Áruló írástudók, pénzemberek, politikusok - 6. |
|
|
|
Írta: Jenő
|
2013. május 07. kedd, 11:53 |
ÉLETMINŐSÉG VIZSGÁLÓDÁSOK XXI.
POKOLVÍZIÓ: SZELLEM, PÉNZ, POLITIKA
A HATALOM ROMLÁSA – NAGY JENCIKLOPÉDIA
Áruló írástudók, pénzemberek, politikusok - 6.
A legszebb hivatás
avagy a leghitványabb mesterség!?
Mécs László
ÍRÁSTUDÓK KÖZÖTT
Ott ültek mind a templom csarnokában. A Gondolat csodás pengéje fénylett: a Bibliát cserezték, teregették, hogy új köntöst szabhassanak a népnek.
(A Bibliát Isten takarta ránk rég, hogy a mindenség árva vándorának az Embernek didergő lelke szabjon évezredenként új köntöst belőle...)
Ott ültek mind acsarkodón, sötéten utálták egymást és véresre marták, szívük helyén vad viperák nyüzsögtek, kígyók sziszegtek szavaik zenéjén.
... Ekkor belépett szőkén és fehéren... Fiatal testén fénylett a ruhája: pedig paraszti kézzel, szeretetből szőtték falusi föld-illatú évek...
Csak gyermek-módra szólt, de megmutatta: úgy elszabdalták Izrael ruháját, hogy koldusként áll népek lakzijában... S álmélkodónak mind a bölcsességén...
Csak álmélkodtak... Korhadt kor vezéri. A nép aludt még bamba ájulatban, mint barázdátlan márciusi föld... Nem tudta, hogy mag-éhes, mert aludt még...
- Lassan kiment a vének csarnokából - A föld már ébredt... kínok, vágyak, bűnök s a nyugtalanság új éles ekéje éhes barázdát vágtak a világba...
Ő ment fehéren magvetéssel neki az ismeretlen századoknak... Ő ment elül... Korok konkolyhintői sötét falkában loholtak utána...
(Vigasztaló, 1927)
*
Miközben megkerüli,
úgy tesz mintha megválaszolná a kérdést,
vagy „bebizonyítja” a kérdésről,
hogy naiv, értelmetlen, buta, „gyerekes” stb.
*
Rosszul feltett kérdést ültet az agyadba,
hogy azon rágódj és kérőddzél holtodig,
álproblémák megoldására pazarold el
igencsak véges szellemi energiáid
*
1984 előtti és utáni történelmet
monopolhelyzetből, hatalom védte biztonságban,
a megrendelő igényére naprakészen átírok, hamisítok, törlök…
*
A gondnokságomra bízott kis- és nagykorúakat
szellemileg leépítem, lelkileg és anyagilag is kifosztom,
mindörökre személyem vagy „izmusom” rabjává teszem!
*
Kocsmai filozófus
Átvitt értelemben is
„messziről jött emberként”
szabados fantáziával jó nagyokat mond,
úgysem tudnak utánajárni, úgysem tudják ellenőrizni, cáfolni
*
Annyit agyaskodok-okoskodok,
hogy nemcsak saját magamat,
de még a rám jó példaként tekintőket is
sikerül „eltétleníteni”, passzivitásra kárhoztatni
*
Sokat segítesz
minden idők legrosszabb kormányainak,
hogy minél több embert minél tovább és jobban
hitegessenek, csapjanak be, verjenek át, fosszanak ki
*
Csak képes beszédben szólok hozzá:
értse-értelmezze, ahogy akarja –
én azért elmondtam a magamét,
s ezzel fel is mentettem a lelkem…
*
Életműtlen
Isteni tökélyre törekedve
perfekcionizmusára büszke:
sokkal többet radírozna
mint amennyit egyáltalán leír…
*
Teljesen elégedett,
ha rájött egy igazságra, feltalált valamit,
de egy lépést sem hajlandó tenni azért,
hogy ez valaha is közkincs is legyen…
*
Ha nem lehetek az írók fejedelme,
akkor lesz a fejedelmek bértollnoka
*
Álobjektív
Értékválasztásom elrejtve elhitetetem:
mintha a makacs, vitathatatlan tényekből
bármi vagy pont ez az egy dolog „következ(het)ne”…
*
Előfeltevései elhallgatásával
vagy elbagatellizálásával
álobjektív légkört teremt
maga és kijelentései, teóriái körül
*
Vagy azt hirdetem és tanítom:
egy a lehetséges igaz történelemírás,
vagy éppen ellenkezőleg, azt vallom,
hogy ahány ember, annyi a történelmi igazság
*
Buzgó magándetektívként
mint megbízóm meghosszabbított karja
háborgatom magánéleted szent békéjét,
kiszimatolom lelki várad, véderőd gyengéidet!
*
Impresszionista kritikámban
nekem a bírálandó Mű csak ürügy
magam exhibicionista mutogatására,
saját fényezésemre és legendám építésére
*
Erkölcsi döntőbíróként
csak az egyik fele(sége)t hallgatja meg,
s ennek alapján hozza meg
megfellebbezhetetlen elmarasztalását
*
A német nyelvtan és filozófia szellemével
megerőszakolom, elsorvasztom a magyart –
azt nem honosítva, ezt nem megtermékenyítve/megújítva…
*
Ha már elvesztettem illúzióimat,
egy héten belül
- hamar megfejtett álnéven -
pro és kontra több cikket is írok…
*
Az outsider
s magát nyilvánosan védeni nem tudó
régészt, történészt, teológust stb. stb.
személyeskedéssel, diliflepnizéssel
tenném de jure- de facto párbajképtelenné…
*
Éhenkórász zsurnaliszta
Az egyik potyakajás és -piás
sajtótájékoztatóról a másokra jár,
hogy azután a cégek közleményét
leadja mint saját tudósítását…
*
Nem mindig tolakodó,
nem mindig magát tolja előtérbe –
egy szerepet a végső esetben sem vállalna:
a névtelen hősét
*
Echo
Ha nincs azonnali és pozitív visszhang,
akkor megsértődve kvietálok és pecázni járok
*
Ha nem is tudom, de mindig teszem:
öncenzúrával már előre kiherélem művem
*
Földhözragadt
Nincs szívem kidobni a léghajómból
„lenyűgöző” tudásom lehúzó ballasztját
*
Szemérmetlenül, szégyentelenül
nagy nyilvánosság előtt követ el lelki maszturbációt
*
Segítőkész önkéntes házimunkásként
az utcára teregetem ki konkurenciám szennyesét
*
Addig
bátran, leleményesen, elszántan nyomozok egy ügyben,
amíg be nem szól a lap főszerkesztője: ez tabu cég, ez tabu párt
*
Ha már a nemzethalált jósolta,
nem szeretne tévedni:rontaná boltját –
most már fut a pénze, szavahihetősége után
*
A lelki hadviselés fegyvereiben
szárazon tartom a puskaport, és imádkozom:
a rosszisten tegye indiszponálttá a riválisom…
*
Elpazaroltam mindenem,
amiről számot kéne adnom –
de a másnak is tanulságos
nyílt meggyónás helyett
csak lapulok…
*
A templomot szatócsbolttá,
a kultúrházat rossz kocsmává,
a színházat operetté, musical-lé,
a könyvtárat meg videotékává züllesztem.
*
Örökifjúságot ígérek –
de csak infantilizállak,
nem engedlek felnőni,
kamaszkorod fixálom, hibernállak…
*
Olyan bölcs rabbi vagy guru vagyok,
aki minden kérdésre rögtön tudja a helyes választ
*
Receptfelíró automataként
már nem is hisz benne,
hogy az - egész - embert gyógyítja:
csak megkopasztani vagy lerázni akarja
*
Megalkuvásaiba belecsömörlött
nagyöreg „bölcsként”,
mások tiszta hitébe rendőrcsizmával és lóval
cinikusan beletapos…
*
A virágvasárnapi bevonulás, hozsannázás stb.
nekem,
korbácsütés, leköpködés és megalázó Golgota kereszt
neked
*
Kapa-kaszakerülő
A tudás édes gyümölcsét élvezném,
ezzel szívesen hencegnék is fűnek-fának:
de a keserű gyökér és a napi kapálás stb. már nem kell
*
Magam is úgy látom s láttatom, hogy
a király nem meztelen,
sőt: a legeslegszebb ruha van rajta…
*
Figyelemelterelő kis bűnöket találok ki:
és teátrálisan nagy bűnbánatot gyakorlok-gyakoroltatok
*
Fő, hogy a rendőrségnek
jó legyen a statisztikai mutatója,
egy-két beáldozott kis halat elfogok,
s ezt azután jó nagy dobra verem…
*
Tudom:
kitől függ kinevezésem
és a cég pénze, meg az enyém -
napi politikai kurzust kiszolgálva
szelektíven üldözöm a bűnösöket
*
Életfogytiglan és rendszeresen
az én drága lelki segélyemre szorulóvá teszlek
*
„Szerelem”
címszó alatt
csábítási trükkökről és női praktikákról
vagy csak gyötrelmekről, sötét vermekről,
és zsákbamacskáról írok…
*
Kiskegyed
Mint a női magazin főnöke
cerberusként ügyelek rá,
nemhogy a halál témáját,
de még magát a szót se érintsék
*
Mindig csak utalok,
célozgatok és sejtelmeskedek –
soha egy határozott, egy végleges és férfias
Igen vagy Nem!?
*
Olyan vagyok, mint Karinthy
matekot korrepetáló apukája,
én sem értem azt, amit tanítani akarok –
de a gyereket vágom pofon
*
Mivel
még magadat sem sikerült meggyőznöd
szilárdnak mutatott elveid igazáról,
ezért
szinte üldözöd az embertársaidat, hogy győzködd őket
*
Mindentől
ironikus távolságot tartok,
mindentől elhatárolódok,
különféle szerepekben bujkálok,
még tegnapi magammal sem vállalok azonosságot!
