N A G Y  J E N C I K L O P É D I A

EUGÉNIUSZ NAGY TESTAMENTUMA III.

SZELLEMI HIVATÁS, POKOLJÁRÁS ÉS ÁRULÁS

Szabad ötleteim jegyzéke, Solymárvölgy, XXI.

Petőfi Sándor

SZÍNÉSZDAL

Minden müvészetek

Fején a korona:

A mi művészetünk,

Ellen ki mondana?

Mi szép, mi szép, mi szép

A mi föladatunk!

Legyünk büszkék reá,

Hogy színészek vagyunk.

Csak árny, amit teremt

A költőképzelet;

Mi adjuk meg neki

A lelket, életet.

Mi szép, mi szép, mi szép

A mi föladatunk!

Legyünk büszkék reá,

Hogy színészek vagyunk.

Miénk a hatalom

Az emberszív felett:

Idézni egyaránt

Mosolyt vagy könnyeket.

Mi szép, mi szép, mi szép

A mi föladatunk!

Legyünk büszkék reá,

Hogy színészek vagyunk.

Apostolok vagyunk

Az erkölcs mezején.

Apostoli szavunk

Téged kiált: erény!

Mi szép, mi szép, mi szép

A mi föladatunk!

Legyünk büszkék reá,

Hogy színészek vagyunk.

De amit színpadon

A népnek hirdetünk,

Ne hazudtolja meg

A cselekedetünk.

Ha meg nem tesszük azt,

Ami föladatunk:

Akkor gyalázat ránk,

Szinészek nem vagyunk!

