Payday Loans

Keresés

A legújabb

ÖNISMERETI TÜKÖR
daumier27

Önismereti tükör – 16 PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Jenő   
2014. január 03. péntek, 10:28

A BŰVÉSZINAS - Johann von Goethe verse, Paul Dukas (1865-1935) programzenéje

 

BALGA-BÖLCS EMBER ABC

A LÉTRONTÁS NAGY TÜKRE

BOLDOG-BOLDOGTALAN, POKOL ÉS ÉDENKERT

 

Önismereti tükör – 16.rész

 

Johann Wolfgang Goethe


A BŰVÉSZINAS


 

Elment hát a vén varázsló,
Végre nincs ma itt a mester!
Szellemeit én varázslom
Élni-halni most az egyszer!
Ellestem igéit s
Hókuszpókuszát,
S bűverővel én is
Művelek csodát.
Rajta! rajta!
Szedd a lábad,
Töltsd a kádat
Feredőre!
Gazdag árral fürge habja
Hadd zubogjon, fuss! előre!

 

 

No vén seprű, jöszte szépen!
Ócska rongyod fölveszed most!
Rég nem éltél szolgaképpen,
Amit mondok, azt teszed most!
Lábad lesz ma, talpra!
A hegyibe fej!
Uccu neki, rajta,
Ihol a cseber!
Rajta! rajta!
Szedd a lábad,
Töltsd a kádat
Feredőre!
Gazdag árral fürge habja
Hadd zubogjon, fuss! előre!

 

 

Ni, a part felé rohan már!
Mint a villám, gyors a lába!
Máris ott van a folyamnál,
S itt a víz a korsajába!
Most már másodízben!
Kádunk színig áll!
Megmerül a vízben
Rocska, dézsa, tál!
Állj meg! Állj meg!
Ami kellett,
Mind betellett,
Állj, de menten!
Jaj, mily sejtés réme száll meg:
A varázsszót elfeledtem!

 

 

Jaj, a szót, a szót, mely újra,
Ami voltál, arra formál!
Jaj, hogy hordja futva, fújva!
Csak már megint seprű volnál!
Önti, egyre önti,
Új meg új patak,
Mind nyakamba dönti,m
Ezer zuhatag.
Tűrni ezt nem,
Nem fogom már:
Megfogom már -
Beste lélek!
Micsoda arc! Mily veszett szem!
Egyre szörnyűbb, jaj, de félek!

 

 

Hej, te sátán ronda fattya!
Fölvegye a víz a házat?
Hisz dagadó áradatja
Minden küszöbünkön átcsap!
Átkos seprűnyél te!
Süket és konok!
Csillapodj le végre,
Suta-buta bot!
Nem hagyod hát
Abba rögtön?
Itt az öklöm,
Ez megállít -
S ott a balta, - kerge, rongy fád
Egy-kettő, szilánkra válik!

 

 

Látom megint hurcolja, hordja.
Jaj, hogy is teperjelek le!
Eltiporlak, gaz koboldja!
Reccsen és talál a fejsze!
Eltaláltam! éljen!
Kétfelé szakadt!
Visszatér reményem,
És szívem szabad.
Jaj, mi történt!
Mind a két fél
Újra ép s él,
Úgy loholnak
Párba, talpra szökve tüstént!
Segítsetek, nagy Hatalmak!

 

 

És rohannak! Egyre fellebb!
Lépcsőt, termet locska hab nyom!
Szörnyű tenger, árja ellep!
Mester, mester, halld a hangom!
Itt a mester éppen,
Nagy a baj, gyere!
Szellemet idéztem
S nem bírok vele!
"A sarokba,
Vissza, térj meg
Seprűnyélnek!
Nem citálhat itt dologra
Senki más, csupán a mester!"

 

(Ford.: Kardos László)


*

 

Palackba zárt szellem

A kiengedett szellemiség már a maga útját járja

*

 

SOS

Palackposta az óceán áramlataira bízva

*

 

Partnerek

A fantaszta és a lélekgyógyász 

Az egyik légvárakat épít, a másik szedi a lakbért

*

 

Nem szokta a cigány a szántást

*

 

Vak megszokások

Második természet

Rossz szokások, amikről nem is tudsz,

S ha rá is csodálkozol, akkor is nehéz elhagyni

*

 

Elvonási tünetek

Amilyen gyorsan ment a rászokás,

Éppolyan lassan megy a leszokás – sőt…

*

 

Mire való az ember?