*
Komolyzenei kritikáimat
főleg a bennfenteseknek írom –
engem az egy cseppet sem zavar,
hogy a közszolgálati rádióban beszélek…
*
Dezertőr
alakulatától elszökik; megszökik, megfutamodik;
valamely ügyet, pártot gyávaságból vagy érdekből cserbenhagy
*
Bölcsnek gondolt hallgatásod igazából cinkos bűnpártolás
*
„Tévesztve” játszom
a hálás nagypapa szerepét -
az apai betöltetlen marad,
a gyerek apai szigor nélkül nő fel
*
Önismeretemre jellemző, hogy
fél lábbal is jelentkezem Tarzannak
és balhézok, ha nem kellek –
de fogyatékos diákom is erre biztatom….
*
Az iskolám fennmaradása érdekében
akkor is felveszlek, ha tudom:
nem erre a pályára születtél,
s talán örökre boldogtalan leszel…
*
Paternalista
tervközgazdászként és politikusként
majd én eldöntöm, mire lesz szüksége a jónépnek
*
Úgy tesz
mint aki nincs tisztában elemi fogalmakkal:
összekeveri például a kultúrát a civilizációval,
az erkölcsöt az etikával és a többi, és a többi…
*
„Progresszív”
Ott is fejlődést akar láttatni,
ahol ennek nincs értelme,
vagy ahol a változásban
több veszteség, mint nyereség van
*
A szabadidődben
operett-dalokkal végleg elfeledtetném veled
az állandósult kényszermunkatábori élet
elviselhetetlen, lelkifogyatékosító szenvedéseit.
*
Drága utaztató
Olcsó szellemi kábítószerekkel
repítelek új s újabb mesterséges paradicsomokba
*
Gyereket beszélek a hasadba,
elhitetem veled, hogy isten vagy.
De akkor már hiába keresel,
amikor rádzuhan a rideg valóság…
*
Az ügyeletes bebeszélőként
elhitetem veled, hogy ne aggódj:
ügyedet jól képviselik és neked nincs semmi dolgod…
Nincs ma már szükség se aktív, se passzív rezisztenciára!
*
Kevés tudásmorzsád
feldicsérem, megcsodálom,
hogy ne is akarj
jobban, többet, egészen tudni…
*
Írott-íratlan
elemi munkaköri kötelességem teljesítéséért is
már jutalmat, kitüntetést, címet-rangot,
de legalábbis nyilvános hátbeveregetést várok…
*
Amit már nem érek fel ésszel és szívvel, az idegesít:
megsemmisítem a művet, ellehetetlenítem az alkotót
*
Nem a Gulágra,
vagy a Szilencium belső önemésztésére,
de amerikai egyetemekre „száműztek” vendégprofesszornak,
ezt adom elő az én nagy szenvedéstörténetemnek, passiómak…
*
Olyan - kocsmádban a legjobb - filozófus vagy,
aki amatőr focitudására és gulyáslevesére a legbüszkébb
*
Idejekorán kényszerpályára, vakvágányra teszem
a szellemi „vak”, kiszolgáltatott, önbeskatulyázó serdülőket…
*
Ex cathedra
ledarálom megírt régi előadásom,
majd ügyesen kibújok az aktuális kérdések/kérdezők elől
*
Pár bemondás, aranyköpés, szlogen, szójáték
- mindössze ennyi a titokba tartott ígért életmű,
sehol a várt maradandó Nagy Főmű?
(esetleg egy Balzac-féle „Ismeretlen remekmű”)
*
A mindenkori minimális elvárásnak
éppenhogy, de megfelelek:
kis súgással felmondom
az aznapi bemagolt leckét!
Így szereztem nem is egy diplomát…
*
Nem akárki,
de egyenesen Isten nevében
tartom paternalista gyámkodás alatt
az egyre inkább már csak bennem hívő birkanyájam
*
Embert akarok teremteni vagy gyártani,
de a végén csak egy Frankenstein lesz belőle
*
Mindig „éppenhogycsak”
koncertezhettél, publikálhattál?
De azért valahogy mindig éppen
az iratlan határon belülre lavíroztál –
holt tűrtek, hol támogattak,
de istenigazából sohasem tiltottak!
*
Teleharsogta a világsajtót: ha pár havi szilencium sújtotta,
de szalmaszálat se nyújtott az akkor teljesen elnémítottaknak
*
Álmomból felkeltve is magasröptű magyarázatot adok
Hiroshima, Nagasaki és Drezda stb. indokolt lebombázására
*
Már havi 200 fixért viccesen beléd szuggerálom:
te az éhbérnek is örülj, verd a segged a földhöz…
*
A tolmács alázatos, bár kreatív szolgálata helyett
szerepet tévesztve te akarsz az esemény főszereplője lenni
*
A politikai, gazdasági vagy szellemi gyarmatosítás
naprakész ideológiáját gyártja, buherálja „fusiban”
*
Elhallgatja a bajok öntevékeny megelőzési lehetőségét
hogy anyagilag-szellemileg ő profitáljon annak kezeléséből
*
Ha….
Forradalmár-szabadságharcos, vagy tüntető-tiltakozó lenne
ha a nagyasszony, vagy a kisasszony ezt neki is megengedné.
*
Tanítványaidat arra használod, hogy képeid fessék,
vagy a már készekből újabb másolatokat készítsenek
*
Ha rossz kritikát kap műve az ős-zseni pályatárstól,
az egyetlen jelentős alapítvány kurátoraként vág vissza
*
„Egy csónakban evezünk!” –
hirdetem én a fedélzetről a gályarab prédikátoroknak…
*
A „ki tudja milyen veszélyes”elsőgenerációs értelmiségit
nem avatom be az íratlan, de létfontos „játékszabályokba”
*
Fizetést és jutalmat nem azért kap, ami igazat mond,
hanem azért, amit cinkos bűnpártolással elhallgat…!
*
Babits Mihály: Jónás imája Hozzám már hűtlen lettek a szavak, vagy én lettem mint túláradt patak oly tétova céltalan parttalan s ugy hordom régi sok hiú szavam mint a tévelygő ár az elszakadt sövényt jelző karókat gátakat. Óh bár adna a Gazda patakom sodrának medret, biztos útakon vinni tenger felé, bár verseim csücskére Tőle volna szabva rim előre kész, s mely itt áll polcomon, szent Bibliája lenne verstanom, hogy ki mint Jónás, rest szolgája, hajdan bujkálva, később mint Jónás a Halban leszálltam a kinoknak eleven süket és forró sötétjébe, nem három napra, de három hóra, három évre vagy évszázadra, megtaláljam, mielőtt egy mégvakabb és örök Cethal szájában végkép eltünök, a régi hangot s, szavaim hibátlan hadsorba állván, mint Ő sugja, bátran szólhassak s mint rossz gégémből telik és ne fáradjak bele estelig vagy mig az égi és ninivei hatalmak engedik hogy beszéljek s meg ne haljak. |
LAST_UPDATED2 |
Áruló írástudók, pénzemberek, politikusok - 5. |
|
|
|
Írta: Jenő
|
2013. április 19. péntek, 12:48 |
ÉLETMINŐSÉG VIZSGÁLÓDÁSOK XXI.
POKOLVÍZIÓ: SZELLEM, PÉNZ, POLITIKA
A HATALOM ROMLÁSA – NAGY JENCIKLOPÉDIA
Áruló írástudók, pénzemberek, politikusok - 5.
A legszebb hivatás
avagy a leghitványabb mesterség!?
Mécs László:
Vád- és védőbeszéd
Én, Mécs, Isten szavának trombitája s mint költő, élő lelkiismeret: szétkürtölöm most minden égi tájra, hogy vannak züllött ifjú emberek, kikből nem lesz se szent, se honfi hős! S e fiúkért valaki felelős!
A kis királyfit rajongástul égve nagy mesterek védték a bűn elől, grófok, bárók s a pápa őszentsége is érdeklődött hogyléte felől – s ezekre nem vigyázott lelki csősz! E fiúkért valaki felelős!
E fiúknak nem volt gyerekszobájuk, hol mese-forrást rejtnek a zsaluk, lakásuk volt egy rossz szagú muszáj-lyuk, hol több család csókolt, pörölt, aludt! Vagy ólban nőttek s rájuk tőrt az ősz. E fiúkért valaki felelős!
Vagy műhelyekben, forgáccsal, csirizzel kavart habarcs volt álom-malterük. Az ételükben ember-jóság-ízzel nem találkoztak, bár az ég derűt szült, mert Istennel viselős! E fiúkért valaki felelős!
Pofozta őket mester, gazda, béres s rugdalta a kikent, kifent segéd: sokszor volt lelkük s hátuk alja véres, bőrük tetveknek vacsora s ebéd. A csontjuk vitriolos s nem velős. E fiúkért valaki felelős!
Csak ezt hallották mindég: „te gazember”, s ha többen voltak, akkor: „csőcselék”, irigy ebek a dús koncokkal szemben s a háborúban ágyútöltelék! Üvöltni kell, bár közhely, ismerős: e fiúkért valaki felelős!
Nem tudnak semmit ők a Bibliáról s hogy van Madách, Faust, lélek-asztagok! S csak annyit tudnak az Isten fiáról, hogy elítélt minden gaz gazdagot! Kinél szurony s arany van: az erős! E fiúkért valaki felelős!
Rothasztó testi-lelki rossz koszokból nem hámozta ki senki kincsüket s zenghet a jóság száz angyal-torokból, fülük az ég szavára már süket. Szívük gennyes, szemük nézése bősz. E fiúkért valaki felelős!
