Nagy magyar életszótár - 17. |
|
|
|
MAGYAR EMBERÉLET SZÓTÁR
|
Írta: Jenő
|
N A G Y J E N C I K L O P É D I A - XXI.
MAGYAR ÉLETMINŐSÉG VIZSGÁLÓ ABC
Pokol vagy meny - boldog vagy boldogtalan
Nagy Életszótár csírák: címszógyűjtés/vázlat – 17.
385.
GONDOLATOK
a béke-kongresszus felől
A mult időnek bölcsei
Századokon keresztül
Örök-mozgót követeltek
A véges emberésztül:
Az új kor bölcsesége, mely
Amazokat neveti,
Az örök béke, nyugalom -
Vessző-lovát kergeti.
Nagy gondolat! képzelni is
Dicső, fenséges eszme!
Az embernem, mint egy család,
Szeretettől övezve,
Testvériségben, mint talán
Kain előtt élhetett;
- Az Irás, hol jegyezni kezd,
Jegyez csak gyűlöletet.
Mikép egy isten-atyja van
Az égben e családnak,
Kit (a művelteken kivűl)
Minden népek imádnak:
Úgy lenne földön józan ész
Az egy közös hatalom,
Törvény, igazság... akitől
Jő büntetés, jutalom.
Hogy vér a vért ne ontaná
Hiú bálványi végett;
Boszulni sértett áljogát,
Vagy nemzet-büszkeséget;
Hogy fajra fajt ne költene
Az ápolt népgyülölség
S nemzet ne kísérné tapssal
Más nemzet sírbadöltét.
Hogy a virág és a gyümölcs,
Mit a jó föld hoz ingyen,
Soha ne lenne had miatt
Feldúlva téreinken:
S a vérvonalt, hol lengtenek
Hazug hir-név zászlói,
Ne kisérnék az éhhalál
Sötét szárnyú hollói.
Hogy ne siratná az anya
Élő fiát halottúl:
Ne retteghetne a jegyes
A mátkai napoktúl;
Ne venné fel a kora gyászt
Kicsiny árvákkal, árván,
A nő, ki nem virraszta még
Férje halálos ágyán.
Hogy az utódok sírjait
Ne számlálná meg a vén,
Hazája vagy idegen föld
Vidékeit nevezvén;
S ne nézne könnyező szemmel
A kéklő messzeségbe,
Keresve, kérdve hasztalan:
Ki fogja már szemét be?
Hogy a késő Emlékezet,
Mikép gyermek-korára,
Álom gyanánt eszmélne csak
A rég eltűnt csatákra;
És lenne béke, oly örök,
Mint isten szellemében;
Megkezdve itt, - állandóul
Folytatva majd az égben.
Hiú szándék! vesztett erő
Ily küzdelemre szállni,
Megáradott nemes lelkek
Sziklába vert hullámi!
A megkövült gonoszságból
Melynek tövén kihaltok,
Nem érdemes, ha mit talán
Századokig lenyaltok.
Mióta és míg a világ,
Nem volt-e, nem leend-e
Erős, ki nyomni mindig kész,
S ki elnyomassék, gyenge?
Amazt mikép mérséklitek
Hogy enyhe légyen lánca?
Mikép ezt, hogy nagyon sulyos
Békóit meg ne rázza?
Avagy ki fékezendi meg
Az ember szenvedélyét,
Midőn iszappal hányja fel
Háborgó lelke mélyét?
Midőn az Ész, a Bölcseség,
Megbántva, meggyalázva,
Mint a hajdan profétái,
Vonul remeteházba?
Nem lophat-é megint egy új
Prometheusz égi lángot,
Kinek fénylő szövétneke
Felgyujtsa e világot...?
Nem lehet-é ismét egy új
Népáradás e földön?
Nézzétek a történetet!
S mondjátok, képzelődöm.
Óh, a világ története
Szomoru egy tanulmány!
Mint buborék tünik fel ott
Nép, nép után kimulván;
Jaj annak, mely már tündökölt!
Annak közelg halála,
Elsímul a víz tükre és
Új hab tolul reája.
Isten egészbe' működik
Egészre fordít gondot;
Midőn egy nép - mint a kovász -
Megérett és... megromlott,
Midőn satnyulva testben és
Lélekben túlmüvelve,
Békét ohajt a gyáva test,
Az elcsigázott elme;
Midőn a renyhe társaság
Büzhödt állóvizében
Új bűnök milliárdjai
Vannak keletkezőben;
Midőn a munka és vagyon
Egymástól messzi esnek,
És a tökélyre vitt csalást
Mondhatni rendszeresnek;
Midőn eltűnve a szerény
Családiság zamatja,
A nő erényét... s ami több,
A férj nejét eladja;
Midőn apát öl a fiú,
Rokont öl a rokonság,
S mérsékli bűne tudatát
A kétes vér-azonság;
Midőn a gazdag megkövül
És a szegény elfásul...
Egyszóval a polgárodás
Fordul reánk csapásul:
Akkor elétör egy vad nép
Szilaj vére s erénye
És elborit, mint a tenger
Hullámi, vagy fövénye. -
Hagyjátok a meddő vitát!
Bölcs Isten az, ki rendel;
Az ember tiszte, hogy legyen
Békében, harcban ember.
Méltó képmása istennek,
S polgára a hazának,
Válassza ott, válassza itt
A jobbik részt magának.
(1850 szept.)
Arany János
386.
Van nekem olyan emberem
akivel minden jóban együtt vagyunk,
de aki leginkább a bajban áll mellettem,
aki tűzbe teszi értem a kezét,
aki megérzi-kitalálja, hogy mire van szükségem,
aki vagyont, időt, munkát, életet áldoz-kockáztat értem,
aki a saját kárára is használ nekem,
aki irgalmasan, de szigorúan bírál engem,
aki folyamatosan tükröt tart elém,
aki négyszemközt szid, hátam mögött dicsér, megvéd,
aki feltétlenül szeret, nem kell kiérdemelnem,
aki csak tisztességes dolgot kér tőlem,
aki lakomámra utolsónak, betegágyamhoz elsőnek ér,
akitől nagyon-nagyon távol áll a hízelgés,
aki jótanácsot ad, ha semmit nem hallgatok el,
aki figyelmesen követi életem s figyelmeztet,
aki a válságban beavatkozik, közvetít,
aki távollétében is gondom viseli: rajtam gondolkodik,
aki értem imádkozik, s akinek imáimba foglalhatom nevét,
akinek soha nem eszköz, de cél vagyok,
aki jobbá, szebbé, igazabbá, szabadabbá tesz,
aki engem magánál különbnek tart,
aki nem ráz le egy előregyártott olcsó vigasszal,
aki engem vidítva vidul s engem boldogítva boldogul,
aki hisz és bízik bennem, olyannak lát, ami lehetek,
aki akkor is hű, ha neki viszi fel Isten a dolgát,
aki még kapcsolatunkat is kockára teszi értem...?
p.s.:
És én vagyok ilyen valaki másnak?
387.
Feltétlenül!?
A feltétlen szeretet képessége és gyakorlata
az ember legnagyobb isteni adománya és csodája,
amit nem kell kiérdemelni,
A feltétlen szeretet képessége és gyakorlata,
amire nem lehet érdemtelenné válni,
s ami nem függ az idő és a körülmények változásától
388.
Mi lett volna, ha
Sohasem tudhatjuk meg,
hogy milyen más ember lett volna belőlünk,
ha sorsfordító döntéseinket máshogy hozzuk meg -
más pályára megyünk, más lesz az élettársunk
(mert mindez nem volt megírva a Sors Könyvében,
s e gondolat akkor bánt minket, ha válságban vagyunk)
389.
Savanyú a szőlő?
Nincs hervasztóbb annál,
Mint amikor valaki meg akarja ideologizálni,
Hogy miért jó neki a panellakás, a társtalanság stb.
Pláne, ha itt és most lenne lehetősége változtatni,
„Csak” éppen az a fránya életbátorsága hiányzik…
390.
Bessenyei Ferenc - A csavargó dala
Én lejártam lábam vad giz-gazban Bőrbakkancsom térdig sáros már, és a társam, egyetlen hű társam, nem volt más, csak egy rossz hálózsák. Sűrűn hemperegtem szalmán, éltem éhkoppon, zöld almán, míg egy asszony megsajnált, mint egy kutyát, és jó szívvel, gyengéd szóval, pár szem krumplival meg sóval, és egy kancsó mézes borral megkínált. Másnap reggel könnyű kedvvel messze jártam és a füttyöm vígan szállt, jött egy traktor, tülke akkor rám dudált és én felhúzódzkodtam rá. Az egy farmra vitt, hol birkát nyestem, s néhány részeg este az a kedves emlék sokszor visszajárt, hogy egy asszony gyöngéd szóval, pár szem krumplival meg sóval, és egy kancsó mézes borral megkínált. Voltam csősz és matróz, kertész, erdész, börtönőr és börtöntöltelék, frakkban, fényes házban jártam, szöktem létrán, mikor észrevett a férj. Én már híd alatt is laktam, hálózsákom rég eladtam, és a víztükrén kétszemem álmot lát: azt a nőt, ki gyengéd szóval, pár szem krumplival meg sóval, és egy kancsó mézes borral megkínált. Gyűrött, züllött lett a képem, durva öklöm sem úgy jár mint akkor rég, és a csapszék pultnál ütleg hullt rám, s a földön rám számlált a csőcselék... akkor visszapergett még az emlék: csak egy volt, aki jó volt énhozzám! Az a nő, ki gyengéd szóval, pár szem, krumplival meg sóval, és egy kancsó mézes borral megkínált.
http://www.youtube.com/watch?v=FTO3wd1WB6Q
391..
Kóborló
Addig vagy szabad ember,
Amíg ki mersz állni az út szélére stoppolni,
Még nem tudod merre mész és hol alszol ma éjjel,
Legalább belekóstolsz a vagabund/nomád életbe…?
392.
Egy boldog ember
Nem költ drága fölös-káros szerekre, vagy pereskedésre,
Nem válik el feleslegesen és károsan és igen költségesen,
Nem tékozolja idejét depressziós és más betegség-játszmákra,
Nem könnyen csábítható bűnre, bűnbandákba vagy szektákba!
Stb. stb.
393.
Hárítások
Átlátszó felelősséghárítások…
Nem szartam a kútba, csak a kávájára…
Nem öljük meg Józsefet, csak a mély kútba dobjuk,
És akkor majd nem tapad vér a kezünkhöz?
394.
Szombat
"És történt,
hogy Jézus szombaton gabonaföldeken ment át,
és tanítványai útközben tépdesni kezdték a kalászokat.
A farizeusok így szóltak hozzá:
"Nézd,
miért tesznek szombaton olyat, amit nem szabad?"
Erre ő ezt kérdezte tőlük:
"Sohasem olvastátok,
mit tett Dávid, amikor szükséget szenvedett,
ő is, meg azok is, akik vele voltak?
Bement az Isten házába Abjátár főpap idején,
és megette a szent kenyereket,
amelyeket nem szabad megenni másnak, csak a papoknak;
és azoknak is adott, akik vele voltak."
Majd hozzátette Jézus:
"A szombat lett az emberért,
nem az ember a szombatért;
tehát az Emberfia ura a szombatnak is.""
(Mk 2,23-28)
395.
"Törvényimádat van ott,
ahol a törvények megnyomorítanak."
Egy óriási vállalat
küldetésnyilatkozatában volt olvasható,
hogy hisznek abban,
hogy munkatársaik meg tudják valósítani önmagukat,
és hogy a cég az egyes emberek felemelkedését szolgálja.
Ám amikor válságba jutott a vállalat,
a munkatársak és az emberek felemelkedése
volt az utolsó szempont a menedzsment számára.
A vallás is tud ilyen embertelen lenni.
Jézus kortársai
a szombatnap vallásos megszentelését
olyan kegyetlenül tudták gyakorolni,
hogy az sokak számára már nem volt nyugalom
és testi-lelki regenerálódás, rekreáció,
hanem kínos vigyázás arra,
hogy betartsák a nap szabályait.
Sokan gondolkodnak így a kereszténységről is.
Vannak szabályok,
Bibliában olvasható vagy abból levezetett
törvények és elvek,
s a hívő dolga az,
hogy ezek a szabályok ne sérüljenek.
Ha jól teljesítünk, akkor boldogok lehetünk,
akármilyen nyomorult és kudarcos az életünk.
