N A G Y J E N C I K L O P É D I A - XXI.
MAGYAR ÉLETMINŐSÉG VIZSGÁLÓ ABC
Pokol vagy meny - boldog vagy boldogtalan
Nagy Életszótár csírák: címszógyűjtés/vázlat – 21.
577.
FENN AZ ERNYŐ, NINCSEN KAS
BONCZÉK
Boncz urat, én dalom, el ne feledd!
Verebet fog, ha megénekeled,
Mert hiu a fiu rettenetes:
Hírre ha kap neve, szíve repes.
Nem fiu már ugyan Boncz, az öreg,
Sőt fia, Náci se mái gyerek,
De kifog ősz hajon, ócska koron
A pamacs, a kefe, bécsi korom.
Szép ösi birtokon él a család:
Kapja örökbe a hívatalát:
Napdíjon kezdte az impetrátor,
Nyugdíjon végzi a többi fráter.
S merje tagadni akárki fia;
Hogy nem a fő arisztokrácia!...
Fiai, lányai mind csupa Boncz,
Kit csak az új divat ingere vonz.
Játszik evésben-ivásban urast,
Félre dehogy tesz egy árva garast.
Volna hat annyi a jövedelem,
Jelszava: "a kiadást emelem!"
"Piszkos" az őneki, nem "zsenerőz",
Aki - talán fukar és maga főz?...
Nem, hanem aki, - ha elveri mind, -
Ad neki ál-ökonómia-szint.
Már neki mindene drága legyen!
Hármat igér, ha te tartod egyen;
Tán nem is étel az, amit eszik,
Hanem az ár, ha magasra teszik.
Látszani, játszani vágy szerepet,
Otthon elég neki barna retek,
Mert mikor ingadoz a sulyegyen,
Tud takarítni, hogy - páholyt vegyen.
Élj "urasan", apa és fia Boncz,
S hogy ki ne essék szádbul a konc,
Sose köszöntsd a lenyugvó napot,
Ami kel, annak emelj kalapot.
ARANY JÁNOS
(1877 aug. 30)
578.
ÉRDEM – KEGYELEM
Minden nap ott állok az akasztófa alatt
és a várom, hogy lóhalálában megjön-e a futár,
aki kegyelmi kérvényem elfogadását jelenti…
(mert ha azt kapnánk, amit megérdemlünk,
melyikünk kerülné el a pálcát/az akasztófakötelet…)
579.
VESZÉLYES JÁTSZMÁK
Vészhelyzetben a túlélésre muszáj berendezkedni,
De vigyázz, nehogy így maradj, ha ez az idő elmúlik…
Előadhatod magad skizofrénnek vagy homokosnak,
amivel elkerülheted a sor/frontkatonai szolgálatot,
de vigyázz: a szimuláns a 22-es csapdájában meghalt…
(Ugyanez áll a túlzásba vitt hülyéskedésre stb. is…)
580.
KREATÍV
GONOSZ TÖRPE
Beteg a pszichiáternek:
- Doktor úr segítsen! Minden éjszaka, amikor elalszom, az álmomban megjelenik egy törpe, és azt mondja: MOST PISILÜNK! És ekkor én mindig ágyba vizelek. Mondja meg, mit csináljak! - Egyszerű! Ha újra megjelenne a törpe, mondja azt: MOST NEM PISILÜNK! A beteg hazamegy, este 10-kor lefekszik aludni, és már jön is a törpe. A beteg összeszedi a bátorságát, s ezt kiáltja: - MOST NEM PISILÜNK! MOST NEM PISILÜNK! - Hát most nem is - mondja a törpe. - MOST KAKILUNK!
581.
SEBEZHETŐSÉG
Mindenkinek van legalább egy gyenge pontja,
Ahogy pl. Achillesznek a sarka,
akit ugyan bemártottak a halhatatlanság vízébe,
de pont a sarkánál fogták…
582.