Ezeknek az lesz majd a messiásuk, ki forradalmat, pénzt és nőt ígér, a Múlt hulláján tánc lesz, kurjongatásuk világ-lángok között a Holdig ér. Jön a Halál, a mindent elnyelős: ítélet lesz s valaki felelős!
Forrás: Legyen világosság, 1933
*
Örökfogadalmas
Örök engedelmességi fogadalmat tett
minden felettes emberi Parancsnak,
éppen csak a nemzetét nem szolgálja –
neki nem a nép üdve a legfőbb törvény….
*
Fűzfapoézisem
- mint minden dilettánsé -
bőven hajt, bőven terem
bugyuta dalszöveget, csacska reklámverset,
kampányrigmusokat, hitbuzgalmi fohászokat…
*
Bolha és elefánt
Tizedrangú események
mára már egyedül maradt tanújaként
próbálok az utólag naggyá felfújt időre
több kötetre felhígítva visszaemlékezni…
*
Szemetelő
Egyik ötletét sem valósítja meg,
mindenbe csak éppen belekap,
nem inspiráló torzókat, töredékeket,
félkész műveket, vázlatot hagy maga után…
*
Kibúvósdi
Soha nem mondod
végérvényesnek a műved -
így kedvedre kimagyarázhatod,
ha valami nagy hibája maradt
*
Pygmalion
Annyira megtetszik saját alkotása,
hogy a talptól fülig szerelmes lesz bele
*
Beszűkítő
Hamis alternatívák csapdájába
csalogatom a gyanútlan szellemi kiskorút:
mintha például a szabadság és hűség
de facto vagy de jure kizárná egymást!
*
Bűnsegéd
Szakértelmemmel és kapcsolataimmal
segédkezet nyújtok
pótolhatatlan műkincsek
rablásához, kilopásához, értékesítéséhez…
*
Hitető
Szerencsejátékot propagál
az életrontó nyomorból kiemelkedni akarónak -
mert ott ugyan – általa mismásoltan - kicsik,
de legalább matematikailag egyenlők az esélyek
*
Öneláruló
Nomád értelmiségi voltál,
vagy szerettél volna lenni, egy csóró –
rózsadombi villád előtt most szolgálati kocsi,
azzal jársz nép közé?
*
Formál-logikus
Statikus világképű
A mérhetőség az isten
Ami nem mérhető, az nincs
A tudományok matematizálását fetisizáló
*
Uniformizáló
Az élet sokszínűségét fakó teóriákba gyömöszölő
Majd hatalomra törve és oda jutva tesz is érte,
hogy a világ egyre inkább falanszterekből álljon
*
Képfaragó
A láthatatlan Istenről
faragott képeket csinál, szobrot farigcsál,
ereklyét, bóvli kegytárgyat gyárt,
és mellé még olcsón gyorsmegváltást kínál
*
Önkény
A szelektáló régész
ami nem az ő elméletét igazolja,
azokat a leleteket helyben megsemmisíti…
*
Heteronóm mű
Műveid annyira nem beszélnek magukért,
hogy neked kell folyamatosan megmagyarázni,
és mindenfélét „szabadon” belemagyarázni…
*
Önbíráló
Csalódva a korrupt
vagy a kényszerpályán megkeseredett
kritikusokban, bírálókban, recenzensekben
magad méltatod, rangsorolod, zsűrized műved!
*
Részelvű
Az empirikus és a pozitivista
A megismerésnek csak egyik útját ismeri el
Az intuíció, az ihlet, a fantázia, a misztikum irracionális
*
Végcéltudatos
Egy dolgot figyelsz rendületlenül:
itt és most mire – nem – kapható tudományos minősítés
*
A történész,
Mint a Politika naprakész szolgálóleánya
Különösen, ha az ún. közelmúltról van szó
De Magyarországon az őstörténet is érzékeny terület
*
MTA
Magyartalanító akadémia
Magyar tudománytalan akadémia
*
Életpótlékok-folyósító
A dinamikusan növekvő igényekre,
s főleg a fizetőképes keresletre tekintettel
három műszakban, üzemed bővítve stb. stb.
*
Korrupt orvos
Szakmai álindokokra hivatkozva
előre kikövetelt „hálapénz” szerint
manipulálva rangsorolom
az életmentő, életminőség-javító műtétre,
vagy a donorra, a vesére váró betegeket…
*
Bűnszentesítő
A kapitalizmus szelleméhez
igazítom át a protestáns etikát,
hogy a legocsmányabb bűnöket is
a Bibliával takargathassam
*
Megpecsételő
Legnagyobb és jó karban tartott
kollekcióm a szégyenbélyegzőkből van –
a politikai ellenfeleimet, a nem brancsbelieket
fáradhatatlanul stigmatizálom…
*
Szervilis samesz
Egzisztenciális félelemből,
karriervágyból, beszariságból
nem korrigálod a főorvost,
ha ő éppen szarvashibát vét is?
*
Feketéző
Mint elvetélt bohócdoktor
vagy önjelölt tanatológus
a nekrofiliámat
morbid humorizálgatásban élem ki…
*
Frankenstein
Katonás vezényszavakkal,
a genetikai boszorkánykonyhában
faragok, kovácsolok, gyártok
„új embert”, szupermanust stb.
*
Kollektív amnézia
előidézésével és fenntartásával
a múlt egy – sokaknak ma oly kínos - részét
végképp kitörlöm, letörlöm, eltörlöm…
*
„Nekrológus”
Ő csak jót akar neked –
nehogy elbízd magad:
először csak gyászbeszédben dicséri munkásságod
*
Vendéglátó
Vendégfogadós, kocsmáros vagyok,
aki leitatja, kihallgatja, provokálja,
majd végül feljelenti kedves vendégét…
*
Tippadó
Holtbiztos tippeket adok
- szinte önköltségi áron -
az élet lóversenyén
már teljesen legatyásodottaknak…
*
Hullagyalázó
Amíg te börtönben
vagy kényszermunkatáborban voltál,
addig folyamatosan és keményen bíráltalak
és beültem a helyedre és a villádba…
*
Erőszakmentes
Csak másokat biztatgattam
a katonai szolgálat megtagadására,
hogy azután ezt én kutathassam,
vagy erre pszeudo mozgalmat alapítsak stb.
*
Rossz élő költők társaságába keveredve
lecsúsztam, elvetéltem, elzüllöttem –
tehetségem áldásból átok lett
úgy magamnak, mint környezetemnek…
*
Elszóló
Csak olykor
álmomban és részegen
merem mondani az igazat, a teljeset,
de éberen vagy kijózanodva
visszavonom, el- és letagadom stb.
*
A hajó kapitánya
a zsebére ütve dönt,
ki kerüljön be a mentőcsónakba,
persze csak ő utána,
mert ő már a késő vészjelzés előtt elpucolt!
*
Indiszponált
Gyengén muzsikált
az ördög ügyvédje szerepében:
az ő lelkén szárad,
hogy ezért sok méltatlant avatnak boldoggá…
*
Kútmérgező
Nem stikában, de még tüntetve is,
a trambulinról vizel a közös medencébe
*
Kétlekűsítő
A gyermek(ed)nek minimum kétféle,
sokszor egymásnak ellentmondó nevelést adsz/adatsz…
*
Csakis belső használatra,
esetleg rétegműsorban mondasz,
akkor is csak tolvajnyelven, szakzsargonban,
és akkor is csak fél- vagy részigazságokat…
*
Kedvére szelektáló
Magad is haszonélvezője vagy
a kábítószer- vagy embercsempészetnek.
Egy-egy kisebb esetre látványosan lecsapsz,
feldobod, hogy lássák éberséged, ügyességed…
*
A bíró hamis mérlege
Piti csirkefogóra, tyúktolvajra
példát statuáló súlyos ítéletet szabsz -
a nagy cápákat meg hagyod szabadon ragadozni…
*
Észember
Magánéletemet hivatásom alá rendelve
Jól megfontoltan érdekházasságot kötök:
a fő, hogy a nagy Ő tudjon és tanítson engem angolul stb.
*
Menekülőművész
Önkéntesen vállalok
„cölibátust” vagy gyerektelenséget,
a tudomány-művészet stb. oltárán áldozva –
s mire kiderül, hogy ez csak megfutamodás volt…
*
Álprofi
Nemhogy átmenteném, de módszeresen kiirtom
a profi fociból a grundfoci jó szellemiségét, ethoszát
(a bajnokság, a győzelem, a rivalizálás stb. mindenek felett,
aki rögtön nem elég ügyes, azt gyorsan eltanácsolom, kinézem)
*
Álpatrióta
Hazafinak és sportembernek adom elő magam,
amíg megfizetnek, kitüntetnek és kiemelnek érte,
de az emberektől már addig is testőrök zárnak el…
*
Provokátor
Virtuális-valóságos menlevelem,
előjogaim-privilégiumaim tudatában
nagyfaszosan vagánykodok, hogy másokat beugrasszak
*
Szelektív kiállás
Csak a közismert személyiségekkel vagyok
olykor-olykor kockázatmentesen szolidáris,
a nálam ismeretlenebb üldözött kollegákkal
miért is lennék, mi jó származik nekem ebből?
