Feltámadás Makucskán Nyomtatás
2012. július 21. szombat, 13:33

szabodez

Feltámadás Makucskán

1.

Szabó Dezső - Feltámadás Makucskán

Magyar Rádió;

[128 kbps, 44100 Hz, Joint Stereo, 00:54:00]

Szabó Dezső regényét rádióra alkalmazta: Kurucz Gyula.

A felvételt készítette: Váci Györgyné és Fülöp Sándor.

Zenei szerkesztő: Hegedűs Emmi.

Szerkesztő: Simon László.

A rendező munkatársa: Brauer Ottó.

Rendező: Barlay Gusztáv.

Közreműködött:

Gyimesi Pálma,

Koffler Gizella,

Petényi Ilona,

Bay Gyula,

Balázs János,

Balázs Péter,

Dömsödi János,

Felvinczy Viktor,

Fülöp Zsigmond,

Halász László,

Horkay János,

Horváth Gyula,

Joó László,

Kautzky József,

Képessy József,

Kozák László,

Láng József,

Márkus Ferenc,

Náday Pál,

Raksányi Gellért,

Sugár László,

Szombathy Gyula,

Tahi József,

Tarsoly Elemér,

Tándor Lajos;

Szabó Dezső (Kolozsvár, 1879. június 10. – Budapest, 1945. január 5.) magyar író, kritikus, publicista. A két háború közötti magyar irodalom egyik leghatásosabb alakja.

1932-ben írta a Feltámadás Makucskán.

A harmincas évek terméséből a Feltámadás Makucsán és a címadó elbeszélés emelkedik ki. Tulajdonképpen paródia, a rendszernek és a hangadó politikai figuráinak magvas színvonalú karikatúrája.

Hangjáték

http://www.magyarvagyok.com/konyvtar/Feltamadas-Makucskan-19316/

szabodezso_tabla

2.

Feltámadás Makucskán

20:12, Hétfő (augusztus 27.), m2
Feltámadás Makucskán
magyar tévéfilm, 66 perc, 1995

rendező: Esztergályos Károly
operatőr: Bíró Miklós

szereplő(k):
Blaskó Péter
Sinkó László
Söptei Andrea
Stohl András
Hetényi Pál
Gálffi László
Iglódi István
Horkai János
Ujlaki Dénes
Bicskei Károly
Szacsvay László


Feliratozva a Teletext 222. oldalán.

A Szabó Dezső híres kisregénye alapján készült tévéfilm egy kis magyarországi faluban, Makucskán játszódik, ahol egy szép tavaszi napon - éppen húsvét ünnepén - feltámadnak a halottak. Az élők nem túl nagy lelkesedéssel fogadják a csodát, s mivel feltámadottak semmi hajlandóságot nem mutatnak a temetőbe való visszatérésre, ingerültségük egyre nagyobb, s az eset végül országos botránnyá nő...

http://www.magyarvagyok.com/videok/28-Film/92178-Szabo-Dezso-FELTAMADAS-MAKUCSKAN-5-1-Magyar-film-1994.html

szd feltmads

3.

Szabó Dezső: Feltámadás Makucskán

A magyar képviselőházban a közönség fulladásra zsúfolta meg a karzatokat. Ott volt az arisztokrácia, a magas klérus, az előkelő polgári és katonai társadalom színe-java és a teljes külföldi képviselet. Az újságírók padjain minden helyen két újságíró ült és mindenik hat ceruzát tett a zsebébe. A levegőben a történelmi pillanatok nagy várakozása feszült.

Mindenik párt interpellációt jelentett be a makucskai feltámadás ügyében, mely fenekestül felforgatta a budapesti lelkeket. De maga a kormány pártja, az egységes párt is kijelölt egy hivatalos interpellációt. Meg kell mutatni az egész világ színe előtt, hogy a felelős magyar kormány pártja épp olyan távol áll mindenféle feltámadástól, mint bármely ellenzéki párt.

Mikor az elnöki csengő megszólalt, a szívek egyetlen óriási boltozattá feszültek.

