Életminőség és boldogság ABC – 63. |
Boldog-boldogtalan magyarok édenkertjei és poklai |
2012. június 11. hétfő, 10:22 |
BOLDOG(TALAN)OK ÉLETMINŐSÉGE ÉGI/FÖLDI POKLA ÉS PARADICSOMA SZABAD ÖTLETEK/IDÉZETEK/DOKUMENTUMOK PETŐFI SÁNDOR JŐJ EL VÉGRE, VALAHÁRA... Jőj el végre, valahára, Te határzó, te nagy óra, Melyben e hon sorsa fordul Akár roszra, akár jóra. Folyamodjunk ahhoz, ami Hozzánk illik, merészséghez, Dobjuk el már azt a kockát, Ha fekete, ha fehér lesz! . Várjatok. Még csak néhány perc, És kockánk eldobva lészen, S vagy olajág vagy pedig kard Lesz a magyar nép kezében. Kardot és nem olajágat, Kardot a nemzet kezébe! Legyen szabadság először, És azután legyen béke. . Eljött végre az idő, hol Megmutatjuk a világnak, Hogy méltók vagyunk-e élni Vagy megértünk a halálnak? Ha életrevalók vagyunk, Nem fog a vész birni vélünk, És ha élhetetlenek, nem Érdemeljük, hogy megéljünk. . Vedd elő és köszörüld ki, Magyar nemzet, régi kardod, Melyet eddig a zsarnokság Veled együtt fogva tartott; Vedd elő, és mosd le róla A szennyet hír- dicsőséggel, Mosd le róla hevenyén a Vörös rozsdát vörös vérrel! . De mielőtt síkra szállunk, Mondjunk el egy imádságot, És mi légyen az imádság? Egy nagy átok, egy vad átok! Átkozzuk ki őseinket A nyugtató föld ölébül, Miért hagytak fiaiknak Szolgaságot örökségül! Pest, 1848. szeptember 10. * HALLOD-E, SZÍV, SZÍVEM! Hallod-e, szív, szívem! hallod e beszédet? Gyávaság vádjával kit illetnek? téged! Tereád merik azt mondani, hogy "gyáva", Tereád, hogy nem mersz menni a csatába.
Tudom, hogy kik vagytok, ti nyomoru férgek, Kik a hátam mögött vakmerőn beszéltek; Egy időben szemközt állottam veletek, És pillantásomtól akkor reszkettetek.
De miért tőlem e figyelem irántok?... Nyujtogassátok rám a kigyófulánkot, Marjátok, marjátok, ti csúszók, sarkamat, Hátra sem fordulok, hogy eltiporjalak!
Csendesedjél, szívem, minek ez indulat? Miért pazarolnod nemes haragodat? Ha épen kedved van lázas indulatra, Válassz érdemesebb tárgyat haragodra.
Csendesedjél, szívem, parancsolj vérednek, Melyet fölzaklatott viharok kergetnek, Mutasd meg azzal is a te nagyságodat, Hogy békén tűröd a cudar rágalmakat.
Cudar gaz rágalom! bebizonyítom ezt, Csak azt restelem, ha bebizonyítva lesz, Azok is, kik most ugy ócsárolnak engem, Éljenezni fognak győző-ünnepemben.
Ily hitvány az ember, ily hitvány valóban! Csak miljomad része, ami közte jó van. Menjetek!... kivánom, hogy boldoguljatok, Küzdök is érte, de nem kell jutalmatok.