EMBERI MÉLTÓSÁG
A dolgoknak ára van, az embernek nincs
A dolgokkal ellentétben ember sosem lehet csak eszköz
A rabszolga nem ember, hanem csak beszélő szerszám…
583.
AXIÓMA
Minden bizonyításnak véget kell érnie valahol,
S ez nem más, mint a közös életformák eszménye
584.
LÁTSZÓLAGOS
ELLENTÉTEK
EGYBETARTOZÁSA?
érdem és kegyelem hűség és szabadság szent és profán gyengeség és erő imádat és gyűlölet test és lélek álom és való férfi és nő bűn és erény halál és újjászületés pillanat és örökkévalóság semmi és minden szörnyeteg és szépség adni és kapni veszteség és nyereség barát és ellenség patrióta és kozmopolita igazság és irgalom szív és ész múlt és jövő alázat és büszkeség individuum és kollektívum elveszíteni és megtalálni Isten és Sátán
585.
LIBLING ÉS PIKKELÉS
Az egyik vizsgázónak elég annyit tudnia,
hogy körülbelül melyek évezredben élt Rákóczi,
a másiknak név szerint kell felsorolnia a kurucokat…
586.
ÉLETVÉDELEM
Az élet feltétlen érték,
Azt attól sem lehet elvenni, aki embert ölt.
De élni nem csak emberi jog, de kötelesség is,
Te sem dobhatod el magadtól,
mert nem a te magántulajdonod,
csak rád van bízva, mint egy gyerek.
Egy ajándék, egy talált tárgy,
Amit megtisztítva és becsületesen visszaadsz…
587.
TUDNI
ANNYI, MINT
TUDNI JÓL KÜLÖNBSÉGET TENNI
A lóversenypályán Kohn észreveszi,
hogy egy pap belopakodik az istállóba
és megáldja az egyik lovat.
Megjegyzi a lovat,
majd csodálkozva látja,
hogy a következő futamot
az addig esélytelennek tartott ló
toronymagasan megnyeri.
A következő héten
futam előtt elbújik az istállóban.
Jön megint a pap, megáldja az egyik paripát.
Emberünk rohan a bukmékerhez,
feltesz 5 dollárt a lóra,
majd amikor tényleg a megáldott ló nyer,
besöpri az 50 dollárnyi nyereményt.
A következő héten megint meglesi a papot,
majd a sikeres fogadás után
20.000 dollárral lesz gazdagabb.
A nagy sikeren felbuzdulva
a következő hétre mindenét eladja,
majd
- miután ismét kileste a papot -
minden pénzét ráteszi az akkor megáldott lóra.
Azonban ez a ló teljesen lemarad,
majd féltávnál összeesik és kileheli a lelkét.
Kohn felháborodva rohan a paphoz:
- Atya, miért tette ezt velem?
- Eddig ahányszor megáldott egy lovat, az nyert,
ez meg most még a célba se tudott bevánszorogni!
A pap a fejét csóválja:
- Látod, fiam, ez a baj veletek, zsidókkal.
Nem tudjátok megkülönböztetni az áldást az utolsó kenettől...
588.
ADOTT SZÓ
Becsületszavamra!
Itt a kezem, nem disznóláb
Ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó
Hát még az ígéret erőseb fokozata: fogadalom
589.
EREKLYE
Egy szent csontja – testi maradványa
(egy sztár kézírása, aláírása, autogramja)
Aminek birtoklása őrzi, védi, erősíti a gazdáját!?
590.
DICSÉRET SZÉP SZÓ?
Gyanakodjál, ha az ellenséged dicsér
Jó eséllyel alapos a gyanú, hogy csak hízeleg,
Hogy így elbízva magad meggyengítsen,
óvatlanná tegyen, könnyelműsködésre csábítson…
591.
MARADÉKELV
Nem előszeretettel viszonyulok hozzád,
Akkor áldozok rád időt, energiát, pénzt stb.
