És gyónnak, hogy másképp nem lehet... Nyomtatás
2012. április 07. szombat, 21:25

krisztus feltmadsa

Bölcs-balga, boldog-boldogtalan ember

Életminőségünk őrzése, javítása és rontása


ABCD


NAPI ÉLETMINŐSÉG VIZSGÁLATOK – 23.

A készülő füzetek nyersanyaga-mellékterméke


mcs lszl

Mécs László: Gyónnak a magyarok!


Álmok pusztája, ősi napkelet

seregszám sast és sólymot álmodott,

turult, gémet, vad vércsét, vadludat,

amiknek szíve ős-tavaszt dobog,

álmodta őket vadnak és szabadnak

s úgy küldte messzi, messzi napnyugatnak.


S vannak már csöndesvérű unokák:

elhízott, békés házi szárnyasok,

mások kegyén és mások udvarán,

szemetén kényúrt játszó kakasok,

pompázó pávák (átfestett uszályok),

új színt biflázó úri papagályok.


Maradt pár tépett holló! Itt meg ott

a háztetőre száll s azt mondja: kár.

Pár vércse is jár, nyilazott szívű,

az udvar felett azt víjjogja: vér!

s a korcsok torkán megtorpan az étel

és pillanatra a lélegzetvétel.


Vannak már Janus-arcú magyarok.

(Az egyik arcuk: régi vércse csőr,

toll-sipka rejti, mint tavaszt a hó).

Új napraforgó arcukon se tőr,

se vágy, hogy felnyilazza a magasba.

Új asztagokból eteti a gazda.


De néha arra szöknek titkosan,

hol sebzett vércsét sejtet a nyomnyi vér

és gyónnak, hogy másképp nem lehet,

mert élni kell, a gyermek enni kér,

hogy álmodói még a régi nyárnak,

könnyeznek és feloldozásra várnak.


*

 

Dugonics András:

Magyar példa beszédek és jeles mondások


A’ Far verések.

Késő botnak nagyobb a’ sullya.

A’ páca (ha meg aranyozzák is) sújost üt.

Meg lapították farát.

Farábúl fejébe verték az észt.

Jó hozzá láttak az aldihoz.

Ki porozták a’ nadrágot.

Jól laktatták somfa kóbászszal.

Meg verte a’ botnak sebes esője.

Meg ütötte a’ görcsös famenykő.

Veres nadrágjára kék fótot varttak.

Meg adták tányérját a’ vörös nadrágnak.

Ki hánták a’ Salavargyit.

Meg adták béllését a’ posztónak.

Fenekiben állott a’ dolog.

Farával fizette a’ bért.

Bé fűtöttek néki.

Meg nadrágolták.

Nem szeretnék bolhája lenni.

Nem szeretnék tetűje lenni gatya ráncában.

Hupi kék a’ fara.

Jaj vörös a’ combja.

Nem szeretnék bőrében lenni.

Le rótták a’ rovást.

Meg szalasztották a’ hiba gatyát.

Keserű néki a’ lejtő.

Meg fenekelték a’ nadrágot.

Meg ugratták alatta az ebet.

Meg ültették vele a’ piaczon a’ fa lovat.

Meg járta (arcúl fekve a’ deresen) a’ lapockás táncot.

Le csépelték, mint a’ Tót búzát.

Fa hájjal kenték meg a’ feneket.

Fa olajjal gyógyították farát.

Hasra ültették, ’s farát egyengették.

Meg ingatták farát.

Meg rakták a’ farát.

Meg látogatták nemes fundussát.

Nagy viasz gyertyákat tsöpögtettek alapjába

Meg törték farán a’ mogyorót.

Meg szelelték.

Jót szeltek a’ farábúl.

Ki bolházták a’ gatyát

Le fektették a’ deres lóra.

Jól meg hánytatta a’ derest.

Alig érte bé maga bőrivel.

Meg piritották a’ Far pofákat.

Ki tömték farában a’ ráncokat

Farba rugták.

Keserő a’ bot sajt

A’ Farát bottal mérték által.

Új nadrágot szabtak széles farára.

Botbúl kötötték fara’ koszorúját.

Mérték nélkül is meg szabják a’ nadrágot.

Ugy farára száradott: hogy a’ melák kutya se nyallya le rólla.

Úgy farára sültt, hogy a’ Duna se mossa le rólla.

Mogyorófa olaj, furcsa olaj.

Jól meg egyengették farát.

Úgy meg van verve, mint a’ zsup.