*
Álszabad
A nem kényes témákban
szinte tobzódom a „szólásszabadságban”
ügyesen-trükkösen azt a látszatot keltve:
én itt most bármi másról is így beszélnék…
*
Salto mortale védőhálóval
Mikor a lábam lógatom, mikor a tengert úszom át:
ez utóbbit nem a nyílt vízen, de egy luxushajó medencéjében…
*
Nyafogó
Nem látjátok, hogy szenvedek:
önmagam a végsőkig súlytalanítva
elviselhetetlenül könnyűvé teszem
szellemi létezésem…
*
Hibbant Néró
Akár Rómát is felgyújt(at)om, vagy embert is ölök-öletek,
ha mint művésznek új élmény kell főművem megírásához
*
Nem becsületes megtaláló:
eltulajdonítja mások értékeit,
majd vagy eltünteti, vagy részeket átvesz, az egészet átfesti…
*
Önajánló
Mindig csak magam
vagy a nálam gyengébbet ajánlom,
sosem a nálam nem rosszabbat, pláne nem a nálam jobbat…
*
Más farkával…
Meghirdetem nektek az elvi harcot,
majd egy luxuskocsin még időben elviharzok…
*
N-empatikus
Amíg én nem kerülök politikai fogolyként börtönbe,
nem tiltakozok, protestálok a börtönviszonyok miatt
*
Dezinformáló
Eltitkolja vagy meghamisítja,
önkényesen szelektálja a közérdekű adatokat –
félretájékoztatja-vezeti a közösséget, a népet, a nemzetet!
*
A szart aranynak mondó
Minden meg tudsz magyarázni –
még az elégtelen bizonyítványt is,
tudod, hogyan kell a szerecsent mosdatni…
*
Agresszív aktivista
Szinte bárkiről bebizonyítom:
„gyáván” nem vállalja-vállalta identitását,
mert igazából, „a lelke mélyén”homoszexuális, leszbikus…
*
Pont fordítva
Pont azokat a gátlásokat oldom,
amik az emberállatot kultúrlénnyé teszik –
az elsőgenerációs értelmiségi ifjakban
fixálom a görcsöket, erősítem a gátlásokat…
*
Lebeszélő
Misztifikálom a művészalkatot,
hogy elvegyem a próbálkozó kedved,
túlhangsúlyozom a tehetség szerepét
a kutató-feltaláló vagy más alkotó pályán…
*
Becsalogató
Nekem mindennél fontosabb,
hogy tanítványaim, iskolámnak diákjai legyenek,
ezért még a tényleg antitalentumokat is hitegetem,
és kilátásaik rózsás megszépítésével kábítom, csábítom
*
Utópista zsarnok
Ha lehet: kancsukával, az erő pozíciójából,
ha nem: butítással, bolondítással, rémisztgetéssel
erőltetett menetben hajtom az elbirkásított nyájat
rögeszményeim, rémálmaim megvalósítása felé…
*
Töredékező
Összerakhatatlan-összeegyeztethetetlen
minél kisebb fragmentumokra töröm szét
az egy és oszthatatlan embert és egy világát,
hiszen „Minden egész eltörött”, ugye?
*
Felfuvalkodó
Tudósi vagy gyógyítói-terapeuta minőségemben
a mindent látó isteni szemnek képzelem magam,
s e szereptévesztésemnek a „paciens” issza meg a levét…
*
Virtigli naturalista
Obszcén tekintete bárkit-bármit levetkőztet
a csúnya meztelen naturális „tényigazságokra” –
képes vagyok úgy leírni magát a csókot,
hogy egy életre megundorodjál megízlelésétől…
*
Oroszlánbarlang
A hazai pálya előnyeivel
és biztos hatalmi pozícióból
kezdeményezek és folytatok
kötetlen és laza „beszélgetést”, eszmecserét…
*
Sikerorientált
Sors nyiss nekem tért:
ha már nem használhatok,
legalább nagyot ártsak az emberiségnek –
így is fennmaradt hírhedté váló nevem, ugye?
*
Here
Azon a címen,
hogy az elitnek életformákkal kell kísérleteznie,
élem a bohém, hedonista aranyifjúság
tüntetően életellenes „életét”
*
Tetszelgő
Inkább szerepjátékként
mint komoly őszinteséggel,
a megtéréshez vivő termékeny megbánásként
kéjelegve pocskondiázom, mocskolom magam szügyig
*
Az én szerénységemre és szerénykedésemre
tényleg illik Goethe mondása: „Csak a mihaszna szerény!”
*
Önjutalmazó
Testem-lelkem messzire bűzlik
az önfeldicsérés pacsuli szagától…
*
Bármi Áron
hajhászod, illetve gyártod
az egyre óriásibb világszenzációkat,
a mecénások, helyesebben: a szponzorok
kegyeinek gyors – bár rövid – megnyeréséért…
*
Katalizáló
A keserű pirulát
geil sziruppal öntve le nyomom le a torkodon -
lenyeltetem az infantilizált köznéppel a varangyos békákat…
*
Összejátszó
Az a védőügyvéd vagyok,
aki összejátszik az ügyésszel,
titkot árul a rendőrségnek,
s az ítélet súlyosbításáért fellebbez
*
Ön-műveletlen
továbbképzésre, tájékozódásra szánt időben
csak szappanoperák gyorsétkezése közben
leginkább a disznóólban sürög-forog…
*
Hazugságról hazug
Elfogadottá teszed a hazugságot,
ami rákosan burjánzik tovább…
Elhiteted: aki „egy kicsit” nem hazudik,
az hamarosan akár még éhen is halhat…
*
Lehúzó
Saját lelki betegsége miatt
a legsötétebb víziókkal rémisztget -
ha vonzó-taszító példáját követnék,
akkor az emberiség az öngyilkosok klubja lenne
*
Újanalfabéta
Csak a WC-ben olvasok:
malac falfirkát és tegnapi újságokat,
már naplót vagy rendes levelet sem írok,
maximum szellemeskedve esemeseket…
*
Ötletember
Mintha fizetett gegman lenne,
remek sértést, gonosz viccet agyal ki
és nem szabadalmaztatja, de azonnal közkinccsé is teszi
*
Több bőrt…
Ha egy műve befut,
Itt és most sikeres, sláger is lesz,
Akkor nem tud ellenállni a nyomásnak,
S ontja magából az utánérzéseket, az utánnyomást….
*
Kétes könyvelő
Nagybani adócsalóknak ad
félig-meddig titokban „jótanácsokat”,
Segít megtalálni a kiskapukat,
hogy kibújjon a közteherviselésből
*
Alföldi Géza
(1908 - 1991)
János bátyámtól... János bátyámtól - feldereng a múltam - Nagyon sok szépet s igazat tanultam. Bölcsessége, mit hajlott háta hordott, Oktatni, ha kértem, sohasem szabódott. Ültem a térdén, istállónkkal szembe, S mesefonalát meg-megeresztette. Hogyha megkértem, mesélt a hangyáról, A hollóról, aki feketében gyászol. Elmesélte az árva tücsök búját. - Kiöntötte rá kemény, hűvös gúnyát. - Állatoké volt szíve, teste, lelke. Talán a bogarat legjobban szerette. Csupa egy melegség karcolós hangja, Ha térdére mászott egy bohó hangya. Letette szépen, hogy: Eredj békével! - Arrébb is pöckölte a botja végével. Csak a poloskáról szólt gyűlölettel: Lusta és gyáva, piszkos, büdös... nem kell! Irtsad a kölykét is, ahol csak látod, A poloska lesz még egyszer a halálod! De hogyha nem bántott? - Kérdés a számon - Ha téged nem is, másokat se bántson! Ha még nem is mart meg, majd megmar máskor - S kemény vad akarat sugárzott markából. Hihetsz kígyónak és hihetsz rókának, Becsapni - néha! - az is megpróbálgat, Figyeld meg, szembeszáll, megmar, ha merhet, Hej, de a poloska álmaidban lep meg! Arcodon alszik, melleden melegszik, Párnád csipkéi közé telepszik, Sötétben hősködik, a fényben gyáva, Az alattomosság a fő érdem nála. Kínoz, gyötör, s ha elkapod, a szentjit, Hát nem ő, aki sosem csinált semmit!? Olyan szép ártatlan szemekkel néz rád, Hogy mért a haragod és hogy lehet vérvád!? Mikor olyan jó s úgy kell a házadban, Olyan szorgalmas és olyan ártatlan! Anyja keservit! Piszkos, aljas népség, Mert kiszívja az a piros ajkak mézét! Mindegy az néki, csecsemő vagy anyja, ... Legyen rá gondod, ne maradjon magja! Mert, ha csak egy jut házadba belőle, Máris elköltözhetsz fáradtan előle! Ma még csak egyedül, holnapra száz van! Pusztítottam is, ahol csak találtam! Úgy felmagasult János, mint a vén fa: Még hogy az Isten... a sátán ivadéka! Emlékezz majd rá, mit meséltem néked, Ha egyszer beléd mar, akkor megérted. ... János bátyámtól, - feldereng a múltam - Hej, de sok szépet és: igazat tanultam! Bogen-Ittling, 1949. VIII. 4.
|
LAST_UPDATED2 |
|
Áruló írástudók, pénzemberek, politikusok - 4. |
|
|
|
Írta: Jenő
|
2013. március 29. péntek, 15:25 |
ÉLETMINŐSÉG VIZSGÁLÓDÁSOK XXI.
POKOLVÍZIÓ: SZELLEM, PÉNZ, POLITIKA
A HATALOM ROMLÁSA – NAGY JENCIKLOPÉDIA
Áruló írástudók, pénzemberek, politikusok - 4.
A legszebb hivatás
avagy a leghitványabb mesterség!?
PETŐFI SÁNDOR
A NEMZETGYŰLÉSHEZ
Ott álltok a teremnek küszöbén, Melyből a nemzet sorsa jön ki majd, Megálljatok, ne lépjetek be még, Hallgassátok ki intő szózatom... Egy ember szól, de milliók nevében!