Ha már a fontosabbakat teljesen kielégítettem,
És még mindig maradt valami a „bukszában”
592.
MÉRTÉK ÉS ÉRZÉK
Az életed függ a helyes szemmértékedtől,
hogy jól becsülöd-e meg a távolságot, sebességet,
a sorsod dől el, ha nem jó az arányérzéked
és az elkapott zsebtolvajt dühödben agyonvered –
ez nem jogos önvédelem, hanem önbíráskodás…
593.
BELEESTÉL A VEREMBE…
De fel se fogod, hogy hol vagy,
Vagy megpróbálod lakályossá tenni,
Vagy megmagyarázod, hogy ez a te sorsod,
Vagy mindenkit be akarsz oda csalogatni
Vagy mindenkit utálsz, aki kint van,
Vagy rosszul kérsz-követelsz segítséget,
Vagy berántod magadhoz, kezébe harapsz…
594.
ABSZOLÚT
Feltétlenül és örökre szeretlek,
akkor is ha megcsúnyulsz, ha elszegényedsz,
akkor is ha már Te nem szeretsz, sőt: utálsz!?
Nem kell, nem is lehet kiérdemelni –
Így érdemtelenné se lehet válni rá: ha megcsalsz…
(Ad abszurdum: ha szeretlek is, mi közöd hozzá!)
595.
ÖNSZERETET
Ami nem egoizmus, nyers önzés,
Hanem önelfogadás, önbecsülés,
Önmegismerés, önvizsgálat, önbizalom,
Önérdek kutatás-találás- önérdekvédelem
Az önmagaddal szembeni kötelesség teljesítése
Életed minőségének megőrzése és javítása stb.
(ha boldogtalan vagy, szeretteid életét is rontod)
596.
KATONAADOMA
A hetvenkedő katona
A nagyokat lódító-tódító Háry János
A messzeség operetté szépíti a háborús időket
(pedig kötéllel fogtak és parancsra embert öltél,
s idegen királyt szolgáló Mesebeli János is voltál)
597.
A CIGÁNY EMBERFAJRÓL
"Amíg ezen emberfajtának megengedik,
hogy fényes nappal házaljon,
hogy ajtókat, zárakat, lakatokat fürkésszen, kolduljon,
mindenféle mesterkedéssel zsebeket nyisson,
pecsétnyomókat véssen,
és hegedűvel, cimbalommal meg hárfával
a falu előkelőinek házánál
névnapi szerencsekívánatokat komponáljon,
óh! iam satis est!
addig ez az emberfaj nem javul meg.
És ez Szarvason
1807-ben még inkább így van, sőt 1820-ban is.
Miféle szerencse lehet az,
amit egy derék, becsületes embernek
neve napján vagy újévkor
egy csapat feslett cigány kívánhat?
Inkább fordítva!
A becsületes embernek, ahol és ahogyan tudja,
át kell alakítania a cigányt
dolgos, tevékeny, derék emberré,
szolgává, cseléddé, családapává és családanyává,
és csak azután
kívánhatnak egymásnak kölcsönösen szerencsét,
és örülhetnek szerencséjüknek.
Nem kellene-e a magyar közönségnek
oly sok körözött rendelet után
egy egyértelműen hozott határidőre
komolyan megfogni a dolgot,
s ezt az állam terhére, kárára és szégyenére szolgáló csavargófajt
végre a köznek hasznára,
csatorna-, híd-, zsilipépítésnél, vízszabályozásnál alkalmazni,
és ezáltal az emberi társadalom hasznos tagjává fogadni?"
(Tessedik Sámuel, 1820)
598.
BETEGESDI
Beteg(nek látszó)
Orvos-beteg játék
Szimuláns – táppénzcsaló
Hipochonder – képzelt beteg
Pánikbeteg és ún. lelki beteg
Betegségjátszmázó
Stb.
599.
