Vörösmarty Mihály

A MERENGŐHÖZ

Laurának

Hová merűlt el szép szemed világa?
Mi az, mit kétes távolban keres?
Talán a múlt idők setét virága,
Min a csalódás könnye rengedez?
Tán a jövőnek holdas fátyolában
Ijesztő képek réme jár feléd,
S nem bízhatol sorsodnak jóslatában,
Mert egyszer azt csalúton kereséd?
Nézd a világot: annyi milliója,
S köztük valódi boldog oly kevés.
Ábrándozás az élet megrontója,
Mely, kancsalúl, festett egekbe néz.
Mi az, mi embert boldoggá tehetne?
Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár mint özön,
A telhetetlen elmerülhet benne,
S nem fogja tudni, hogy van szívöröm.
Kinek virág kell, nem hord rózsaberket;
A látni vágyó napba nem tekint;
Kéjt veszt, ki sok kéjt szórakozva kerget:
Csak a szerénynek nem hoz vágya kínt.
Ki szívben jó, ki lélekben nemes volt,
Ki életszomját el nem égeté,
Kit gőg, mohó vágy s fény el nem varázsolt,
Földön honát csak olyan lelheté.
Ne nézz, ne nézz hát vágyaid távolába:
Egész világ nem a mi birtokunk;
Amennyit a szív felfoghat magába,
Sajátunknak csak annyit mondhatunk.
Múlt és jövő nagy tenger egy kebelnek,
Megférhetetlen oly kicsin tanyán;
Hullámin holt fény s ködvárak lebegnek,
Zajától felréműl a szívmagány.
Ha van mihez bizhatnod a jelenben,
Ha van mit érezz, gondolj és szeress,
Maradj az élvvel kínáló közelben,
S tán szebb, de csalfább távolt ne keress,
A birhatót ne add el álompénzen,
Melyet kezedbe hasztalan szorítsz:
Várt üdvöd kincse bánat ára lészen,
Ha kart hizelgő ábrándokra nyitsz.
Hozd, oh hozd vissza szép szemed világát;
Úgy térjen az meg, mint elszállt madár,
Mely visszajő, ha meglelé zöld ágát,
Egész erdő viránya csalja bár.
Maradj közöttünk ifju szemeiddel,
Barátod arcán hozd fel a derűt:
Ha napja lettél, szép delét ne vedd el,
Ne adj helyette bánatot, könyűt.

1843. február vége - március eleje

*

Sirisaka Andor: Magyar közmondások könyve II.

Ábécét se tudja, mégis papolni akar.

*

Ácsorog, mint a boltos legény.
Ácsorog, mint a jászok ebe a dombon.

*

Ádám ette meg az almát, és a mi fogaink váslanak tőle.

*

Ádám és Évánál kezdeni.

*

Ádám látott ilyen dolgot, nőtelen korában. 
(Hódmezővásárhelyi.) 

*

Ágon mutat madarat. 
(Bizonytalant ígér.) 

*

Ágról szakadt ember. 
(A kinek semmije sincs.) 

*

Ágyú torkába való, – ágyútöltelék.

*

Ájtatos, mint a koldus zsidó.

*

Állandó, mint a pokol.
Állandó, mint a szerencsétlenség.

*

Állhatatlan, mint a förgeteg.

*

Állhatatlan,

mint a gyermekjáték.
Állhatatlan, mint az őszi idő.
Állhatatlan, mint a sátoros czigány.

*

Álmos, mint a macska.
Álmos, mint a hörcsök.
Álmos, mint a rest szolga.

*
Állva alszik, mint a ló.

*

Áldja meg az Isten, mint a munkácsi szénát. 
(Üsse meg a menykő.) 

*

Áldja meg az Isten, mint a suhai malmot. 
(Suha község Nógrádmegyében.

E malomba egy nyáron hétszer ütött bele az Istennyila.) 

*

Áldott a sok kéz, de átkozott a sok száj.

*

Áll, mint a fancsali feszület. 
(Elképedt, szomoru arcza, alakra mondják.) 

*

Áll, mint a faszent.
Áll, mintha gyökeret vert volna a lába.

*

Által esett az küszöbön. 
(Szerencsétlenül járt.) 

*

Ángyomnak szólok, hogy menyem is értsen belőle. 
(Közvetlen adni valamit értésére valakinek.) 

*

Áprilist járatni. 
(Valakit bolonditani.) 

*

Árkon kívül hegymester. 
(Arról mondatik, kire semmi sincs biza, mégis parancsol.) 

*

Árt a vargának. 
(Midőn valami ételről, vagy italról 
azt mondják a betegnek, hogy neki árt; 
erre ő másra forditva a szó értelmét, azt szokta felelni, 
árt a vargának, azaz: »ár« vargának való.) 

