arckép Igazolványkép Önkép – világkép Leképez Képviselő Képmutogató Képeket vág Mozgó kép Előkép Álomkép Emberkép – istenkép Stb.
*
Summás (lat. summa ’összeg’)
a mezei munkás egy önálló újkori típusa, nagybirtokra csoportosan (summásbandában) elszegődött vándor idénymunkás, aki kapálást (elsősorban cukorrépa, kukorica, burgonya) és más, vegyes mezei munkát (aratás, takarmánynövények betakarítása stb.) végzett pénzért, terményrészért és élelmezés (kommenció) fejében.
Kialakult általánosabb gyakorlat szerint a készpénzt havonta (innen a summás régi elnevezése: hónapos, hónapszámos, havi béres), a terményrészt végelszámoláskor, az élelemjárandóságot pedig részben hetenként, részben havonként kapta.
Mindezt a bandaközösen kereste; rendszerint a summásgazda vette át, s maguk között a munkában töltött idő arányában, továbbá a munkaerő minősítése szerint osztották fel: a zsákolást és egyéb nehéz testi munkát is végző felnőtt férfiak voltak az egészkezesek (más néven: egészrészes, teljes vagy I. osztályú munkások), a nők, serdülők és idősebbek pedig a félkezesek (félrészes, félmunkás, II. osztályú munkás); ez utóbbiak a teljes kereset felét, harmadát, olykor csak negyedét kaphatták, még ha az időszak nagyobb részében a férfiakkal egyenlő értékű munkát végeztek is. –
Elsősorban az ezer holdon felüli nagybirtokon alkalmazták őket az intenzívebb növénykultúrák meghonosodása után; voltaképpen cselédpótló idénymunkások, akik azonban nem napszámban, hanem huzamosabb időre: 1–6, ritkábban 8 hónapra (szórványos esetekben volt ún. téli summás is), tehát tavasztól őszig szegődtek el.
A summás kemény fegyelem alatt, hajszás munkában kereste kenyerét, otthonában viszont szinte tétlenül próbálta átvészelni a telet. Az időbéres summások nem és kor szerint összetett, de lokálisan egységes bandaszervezetekben éltek és dolgoztak, magukkal vitték szigorú paraszti erkölcseiket, megtartották viseletüket és folklórjukat is, a vándorélet lassan éreztette csak hatását. –
A summásmunka a 19. sz. második felében alakult ki. A summásjárás időszakában kb. 30 000 főre tehetjük a teljes létszámot, zömük Borsod (Mezőkövesd, Tard, Szentistván), Nyitra és Trencsén megyéből származik, nem sokkal kevesebb a hevesi summások száma sem, de a történelmi Mo. számos megyéjében (Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Vas és Zala) megtaláljuk őket, köztük szlovákokat (Nyitra) és kárpátukránokat (Nagyberezna) is.
A nagybirtokok 1945-ös felosztása vetett véget ennek az életformának, 1948-ban volt az utolsó említésre méltó summásjárás. (még: agrárproletár, summásmunka). –
*
"....a magyar kultúrát, észjárást és világszemléletet a parasztság őrizte csak meg, de közben elmaradt európai műveltsége. A gimnáziumokban, főiskolákon, egyetemeken tanuló ifjúság teljesen a germán kultúra vonzásába került és így a középosztály elszakadt a néptől, gyökértelen értelmiséget alkot...” K.S.
*
A hobó ˙ (angolul: hobo) kifejezés egy Egyesült Államokbeli vándormunkást jelent. A kifejezés olyan embert jelöl, akinek nincs stabil szállása, az országot járja és alkalmi munkákból él. A hobók általában gyalog vagy tehervonatokon potyázva utazták át az országot. A hobót az különbözteti meg a csavargótól, hogy a hobó hajlandó dolgozni, s ezért is utazik. A szubkultúra „virágzása” a 19. század végén és a 20. század elején volt, olyan periódusokban, mikor gazdasági válság volt az országban és kevés munkahely. Sok ember indult el szaktudást nem igénylő alkalmi munkát keresni, ami többnyire aratás vagy gyümölcsszedés volt. Számuk főleg a nagy gazdasági válságidején ugrott meg nagymértékben. Később már nem a megélhetés, hanem a kalandvágy és a szabadságvágy hajtotta a hobókat.
Az életmód életfilozófia lett.