MINŐ
Minősített – minősíthetetlen
Jó, jobb, legjobb, legeslegjobb
Rossz, rosszabb, legrosszabb, legeslegrosszabb
Príma, klassz, szuper, frankó, csodás, isteni stb.
Szar, vacak, ócska, gagyi, bóvli, silány, nulla stb.
600.
SORS
Jó- és balsors
A sors szeszélye
Sors, nyiss nekem tért
Sorsközösség – sorsvállalás
Sorsvetés – sorsot húzás
Sors – fátum – végzet – fatalizmus
Sors bona, nihil aliut – jószerencse, semmi más
Az akarót repíti, a nem akarót vonszolja a sors
601.
PECSÉT
Hitelesítés
Királyi pecsét
Hétpecsétes titok
A sorsa meg van pecsételve
Csókkal megpecsételt frigyünk
Lepecsételt-lezárt védett lakás
A pecsét lezárja a borítékot – sértetlenség
602.
BÁBEL TORNYA
A nyelvek sokfélesége csak teher és gát?
Többmilliárdból csak 15 millióval beszélhetsz?
És amit pl. csak a magyar nyelv ad hozzá a közöshöz?
Áthidaló megoldás a mesterséges világnyelv?
A latin, az angol stb helyett: az eszperantó?
603.
ÍRÁS ÉS NYOMTATÁS
Papirusz tekercs, kőtábla, viasztábla
Homok, hó – bőr – szövet, ruhaanyag – műanyag
Farovásírás – papír füzet, irka, lap, könyv stb.
604,
LEÍRÓ-ÉRTÉKELŐ SZAVAK
Alja
Piszok
Mocsok
Salak
Bélsár
Szar – fekália - trágya
Sitt
Söpredék
Hányadék
Szemét
Dög
Kuka
Hulladék – hulla
Stb.
605.
KÉRDÉS
Költői kérdés
Keresztkérdés
Nyitott kérdés
Eldöntött kérdés
Ki nem mondott kérdés
Merész kérdés
Nehéz-könnyű kérdés
Zsidókérdés
Hülye/jó kérdés
Nagy kérdés
Kevés-sok kérdés
Rosszul feltett kérdés
Megválaszolhatatlan kérdés
Stb.
606..
KI INNEN!
Kiutál – kinéz
Kiebrudal – kigolyóz
Kirak – kirúg – kitessékel
Kizsuppol – kitoloncol – kirekeszt
Kiközösít – kipenderít – lapátra tesz
607.
KÖZVESZÉLY
Közveszély-okozás
Közveszélyes csavargó
Közveszélyes munkakerülő
Közveszélyes bolond, elmebeteg
608.
SZABADSÁGKORLÁTOK
Kiskorúság
Paternalista rendszer
Gyámkodás – gondnokság
Szabadságvesztés – büntetés letöltés
Közélettől eltiltás – kényszerlakhely
Állampolgári kötelességek – mások jogai
Törvényi előírások – anyagi akadályok
Testi adottságok – fogyaték – betegség
Szellemi szint – lelki állapot - testhelyzet
Tudatlanság és társtalanság
Erőszak – emberrablás, túsz – áldozat
Szélhámosság, átverés, becsapás
Lelki baj, depresszió, szenvedélybetegség
Istentelenség, fanatizmus, lelki rabság
Rögeszme, kényszerképzet, önfejűség
Diktatúra, zsarnokság, terror
Bűn és bűntudat
Zsarolhatóság – manipulálhatóság
Érdek nem ismerés/érvényesítés
Stb.
609.
SZABADÍTÁS
Megváltás
Felszabadítás
Rabszolga-felszabadítás
Zsidó stb. emancipáció
Felnőtté válás – avatás
Nagykorúsítás
Felvilágosítás
Szabadon engedés
Liberalizálás
Egyenjogúsítás
Meggyógyítás
Megtérés
Megvédés
Kioktatás – kiokosítás
Stb.
610.