*

Árva az árva, ha arany is a kapufája.
Árva, mint a gerlice.
Árva, mint az útszéli bogáncs.
Árva mint a gólya. 
»Árva vagyok, mint a gólya,
Kinek nincsen pártfogója.« 
Árvát még az ág is húzza.

*

Ár ellen úszik.
Árral úszik 
(Alkalmazkodik a viszonyokhoz.) 

*

Árnyéka se lehet annak.
Árnyékot ölel.
Árnyékától is fél.
Árnyéka elől fut.
Árnyékkal ijeszti az oroszlánt.
Árnyék után fut.
Árnyékától is megijed.
Árnyék után kapkod. 
(Hiú reményekkel kecsegteti magát.) 

*

Ártatlanságnak csak egy a szava. 
(»Beszédetek legyen igen-igen, nem-nem, 
a mi ezen felül van, a gonosztól van.« 
Szentírás.) 

*

Ásítozik, mint a falusi kuvasz.
Ásítozik, mint a kutya a pozdorján. 
(Unatkozik.) 

*

Átellenben lakik Senki Pállal. 
(Azaz nincs hová fejét lehajtani – oly szegény.) 

*

Átkozódik, mint a kereke tört kocsis.

*

Átok fogta a magyart. 
»Azért veri Isten a magyart,
Mert az soha össze nem tart.« 

*

Átabotában végzett munka. 
(Fölületesen végzett munka.) 

*

Átkozott a hal a harmadik vizben 
(Ezt a borkedvelők tartják.)

*

Babérjain nyugszik.

*

Bagoly is azt véli, hogy sólyom a fia.

*

Bagoly mondja a verébnek nagyfejű.

*

Bagoly hiten vannak. 
(Törvénytelen házasokról mondják.) 

*

Bagolyhoz kapván, elszalasztá a sólymot.

*

Bagoly is biró a barlangjában, vagy házában.
Bagoly nem szereti a napfényt.
Baglyokkal huhogass, verebekkel csiripelj. 
(Azaz: alkalmazkodjál környezetedhez.) 
Bagolynak is szép az ő magzatja. 
(Mindenkinek a magáé szép.) 

*

Bajos minden ember kedve szerint tenni.

*

Bajos ott lopni, a hol a gazda maga is tolvaj.

*

Baj van a káptalanban. 
(Azaz a fejben.) 

*

Bakot nyúz.
Bakot fej.
Bakot lőtt. 
(Hibát követett el.) 

*

Bal lábbal kelt föl. 
(A babona szerint, a ki bal lábbal kel föl, 
az egész nap rossz kedvű lesz.) 

*

Balekot fogott. 
(Joghallgatóktól eredő mondás.) 

*

Balkörmű kisasszony félre csap. 
(Kicsapongó nőkre mondják.) 

*

Balhás, mint a kutya.
Balhás, mint a cselédszoba.

*

Balkézre nősült. 
(Törvénytelenül élt vele.) 

*

Bamba, mint a falusi liba.

*

Baranyai tarisznyás, somogyi bicskás, bácskai bugris.

*

Barát beszél a böjtről, de hasa tele van.

*

Barátot látott, nem hoz vadat. 
(Babonás mondás.)

*

Barátot szerencse hoz, szükség próbál.

*

Barátság sem jó, ha felettébb való.

*

Barátzsák, kántortorok nehezen telik.

*

Bámul, mint borjú az új kapura.

*

Bánja a kis szék. 
(Azaz: bánom is én, törődöm is vele.)
Bánja is ő, ha a kerék kiesik is.
Bánja béka a deret.
Bánja a fene, – vagy: az ördög.

*

Bársonyt megveszti a zsír, embert a gonosz hír.

*

Bársony mellény, üres has.

*

Báránybőrbe öltözött farkas.

*

Bátor a kemence mögött. 
(Gyáva ember.) 
Bátor, a hol senki sincs.
Bátort féli, a gyávát nyomja a szerencse.

*

Bátor szivekkel társalkodik a szerencse. 
»A szerencse változásain:
Tanult elme nem indul:
Ide s oda rándulásin:
Nem sértődik, nem mozdul.« 

Bátran czinczog az egér, ha macskát nem érez. 
(Mindent fölforgatnak, ha nincs otthon a gazda.) 

*

Bátori nemzetségből való 
(T. i. nem félénk.) 

*

Beadta a kulcsot. 
(Megbukott, csődbe került.) 

*

Beadta a derekát. 
(Megadta magát.) 

*

Beadta a kanalat. 
(Megszökött.) 

*

Beadtak neki. 
(Megmérgezték.) 

*

Beborult annak már fényes nappal is.

*

Becsüld ellenségedet, ő mondja ki hibádat.

*

Becsületes ember megőszül, hunczfut megkopaszodik.

*

Becsületre későn, szégyenre korán érsz haza. 
(Korhelyek mondják.)