Ki szelelték a’ nadrágot.

Meg adták farának az övét

Meg ingattyák az embert deres nélkül is.

Ha ki szánnya vegye el rólla.

Meg ijesztették högyke farát.

Meg vert hússát rostéjra tehették volna.

Soha se hágy béket a’ jó káplár.

Kecske túró, bors törés.

Meg hamuzták farát egetlen hamuval.

Fa sindellel födözték bé farát

*


Eredeti bíráskodás

Nemrég egy magyar földesúr

rajtakapott egy zsellért a falopáson,

amint már vitte haza a szekér fát az erdejéből.

– Hát János, mért lopja kend a fámat?

– Hát nagyságos uram, mikor tüzelő kell.

– Mit gondol kend, mennyit ér ez a szekér fa?

– Megér biz ez egy pengő forintot.

– Hát ez a kend fejszéje hogy volt?

– Három bankó forint volt, nagyságos uram.

– No hát én most elveszem a kend fejszéjét,

s visszaadok belőle harminc váltókrajcárt. Jól lesz?

– Jól van, nagyságos uram. Adjon Isten jojcakát.

– Fogadj Isten.

 

*

 

Nemcsak a börtönbe,

De az udvari lakásokba se süt be a Nap

 

*

 

Amiről nem tudsz, az nem hiányzik

Szegény gyerek első vendégsége a gazdagnál

 

*

 

A víz és a szappan ingyen van

És mitől lesz igényed, hogy tiszta legyél

És minden nap tiszta ruhában járj és kelj?

 

*

 

Komfortérzés

Komfortfokozat

Közös vécé a folyosó végén

 

*

 

Illemhely – 00

Ha kimész, akkor nem bent mész ki,

S így – fiacskám - elkerülsz illetlenségeket

 

*

 

Aki színésznő, táncosnő lesz,

Az mindenképp kurva, hetéra sorsra jut,

Akit előbb pezsgőben fürdetnek,

Majd ha öregszik, kitesznek a szemétre?

 

*

 

"...nincs ember a világon,

aki ne érezte volna a visszautasítás gyötrelmét.

A mellőzés haragot szül

és a harag valami bűnt a mellőzés megbosszulására,

a bűn pedig bűntudattal jár."

(Steinbeck: Édentől keletre)

 

*

 

Bő gatya és pálinkás butykos

"Ha a zsidóság köréből

nagy számban támadnak

írók, tudósok, mecénások, szociológusok és állampolitikusok,

akik a magyar irodalom, tudomány, erkölcs és jog

s a magyar állami és társadalmi rend eddigi eredményeit és alkotásait

kicsinylik, becsmérlik, gúnyolják,

s e szerintük történelmi ócskaságokat

nyugatról hozott újdon utánzatokkal törekszenek kiszorítani,

a nemzet magát egész lelki valójában megtámadva látja,

s az ily irányú zsidókat,

ha magyarul beszélnek is, írnak is,

saját kebelében élő ellenségeinek tekinti."

Concha Győző

 

*

 

Kétélű fegyver

: „….lesz köztünk elég,

kinek kezében a sajtójog,

ezen legszebb emberi jog,

a gyilkosnak gyilkánál és a gyújtogató kanócánál

nagyobb átokká fog válni.”

Széchenyi

 

*

 

Kettős mérce

A protekciós diáktól kérdik a vizsgán,

Hogy mikor tört ki Európában a II. világháború,

S csillagos ötöst kap, ha netán eltalálja az évszázadot.

Akire meg pikkelnek, attól az áldozatok számát kérdik,

S mikor ő ezt megmondja, akkor név szerint is kérdik…

 

*

 

Próba-szerencse

Ahogy esik, úgy puffan

Vak tyúk is talál szemet

Mint amikor például egy elveszett gyereket keresel,

De nem módszeresen, valószínűségi prioritásokkal stb.

Hanem vaktában, összevissza, hol ide, hol oda kapva…

 

*

 

Aki a kelleténél bővebb lére ereszti mondandóját,

Az olyan, mint aki felhígítja a levest, vizezi a bort?

 

*

 

Messziről jött ember azt mond, amit akar!?

És aki a mennyről és a pokolról beszél, az is?

 

*

 

"A zsidók

folyton azt emlegetik,

hogy az emberek megfeledkeztek a krisztusi szeretetről

és a gyűlöletet teszik eszméikké.

Nem így van,

mert mi nem antiszemiták, hanem hungaristák vagyunk.