Az a hon, melyet őseink szereztek Verítékökkel s szívök vérivel, Az a hon többé nincs meg, csak neve Bolyong közöttünk, mint a temetőbül Éjféli órán visszajött kisértet... Az a hon többé nincs meg, falait Elmorzsolák a mult kor férgei, S az uj vihar szétfújta födelét, S lakói most az ég alatt tanyáznak, Mint a vadállat és mint a madár. Mit őseink egy ezredév előtt Tevének, azt kell tenni most tinektek: Bármily erővel, bármily áldozattal, Bár mind egy szálig elvesztek belé, Hazát kell nektek is teremteni! Egy új hazát, mely szebb a réginél És tartósabb is, kell alkotnotok, Egy új hazát, ahol ne légyenek Kiváltságok kevély nagy tornyai, Sötét barlangok, denevértanyák, Egy új hazát, hol minden szögletig Eljusson a nap s tiszta levegő, Hogy minden ember lásson s ép legyen. Nem mondom én: a régi épületnek Dobjátok félre mindenik kövét, De nézzetek meg minden darabot, mit Alapnak vesztek, s amely porhatag már, Vessétek azt el kérlelhetlenül, Bármily szent emlék van csatolva hozzá, Mert jaj a háznak, mely alapba' gyönge, Mert fáradástok akkor hasztalan lesz, Egy perc jöhet, s az épület ledől, S rosz gazda, aki mindig ujra épit, S ma vagy holnap, de végre tönkre jut.
Számot vetett-e mindenik magával, Minő dologra szánta el magát? Nagy a dicsőség, melyet mindegyik Szerezhet itten, de tudjátok-e, Csak nagy munkáért jár ez a dicsőség! Akit nem égő honfiérzelem És tiszta szándék vezetett ide, Kit a hiúság, vagy silány önérdek Csábít e helyre, az szentségtelen Lábbal ne lépjen e szentelt küszöbre, Mert hogyha egyszer átlép és kijő majd, Átok s gyalázat lesz kisérete, Mellyel haza s később a sírba megy. - Ti, kik szivébül bálványistenek Ki nem szoríták az igaz nagy istent, Kiknek szivében a honszeretet Mint szentegyházi oltárlámpa ég, Eredjetek be és munkáljatok, Legyen munkátok oly nagy, oly szerencsés, Hogy bámultában, majd ha látni fogják, Megálljon rajta a világ szeme, A bennlakókat vallja boldogoknak És istenítse, akik épitették!
Pest, 1848. július 4.
*
Képviselő
Mindenek előtt magamat képviselem.
S ezt a legjobb gyarmattartó kollaboránsként.
Ellenőrizni, számonkérni, leváltani stb. meg nem lehet
A nyomorgó, kivándorló, kihaló nép helyére jön másik…
*
Lelki hadviselő
Az ördög patikájával és praktikáival
lelkileg, majd fizikailag is megbetegítelek:
sátáni gúnykacaj, önbizalom rombolás,
identitászavarás, nevetségessé tétel stb.
*
Örök ellenzéki
Nem is akar a hatalomra kerülni,
Nem is vállalná a kormányzással járó terheket
Az előnyök így is igen jelentősek, így is dől a lé stb.,
és könnyű a demagóg ígérgetésekkel népszerűsködni
*
Rontó Pál
Otthonosan
mozogván a szellemvilágban
ezt a tudásom arra használom,
hogy romboljam a létfontos jó
és építsem a rossz csapatszellemet…
*
Bomlasztó – viszályt keltő
Közös képviselőként összeugrasztom lakótársaim.
Például: a folyosó közfalára szégyenlistát teszek ki…
Elérem: a szomszédok egymással hidegháborúznak
*
Jó és rossz rendőr
Kizsarolom belőled és meg is írom helyetted
a magadra terhelő – hamis - beismerő vallomásodat
*
Áljós
Olyan mesterien dodonai a jóslatom,
hogy mindenképpen be fog válni:
legalábbis nekem - én kasszírozok,
te meg értsd, ahogy akarod
(ha akarod vemhes, ha akarod, nem)
*
Talpalávalótlan
Mintha mindig ugyanazt
a régi lemezt tenném fel,
s még az is folyton elakadna…
Na, erre táncoljatok ma!
*
Önérdekvédő
Nem az igazam,
de a tanszékem, szinekúrám védem
foggal-körömmel, az utolsó töltényig,
árnyékbokszolva, bérgyilkost fogadva…
*
Szabadon – értsd: önkényesen –
rostálgatom a tényeket,
de az én – rugalmas – véleményem:
az szent, sérthetetlen…
Talán magam is eleve csalhatatlan vagyok?
*
Gyanakvást keltő
Ha engem egyszer
valakik valahol valamivel becsaptak,
akkor minden fórumon, agórán
egyetemes bizalmatlanságot hirdetek
*
Gondolatolvasó
vagy más paranormális képességem
a gondolat-rendőrállam szolgálatában,
vagy más rossz ügyben kamatoztatom
*
„Argónauta”
Ugyan csak egy idegen nyelvben,
de abban tényleg perfekt vagyok:
a fontoskodó és bennfenteskedő
szakmai tolvajnyelvben
*
Öncélúskodó
Csak a vita kedvéért vitázók,
vagy pankrátorok vagyunk:
és nagyon úgy teszünk, mintha
itt és most „vérre menően” vitáznánk
*
Tét nélkül
Magasröptű eszmecserét folytatunk,
de senkit se ragad magával,
mert kiszaglik belőle,
hogy nincs személyes tétje, nem létkérdés
*
Tüntető alkoholista
El ugyan nem adtam,
de sajnos már régesrég elittam
a valaha volt józan paraszti eszem –
az értelmiségi másik útja nem járható?!
*
Gondatlan és/vagy sikkasztó
A rám bízott vagy véletlenül hozzám került
szellemi hagyatékot
gondatlanul és hűtlenül kezelem,
megcsonkítom, elrejtem, kisajátítom stb.
*
Álsegítő károkozó
Nemhogy a feltárással
és kezelési javaslatokkal csökkenteném,
de elfedezésével vagy álterápiákkal
még magam is növelem a bajt…
*
Hiperaktív Mekk Mester
Ha segíteni nem tud, legalább sokféle/nagy kárt okoz
*
Kőszikla
Negyedszerre is megtagadnám, meg én, Jézust,
csakhogy mentsem a nekem oly becses irhám…
*
Megbélyegző - diszkvalifikáló
A rivális kutatókat és paradigmákat
igyekszem elhallgattatni, hitelteleníteni,
dilettáns áltudósként, kontár amatőrként stb.
nagy nyilvánosság előtt stigmatizál(tat)ni,
csakhogy mentsem kiépült állásom és életművem…
*
Sehonnai bitang
Drágább rongy életem, életművem,
sőt a hús a kenyéren, a hab a tortámon
mint a személyem, a szakmám hitele,
a tudomány és a hazám becsülete…
*
Kontra-produktív
A szellemi emberekkel,
a szellemi javakkal és erőforrásokkal
esztelenül vagy gonoszul bánok:
pazarolok, rablógazdálkodok, tékozlok…
*
Radikális
a gyökerénél ragadom meg a dolgokat –
ezért kulturálisan gyökértelenné teszlek,
vagyis egy identitászavaros konzumideótává…
*
Hiúság vására
Én jöjjek rá először az igazságra,
csak enyém legyen a hírnév, a dicsőség,
vagy inkább soha ebben a büdös életben ne derüljön ki!
*
Retardált
Kamaszos lázadásban fixálódva
minden normát megkérdőjelezek –
mintha a nyílt vízen akarnám átépíteni
az egyetlen Noé bárkánkat, élethajónkat…
*
Maradékelvű
A császárnak szorgosan törlesztek,
nincs jelentős hátralékom,
Az istennek nem adózok,
vagy a csak a maradékot adom
(ha a császár ezért nem neheztel).
*
A bizonytalan és megfoghatatlan
szellemi égi lajtorja helyett
a nagyonis kézzelfogható
- és mérhető előnyökkel kecsegtető -
szamárlétrán kapaszkodok „felfelé”
*
Példámmal is szubjektív önmegvalósításra,
és nem az objektív feladatvállalásra buzdítok
*
Logisztikus
Tekintélyemmel visszaélve
ígéretes pályákon futó vonatokat
lassítok le, állítok meg, terelek el,
vagy töröm a pályát végleg ketté
*
Az ördög jobbkeze
Gyenge pontjaid, kísérthetőségeid
ismerve és kihasználva vesztőhelyre csallak,
hátha megfertőz a játékszenvedély-betegség
*
Prejudikáló
Válóperes bírónőként
haraggal és elfogultsággal
kisemmizem és gyerektelenítem
az eleve hibásnak ítélt ex férjet
*
Magyarellenes gúnyolódó
Nemcsak a modorosságokat,
a felhígítást, a ripacskodást stb.
de magát a magyar nótát s a cigányzenét,
magát ezt az értékes hungarikumot figurázom ki
*
Felbujtó – manipuláló
Elhiteted az elégedetlenekkel,
Hogy a vezéretek zsarnoki egyeduralomra tör,
S ők összeesküdve végre is hajtják a merényletet,
Miközben ő épp a pénzhatalom levesébe köpött bele
(állítólag már a Caesar gyilkosság hátterében is ez volt)
*
Dezinformáló
Szándékosan terjesztek téves híreket,
Hogy ezzel megakadályozzam érdekeid érvényesítését
*
Túllő a célon
Úgy tájékoztatok
az amúgy létező kullancsveszélyről,
hogy ezzel mindörökre erdőkerülőkké
és – mondjuk - plázalátogatóvá teszlek…
*
Kényszermunkásból aktivista
Először csak megélhetési kényszerből
ír reklámot, programot, beszédeket stb.,
de addig-addig foglalkozik vele,
míg kezd azonosulni vele és hinni benne
*
Stockholm szindróma
Egy darabig rúgkapáltál,
tiltakoztál a túsz helyzeted ellen,
míg előbb beletörődtél
és a végén meg is ideologizáltad…
*
Status quo őrző
Saját gyávaságod
és kialkudott kedvezményeid mentve-féltve:
elhatárolódva bírálod a zsarnokság kritikusát,
mint megveszekedett bajkeverőt…
*
Rövidlátó kishitű
Nem hiszi, e hazug rendszernek
még a tyúkszaros életében vége lehet -
így nem szolidáris az ellenzéki mozgalmakkal,
nyíltan azután végképp nem, sőt…
*
Mimóza szektavezérként
egyre allergiásabb vagyok a belső bírálatokra,
de már a nem tőlem induló kezdeményezésre is…
(az új, friss szemű tagokat, tagjelölteket leintik,
pedig ők még talán látnák, ha a királyon nincs ruha)
*
Autokrata – etatista
A Süket és Korrupt Hivataltól,
ki mástól, ha nem tőle várom,
hogy méltasson, laudációt írjon
és végre valami rangot adjon
az úgynevezett szellemi életben…
*
Lezüllő
Királyi sasnak születtem,
őstehetség, vadzseni voltam,
ma már nagy, nemes vadra nem vadászok,
csak legyengült piaci legyek után kapkodok
és ha ott is kudarcot vallok, hát kalapozok…
*
Úgy adaptálom
Színpadra, rádióra, ifjúságnak stb. a nagy alapműveket,
hogy se katarzist nem kelt, se a könyvhöz vissza nem vezet
*
Túlreagáló
Közvetve óhatatlanul is kapitális baromságokat,
Vagy szellemi silányságokat, ócskaságokat is „reklámozok”
*
Süllyesztő
Próbálok jelentős - főleg kortárs –
műveket lesajnálni, „lefikázni”, vagy
a teljes visszhangtalanságba süllyeszteni.