Pest, 1848. szeptember * MIT DALOLTOK MÉG TI, JÁMOR KÖLTŐK? "Mit daloltok még ti, jámbor költők, Ily időkben minek az a dal? Ugysem hallgat a világ reátok, Hangotok csaták zajába hal. . Félre mostan, jó fiúk, a lanttal, Szép zenétek hasznot nem hozó, Tudhatnátok azt, hogy elenyészik Mennydörgésben a pacsírtaszó." . Meglehet. De madár nem nézi, Hallgatják-e őtet odalent? A pacsírta fönn a kék magasban Istenének és magának zeng. . Önmagától száll a dal szivünkből, Ha bú vagy kedv érintette meg, Száll a dal, mint szállanak a szélben A letépett rózsalevelek. . Énekeljünk, társak, sőt legyen most Hangosabb, mint eddig volt, a lant, Hadd vegyűljön e zavaros földi Zajba egy-két tiszta égi hang! . Romba dőlt a fél világ... kietlen Látomány, mely szemet s szívet bánt! Hadd boruljon a rideg romokra Dalunk, lelkünk zöld repkény gyanánt. . Pest, 1848. szeptember * A SZÉKELYEKHEZ A köröskörül sötét felhő az égen, Egy magányos csillag ragyog középen. Az a csillag ott a magyar nép képe, Kit idegen népek vettek középre. . Nagy a világ, és testvérünk nincs benne, Nincsen, aki bajainkban részt venne. Dehogy testvér a magyarhoz a világ! Ellensége minden ember, akit lát. . Ha a magyar is elhagyja a magyart, Nem lesz akkor olyan, ki vele tart, Ugy eltűnik, mint az égrűl a csillag, Ha a sötét felhők reáborulnak. . Föl, székely, föl, közös az ellenségünk, Tinektek is az árt, aki minékünk, Az vert vasra titeket, aki minket, Együtt törjük szét a közös bilincset! . Mert végtére szabadokká kell lennünk; Hadd legyen az egész világ ellenünk! Bennünket az még kétségbe ne ejtsen, Hisz velünk van az igazság s az isten. . Mutassuk meg: a magyar nem olyasmi, Mint a gyertya, mit el lehet oltani; A magyarnak élnie kell örökké, És nem szabad rabnak lennie többé! . Föl, székely, nézz szembe az ellenséggel; Ki néz vele szembe, ha nem a székely? Hisz a székely ősapja volt Attila, Kit úgy híttak, hogy az isten ostora! . Hiába, Bécs, hiába van gazságod, Küldheted ránk a rácot, a horvátot; Állani fog, állani fog Magyarhon, Élni fogunk, élni fogunk szabadon! . Pest, 1848. szeptember * Fülei-Szántó Lajos Székelyföld Tartalom Bevezetés Székely riadó A székely nép Székelynek születtem Száll a lelkem Székelyföldön Tünődés Házunk tája Székely fiu Székely leány Székely legény Anyai szó Vallomás Hol a falu kis harangja... Kivándorlás A kivándorlókhoz Biztatás Székely kivándorlottak Akármilyen kincset Budvár felett Szülőhazám Sóhajtás Hazám boldogsága A munkásnéphez Az élet Tudjátok-e? Hangok Hadak utja Tulipán Budvár romjainál Budvár és Csicservár regéje Székelytámad A székelyek Agyagfalván Bem és a székely Esturm Székely tüzér Gábor Áron Petőfi szobra A segesvári csatatéren Ilona Jancsi Ha szólni fog a trombita Rákóczi Mikes E. Kovács Gyula Orbán Balázs Emlékezés Bartha Miklósra Rigmusok El innen! Kedves fecském Valamikor régen! Otthon Szülőföldemen Fecskemadár Viszontlátás Szabadban Románc Völgyben Falusi történet Szeresd az állatot Dal a cseresznyéről Lakzi Székely áldomás Reggel Vadregényes tájon Távolból Egy sirhalom Vágy Beteg vagyok Hármas fodrot... Elsőmájus Árva madár Farsangi nóta Az agyagfalvi hires réten Hideg szél fúj A pálfalvi hegy alatt Itt születtem Elmennék én Háztűz-nézés Borus a Hargita Első a haza Székely vagyok Sorozás előtt A baka A magyar katona Baka élet Katona-dal Visszaemlékezés Bevezetés A csodaszép, vadregényes Székelyföld Magyarország leggyönyörűbb része. Erdély büszke fellegvára. Hacsak hallunk róla, keblünk átmelegszik, szivünk hevesebben dobog, lelkünk feléje sir. Érezzük, hogy ez a bűbájos föld honszerelmünk ringató bölcsője, életünk álma, hanyatló erőnk pihenési vágya. Benne és általa birjuk lelkünk minden szép ideálját. A Székelyföld aranyos keretébe méltóan