Eugéniusz: Boldog/talan ember – 5. |
|
|
|
Írta: Jenő
|
2016. augusztus 08. hétfő, 19:52 |
EUGÉNIUSZ
A BOLDOG EMBER ABCD
Életminőség-vizsgálódások XXI.
A teljes emberélet magyarán szólva – 5.
Petőfi Sándor:
Meddig alszol még, hazám?
Meddig alszol még, hazám? A kakas rég felkelt, Kukorékolása rég Hirdeté a reggelt.
Meddig alszol még, hazám? A nap is föllépett, Beözönlő sugara Nem boszantja képed?
Meddig alszol még, hazám? A veréb is fenn van, Telhetetlen bendejét Tömi asztagodban.
Meddig alszol még, hazám? A macska is fenn jár, S tejesköcsögöd körül Kotnyeleskedik már.
Meddig alszol még, hazám? Kaszálód füvére Csaptak a bitang lovak, S legelnek széltére.
Meddig alszol még, hazám? Íme vincelléred Műveli, nem szőlődet, Hanem a pincédet.
Meddig alszol még, hazám? Szántanak szomszédid, S a magokéhoz oda- Szántják földed szélit.
Meddig alszol még, hazám, Még rád nem gyul a ház, Mindig, míg a félrevert Harang föl nem lármáz? Meddig alszol még, hazám, Szép Magyarországom? Föl sem ébredsz már talán, Csak a másvilágon!
Koltó, 1847, október
*
Pénzért
vesz magának
asszonyt, érettségit,
rangot – annyit is érnek
*
Perfekcionizmus ideológia -
ismeretlen remekműve egy üres vászon
(Balzac novella)
*
Piócákat
rakatsz testedre,
akik elszívják véred,
míg ők nagyra híznak
*
Pletyka-
éhező:
egyfolytában
furdalja oldalad
az öregítő kíváncsiság
*
Pofozással
próbál gyereket
hitére téríteni,
de csak képmutató lesz
(helyrepofozás…)
*
Pokol az élete,
hiába is próbál
szerelemhiányt
bármi mással pótolni
*
Hajszás élet -
polgári reggelit helyett
csak koldusebédet fogyaszt,
este meg dőzsöl, mint egy nábob
*
Pontosan,
lelkiismeretesen
teljesíted szerződésedet –
kár, hogy épp az ördöggel…
*
Pornófilmmel
világosítod fel magad,
és veteted el a kedved
egy – nemi – életre…
*
A
bonyolult
megoldást preferáló:
nekiáll kibogozni a gordiuszi csomót
*
Prófétának
képzeli magát:
kutyája bűntudatosan
végighallgatja papolását
*
Profi gépekkel,
szakértelemmel
és buzgón vág fát –
de miért maga alatt?
*
Bajkereső:
éjszaka egyedül
lakatlan, rossz hírű
helyeken csámborgó
*
Aki
nem mer
éjszaka sötét
mellékutcákba tévedni,
mert fél, hogy kirabol valakit
*
Csak
azért
mész bele
homoerotikus kalandba,
mert vonz annak ősi tilalma
*
Rá
se hederít
a még őszinte gyerek
bekiabálására: a király meztelen!
*
Rabló-
gazdálkodást
folytat a közös legelővel:
ott fű többet nem terem…
*
Rablókkal
szövetkező,
akik őt is kifosztják,
majd ráverik a balhét
*
Rakoncátlan
nyelve kifecsegi titkait
háborgatva ezzel a családi békét
*
Ránehezedik
lelkére a bánat:
szégyen a könny,
nem könnyebbül meg
*
Regressus
ad infinitum:
miért kel fel/
megy dolgozni…
…miért él?
*
Remegő
gyomorral eszik,
mert olyat rendelt,
amit nem tud kifizetni
*
Repíted
a nehéz követ:
ki tudja hol áll meg
és kit hogyan talál meg
*
Részegen
fagy meg a hóban –
elvei tiltják a paternalista beavatkozást
(megtiltotta társainak a „hazatoloncolást”)
*
Részegen
tervezett házat
józanon építtet –
beköltözve ismét iszik…
*
Részegen
végrendelkezel
és írsz alá ingatlan
adásvételi szerződést
*
Részeg
bujakóros
teherbe ejt
egy világcsúfját:
a nyakán is maradnak
*
Retteg
a vákuumtól –
ha nem űzi ki ördögeit,
és így nem tud kiüresedni,
akkor nem tud szentlelkesülni
*
A
„jó ember vagyok” képed
nem hagyod összetörni –
it már isten sem segíthet…
*
Rettegsz
az asszonysorstól,
lányként akarsz élni
még és még és még -
és előbb-utóbb kiélt leszel
*
Rossz
az egyensúlyérzéke:
sokszorosan több a kiadás,
mint a bevétel – jön a bukás…
*
Rosszul lesz,
infarktust kap,
ha nem adagolva
tudatják vele:
nagy öröm érte…
*
Rosszul
sáfárkodva
a rá bízott javakkal
még azt is elveszti, amije van
*
Röstell szólni,
már nem érti előadásod –
s az egésztől elmegy a kedve
*
Röstellsz,
vagy már nem is
tudsz sehol lazítani:
túlfeszíted a húrt
*
Rutinból
akar élni,
mintha kétszer