A hobó szó eredete vitatott. Egyesek a „Hoe Boy” kifejezésből származtatják: a hoe angolul kapát jelent, melyet a mezőgazdaságból megélő hobó magával hordott. A kapa nyeléhez kötötték a batyujukat, amiben az összes vagyonuk volt. Mások különböző köszönési formák összevont formáiból származtatják: „Ho, boy!”, vagy a „Ho, beau!”-ból, mely egy gyakori köszönési forma volt vasutasoknál. Mivel a hobók általában vasúton utaztak, sok elmélet itt keresi a szó eredetét.
*
Magyar megoldás
"Azt a feltevésemet, hogy minden kísérlet, mely földünkön és történelmünkben ellenállt a feladatok magyar megoldási módjának, csak veszteglést, visszafejlődést, kárt, pusztulást, betegséget és tetszhalált eredményezhetett, jó gyümölcsöt nem termett sohasem s ezután sem teremhet..."
"Azt azonban, hogy igazi halált nem okozott sem eddig s ezután sem okozhat, mert hálá Istennek, a magyar passzív rezisztenciának van mégis egy aktív, erőszakos-végeszakasztó szempillantása, nem mertem még tudományos igazságként hirdetni, itt említem csak, mint gyanításomat és feltevésemet.
Mert van ilyen minden után pontot tevő lelkiállapot. A csömör."
"Tűr, tűr az objektív és primitív ázsiai jellegű társaslélek sokáig, még mindíg tűr, sokszor úgy tetszik a végletekig tűr, de egyszer csak végképp megcsömörlik. Akkor aztán mindennek vége. Egyelőre képtelen új szellemi táplálékfelvételre, a legutoljára beleerőltetett adag talán vissza is jön belőle, ki kell kurálnia magát, bőjtöl, diétázik s csak azután lehet belediktálni kívülről valamit, ha egy darabig a maga életét élhette és erőre kapott..."
"...sem erőszakoskodásra, sem pesszimizmusra nincs szükségünk, tehát okunk sincs. Ezen a földön, ebben a sorsközösségben csak magyar élet lehetséges, ha pedig a mi magunk magyarsága telítődnék a kívánatosnál nagyobb mértékben idegen elemmel, legfeljebb elfog bennünket a csömör, s megint megúsztuk egy kis szenvedéssel..."
Karácsony Sándor
*
„Hobó” Élet – ars poetica – életmű
Egy művésznek, tudósnak, bölcselőnek mindig meg kell őriznie azt a szellemi szabadságát, hogy kimondhassa, ha a király meztelen...
ha elfogadja, neadjisten keresi a hatalom kegyeit, az alkotóként is kiheréli...
nagyon vigyáznia kell, hogy kitől és milyen díjakat, támogatásokat stb. fogad el...
nincs ingyen ajándék, minden ajándék elfogadás lekötelez...
a mecénás téged támogat, a szponzor meg irányít, befolyásol...
nem szeretem, ha valaki a fenegyerek pózában tetszeleg, miközben többnyire csak műbalhéi voltak, amikkel közvetve a népszerűségét növelték...
hogy azt higgyük, ő a mi emberünk...
ismerős ez a politikából, gondoljunk csak Demszky Gáborra…
A Fidesz szponzorálta legutóbbi - tévés! - koncertjén Balázs Fecó Radics Béla képét vetítette ki...!?
Ő hamarabb jutott Dönci sorsára...
Az érdekes, ha valaki előadja az üldözöttet, és közben évtizedek óta klubja van, . most éppen Óbudán -, és most is fizetett tagja a "Nemzeti Színháznak", és 12 milliót kap csak úgy...
Dönci (Balaton, Európa Kiadó) meg szinte éhen halt, nem kapott lehetőséget, és itt maradt három kisgyerek...
Nekem Hobó mindig hamisan csengett...
egy ideig az Oly sokáig voltunk lent... számai jelentettek kivételt.
Káder apuka, A Kossuth téren 56-ban lövető, Földes László lázadó gyereke, aki azért a mi kutyánk kölyke stb.
Amúgy érdekes., hogy mégis létrejöhetnek nagy művek amúgy magát teljesen korrumpáló szerzőtől is...!?
Jókai Mórt egyszer maga Ferenc József húzta ki a szarból, a teljes anyagi csődből!!!!!
Sok műnél meg nem is ismerjük az alkotót (s talán jobb is, mert nem befolyásol...)