illeszkedik be népe, a jeles testi és lelki tulajdonokkal megáldott székelység. Igazi fajmagyar, mely az országot századokon át őrzi és Erdély magyarságát fenntartja. Hazafisága, erkölcse, munkássága, szorgalma, viselete, szokása, észjárása e hazában élő népfajok fölé helyezi. Sajátszerű nemzeti és hadi szervezetével, demokratikus intézményeivel már a régmúltban méltó feltűnést keltett mindenfelé ez a szabadságszerető, daloskedvű és művészi érzékkel biró nép. Szinesebb, bájosabb népéletet, vonzóbb és meglepőbb eredetiséget, milyen a székelyeké, nem ismerünk sehol a világon. A régi (1670) kurucdal is róla énekel: Székelyföld - mindig zöld, Jaj de szép - székely nép, Székely vér - magyar vér, Kicsiny vagy - mégis nagy! Mátyás király hires hadseregét székelyekkel rakta meg. - Bocskay a székelyek kiváltságait megerősitette, katonáskodásukat, adómentességüket törvényileg szabályozta. Még testamentumában is meghagyta utódainak, hogy a derék székely nép régi hirét, nevét, vitézi becsületét, anyagi jólétét ápolják. - Rákóczi is nagyon szerette. Emlékiratában azt irja róluk: "ügyes, őszinte, bátor, engedelmes nép". - A népdal is a székelytől külön bucsuztatja el: Két országom népem: Vitéz magyar, székely, Immár Isten veled! Bem kedves fiainak nevezte a székelyeket, ezek pedig őt bizalmasan apó-nak hivták. - Petőfit is csodálatra ragadta a székelyek vitézsége, kikről lelkesen zengi: Csak nem fajult el még a székely vér. Minden kis cseppje drága gyöngyöt ér! Székely vagyok. Ez az egyetlen büszkeségem. Azt mondják, lelkem legsajátosabb vonása a székelység. Egy bizonyos: drága szülőföldemről hoztam el Isten és haza iránti rajongó ideálizmusomat. Önző célokat sohasem ismertem, az érvényesülés zajos eszközeit - bár megtalálhattam volna - nem kerestem. Habár a sokféle megpróbáltatás megviselt és a kenyérkeresés gondja keserves robotmunkával őröl naponként, de lelkem szárnyalását meg nem akadályozhatták. Ilyképpen szolgáltam tollammal a vallási és nemzeti eszmék kultuszát, a szivnek és elmének gyöngéd ideáljait. Most is ilyen érzelmek hatnak át, amikor pusztulásnak indult székely testvéreimre gondolok. A koldus-tarisznya mellett egyebet is látok: az ősi erények, hagyományok, régi jószokások fogyatkozását... A gazdasági bajok mellett a szellemi, erkölcsi, kulturális javak is veszélyben vannak. Ez utóbbi javak ápolására, a székely önérzet és egy szebb jövő iránti bizalom felkeltésére irtam ezt a könyvet, mert a székely nép ideális javaiban való hitem nem tört meg. Ennek eszményi erején épül fel reménységem vára. Boldog leszek, ha porszemmel is hozzájárulhattam a székely mentési munkához. Verseimben, célomnak megfelelően, a népies irányt követtem. Budapest, 1907. január havában. Fülei-Szántó Lajos. http://mek.oszk.hu/07600/07678/# * Adj Uram Isten Sok idegen földet bolyongtam be én. Messzi hegyek völgyek kerültek elém. De mindenütt árván jártam a határt. És e zene szárnyán lelkem hazaszállt. . Adj uram Isten dús aranykalászt. Hozzon az új nyár gazdag aratást. Kapjon esőt, a határ virágot a rét. Zengjen újra a madár dal, mint valaha rég. . Adj uram Isten derűsebb jövőt. Harmatos rónát, gazdag legelőt. Legyen boldog a szívünk, mint valaha rég. És legyen még fölöttünk újra kék az ég. . Itthon vagyok újra hazatértem én. Felnézek az égre, ragyog rám a fény. Ragyog az áldott arany napsugár. Újra visszaszállott a dalos madár. . Adj uram Isten dús aranykalászt. Hozzon az új nyár gazdag aratást. Kapjon esőt, a határ virágot a rét Zengjen újra a madár dal, mint valaha rég. . Adj uram Isten derűsebb jövőt. Harmatos rónát, gazdag legelőt. Legyen boldog a szívünk, mint valaha rég. És legyen kék felettünk a nagy magyar az ég. . Sárdy János http://www.youtube.com/watch?v=KMh46Bmo4ck&feature=related + Máté Ottília http://www.youtube.com/watch?v=g1r-T6lT4jk&feature=related * Gárdonyi Géza Égre Néző Lélek: Intelmek Fiaimhoz (Füveskönyv) Az egyszerű, szerény, hétköznapi bölcsesség soha nem nélkülözte az idő múlásának nyomonkövetését, s a testi-lelki egészség megőrzésének igényét sem. Így nem csoda, ha szinte minden család könyvespolcán ott lapult a kalendárium mellett egy Füves könyv is. Az évszázadok során kikristályosodott tapasztalás az apáról fiúra szálló és ezenközben esszenciává sűrűsödő „gyógykenet” az élet mindennapjaiban igazította el a tévelygőt, miközben a szív, a lélek és test bajaira is gyógyírül szolgált. Gárdonyi nem merev keretek közé szorított általános szabálygyűjteményt kíván közreadni; az élet mindennapi élményeiből leszűrt tapasztalat, a naiv kíváncsiságtól hajtott megismerés, majd a felfedezés örömével átitatott s megélt igazság összegzését kínálja olvasóinak. Hangoskönyv http://www.magyarvagyok.com/konyvtar/Egre-Nezo-Lelek-Intelmek-Fiaimhoz-Fuveskonyv-18522/ * Ábrányi Emil: Magyar nyelv Ó szép magyar nyelv! Aki egyszer téged Ajkára võn, többé nem dobhat el! Szentség gyanánt hogy befogadja éked, Õrzõ oltárrá válik a kebel. . Pajzán, derüs vagy, mint nõink szeme, S erõs, szilárd, mint hõsök jelleme! Gyöngéd vagy és lágy, mint mennybolti kék, S dörögni úgy tudsz, mint villámos ég! . Minden, mi fejben, vagy szívben fakad, Tõled nyer pompát, színdús szavakat. Nagy eszme, érzés oly ragyogva hord, Mint egy király az ünneplõ bíbort! . Bír-e más nyelv úgy epedni, Annyi bájjal, annyi kéjjel? Olvadóbb, mint lant zenéje . Holdvilágos langyos éjjel, Mely virágot s dalt terem, Mikor ébren semmi sincs más, . Csak a fák sötét bogán: Hangos, boldog csalogány S boldog, néma szerelem ... . Hát a csapongó Gyorsszavú tréfák Játszi szökését Festi-e más nyelv Oly remekül? . Pattog a víg élc, Ám sebe nem fáj, Mert csak enyelgés, Tarka bohóság Volt az egész! ... . Magasztos gyásznak bánat-dúlta hangja Úgy zendül benne, mint egyház harangja, Mely messze hinti mély, komor szavát. Búg, mint a gyászdal, mint sír-fáklya lobban, S mint súlyos léptek kripta-csarnokokban, Úgy döng minden szó a kedélyen át! ... . Ciklopsz pörölye, hogyha csatát fest, Csatakürtök bõsz riadása! Halld! Halld! Száguldva, vihogva, kapálva Dölyfös paripák robbannak elõ. Százak keze vág, százak keze lõ. . Nem szárnyal a vér-ködös égre más, Csak ágyudörej, szitok és zuhanás! Rászkódik a föld, iszonyodva reng, Amerre a kartács vad tánca kereng! ... Dúl a szilaj kéz, csattog a kard, Sebet osztva süvölt: ne bántsd a magyart! . Hatalmas, szép, nyelv, Magyarnak nyelve! Maradj örökké Nagy és virágzó! Kísérjen áldás, Amíg világ áll! S legyen megáldott Az is, ki téged Ajkára vesz majd: Elsõt rebegve, Végsõt sóhajtva! . A fenti vers szerzõje Ábrányi Emil (Pest,1851 – Szentendre,1920) mint költõ, mûfordító és újságíró élt Budapesten. Noha versei ma érzelgõsnek tünnek, a századforduló egyik legnépszerûb költõje volt. Szónoki heve és néhol az elkoptatott fordulatok használata gyakran zavaró, de költõi tehetsége, hallatlanul gazdag szókincse és nyelvérzéke lépten-nyomon érzékelhetõ és bõven kárpótolja az olvasót. Talán kitünõ Byron, Rostand és Ibsen fordításaiban a legnyilvánvalóbb, hogy mily nagy mestere a nyelvnek * Apáczai Csere János, (Apáca, 1625. június 10. – Kolozsvár, 1659. december 31.), filozófiai és pedagógiai író, a hazai művelődés, tudományosság és nevelésügy úttörője, aki közt szolgáló tevékenységében harmóniát teremtett erdélyi, magyar, európai és egyetemes emberi értékek között. "Ha - mondotta, vallotta Apáczai 1656-os kolozsvári beköszöntőjében - olyan korba csöppentünk bele, melyben a bölcsességet és annak professzorait lyukas garasra sem