*

Bedugták, betömték a száját. 
(Elhallgattatták.) 

*

Befellegzett neki. 
(Valami baj érte.) 

*

Befütöttek neki. 
(Igy is: befütyöltek neki.) 

*

Begyibe vette. 
(Megharagudott rá.) 

*

Begyógyul a seb, de megmarad a helye.

*

Beházosodott vő, olcsóbb a korpánál.

*

Behuzza magát, mint a téli csiga.

*

Behuzta a farát. 
(Meghunyászkodott.) 

*

Beinná a Krisztus köntösét is. 
(Részeges emberre mondják.) 

*

Beirták a fekete könyvbe.

*

Beköpte a légy.

*

Bekapta, mint kutya a legyet.

*

Bekötötte a koszorúját. 
(Megadta megérdemlett jutalmát, vagy büntetését.) 

*

Belebolondult. 
(Pl. beleszeretett valakibe v. valamibe.) 

*

Beleharapott a savanyú almába. 
(Pl. megnősült.) 

*

Beleütött az Istennyila.
Beleütött a száraz menykő.

*

Belesüppedt, mint koldus az üres zsákba.

*

Beleütött erszényébe a lapus guta.

*

Beletörik a foga.
Belevásott a foga. 
(Megunta.) 

*

Beleütött a menykő a dologba. 
(Meghiúsult valami terv.) 

*

Belekötődzik mindenbe. 
(Megférhetlen ember.) 

*

Belejutott, mint Pilátus a krédóba. 
(Véletlenül jutott valami bajba, vagy csődbe esett.) 

*

Belesült a beszédbe. 
(Elakadt, nem tudta folytatni.) 

*

Beletörött a bicskája. 
(Nem sikerült neki.) 

Beletörött a kése. 
(Belebukott valami vállalatba.) 

*

Beléveszt, ki reménységbe öli a pénzét. 
(Igy járnak pl. a kis lutri hívei.) 

*

Benne van a pácban, vagy: lében, szószban.

*

Benne van a hínárban. 
(Nem tud kievickélni a bajból.) 

*

Benne van, mint zsidó a lóban.

*

Benyakalt. 
(Sok szeszes italt ivott, – részeg.) 

*

Beszél a barát, de alamizsnát vár.

*

Beszélhetsz neki, akár a dűlt fának. 
(Hiába beszélsz vele, nem éred el célodat.) 

*

Beszélni is lusta.

*

Beszédének nincs se füle se farka.
Beszédének nincs se hossza se vége.

*

Beszélj vele németül, ha tudsz.

*

Betegséget, sántaságot, szegénységet nem lehet titkolni.

*

Beteg se volt, mégis megholt.

*

Beteg ember böjtje, részeg ember imádsága nem sokat ér.

*

Betevő falatja sincs.

*

Beütött az Isten áldás. 
(A sok gyermek.) 

*

Betű megöl.

*

Bevágom az útját. 
(Leálcázom, vagy terveiben megakadályozom.) 

*

Be van maszatolva. 
(Részeg.) 

*

Bécsben volt bátyja köszörűs. 
(Életlen késre mondják.) 

*

Békára is lesz dér.

*

Béke: orvosság; a civódás méreg.

*
Bélyeges arcnak ne higgy.

*

Bélyeges bárányt is elviszi a farkas.

*

Bélyeges lóra is felül a cigány.

*

Béna rajkó is kedves az anyjának.

*

Bíbor, bársony, vendégség – jobb egy napi egészség.

*

Bíborban is megterem a tetű. 
(Hibákban és fogyatkozásokban a nagyok sem szűkölködnek.) 

*

Bika alatt borjút keres. 
(Zsugori, fösvényről mondják.) 

*

Bíró hátán vágott dohány 
(Nagyjából vágott dohány.) 

*

Bírónak és falu bikájának minden szabad.

*

Bízd el magad, ha szégyent akarsz vallani. 
(Itt az elbizakodás korholtatik.) 

*

Bízik benne, mint kutyában a nyúl.
Bízik, mint rossz katona a lábában.

*

Bizonyost a bizonytalanért el ne hagyd.

*

Bocskorbőr az orcája. 
(Szemérmetlen, tolakodó, szemtelen és hazug.) 

*

Bogara van. 
(Különcködő emberről mondják.) 

*

Boldog, ki más kárán tanul.
Boldog ember, kinek semmije sincs.
Boldog, ki felejteni tud.
Boldog, ki másra nem szorul.
Boldogságot nem lehet pénzen venni.
Boldogság ott kezdődik, hol a nagyravágyás végződik.
Boldog volna az ember, ha füle s szája nem volna.

*

Bolond a ki kínál, szamár a ki el nem fogadja.