beléphetne ugyanabba a folyóba
*
Saját
fegyvered
veszik el tőled
és azt visszafelé,
rád sütik el
*
Sajnálod időd
az udvarlásra
és „előjátékokra” –
ezeket másra bízod…
*
Se lát, se hall:
ámokfutóként
rohan vesztébe,
isten se tud eltéríteni
*
Örömszerző,
kapcsolaterősítő –
a szex csak gyereknemzési eszközöd
*
Sehogy
nem tud belenyugodni:
saját hazájában senki sem próféta
*
Sehol
nem ver gyökeret,
sehol nincs otthona –
hajt tovább „cigány vére”
(+ átkozott bolygó zsidó)
*
Semmiben
nem ismer tréfát,
mindent komolyan vesz:
durcás komor – búskomor…
*
Semminek
nem adja meg a módját,
mielőbb túl lenni evésen, szexen
*
Semmiről
nem tud lemondani:
a kincsesbarlang rá zárul, odavesz
*
Semmit
nem dob ki
és mindent hazavisz,
ami csak az utcán hever
*
Semmit
sincs szíve kidobni
a süllyedő léghajóból,
és ezért is a tengerbe vesz…
*
Nem
támadják,
mégis védekezik:
így mintegy maga ellen
emel indirekt módon vádat
*
Senkiről
nem akar lemaradni,
minden szembejövővel ismerkedik
*
Úgy él,
mintha minden reggel
újból meg kéne tanulni járni-beszélni
*
Úgy
ügyeskedik:
a szalámivég,
a borseprő jusson –
így aztán panaszkodhat…
*
Úgy
vezet autót
hamis papírokkal,
a jobb-balkézt se tud megkülönböztetni
*
Úgy
viselkedsz,
mint egy kamikázé,
a macska bajuszát ráncigáló egér
*
Úgy
őrzi
a lakás
rendjét-tisztaságát:
meg se merünk benne moccanni
*
Úgy
szervezi
kisvállalkozását,
hogy alkalmazottai fizetett ellenségek
*
Úgy
ócsárolja
árusított portékát,
mintha nemtelen versenytárs lenne
*
Úgy
tartod féken
falánkságod:
legutáltabb ételeiddel „táplálkozol”
*
Úgy
hal meg,
hogy sose mondta el,
neki mi esett volna jól az ágyban
*
Úgy
mész gyónni:
a pap felhatalmazva
inkvizíciós kínzó kicsikarásra
*
Úgy néz
szerelme fogyatkozásaira,
ahogy nőgyógyász vizsgál beteget
*
Úgy
ölelkező, hogy
közben „kívülről”
figyeli magát, hogy
majd megírhassa
*
Úgy érzed,
hogy becsaptak,
mikor csak fákat látsz,
de sehol egy erdőt
*
Úgy érzi,
istennek számára
nincs fogadóórája,
amúgy se érti nyelvét
*
PETŐFI SÁNDOR
AUSZTRIA
Miként elpusztult Jeruzsálem,
El fogsz pusztulni Ausztria,
S mint Jéruzsálemnek lakói,
Földönfutók lesznek császárjaid,
Földönfutók és üldözöttek!
Készüljetek,
Ti fölfuvalkodott félistenek,
Az óra kondul s futnotok kell,
Hogy el ne zúzzanak
Az omló trónus romjai...
Ott veszni nem szabad tinektek,
Tinektek élni, hosszan élni kell a
Bukás után
Nyomorban, végetlen nyomorban!
~
Hiába mossátok kezeiteket,
Ti Poncius Pilátusok,
Ámíthatjátok a világot,
De lát az isten s ismer bennetek,
S nincs számotokra többé kegyelem;
Vagy érdemeltek-e
Csak annyit is az ég kegyéből,
Amennyitől egy hajszál meghajol?
Nem! - Birodalmatok
A szabadság kálváriája,
Uralkodás volt minden vágyatok,
Ezért emeltetek Munkácsokat,
Hogy a szellem világát, melegét,
A rabbilincsek e fölolvasztóját
Elrejtsétek mélységes föld alá,
S fölötte a sötétségben buján
Tenyészhessék a zsarnokok virága,
A test- s lélekzsibbasztó butaság...
Elrablottátok a népek jogát,
És elloptátok kincseit,
Ti bíboros haramják,
Ti koronázott tolvajok!
~
De a lopott vagyont
El nem viszitek magatokkal;
Félmeztelen
Fognak kiverni titeket
A fölemelkedett alattvalók,
Mint a tűzkardos angyal
Ádámot-Évát a paradicsombul.
Kolduljatok, miként
Koldultak milliók miattatok!
Koldulni fogtok és
Nem nyertek alamizsnát,
Mert akihez fordultok, az mind
Gazságitoknak áldozatja volt,
Rátok köp, elrúg bennetek,
És undorodva fordul el!
S ha ekkép éhen vesztetek,
Dögtestetekre hollók szállanak,
Mert nem lesz és ne légyen ember az
Utálat miatt, aki eltemessen;
A hollók gyomra lesz majd sírotok
És szemfedőtök a népeknek átka!
Pest, 1848. június
|
LAST_UPDATED2 |
Eugéniusz: Boldog/talan ember - 4. |
|
|
|
Írta: Jenő
|
2016. augusztus 08. hétfő, 07:14 |
EUGÉNIUSZ
A BOLDOG/TALAN EMBER ABC
Életminőség-vizsgálódások - XXI.sz.
A teljes emberélet magyarán szólva – 4.