A szent napoknak, a hívő dolgoknak,
az egyházi tevékenységeknek
csak az életet,
az ember igazi életét szabad szolgálniuk,
mert az a dolguk!
Ami nem ilyen, azt abba kell hagyni!
/HGy/
396.
Kései sirató
Harminchat fokos lázban égek mindig
s te nem ápolsz, anyám.
Mint lenge, könnyű lány, ha odaintik,
kinyujtóztál a halál oldalán.
Lágy őszi tájból és sok kedves nőből
próbállak összeállítani téged;
de nem futja, már látom, az időből,
a tömény tűz eléget.
.
Utoljára Szabadszállásra mentem,
a hadak vége volt
s ez összekúszálódott Budapesten
kenyér nélkül, üresen állt a bolt.
A vonattetőn hasaltam keresztben,
hoztam krumplit; a zsákban köles volt már;
neked, én konok, csirkét is szereztem
s te már seholse voltál.
.
Tőlem elvetted, kukacoknak adtad
édes emlőd s magad.
Vigasztaltad fiad és pirongattad
s lám, csalárd, hazug volt kedves szavad.
Levesem hűtötted, fújtad, kavartad,
mondtad: Egyél, nekem nősz nagyra, szentem!
Most zsíros nyirkot kóstol üres ajkad –
félrevezettél engem.
.
Ettelek volna meg!… Te vacsorádat
hoztad el - kértem én?
Mért görbítetted mosásnak a hátad?
Hogy egyengesd egy láda fenekén?
Lásd, örülnék, ha megvernél még egyszer!
Boldoggá tenne most, mert visszavágnék:
haszontalan vagy! Nem-lenni igyekszel
s mindent elrontsz, te árnyék!
.
Nagyobb szélhámos vagy, mint bármelyik nő,
ki csal és hiteget!
Suttyomban elhagytad szerelmeidből
jajongva szült, eleven hitedet.
Cigány vagy! Amit adtái hízelegve,
mind visszaloptad az utolsó órán!
A gyereknek kél káromkodni kedve –
nem hallod, mama? Szólj rám!
.
Világosodik lassacskán az elmém,
a legenda oda.
A gyermek, aki csügg anyja szerelmén,
észreveszi, hogy milyen ostoba.
Kit anya szült, az mind csalódik végül,
vagy így, vagy úgy, hogy maga próbál csalni.
Ha küzd, hát abba, ha pedig kibékül,
ebbe fog belehalni.
József, Attila
397.
Nyomozó
Amikor hazaérkezem,
Látom, ki és mit tett a lakásban, konyhában,
Amíg én ideiglenesen idegenben tartózkodtam
Felismerem a kedvesem keze nyomát, fekte helyét
Stb.
398.
Keresztszülők
Nem vérrokonok,
De akik önként felelősséget vállalnak,
Hogy a gyerek jó sorban jó nevelést kapjon
399.
Bezzeg gyerek
Akivel a többiek előtt példálóznak
S akit így jó eséllyel megutálnak a többiek
Élsportoló-éltanuló voltam, osztályelső nem?
400..
Gerilla polbeat
Törd a kerítést!
Te, ki csendben ülsz a sorban, Gyere gondolkozz csak el. Ez a föld itt minket illet, S nem azt aki pénzt zsebel. Refr.: Törd a kerítést s a falakat át, Miénk ez a föld, a tenger és az ég, Jánosé, Tamásé, Katié. Jánosé, Tamásé, Katié. Hogyha erre jár egy pénzes, Tán zavarja énekem. Sima szája erre kényes, Ne dalolja énvelem. Refr.: Törd a kerítést s a falakat át, Miénk ez a föld, a tenger és az ég, Jánosé, Tamásé, Katié. Jánosé, Tamásé, Katié. Hogyha kérded, itt e földön Kezed téged illet-e? Ha a kezed tiéd, hát miért Nem tiéd, mit formálsz vele? Refr.: Törd a kerítést s a falakat át, Miénk ez a föld, a tenger és az ég, Jánosé, Tamásé, Katié. Jánosé, Tamásé, Katié. Te, ki csendben ülsz a sorban, Gyere gondolkozz csak el. Ez a föld itt minket illet, S nem azé aki pénzt zsebel. Refr.: Törd a kerítést s a falakat át, Miénk ez a föld, a tenger és az ég, Jánosé, Tamásé, Katié. Jánosé, Tamásé, Katié.
https://www.youtube.com/watch?v=c-RvTtAhDOk
401.
Illat és szagár(talom)
Öreg székely ül a vonaton,
belibeg a kocsiba egy hölgyike,
intenzív illatfelhőt húzva maga után.
Meg is kérdezi az öreg, hogy mi ez az illat.
Mire a hölgy:
- Le fragrance II. a Diortól, Párizsból 50 ml 29.800 Ft.
Hümmög az öreg,
erre nem lehet mit mondani,
majd pár perc múlva enyhén
oldalra dőlve elereszt
egy kb 20 másodperces, lapos pukit.
A hölgynek könnybe lábad a szeme,
enyhén kiakadva kérdezi:
- Jézusom, mi ez a szag?
Mire az öreg:
- Tarkabab, Érmihályfalváról, a Józsitól, fél kiló 180.-Ft.
402.
Kőleves mese
Avagy a szellem hatalma
Hogyan teheted a zsugorit adakozóvá?
Hogyan főzz magadnak finom tápláló levest,
Amikor nincs semmid és ezt mindenki közömbösen nézi…
(+ zsugori zsidók és Jézus csodás kenyér- és halszaporítása)
403.
Fülek
Páros cseresznye szárán
Fülbevaló – fülcimpalyukasztás
Fül és koponya közé szorított plajbász
Fül mögé-alá bujtatott nagyothalló készülék
404.
Hangzók
Mássalhangzó – magánhangzó
Ha csak a-val mondom, amit mondok….
Hacsakavalmondomamatmandakakkarasartad
Hecsekevelmendemekkeresmegertedemetmendek
405.
Ha jól hallanám, érteném
De operaénekes adja elő
De túl közel áll és köpköd is
De őt közben csiklandozzák, fojtogatják
De csak makog, dadog
De nagyothalló vagyok
De nem tudok szájról olvasni
De elnyomja az metró dübörgése
De túl halkan suttog
De fülsüketítő a hangerő
De épp nem figyeltem oda
De többen egyszerre beszélnek
De be van tömve a fülem
De rossz a telefonvonal
De sokszor beleköhög
De nagyon beszédhibás
De nagyon hadar
De nagyon messze vagy
406.
Elkámpicsorodott
Kám – gamó/gumó – kampó
Picsor – facsar, facsarodik
Pi – kettős használat: ba, be
Kampóvá facsarodott – összevonás
407.
Burok
Védőburok és női princípium
Burokban növekvő-születő magzat, gyerek
Burkot vonni a család köré – inkubátor ház
408.
Sziámi ikrek
Nincsenek külön útjaik
Mit titkolhatnak el egymás elől?
És akik lélekben ilyen szorosan összenőnek?
409.
Hálni és halni
Minden elalvás egy kis halál
Az ágyad a koporsód, abban temetnek el
410.
Testnyelv
Térdre rogyni – borulni
Térdet, fejet neki hajték
Az alázat, hódolat jele a letérdelés -
A Jóisten előtt, vagy az imádottad előtt
411.
Anyás-anyátlan
Mécs László
BÚCSÚZTATÓ
Ő volt a ház kakasszója, alkonyati altatója, karácsonyi harangszója, mikulási öröme. Álmaimnak pecsétőre, nemességem kutyabőre, pelikánom, s arany csőre öntestével etetett. Soha nem kért, mindig termelt, kamrát töltött, krumplit vermelt, szeretetet, arany kendert tilolt, -- s négy szál inge volt. Ő volt a ház nyugodalma, arany derűm arany malma, betlehemi arany szalma bárány éveim alatt. Egyhelyben élt mint a nagyfa, kis naprendszer külön -- Napja: nagy család apraja-nagyja szíve körül keringett. S hogy ne rúgjak ki a hámból, Rendből, én, a világ-vándor üstökös: ő a magányból imák láncán őrizett. Jó volt járni legénykedve, beszagolni minden kertbe, -- amíg otthon várt remegve a szívétől színes csend! Ő volt a nagy Számonkérő, bíró, de nem elítélő, bűnt erénnyé átzenélő kristályhúrú anyaság. Most, hogy elment, árva lettem, beborult az ég felettem, -- s itthon elszíntelenedtem szívtelenül kong a csend.
Királyhelmec, 1943 november
412.
Női minőség
Nagyasszony
Adva és feladva
Nőnek születni, asszonnyá válni
Lány, gyengébb nem, fehérnép, csaj,
Ara, hitves, mennyasszony, bige, spiné,
Amazon, boszorka, házisárkány, nyanya,
Mama, banya, hölgy, asszonyi állat (állapot)
Stb.
413.
Szabálykövetés
Nem tudják, de teszik
Szépen beszélnek magyarul,
De nem tudják az explicit szabályokat
(akik tudják, vagy tudni vélik, a nyelvészek,
azok meg lehet, hogy csúnyán beszélnek, írnak…)
414.
Tüzek
Szenvedéllyel tüzel
Az isteni szikrából tüzet csihol
Zsendül, pezseg, megélénkül, gerjed, lobog
Nem csak tartaléklángon éppen hogy pislákol
415.
Szabálykövető lény
A gyerek nem a szabályt magolja be,
Amikor az édes anyanyelvét elsajátítja,
S nem is tanul meg minden lehetséges mondatot,
De a nyelvérzéke fejlődésével egyre több hibát szűr
(míg – ismét - eljut a költői szabadságig/szabadosságig…)
416.
Állhatatos – állhatatlan
Egyik nap igazat mondok, a másik nap nem,
S ha több az egyik, mint a másik, akkor jó az átlag?
A hétvégéken bezabálok, torkoskodok, falok stb.,
A hét többi napján meg koplalva önkínzóan fogyókúrázok
417.
Dög
Meghal vagy elpusztul?
A pusztulás után nincs folytatás
A halál csak egy állapot/dimenzióváltás?
Az elvetett mag meghal, de búzát/életet terem
A mártírok vére magvetés: megtermékenyíti a Földet
418.
Felvételi beszélgetés
Cigány jelentkezik rendőrnek.
Személyzetis sandán néz rá és kérdezi: – Érettségije van? – Há' persze, mit képzelsz te rúlam.
Csak hirtelen nem találtam meg otthon a bizonyítványt. – Hm. Tudja például ki Babits Mihály? – Nem ismerem kérem, ilyen nem lakik az utcánkba'. – Na cigány, akkor menj haza az érettségi bizonyítványodért
és járj utána, ki is az a Babits Mihály! Cigány hazaér, kérdik a többiek: – Na Gazsi, felvettek rendőrnek? – Mi az hogy!!! Már ügyem is van!
419.
Kifordított közmondások: A gyakorlat eszi a mestert.
A kivétel erősíti a vakbelet.
A kocka el van vesztve.
Addig jár a korsó a kútra amíg bevezetik a vizet.
Addig nyújtózkodj amíg kinyúlsz.
Ahány ház annyi szobás.
Ajándék lónak biztos,hogy túrós a háta.
Akasztott embernek lába se éri a földet.
Aki keres, az rájön hogy ellopták.
Aki kíváncsi az Fáncsi.
Aki másnak vermet ás az sírásó.
Aki mer annál van a kanál.
Aki nem Imre ne legyen falába.
Alkalom szüli a szexet.
Amelyik kutya ugat az hangos.
Ami késik elmúlik.
Az élet nem fenékig Milky Way.
Az okoskodás halála a tett.
Bagoly mondja verébnek hogy bőrfejű.
420.
A rossz munkahely ismérveiből
Ingyen gürizel hadifogolyként az ellenségednek
A selejt szabotázs – hadbíróság ítél feletted
Tilos beszélgetni – militáris fegyelem
Lélekölő robotolás naphosszat éhbérért
Munkádat egy gép is elvégezhetné
Nem a szakmádban dolgozol
Feketén foglalkoztatva – bejelentés nélkül
Bizonytalanság – szerződés nélkül
Bekamarázott WC – személyi motozás
Egészségre ártalmas – életveszélyes
Nincs jutalom, csak indokolatlan büntetés
Lázas semmittevést kellene imitálni
Megalázások – pl. szégyentábla
Permanens negatív stressz-hatás
Értelmetlen, de hajszolt munkák
Hétvégi, éjszakai túlóráztatás
Rossz a csapatszellem
Mindenki mindenki ellen áskálódik
Árulkodók a kollégák
Szeszélyes a teljhatalmú főnök
Korlátlan a munkaidő
Elcsalt szabadságolások
Bizonytalan a fizetés
Nagy a távolság, rossz a közlekedés
A kenyérkereset miatt nem gyakorolhatod hivatásod
Stb. stb. stb.