*

Bolonddal nem jó tréfálódni.
Bolond, kit a kötött eb megharap.
Bolond a bolondot neveti.
Bolondtól kér jó tanácsot.
Bolond is, ha hallgat, okosnak tartatik.
Bolondot beszédjéről, szamarat füleiről szokták megismerni.
Bolondnak a szerencséje is bolond.
Bolondnak ne köss mindent az orrára.
Bolondnak bú a járása, kár a társa.
Bolondok bolond dolgokon törik a fejöket.
Bolondul járt. 
(Felsült, elhibázta a dolgot.) 

*

Bolond Istók, – bolond Misi módjára. 
(Ostobául cselekedni valamit.) 

*

Bolondját járja. 
(Bohóságokat követ el.) 

*

Bolond lyukból bolond szél fú.

*

Bolond mesternek eszelős a tanítványa.

*

Bolondnak fa pénz is jó. 
(Ha elveszti sem kár.) 

*

Bolond, ki orvosát örökösévé teszi.

*

Bolondnak lába a szeme. 
(Csak azt látja, miben felbotlik.) 

*

Bolondok házába való.
Bolondra száll a füst.
Bolondtól kér tanácsot.
Bolondtól ritkán várhatsz okos szót.
Bolondot ütni kell, miért lett bolond. 
(Néhol: Bolondot ütni kell, miért nem gyógyul.) 
Bolond: nyelvén hordja a szívét.

*

Bolyong, mint az elátkozott lélek.

*

Borban van az igazság. 
(Egy lármás vendégségben 
egy jelenlevő nevezetes tudós magába vonulva 
hallgatag ott ült az asztalnál. 
Egyik szomszédja, hogy felvidítsa, 
összekoccantja a poharat vele 
s »igyunk« úgymond – »in vino veritas« 
Uram! felelé a tudós, 
tartsa meg ezt a példabeszédet azok számára, 
kik józan létükben hazudni szoktak.) 

*

Bor és kenyér nélkül meghűl a szerelem.

*

Bor beszél belőle.

*

Bort hord a ló is, de vizet iszik.

*

Bor nagy lator, legelőször is lábáról ejti le az embert.

*

Bor és pénz tartva tart, költve fogy.

*

Borodat, kincsedet, feleségedet, pipádat, puskádat 
ne bízd senkire.

*

Bor nélkül szegény a vendégség.
Bor, pecsenye nélkül a szerelem meghűl.

*

Bor erőt ad. 
(Gúnyszó, ha az ittas elesik.) 

*

Borsódzik a háta. 
(Irtózik valamitől.) 

*

Borsot tör az orra alá. 
(Kemény igazságot mond valakinek.) 

*

Bort sem látott, mégis részeg.

*

Bor tudóssá teszi az ostobát is.

*

Borvirágos az orra.

*

Borjú vezeti a tehenet. 
(Az ostobább az okosabbat.) 

*

Borjút keresett ökröt vesztett.

*

Borsos az ára. 
(Drága.) 

*

Bosszúság nagyra viszi az embert.

*

Bosszantja, mint vörös posztó a bikát.

*

Bosszút állni nem vitézség. 
(Pekri Lőrincz vezér mondá ezt, 
midőn tisztjei arra beszélték, 
hogy erővel törjön a megyesi szászokra, 
kik noha sok jót tett velük, 
nem akarták bebocsájtani városukba. 
Megyes, Szatmárban van.) 

*

Botból beretva, kutyából szalonna, nyúlból jáger, 
krinolinból hózentráger soha se lesz.

*

Bottal ütheti nyomát.

*

Botnak is végén a bunkója.

*

Bölcs embernek bajos tudatlanok közt szólani.

*

Bölcset is megvakítja a szerelem.

*

Bölcsre hallgat az okos.

Bölcsebb a reggelre halasztott tanács.

Bölcsesség, legjobb uti költség.

Bölcs is hétszer botlik egy nap.

Bölcs, mint a Sibylla. 
(Sibyllák az ókorban jóstehetségű nők. 
Leghiresebb volt a cumani Sibylla, 
kinek a Sibylla-könyveket tulajdonitják.) 

*

Vörösmarty Mihály

A FÉLTÉKENY

Setét hajadnak árnyában nyugodtam,
S nyugalmam nem volt enyhe s békhozó:
Kegyelmed távozásán riadoztam,
Mely mint hajad lengése, változó.

Félt ennyi kincset bírni aggodalmam,
Mely osztozatlan s egynek adva jó;
De átok és bűn többre pazaroltan,
És semmivé lesz, mint az esküszó.

Iszonynak háza lett lázadt szivemből:
Kéj és gyönyör kinokká váltanak,
Hogy kárhozattal ostorozzanak.

Felrémülék irígylett nyughelyemből,
S szemedbe nézni hítt egy gondolat,
S e szemben, ah! őrangyalom mulat.

1837. július-augusztus