Vörösmarty Mihály: FÓTI DAL Fölfelé megy borban a gyöngy; Jól teszi. Tőle senki e jogát el Nem veszi. Törjön is mind ég felé az Ami gyöngy; Hadd maradjon gyáva földön A göröngy. Testet éleszt és táplál a Lakoma, De ami a lelket adja, Az bora. Lélek és bor két atyafi Gyermekek; Hol van a hal, mely dicső volt és remek? Víg pohár közt édesebb a Szerelem. Ami benne keserű van, Elnyelem. Hejh galambom, szőke bimbóm, Mit nevetsz? Áldjon meg a három isten, Ha szeretsz. Érted csillog e pohár bor, Érted vív, Tele tűzzel, tele lánggal, Mint e szív; Volna szívem, felszökelne Mint a kút, Venni tőled vagy szerelmet, Vagy bucsút. Hejh barátom, honfi társam, Bort igyál. Víg, komor, vagy csüggeteg vagy, Csak igyál. Borban a gond megbetegszik, Él a kedv. Nincs a földön gyógyerőre Több ily nedv. Borban a bú, mint a gyermek, Aluszik. Magyar ember már busúlt sok Századig. Ideje hogy ébredezzen Valaha: Most kell neki felvirúlni Vagy soha. Bort megissza magyar ember, Jól teszi; Okkal-móddal meg nem árthat A szeszi. Nagyot iszik a hazáért S felsivít: Csakhogy egyszer tenne is már Valamit. No de se baj, máskép leszen Ezután; Szóval, tettel majd segítsünk A hazán. Ha az isten úgy akarja Mint magunk, Szennyet rajta és bitor bunt, Nem hagyunk. Rajta társak hát, igyunk egy Húzamost; Bú, szerelmek, házi gondok Félre most: A legszentebb --, legdicsőbbért Most csak bort, De ha kellend, vérben adjunk Gazdag tort! A legelső magyar ember A király: Érte minden honfi karja Készen áll. Lelje népe boldogságán Örömét, S hír, szerencse koszorúzza Szent fejét! Minden ember legyen ember És magyar, Akit e föld hord s egével Betakar. Egymást értve, boldogítva Ily egy nép Bármi vésszel bizton, bátran Szembe lép. Ellenség vagy áruló, ki Hont tipor, Meg ne éljen, fogyjon élte Mint e bor. Áldott földe szép hazánknak, Drága hon, Meg ne szenvedd soha őket Hátadon! S most hadd forrjon minden csep bor Mint a vér, Melyet hajdan frígyben ontott Hét vezér; S mint szikrája a szabadba Felsiet, úgy keresse óhajtásunk Az eget. Légyen minden óhajtásunk Szent ima, S férfikeblünk szent imáink Temploma. és ürítsük a hazáért E pohárt: Egy pohár bor a hazáért Meg nem árt. Érje áldás és szerencse Mindenütt, Ahol eddig véremészto Seb fekütt. Arca, mely az ősi bútól Halavány, Felderüljön, mint a napfény Vész után. Hű egyesség tartsa össze Fiait, Hogy leküzdje éjszak rémes Árnyait: Künn hatalmas, benn virágzó És szabad, Bizton álljon sérthetetlen Jog alatt. S vér, veríték vagy halál az, Mit kiván, Áldozatként rakjuk azt le Zsámolyán, Hogy mondhassuk csend s viharban: "Szent hazánk: Megfizettük mind, mivel csak Tartozánk." 1842. október 5.
*
Egy
patkány is segít
a vele együttműködőnek
*
Egy
anyaállat is
feláldozza életét utódaiért?
*
Csak
az ember
képes öngyilkosságra?
*
Jobb meghalni,
mint becstelenül élni
*
Hirtelen
halálesetek –
kevés előjel,
nincs fokozat: szív, agy
*
Alattomos,
lappangó bajok –
mire kiderül, már késő
*
Körforgás:
királyhulla – féreg,
hal – koldusbendő
*
Reális
és nominális –
infláció és a pénz vásárlóereje
*
Igaztalan
vádaskodás –
alaptalan rágalmazás, ráfogás
(mit érdemel az a bűnös, aki…)
*
Palástol,
eltakar, elfed,
elrejt, álcáz, bujtat, eldug
*
Nem
jó lenni,
jobb mielőbb meghalni,
a legjobb: meg se születni
*
Óvatlan,
elővigyázatlan,
hazardőr, istenkísértő
*
Aki
fegyvert ragad,
fegyver által veszik, veszhet el
*
Aki
másnak
vermet ás,
maga esik bele
(részeg sírásó)
*
Ábrándozás
az élet megrontója,
bírhatót álompénzért eladó
*
Élet –
lélek – lélegzet – levegő –
artikuláció – beszéd – értés
*
Egyszer
s mindenkorra
abbahagyni a cigit –
fokozatosan leszokni
*
Szükséges
és elengedhetetlen feltételek
(pl. egy lemez és egy lejátszó)
*
A
gyógyulás
elengedhetetlen
feltétele: a betegségtudat
*
Struccpolitika –
növeli, ki elfedi
vagy nem látatja a bajt
*
Ha
behunyod a szemed,
akkor nem ég tovább a ház?
*
Öncsalás, önámítás,
önbecsapás, élethazugság
*
Hajmeresztő –
égnek áll a haja
*
Rém,
rémület –
rémisztgetés –
rémdráma – rémes
*
Az
ép eszű
bomlottat
játszhat, de
fordítva nem…
*
Szem-
bekötősdi játék –
szemellenző – üzemi vakság
*
Földi élet –
purgatórium –
örök üdv vagy kárhozat
*
A
csalók
emberismerete
és a balekok balgasága
*
Szerencse-
játékosok és
hamiskártyások – szélhámosok
*
A
kép-
mutatás
az erény
hódolata
a bűn előtt
*
Milyen
szegényes,
lebutított dolog
a ma ismert írás
a beszédhez képest!
(mégis mekkora találmány)
*
Nincs
türelmed
kivárni, amíg
a légy leszáll –
reptében kapnád el,
össze is törsz mindent…
*
Arany János
"A HAZÁRÓL"
A hazáról egy merész szót
Én is ejték hajdanába'
Mikor annyit is nehéz volt:
Most közömbös lettem s gyáva.
Most!... mikor szabad sajtó van,
És üvölt a pajkos gyermek,
S vénasszony az utc'ajtóban
Nagy-bátran fülébe ordít
A királynak, miniszternek.
(1877 júl. 12)
*
Hiú vagy
a végtelenségig –
hízelgéssel bármid elvehető
*
Igaz
vagy hamis gyöngy
És a gyöngyhalász példázata
És az elkótyavetyélt szűzesség
*
Véges
az erőd és az időd –
miért pocsékolnád
hamis látszatok fenntartására?
*
Elválik
az ocsú a búzától –
ki választja szét egymástól,
és mondd, te mit választanál?
*
Abszolút vicc
- Ki az abszolút szerencsétlen? - ??? - Aki beleesik a WC-be
és a lehúzóba kapaszkodik!
*
A buja búja:
miért vagyok én
ennyire mulya?
*
Humusz
Exhumálás
Kikaparják holt tetemed,
mit visszaadtál az anyaföldnek,
mi megtermékenyítette a talajt.
Közszemlén földi maradványod
Az igazságszolgáltatók kutakodása
Sírrablók és régészek kegyeletsértése
*
Köpés
Aranyköpés
Szembeköpés
Köpködni tilos!
Beleköpsz a levesbe!