421..
Visszaigazolás
„Végzem, amit végeznem kell,
amit végeznem jó és illő,
mert a bennem lévő nyugalomérzés igazolja,
hogy helyes úton járok.
Szeretném, ha hitem akkorára növekedhetnék,
mint egy mustármagocska,
hogy hegyeket mozdíthassak vele.”
(Wass Albert)
422.
Szociális foglalkoztató
A babot és a lencsét minden nap összekeverik,
Hogy azt majd a sok Hamupipőke szétválassza…
423.
A közvélemény kutatása
Ki fizeti – ki teszi közzé – kit szolgál
Hogyan lehet reprezentatív mintát venni?
Hogyan lehet a kérdezettet nem befolyásolni?
424.
Kézügyességek
Egy krumplit szépen meghámozni
Gitárakkordokat pontosan lefogni
Egy kézről, lábról a fölös körömrészt levágni
425.
Diagnózis
Az orvos alaposan megvizsgálja a beteget,
ellenőrzi a leleteit,
de meg sem szólal, csak hümmög a papírok felett.
A beteg türelmetlenül kérdezi:
- Doktor úr, hát mi bajom van?
- Azt majd a boncolás mutatja meg.
426.
Anyagcsere
Eszek-iszok, pisilek-kakilok
Hízni nem hízok, minden anyag-energia hasznosul
Éjjel-nappal kering a vérem, működik a fűtés-hűtés
427.
Hány napig bírod ki?
Alvás, pihenés nélkül?
Víz, folyadék nélkül?
Étel, táplálék nélkül?
Magányosan, társ nélkül?
Alkotás, sikerélmény nélkül?
428.
Nem vagy otthon – nincs igazi otthonod
Mert egy pad a szálláshelyed, ha hagy a rendőr
Mert őrizetbe véve egyen barakkokba internáltak
Mert hajótörést szenvedtél, s „Robinzon” lettél…
Mert egy menedékházban rekedtél az ítéletidőben
Mert idegenekkel zártak össze a zsúfolt laktanyában
Mert kitelepítettek idegenek sufnijába, kamrájába
Mert csak bármikor kitehető bérlő vagy
Mert lakásod átjáróház, raktár, üzem stb.
Mert az adósság Damoklész kardja alatt „élsz”
Mert válóperes hidegháborús hadszíntér a házad
Mert nincs asszonyod, aki otthont varázsolna
Mert megvesz az isten hidege, nem duruzsol kályha
Mert sújt a rossz szomszédság, török átok
Mert óvóhelyre menekültél a bombázások elől
Mert betelepítettek hozzád katonákat, menekülteket
Mert távol, messze van hazád, s itt minden idegen…
Mert csak vendég vagy megtűrt szegény rokon vagy
Mert non stop üzemelő kocsma, kupi stb. Fölött laksz
Mert „nagybeteg” anyósod terrorizálja a családot
Mert bármikor bárki rád nyithatja/törheti az ajtót
Mert nincs hol parkíroznia lakókocsidnak, lakóhajódnak
Mert más és más szállodákban töltöd az éjszakáidat
Mert nem rád szabott a lakás és tömegnyomor van
Mert nem neked rendezték be a szobát, a konyhát stb.
Mert börtöntöltelék vagy: katonai drillben, cellatársakkal
Mert neked kell alkalmazkodni a kórházi napi/szobarendhez
429.
Megörökítés
Felírom korommal a kéménybe
Belerajzolom a tengerparti homokba
Rákaristolom a szívet egy vastag fa törzsébe
Szerzek egy slágert – egy örökzöld dalt…
430.
Írás
Határidő naplós bejegyzés
Emlékezetsegítő – bolti cédula
Egy arctalan/névtelen feljelentés
Amikor át kell hidalni a távolságokat
Amikor tilos a börtönből telefonálni
Amikor szégyellném a szemedbe mondani
Amikor nem mondhatom el senkinek – vers
431.
Civilizáció és kultúra
Ma már sokféleképp írhatunk levelet,
De már még karácsonykor sem küldünk,
S amit összecsapunk, bepötyögünk stb. stb.,
Abból nem lehet majd egy leveleskönyvet kiadni
432.
Becézett magyar nyelv Egyszer élt egy kalifa, Nem tudta, mi a karifa. Azt hitte, becézve a karát fája, vagy gondolt Karafiáth Orsolyára? Szép nyelv ez a magyar - mondta, Csak a sok becézés jól elrontja, Mert jól hangzik az öcsi, húgi, De kevésbé a kovi ubi. Lehet a nő depi, öngyi, Gyöngytyúk neve legyen gyöngyi, Vasárnapból marad vasi, Parókából legyen pari. Hogyha jő a lelkifurka, Kövér ember Hurka Gyurka, Tizenegyes néha tizi, Este felkerül a pizsi. Bocsánatból lesz a bocsi, Tócsából is lehet tocsi? Édesből marad az édi, Mérnökből meg legyen méri. Intenzívből marad inti, Infarktusból legyen infi, Kori marad a kórházból, Röngi orvi doktorából. Lassan végét ér a szövi, Hogyha tetszik lájkit neki, Ha nem tetszik öri-hari, S Te leszel a feki bari. Rummel József
|
Nagy magyar életszótár - 26. |
|
|
|
MAGYAR EMBERÉLET SZÓTÁR
|
Írta: Jenő
|
N A G Y J E N C I K L O P É D I A XXI.
MAGYAR ÉLETMINŐSÉG VIZSGÁLÓ ABC
Pokol vagy meny - boldog vagy boldogtalan
Nagy Életszótár csírák: címszógyűjtés/vázlat – 26. - 817-864.
817.
BEBÁDOGOZNAK
MINDEN ABLAKOT Az életből csak ennyi fény maradt, Csillagos ég, tenyérnyi napsugár. Ezt vártuk nap-nap, homályos falak Üregéből esténként-délután. S elvették ezt is, a tenyérnyi napot: Bebádogoztak minden ablakot. Tágult szemekkel kék tengerét látom Nápolynak, s fénylő partjai felett Még vár a Vezúv, pipál és a tájon Barnára lesült boldog emberek. Látjátok? Éjben élünk, mint vakok, Bebádogoztak minden ablakot. Tízen fekszünk egy fullasztó szűk lyukba', A szánk kapkodja be a levegőt, Mint partra vetett halak kopoltyúja Tátogunk némán – s érzed, nincs erőd Szívni az étel s ürülék szagot: Bebádogoztak minden ablakot. Az Alpeseknek fenyves illatából Míg csokrot küld a hűs nyugati szél És lelket öblít fenn a tiszta távol S mosolygó hegyek hószaga kísér, Itt tegnap társam tüdőbajt kapott, Bebádogoztak minden ablakot. Csendet hasít a sétahajó kürtje. A falon sikló leánykacagás Nem visszhangzik már zengőn a fülünkbe S az ezersípú nyár nem orgonáz. Süket a cellánk, minden hang halott, Bebádogoztak minden ablakot. Túl Barcelona kertjein szitálva Egy barna asszony meleg hangja búg És alkonyatba pendül a gitárja. Hol táncolóktól tarka még az út; S fülünkbe folynak az ólmos napok... Bebádogoznak minden ablakot. Tapintanánk a bársonyos egekbe, Ujjunk hegyéből kiserken a vér. Mint koporsóba, be vagyunk szegezve, Csak daróc szúr, vagy poloska ha ér. Simogatnánk a sugaras napot – S bebádogoztak minden ablakot. Londonban bál van, sima termén siklik A sok selyembe öltözött leány. Puha hajuknak hamvassága izzik Lágy bútoroknak tükrös hajnalán. Nyugat táncol – tán végképp eladott?! ... S bebádogoztak minden ablakot. Nyelvünket mosta friss tavasz zamatja Most nyögve nyeljük nyirkos kortyait Az alvadt bűznek, hol minden falatra Émelygő gyomrod felfordulna itt. De lenyeljük e végső falatot: Bebádogoztak minden ablakot. Az éhség marta testünket telt álom Lakatja jól – és ínyenc ételek Ízét kínálja Párizs – szinte látom, Hogy kúszik el a neonfény felett A Néma Rém – s nem lesz több hajnalod ... Bebádogoznak minden ablakot! A rádiók csak üvöltsék rekedten A szabadságot s az ember jogát. Itt érzi csak befalazott testem A milliókkal Moszkva ostorát. S Váctól Pekingig zúgják a rabok: – Ha nem vigyáztok, az egész világon Bebádogoznak minden ablakot!
Kecskési Tollas Tibor
818.
GARÁZDA
(MELLÉKNÉV)
1. Durva (személy), aki erőszakosan viselkedik.
Olyan (ember), aki részeg vagy ingerült állapotban,
illetve ilyen jelleméből adódóan
durván, mások jogait semmibe sem véve
és duhajságában gyakran rombolva kárt okoz.
A verekedés után a garázda férfit a rendőrség őrizetbe vette.
A garázda alaktól sokan óvakodtak.
2. Durva személyre jellemző (viselkedés, magatartás, megnyilvánulás).
Olyan tett, ami ilyen (1) emberre valló.
A garázda viselkedést nem csak az előkelő társaságban helytelenítik.
A garázda kötekedésnek nincs jó vége.
3. Tájszó:
Másokét rongáló (személy), aki más tulajdonával kényére-kedvére bánik.
Az utcában hamar rájött minden gyerek,
hogy a garázda fiúnak nem szabad kölcsönadni a biciklit.
A garázda napszámost elzavarta a gazda, mert tönkretette a darálót.
Eredet [garázda < ómagyar: garázda (mindenen átgázoló) < ősmagyar: garáz,
garol (átgázol, keresztültörtet) < gar (har(ánt), keresztezés)]
819.
GARÁZDA
(FŐNÉV)
1. Durva személy, aki erőszakosan viselkedik, kötekedik.
Ha a garázda belép a kocsmába, a csapos elkezdi eltüntetni az üvegeket.
A garázda emberére akadt, amikor egy csendes, de elég erős férfiba kötött bele.
2. Régi, elavult: Házsártoskodás, veszekedés.
Az idős házasfelek között gyakran kitört a garázda.
Ha egyszer elkezdődött a garázda, jól beolvastak egymásnak.
820.
POLITIKAI FOGOLY
Akivel megkülönböztetve bánnak –
Vagy pozitíven, vagy negatívan diszkriminálva:
A legmocskosabb rendszerekben az utóbbi áll
(lásd a másként gondolkodók sorát a komcsiknál:
A köztörvényesek terrorjának kitéve,
S még a papírt és ceruzát is elvéve)
821.
A LÉPREMENŐK
Egyszer volt egy róka,
aki annyira híján volt a ravaszságnak,
hogy nemcsak belépett a csapdákba,
de még arra sem volt képes,
hogy különbséget tegyen csapda és nem csapda között…
Épített egy csapdát, és abban lakott.
Olyan sokan meglátogatnak a csapdámban,
hogy én lettem a legügyesebb róka…”
A róka jól érezte magát, fogalma sem volt, hol lakik...
822.
FÉRFI VAGY?
Mamlasz – mulya – szájtáti Csörgősipkás – szájhős – fecsegő Szószegő – becstelen – szoknyabolond Kocsmatöltelék – felszarvazott – féltékenykedő Selyemfiú – mama kedvence – zsúrfiú - nyikhaj Gyáva nyúl – fakutya – szócséplő – hájpacni Dezertőr – alamuszi – mihaszna – síró pityogó Mimóza – gerinctelen – meghunyászkodó, simuló
823.
SÉRTÉSEK
Mi számít – durva - sértésnek?
Büdös paraszt – bunkó – seggdugasz Faszkalap – faszszopó – buzi, köcsög Kurafi – büdös kurva – ringyó, lotyó Repedtsarkú – csicska – hülyegyerek Szar alak – gennyes – csúszómászó Mihaszna – semmirekellő – naplopó Alkoholista – futóbolond – barom Tökfej – mamlasz – kontár – állat Rongyember – szarrágó – selyemfiú Tróger – parazita – éhenkórász kutya Felszarvazott – papucs – lekvár – gerinctelen
824.