becsülik - semmivel sem többre, mint a legnagyobb tudatlanságot -, akkor essünk kétségbe? Hagyjuk faképnél az iskolát? Nem! Szégyenen és gyalázaton keresztül nekifeszülve az erény felé kell törekednünk! A jelenkori gyalázatért kétszeresen megfizet majd gyalázóinknak az utókor, csak lankadatlanul igyekezzünk azt megérdemelni." „Egészségedre mindazáltal gondot viselj, mert anélkül dolgodban el nem járhatsz. Állj inkább, mint ülj; fuss, mint menj; soha tudományi fegyveredet kezedből le ne tedd. Az munka közt virágzik a virtus. Nem is lehet derekas dolog, úgy tetszik, az melyhez fáradtság nélkül juthatsz. Qui cupit, capit omnia. [Aki törekszik, mindent elér.] Az tudomány gyükere keserű, gyümölcse penig gyönyörűséges. No tehát, ha mellyedben vagyon még elevenség, ha szívedben a virtusnak csak egy szikrája maradt, távul, távul légyenek minden lágy, könnyű, kényes dolgok, keményeket, keményeket keress, tűzön, vízen, kősziklákon, havasokon járj, kelj. Scyllákot, Syrteket, Charybdeket kergess. Valahol ez földön nehéz dolgot hallasz, ott teremj. Ez indulatodnak sarkából csak az halál vessen ki.” Műveiben, művének folytatóiban holta után is él az ember. Legjelentősebcenterb műve a Magyar Encyclopaedia, amely nagyobb részében természettudományos, bölcseleti, matematikai kérdésekkel és a „csinálmányok” világával foglalkozik. („A csinálmány oly dolog, mellyel a természeti dolog az ember szükségére a mesterség által jobban alkolmaztatik el.”) Külön érdeme, hogy az általa tárgyalt tudományterületeken magyar szakkifejezéseket használt. A tudomány, az értelmiség nyelve a latin volt, így e nyelvi fordulat azt is jelezte, hogy a magyar nép széles körei számára kívánta hozzáférhetővé tenni a tudást. Nevéhez fűződik az első magyar nyelvű logika megalkotása is. Felismerte a logika és a logikus gondolkodás kiemelkedő fontosságát. Prométheusz az ő felfogásában egyszerre hozta le kezében a tüzet és fejében a logikát. De ugyanakkor azt is felismerte, hogy „a tisztán logikus tisztán szamár”. Apáczai mindenekelőtt nevelő volt. Gyakorlati célt tartott szem előtt elméleti munkásságában is. Enciklopédiájának címlapján rögzítette, hogy minden igaz és hasznos bölcsességet össze kíván gyűjteni, rendszerbe foglalni, és magyar nyelven mindenki használatára bocsátani. Nagy volt az akarata és a tudása is. Művelődéstörténetünk magvetője, a hazai tudományosság és nevelésügy úttörője, akinek példájából nemzedékek merítettek erőt. "Ez az, derék olvasóm, amire elöljáróban akartalak figyelmeztetni - zárja Apáczai a Magyar Enccyclopaedia igaz bölcsességre törekvő olvasójához intézett műve Előszavát -. Az én számomra fölöttébb szükséges volt ez, de azt hiszem, a te számodra sem volt teljesen haszontalan. Valószínűleg világosan kitűnik mindebből, hogy azok közül, aki tanulmányaikban elő tudják segíteni a magyar ifjúságot, én a legkisebb, de azok közül, akik elő akarják segíteni, a legnagyobb vagyok." * Ez a föld Ez a föld a hazám, itt élt az apám. S itt tanított nótaszóra, drága jó anyám. Ez a föld ez a táj, drága hű barát. Elkísér egy életen, s a nagy világon át. . Az est harang, ha kong a néma csöndben. Akár hová sodor az élet ár. Szülőfalum emléke él szívemben. Fölötte reng a méla holdsugár. Szülőfalum akácvirágos tája. A kisharang te rólad énekel. Szülőfalum te egyetlen, te drága. Giling-galang te ringass egykor el. . Gyönyörű a világ, hej de bár mily szép is. Többet ér a kisfalunkból egy szál margarét. Csoda szép a világ, mennyi pompa, fény. Akáclombos kisfalum nem adlak érte én. . Az estharang, ha kong a néma csöndben. Akár hová sodor az élet ár. Szülőfalum emléke él szívemben. Fölötte reng a méla holdsugár. . Szülőfalum akácvirágos tája. A kisharang te rólad énekel. Szülőfalum te