A köpés, mint demonstráció
Felfelé köpsz és a fejedre hull
Széllel szemben: leköpöd magad
A tükörbe nézel és leköpöd képed
*
Átlagban
mindenki jól lakik –
az egyiknek két lakása van,
a másiknak meg egy sincs…
*
Kis hazugság
Nagy hazugság
És a legnagyobb:
a statisztika
*
Nem
konzekvens, következetes –
hanem olyan, mint a kisökör…
*
Ami
a lelkemen szárad –
kiteregetem a családi szennyest
*
Meghatalmazás
Ha – nagyon – berúgok,
kifejezett akaratom ellenére
se adj több italt és vigyél haza…
*
A vadászat
a munkások azon joga
amit képviselői útján gyakorol
*
Hatalom-
átruházás
és az ún. társadalmi szerződés
Egyszer s mindenkorra lemondani.
Nincsenek elidegeníthetetlen jogok?
*
Minden
hatalom
a dolgozó népé…
…aki nem dolgozik,
az ne is egyék!
*
Az állam
a javadat akarja,
és többnyire el is veszi –
nekem meg felkopik az állam
*
Az Ég
felé köpködsz,
s mindez visszahull fejedre
(a gravitáció miatt jégverésként)
*
Szópárbaj
Védés és visszavágás
Aki mondja másra, az mondja magára!
Te mondtad magadra, becsület szavadra!
*
Üres
fenyegetés –
letépem a lábad,
kinyomkodom a szemed,
azután futhatsz amerre látsz…
*
Erélyesen a lényeget,
de szelíden a módját…
*
Okos
enged,
szamár szenved –
a lényegen kívül
mindenből engedhetsz
*
Fokozatok
Kihozni a maximumot:
a semmiből vita kerekedik,
az lassan veszekedéssé válik,
majd – óvatlan - verekedéssé fajul
*
Két szerelmes pár
Mindig együtt jár
Egy tányérból esznek
Mindig összevesznek
(Össze sose vesznek)
*
Nem kell
mindig jól járni,
de mindig a rövidebbet se húzd…
(az örök áldozat tragikomikus figura)
*
Jól jársz
Ha jól házasodsz, boldog,
Ha rosszul, akkor bölcs leszel
*
Jótanács
Ha megházasodsz, megbánod
Ha nem házasodsz meg, azt is…
*
Etruszk kínzás
Egy hullához kötözött élő
(és ugyanez ma önként, képletesen)
*
Elhull a virág,
Eliramlik az élet…
*
Kert-
ész leszek,
fát nevelek
kelő nappal
én is kelek
(ha már elpusztul a világ,
legalább legyen a sírjára virág)
*
Sok-sok
jószándékkal
kikövezett út,
mely a pokolba visz
*
Csak
ha megölsz
a testemen át
ha én már nem leszek
*
A fű
ami kinő utánunk,
ami ahova lépsz, nem terem,
ami a szomszédban mindig zöldebb,
ami miért hervad el, ha újra nő?
*
Hiába
hull a könnyed,
a bűn attól nem lesz könnyebb?
*
Ott
fogsz
te sírni,
ahol senki se lát,
százszor megcsókolsz
majd egy szál ibolyát…
*
Lehet,
könny nélkül sírni
ha fáj a szív
és a fájdalmat titkolni kell
*
Kutya-
kötelességeim,
amiket csak egy
szar alak nem teljesít
*
Önkéntes
adósrabszolga,
aki egyre több
munkával emancipálódna…
*
Önkéntes
tiltakozó böjtöm
addig folytatom,
míg van éhező a földön
*
Önkéntes véradó:
jogosan se védekezel
a bolhák, szúnyogok ellen
*
Önkínzó:
izompacsirtává
gyúrja magát hallva,
az erősebb kutya izél
*
Örök
haragot
végig tartva
más vétkéért
önmagad – is – bünteted
*
Örök
isteni bölcsesség helyett
gyorsan avuló szakismereteket szerzel
*
Örökké-
valónak szánt remekmű
apálykor tengerhomokba karistolva
*
Örökmozgó,
mégse ismeri ki magát/
nem veszi észre: körbe-körbe jár
*
Örökös
„ideiglenes pénzzavara”
zilálja szét hétköz- és ünnepnapjait
*
Összekevered
a szezont a fazonnal,
az amnéziát az amnesztiával…
*
Összeköti
a kellemetlent
a haszontalannal:
pl. szőrteleníti a lábát
*
Össze-
téveszted
a rajtad élősködő
szesztestvéreidet
a barátaiddal
*
Összetöröd
az igazmondó tükreidet:
száműzött barátok, művészet
*
Óceánba
palackposta dobó,
aki nem kap választ,
és ezért felháborodva
reklamál a postánál
*
Pályatársban
csak a kiiktatandó riválist,
nem segítő szövetségest lát
*
Panaszkodsz:
mindenütt zárt ajtókra találsz –
noha még csak nem is zörgettél
*
Példaképe
minden elejtett szavát
összegyűjti és szentírásnak veszi
*
Pénz, siker, hatalom: a legegyenlőtlenebbül eloszló javakra vágysz a leginkább
*
Fejlődés!?
Előre vagy vissza?
"Az ésszerű ember
a világhoz idomul,
míg az ésszerűtlen
folyton-folyvást
a világot akarja
saját magához igazítani.
Következésképp,
minden fejlődés záloga
az ésszerűtlen ember."