A BETYÁRBECSÜLET,
fontos volt a betyároknak,
még ha nem is híresztelték úton-útfélen.
Fontos volt, mert csak az volt nekik.
Rózsa Sándorról, és Vidróckiról is vannak leírások,
hogy amikor becsületszavát adta,
azt be is tartotta, sőt be is tartatta (!).
Persze a betyárbecsület már csak olyan,
hogy a vége csak valami csibészség lett.
Íme egy ékes példája a lenti történet!
Egy csodás történet
Fejes Nagy Mihály lókötő betyár
a szegedi várbörtönben raboskodott,
amikor megtudta, hogy gyermeke született.
Fejes kihallgatásra jelentkezett,
és 3 nap szabadságot kért,
hogy megnézhesse újszülött gyermekét, no meg az asszonyt.
Az ügyész nem akarta elengedni a betyárt,
de az csak hajtogatta, hogy a megadott időben újra itt lesz.
„majd megtudja méltóságod mi a betyárbecsület!”
Az ügyész végül elengedte,
és a betyár láss csodát harmadnap visszatért a börtönbe.
A negyedik nap az ügyész kapott egy levelet
a tömlöcbe visszazárt Fejen Nagy Mihálytól:
„ Most már tudja Kegyelmed mi a betyárbecsület,
tudja meg hát azt is milyen a betyárszeretet!”
Futott az ügyész a betyár cellájához,
de annak már hűlt helye volt ott,
a lókötő feltörte a celláját, s megszökött!
825.
KRIPLI PINOKKIÓ
Ismert az a rajzolós játék is,
amikor egy embert kell többeknek lerajzolni,
de mindenki csak egy részét kapja feladatul,
ki a fejét, ki a törzsét, ki a lábát,
és nem tudja, hogy a többi mit csinál,
s a végén ezért nem áll össze a sok részegység
egy normális egész ember képévé,
csak egy torzóvá, szörnyszülötté...
826.
EMBERSZABÁSÚ MAJMOK
AVAGY A SZOKÁS HATALMA
Vegyünk egy ketrecet, amiben öt majom van.
A ketrecben egy madzagon lóg egy banán.
A banánt csak a legfelső lépcsőfokról lehet elérni.
Az egyik előbb-utóbb odamegy a lépcsőhöz
és elkezd felmászni a banánért.
Azonban ahogy hozzáér a lépcsőhöz,
az összes hideg zuhanyt kap.
Kicsit később egy másik is megpróbál felmászni a banánért -
az eredmény ugyanaz.
Ez még számos alkalommal megtörténik.
Kis idő elteltével, amikor egy elindul a lépcső felé
a többiek megpróbálják megakadályozni.
Most zárjuk el a vízcsapot, nem lesz több zuhany.
Cseréljük ki az egyik majmot egy újoncra.
Az új "fiú" meglátja a banánt
és megpróbál érte felmászni.
A többiek azonnal megtámadják
és nem engedik, hogy a lépcső közelébe menjen.
Amikor minden mászási kísérlet kudarcba fullad
a többiek támadása miatt, az új "fiú" feladja.
Most cseréljünk ki
még egy régi (zuhanyozott) majmot egy újoncra.
Az új megint csak megpróbálja megszerezni a banánt,
de a többi négy megtámadja ezért.
Az előző újonc is aktívan részt vesz a támadásban.
Amikor már ez is feladta, cseréljük ki a harmadik majmot is.
Amikor ez is megpróbál eljutni a banánhoz,
a többi négy megtámadja.
Pedig a négy támadó közül kettőnek elképzelése sincs,
hogy miért nem szabad a banánnal próbálkozni.
Miután a negyedik és az ötödik majmot is kicseréltük
a ketrecben lévő majmok egyikének sincs emléke a hideg zuhanyról.
Mégis, meg sem próbálnak felmenni a banánért.
Hogy miért?
Mert ez mindig így volt és mindenki azt látta,
hogy így kell ezt csinálni.
827.
BÜNTETLEN
HALÁLOS BŰNÖK
Próza:
Ha felgyújtják az ember házát,
Vagy kirabolják mondjuk a lakását,
A tettes meglakol,
Van törvény és szigor,
Mely őriz minket rendületlenül.
Hát csalárdul hazudni,
Szívekbe hatolni,
Reményre gyújtani,
Álmokat rabolni
Miért szabad büntetlenül?
Vagy mindent, vagy semmit,
Csak így akarom,
Legyen a döntő szó tiéd,
S én elfogadom,
Már a félmegoldás nem elég,
A megunt kedves szerepét
Én nem játszom el,
Még tőled se kell nekem!
Vagy mindent, vagy semmit,
Így akarom én,
Legyen a szíved másoké,
Vagy csak az enyém,
Nekem nem kell nyári szerelem,
Vagy mindig jöjj,
Vagy sohasem,
De ne rontsd el így,
Ily könnyen az életem!
A szél viszi a felleget,
De az ellenszél tán visszahozza még,
De én, ha egyszer elmegyek,
Többé gondolatban sem jutok feléd.
Vagy mindent, vagy semmit,
Csak terajtad áll,
Légy, aki nékem mondja el,
Ha valami fáj.
Legyen mindig egy a mi utunk,
Ha válságunkból kijutunk,
Csak velem örülj,
Ha ragyog a nyár,
Ha későre jár,
Csak mellettem állj,
Vagy menj tovább,
És ne lássalak
Soha már!
Vagy mindent, vagy semmit…
Előadó: Mikes Éva
http://www.youtube.com/watch?v=pgyCARrZC9E
828.
MIRE KÉPES
ESZKÖZ NÉLKÜL?
A fáról létra nélkül is leszedem a cseresznyét
A szájammal síp nélkül is füttyjeleket adok le
Uszony és mentőöv nélkül is úszok, lebegek a vízen
Szájon át lélegeztetve stb. újjáélesztek egy embert
Kezemben, vállamon, fejemen súlyos terheket cipelek
Dörzsöléssel megmelegítelek – fújással hűtöm a levest
Elgáncsollak és hátracsavarom kezed: lefegyverezlek
Kihúzlak a gödörből – magasra emellek, hogy láss…
Karommal távolba jelzek vagy épp megadást mutatok
Kikaparok kezemmel egy gödröt, fölé kis kunyhót építek
829.
HOGYAN
NEVEZNEK, HÍVNAK?
Ahogy az anyakönyvembe szerepel
Ahogy a családi-rokoni körben becéztek
Ahogy a szerelmeim elkereszteltek
Ahogy rossz testvérem, barátom gúnyolt
Ahogy a titkosrendőrség nyilvántartott
Ahogy csak gyerekem, unokám szólít meg
Ahogy magamnak adtam „művészi álnevet”
Ahogy szerepjáték közben hívtuk egymást
Ahogy védett tanúként titokban rejtegetnek
Ahogy pl. szerzetes hivatást választva neveznek
Ahogy kiérdemelt megbecsülésből körülírnak…
830.
ARÁNYÉRZÉK FEJLESZTŐ
Ágyúval nem lövök verébre!
A jogos önvédelem is csak arányos lehet!
Egy arcra mekkora szemeket, orrot rajzolok?
A kávémba mennyi mézet csurgassak?
A koldusnak mennyi adományt jutassak?
Kit milyen értékű ajándékkal lepjek meg?
A tűzre rossz fát tevőt mennyire büntessem?
831.
HATALMI
BESZÉDHELYZETEK
Amikor a pap prédikál, a nyáj meg bólogat, alszik,
Amikor az egyetemi tanár előadó, a diák meg hallgató
Amikor a vizsgáztató kérdez, te meg felelhetsz
Amikor kihallgatnak, neadj’isten vallatnak…
Amikor a (erkölcs)bíráid előtt állsz, s számonkérnek…
Amikor csak akkor beszélhetsz, ha kérdeznek
832.
HA ÉN EGYSZER…
Emlékszünk még Salamon kabaréjelenetére?
Amikor megtudja, hogy a cégnél vele szúrnak ki,
S őt küldenék ki az istenhátamögötti Bogdányba,
Akkor a titkárnő megsajnálja a kétségbeesettet…
Elég annyit mondania az illetékes főnöknek:
„- Ha én egyszer kinyitom a számat…!”
Hisz kinek nincs vaj a füle mögött.
Vagyis látatlanban zsarol – s eladja hallgatását.
Hány értelmiségi él meg – jól – ebből napjainkban?
833.
ÁRTATLANSÁG KORA
én is szeretnék még naivabb,
s így még boldogabb lenni -
boldogabb voltam,
amíg nem is tudtam róla,
hogy van pedofília stb. -
azóta benne van
minden gyerek felé mozduló
spontán gesztusomban -
jaj, csak nehogy félreértsék!!!!
834.
ÖNSORSRONTÓ VERSENGÉS
Kinek volt nehezebb gyerekkora,
Kit ért több és nagyobb sorscsapás,
Kinek a legreménytelenebb a helyzete,
Kinek van a legtöbb beírás a Panaszkönyvébe?
Ebből csak negatív önbeteljesítő prófécia lehet,
S inkább csak nevetségessé válunk,
Akit mint szánalmas lényt még el is kerülnek!
835.
BUMERÁNG
Milyen rossz érzés,
amikor az embernek igaza van,
de ezt olyan módon fejezi ki,
hogy visszafelé sül el,
s rajta szánakoznak vagy nevetnek...
Ennél tényleg jobb
egyfajta önmegerőszakolás, szóböjt..
De még jobb,
ha keressük-megtaláljuk
azt a humorosabb formát,
amitől a kritikánk éle nem fáj annyira,
és nem is tűnik úgy,
hogy csak ürügy volt a felfortyanásunkra
836.
BALGA LÉLEK
A.
Evidens önsorsrontás
A nyilvánvaló balgaságainkra
hamar rájöhetünk,
akár tanmesékből,
akár más példáján okulva,
ahogy reflektálunk
eleddig természetesnek vett szokásunkra,
amikor ráeszmélünk,
hogy mindez másképp is lehetne,
s nem tudjuk megindokolni,
hogy miért így és nem másként van…
B.
Rafinált önbecsapások
Más a helyzet az önáltatásokkal,
az ún. élethazugságokkal.
Ha valaki párkeresés helyett
az egész világot akarja megtéríteni,
A háta mögött levő istenért
megkerüli az egész Földet,
Az nehezebben látja be,
hogy mindez heroikus pótcselekvés.
837.
NÁLATOK LAKNAK-E ÁLLATOK?
Nálatok
laknak-e állatok?
Várnak-e rátok
régi barátok,
kutyák, csalafinta macskák
szimatolva a lábatok,
hogy merre jártatok?
Vagy csak egy kalitka
rácsai mögé zárva
mereng egy árva,
ritka,
drága
papagáj?
Olykor felkiált: "Na megállj!"
Hogy mért, ez az ő titka.
Néha meg furcsa beszéd,
azt mondja: "Gyurika szép!"
Nálatok
őrzik-e állatok az álmotok?
Szörcsög-e
kis táljából az aranyhörcsög,
ha bántják a görcsök?
Nálatok
üveglap alatt
surrannak-e tarka,
szép aranyhalak
fejük magasra tartva,
kopogtatják-e a falat:
"Uram, hisz ez a dolga,
hol a bolha?
Lássa be, mit úszunk egy-két falat
ellenében
egész nap itt e lében?"
Nálatok
leütik-e sárga
lámpavirágra
betévedt lepkét?
Vagy egy-két
gyöngéd intéssel ablakot tárva
a sötét szobából az éjszakára
elkülditek, jó éjt kívánva,
elég volt mára
nálatok...
S ha volna szárnyatok,
szállnátok utána.
Rigó Béla
https://www.youtube.com/watch?v=3l3eWxw2pxw
838.
BIZONYÍTÁSI KÉNYSZER
Bárcsak valami nagy veszélybe sodródna,
Akkor én lennék a bátor, a hős, aki kimenti Őt,
és akkor végre végleg megtudná, mennyire szeretem!
(esetleg én magam is előidézhetném ezt a helyzetet?)
839.
"SEGÍTSÉG"
Mit a szegénynek a dúsgazdagok
Vetnek, megírják a napilapok.
Oszt másnap az egészet feledik.
Mit koldus a másik koldusnak ad,
Isten könyvébe írva a falat,
És ott marad a végitéletig.
(Vajda János)
840.