egyetlen, te drága. Giling-galang, te ringass egykor el. http://www.youtube.com/watch?v=oErUXxVWkCU&feature=related * Gyarmati Sándor A' falusi baromorvos TARTALOM, BEVEZETÉS Tartalom Az orvos szerek lajstroma I. Hashajtó szerek II. Hűsítő szerek III. Fájdalom és görcscsillapítók, tompítók és álomszerzők IV. Izzasztó 's a' külsőre munkálodó szerek V. Gyomorerősítő 's szélhajtó szerek VI. Vizelletre hajtó szerek VII. Orvosszerek a' föveny és kő ellen VIII. Giliszták ellen való szerek IX. Nyál bonyolító szerek X. A' savanyuságot vagy a' vér élességet emésztő szerek XI. Felolvasztó szerek köhögésnél, tüdő vagy mejbetegségeknél XII. A' rothadás, 's a megrothadt csípőség ellen a' testben XIII. Erősítő szerek XIV. Külső gyógyító szerek, lohasztásra, 's lágyításra XV. A' klistyélekről A' marha betegségekre alkalmaztató szerek 5. Tetvek ellen 9. Az aranyérről /span align= 11. Az úgy nevezett rózsa ellen 17. Bögöny szúrások ellen 25. Az elveszet étek vágyásról, a' megzabalásról, gyomorfájásról és a' farkas éhségről 26. Szembetegségek 28. Az úgy nevezett pók, vagy hólt tetem ellen 29. Kificzamodásról 30. Összezúzásokról, sebekről, daganatokról, és fekélyekről 34. Megmerevedett tagoknak kigyógyításáról és helyre állításáról 35. Orvosság olly borjúknak, mellyek a' sok szopástól megbetegedtek, vagy hasmenést kaptak 36. Szerek, hogy a' tehenek önmagokat ki nem szopják 37. Szer a' téjnek hibáji ellen 47. Az álkapczák záródásáról, görcséről 48. Hogy a' szarvasmarhát nyárban ne kínozza a' légy 52. Fej daganat ellen 54. Mérges harapásokról, az inak megerőltetéséről 57. Vér tisztító ital 58. Minden tisztátalanságok ellen való szer 60. Marhapor, melly különféle nyavalyák előfordúlásainál igen hasznos, a' vért tisztítja s'a' hizlalást előmozdítja 62. Szerek, ha valamelly marha nyavalyát azonnal meg nem lehetne ismerni 64. Szer, hogy ha valamelly tehén nem akar megborjasodni 68. Az elvetéllésről 72. Méreg, mérges gombák és füvek ellen való szerek 73. Az istállóknak ártalmas gőzölgésekből kitisztítására való szerek A' Juhoknak és sertéseknek nyavalyáikról I. A' juh nyavalyáiról Bévezetés Óltalmazó 's gyógyító szerek 13. Egészséges keverék a' juhoknak nyalni való 14. Kificzamodásokról, sebekről, összezúzásokról a' juhoknál 17. Orvos szer a' bárányok száján való tűz ellen II. A' sertések nyavalyáiról Bevezetés (részlet) I. Az egészség' jelei. A' vidámság', tiszta szemek, meleg szarvak és fülek, simán fekvő szőr, tiszta nyelv, erősen álló fogak, gyors kérődzés, 's jó étek vágyás. II. Valamelly betegségnek jelei. Az ételre való vágyás' és vidámságnak fogyása, az állat nem kérődzik, szőre fel vagy pedig hátra áll; fülei és szarvai hidegek, szemei folynak vagy homályosak, farkát nem csóválja, nem legyezgeti; fejét lesüti és gyakron megmegrázogatja, egész teste reszket, vagy valamelly tagjai; érütése (pulsusa) szokatlan, vagy igen gyors, vagy lankadt és csendes. Arra is kell figyelmezni, nem üt é ere néhányszor igen lassacskán, azután megmegáll, meg ismét igen sebesen ver, lélekzete rövid, sebes és büdös; nyelve száraz, fehér, sárga vagy épen feketés, 's fogai mozognak, taknya száján vagy orrán bőven folyik; szemei körül sárga karikák vannak, 's előhomlokán sárgálló vonások. [...] http://mek.niif.hu/10700/10735/# * SUMÉR ÚTRAVALÓ Régi példaszó mondja: Neked is át kell menned az alvilág folyóján. Mikor a fazekas kutyája az égető kemencébe szabadult, mind megugatta az edényeket. Félrelépett asszony szavát férje a törvény kapujában hallja meg. Hogy nyugodt alvásod legyen, pontosan végezd a dolgodat! Cifrán öltözik, a köszöntést se fogadja - nagyon jól mehet a sora! Az erős munkája bérét ; a gyenge gyermekei árát eszi meg. Kőből és szurokból épített házban ülök: s egyszerre csak