Az első szó a kormánypárt szónokát, Erdélyi Aladár képviselőt illette, aki a párt szociális érzékű kirendeltségének volt egyik vezéralakja. A közkedvelt, művelt képviselő magára parancsolt nyugalmán átreszketett a belső izgalom forrósága:

- Tisztelt ház, mi, a Bethlen István gróf provindenciális alakját (tomboló éljenzés a jobboldalon) azzal az erős hittel követjük, hogy ő fogja visszaadni a hajdan tejjel és mézzel folyó magyar Kánaánnak ős gazdagságát (úgy van! úgy lesz! – a jobboldalon), hódoló tisztelettel fordulunk egy alázatosan sürgős kéréssel a nagyérdemű összkormányhoz. Amint a lapokból és a hivatalos jelentésekből méltóztattak értesülni, Makucskán, a kicsiny, de példás Zala megyei községben a halottak feltámadtak. (Gyalázat, gazság! – minden oldalon.) És ezt a mindenképpen elítélendő, felforgató célú ténykedésüket éppen a kereszténység szent ünnepe, Húsvét áldott napján követték el. Tisztelt ház, azt hiszem, köztudomású, hogy én mindig szociálisan gondolkozó, elfogulatlan tagja vagyok a magyar parlamentnek. (Több hang: igaz! úgy van!) És minden szerénység kötelezettsége mellett is bátran elmondhatom, hogy bármely egyetem bármely szociális vonatkozású tanszékét tisztességgel be tudnám tölteni. Igen, én bátran állítom, hogy a paraszt is ember és választási beszédeimben nemegyszer testvéreimnek neveztem őket. A magyar paraszt jó katona, szívesen önti vérét hazájáért. Polgári állapotban tisztelt fennebbvalóit, igyekszik pontosan fizetni adóját, s legtöbbje annyi polgárt nemz a hazának, amennyi tőle telik. Ezt a magyar parasztot én, és tudom, hogy ebben európai hírű hőn tisztelt vezérünk, Bethlen István intencióját követem (óriási éljenzés a jobboldalon és a középen. Egyes egységes párti képviselők kigombolják a mellényüket), életben akarom tartani. Igenis, én követelem azt a jogot a magyar paraszt részére, hogy munkája mellett ne haljon éhen. Holt parasztokat nem lehet besorozni, holt parasztoktól adót beszedni nem lehet, holt parasztok nem szavazhatnak. De amikor teljes erőmből követelem az élő parasztok számára a jogot, hogy éljenek, a legnagyobb felháborodással tiltakozom az ellen, hogy a holt parasztok mir-nix-dir-nix feltámadjanak. Nem akarom itt a kérdés teológiai oldalát érinteni, de szociális, politikai és gazdasági szempontból teljesen megengedhetetlen, hogy bárki akkor támadjon fel, amikor kedve szottyan rá. (Zúgó helyeslés és éljenzés a Ház minden oldalán.) Mi lenne az egész gazdasági élettel, mi lenne az államrenddel s mindazzal, ami ma biztosítéka a nehéz sorba jutott hazának, ha a magyar temetők a maguk kedvük-kényére megmozdulhatnának? Mély tisztelettel vagyok bátor kérdezni a magas kormánytól, hogy a mai nehéz időkben, mikor még az élőknek sem tudunk enni adni, mit szándékozik tenni, hogy hasonló esetek elő ne fordulhassanak, és hogy a makucskai kínos botránynak minél hamarabb véget vessenek. (Általános helyeslés, szónokot számosan üdvözlik.)

A keresztény-szociális-gazdasági-kiskereskedelmi-kisgazdapolgári-nemzeti pártból maga a vezér, Wolff Károly tömörlött fel szólásra:

- Tisztelt Ház! Tudtam, hogy nem telhetik el egy nap, hogy a francia forradalom meg ne hozza a maga átkos gyümölcseit. Mert a nagy francia forradalom, az volt a nagy disznóság és az malacozza a nyakunkra ezeket a mai disznóságokat. De most már én odadörgöm ennek a francia forradalomnak: elég, ne tovább! (Zúgó éljenzés a jobboldalon és a középen.) Itt az ideje, hogy visszahelyezzük a világot a keresztény valláserkölcsi alapra, mint az élet egyetlen lehetséges alapjára. Én nem akarom vitatni a magyar paraszt érdemeit, de mindig mondtam, hogy az ideálizmus és hazafias érzés hiányt képeznek benne. Merem állítani, hogy a mi derék budaörsi sváb parasztjaink soha ilyen feltámadási kalandra nem volnának kaphatók. Azért mondom mindig, hogy németajkú testvéreink a jobb magyarok, mert nem a nyelv a fontos, hanem az érzés. (Bethlen István gróf felugrik helyérők, tapsol: Bravó! ez az!) Különben egészen bizonyos és a sógornőm frizőrnéjának szobalányától határozott értesülést kaptam rá, hogy a makucskai eset mögött a moszkvai hóhérok keze dolgozik. A kommunizmus: voilá l’ennemi. (Falrengető taps és éljenzés.) Mint a kormánypárt ellenzéki frakciójának vezére, nyomatékosan felszólítom a magas kormányt, hogy egyszer s mindenkorra vessen véget a magyar falu minden feltámadási kísérletének. (Általános helyeslés és éljenzés.)

Utána Bleyer Jakab, a turáni konstruktív pángermánizmus népszerű vezére emelkedett szólásra:

- Tisztelt Ház, rövid leszek. Biztos adataim vannak rá, hogy a makucskai feltámadottak közt három olyan család van, mely német eredetű és a tatárjárásig tényleg a német nyelvet beszélte, s csak az akkori nagy ijedségben kezdett magyarul beszélni. Hogy a kormány a többi visszatérttel mit csinál, az a kormány dolga. De a wilsoni elvek nevében követelem, hogy az állam Makucskán e három család részére azonnal németnyelvű népiskolát s egy később egyetemmé is fejleszthető német középiskolát állítson fel. Mint a magyar királyi egyetem tanára, mint a turán, etelközi Csaba-utód és turulos magyar ifjúság körülrajongott vezére egyenesen kutyakötelességem, hogy Klopstock nyelvét annyi ajakon tegyem anyanyelvvé, amennyin csak lehet. (A keresztény szocialista-párt felváltva tapsol, Klebelsberg Kunó gróf közoktatásügyi miniszter mosolyogva bólint.)

Az országos kisgazda-pártból Dr. Eckhardt Tibor ugrott fel, aki különben az ülés elejétől jelentkezésre nyújtotta az ujját:

- Tisztelt Ház! Kegyelmes, méltóságos és nagyságos uraim! Kedves urambátyáim és aranyos uramöcséim!

- Én nemzetünk érdekében, mely számomra nemcsak nácionálista, de internácionális fogalom is, jártam már Mussolininál, Rothermere lordnál, Hitlernél, Cuzánál. Én mindenkinél jártam. Mit beszél nekem az a Goethe, hogy – Es irrt der Mensch, solange er strebt! Én, tisztelt Ház, sterebe, aber irre nicht. Tehát: én a felsorolt történelmi nagyságok egyesített tekintélyével merem állítani: a magyar parasztnak nincs joga feltámadni! (Tomboló éljenzés.) A magyar kisgazdáknak, a mi pártunk az egyetlen jogos képviselője, a mi pártunk programjában pedig egy szó sincs semmiféle feltámadásról. Mi lenne, ha még a holt parasztoknak is dumálnunk kellene ezután?! Én, tisztelt Ház, csatlakozom. Csatlakozom az előttem szólók, csatlakozom az utánam szólók véleményéhez, én mindig csatlakozom.

Az egész Ház tapsol. Jánossy Gábor képviselő szemeit törülgetve rebegi: Már rég nem sírtam, s íme, most Pillámon egy könny rengedez.

Az elnök tíz perc meghatottsági szünetet adott. Szünet urán elsőször Klebelsberg Kunó gróf közoktatásügyi minisztert hívta fel szólásra.