(G. Bernard Shaw)
*
16 tonna
Az ember sárból jön és sárba tér A szegény ember nem sár, csak izom és vér Csak izom és vér, és csontos kéz És erős hát és durva ész. 16 tonnát raksz, és mennyi a bér Egy nappal vénebb vagy a hiteledért Szent péter engem ne hívj én nem mehetek A lelkem a vállalatot illeti meg. Mikor megszülettem nem volt még napsugár Csak csákány a kézben és a bánya vár 16 tonnát raktam akár a gép, S a zord főnök így szólt: elég szép! 16 tonnát raksz, és mennyi a bér Egy nappal vénebb vagy a hiteledért Szent péter engem ne hívj én nem mehetek A lelkem a vállalatot illeti meg. Mikor megszülettem eső volt a telepeken és küzködj és melózz lett a becenevem Mint kölykét az oroszlán, nevelt a sors S az asszony hallgat mert a kezem gyors. 16 tonnát raksz, és mennyi a bér Egy nappal vénebb vagy a hiteledért Szent Péter engem ne hívj én nem mehetek A lelkem a vállalatot illeti meg. Aki jönni lát, jobb, ha félrelép Volt, aki nem tűnt el, s már a csontja sem ép Az egyik öklöm vas, a másik acél, Ha nem talál el jobbról, akkor balról elér. 16 tonnát raksz, és mennyi a bér Egy nappal vénebb vagy a hiteledért Szent Péter engem ne hívj én nem mehetek A lelkem a vállalatot illeti meg
|
LAST_UPDATED2 |
|
Eugéniusz: Boldog/talan ember - 3. |
|
|
|
Írta: Jenő
|
2016. augusztus 07. vasárnap, 07:03 |
EUGÉNIUSZ
A BOLDOG EMBER ABCD
Életminőség-vizsgálódások XXI.
A teljes emberélet magyarul – 3.
Éjfél borult a háztetőkre, s kuvikhang szólt a berken át, midőn a Bankár útnak indult, elásni véres aranyát. Az útkereszten vasdoronggal hét ördög várta s a Halál; s mikor kardot rántott, a csontváz fülébe súgta: “Mondd, szamár, mit véded még a pénzed? Meghalsz s a kincsed elviszem, s a kincs helyett eláslak téged, akit nem ás ki senki sem.” – Kufárok voltunk mindahányan, s az évek szálltak, mint a percek, véred kiontott harmatával irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!”
VILLON
*
Kinek
nem inge,
ne vegye magára –
de ha igen, öltözzön fel…
*
Ha
azt kapnánk,
amit megérdemlünk:
jönne a mogyorófa pálca
*
Az
ígéret
szép szó,
ha megtartják,
úgy jó – önelkötelezés
*
Mi
számít
pofonnak?
És mi nem?
*
Mitől is lesz
valami „büntetés”?
Ki kit – nem – büntethet?
(legfeljebb jó alaposan elverhet)
*
Ki
mint él,
úgy ítél –
avagy ne ítélj,
hogy ne ítéltess?
*
Az
igazság
és az irgalom
szent szövetsége
*
A
stílus
maga az ember –
tartalom és forma:
mit és – főleg - hogyan?
*
Vers
forma
Rímek,
ritmusok,
szerkezetek,
hangsúlyok,
sorrendiség,
metaforák,
más szóképek,
stíluseszközök
stb.
*
Csak
megsimogatni
azt a kis nyuszikát?
Tragikus félreértések…
*
Maszk
és maskara
mint egy játék,
és mint életjátszma
*
Minek is,
és kinek is
az ünnep(nap) –
lesz még egyszer
ünnep a világon?
*
Hogyan,
miképp lehet
elcsúfítani vagy
épp ellenkezőleg,
megszépíteni
egy embert?
*
Szép-csúf nő/rész és egész
A termete - az alakja – a járása
A mozgása – az öltözete – a beszéde
Az arca – a szeme, a szája, az orra, a haja
A keze, a lába, a csípője, a melle, a nyaka
Az illata, a tisztasága, a szemérmessége stb.
A viselete és a viselkedése, illemtudása stb.
A kisugárzása – a tekintete – a vonzereje stb.
*
A
mundér
becsülete –
orvosi műhibák –
pl. a mai szülészek…
*
A nők
a tátongó sír felett
lovagló ülésben szülnek
*
A
fiú
vagy a lány
vezet tánc közben –
vagy mindketten?
*
Szerintem –
a SZER szerint –
nem szubjektív, nem relatív
*
Tartuffe –
akit magad engedsz,
hívsz, tartasz házadba
*
A
kakukktojás
és kakukkfiókák
(kitúrják a tieidet
a családi fészekből,
és helyettük őket eteted
mint ha édes kölkeid lennének)
*
A
hiba
felnagyítása,
a bravúr kicsinyítése
*
Halálfóbia
és dögunalom
párosítása-párosodása
*
Isten hozta
őrnagy úr – Tóték –
beengeded a tótót és…
*
Dürrenmatt
Az öreg hölgy látogatása
Amikor megéri embert áldozni…!?
(mennyit ér egy ember – mi az ára)
*
Pszeudo öröklét –
mumifikált, hibernált emberek
*
Az
ellenségem
mondja meg
az igazat rólam –
személyválogatás
*
Tudom,
hogy mi a jó,
mégis a rosszat teszem?
*
A
humor
magaslatáról
eltörpülő „óriási napi gondok”
*
Ha
nincs
célod,
melyik szél
lenne jó, jobb
a vitorlásodnak?
*
Kétlábon
járó panaszkönyvek –
ön-sajnáltató versengés
*
Szegény vagy
– örök segélyezett –
mindig csak kérni-kapni,
soha semmit nem tudsz adni?
*
A
dili-
flepni
végleges
felmentése
a felelősség alól
*
Még
a saját
károdon se okulsz –
megsegíthetetlenek?
*
Új
fertőző
népbetegség:
kedélybeteg,
depressziós,
pánikbeteg…
*
Ki
a jó dolgában,
ki a kilátástalan-
nak tűnő helyzetében
lesz/lehet búkomor…!?
*
Lefosta,
lenyalta.
Arra mondják,
ki előbb gyalázott valakit,
azután meg dicséretekkel halmoz.
*
A
kisegér
segíthet
- nem is kicsit -
az állatok királyának?
*
Beteg
akarsz lenni,
hogy kiváltságokat élvezz
(túl későn jössz rá az árára)
*
Mennyiséggel
hogyan pótolható
az emberi minőség?
Az egy mindig a legtöbb.
*
A
sötét ellen
nem jó a meleg –
hideg ellen a fény…
*
A való színe
Mindennapi
valószínűség
számítások –
valószínűtlenség
*
Ha
lehull a függöny –
protekciós balett-művész…
*
Kompromisszumnak
álcázott önfeladó megalkuvás –
különalkut kötni a Hatalommal
*
Amiről
magunk mondunk le –
amit erővel vesznek el
(visszaszerezhetőségek)
*
A
farkas
és a bárány fabula
*
Arany János:
Civilizáció
Ezelőtt a háborúban Nem követtek semmi elvet, Az erősebb a gyengétől Amit elvehetett, elvett.
