LAVÓR |
Boldog-boldogtalan magyarok édenkertjei és poklai |
2014. február 19. szerda, 17:10 |
Idéző sorok gyerekkori "fürdőszobám"-ról:
LAVÓR Egy egész fürdőszoba volt, becsültük is a vén lavórt, a hokedlin vackolt helyet, és egész nap tüsténkedett, mellette szappan-csúszka nyom a nyűtt viaszkos vászonon, volt véle néhány rossz ügyem, ott tisztult hallóra fülem, és fényült arcom és nyakam, álltam benn meztéllábasan, csak leste esténként a Hold, s míg anyám vígra csutakolt, ő volt a zománc-verte hős, a vén tisztaság-felelős, soha nem ártott senkinek, ott nyeltem ecetes vizet, amivel okos-gondtalan öntötték csillóra hajam, prüszköltem, visszaszólt a szám, s míg rám húzták száraz ruhám, a rend volt, szótalan derű, pihenni rest, dologra hű, ő óvta két szülém kezét, ha él még, áldja meg az ég, hiszen én benne lucskolom, szappanszagú gyerekkorom. |
LAST_UPDATED2 |