Pest, 1844. szeptember

SZELLEMI HIVATÁSOK

Szerepek, feladatok, dolgok – ars poeticák

I. Jót s jól, ebben áll a nagy titok – s nekünk csak a legjobb elég jó

II. Mint a gyermek és a részeg: mi is csakis a – teljes – igazat mondjuk

III. Ha borban az igazság, akkor bort prédikálunk és bort is iszunk

IV. Ha egy bolond százat, egy bölcs ember hány százezret csinálhat?

V. Nem vagyunk csalhatatlanok, de a tévedés lehetőségét minimalizáljuk

VI. A meggyőződésünk szent és azt soha, de soha nem rejtjük véka alá

VII. Nem nyughatunk, amíg a szellem napsugara nem süt be minden ablakon

VIII. Igyekszünk jó papok módján holtig tanulni - a saját hibáinkból is!

IX. A szólás, a sajtó, a kutatás és tanítás szabadságáért küzdj mindhalálig

X. Figyeljük: mikor van ideje a láblógatásnak, s mikor a tengerátúszásnak

XI. Sportemberek vagyunk, akik jó példát mutatva törnek új és új csúcsokra

XII. Kiváló egyéni teljesítménnyel olykor egész népünkben tartjuk a lelket

I. Felállunk katedrára-szószékre, de csak akkor, ha van mondanivalónk

II. A nálunk jobbat őszintén és melegen ajánljuk magunk helyett

III. Az igazság bajnoka a hamisság és hazugság előtt nem kapitulálhat

IV. Igyekszünk mindent minél egyszerűbben-közérthetőbben kifejezni

V. Nyilvános működésünk nem befolyásolja: kitüntetnek-lecsuknak érte…

VI. A ránk bízott vagy tudomásunkra jutott titkokat bizton megőrizzük

VII. Nem lehetnek olyan titkaink, amivel mi magunk zsarolhatók lennénk

VIII. Nemcsak bringázunk, de előnyeit propagáljuk – lehetőségéért akciózunk

IX. Harag és részrehajlás nélkül ítélkezünk az arab és zsidó terrorizmuson

X. Szavainkra – nyitott könyv – életünk és szenvedésünk az aranyfedezet

XI. Sors, nyiss nekünk teret, hadd tehessünk az emberiségért valamit…!

XII. Nem baj, ha más orozza el dicsőségünk, ha a hazánk jó úton halad

I. Alkotva hassunk és gyarapítsunk, s kishazánk-nagyvilágunk fényre derül

II. Segítsünk az embereknek, hogy fölös erőfeszítés helyett ésszel éljenek

III. A közért saját bőrünket visszük vásárra, akár polgári engedetlenséggel!

IV. Ötletes-hatásos eszközöket találunk ki elhallgatások kihangosítására

V. Hozzásegítjük a rászorulókat érdekeik felismerésére s érvényesítésére

VI. Tűzoltók vagyunk: örök készenlétben, de nem keresve az éles bevetést

VII. Katonák vagyunk: gyakorlatozva, hadra foghatóan, de békére törekedve

VIII. Vészhelyzetben otthagyjuk az elefántcsonttornyot: mentjük az embert

IX. Nem hagyjuk magunkat piti csetepatékba, álügyekbe stb. belerángatni

X. Cerberusokkal őriztetjük „áldott magánosságunkat” (Csokonai V. Mihály)

XI. Szellemi párbajképes bátor Dávidok legyünk a Gonoszság Góliátjai ellen

XII. Hetvenhét nyelven kell értenünk: a gyerekén, a melósén, a cigányokén…

I. A mi Noé bárkánkon van a holnap hőse, röhöghetnek az építőre-evezősre

II. Szertelenül megmámorosodunk – szellemi élvezetekben tobzódunk

III. Gondolunk nem egy merészet s nagyot és rátesszük egész életünket!

IV. Ha Isten velünk és bennünk, el tudjuk viselni az aljas rágalmakat is

V. Tudunk visszhangtalanságban is működni, de keressük a szigorú kritikát

VI. Százszemű Árgusként figyeljük, hol esik csorba az ember méltóságán

VII. Akkor is vetünk és gondozunk, ha nincs esélyünk az aratás megélésére

VIII. Őrizzük és védjük a régi jót- kockázatosan kutatjuk a hiányzó újat

IX. A testi és lelki bajokra kitalált „szerekkel” önmagunkon kísérletezünk

X. Egész népünket próbáljuk népfőiskolai fokon igazra-szépre-jóra tanítani

XI. Plusz talentumaink nemessége minket minél több visszaadására kötelez

XII. Összerakjuk a széttörött egészeket: pl. reált-humánt, népiest-urbánust

I. Egyesítjük, egybeláttatjuk a szembeállított részeket: pl. testet-lelket

II. A csendes többség, az elnyomott-elnémított kisebbség hangjai vagyunk

III. Beszélünk és írunk a dadogós Mózes és az analfabéta Tiborcok helyett

IV. Alázattal, de egyben kritikán átszűrve fogalmazunk meg jogos igényeket

V. Lehetővé tesszük, hogy embertársaink tényleg szabadon dönthessenek

VI. Tudjuk, mikor az a tőlünk telhető legtöbb, ha tüntetően hallgatunk

VII. Közkinccsé tesszük tudásunkat a szarból aranycsinálás alkímiájáról

VIII. Megtanítjuk s ráneveljük gyermekünket, hogy értékelje egészségét

IX. Ritkán szólunk, de akkor átgondolton-megfontoltan: annak súlya van

X. Nagyobb erővel keressük tételeink, állításaink cáfolatát mint igazolását

XI. Törekszünk a megmérettetésre: gördülj fel függöny, ítéljen a publikum

XII. Megakarjuk s így megtudjuk különböztetni a hízelgő-fizetett tapsolókat

I. Mint a vadász, oly türelemmel ülünk felajzott íjjal, s várunk az ihletre

II. A mi esetleges pálfordulásaink hitelét az adja, hogy rosszabbul járunk

III. Ha kitiltanak az iskolából, kimégy a piacokra tudás-szülésnél bábáskodni

IV. Hipnotikus erő sugárzik belőlünk: itt állunk és nem tehetünk másként…!

V. Szellemi cirkuszművészként végzünk halálugrásokat s bűvészmutatványt

VI. Egyszemélyes intézményként működj mint gondolkodó, író és kiadó stb.

VII. Minket senki nem nevezett ki és így senki nem is válthat le posztunkról

VIII. Költői szabadsággal alkothatsz: szabad lélek-szellem tehet csuda dolgot

IX. Csak az isten áll felettünk, mástól nem kell szólás-engedélyt kérnünk

X. Nem rettent minket a szabadság, felelünk minden szavunkért-képünkért

XI. Nem vállalunk néma cinkosságot semmilyen elnyomorító rendszerrel

XII. Ha kell, börtönbe megyünk, hogy hitelesen tudósíthassunk az alvilágból

XIII. Kifigurázzuk a mártírkodót, de ha dudások akarunk lenni, pokolra kell…

I. Nem foghatják be pörös szánkat: se korbáccsal, se mézesmadzaggal

II. Itt és most akarj jelen lenni, de tudj külső-belső emigrációba vonulni

III. Éppen annyira akarunk valamiről mindent, mint mindenről valamit tudni

IV. Az evangélium potenciális apostolait az egyszerű halászok közt keressük

V. Fakó teóriát, poros könyveket tűzre dobunk a lét aranyló zöldje láttán

VI. Tudjuk, hogy mit tudunk és hogyan, de még inkább azt, amit nem tudunk

VII. Tudjuk, hogy mit érdemes tudni és mi az, amit felesleges, sőt káros

VIII. Ha barbár invázió fenyegeti kultúránkat, szellemi védegyletben küzdünk

IX. Hangyaszorgalommal rakjuk le, amit agyunk az ihletett órákban teremt

X. Minden művünk sikerének próbaköve: előmozdítja-e a köz boldogságát

XI. Tisztában vagy a szellem hatalmával: csak jó ügy értelmi szerzője légy

XII. Anyafarkasként küzdj gyenge gyerekre támadó ordas eszmék ellen!

I. Sosem vaklármázunk, ezért figyel oda mindenki, ha „farkas!”-t kiáltunk

II. Leromboljuk a hamis mítoszokat, megelőzve a – szellemi – népirtásokat

III. Nem vagyunk önsanyargatók, de kenyérféltésből nem engedünk a 48-ból

IV. Bevalljuk, ha nem tudunk segíteni, de legalább nem ártunk senkinek…

V. Nekünk előbbrevaló a beteg ember érdeke mint „a mundér becsülete”

VI. Szerényen elismerjük, hogy a Természet gyógyít – mi akadályt hárítunk

VII. Agy- vagy szívműtétnél sem hisszük magunkat élet és halál urának

VIII. Tudatában vagyunk, milyen végzetes következménye van tévedésünknek

IX. Naprakész szakmai tudással és formát időzítve vágunk bele a feladatba

X. Kollektív bölcsen tartunk konzíliumot a beteg társadalom felett

XI. Időt nem kímélve gondosan, sok feltevést tesztelve diagnosztizálunk

XII. Tudásunkat sosem méregkeverésre, de gyógykúra kiötlésére használjuk