Ugyanaz a régió, feleannyi ember, feleakkora ország – klasszisokkal hatékonyabb tehetségnevelés. A horvát futball szüntelenül ontja magából a jobbnál jobb fiatal játékosokat, a titokról pedig Luka Modric egyik nevelőtrénerét, Robert Botunacot kérdeztük, aki fontosnak tartotta, hogy edzői pályafutása előtt professzori rangot szerezzen kineziológiában…
A horvát edző szerint kimondottan jók abban, hogy a lehető leghamarabb kiszúrják az igazán tehetséges játékosokat (Fotók: Szabó Miklós)
HIRDETÉS
A HORVÁT TITOK ÖT FŐ PONTJA
1. tökéletesen működő játékosmegfigyelő-rendszer az egész országra, minden korosztályra kiterjedően
2. a kisebb városok kisebb klubjaiban is egyetemet végzett, képzett edzők dolgoznak már a legfiatalabbakkal is, régiónként egy kijelölt futballinstruktor ellenőrzése mellett
3. az akadémiai képzés már 7-8 éves kortól elkezdődik, folyamatos játéklehetőséggel, rendszeres egyéni tréningekkel
4. a gyerekek előtt már befutott, európai topcsapatokban játszó példaképek állnak
5. a játékosoknak jó hírük van a világban, a klubok pedig remek kapcsolatokat ápolnak a nyugati egyesületekkel
– Mi a titka a horvát tehetségkutatásnak? – Jó kérdés… – felelte a jelenleg a Dinamo Zagreb tehetségeinek különedzéseit vezénylőRobert Botunac, aki Zadarban Luka Modric, később pedig Dario Simic egyéni edzőjeként dolgozott. – De azt hiszem, mondhatom, tényleg jók vagyunk abban, hogy a lehető leghamarabb kiszúrjuk az igazán tehetséges játékosokat. Elképzelhetőnek tartom, hogy ezen a téren erősebbek vagyunk, mint a régió többi országa.
– Miként lehet, hogy Horvátországban 4 millió emberből klasszisokkal több, felnőtt szinten is bizonyító tehetséget nevelnek ki, mint a 10 milliós Magyarországon? – A dolog egyik része, hogy ami a labdarúgást illeti, a horvátoknak egyszerűen nagy a veleszületett tehetségük, ráadásul a gyerekek generációk óta nagyon korán elkezdenek játszani. Nem ismerem pontosan a magyar viszonyokat, de lehet, hogy ott nem annyira népszerű a futball a gyerekek körében, mint nálunk. Itt egy komplett, jól működő rendszer épült aköré, hogy minél hamarabb kiszúrjuk a tehetségeket, de ehhez az is kell, hogy nálunk korán el is kezdenek játszani, így már ekkor megtaníthatjuk nekik az alapokat. Biztos vagyok benne, hogy ha Magyarországon is úgy koncentrálnának a tehetséggondozásra, mint nálunk, találnának olyan játékosokat, mint egykor Puskás Ferenc és az Aranycsapat többi tagja. Volt már önöknek is sok tehetséges generációja, tehát ha átveszik ezeket a modern rendszereket, újra sikeresek lehetnek.
Innen is lehet. A szőke horvát kis srác ma már a Bernabéu gyepén mozog otthonosan
– Ön szerint képzés szempontjából melyik a legfontosabb korosztály?
– Lényegesnek tartom, hogy a gyerekek már hat-hét éves korukban elkezdjenek játszani és gyakorolni, de a későbbiek kapcsán a legfontosabb korosztály szerintem a tizenkét-tizennégy évesek.
„KEMÉNYEBBEN ÉS TÖBBET KELLENE DOLGOZNI!”
A Dinamo Zagreb akadémiáját tavaly december óta a magyar viszonyokat is kiválóan ismerő Marijan Vlak vezeti. A horvát szakember kiemelte, a Dinamo tehetségkutató-rendszere több szempont miatt is sokkal hatékonyabban működik, mint a magyar: „Mi öt évvel hamarabb kezdjük a tehetséggondozást az akadémián, mint az MTK. A játékosaink már fiatalon idekerülnek, és a Dinamo rendszerében lépnek egyre feljebb és feljebb. Tizenkét-tizenhárom éves játékosokkal kezdeni már túl késő. A mi helyzetünket megkönnyíti, hogy Horvátországban nagyon tehetségesek a gyerekek, de mi is óriási hangsúlyt fektetünk a fiatal, hat-hét éves játékosok megfelelő kiválasztására. A legjobbak közül, akiket csak tudunk, idehozunk. Mindegyik régióban, minden városban figyeljük a tehetségeket, a legjobbakat pedig idecsábítjuk.” Vlak szerint ráadásul a horvát gyerekekkel egyszerűen könnyebb együtt dolgozni: „Szerintem tizenöt-tizenhat évesen kezdődik a magyarok lemaradása. Már ekkor kirajzolódik, hogy a mentalitásuk és a munkához való hozzáállásuk nem megfelelő. Keményebben és többet kellene dolgozniuk.”
– Lehet a sikerük egyik kulcsa, hogy ebben a korosztályban az önök edzői egyszerűen hatékonyabban, szakszerűbben bánnak a gyerekekkel? – Ami a Dinamót illeti, nálunk nagyon felkészült edzők dolgoznak, de az is sokat segít, hogy remek megfigyelőhálózatunk van, tehát részletes információkkal rendelkezünk már a legkisebbekről is országszerte.
– De általános jelenség, hogy még a kisebb városokban is tökéletesen felkészült trénerek dolgoznak a gyerekekkel? Luka Modric csak tizenhat évesen került el önöktől a Dinamóhoz, vagyis Zadarban sajátította el az alapokat. – Igen, mert Horvátországban az összes edző hasonló képzésen vesz részt a nagyobb városok egyetemein, aztán visszatérnek saját városukba a kis klubokhoz, és ott folytatják a munkát, majd fejlődnek ők is tovább. Ehhez a horvát szövetségtől is segítséget kapnak, mert minden területnek van egy futballinstruktora, és miután az edzők is folyamatosan fejlődnek, olyan klubokhoz is eljuthatnak, mint a Dinamo vagy a Hajduk.
– Amikor kezd világossá válni, hogy olyan kivételes tehetség került egy klub kezei közé, mint Alen Halilovic vagy Luka Modric, jobban odafigyelnek rájuk? – Igen, velük a normál edzéseken kívül egyéni tréningek keretében foglalkozunk. Szerencsésnek mondhatom magam, mert Zadarban Modriccsal, a Dinamóban pedig Haliloviccsal dolgoztam, dolgozom együtt a különedzéseken. Ezek során megpróbáljuk tovább fejleszteni őket és még többet kihozni belőlük. Megéri a plusz munka, mert az ilyen játékosokra a klub a jövő potenciális sztárjaként tekint.
– A gyerekek képzése során tapasztalt valaha is motivációs problémákat? – Én még motiválatlan horvát gyerekkel nem találkoztam. Ezzel egyáltalán nincs probléma, mert itt a fiatalok egyszerűen imádnak futballozni, és alig várják a következő edzést. Imádják a játékot, tudják magukról, hogy tehetségesek, tehát a motivációval semmi gondjuk nincs.