marék agyag hull a fejemre. Elmégy és elveszed az ellenség földjét - eljön az ellenség és elveszi a te földedet. A szamár önmaga alól eszi az almot. Akit szeretsz; annak igáját is húzod. Gyürkőzz neki Isten is megsegít . Ha rosszat teszel barátoddal, mit cselekszel majd ellenségeddel? Nem dárda, nem fal, nem zár, nem vagyon csak Isten óv meg a veszedelemtől. Az okos egyszerű vászonnal födi be magát, az ostoba pompázó köpenybe öltözik. Halálos beteg vagyok: "Mindent fölélek!" Meggyógyultam: "Takarékoskodom újra!" A legmagasabb fal se tartóztatja fel az éltes gyomor vakmerését! Nép király nélkül: nyáj pásztor nélkül. Legyen urad; legyen királyod de a főnöködtől féljél! Elhagyta a várost, hogy megtekintse az országot. Szavam megkülönböztet az emberektől szavam az emberek közé sorol. Ember - az Isten árnyéka. Szolga - az ember árnyéka. De a király az Isten tüköre! Ragyogó arccal járni-kelni vagy épp borús homlokkal, magunkba süppedten kóborolni nem emberi, méltatlan hozzánk! A barátság fölbomlik, az üzlet örökre szól. (Agyagtáblák 124-126. + Bénák városában a sánta: futár. Amit titkon vallanak meg, azt könyörületből felejtsd el. Túl magasra fészkel: nem tud lejönni, túl alacsonyra fészkel: nem tud felszállni. A szegény szavát nem fogadják el. A szegénynek a kölcsön orrát csavarja. A vándorlás erőt gerjeszt a szegénységben; aki vándorolni tud, erőssé válik, többre viszi az életben, mint aki egyhelyben ül. A szegénynek csak aprópénze van. Tanuló vagy és neved sem tudod? Üsd arcul magad. Ha az írnoknak szájával együtt mozog a keze, akkor igazán írnok. Írnok kéz nélkül: énekes torok nélkül. Írnok vagy ugyan felülről, de nem vagy ember alulról. Ha az írnok nem ismeri a sumér nyelvet, miféle írnok? A kis írnok (a tanuló), ha kenyérrel tömi meg a gyomrát, a tanulásra nem igen figyel. Inas ugyan, de tud sumérül! A rókának vicsorog a foga - ám reszket a feje. Az ökör hosszú életű: örökké hever. Az ökör a földet rúgta-kaparta: por szóródott a szemébe. Úri módon építkezel: szolgaként élsz, szolga módon építkezel: úrként élsz. Kezet tégy kéz mellé, s fölépül a házad; gyomrot tégy gyomor mellé, s elpusztul a házad. Amelyik házban sok derék gyerek van, sosem hűl ki a kapa s a kosár. A házhoz üres telek is tartozzék, a szántóhoz szérű is tartozzék. Vita a tudóstársak, pletyka a papok között keletkezik. A bolhához úgy közeledik, mint az oroszlán; de ha munkát rónak ki rá, úgy surran el, mint az egér. Ha tudsz valamit, miért rejtegetnéd? Fog még marni becézett ebed. Nagyralátó szív nem gondol a pénzzel. Megfogták mások a kígyót, s ő elmondta a ráolvasást. Mint az ökör, te sem tudsz megfordulni. Akit gúzsba kötnek, olyan mint a párduc: ha közelednek hozzá, harap. Ökör, úgy jársz-kelsz az utcán, mintha te lennél a felügyelő Büszkén mondja a szuka: akár sötét kölykeim vannak, akár világos kölykeim vannak, szeretem gyermekeimet. (Komoróczy 307- * Honlapajánló PINDUR Top 10 Ha már büntetsz, akkor csináld jól! A dackorszak és egyéb csapások 1. A dackorszak és egyéb csapások 2. Egészséges csecsemő táplálása Rajzfejlődés Mi az Apgar-skála? Ha vakmerő, ha bátortalan - szenzomotoros integrációs zavar Speciális ill. gyógytápszerek Játékok az első évben Tekerd le a hangerőt! + Legutóbbi 5 cikk Mit tudnak a babák két és három éves kor között? Legyünk mi is gyerekek! Karcsi és a dinoszauruszok Gondolatok a babaúszásról Meggyszósz http://pindur.hu/index.php/cimlap.html * A 46-os sárga villamoson Szövegírók: Szilágyi László Zeneszerzők: Eisemann Mihály Dalszöveg 1 Egyszer mégis jegyet váltok, S örömömben így kiálltok, Megy a gőzös, megy a gőzös Budapestre. Ha ezt hallom szemem ragyog, Ott születnek a szép dalok, Bé' szavamra büszke vagyok Budapestre. A sok pesti nóta közül megtanítom egyre, Vegye elő a vonóját, s húzza a fülembe. Refr.: A negyvenhatos sárga villamoson sietek a babámhoz! Nincs egy hatos a zsebembe, tudom, de engem ezért ne átkozz! Sej, haj Lina --nincs itt hiba, úgyis potyán engednek be a moziba. A negyvenhatos sárga villamoson --sietek a babámhoz!” 