Szégyen, gyalázat egy nép számára,

ha a vezetést idegennek adja át saját otthonában,

és saját maga állítja ki és pecsételi le saját szégyenének bélyegével

azt a bizonyítványt, hogy életképtelen.

Mi a magyar hazát akarjuk szeretni,

mi azt akarjuk, hogy itt elsősorban a magyarságé legyen a vezetés.

Nekem nincs kifogásom az ellen, hogy a zsidó boldoguljon:

az a kifogásom, hogy amikor ő boldogul,

az én testvéreimnek rovására boldogul."

Prohászka Ottokár püspök

 

*

 

Az Iskola diktálja a tempót,

Ha éppen későn érő típus vagy,

Akkor selejtként mehetsz a kisegítő részlegbe

 

*

 

Elvágják a gyökereidet

És eltakarják előled az isteni Napot

 

*

 

Idegenből kell asszonyt választanod,

Aki nem érti a szerelmes vers idézeteidet

 

*

 

Betiltják a nemzeti, a kis nyelveket,

S helyette az egész világ eszperantóul,

Vagy a lebutított konyhaangolon beszél

 

*

 

Hamis tanú

Mindenre mindig van ember,

S a bíróság sem hozza zavarba őket

 

*

 

A nevetséges mártírkodó

Aki magát feszítené, szögezné a keresztre

 

*

 

A betört vadcsikó

Akiből szemellenzős igahúzó barom lesz

 

*

 

Saját élete javítása helyett

A mások, celebek stb. életét kukkoló

 

*

 

Kontár bűvészinas

A szellemet a palackból kiengedő

 

*

 

Bizonytalanság

Nincs rosszabb, mint az őrjítő bizonytalanság

Nem tudhatod: nyelvtudásodért előléptetnek/lecsuknak

Amikor nem tudod, hogy miért és mennyi büntetés jár

Amikor senki sohasem lehet biztos az ártatlanságában

Nem lehet benne biztos: a fellebbezésedre súlyosbítanak-e

Mikor nem tudhatod, hogy hozzátartozód él-e, hal-e

Amikor nem tudhatod, hogy hozzád jött-e a fekete autó

Este még Rákosival koccintottál, másnap ÁVÓ pincében…

Nem tudhatod, hogy ki a spicli, aki egy viccért feljelent

Nem tudhattad, meddig tart a kitelepítés, s mi lesz azután…

Nem tudhatod, mennyit ér a pénzed, s mit lehet érte kapni

Nem tudhatod, ki jelentett fel, mivel vádolnak, ki a védőd…

Nem tudhatod, hogy kiadják-e éveken át írt nagyregényedet…

 

*

 

Shakespeare: Hamlet

Zanza

Hamlet, dán királyfi előtt megjelenik apja szelleme.

Elmondja, hogy meggyilkolták

és a gyilkos elvette özvegyét, Hamlet édesanyját.

Bosszúra szólítja fel a fiát és eltűnik.

Hamlet töprengő, gondolkodó alkat,

meg akar győződni arról,

hogy valóban igazat mondott-e a szellem.

Ezért csapdát állít.

Színészekkel eljátszatja a gyilkosságot és figyeli a gyilkost.

A játék véres tragédiává lesz.

 

*

 

Diagnózis – proszektúra

Az orvos alaposan megvizsgálja a beteget,

ellenőrzi a leleteit,

de meg sem szólal, csak hümmög a papírok felett.

A beteg türelmetlenül kérdezi:

- Doktor úr, hát mi bajom van?

- Azt majd a boncolás mutatja meg ...

 

*

 

istenem istenem

áraszd meg a vizet

áraszd meg a vizet

hogy vigyen el engem

apám kapujába

s anyám asztalára

hogy kérdezzem õket

kinek adtak engem

cifra katonának

nagy híres tolvajnak

ki egyé-kettõé

nem szánt vért ontani

istenem istenem

hogy meguntam élni

jó reggel fölkelni

folyóvízre menni

jó reggel fölkelni

folyóvízre menni

folyóvízre menni

véres inget mosni

ha folyóvíz vónék

sohase búsulnék

hegyeken võgyeken

zengedezve járnék

s ahol kisürülnék

porondot hajtanék

kaszáló rétekbe

virágot nevelnék

s ahol én elmejek

még a fák es sírnak

gyenge ágoikról

levelek lehullnak

hulljatok levelek

rejtsetek el éngem

mert az én édesem

mást szeret nem éngem

 

*

 

Bakk István

Rabláncon Krisztusért

 

„ Ó, én édes hazám, te jó Magyarország,

Ki kereszténységnek viseled paizsát,

Viselsz pogány vérrel festett éles szablyát,

Vitézlő oskola, immár Isten hozzád!"