Hrabal pl. vállalta, hogy besúgó lesz, és nem vonult külső-belső emigrációba...
Így mi feltehetően jobban jártunk, de a lelki poklokat neki kellett megjárnia...
Kicsit hasonló Tar Sándor, szociografikus író ismert esete is...
*
Salto mortale (magyarul: halálugrás) Ki – rejtett - védőháló felett, ki anélkül…
*
Opera-operett
Kis János és Nagy Jenő – párhuzamos életrajzok
Engem a nyolcvanas években Megfosztottak állásomtól, megélhetésemtől, Az útlevelemtől, a magánéletem szentségétől, Házkutattak, kifosztottak, előállítottak, Fogdáztattak, megfélemlítettek, zsaroltak, Felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek stb., Miközben az „illegális” ellenzék vezetőjének, - ami a Hálózatból puccsal lett SZDSZ-é is lett -, Tulajdonképpen még rendőri ügye sem volt… Ő az SzDSz elnöke, egyetemi tanár lett, Én meg szabadúszó – de inkább vízóra leolvasó…
*
Ki kell rúgni a hámfából
Ha sört iszom, részëg vagyok tölle, de tölle, Szid az asszony, nem törődöm vélle, vélle. Hazamegyek, lefekszem melléje, melléje, Itt a hátam, beszélgessen vélle, vélle. Ijaha, haha, csuhajja, haha, Nem lëhet az ember fából, Ki kell rugni / Néha kirúg a hámfából. Illegő ja billegője, volt a fene soha jó! Itt a bor és itt pálinka, itt mulat a részeg banda. Bor, pálinka, gólya orra, koppantója, egyenes görbe fakerék, Ó, de szép, millyen szép ez a háromlábú szék!
*
Lélek Lelkes Lélektelen Lélekölő Kétlelkű Lélekharang Jólelkű – rosszlelkű Szívvel-lélekkel Lelkem, galambocskám Holt lelkek Lélekvándorlás Lélek és lélegzet Lelketlen ember Lélek és élet Lelkes állat Lelkület Lélekhalász Nagylelkű – nagy lélek Fellelkesít, feltüzel A lélek halhatatlansága Szentlélek – Szent Szellem
*
Nem sokaság, hanem. Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat. Berzsenyi
*
"...Semmi sem könnyebb, mint azonnal felismerhetni, ki a magyar és kicsoda nem az. De nem fontos megállapítani, ki az és ki nem az, mert a dolog természete szerint nem érdemes itt nem magyarnak lenni. Annak, ami nem-magyar, nálunk mindig csak jelenje lehetséges, jövője nincs..."
Karácsony Sándor
*
Szentháromság És a kimaradt negyedik, az Anyaisten Babba Mária, Szűz Mária – Mária országa
*
Pál apostoltól Erdő Péterig Az ún. zsidó-kereszténység Ha valamit nem tudsz legyőzni, állj az élére A zsidó Ótestamentum istene nem Jézus istene Madarat tolláról, embert istenképéről ismerni meg Ha egy népnek meghamisítják istenképét, vége van (Bővebben: lásd Tóth Ferenc előadásait, könyvét)
*
Szól Beszól Leszól Elszólja magát Összeszólalkozik Mindenbe beleszól Megszólja a társát A pártközpont odaszól
*
Tiszta Tisztátalan Nem szobatiszta Tisztába kell tenni Tisztaságmániás Piszkos kezű Mocskos gondolat Koszfészek Lerondít Piszkol Sároz – sárdobáló Fekete seggű – befeketítő Nem tiszta – nem szertelen
*
Beszél Félrebeszél Magában beszél Hülyeségeket beszél Feleslegesen beszél Néma – németül beszél Mindent kibeszél Bebeszéli magának Beszéddel fáraszt Rébeszélő-gép
*
Aki nem lép egyszerre, Nem kap rétest estére, Pedig a rétes nagyon jó, Katonának az való
*
Magyar-szlovák Ajándék lónak nem nézem a fogát Szuvenyír nyihaha ne kukacska protku
*
Fegyver Kétélű kard Ekevasból kard A kapanyél is elsül Szúró, vágó, ütő, lövő Kis- és nagyhatósugarú Titkos fegyver - ~raktár Meztelenül fegyveresek ellen Ki fegyvert ragad, fegyver által vész el
*
VIRÁGÉNEK
|
LAST_UPDATED2 |