KENYÉR
Kenyérkereset Kenyeres pajtások Kegyelemkenyéren élő Házi kenyér – gyári kenyér A száműzött keserű kenyere A kenyér, az ostya mint Jézus teste Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma!
841.
CONDITIO SINE QUA NON
A helyes döntéshez szükséges a jószándék,
De önmagában még nem elégséges,
Hisz a pokolhoz vezető utat is lehet kövezni vele
(bár a nagy dolgokban már a szándék is dicséretes)
842.
JÓ ÉS ROSSZ HÍR
Melyiket mondjam előbb?
A jó hír vánszorog, a rossz sebesen szárnyal?
A rossz lábát vágtuk le, de a rossz szépen gyógyul…
Rossz hírt hozni – tapintatosan közölt halálhír (katonaság)
Evangélium – jó hírt örömmel: megváltva a bűn rabságából!
843.
AZ EMBER SZÁJ
Szájbarágás: étel és tanítás
Szájon át lélegezni és lélegeztetni
Csuk be szemed és nyisd ki szád, kapsz bele egy cukorkát
Miért csinálsz segget a szádból? (A kimondott szó kötelez)
Ha én egyszer kinyitom a számat. Ha én egyszer elkezdek…
844.
MARADÉKELV
Nem előszeretettel viszonyulok hozzád,
Akkor áldozok rád időt, energiát, pénzt stb.
Ha már a fontosabbakat teljesen kielégítettem,
És még mindig maradt valami a „bukszában”
845.
ÁLNOK
(MELLÉKNÉV)
1. Burkoltan romboló (személy),
aki valódi romboló szándékát leplező módon
más személy vagy csoport ellen tör;
alattomos.
Az álnok banya szavai
nem álltak meg a szoba falainál,
ártalmas pletyka lett belőle.
Az álnokhadvezér szabad elvonulást ígért,
végül mégis végzett a magukat megadó várvédőkkel.
2. Átvitt értelemben:
Viselkedésével megtévesztő (személy, állat),
amely szándékával ellenkező külsőt mutat, leplezi a valódi szándékát; kétszínű.
Amikor az idegen meglátta az álnok kutyát,
úgy gondolta, hogy semmi jót nem várhat tőle.
Azálnok macska hízelegve felmászott az ölembe,
de valójában csak az ebédemet akarta megkóstolni.
3. Átvitt értelemben:
Kétszínű élőlényre jellemző (megnyilatkozás, kifejezés, viselkedés);
vele kapcsolatos (dolog).
Az álnok szemvillanásból érezhető a gonosz szándék.
Az álnok árulkodás nem néz se barátságot, se rokonságot.
A macska álnok dörgölőzése egyáltalán nem önzetlen.
4. Átvitt értelemben:
Megtévesztő hatású (dolog),
amelynek káros következményeit nem lehet előre látni.
Az álnok vihar hirtelen csapott le és a tó közepén ért minket.
Az álnok bányalég bármikor robbanhat, ha nem vagy óvatos.
846.
NEM LOGIKUS
Abból, hogy a Nap ma felkelt,
Nem következik, hogy holnap is megteszi…
(Ha ma felébredtél, s így még életben vagy,
Attól még aznap, vagy másnap meghalhatsz…)
847.
ELTÉRÍTETT, ELTÉVEDT
Csak egy kicsit engeded magad eltéríteni,
Pedig eredetileg a jól érezted a helyes irányt,
S pont mert nagy lendülettel, sebesen haladsz,
Egyre távolabb kerülsz a célzott menedékháztól,
S bolyonghatsz a téli éji sötét és rideg rengetegben…
848.
ÉLETBÖLCSESÉG Az ifjú lélek ha világba lép, Mint nap, fényárban lát mindent körében, Míg végre eszmél s látja, hogy mocsár, Miről lopott sugár reng gazdag ékben. Boldog, ha megbékélve a világgal, Tovább ragyog s nem gondol a mocsárral. Az ifjú lélek ha világba lép, Azt tartja, Isten mása minden ember, Míg végre eszmél, s látván, hogy nem az, Ördögnek nézi csalt kebel dühével. Boldog, ki megbékélve a világgal Sem ördögöt, sem angyalt nem keres már. Az ifjú lélek ha világba lép, Csillagnak tartja a lány szerelmét, Őrjöngve küzd, kételkedik, remél, Míg eszmél s porban látja istenségét. Boldog, ki megbékélve a világgal, Csillag helyett beéri jó parázzsal. Ki is gondol, függvén a hókebel Kéjhalmain, hogy csontváz van alattok? Csontvázzá lesz minden gyönyör, ha azt Hideg kebellel végig boncolátok. Boldog, ki megbékélve végzetével, Élvezni tud a perc költészetével.
Madách Imre
849.
LÁTÁSKORLÁTOZOTT
Porhintés, parasztvakítás
Aki két szemellenzőt visel
Az, aki „nem lát át a szitán”
Aki nem látja a fától az erdőt
Aki csak a sötétben tapogatózik
Akinek a fejére nőtt a fekete szemüvege
850.
ALÁBBADÓ
Legyen okos, csinos és gazdag nő
Legyen csak gazdag, de korban hozzám illő
Legyen csak nagyon gazdag, a többi nem számít
Legyen csak nő – sötétben minden tehén fekete
Legyen bárki, mindenkin van valami luk
Legyen bármilyen emlős élőlény…
851.
VÉGLETEK
A.
Az okos enged,
de te - a szamár – szenvedsz
B.
Vagy előbb csak gyakorlati, technikai,
később már lényegi-elvi engedményeket is teszel
852.
BALSZERENCSE-JÁTÉKOS
Aki csak egyszer volt pár percig bolond,
De az idő alatt minden vagyonát eljátszotta,
S élete további részét dologházban stb. tölti
(s ez ellen nem véd meg az amúgy paternalista állam,
amelyik a biztonsági öved be nem zárást megbünteti)
853.
A FÉLRELÉPŐ
(Isten nem ver bottal)
Aki nemcsak hogy megcsalta feleségét,
De ráadásul egy ronda nő csábította el,
Akit részegen még teherbe is ejtett,
S erre rámegy amúgy jó házassága,
S még sok-sok éven át fizetheti a gyerektartást
854.
CSAK MAJDNEM
Csak majdnem érted el a vonatot
Csak majdnem költöztél kertes házba
Csak majdnem született meg a gyereked
Csak majdnem úsztál vízben, szálltál a légben
Csak majdnem írtad meg életed nagyregényét
(de végül mégsem, éppenhogy, de lecsúsztál róla)
855.
KÖZ NEM BELÉPŐ
Csak semmi intervenció?
Nem avatkozol a természetbe:
Nem műveled a kerted, nem gyomlálod s metszed
Nem avatkozol be a gyerekek elfajuló verekedésébe
856.
HÁROM KÍVÁNSÁG
A ziccer kihagyó, elpackázó
Nem ragadod üstökön egyszeri szerencséd,
S elpuskázod a ritka óriási lehetőséget,
Ami itt és most sorsfordító is lehetett volna
857.
NEKEM NEM VOLT BARÁTOM, tőlem mindenki fut, társaim elkerültek mint idegen fiut, idegent, megvetettet, ki mindég mostoha, kit senki sem szerethet, nem is szeret soha. Magányosnak születtem, baráttalan vagyok, így lettem, ami lettem, mindentől elhagyott, mindég a szenvedésre vitézül víni kész: magányosság vitéze, magam ellen vitéz, barangoló borongó, ki bamba bún borong, borzongó bús bolyongó, baráttalan bolond. Nekem nem volt barátom, nem is lehet soha, örökre már belátom, maradtam mostoha nincs szem, amely szememben a lelket lelje meg, szív, mely setét szivemben lakozni nem remeg, lelkekkel lelkesülni lelkem hiába vágy lelkeknek egyesülni nincsen menyasszonyágy.
Babits Mihály
Egy szomorú vers
858.
MAGÁNZÁRKA
Szellemi önvédelemből bezárkózik,
Hogy ne cincálják szét nagy eszméjét..
De így csak azt szívja be, amit kilehel–
és csak a saját levében fő,
és üzemi vakságban szenved…
(Dosztojevszkij: Kamasz)
859.
MEGVAKULÓ
Annyira második természetévé lettek
a még kiskorában beleplántált szokásai,
hogy meg is vakultak, nem is tud róluk,
mert sem olvasmányaiban, sem napjaiban
nem találkozik egészen máshogy élőkkel
(vagy ha mégis – hát csak kineveti őket…)
*
860.
A CSALÁD NEMTŐJE
Az angyali védőszellem
Ő napi feladatot nem vállal,
boltba nem megy, krumplit nem pucol,
de árvízben, tűzvészben, rablótámadáskor
- majd meglátjátok - annál nagyobb hős lenne!?
861.
ÖNGÓLKÉPTELEN
A csatár sorozatban hagyja ki a jobbnál jobb helyzeteket.
Amikor már tizedszer lő két lépésről az üres kapu fölé,
szomorúan fordul a játékostársához:
- Úgy látszik, ma nincs szerencsém!
- Dehogy nincs, ez a mi kapunk!
862.
Öntömjénező
Odavagy magadtól,
Ha a felesleges, kidobandó dolgokból
adsz valami kis alamizsnát a koldulónak.
De a házadba már nem hívod be,
az ebédlőasztalhoz már nem ülteted le,
s nem kérded, mire lenne szüksége
863.
KULIMÁSZ
Szükséges és elégséges feltétel
Hiába van meg minden hozzávaló anyag,
Ha nem tudsz palacsintát készíteni,
Akkor ezek önmagukban semmit sem érnek,
Legfeljebb a gyomrod rontod el velük…
864.
PROTEKCIÓ Áldott egy kis ország ez a Magyarország. Minden, ami jó van, itt két kézzel osztják. Nem nézik, hogy mi vagy, magyar, zsidó vagy tót, Boldogulsz, hogyha van egy kis protekciód. Légy bármi nagy ökör, tökkelütött kamasz, Kapsz hivatalt, olyat, amilyet csak akarsz. Címet, ordót, rangot, s zsebrevágnivalót, Persze akkor, ha van hozzá protekciód. Tudós akarsz lenni? Vagy tán képviselő? Főispán, trafikos, pandúr vagy közjegyző? Nem kérdik, mit tudsz, mit nem - nem nézik sorod, Eligazít mindent itt a protektorod. Csak egy hely van, ahol a szép szó nem használ: Hogyha baszni akarsz és faszod nem áll. Ha nem tudja farkad, hol a direkció, Szart sem ér ottan már a jó protekció. - megjegyzés: ki kéne végre valamit találni! tán a farkat kéne megreformálni! Szerző: Lőwy Árpád
|
Nagy magyar életszótár - 21. |
|
|
|
MAGYAR EMBERÉLET SZÓTÁR
|
Írta: Jenő
|
N A G Y J E N C I K L O P É D I A - XXI.
MAGYAR ÉLETMINŐSÉG VIZSGÁLÓ ABC
Pokol vagy meny - boldog vagy boldogtalan
Nagy Életszótár csírák: címszógyűjtés/vázlat – 21.
577.
FENN AZ ERNYŐ, NINCSEN KAS
BONCZÉK
Boncz urat, én dalom, el ne feledd!
Verebet fog, ha megénekeled,
Mert hiu a fiu rettenetes:
Hírre ha kap neve, szíve repes.
Nem fiu már ugyan Boncz, az öreg,
Sőt fia, Náci se mái gyerek,
De kifog ősz hajon, ócska koron
A pamacs, a kefe, bécsi korom.
Szép ösi birtokon él a család:
Kapja örökbe a hívatalát:
Napdíjon kezdte az impetrátor,
Nyugdíjon végzi a többi fráter.
S merje tagadni akárki fia;
Hogy nem a fő arisztokrácia!...
Fiai, lányai mind csupa Boncz,
Kit csak az új divat ingere vonz.
Játszik evésben-ivásban urast,
Félre dehogy tesz egy árva garast.
Volna hat annyi a jövedelem,
Jelszava: "a kiadást emelem!"
"Piszkos" az őneki, nem "zsenerőz",
Aki - talán fukar és maga főz?...
Nem, hanem aki, - ha elveri mind, -
Ad neki ál-ökonómia-szint.
Már neki mindene drága legyen!
Hármat igér, ha te tartod egyen;
Tán nem is étel az, amit eszik,
Hanem az ár, ha magasra teszik.
Látszani, játszani vágy szerepet,
Otthon elég neki barna retek,
Mert mikor ingadoz a sulyegyen,
Tud takarítni, hogy - páholyt vegyen.