Balassi Bálint

 

Egyházellenes rendőrségi utasítások 1948-49-ből:

Előfutamok:

1948. június 4. ÁVO-előadóknak

Illetékességi területén

minden templomban elhangzó szentbeszéd

lefigyelését alaposan szervezze meg.

A beszédek részletes tartalmát, a hívők hangulatát és számát,

társadalmi összetételét, a szentbeszédet mondó lelkészek nevét,

minden, ezzel kapcsolatos megnyilatkozást terjesszen fel.

Esetleges kerülő pásztorlevél tartalmát nem kell jelenteni,

de annál részletesebben foglalkozzék

a lelkészek ehhez fűzött kommentárjaival,

a demokráciaellenes uszítást azonnal jegyzőkönyvezze.

Ilyen eseteket még távmondatban jelentse.

ÁVÓ, Pécs

1948. június 8. ÁVO-vezetőknek (körtávmondat)

Amikor osztálya papot vesz őrizetbe,

a legsürgősebben gondoskodjék arról,

hogy az őrizetes pap reverendáját civil ruhával felcserélje.

(Kovách Aladár: Mindszenty-per árnyékában, Innsbruck, 1949.)

A könyv 1949-ben jelent meg,

közvetlenül a Mindszenty bíboros elleni pert követően.

Dokumentumokat, pásztorleveleket, rendőri utasításokat, tiltakozásokat,

jegyzeteket tartalmazva dokumentálja

a kommunista, nemzetellenes diktatúra akkori ténykedését

és Mindszenty bíboros helytállását.

A könyv írója megjegyzése:

"A század őrjöng az ember eltaposásának bűnében.

Egyetlen parancs lehet csak a szellemi ember számára:

a leigázott ember felemelése, a meggyalázott élet védelme.

Ez az egyetlen parancs hajtja ezeket a kommentáló sorokat."

Forrás és folytatás:

http://www.szentozseb.hu/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=aktualis-4f7ea6a088978

 

*

 

LATIN KÖZMONDÁSOK, SZÁLLÓIGÉK

Ego si bonam famam mihi servabo, sat ero dives.

(Plautus) =

Ha jó hírnevemet megőrzöm, elég gazdag leszek.

Ego sum alpha et omega,

primus et novissimus, principium et finis.

(Jel 22,13) =

Én vagyok az Alfa és Omega, a kezdet és a vég.

Ego sum via, et veritas, et vita.

(Jn 14,6) =

Én vagyok az út, az igazság és az élet. (Jézus szavai)

Eheu fugaces, Posthume, Posthume labuntur anni. (Horatius) =

Hej Posthumus, Posthumus, múlnak az iramló évek.

Ei incumbit probatio, qui dicit, non qui negat.

(Jogi axióma) =

Annak kell bizonyítani, aki állít valamit s nem annak, aki tagad.

Eius est nolle qui potest velle.

(Ulpianus) (Jogi axióma) =

Az mondhat csak nemet, aki igent is mondhat.

Elephantem ex musca facere.

(Lucianus) =

Légyből elefántot csinálni. (azaz felnagyítani az eseményt)

Eligas quem diligas! =

Jól nézd meg, akit szereteteddel megajándékozol!

Válogasd meg barátaidat!

Emere malo, quam rogare.

(Cicero) =

Inkább pénzért veszem, mintsem kérjek.

(Az ingyen kapott dolog sokszor a legdrágább,

mert nem tudjuk, hogy mivel viszonozzuk.)

Eminet non imminet.

(Mazarin bíboros) =

Kiemelkedő, de nem fenyegető. (Szójáték)

Emitur sola virtute potestas.

(Claudianus) =

A hatalmat csak az erény útján lehet megszerezni.

 

*

Elcserélt ember

fekete-fehér, magyar játékfilm, 70 perc, 1938

Benedek Péter, a kikapós, kártyás földbirtokos

és Pongrácz István gépészmérnök együtt harcolnak a fronton.

A két férfi megtévesztően hasonlít egymásra.

Pongrácz tévedésből Benedek kabátját veszi magára,

amikor a lövészárokba becsap egy lövedék és rajta kívül mindenki meghal.

Az orvos azt hiszi, Benedek a túlélő.