*
Technokrata
Mérnöki pontossággal tervezném a társadalmat is,
mint egy olyan házat, amiben én úgyse fogok lakni…
*
Ellenképíró
Állatokról festek ellenségképet:
ne legyen társuk, tanítójuk,
és hogy ne érezzenek együtt velük,
csak egyék vagy kártevőként irtsák őket
*
Védtelenné tevő
Korunk kulturális népbetegségei,
ártó és igen fertőző szellemei ellen
juszt se adom be jó időben és jól
a hatékony szellemi védőoltásokat
*
Kiskorúsító
Biztos, ami biztos:
hátha mégsincs Isten,
vagy ha van, akkor teremtő,
de nem gondviselő -
ezért a valláserkölcs védelmében
mindenki mellé erkölcscsőszt is állítanék…
*
Álpárbajozó
Álvitákat generáló,
s ebből még nyugdíjasként is kényelmesen megélő
*
Materialista
Ne keresd a lelked, ne (sz)építsd a lelkivilágod,
Azzal törődj, ami megfogható, birtokolható, ehető
*
Behajtó
„Tudományos vizsgálat” címen
fondorlatosan közreműködök
az adatbehajtásban-beszolgáltatásban,
a rekvirálásban vagy lopásban…
*
Kilakoltató
Abból a szellemi otthonból, ami a hazád,
Kicsal, kiűz egy neked teljesen idegenbe,
Ahol jó esetben is csak megtűrt vendég lehetsz
(rosszabban: gyüttment betolakodó, szolganép)
*
Buzgó samesz
Előre borítékolva biankó aláírom,
majd lelkesen magamévá teszem
a kis- és nagyfőnökök, kultúrpolitikusok
aznapra rendelt „igazságát”, „evangéliumát”…
*
Kora embere
Nem vagyok maradi,
hajt engem a korszellem:
akár gatyámat letolva is versenyzek
a szponzorok igen szeszélyes kegyeiért
*
Képbe kerülni
Olyannyira fontos ma nekem
az ingyen tévés megmutatkozás,
hogy bármilyen feltétellel vállalom
a fellépést, a közreműködést, a megjelenést
*
Korszakalkotó
Egészségeseket is hibernál,
nehogy túlnőjék és lepipálják -
a maga nemében páratlan
szellemi jégkorszakalkotó, mumifikáló…
*
Kiégett villanykörte
Egy soha ki nem ürített
óriási lelki szemétláda, köpőcsésze,
akit nem látja be, de elér és leteper
a segítők szakmai betegsége: a kiégés stb.
*
Közönyösítő
Az olykor vagy sokszor
a szinte néma segélykiáltásokat
vagy tényleg meg se hallom,
vagy még le is halkítom, elhallgattatom
*
Önigazoló Júdások
Csak azért árultam el én Jézust,
hogy véghezvihesse a megváltás művét…
*
Cáfolhatatlan
Cáfolható kijelentések megtétele elől
trükkösen bujkálok akár holtomiglan -
a buján burjánzó szóvirágok között és alatt!
*
Kinyilatkoztató
Amit mondok, az úgy van és úgy is lesz.
Ahogy ez áll a kinyilatkoztatott Szentírásra is…
*
Demotiváló
Sikerrel elkezdem és véghezviszem
diákjaim iskolai életének
teljes sikerélménytelenítését –
kapnak kárpótlásul bőven kudarcélményt…
*
Özönvíz árasztó
Holt betűk holt tengerével,
és mellékes vagy álinformációkkal
árasztom el védtelen szülőhazámat…
*
Képi agresszor
Közterületen éktelenkedő óriásplakátjaimmal
másodpercenként követek el vizuális erőszakot.
*
Reneszánsz ember
Egy olyan diplomatának gondolod magad,
Akinek éppen az a kötelessége, hogy hazudjon,
Minél okosabban, minél hatékonyabban stb.,
csak arra vigyázva, hogy ne – hamar – bukjál le…
*
Csaló kereskedő
Hamisítja a mérleget és a súlyokat
Kizsákmányolja a termelőt és becsapja a vevőt
Feldicséri, átcímkézi, megdrágítja silány termékét
Mérgező, romlott, életveszélyes stb. terméket is árul
*
Mesteredző
Rossz taktikát adó
és a csapategységet bomlasztó
aki csapatát folyton megvereti,
akinél a tehetségek elkallódnak…
*
Majdnem – mégsem – sőt
Aki majdnem kimondja az igazat,
De – csak egy kicsit – arrébb állítja a vágányokat,
S jó ütemű haladásra biztat, hogy távol kerülj a Céltól
*
A csapatkapitány,
aki rossz példát mutatva jár elől/hátul:
züllik, a pályán balhézik, félgőzzel játszik,
az újoncot leégeti, az egységet bomlasztja,
magának előjogokat követel, a riválisát kiutálja stb.
*
Eufemizáló
Gügyögve helyezem játékpolcodra
a krampuszkásított a kisördögöt,
előkészítve rá: sose vedd komolyan
az embergyilkos Sátánt, a gonosz szellemet!!
*
Megvilágosodó
Belátom a Sátán valóságos működését,
s előtte, mint evilágunk teljhatalmú ura előtt
mindenkinek a feltétlen kapitulációt ajánlom…
*
Céhszellem
Nem hiszem és nem fogadom el,
Hogy egy kívülállónak olyan ötlete lehet,
Ami kopernikuszi fordulatot hoz a szakmában,
Amikor én már évtizedek óta non stop gürizek stb.!
*
Hulljon a férgese!?
Bujtatott fajelméletet képviselek
és kvázi eugenikát propagálok
ahelyett, hogy a sokféleségben rejlő
számos-számtalan előnyt emlegetném…
*
Osztályozó
Nemcsak művet,
de embert is első- és másodosztályúra oszt:
közvetlen vagy közvetett apologétája
az informális kasztrendnek
*
Átfestő
Hamis képet festve
gyűlöletet keltesz minden gazdag iránt,
vagy rózsaszínű szemüvegen át
fested le a szegény élet örömeit
*
Azért értékes,
mert ritka nagy szemétségekre képes,
amihez nemcsak talentum,
de annak forgatása is szükséges,
rossz ügyhöz méltatlan buzgalommal…
*
Ideológus
Beszervezés és zsarolás nélkül is,
önként és kéjjel, nem parancsra,
a népnyúzó, léleknyomorító diktatúra
direkt-indirekt megideologizálója voltam…
*
Indokgyártó
Az a farkas vagyok,
Aki nemcsak maga is eszik a gyenge bárányból,
De még elő is állít hozzá mondvacsinált „indoklást”,
„bebizonyítva”: ez mennyire megérdemelt, igazságos
*
Transzparensre tett
szexuális forradalmárkodásom
főleg tüntető paráznaságaimban,
önpusztító kicsapongásokban áll…
*
Szemmel verő
Úgy néztem másokra mindig,
ahogy hülyegyerekre nézni illik,
és – láss csodát - ez a hitem, jóslatom
valósággá válik, beteljesül…!
*
Értékhígító
Háztájilag vagy nagyüzemben
inflálom a leírt-kimondott szó értékét -
végső soron rombolom
az embernek oly létfontos dolgok értékét!
*
Sárdobáló
Előbb besározod, bemocskolod
a kiválasztott szavakat,
majd ezekkel a szavakkal sározod be
a kijelölt prédaembereket.
*
Bajkeverő bajnok
Katasztrófa-elhárítóként
már alig várom, hogy végre bevessenek,
akár magam is előidézem a bajt,
hogy azután én hősködhessek!?
*
Álbölcs
Magányos farkas leszel,
emberkerülő és embergyűlölő,
és kórósan féltékeny mizantróp,
aki minden potenciális társat elmar maga mellől
___________________________
|
LAST_UPDATED2 |
Áruló írástudók, pénzemberek, politikusok bűnlajstroma - 3. |
|
|
|
Írta: Jenő
|
2013. március 28. csütörtök, 15:32 |
ÉLETMINŐSÉG VIZSGÁLÓDÁSOK XXI.
POKOLVÍZIÓ: SZELLEM, PÉNZ, POLITIKA
A HATALOM ROMLÁSA – NAGY JENCIKLOPÉDIA
Áruló írástudók, pénzemberek, politikusok - 3.
A legszebb hivatás
avagy a leghitványabb mesterség!?