- Tisztelt Hausz! Legyen nekem megengedett, hogy mielőtt imádott vezérünk, Bethlen István gróf, ez az elfűrészelhetetlen nagy tölgyfa, a kormány illő válaszát megadta legyen, két kérelemmel járuljak a tisztelt törvényhozás elé. A tudomány legyen a legjobb fegyver. Hogy hasonló esetek elő ne forduljanak, a szegedi egyetemen egy tanszéket állítok fel: a Feltámadás helye alkalmazásai és visszaélés azokkal számára. Ez nem fog sokba kerülni, etwas wie félmillió pengő és ez kultúrfölény. Azután a Mátra legmagasabb csúcsára egy tudományos megfigyelő intézetet emeltetek egy hatalmas őrtoronnyal, hol a Németországból meghívott szakemberek hazai tudósainkkal fogják figyelni a magyar temetőket. Ez kerül körülbelül hárommillió pengőbe. Amikor kérem a tisztelt Házat, hogy ezt a hatmillió pengőt megszavazza, örömömet kell kifejeznem a nemzeti érzés e páratlan példáján, mely nemcsak fővárosunk, Ofen-Pesth, hanem bizonyára az egész ország szívébe begrájfolni fog. (Tomboló éljenzés, a Ház általános – Megadjuk!-kiáltással megszavazza a hatmillió pengőt.)

Azután egyszerre nagy csend lett. A miniszterelnök, Bethlen István gróf emelkedett szólásra. Bár ez az emelkedés az inkább alacsony, ösztövér embernél nem jelentette a vertikális irány túlságos igénybe vételét.

Bethlen gróf felállt. Hallgatott. Mosolygott. A jobb szemével bekacsintott a bal szemébe. A bal szemével visszakacsintott a jobb szemébe. Aztán besunyított mindkét szemével a kabátja jobb zsebébe. Majd ugyanezt tette a bal zsebe öble felé. Halkan odasúgta a körülállóknak:

- Roppant titkaim, óriási koncepcióim vannak Magyarország felemelésére.

Az egész ház őrjöngve ugrott fel, s tizenhét perc három másodperig tapsolt a rejtelmes, szó nélküli szónoknak. Maday Gyula képviselő olyan hangon, mely nyílt reklám volt a tokaji bor számára, fellobogó ihlettel énekelni kezdte:

- Árpád apánk, ne féltsd ősi nemzeted…

Az általános delírium lecsillapulása után, a gróf most már a szavak nagy nyíltságára hősiesedett:

- Tisztelt Ház! Sohasem volt oly könnyű dolgom, mint e pillanatban. (Éljen! Igaz! Úgy van!) Az ezeréves magyar alkotmány ismer élőket, ismer haldoklókat, ismer halottakat. De nem ismer feltámadottakat, de nem ismer feltámadást. A feltámadás Magyarországon sohasem jelenthetett jogi állapotot. Aki itt feltámad, az minden jogon kívül áll, az fógelfráj!

A falakról itt is, ott is pattogzik le a tapéta az őrjöngő éljenzéstől. Jánossy Gábor képviselő csurgó könnyekkel rebegi maga elé:

- Kis lak áll a nagy Duna mentében. Oh, mi kedves e lakocska nékem!

- Tisztelt Ház, én nem mondom el csodás hatású titkaim, mély gyökerű terveim és rengeteg koncepcióim. Úgy teszek, mint nagy ősöm, Teleki Mihály, aki egész életében egy szóval sem árulta el, hogy alatta fog tönkremenni Erdély. (Újabb viharos éljenzés.) De annyit ígérhetek: a magyar kormány minden körülmények közt helyén fog állani. És ha a magyar falu feltámad, mi a szuronyok erejével fogunk a halál törvényes jogainak érvényt szerezni. (Az egész Ház felállva éljenez. Gömbös Gyula felváltva Napóleon, Mussolini és Kemál arcot vág és úgy tapsol. Aztán a Ház a közönséggel együtt a Himnuszt énekli.)

Mikor a képviselők szétoszoltak, Apponyi Albert gróf gyönyörű baritonja legforróbb modulációival szólt környezetéhez:

- Urak, ne felejtsétek el ezt a napot. A magyar országgyűlés ma méltó volt legszentebb hagyományaihoz.

/Részlet az 1932-ben megjelent azonos című szatirikus kisregényből/

+

feltmads

Villanyspenót

Veres András

Egy 20. századi próféta

1931: A Feltámadás Makucskán születése

http://villanyspenot.hu/?p=szoveg&n=12331

*

Ifj.Tompó László: Szabó Dezső életműve

http://www.youtube.com/watch?v=EXZns-gfL7w

LAST_UPDATED2