Elveszett a régen kapott használati utasítás

*

 

A Népszava a Jóisten vagy Sátán szava

*

 

Beszólnak neked

Betartanak neked

*

 

Szennyáradat

Úsztál már sokáig árral szemben?

 

*

Magvető

Sziklára hull az értékes mag

 

*

Hagymaember

Semmi mag, csak a héj

 

*

Azt akarod tanulni, amire születni kell

 

*

Önlefegyverző

Elhiszed, hogy mások nem tanulnak – csak tudnak

 

*

Elsőgenerációs értelmiségi

Nem ismered az íratlan szabályokat

 

*

Lazsáló here

Fogjuk meg és vigyétek

Úgy állok hozzá, hogy más is hozzáférjen

 

*

Karácsony túllihegés és nagy családi összeveszés

 

*

Absztraháló

Nem tud elvonatkoztató a mellékestől

 

*

Beidomított

Ha máshogy fogalmazzák, már nem érti

 

*

Érdemjegy

Elméletben jeles, gyakorlatban elégtelen

 

*

Későn érsz a vacsorára – békafül

 

*

Nincs kinek mesélni

Nincs aki megterítsen és kínáljon

Senki sem várja, ha este fáradtan hazaér

 

*

Öncélúság

Vita a vitáért

Parttalan, fárasztó viták

 

*

Komornyik szemlélet

A közelség csökkenti a tiszteletet

 

*

Pénzért vett kitüntetés

 

*

Az utolsó szó jogával visszaélő

 

*

Pénzért rimánkodni – szeretetért koldulni

 

*

Alul- vagy túltáplált

Alaktalan – deformált

Fiatalon elhízott nő – dagi

 

*

Illatozó divatmajom

Piperkőc ficsúr, zsúrfiú – arszlán?

 

*

Vízfejű elmebajos

Vízfejű, egyközpontú ország

 

*

Kínnal-keservvel

Nagy üggyel-bajjal

 

*

Indiszkrét

Nem lovagias dolog

Pl. haveri körben hálószoba titkokról fecsegni

 

*

Szegény rokon

Akivel folyton éreztetik, hogy kegyelemből tartják

 

*

A legrosszabb páros, trió

Buta és gonosz – és rendkívül tevékeny

 

*

Nem látja a fától az erdőt

Csak fákat lát, de sehol az erdő…

 

*

Piás

Borba fojtott bánat 

Iszik, mint egy kefekötő

Mértékkel orvosság, azon felül méreg

 

*

Persona non grata

Kiutasítanak, kinéznek, kigolyóznak, kitoloncolnak

 

*

Írógép

Éhenkórász zsurnaliszta

Akkor is firkál, amikor frigid a múzsa

Ha nem ír valamit, akkor éhenhal a családja…

 

*

Perpatvarista

Perkígyó – végtelen pereskedés

Az igazságszolgáltatás malmai lassan őrölnek

 

*

Rossz játékos

Ha nem ő nyer, akkor zokog vagy pofozkodik

 

*

Életismeret-hiány

Elzárva tartottak jogi nagykorúságodig

Várkastélyban, lakatlan szigeten, árvaházban

 

*

Tűkön ül

Csak udvariasságból hallgat végig

 

*

Bárgyú

Üveges tekintet

Bámul, mint borjú az újkapura

 

*

Mindenki a felettesed, te mindenki alantasa

 

*

Epigon – imitátor – dublőr – hasonmás

 

*

Utánozó majom, edd meg, amit kinyom

 

*

Súlyemelő

Rosszul méri fel erejét

Túlerőlteti magát és belerokkan

Rögtön a legnagyobb súlyokat rakja fel

 

*

Balek

Kikapós asszony – felszarvazott dolgozó férj

 

*

Óvatos duhaj

 

*

Egy tányér lencséért átadott elsőszülötti jogok

 

*

Kötéltánc

Elég egy rossz lépés és a mélységbe zuhansz

 

*

Hálapénz

Nem tudod, hogy kell-e adni

S ha igen, akkor kinek, mikor, hogyan, mennyit stb.