Reményik Sándor
Eredj, ha tudsz! Egy szívnek, mely éppúgy fáj, mint az enyém Eredj, ha tudsz... Eredj, ha gondolod, Hogy valahol, bárhol a nagy világon Könnyebb lesz majd a sorsot hordanod, Eredj... Szállj mint a fecske, délnek, Vagy északnak, mint a viharmadár, Magasából a mérhetetlen égnek Kémleld a pontot, Hol fészekrakó vágyaid kibontod. Eredj, ha tudsz. Eredj, ha hittelen Hiszed: a hontalanság odakünn Nem keserűbb, mint idebenn. Eredj, ha azt hiszed, Hogy odakünn a világban nem ácsol A lelkedből, ez érző, élő fából Az emlékezés új kereszteket. A lelked csillapuló viharának Észrevétlen ezer új hangja támad, Süvít, sikolt, S az emlékezés keresztfáira Téged feszít a honvágy és a bánat. Eredj, ha nem hiszed. Hajdanában Mikes se hitte ezt, Ki rab hazában élni nem tudott De vállán égett az örök kereszt S egy csillag Zágon felé mutatott. Ha esténként a csillagok Fürödni a Márvány-tengerbe jártak, Meglátogatták az itthoni árnyak, Szelíd emlékek: eszeveszett hordák, A szívét kitépték. S hegyeken, tengereken túlra hordták... Eredj, ha tudsz. Ha majd úgy látod, minden elveszett: Inkább, semmint hordani itt a jármot, Szórd a szelekbe minden régi álmod; Ha úgy látod, hogy minden elveszett, Menj őserdőkön, tengereken túlra Ajánlani fel két munkás kezed. Menj hát, ha teheted. Itthon maradok én! Károgva és sötéten, Mint téli varjú száraz jegenyén. Még nem tudom: Jut-e nekem egy nyugalmas sarok, De itthon maradok. Leszek őrlő szú az idegen fában, Leszek az alj a felhajtott kupában, Az idegen vérben leszek a méreg, Miazma, láz, lappangó rút féreg, De itthon maradok! Akarok lenni a halálharang, Mely temet bár: halló fülekbe eseng És lázít: visszavenni a mienk! Akarok lenni a gyujtózsinór, A kanóc része, lángralobbant vér, Mely titkon kúszik tíz-száz évekig Hamuban, éjben. Míg a keservek lőporához ér És akkor...!! Még nem tudom: Jut-e nekem egy nyugalmas sarok, De addig, varjú a száraz jegenyén: Én itthon maradok. 1918. december 20
*
Majré
Nemcsak külsőm vézna –
elég a bölcsésznek egy beígért tasli:
még anyámra is rögtön bármi terhelőt rávallok!
*
Tiszta forrás
Pletykás vénasszonyoktól,
Vagy az ellenérdekű féltől szerzem be
A leghitelesebbnek számító információimat
*
Álszent aggszűz
Egy férfi se akart lefeküdni veled:
ezért a szüzesség ill. az önmegtartóztatás
szentségét fennen és melldöngetve hirdeted,
és azóta mindenben paráznaságot „érsz tetten”…
*
Tiszt,
Aki másokat halába küld.
De ő a csata előtt dezertál
*
A várkapitány,
aki ostrom előtt feltétel nélkül kapitulál
*
A profi rémhír kiötlő és terjesztő
*
Házassági tanácsadó
Elromlott házasságod megjavítása helyett,
a nyitott házasságok üdvözítő voltát zenged -
arról viszont már mélyen hallgatsz,
amikor épp ez teszi végleg tönkre (házas)életed.
*
Verbális zsonglőr
Handabanda karmester
Lélegzetelállító mutatvány az üres szavakkal
*
Nyilvános hitehagyó
Én voltam az első renegát,
aki a komfortérzését fokozandó
Rodostóban a muszlim hitre tért át
*
Tömeghisztéria indító és gerjesztő
*
Gazdasági emigráns
Jobblétre vágyó kivándorló volt,
de magának saját legendát kreálva
politikai menedékjogot követelt magának,
és az igazi üldözötteket kintről sem segítette…
*
Oszlopos szent
Öncélúan tobzódó önsanyargatásommal,
mint annak idején például Oszlopos Simeon,
sokakat pont én magam riasztok el az élő istenhittől
*
Ravasz róka
Az előnyök szédelgő felnagyításával,
a hátrányok kicsinyítésével csallak lépre –
és mire már felvilágosodnál, már nincs visszaút…
*
Irgalmatlan szamaritánus
Papként a misémre sietve
lelki elsősegélynyújtás nélkül,
szó nélkül robogok mellőled tovább
*
Vető és arató tanító
El se vetem reggel a magot,
Illetve: nem viselem gondját,
ha nem halálbiztos már az esti,
de legalábbis a másnap reggeli szüretelés
*
Lélekidomár
Testi, de főleg lelki
korbáccsal és mézesmadzaggal
a cirkuszban oroszlánt késztetek-kényszerítek pitizésre
*
Zampano
Az emberek jótevője
kellett volna lennem,
de gyenge vásári mutatványossá,
egy trükköző erőművésszé szüllöttem el
*
Szofista
Nekem teljesen mindegy,
hogy legjobb tanítványom
híres és zseniális pandúr
vagy hírhedt betyár, haramia lesz?
*
Az elmebajtársak
megszokott körében
teánkat, borunkat hörpintgetve
kedélyesen és langy unalomban
önagyonülésezzük és ajnározzuk magunkat
*
Közemlék eltüntető
A napi babra aprómunka,
a pepecselés undora miatt
közkincseinket legszívesebben
a feledés feneketlen kútjába dobnám
*
Szelektíven halló
Szántszándékkal „hallucinál”,
úgy csinál, mintha a külső súgás belső hang lett volna
*
Magánkiegyező
A mindenkori Hatalommal,
annak legitimitásától függetlenül
személyre szóló titkos különbékét,
egy magán-megállapodást kötök…
*
Lejárató kampány
Utazó kulturális követként
hamisan rossz képet festve
módszeresen járatom le „hazámat”
*
Maradj feleslegesnek!?
Inkább marad eufemizmussal ún. szabadúszó,
egy „szellemi segédmunkás”, egy samesz stb.,
csakhogy a kulturális központokat bíró főváros,
az ország vízfejének pszeudo nyüzsgésben maradhass…
*
Hiánybeteg
Még soha nem éreztem – szakmai stb. – alázatot,
de már hallottam róla és a legjobban én definiálom…
*
Relativizáló
Lankadatlanul mosom el
a normálist a perverztől elválasztó
olykor keskeny, de mégis meglevő és létfontos határt…
*
Unfair play
Fajsúlyosabb, jobb, felkészültebb,
de egy súlycsoportban levő riválisom
szisztematikusan kerülöm, letagadom
vagy ellehetetlenítem, diszkvalifikáltatom.
*
A helyzet alján
Vagy a tudásod, vagy a bátorságod hiányzik
*
Önkímélő önfelmentő
Ha valahol valakinek egyszer elmondtad az igazat,
Akkor ezzel már megnyugodtál: mentetted lelkedet
*
Hidegzuhanyozó kedvszegő
Én vagyok a tiszta, naiv, idealista,
de jövőbemutató lelkesedéseteket
rutinos cinizmussal lehűtő,
túltapasztalt nagyöreg léhűtő
*
Kibeszélőt lebeszélő
Leszólom, lesajnálom,
másra alkalmatlannak mondom
tudományunk népszerűsítésére
egyedül vállalkozó kollegám
(nehogy a pórnép rájöjjön: a király meztelen)
*
Örök öreg, vén diákként
erkölcsi munkanélküli vagyok.
Ezt mások-magam előtt fedezendő
Időhúzásból halmozom végzettségeim számát…
*
Szepesi Gyuri bá
Túlélem magam: nem a csúcson hagyom abba,
még gépre kötve, szenilisen is foglalom a helyet
*
PETŐFI SÁNDOR
A KÜLFÖLD MAGYARJAIHOZ
Ti fekélyek a hazának testén, Mit mondjak felőletek? Hogyha volnék tűz: kiégetnélek, Égetném rosz véretek.
Nem vagyok tűz, nincs emésztő lángom; De van éles hangu szóm, Mely reátok átkait kiáltja, Átkait irtóztatón.
Annyi kincse van hát e hazának, Hogy nem is fér benne meg? Hiszen e hon, e boldogtalan hon Oly szegény és oly beteg.
És ti rablók! amit orvosságra Izzad kínnal e haza: Elhordjátok idegen bálványtok, A külföld oltárira.
E hazán, mely porban esd kenyérért. Nem esik meg szívetek; Míg ő vért sír, poharaitokba Kinn ti a bort töltitek.
És csak akkor tértek vissza, már ha Koldusbot van nálatok: Kit koldussá tettetek, hogy tőle Ismét koldulhassatok.
Amiként ti e szegény hazából Magatok száműzitek: Vesse úgy ki csontotokat a sír S a mennyország lelketek!