SZABADSÁG
VESZTŐHELY
Dutyi
Sitt
Dologház
Fogda
Börtön
Fogház
Áristom
Siralomház
Karcer
Fegyház
Javítóintézet
Leprasziget
Vesztegzár
Bolondok háza
Laktanya
Katona-iskola
Stb.
611.
ZSIDÓ TÍZPARANCSOLAT
Képzeljük el, hogy meglátogatjuk barátunkat,
És a következő tábla fogad minket a bejáratnál?
Itt ne lopj, ne kívánd meg asszonyom,
Ne tégy ellenem hamis tanúbizonyságot stb.
(vagy mint Ausztriában: magyar, ne lopj!)
612.
ERŐ, ÉSZ ÉS SZÍV
Isten szeme mindent lát, el ne lopd a léniát
Fegyverrel megszerezni, ésszel megtartani
Szuronyok hegyén nem lehet uralkodni
Ideig-óráig lehet erővel érvényt szerezni akaratodnak,
De hosszú távon csak úgy működik az új rend, rendszer,
Ha a résztvevők neveléssel magukévá teszik a szabályokat.
Ha belátják, hogy azok a közösség létének axiómái,
S szégyellik és bánják, ha megszegik azokat.
A vallás ezeknek még plusz erőt, pátoszt tud adni,
Egészen, kitéphetetlenül a szívbe gyökereztetve…
613.
BÜNTETŐTÖRVÉNYEK
Amik rövidek, velősek és jól érthetők,
Mert számon kérhetők akarnak lenni,
Melyek megsértése komoly szankciókat von maga után,
Hisz vagyonoddal, szabadságoddal, életeddel „játszol”,
S amik jól tükrözik az adott kor erkölcsi állapotát,
Hisz nyilván azt kellett szigorúan tiltani,
Ami enélkül egyre bevettebb napi gyakorlat lehetett volna…
(s amiket minden felnőtté avatottnak ismernie kellene)
614.
RABSZOLGÁK MA
Anno egy hajcsárnak kellett minden rab mögött állnia,
Hogy a kényszermunkáját ravaszul ne sumákolja el stb.
Ma már odáig fejlődtünk, hogy te vagy a hajcsárod,
Az adósrabszolga maga magát zsákmányolja ki,
Egy lopott percnyi szusszanást sem engedélyezve…
615.
BŰN
Viszonyulások a bűnhöz
Nem is volt bűn, csak csíny…
Nem is én követtem el, csak rám kenték
Elkövettem, de már régen volt
Elkövettem, de nem derült ki
Elkövettem, de végszükség volt…
Bűn volt, de mások is így csinálják
Stb.
616.
ALKOHOLOS
BEFOLYÁSOLTSÁG
Mámor előtt, alatt és után
A kötekedő, agresszív részeg/másnapos,
A goromba pokróc, a családterrorizáló dúvad,
És az az illuminált, aki keblére ölelné az egész világot
És persze, ha lehet, akkor mindenki az ő vendége
617.
WC HIÁNY
Felépítettek egy négyszintes házat.
Az átvevő bizottság kiszállt, hogy átvegye az épületet.
Mindent rendben találnak, és már majdnem átveszik,
amikor valaki észreveszi, hogy nincs az épületben WC.
Előkerítik a tervezőt, aki így védekezik:
- Az első szinten bölcsőde lesz, ők a pelenkába csinálnak.
- A második szinten a püspökök lesznek, ők Rómában székelnek.
- A harmadik szinten a zsidók lesznek,
ők a szarból is pénzt csinálnak.
- A negyedik szinten pedig MSZP irodák lesznek,
ők meg minden szart egymásra kennek…
618.
BARKOCHBA
Két rendőr barkochbázik.
- Férfi?
- Igen.
- Fekete haja van?
- Igen.
- Szemüveget hord?
- Igen.
- A munkatársam?
- Igen.
- Rákérdezhetek?