Most nem úgy van. A világot Értekezlet igazgatja: S az erősebb ha mi csinyt tesz, Összeűl és - helybehagyja.
(1877 után.)
*
Ami
szinte csak
rajtam múlik,
s ami nem (annyira) -
s e kettő megkülönböztetése
*
Alapmese
Az öreg, a szamár és a kisfiú utazása -
kire mikor és hogyan – ne - figyelj oda
*
Lelki húr
rezdülések,
rezonancia –
összecsengő harmónia
(összecsendül két pohár)
*
Megkerüli a Földet,
pedig Isten a háta mögött volt –
azok a heroikus pótcselekvések…
(És: Móricz Zs.: Isten háta mögött)
*
Négyfelé
hajtogatott papírlap –
emberrajzolási játék
*
Rosszabb,
ha csak azt hiszed,
hogy van egy barátod
mintha egyáltalán nincs…
*
Rend-
kívüli
helyzetben
indokolt volt,
de úgy maradtál
*
Gondolj
merészet és nagyot
és tedd rá lelkedet!
*
Arany-
ketrecben –
arany vagy ketrec?
*
Rousseau gyerekei
árvaházban nőnek fel –
(Emil nem = email)
*
Amit
és ahogy főznek –
akire gondolsz közben
*
Egyszerű-
nagyszerű dolgok
végtelenül hosszú listája
*
Rossz
helyzetfelmérés
ill. reakció a verembeeséskor…
(kimászni, SOS, berendezkedni stb.)
*
A
sárgarépa
jó a szemnek –
láttál már szemüveges nyulat?
*
Időérzék -
amikor kell
a kéz, a mankó,
s amikor már el kell engedni
*
Minden napod
vedd úgy, mint utolsót
(hisz miért ne lehetne az)
*
Mi
- nem -
tennél meg,
ha már csak
egy napod lenne
hátra életedben?
*
Megrendítő
csapás után
a Jóistenhez forduló –
virtuális pszeudo apapótlék?
*
Fekete
mise – munka – ruha…
Fesd feketére – Paint it black!
Mikszáth Kálmán: Fekete város
Befeketítve – lefeketedve – fekete lista
*
Egészség,
egész élet helyett
túlélés, előkészület, fél-éltűség
*
Csodás
kenyérszaporítás
és Krisztus követése…
*
Örök kibic,
akinek amúgy kuss van
*
Egy
üvegen át
nyalni a fagylaltot –
kabátban szeretkezni
*
A
szer-
elem
szelleme
örök állandó –
a lelki érzés nő és fogy
*
A
szerelmi
költészet
„tükrözi”, bemutatja,
avagy formálja is a kort,
a szerelem jellegét/nyelvét,
szerepeit, gyakorlatát, megélését…
*
Ami
kegyelem,
ami rajtam múlik –
a kettő megkülönböztetése
*
A
rút
kiskacsa,
aki hattyúnak
gyönyörű lehetett volna
*
Ha
nem
tudjuk,
mik voltunk
és mik vagyunk:
akkor mivé is
- nem - lehetünk?
*
Találgatás –
találós kérdés –
találd ki, hogy mire gondolok!
(telitalálatok – pl. a lottón, totón)
*
A
lélegzés
magától működik –
a szokás második természet
*
Amit
tudnunk kell,
azt rosszul is tudhatjuk!
*
Weöres Sándor:
Haláltánc`
Öreg csont, ifju csont, rajta-rajta-rajta. Pőre Panni, szár Boriska, lyukas Jancsi, zörgős Miska, öreg csont, ifju csont, rajta-rajta-rajta. Mindenfelé csupa hó. Döcög a Hold, a fakó. A fagyos fák kérge pattan, a jég reccsen a patakban. Hé-hahó, hőhe! hó! kocog a Hold, a fakó. Nincs itt gyász, nincs itt láz, lábszárunkon, gerincünkön szerelem se citeráz. Nincs kikapós, nincs erényes, nincsen morcos, nincsen kényes, öreg csont, ifju csont, rajta-rajta-rajta. Amíg éltem, gazdag voltam, parádésan furikoltam. Osztozkodnak sok ruhámon, nincs egy veszett pityke rajtam. Öreg csont, ifju csont, rajta-rajta-rajta. Amíg éltem, szegény voltam, répát faltam nyomorultan. Egyszer csak a répadombról az árokba legurultam. Öreg csont, ifju csont, rajta-rajta-rajta. Amíg éltem, leány voltam, kötényemben almát hordtam. Mind megették a legények, csupa váz és bőr maradtam. Öreg csont, ifju csont, rajta-rajta-rajta. Amíg éltem, legény voltam, leányokat csiklandoztam. Hegyes bajszom szálai közt giliszta túr a homokban. Öreg csont, ifju csont, rajta-rajta-rajta. Amíg éltem, kövér voltam, sokat ettem és szuszogtam. A lelkem mint nagy büdös szél szállt el, mikor megpukkadtam. Öreg csont, ifju csont, rajta-rajta-rajta. Amíg éltem, sovány voltam, vékony árnnyal bandukoltam. Mint a kidült komlókaró olyan voltam, hogy meghaltam. Öreg csont, ifju csont, rajta-rajta-rajta. Se szántások, se utak. Mind hidegek a kutak. Jégcsap lóg a kereszt-ágon. Álom tesped a tanyákon. Hé! Hó! Mindenfele mély hó. Pőre Panni, szár Boriska, lyukas Jancsi, zörgős Miska, öreg csont, ifju csont, rajta-rajta-rajta.
|
LAST_UPDATED2 |
Eugéniusz: Boldog/talan ember – 2. |
|
|
|
Írta: Jenő
|
2016. augusztus 06. szombat, 05:48 |
EUGÉNIUSZ
A BOLDOG EMBER ABCD
Életminőség-vizsgálódások XXI.