Pest, 1844. november
*
Fárosz
Messzire világító toronyként,
a rá irányuló közfigyelemben
naponként ad rossz tanácsot, sőt példát
az elkurvulásra és önsorsrontásra
*
Kolduló szerzetes jelmezében,
tulajdonképpen besurranó szívtolvaj
s lélekkufár, sőt: egy Tartuffe vagyok
*
A tudás hatalma
Ismerem a hatáskeltés eszközeit, technikáját –
Így jól megélek lélek- és emberismeretemből:
szélhámosságom arat a hiszékeny balekok között…
*
Divatdiktátor
Kreatívan hozzájárulok
az itt és most élő nők elcsúfításához:
aktuális szépségeszmény diktálással,
divatterror egyenruhába bújtatással…
*
Szépségkreátor
Olyan színésznőket futtatok,
olyan manökeneket preferálok
hogy könnyen és sokáig-végleg elmegy
a fiatal, így önértékelésében bizonytalan
fiúk-lányok maradék kis önbizalma is…
*
Klikktag
Elveszettnek, névtelen nullának,
talajvesztett lúzernek érzi magát,
ha a hűségesküt letéve,
és így az íratlan szabályokat betartva
nem tartozik legalább egy szakmai klikkhez…
*
Létszürkítő
Fakó teóriáim skatulyáiba
gyömöszölgetném be a lét zöldellő fáit –
vagyis inkább a katonát szabom a ruhához,
megspórolva a szellemi erőfeszítéseket…
*
Úgy tanítgatlak
drágán, sokat buktatva autót vezetni,
hogy te évekig küszködhetsz a rossz beidegződésekkel
*
Sameszképző
Beavatom tanítványom
a szakma fortélyaiba, titkaiba,
de csak úgy és csak épp annyira,
hogy önállósulva ne nőhessen a fejemre
*
Evilági
Hazaárulási és élethűtlenségi pereimet
még „sztárügyvéddel” is mind sorra elveszíteném,
ha egyszer a Nagy Ítélőmester elé kell majd állni…
(fittyet hány arra, mint ítél majd róla az utókor…!?)
*
Fogyasztást serkentő
Igen művelt, érzékeny és szellemes társalgó vagy –
csak épp egy Hetéra Eszmeralda, a művelt konzumnő
(Doktor Faustus)
*
Házi-ördögfajzat
Nekem a családom és szeretteim,
a közeli hozzám tartozók köre
puszta életnyersanyag, kísérleti terep,
legjobb esetben kiszolgáló személyzet
*
„Ifjúsági változat”
jeligére vagy mottóval
időzített szellemi bombák
naprakész hatástalanítását vállalom
*
Szeméremsértő
Szeméremérzés és vallási érzület?
Dafke nem érdekel. Polgárt pukkasztok…!?
Az obszcén, sértő „performansz” pár percre híressé tehet…
*
Csak azért nem vizelek bele
trambulinról a fekete zongorába,
mert „ezek” a bunkók,
ezek az agyvérszegény lakótelepiek
ezt úgyse értenék meg…
*
Csak dolgozni ne!
Istennek se látná be:
nem erre a szellemi pályára termett!
Inkább végigkínlódja, vért pisilve átvészeli,
vagy frivolan ellébecolja a tanulóévtizedeket…
*
Rózsa és tövis
Az ún. értelmiségi vagy politikusi pálya
Összes lelki, anyagi, életformabeli, társadalmi
Előnyeit élvezném,
De a róla logikailag leválaszthatatlan terheket
Hetykén ledobom vézna vállaimról…
*
„Lódoktor”
Mert féltem a vértől s a szagtól,
irtóztam az idegen testtől,
nem lettem orvos, csak doktor –
aki ha nem tudja, akkor hát tanítja…
*
Automata
Életkrízisben
percdíjasan adagolom
jóelőre legyártott, sablonként talált,
mindenkire, s így senkire sem passzoló
egyen-tanácsaimat
*
Szolgalelkűsítő
Csak annyira okosítalak ki,
csak annyi infót csepegtetek,
hogy engem holtodiglan csodálhass,
de el ne szakíthasd a köldökzsinórt…
*
Cirkuszi erőművész
A megmérettetéseket és a próbatételeket
nagy ívben kerülöm el, hogy ki ne derüljön a turpisság
(csak imitálom, csak úgy teszek, mintha nehezet emelnék)
*
Sarlatán – kuruzsló
Egy kis hókuszpókusz, varázsige, csodaszer –
De holnap már bottal üthetik lábam nyomát,
Nincs garancia, jótállás, felelősségvállalás….
*
Érinthetetlen
Egyedi mentességet kérő-követelő -
nagy szenvedéstörténetét tartva maga elé,
s így mögé bújva kér egyedi mentelmi jogot:
az ő alkotását ne bírálják („túl szigorúan”) –
mint amikor épp meghalt az anyja a felelő diáknak…
*
Szakbarbár
Elmenekülök
a Nagy Egész kérdései elől,
és minél mélyebben beásom magam
egy kiválasztott speciális, „egzotikus” téma részterületére,
s így elkerülni vélem a konfliktussal járó állásfoglalásokat
*
Családi okokra
vagy érdemeire hivatkozva
követeli, kibulizza, kisírja,
hogy kegyelemből elnéző legyen
az opponense, a recenzense, a vizsgáztatója
(de a pályán maradna lakóházat, hidakat tervezni)
*
A botcsinálta doktor
*
Álüldözött
Órákat tud arról mesélni,
hogy egyszer nehezen adták ki művét,
a társadalmi amnéziát tartósítva,
az akkori hosszú feketelistákat nem említve
*
Megalkuvó nagy generáció
Amíg ő az ellenkultúráját kiherélve
bemegy a Táncdalfesztiválra stb.,
karakán, fenegyerek pályatársaira
a mellőzés, a letiltás, a száműzetés stb. vár…
*
Lógós
Ha itt és most
legény kell a gátra,
akkor is önkímélő gyáván
dolgozatom lábjegyzeteivel bíbelődök
(esetleg tudásomat felhasználva szimulálok)
*
Gerontokrata
Az egyetemi-akadémiai intézet élén karosszékben ülve
az ígéretes tudóspalántákat, az ifjú tehetségeket
parkoló pályára vagy külhonba irányítom…
*
Látványtervező
Díszítő- és csomagolóművésznek sem utolsó vagyok:
kidekorálva, felcicomázva „eladom” a Nagy Semmit
*
A szakmai komolyság
uralkodó elvárásait kielégítve, túlteljesítve
emberi fogyasztásra alkalmatlanná tett,
ijesztően vaskos könyvet írok „a filozófiáról”…
*
Hamis vátesz
Világgá kürtölöm:
itt van már a Kánaán, a történelem vége,
pedig a csendes túlnyomó többség
szellemileg is alultápláltan kóvályog
az ingyen konyhákon és a lelki börtönökben…
*
Vissza-jelzéstelenítő
Mindent megteszek azért,
hogy lehetőleg ki se derüljön:
művem mennyire kelendő,
kik olvassák és ki – nem - értik
*
Bizonyítvány magyarázó
Amit a legeslegjobban tudok:
hogy mikor mire kell hivatkozni,
hogy én a slamasztikából jól jöjjek ki:
hol a kozmetikázott nézettségi mutatókra,
hol a sötét tömegre, a meg nem értett zseniségre…
*
Illuzionista
Munkaidőben és túlórázva
nagyon hamis illúziókat keltek,
belépődért élethazugságaid babusgatva elringatlak…
*
Rábeszélőgép
Rámenős, trükkös és invenciózus
lerázhatatlan ügynökként rábeszéllek:
ne Istenben, élettársadban, barátodban,
csakis a biztosítómban, a bankomban bízz!
*
Pedagóguszseni
A magam módján én is
nem mindennapi csodát művelek:
csodagyerekből orbitális hülyegyereket,
igavonó barmot, robotot, alattvalót fejlesztek
*
Baltás agysebész
Törékeny, érzékeny
és már sebzett emberi lelkek között
én vagyok az otromba behemót,
a bokros elefánt a porcelánboltban
*
Meghülyítő
Képes vagyok
szinte bárkiből rövid úton, garanciát is vállalva
beteget, lelki beteget, vagy gyógypedagógiai esetet csinálni
*
A riporter
Megszeppent riportalanyt
hívok éppen futó műsoromba,
akit profin zavarba hozok, leégetek
vagy nem vagyok kíváncsi rá és ügyére,
s csak ürügy nekem az önmutogatásaimra…
*
Tűzszerész
A nagy és örök igazságbombákat
még jóval a detonáció, a bumm előtt
közhelyesítésükkel, bagatellizálásukkal
sikeresen dedós játékszerré hatástalanítom
*
Trezor
Oly nagy becsben tartom az értékes könyveket,
hogy gondosan el is zárom, nehogy bajuk essék
*
Középszerűsítő
Egalitárius vagyok:
éljen az egyenlőség minden előtt:
mindenkit egy szintre hozok,
jobban, pontosabban mondva: húzok le
*
Újoncokat, inasokat, kezdőket
véletlenül sem hozok jó,
csak kedvszegő rossz, kínos helyzetbe:
égetés, blamálás, cikizés, megszégyenítés…
*
Levél egy kivándorló kartársam után szerző: Juhász Gyula 1919 Ki messze, messze mégy, kinek hajója már Képzeletben talán London s Nyújorkba jár S megváltottad már az összes expressz jegyet, Export írótársam, fogadd részvényemet. Jó volt itthon lenni, amikor a Lipót És egyéb városok közönsége hívott Lámpák elé, mikor kifogták a lovat, Mert lóvá tetted a jó publikumodat. Jó volt itthon lenni, amikor a Fedák Testére írt szerep oly fényesen bevált S Mohamedhez a hegy, az amerikai Ügynök jött a jogot előre váltani. Jó volt itthon lenni, mikor a levelek Hullottak elébed és mind szerelmesek, Szobalány és kokott, báróné és grizett Kérdezte epedőn: milyen a szájvized? Jó volt itthon lenni, mikor a tantiém Mind, mind neked jutott s a széles föld szinén, Hottentott, patagon, egész művelt világ Bevette boldogan a te komédiád. Most, hogy a kis haza megkisebbült nagyon S kisebb, mint a haza, a várható haszon, Most export cikk lesz a becses személyed is, Itt hagysz bennünket ó, mily szörnyű Nemezis! Hát menj, hiszen mehetsz, a bankot adhatod, Nincs oly darab föld, hol ne keljen darabod, Mi, megbocsáss, tovább is itthon maradunk, Mert mi oly szegények és magyarok vagyunk!
|
LAST_UPDATED2 |
|