Élj "urasan", apa és fia Boncz,
S hogy ki ne essék szádbul a konc,
Sose köszöntsd a lenyugvó napot,
Ami kel, annak emelj kalapot.
ARANY JÁNOS
(1877 aug. 30)
578.
ÉRDEM – KEGYELEM
Minden nap ott állok az akasztófa alatt
és a várom, hogy lóhalálában megjön-e a futár,
aki kegyelmi kérvényem elfogadását jelenti…
(mert ha azt kapnánk, amit megérdemlünk,
melyikünk kerülné el a pálcát/az akasztófakötelet…)
579.
VESZÉLYES JÁTSZMÁK
Vészhelyzetben a túlélésre muszáj berendezkedni,
De vigyázz, nehogy így maradj, ha ez az idő elmúlik…
Előadhatod magad skizofrénnek vagy homokosnak,
amivel elkerülheted a sor/frontkatonai szolgálatot,
de vigyázz: a szimuláns a 22-es csapdájában meghalt…
(Ugyanez áll a túlzásba vitt hülyéskedésre stb. is…)
580.
KREATÍV
GONOSZ TÖRPE
Beteg a pszichiáternek:
- Doktor úr segítsen! Minden éjszaka, amikor elalszom, az álmomban megjelenik egy törpe, és azt mondja: MOST PISILÜNK! És ekkor én mindig ágyba vizelek. Mondja meg, mit csináljak! - Egyszerű! Ha újra megjelenne a törpe, mondja azt: MOST NEM PISILÜNK! A beteg hazamegy, este 10-kor lefekszik aludni, és már jön is a törpe. A beteg összeszedi a bátorságát, s ezt kiáltja: - MOST NEM PISILÜNK! MOST NEM PISILÜNK! - Hát most nem is - mondja a törpe. - MOST KAKILUNK!
581.
SEBEZHETŐSÉG
Mindenkinek van legalább egy gyenge pontja,
Ahogy pl. Achillesznek a sarka,
akit ugyan bemártottak a halhatatlanság vízébe,
de pont a sarkánál fogták…
582.
EMBERI MÉLTÓSÁG
A dolgoknak ára van, az embernek nincs
A dolgokkal ellentétben ember sosem lehet csak eszköz
A rabszolga nem ember, hanem csak beszélő szerszám…
583.
AXIÓMA
Minden bizonyításnak véget kell érnie valahol,
S ez nem más, mint a közös életformák eszménye
584.
LÁTSZÓLAGOS
ELLENTÉTEK
EGYBETARTOZÁSA?
érdem és kegyelem hűség és szabadság szent és profán gyengeség és erő imádat és gyűlölet test és lélek álom és való férfi és nő bűn és erény halál és újjászületés pillanat és örökkévalóság semmi és minden szörnyeteg és szépség adni és kapni veszteség és nyereség barát és ellenség patrióta és kozmopolita igazság és irgalom szív és ész múlt és jövő alázat és büszkeség individuum és kollektívum elveszíteni és megtalálni Isten és Sátán
585.
LIBLING ÉS PIKKELÉS
Az egyik vizsgázónak elég annyit tudnia,
hogy körülbelül melyek évezredben élt Rákóczi,
a másiknak név szerint kell felsorolnia a kurucokat…
586.
ÉLETVÉDELEM
Az élet feltétlen érték,
Azt attól sem lehet elvenni, aki embert ölt.
De élni nem csak emberi jog, de kötelesség is,
Te sem dobhatod el magadtól,
mert nem a te magántulajdonod,
csak rád van bízva, mint egy gyerek.
Egy ajándék, egy talált tárgy,
Amit megtisztítva és becsületesen visszaadsz…
587.
TUDNI
ANNYI, MINT
TUDNI JÓL KÜLÖNBSÉGET TENNI
A lóversenypályán Kohn észreveszi,
hogy egy pap belopakodik az istállóba
és megáldja az egyik lovat.
Megjegyzi a lovat,
majd csodálkozva látja,
hogy a következő futamot
az addig esélytelennek tartott ló
toronymagasan megnyeri.
A következő héten
futam előtt elbújik az istállóban.
Jön megint a pap, megáldja az egyik paripát.
Emberünk rohan a bukmékerhez,
feltesz 5 dollárt a lóra,
majd amikor tényleg a megáldott ló nyer,
besöpri az 50 dollárnyi nyereményt.
A következő héten megint meglesi a papot,
majd a sikeres fogadás után
20.000 dollárral lesz gazdagabb.
A nagy sikeren felbuzdulva
a következő hétre mindenét eladja,
majd
- miután ismét kileste a papot -
minden pénzét ráteszi az akkor megáldott lóra.
Azonban ez a ló teljesen lemarad,
majd féltávnál összeesik és kileheli a lelkét.
Kohn felháborodva rohan a paphoz:
- Atya, miért tette ezt velem?
- Eddig ahányszor megáldott egy lovat, az nyert,
ez meg most még a célba se tudott bevánszorogni!
A pap a fejét csóválja:
- Látod, fiam, ez a baj veletek, zsidókkal.
Nem tudjátok megkülönböztetni az áldást az utolsó kenettől...
588.
ADOTT SZÓ
Becsületszavamra!
Itt a kezem, nem disznóláb
Ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó
Hát még az ígéret erőseb fokozata: fogadalom
589.
EREKLYE
Egy szent csontja – testi maradványa
(egy sztár kézírása, aláírása, autogramja)
Aminek birtoklása őrzi, védi, erősíti a gazdáját!?
590.
DICSÉRET SZÉP SZÓ?
Gyanakodjál, ha az ellenséged dicsér
Jó eséllyel alapos a gyanú, hogy csak hízeleg,
Hogy így elbízva magad meggyengítsen,
óvatlanná tegyen, könnyelműsködésre csábítson…
591.
MARADÉKELV
Nem előszeretettel viszonyulok hozzád,
Akkor áldozok rád időt, energiát, pénzt stb.
Ha már a fontosabbakat teljesen kielégítettem,
És még mindig maradt valami a „bukszában”
592.
MÉRTÉK ÉS ÉRZÉK
Az életed függ a helyes szemmértékedtől,
hogy jól becsülöd-e meg a távolságot, sebességet,
a sorsod dől el, ha nem jó az arányérzéked
és az elkapott zsebtolvajt dühödben agyonvered –
ez nem jogos önvédelem, hanem önbíráskodás…
593.
BELEESTÉL A VEREMBE…
De fel se fogod, hogy hol vagy,
Vagy megpróbálod lakályossá tenni,
Vagy megmagyarázod, hogy ez a te sorsod,
Vagy mindenkit be akarsz oda csalogatni
Vagy mindenkit utálsz, aki kint van,
Vagy rosszul kérsz-követelsz segítséget,
Vagy berántod magadhoz, kezébe harapsz…
594.
ABSZOLÚT
Feltétlenül és örökre szeretlek,
akkor is ha megcsúnyulsz, ha elszegényedsz,
akkor is ha már Te nem szeretsz, sőt: utálsz!?
Nem kell, nem is lehet kiérdemelni –
Így érdemtelenné se lehet válni rá: ha megcsalsz…
(Ad abszurdum: ha szeretlek is, mi közöd hozzá!)
595.
ÖNSZERETET
Ami nem egoizmus, nyers önzés,
Hanem önelfogadás, önbecsülés,
Önmegismerés, önvizsgálat, önbizalom,
Önérdek kutatás-találás- önérdekvédelem
Az önmagaddal szembeni kötelesség teljesítése
Életed minőségének megőrzése és javítása stb.
(ha boldogtalan vagy, szeretteid életét is rontod)
596.
KATONAADOMA
A hetvenkedő katona
A nagyokat lódító-tódító Háry János
A messzeség operetté szépíti a háborús időket
(pedig kötéllel fogtak és parancsra embert öltél,
s idegen királyt szolgáló Mesebeli János is voltál)
597.
A CIGÁNY EMBERFAJRÓL
"Amíg ezen emberfajtának megengedik,
hogy fényes nappal házaljon,
hogy ajtókat, zárakat, lakatokat fürkésszen, kolduljon,
mindenféle mesterkedéssel zsebeket nyisson,
pecsétnyomókat véssen,
és hegedűvel, cimbalommal meg hárfával
a falu előkelőinek házánál
névnapi szerencsekívánatokat komponáljon,
óh! iam satis est!
addig ez az emberfaj nem javul meg.
És ez Szarvason
1807-ben még inkább így van, sőt 1820-ban is.
Miféle szerencse lehet az,
amit egy derék, becsületes embernek
neve napján vagy újévkor
egy csapat feslett cigány kívánhat?
Inkább fordítva!
A becsületes embernek, ahol és ahogyan tudja,
át kell alakítania a cigányt
dolgos, tevékeny, derék emberré,
szolgává, cseléddé, családapává és családanyává,
és csak azután
kívánhatnak egymásnak kölcsönösen szerencsét,
és örülhetnek szerencséjüknek.
Nem kellene-e a magyar közönségnek
oly sok körözött rendelet után
egy egyértelműen hozott határidőre
komolyan megfogni a dolgot,
s ezt az állam terhére, kárára és szégyenére szolgáló csavargófajt
végre a köznek hasznára,
csatorna-, híd-, zsilipépítésnél, vízszabályozásnál alkalmazni,
és ezáltal az emberi társadalom hasznos tagjává fogadni?"
(Tessedik Sámuel, 1820)
598.
BETEGESDI
Beteg(nek látszó)
Orvos-beteg játék
Szimuláns – táppénzcsaló
Hipochonder – képzelt beteg
Pánikbeteg és ún. lelki beteg
Betegségjátszmázó
Stb.
599.
MINŐ
Minősített – minősíthetetlen
Jó, jobb, legjobb, legeslegjobb
Rossz, rosszabb, legrosszabb, legeslegrosszabb
Príma, klassz, szuper, frankó, csodás, isteni stb.
Szar, vacak, ócska, gagyi, bóvli, silány, nulla stb.
600.
SORS
Jó- és balsors
A sors szeszélye
Sors, nyiss nekem tért
Sorsközösség – sorsvállalás
Sorsvetés – sorsot húzás
Sors – fátum – végzet – fatalizmus
Sors bona, nihil aliut – jószerencse, semmi más
Az akarót repíti, a nem akarót vonszolja a sors
601.
PECSÉT
Hitelesítés
Királyi pecsét
Hétpecsétes titok
A sorsa meg van pecsételve
Csókkal megpecsételt frigyünk
Lepecsételt-lezárt védett lakás
A pecsét lezárja a borítékot – sértetlenség
602.
BÁBEL TORNYA
A nyelvek sokfélesége csak teher és gát?
Többmilliárdból csak 15 millióval beszélhetsz?
És amit pl. csak a magyar nyelv ad hozzá a közöshöz?
Áthidaló megoldás a mesterséges világnyelv?
A latin, az angol stb helyett: az eszperantó?
603.
ÍRÁS ÉS NYOMTATÁS
Papirusz tekercs, kőtábla, viasztábla
Homok, hó – bőr – szövet, ruhaanyag – műanyag
Farovásírás – papír füzet, irka, lap, könyv stb.
604,
LEÍRÓ-ÉRTÉKELŐ SZAVAK
Alja
Piszok
Mocsok
Salak
Bélsár
Szar – fekália - trágya
Sitt
Söpredék
Hányadék
Szemét
Dög
Kuka
Hulladék – hulla
Stb.
605.
KÉRDÉS
Költői kérdés
Keresztkérdés
Nyitott kérdés
Eldöntött kérdés
Ki nem mondott kérdés
Merész kérdés
Nehéz-könnyű kérdés
Zsidókérdés
Hülye/jó kérdés
Nagy kérdés
Kevés-sok kérdés
Rosszul feltett kérdés
Megválaszolhatatlan kérdés
Stb.
606..
KI INNEN!
Kiutál – kinéz
Kiebrudal – kigolyóz
Kirak – kirúg – kitessékel
Kizsuppol – kitoloncol – kirekeszt
Kiközösít – kipenderít – lapátra tesz
607.
KÖZVESZÉLY
Közveszély-okozás
Közveszélyes csavargó
Közveszélyes munkakerülő
Közveszélyes bolond, elmebeteg
608.