A teljes emberélet-lényeg,
test, szellem és lélek magyarul – 2.
Reviczky Gyula
Az uj nyolcz boldogság
Boldog, ki nem hajszol szünetlenül
Téged, szomjat nem oltó gyönyörűség!
Ki mértéket tart, higgadtan hevül
S járt útadon halad, középszerűség.
Boldog, kit röpke vér, hig agyvelő
Eszmék lidércznyomásitól megóvnak;
Ki a gyönyör kertjében vakmerő,
Közelségét nem sejtve a kigyónak.
Boldog, ki mint az óraszerkezet
Szabályszerűen jár le minden órát,
Egyformán ütve, delet, éjfelet,
Mert gép törvénye hajtja mutatóját.
Boldog, kinek nyugvást jelent az éj,
Ha rendben van veséje, mája, gyomra!
Kinek, mint kit természet olta bé,
Fogékonysága sincs más fájdalomra.
Boldog, ki csak nősz', alszik és emészt.
Vak ösztönét követve, mint az állat.
És nem vesz ama küzdelembe' részt,
Mely új Bábel-toronyt építni fárad.
Boldog, ki elveket könnyen cserél;
Igazságot tipor, ha ez a haszna;
Ki megfogadja, hogy szemet szemér'
S a sértést kamatostul visszaadja.
Boldog, ki czudarok közt czudarabb,
S tanulva emberek rosz fajzatátul,
Magának útat fölfelé harap
Furfangosan, fortélyosan, falánkul.
Óh boldog, a ki mer, boldog, ki mar!
Lehetsz igaz, lehetsz bölcs, jó, erényes;
Önzés az élet, háború, vihar,
S pusztítnod kell a gyöngébbet, hogy élhess.
*
Ne légy szeles. Bár a munkádon más keres - dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.
J. A.
*
A háború logikája –
az ellenfél megsemmisítése
(lélektan – ideológia – fegyverek)
*
A
háborús
cenzúrázott
agitáció és propaganda
(az ellenséges katona nem ember)
*
Nem
emberek,
de szellemiségek
ellen csatázunk
*
A
Nap
isteni vonása:
egyformán süt
jóra és gonoszra
*
A
hétfejű
sárkányok
legyőzhetősége
(gebe-táltosparipával stb.)
*
Elidegeníthetetlen
emberi jogok és kötelességek?
*
Az
emberi méltóság
rangjába beleszületni – elveszíteni?
*
Kontroll –
ellenőrzés –
szúrópróbaszerűen ellenőriz
*
Őrség –
őrző a strázsán –
őrjárat – éberség
*
Minden eladó –
mindenki megve(szteget)hető
*
Mihez
és kihez képet
méred magad –
magad és a mindenség…
*
Másod
szereposztásban
is csak statiszta vagy?
*
Vidám barakk
és a gerincmegpuhítás –
megalkuvó magyar írástudók
*
Az
úgynevezett
értelmiségi elit
végleg elmaradt
nyilvános gyónása
és vezeklése, penitenciája
*
Nálunk
a bölcsek köve –
felsőbbrendű és csalhatatlan
*
Dosztojevszkij:
Bűn és bűnhődés
/Raszkolnyikov
A(z ön)kiválasztott
mindent megengedhet magának?
*
Az
igazsághoz
keresztülhazudhatjuk-e magunkat?
*
A
hatalom akarása –
hatalom a hatalomért
*
Egzaltáltság,
küldetéstudat –
fanatizáló népvezér
*
A
cél
minden
eszközt szentesít –
minden megengedett
*
Terroron keresztül
a szabadság birodalmába?
(A szabadságra kényszerített nép…)
*
A
legszebb
eszmék nevében
a legembertelenebb politika
*
Kommunista
utópia és antiutópia –
aki nem velünk, ellenünk
*
„Fel-
világosodás”:
a vallás is csak
babona – vagy a nép ópiuma
*
Kommunista
és fasiszta fanatikus
vallásos hit diktatúrája
*
Perfekcionista ember
és evilági paradicsom mítosza
*
Az értelmiségi az,
aki mindig másoknak jobbat akar
*
Borban
az igazság
és a vigasz
és a nóta és az orvosság
*
Absztinens alkoholista –
anonim alkoholisták klubja
*
Mire
a szőlőszem megérik,
s abból szüret után must, bor lesz
*
Amíg
lélegzem,
addig remélek –
a remény hal meg utoljára
*
Csökkent értékű
embernek érzed magad?
*
Ami
csakis
kegyelemből lehet,
ajándékba kaphatsz,
arra jogot formálni?
*
A
munkahely
és a család/tévé
és a közlekedés
„szenthármassága”
*
Akár
meg is ölhetnek,
mégsem árthatnak?
– Sztoikus tanítás…
*
A
legtöbbet
az élettársad árthat –
vagy használhat neked
*
Jobb
egyedül, elváltan,
mint rossz házasságban –
de a legjobb: párosan szép
*
Halandóságunk tudata,
mint inspiráló terminus
*
Ami
csak
az enyém –
és a mi közös,
s ami kölcsön van nálam
*
A
grundfoci:
öröm vagy üröm –
a legjobb lehet a legrosszabb
*
Akinek
se kutyája, se macskája –
s aki állatbolond („kedvenc”)
*
Mindent
tud a humorról,
érti a viccet – de nem élvezi
*
Mindent
tud az alázatról,
de még sosem élte át
*
A jó,
a szép
és az igaz
hármas
egysége
*
Optimalizálás:
a még nem jó –
a már nem jó –
és amikor pont jó
*
A
gyerek
gondviselője
a (nevelő) szülő
és a felnőtté: isten?
*
Földbe
magot vető,
földműves és kertész –
gondozó, ápoló, művelő
*
Tűz:
melegítő,
forraló, sütő –
égető, ölő, perzselő
*
Víz:
tisztító,
éltető, öntöző –
pusztító, gyilkoló
*
Oltár
és áldozat –
életáldozat és ételáldozat
*
Mi
mindenre
lehet használni
egy okoska botocskát?
*
Kéz
és láb –
eszközök –
kézifegyver –
lőfegyver – vegyi stb.