- Igen.
- Ki az?
619.
AZ IDEGENEK ÉS A MAGYAROK
"Ámde a könny illik ide inkább, mint a beszéd,
ha már, az egész magyar nép nagy és örök szégyenére,
elborult tekintettel ugyan,
de mégis kénytelen vagyok
szemlélni nyomorúságunknak, ínségünknek,
szégyenletes tudatlanságunknak
és közönyösségünknek
végtelen tengerét
és azt a letörölhetetlen szégyenfoltot,
hogy csaknem minden technikai kérdésben
idegenekhez folyamodunk,
de nem annyira fegyveres erőszak,
és nem is annyira rabság miatt,
mint egykor a zsidók,
akik ekevasukat és kapájukat
a filiszteusok táborába voltak kénytelenek vinni élesítésre,
hanem a magunk hibájából,
csupa álomkórságból,
úgyszólván teljes meggondolatlanságból;
szamár tunyaságunk és tudatlanságunk miatt,
mely nemhogy egy országnak,
de egy értelmes embernek is szégyenére válnék;
elkábult és kiégett öntudatunk miatt,
mely nem érzi a nyomorúságot,
és - hogy röviden kimondjam, ami a nyelvemen van -
vakságunk miatt,
mellyel az Isten ver bennünket,
hogy meg ne lássuk pőreségünket,
ínségünket, szegénységünket.
Hazudnék,
ha nem volna idegen nálunk
az építőmester, idegen az ágyúöntő és tűzszerész,
idegen a fazekas, asztalos, posztókészítő, kőfaragó,
órás és minden másfajta mesterember,
idegen annyira, hogy csaknem
minden szerszámunkat az ő műszavaikkal jelöljük.
Röstelkedjünk hát végre
ilyen nagymérvű tudatlanságunkon!
Érezzük már egyszer szégyennek,
ha ezek az idegenek továbbra is
barbároknak,
bárgyúaknak,
nehézfejűeknek,
faragatlanoknak
hívnak bennünket!
Mi jót hozhat az ránk,
ha az idegeneknek örökké
csak jóízű nevetésre adunk alkalmat?
Nevetnek rajtunk, és igazuk van!
Hiszen énnekem is nevethetnékem támad,
ha a tapasztalatlan magyarokra úgy sózzák rá áruikat,
ahogy akarják,
ha ravaszul elcsalják pénzüket,
mialatt valósággal érzik,
mint híznak kövérre a mások szegénységén."
Apáczai Csere János
620.
LEGENDA
A SZOMSZÉD TEHENÉRŐL
Eddig azt hittem,
hogy az a szemét tanmese (amit oly sokszor idézünk)
csak rólunk szól. A német gazdának meghal a tehene, tündér jön, kívánságot teljesít: traktort hoz,
a franciának öt kombájnt (annyit kért…). A magyar gazdának is megdöglik a tehene.
Tündér jön: - Hát te mit kérsz?
- Dögöljön meg a szomszéd tehene is! Hány sóhajban szerepelt már ez a mese, istenem! Most kisült, hogy ez is másképp van. Schoeck szerint ugyanis
ez a séma az irigység alapformája: ha nekem nincs (nem lehet, nem tudom elérni,
vagy éppenséggel elvesztettem), akkor neki se legyen.
Almási Miklós
621.
HAT
Hatás
Hatóság
Ráhatás
Kihatás
Odahatás
Visszahatás
Összhatás
Kölcsönhatás
Hatástalan
Hatásvadász
Hatástalanítás
Hatás alatt
Meghatva
Meghatódott
622.
FEDŐSZÖVEG –
PSZEUDO TÁRSALGÁS
A szegény ránéz a gazdagra,
s ezt gondolja: "Jaj, de gazdag vagy te". A gazdag ránéz a szegényre,
s ezt gondolja: "Jaj, de szegény vagy te".