2 Jöjjön, kérem oda velem, Hol a kedves tantusz terem, Nincsen szebb hely, higgyen nekem, Budapestnél. Ott, ahol a Margit-sziget, Megbolondít annyi szívet, Tessék kérem, máris vihet, szívem nem fél. Szebb nótát már a fülembe úgysem húzhat ennél, Itt egy tantusz, mintha tényleg villamoson mennél. Refr.: A negyvenhatos sárga villamoson sietek a babámhoz! Nincs egy hatos a zsebembe, tudom, de engem ezért ne átkozz! Sej, haj Lina nincs itt hiba, úgyis potyán engednek be a moziba. A negyvenhatos sárga villamoson sietek a babámhoz! http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/42510/kiss-manyi/a-46-os-sarga-villamoson-zeneszoveg.html * ERDÉLYI JÓZSEF MAGYAR SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK 8433. Villám vissza nem tér. 8434. Messze villámnak késő mennydörgése. 8435. Ha fénylik Vincze, megtelik a pincze. 8436. Kerteletlen virág hamar elenyész. 8437. Egy virág nem hozza meg a tavaszt. K. 8438. Nem minden virágból lesz gyümölcs. 8439. Az irott virágot sokan dicsérik, de senki sem szagolja. 8440. Helybenhagyta mint viski szakács az ételt. 8441. Föl sem veszi mint Visontai az üres kulacsot. 8442. Vissza nem adom fejében vitte el. (5456.) 8443. Visszavárd, a mit mással cselekszel. 8444. A nagy visszavonás lesz házadban romlás. KV. 8445. Nem gomba a vitéz hogy minden ganéjban megteremjen. 8446. A vitéz kenyere bizony véres kenyér. KV. 8447. Vitéz az ágy alatt./a kályha megett./a poharak között. 8448. Félénk vitéznek szaladj a vára. D. 8449. Vitézre nem szállhat véletlen a szerencse. KV. 8450. Könnyü ott vitéznek lenni, hol nincs ellenség. 8451. Vitéz embernek pókháló is vár. 8452. Kevély vitéz hamar vész. 8453. Kár a vitéznek, serény paripának megvénhedni. KV. 8454. Lassu viz partot mos. 8455. Árad a viz, meg elapad. 8456. Vizre vinni. (4000.) 8457. Vizre viszi, szomjan hagyja. 8458. Elül viz, hátul tüz. 8459. Viz is megszokja árkát. 8460. Viz is örömestebb jár a szokott uton. 8461. Forrásánál legjobb a viz. 8462. Viz ellen uszni. (3251.) 8463. Megteszem, ha vizet iszom is. 8464. Ki felől isten elvégezte hogy felakaszszák, nem hal a vizbe. 8465. Nem sok vizet zavar. Vizet sem tud zavarni. 8466. Följebb járt a viznél. D. (1726.) 8467. Akárminő viznek legjobb a csendese. 8468. Addig lépj a vizbe, mig kövét látod. 8469. Viznek öregében fogják a nagy halat. 8470. Vizet sem látott, mióta a bába megmosdatta. 8471. Köszönje meg a viz, ha megmosdol benne. 8472. Sok jó vizet kell megutálni, ha eredetét nézed. K. 8473. Vizet markol. 8474. Rostával méri a vizet. K. 8475. Nincs a viznek gerendája./rakonczája. 8476. Hideg vizzel leönteni. 8477. Nem csekély vizben tapogat. P. 8478. A tiszta vizet is megszüri. (1809.) 8479. Nem sok kárt tesz a vizben. 8480. Ne menj a vizbe, nem halsz bele. (2495.) 8481. Szenes viz neki. 8482. Jó viz a malmára. 8483. Vizbe haló habhoz is kap. K. 8484. Kapkod mint a vizbe haló. 8485. Olyan mint a teknőben zugó viz. 8486. Hamarább forr vize, mint a csirkét megfogta. D. 8487. Ha vize van, bort iszik, ha vize nincs, vizet iszik. 8488. Istenadta vize, se ize se büze. 8489. Veszteg álló viznek nem kell hinni. 8490. Vizitaltól nád terem orrodban. M. 8491. Tetszik, ha volna, de ugyan nincs. KV. 8492. Jó volna, ha volna. 8493. Voltnak és meglettnek szemérmes orczája. KV. 8494. Völgynek lassan, a hegy maga tanít. (3576.) 8495. Vörös kutya, vörös ló, vörös ember egy se jó. 8496. Vörös ember ha jó, igen jó. |
LAST_UPDATED2 |