SZABADSÁGKORLÁTOK
Kiskorúság
Paternalista rendszer
Gyámkodás – gondnokság
Szabadságvesztés – büntetés letöltés
Közélettől eltiltás – kényszerlakhely
Állampolgári kötelességek – mások jogai
Törvényi előírások – anyagi akadályok
Testi adottságok – fogyaték – betegség
Szellemi szint – lelki állapot - testhelyzet
Tudatlanság és társtalanság
Erőszak – emberrablás, túsz – áldozat
Szélhámosság, átverés, becsapás
Lelki baj, depresszió, szenvedélybetegség
Istentelenség, fanatizmus, lelki rabság
Rögeszme, kényszerképzet, önfejűség
Diktatúra, zsarnokság, terror
Bűn és bűntudat
Zsarolhatóság – manipulálhatóság
Érdek nem ismerés/érvényesítés
Stb.
609.
SZABADÍTÁS
Megváltás
Felszabadítás
Rabszolga-felszabadítás
Zsidó stb. emancipáció
Felnőtté válás – avatás
Nagykorúsítás
Felvilágosítás
Szabadon engedés
Liberalizálás
Egyenjogúsítás
Meggyógyítás
Megtérés
Megvédés
Kioktatás – kiokosítás
Stb.
610.
SZABADSÁG
VESZTŐHELY
Dutyi
Sitt
Dologház
Fogda
Börtön
Fogház
Áristom
Siralomház
Karcer
Fegyház
Javítóintézet
Leprasziget
Vesztegzár
Bolondok háza
Laktanya
Katona-iskola
Stb.
611.
ZSIDÓ TÍZPARANCSOLAT
Képzeljük el, hogy meglátogatjuk barátunkat,
És a következő tábla fogad minket a bejáratnál?
Itt ne lopj, ne kívánd meg asszonyom,
Ne tégy ellenem hamis tanúbizonyságot stb.
(vagy mint Ausztriában: magyar, ne lopj!)
612.
ERŐ, ÉSZ ÉS SZÍV
Isten szeme mindent lát, el ne lopd a léniát
Fegyverrel megszerezni, ésszel megtartani
Szuronyok hegyén nem lehet uralkodni
Ideig-óráig lehet erővel érvényt szerezni akaratodnak,
De hosszú távon csak úgy működik az új rend, rendszer,
Ha a résztvevők neveléssel magukévá teszik a szabályokat.
Ha belátják, hogy azok a közösség létének axiómái,
S szégyellik és bánják, ha megszegik azokat.
A vallás ezeknek még plusz erőt, pátoszt tud adni,
Egészen, kitéphetetlenül a szívbe gyökereztetve…
613.
BÜNTETŐTÖRVÉNYEK
Amik rövidek, velősek és jól érthetők,
Mert számon kérhetők akarnak lenni,
Melyek megsértése komoly szankciókat von maga után,
Hisz vagyonoddal, szabadságoddal, életeddel „játszol”,
S amik jól tükrözik az adott kor erkölcsi állapotát,
Hisz nyilván azt kellett szigorúan tiltani,
Ami enélkül egyre bevettebb napi gyakorlat lehetett volna…
(s amiket minden felnőtté avatottnak ismernie kellene)
614.
RABSZOLGÁK MA
Anno egy hajcsárnak kellett minden rab mögött állnia,
Hogy a kényszermunkáját ravaszul ne sumákolja el stb.
Ma már odáig fejlődtünk, hogy te vagy a hajcsárod,
Az adósrabszolga maga magát zsákmányolja ki,
Egy lopott percnyi szusszanást sem engedélyezve…
615.
BŰN
Viszonyulások a bűnhöz
Nem is volt bűn, csak csíny…
Nem is én követtem el, csak rám kenték
Elkövettem, de már régen volt
Elkövettem, de nem derült ki
Elkövettem, de végszükség volt…
Bűn volt, de mások is így csinálják
Stb.
616.
ALKOHOLOS
BEFOLYÁSOLTSÁG
Mámor előtt, alatt és után
A kötekedő, agresszív részeg/másnapos,
A goromba pokróc, a családterrorizáló dúvad,
És az az illuminált, aki keblére ölelné az egész világot
És persze, ha lehet, akkor mindenki az ő vendége
617.
WC HIÁNY
Felépítettek egy négyszintes házat.
Az átvevő bizottság kiszállt, hogy átvegye az épületet.
Mindent rendben találnak, és már majdnem átveszik,
amikor valaki észreveszi, hogy nincs az épületben WC.
Előkerítik a tervezőt, aki így védekezik:
- Az első szinten bölcsőde lesz, ők a pelenkába csinálnak.
- A második szinten a püspökök lesznek, ők Rómában székelnek.
- A harmadik szinten a zsidók lesznek,
ők a szarból is pénzt csinálnak.
- A negyedik szinten pedig MSZP irodák lesznek,
ők meg minden szart egymásra kennek…
618.
BARKOCHBA
Két rendőr barkochbázik.
- Férfi?
- Igen.
- Fekete haja van?
- Igen.
- Szemüveget hord?
- Igen.
- A munkatársam?
- Igen.
- Rákérdezhetek?
- Igen.
- Ki az?
619.
AZ IDEGENEK ÉS A MAGYAROK
"Ámde a könny illik ide inkább, mint a beszéd,
ha már, az egész magyar nép nagy és örök szégyenére,
elborult tekintettel ugyan,
de mégis kénytelen vagyok
szemlélni nyomorúságunknak, ínségünknek,
szégyenletes tudatlanságunknak
és közönyösségünknek
végtelen tengerét
és azt a letörölhetetlen szégyenfoltot,
hogy csaknem minden technikai kérdésben
idegenekhez folyamodunk,
de nem annyira fegyveres erőszak,
és nem is annyira rabság miatt,
mint egykor a zsidók,
akik ekevasukat és kapájukat
a filiszteusok táborába voltak kénytelenek vinni élesítésre,
hanem a magunk hibájából,
csupa álomkórságból,
úgyszólván teljes meggondolatlanságból;
szamár tunyaságunk és tudatlanságunk miatt,
mely nemhogy egy országnak,
de egy értelmes embernek is szégyenére válnék;
elkábult és kiégett öntudatunk miatt,
mely nem érzi a nyomorúságot,
és - hogy röviden kimondjam, ami a nyelvemen van -
vakságunk miatt,
mellyel az Isten ver bennünket,
hogy meg ne lássuk pőreségünket,
ínségünket, szegénységünket.
Hazudnék,
ha nem volna idegen nálunk
az építőmester, idegen az ágyúöntő és tűzszerész,
idegen a fazekas, asztalos, posztókészítő, kőfaragó,
órás és minden másfajta mesterember,
idegen annyira, hogy csaknem
minden szerszámunkat az ő műszavaikkal jelöljük.
Röstelkedjünk hát végre
ilyen nagymérvű tudatlanságunkon!
Érezzük már egyszer szégyennek,
ha ezek az idegenek továbbra is
barbároknak,
bárgyúaknak,
nehézfejűeknek,
faragatlanoknak
hívnak bennünket!
Mi jót hozhat az ránk,
ha az idegeneknek örökké
csak jóízű nevetésre adunk alkalmat?
Nevetnek rajtunk, és igazuk van!
Hiszen énnekem is nevethetnékem támad,
ha a tapasztalatlan magyarokra úgy sózzák rá áruikat,
ahogy akarják,
ha ravaszul elcsalják pénzüket,
mialatt valósággal érzik,
mint híznak kövérre a mások szegénységén."
Apáczai Csere János
620.
LEGENDA
A SZOMSZÉD TEHENÉRŐL
Eddig azt hittem,
hogy az a szemét tanmese (amit oly sokszor idézünk)
csak rólunk szól. A német gazdának meghal a tehene, tündér jön, kívánságot teljesít: traktort hoz,
a franciának öt kombájnt (annyit kért…). A magyar gazdának is megdöglik a tehene.
Tündér jön: - Hát te mit kérsz?
- Dögöljön meg a szomszéd tehene is! Hány sóhajban szerepelt már ez a mese, istenem! Most kisült, hogy ez is másképp van. Schoeck szerint ugyanis
ez a séma az irigység alapformája: ha nekem nincs (nem lehet, nem tudom elérni,
vagy éppenséggel elvesztettem), akkor neki se legyen.
Almási Miklós
621.
HAT
Hatás
Hatóság
Ráhatás
Kihatás
Odahatás
Visszahatás
Összhatás
Kölcsönhatás
Hatástalan
Hatásvadász
Hatástalanítás
Hatás alatt
Meghatva
Meghatódott
622.
FEDŐSZÖVEG –
PSZEUDO TÁRSALGÁS
A szegény ránéz a gazdagra,
s ezt gondolja: "Jaj, de gazdag vagy te". A gazdag ránéz a szegényre,
s ezt gondolja: "Jaj, de szegény vagy te".
A szegény belül, a lelke mélyén így kiált a gazdag felé, teljes meggyőződéssel: "Adj pénzt, adj pénzt".
A gazdag belül, a lelke mélyén, így kiált a szegény felé,
éppoly meggyőződéssel: "Nem adok, nem adok". Minthogy erről nem beszélhetnek, társalgásuk folyton elakad.
(Kosztolányi Dezső: Kínai kancsó)
623.
CSODÁS ÁTVÁLTOZÁSOK
Plusz-mínusz
angyalkából házisárkány
a hatalomtól eltorzuló jellem
szellemes udvarlóból unalmas férj
kíváncsi gyerekből iskolakerülő diák
hamvas szűzből büdös kurva
csendes Tiszából őrült, ki letépte láncát
aki leittasodva kivetkőzik magából
megszállott lesz, akiből az ördög beszél
megkínozva, hogy még anyád sem ismer rád
janicsárrá lett népi értelmiségi
a háborúban a lélek sötét oldala dominál
gyáva nyusziból bátor oroszlán
szép csecsemőből gnóm, koravén törpe
ronda lárvából tündérszép pillangó
anarchista diákvezérből technokrata
hőbörgő hőzöngőből konformista kispolgár
rablóból pandúr
pálfordulás: pl. üldözőből üldözött
nagy megtérések: latorból üdvözült
rajongóból cinikus
bálványimádóból gyűlölő
csodagyerekből tucatember
élsportolóból dagadt vagy rokkant
haramiavezérből papucsférj
remetéből mozgalmár
624.
SZÁZ KIFEJEZÉS A VEREKEDÉSRE
Az arabs nyelvben
ötven kifejezés van a „kard” szóra.
Ami arra mutat, hogy az arabs nagyon szeret hadakozni.
Hasonló jellemzetes körülmény van a magyar nyelvben is:
a verekedés kifejezésére legalább kétannyi szó találtatván benne, úgymint:
Harcolni, ütközni, hadakozni, viaskodni, tülekedni.
Megverni, megütni, megvágni, megdögönyözni.
Eldöngetni, elpáholni, elabajgatni, kimángorolni, lehúzatni.
Elcsépelni, megöklözni, megtapogatni, megpofozni, megtépászni.
Birkózni, huzakodni, csatázni, vívni, marakodni.
Megcibálni, megtérdelni, kiporolni, lepüfölni, megtenyerelni.
Megkommantani, megdöfölni, főbeteremteni, képére mászni, meggyomrozni.
Megpaskolni, végigrakni, helybenhagyni, megrugdalni, megtaposni.
Meggázolni, földhözverni, letiporni, megfejelni, elderekalni.
Rászedegetni, lecsípetni, megsújtani, megrakni, megtörögetni.
Dulakodni, csetepatézni, nyeggetni, elhegedülni, kicsávázni.
Végignyújtani rajta, felképelni, poflevesezni, kikapatni, meglökdösni.
Lefülelni, elegyengetni, megkutyaporciózni, megbúbolni, megcincálni.
Megtaszigálni, megkapanyelezni, megfurkósbotozni, megdorgálni, elléhálni.
Elfenekelni, megnyakalni, megsodrófázni, megnyaggatni, ellazsnakolni.
Főbeverni, agyonverni, gúzsba csavarni, derekát leütni, mogyoróhájjal kenni.
Lesuhintani, lekalabintani, leteremteni, meggyömöszölni, megmarkolászni.
Főbekólintani, kiebrudalni, megnáspángolni, elegyebugyálni, kitéglázni.
Civakodni, hajbakapni, odasózni, besavanyítani, megugratni.
Megaprítani, falhoz mázolni, kirúgni, felrúgni és értekezni stb.
Íme tehát a magyar nyelv kitesz még az arabson is,
mert a harc fogalmát százféleképpen tudja kifejezni.
S mondja aztán valaki, hogy a magyar nyelv nem elég gazdag.