A szegény belül, a lelke mélyén így kiált a gazdag felé, teljes meggyőződéssel: "Adj pénzt, adj pénzt".
A gazdag belül, a lelke mélyén, így kiált a szegény felé,
éppoly meggyőződéssel: "Nem adok, nem adok". Minthogy erről nem beszélhetnek, társalgásuk folyton elakad.
(Kosztolányi Dezső: Kínai kancsó)
623.
CSODÁS ÁTVÁLTOZÁSOK
Plusz-mínusz
angyalkából házisárkány
a hatalomtól eltorzuló jellem
szellemes udvarlóból unalmas férj
kíváncsi gyerekből iskolakerülő diák
hamvas szűzből büdös kurva
csendes Tiszából őrült, ki letépte láncát
aki leittasodva kivetkőzik magából
megszállott lesz, akiből az ördög beszél
megkínozva, hogy még anyád sem ismer rád
janicsárrá lett népi értelmiségi
a háborúban a lélek sötét oldala dominál
gyáva nyusziból bátor oroszlán
szép csecsemőből gnóm, koravén törpe
ronda lárvából tündérszép pillangó
anarchista diákvezérből technokrata
hőbörgő hőzöngőből konformista kispolgár
rablóból pandúr
pálfordulás: pl. üldözőből üldözött
nagy megtérések: latorból üdvözült
rajongóból cinikus
bálványimádóból gyűlölő
csodagyerekből tucatember
élsportolóból dagadt vagy rokkant
haramiavezérből papucsférj
remetéből mozgalmár
624.
SZÁZ KIFEJEZÉS A VEREKEDÉSRE
Az arabs nyelvben
ötven kifejezés van a „kard” szóra.
Ami arra mutat, hogy az arabs nagyon szeret hadakozni.
Hasonló jellemzetes körülmény van a magyar nyelvben is:
a verekedés kifejezésére legalább kétannyi szó találtatván benne, úgymint:
Harcolni, ütközni, hadakozni, viaskodni, tülekedni.
Megverni, megütni, megvágni, megdögönyözni.
Eldöngetni, elpáholni, elabajgatni, kimángorolni, lehúzatni.
Elcsépelni, megöklözni, megtapogatni, megpofozni, megtépászni.
Birkózni, huzakodni, csatázni, vívni, marakodni.
Megcibálni, megtérdelni, kiporolni, lepüfölni, megtenyerelni.
Megkommantani, megdöfölni, főbeteremteni, képére mászni, meggyomrozni.
Megpaskolni, végigrakni, helybenhagyni, megrugdalni, megtaposni.
Meggázolni, földhözverni, letiporni, megfejelni, elderekalni.
Rászedegetni, lecsípetni, megsújtani, megrakni, megtörögetni.
Dulakodni, csetepatézni, nyeggetni, elhegedülni, kicsávázni.
Végignyújtani rajta, felképelni, poflevesezni, kikapatni, meglökdösni.
Lefülelni, elegyengetni, megkutyaporciózni, megbúbolni, megcincálni.
Megtaszigálni, megkapanyelezni, megfurkósbotozni, megdorgálni, elléhálni.
Elfenekelni, megnyakalni, megsodrófázni, megnyaggatni, ellazsnakolni.
Főbeverni, agyonverni, gúzsba csavarni, derekát leütni, mogyoróhájjal kenni.
Lesuhintani, lekalabintani, leteremteni, meggyömöszölni, megmarkolászni.
Főbekólintani, kiebrudalni, megnáspángolni, elegyebugyálni, kitéglázni.
Civakodni, hajbakapni, odasózni, besavanyítani, megugratni.
Megaprítani, falhoz mázolni, kirúgni, felrúgni és értekezni stb.
Íme tehát a magyar nyelv kitesz még az arabson is,
mert a harc fogalmát százféleképpen tudja kifejezni.
S mondja aztán valaki, hogy a magyar nyelv nem elég gazdag.
JÓKAI MÓR
|