*
Fegyver
nélkül is
mi kárt tehetsz
egy másik testben?
*
Szándék
és következmény –
a pokolra vezető út
*
Milyen
szavaknak
van a legtöbb
szinonimája? Miért?
*
Eufemizmus:
nem vénlány, hanem
szingli életformát választ
*
Három-
milliárdból
megtalálni
az egy igazit –
leszűkíti a kört…
*
Kinek
lehetne
halálélménye?
Csak a halál előtt van élet…
*
Konformista nyájbirka
vagy csodabogár különc?
*
A
szélsők
közelsége:
gyáva és vakmerő –
és a bátor középút…
*
Elég
egy csepp méreg –
elég egy szál gyufa,
és már túl nagy a baj
*
Ha
az orrod
piszkálod,
ki figyel oda
a nagy igazságodra?
*
Kik
és
hogyan
élték túl
a haláltáborokat?
*
Gondolkozni
és verset költeni
mindenhol-mindenkor lehet
*
Az
örök
szellemi igazság
egy életre tulajdonod
*
Aki
fegyvert ragad,
fegyver által vész el
*
Rút
viszályt szító –
ádáz Erinnisz almája begurítva
*
Kereskedő
és/vagy kalmár –
A velencei kalmár
Zsidó-keresztény páros
*
A
szegény emberek
nem uzsorás bankja:
a nekik is hitelező
mindenkori zálogház
*
Zálogosdi játék –
mit érdemel az a bűnös?
Zálog: beadás és kiváltás
*
Ernyedt,
petyhüdt,
beesett, enervált, lagymatag
*
Szarból aranyat alkímia –
és a fordítva, ill. a „nominalizmus”
(minden az, aminek te elnevezed…)
*
Három kívánság –
variációk az elszúrására
*
Piroska
és a farkas mese –
a nőstény felfalja a hímet
(Heltai-Herzl Jenő változat)
*
Ki
nem lehet
a te jóbarátod:
szülőd, tanárod, ex szerelmed, fiad
(ettől még nem lesz az ellenséged…)
*
Ezt
a világ
olyan világ:
sokat ígér,
keveset ád,
az is keserű
(még jó, hogy kevés)
*
Distinkció
Verekedés –
boksz – pankráció – élethalál harc
*
Aki
előttünk élt,
az mind hülye lehetett
(Bornai Tibor– és a Kft)
*
Kártétel –
kármentés –
jóvátételezés –
jóvátehetetlenségek
(bűnbánat/vezeklés)
*
Bűn –
bűntudat –
bűnbánat –
bűnhődés –
büntetés -
bocsánatkérés –
meg – nem - bocsátás
*
Nem
személyválogató:
a gyermekszájra is figyelő
*
Olykor
már csak
az ellenség
mondja meg
nekünk az igazat
*
A
barátaimtól
védj meg istenem,
az ellenségemmel elbánok…
*
Barát,
álbarát –
ellenfél,
ellenség –
szövetséges
*
A
gitárból
mennyei muzsikát
csalni elő vagy kalapálni vele?
*
Ha
nem tudja
merre tart,
melyik szél jó a vitorlásnak?
*
Lehetetlent
vagy ellenőrizhetetlent,
nem számon-kérhetőt ígérni
(vallási-politikai demagógok)
*
Erővel elvesz
vagy
ravaszul rávesz,
hogy önként adja át
*
Küldetés –
kiválasztás -
meghatalmazás –
teljesítés, elvégzés –
visszatérés – beszámolás…
(visszajelzés – kiértékelés)
*
Lelki böjt
mint tisztítókúra –
önmegtartóztatás
*
MARSCHALKÓ LAJOS
A sodródóknak
Te vagy a bűnös, nemcsak a zsarnok,
Te kis sodródó, te rongy akarnok.
Nem lenne rajtunk semmi hatalma,
Éhen pusztulna, útfélen halna
De te vagy és csak te vagy a pártja
Joga, hatalma, hóhéri bárdja
Kinyújtott karja, felemelt ökle
Te szállítod a tapsot dörögve
Te, ki a szolgák himnuszát zengi,
Te vagy a bűnös, névtelen senki.
Te vagy a bűnös, ki súgva mondod
Hogy szolgálod csak a gaz bolondot
S óh, bár a bicskád testvérbe mártod
Azért teszed, hogy megbontsd a pártot,
Ölni tudnék — mondod — ha látom
De a kenyerem, de a családom...!
Farizeusként nyögöd kereszted
S te vagy ki néped sírjába veszted
Mert mit neked a más vére dolga
Te vagy a bűnös, picinyke szolga!
Te vagy a bűnös, te porszem ember
Ki szent eszméért lázadni nem mer
Kinek csak a hasa a hazája,
Ki a korbácsot kutyaként állja
És követ raksz, hogy nőjön a gúla
Mindegy ha egy nép jajong alula
S tagadva Istent, hitet, vagy elvet
A fáraót ha csúcsra emelted
Kapj egy mosolyt, mely suhan feletted:
Porszem! A gúlát Te építetted.
A börtönt, bitót mind te csináltad!
Gazoknak létra meggörbedt hátad
Koporsót, rácsot, acél bilincset
Te alkottál, mert rothadt gerincet
Nyaldosó nyelved minden urat szolgál
Kicsi sodródó rossz szolga voltál!
Elvtelen tollnok, bőrödet mentő
Csinovnyik, bíró, öncélú bendő
Névtelen párttag, száz jelvényt hordó,
Te vagy a bűnös, kis napraforgó!
Te vagy a bűnös! Itt az ítélet!
Büntetésed a szép, szabad élet:
Mikor magadra hagy a diktátor
Melyben versenyre kelhet a bátor,
Mikor már nem lesz hol, kinek nyalni
Kicsi sodródó! — éhen fogsz halni.
Kidob minden párt, megvet a szabad
S hiába sírod hízelgő szavad
Szeméten nyúlsz el számkivetetten
Hiába jajgatsz: Uram! Mit tettem.
Szabadult néped betölti rajtad.
Itt az ítélet! Magad akartad!
|
LAST_UPDATED2 |
|