JÓKAI MÓR
|
Nagy magyar életszótár - 16. |
|
|
|
MAGYAR EMBERÉLET SZÓTÁR
|
Írta: Jenő
|
N A G Y J E N C I K L O P É D I A - XXI.
MAGYAR ÉLETMINŐSÉG VIZSGÁLÓ ABC
Pokol vagy meny - boldog vagy boldogtalan
Nagy Életszótár csírák: címszógyűjtés/vázlat – 16.
361.
FÜGGETLEN NYUGALOM
Gyóni Géza:
ARANYRÓL EMLÉKEZEM
Milyen csöpp volt, amire vágyott: »Egy kis független nyugalom«, - S a vámpirlelkű uzsorások Azt sem adták meg, csak a sirhalom.
Nyűtt asztalnál szőtte-szőtte Végszámra a legenda-selymet, - S koldus-magának kimenőre Egy köpenyegre alig-alig tellett.
Dámák és főurak sora Ült nála királyi ebédhez, - S tőle nem kérdezték soha: Hogy éhes-e és vajjon mire éhes?
Pedig éhes volt, ó de éhes Ama »független nyugalomra«, Melyben méltó dalt nagy szivéhez Még olyan sokat dalolhatott volna.
Fáradt testét, kopott kabátját, Mikor feltünt a szögleten, Vámpir-Krőzusok megcsodálták S azt mondták: mily nagy s mily igénytelen.
Azt mondták: - Ó mily szerény; Bár volna sok ily nagyunk, Ki tűri, hogy nagy szellemén Mi tornyos arany-garmadát rakunk.
- Bár volna sok ilyen kebel, Ki sose kér, csak ád, csak ád; És ajkán még panasz se kel, Mikor kiszivjuk szivét és agyát...
(1917. III. 30.)
362
MANIFESZT ÉS LÁTENS SZEREP
Az iskolarendszer ma konzerválja,
sőt erősíti a társadalmi különbségeket -
ez kontraproduktívnak mondható,
vagy csak beteljesíti titkos küldetését?
363.
TŰZ VAN, BABÁM!
Az - a talán egyetlen – szerencsétlen flótás,
aki nem lopott el a tombola nyereményekből,
pont az bukik le, amikor más helyett visszavinné,
mert addigra már valaki felkapcsolja a villanyt
(és őt sújtja a cinkosan lopó, dolgozó nép megvetése)
364.
HÁNY LÁB
Az ember két lábra állt,
egy lábon is tud egy ideig, de ez csak "fél láb",
három lábon még biztosabb: pl. bottal, mankóval.
A kisgyerek négykézláb – a beteg járókerettel…
Az állatok zöme a földön maradt
a négy, sőt több lábnál...
365.
A TÁNC
Csak egy tánc?
Mármint a páros tánc,
Amikor egy legény/egy leány
Mint egy „próbaházasság” –
Érintés, illat, összhang.
Közeli szemkontaktus,
Összeilleszkedés.
Udvariasság stb.
Nem kell a sok beszéd,
Hogy levedd a lábáról…
(Sok beszéd, sok hazugság)
366.
NEGATÍV TÖRTÉNELMI REKORD
Melyik politikai rendszernek volt a legtöbb áldozata,
mióta a világ világ, amire az emberiség emlékszik?
Jó eséllyel pályázik erre a címre a kommunizmus,
hisz a XX. században már sokmilliárd ember élt a Földön,
s csak a halálos áldozatok százmilliós nagyságrendűek,
hát még a millió szenvedés, kínzás, megalázás, jogfosztás,
deportálás, terror, agymosás, meggyalázás, rombolás,
lélekölés, vandalizmus, megcsonkítás, kegyetlenkedés...
De az ún. művelt, felvilágosult stb. Nyugat is jól áll,
ha csak a gyarmatosítási népirtásokat összegezzük,
s nem számolunk az állandó bel- és külháborúkkal,
az inkvizíció, a kapitalizálódás, az abortusz hullahegyeivel…
367.
REJTÉLYES TÖBBLET
Több szem többet lát - kollektív bölcsesség.
Családi kupaktanács, vének tanácsa stb.
Több ember lefelé húzza egymást -
kollektív balgaság, tömeglélektan.
Amikor a külön Jézust éltetők
tömegben Barabást kiáltanak….
368.
NAPI IMA
Add Uram,
hogy belenyugodjak
a megváltoztathatatlanba,
add Uram,
hogy megtegyem azt,
ami rajtam múlik,
s adj elég bölcsességet,
hogy e két esetet mindig,
újból és újból
meg tudjam különböztetni egymástól...
369.
SZISZIFOSZ
Arra vagy kárhoztatva,
hogy minden nap felgörgess egy kősziklát a hegyre,
majd tehetetlenül végignézd, hogy gurul vissza a völgybe,
s ennek a hiábavaló erőfeszítésnek soha sincs vége...
370.
ÖNHIBÁTLAN
Azért csúfolnak
a leggonoszabban és legkitartóbban,
amiről azután tényleg a legkevésbé tehetsz:
testi hibáért, beszédhibáért, betegségért,
vagy szüleid szegénységéért, származásáért...
371.
VILÁGVÉG
Mintha csak egy nap lenne a világ,
úgy tékozlunk és élősködünk a jövőn -
utánunk a vízözön?
A jelent nem kölcsön kaptuk utódainktól?
372.
PISI ÉS KAKI
Az embereket
vagy nem nevelik szobatisztaságra,
vagy szégyellik, ha inkontinensek lesznek:
letagadják és inkább nem mennek el otthonról,
bezárkóznak és búnak eresztik fejüket.
373.
JÓ KEZDET FÉL SIKER
Ha csak kicsit célzol mellé,
A célnál ez már óriási eltérés lesz
Ha rossz irányba indulsz,
Pláne: ha ellenkező felé,
Akkor minél sebesebben mész,
Annál messzebb távolodsz a céltól
374.
MEGVÁLTÁS
Ha elrabolnak
És pénzt vagy életet alapon
Váltságdíjat követelnek érted,
Kik és mennyit gyűjtenének?
Vagy kérnéd, ne hagyják zsarolni magukat...
375.
ÉRTÉKBECSLÉS
Mennyit ér egy pohár víz a sivatagban?
Mennyit ér az édesvíz a tengeren,
Az ott hányódó tutajon?
Mennyit ér meg nekünk,
Hogy életben maradjunk?
376.
SZEMÉLYI KÍNZÓMESTER
Csak aki közelről és régóta ismer engem,
Az tudja, hogy mi az érzékeny pontom
És ráadásul: ha velem él,
s minden nap ki vagyok neki szolgáltatva…
Ráadásul: tőle pont az ellenkezőjét várom…
377.
TESTAMENTUM
Van élet a halál után
Ez például túlél engem.
A végakaratom, a végrendeletem,
Ha nem semmisítik meg,
Ha nem hamisítják meg,
Ha tiszteletben tartják stb.
378.
TÁRSADALMI JÁTÉKSZABÁLYOK
Alkotmány – törvény – törvényerejű rendelet
Irányelv, rendelet, házirend és utasítás, rendelkezés
Szabály, előírás - értelmezés és alkalmazás
Írott és íratlan játékszabályok
Jog, erkölcs, illem, etikett
Szokásjogszabályok - diplomáciai protokoll
Használati utasítások – szakmai protokoll
Stb.
379.
CSALÁDÁLLAM
Törvényhozás – kormány – igazságszolgáltatás
A hatalmi ágak meg nem osztása
Családi kupaktanács – vétójog
Gerontokrácia –arisztokrácia – demokrácia
Rögtönítélőszék – büntetés végrehajtás
Családfő és pénzügyminiszter
Íratlan házirend – rendőrség - besúgók
380.
NEM VERBÁLIS
Zene, képzőművészet, tánc
Ami elvileg kimondhatatlan
Ami verbálisan kifejezhetetlen
Nem verbális kommunikáció
Mimika - pantomim és gesztikuláció
Nem artikulált, extatikus hangok.
Instrumentális zene – vox humana
Hang: súly, szín, erő, magasság, köz
STB.
381.
BÜNTETÉS
Mi a büntetés
és mi nem az, csak hasonló?
Miben más, mint akármilyen bántás,
hátrányokozás, kínzás vagy megalázás stb.?
Milyen viszonyban kell lennie a két félnek?
Ki kit, mikor, mivel, hogyan büntethet?
A szülő, a tanító, a főnök, a (sport)bíró…
382.
ISTEN NEM VER BOTTAL?!
Akit nem ér el a földi igazságszolgáltatás,
az erkölcsbíróság, a közvélemény büntetése stb.
Az nem ússza meg, amit elkövetett, elmulasztott,
de folyamatosan lelkiismerete kínpadjára lesz vonva?
És ha nincs lelkiismerete, vagy elaltatta…?
Az miként/másként kapja ezt vissza?
A népmesékben biztos.
Azok pedig igazak.
383.
TEST ÉS LÉLEK
A fizikai bántalomnak rögtön nyoma
És akár jogi következménye is lehet,
De meddig halmozódhat, és mikor tudódhat ki
Ha sértegetve és megalázva kínzod kisgyereked.
A pofonban sem a „fizikai fájdalom” a legrosszabb.
384.
EGY GYÖNGÉD LELKŰ GRÓFNŐHÖZ
Irtózik már a vértől, drága grófnő? És unja a panaszt? A sirokon már harmadévi fű nő S meg mindig ás a sirásó paraszt.
Irtózik már a vértől? És unja a panaszt?
Gyémánt-függős kis gyöngykagyló-füleknek A jajszó csúf zene.
Csak lágy szonáta altatná a lelket! És hárfák halk pengése kellene. Gyémánt-függős füleknek A jajszó csúf zene.
Függönyt, függönyt a rémült ablakokra! Az utca csupa sár. Tetőig véres tetemmel rakodva Nyargal ott künn a halottas batár.
Függönyt az ablakokra: Az utca csupa sár.
Nemes illatszert is kell szórni szerte: Oly vérszagú a lég.
Álmodva dőlni a lágy kerevetre Tömjénszag nélkül lehetne-e még? Illatszert is kell szórni: Oly vérszagú a lég...
Szent irtózása meghat, drága grófnő, S tán könnyre is fakaszt, Ha én vagyok a párisi szabónő - S nem csak egyszerű falusi paraszt;
Szent irtózása meghat. S tán könnyre is fakaszt.
De, Istenemre, mindenki irtózhat, Grófnő, csak nem kegyed:
Mikor pusztitón egymásra taposnak Egymásra hajszolt, vérző emberek. Ó, mindenki irtózhat, Grófnő, csak nem kegyed!
Mert hol volnának mind a drága prémek, Fűszeres illatok, - Ha vére árán is nem szerezné meg Méltóságtoknak az a sok halott?
Hol volnának a prémek, Fűszeres illatok!
S a gyémánt függők, brilliáns nyakékek, Habos selyem-csudák Öt világrészben hová rejtőznének, Ha nem küldnének értük katonát? Hol volnának az ékek, S habos selyem-csodák?
Hol volna mind-mind a szentséges pompa Prém és lágy kerevet, Ha nem kelnének értük bús birokra, És vér nem folyna olykor viz helyett? Hol volna mind a pompa, Prém és lágy kerevet?
Dolgozni kéne akkor, drága grófnő, És sülni a napon! Mert nem szállitna párisi szabónő, S nem szállna sült galamb az ablakon. Dolgozni kéne, grófnő, És sülni a napon.
Dolgozni, drága grófnő, ugye inkább Rémitő gondolat?
Ó, gyöngéd lélek, miért irtózik hát, Mikor sebet lát s könnyes arcokat? Dolgozni: ugye inkább Rémitő gondolat?
Hervasztni halvány, selyem-pólyás testét, Ez ékszeres babát, Melynek játékot hoznak csak az esték S gyönyört gyöngyöznek csak az éjszakák. Hervasztni halvány testét Ez ékszeres babát!
Ó, akkor bizony - mint egy parasztlánynak, Ki dolgos és kemény - Rubintok helyett pipacsok nyilnának A szőke grófnő lágyfürtös fején. Mint egy parasztlánynak, Ki dolgos és kemény.
S valahol, akkor, mint Meseországban, Megérné majd a föld: Égi harmattól s nemcsak véres ágyban Szökne kalászba a tavaszi zöld. Akkor Meseországban Megérné majd a föld!
Gyóni Géza:
(Krasznojarszk, 1917. jún. 1.)
|
|
|