Pongrácz súlyos fejsebe miatt nem emlékszik semmire,

így Péterként tér haza a családjához...

https://www.youtube.com/watch?v=jLw_Yk0hc3c

*

 

amott van egy nagy ház

törvényszék a neve

törvényszék a neve

hej de amit abban főznek

keserű a leve

abba van egy asztal

búval leterítve

búval leterítve

hej de azon van egy pohár

méreggel van tőtve

akárkié legyen

az a teli pohár

az a teli pohár

csak már értem jönne

a hirtelen halál

szállj el fecskemadár

gömörön keresztül

szombaton keresztül

vidd el a babámnak

ezt a szomorú hírt

ha kérdi hol vagyok

mondjad hogy rab vagyok

mondjad hogy rab vagyok

a szombati fegyház

vaságyán hervadok

térgyig bevasalva

könyökig a vérbe

könyökig a vérbe

szemem be van esve

a nagy sötétségbe

sötétség takaróm

vánkosom a tégla

vánkosom a tégla

kígyók békák szeme

a világító gyertya

 

*

Fausztina - Az irgalmasság üzenete

lengyel életrajzi dráma, 73 perc, 1994

A film a boldoggá avatott, rövid életében rendházról rendházra bolyongó,

sugárzó hitével mindenkire rendkívüli hatást gyakorló

Fausztina nővér élettörténetét mutatja be,

Dorota Segdával a címszerepben.

Vajon áldás vagy elviselhetetlen teher,

ha egy kisgyermeknek megjelenik a Megváltó?

Lehet-e úgy élni az emberek között,

hogy Isten fia minden pillanatban teljes valójában velünk van?

Meg lehet-e értetni Isten akaratát és az igazi jóságot másokkal?

Értelmet nyerhet-e a feltétel nélküli és az alázattal vállalt áldozat?

Látomás, elhivatottság, küzdelem és alázat tölti ki Fausztina nővér életét.

Emberi kicsinyesség és isteni nagyság között keresi saját üdvözülését...

 

*

 

Tapintat

Kovács tizedes meghal és az ezredes magához hívat egy futárt.

Megkéri, hogy látogassa meg az elhunyt feleségét

és finoman közölje vele a szomorú hírt.

A futár kimegy, kopog az ajtón, mire kijön egy nő:

- Kezét csókolom, özvegy Kovácsné?

- Nem.

- De!

 

*

Szalai Zoltán „cigány” plébános

Arcvonások Vágner Mária - 2012.04.06. 20:45

Szalai Zoltán életét egy véletlen változtatta meg.

Erről is mesél az Arcvonásokban.

Egy kis felvidéki faluban, Nagyléken született.

Életét egy véletlen változtatta meg.

Társaival a temető mellett játszottak,

amikor kiderült, hogy a temetésre érkező papnak nem jött el ministránsa.

Őt szólította meg, hogy segítene-e neki, és ő félve a kezébe vette a keresztet.

Ez a pap beszélt neki az Isten szeretetéről, és végül így jutott el egészen az oltárig.

Igaz, ez sem volt egyszerű:

a felvételihez azért nem kapott ajánlólevelet,

mert magyar nyelvű katolikus közösségbe járt.

Végül Esztergomban végzett.

És a sors végül úgy hozta,

hogy a mai leányfalusi plébános évekig volt egy magyarországi szlovák falu papja.

http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/arcvonasok-110323/szalai-zoltan-leanyfalui-plebanos.html

 

*

 

Csengey Dénes-Cseh Tamás:

Boldogasszony anyánk

 

Boldogasszony anyánk,

égi nagy pátrónánk,

nagy ínségben lévén,

így szólít meg hazánk:

Magyarországról, édes hazánkról,

ne feledkezzél meg szegény magyarokról!

Hordoztuk zászlónkat,

nem volt rajta áldás,

földhöz lapultunkban

ingünk csürhejárás.

Térdeplő helyben nem volt nyugvásunk,

Az Úr édesgetésére jó szót sosem találtunk.

Makacs vérben méreg,

makacs szívben sólyom,

egy megmérgezett sólyom

kirepül ajtómon,

minden hajnalban utána nézek,

te kegyedre bízom, mutass neki fészket!

Én meg öledbe fúrt arccal,

káromkodó kedvben,

utoljára mondom,

utolsó percemben,

hogy Magyarországról, romlott hazánkról,

ne feledkezzél meg szegény magyarokról!

http://www.youtube.com/watch?v=Y68Ipop0oHM&feature=relmfu

LAST_UPDATED2