 

*

A műtét sikerül, de a beteg meghal

 

*

Borravaló

Vagy elfelejtesz adni, nem nyered el jóindulatát,

Vagy nem ismered a mértéket, s Csekonics bárót játszol

 

*

Csapda

Lakást nem tudsz venni,

S az albérlet miatt nem tudsz takarékoskodni

 

*

Beugratás/csali játék

Itt a piros, hol a piros

 

*

Lottójátékos

Nem mered abbahagyni, hátha épp a jövő héten húzzák ki

 

*

A mindennapi kenyér is hibádzik

Csak kuncsorogsz és szimatolsz a pékség ablaka alatt

 

*

Mindennapi sorshúzás

Kivel és hol kell aznap élned, étkezned és dolgoznod

 

*

Négyszemközt

Soha sehol nem maradhattok zavartalan kettesben

 

*

A fogaiddal ásod ki magadnak a sírgödrödet

 

*

Tömegközlekedés

A busz nem jön/nem áll meg/nincs rajta hely/lerobban

 

*

Örökség

A reád hagyott mesterhegedűvel szöget versz be

 

*

Óriáscsecsemő

Akinek a szájába rágják a szellemi táplálékot – papi

 

*

Elfekvő készlet

Világéletedben filigránt szerettél volna, molett maradt

 

*

Esedező

Csak nem jön a megváltó kegyelemdöfés

 

*

Anyámasszony katonája

 

*

Épp a cél előtt adod fel – kitartáshiányos 

 

*

Eltartási szerződés

Azt lesik – és siettetik -, hogy mikor hal már meg a tulaj

 

*

Kisemmizve

Kitagadnak – még a köteles részt sem kapod meg

 

*

Nincstelen

Se társa, se háza, se hazája, se otthona

 

*

Rosszul öltöző nyelvet öltő

Illetlen viseletben rosszul viselkedő

 

*

Bumeráng-hatás

Az égre köp, ami visszahull rá

 

*

Gondolatolvasó

Nincs, nem lehet titkod

 

*

Manipuláló

Gondolatátvivő – akaratátvivő  

 

*

Rébuszokban beszél – talán talány

 

*

Non stop

Levehetetlen fülhallgató

Vagy az szól, amit imádsz, vagy az, amit utálsz

 

*

Tantaluszi kín

Terített asztal mellett éheztetnek

 

*

Elmarad a jutalomjáték

Meghalsz, mielőtt nagyszülő lehetnél

 

*

Sok hűhó semmiért

Amikor hegyek vajúdnak és egérke születik

 

*

Legalizált zsebtolvajlás

A zsebedben nyúlkálnak-turkálnak 

 

*

Idült alkoholista

Reszkető kézzel nyúlsz már reggel a pohárhoz

Támolyogsz, félrebeszélsz, kötekedsz, becsinálsz…

 

*

Harci morál

Nincs összetartás – rossz a csapatszellem

 

*

Nehéz jót lépni

Öngyilkossággal zsaroló megunt babád

 

*

Ultimátum

Pénzt vagy életet!

 

 

*

Panaszáradat – tiráda

Kétlábon járó panaszkönyv

Csak úgy dől belőle a sok jogos, valós/vélt sérelem

 

*

Üzleti érzéketlen

De mégis újból belevág és befektet és becsődöl

 

*

Rongyos

Folt hátán folt

Széllel bélelt

Lukas cipős

Mezítlábas

 

*

Nők megalázása

Női méltóság sérelme

Kopaszra nyírják a nőket

Meztelen, félmeztelen vesszőfutás

Szabad szexuális molesztálás, tapizás

Szex rabszolgaság, prostitúció, szex reklám

 

*

Bók

Nem mersz szépet mondani,

Mert beperelnek szexuális zaklatásért

 

*

Hely nem ismerő

Nem ismered a helyi (nyelv)szokásokat,

S amit te bóknak szánsz, az itt durva sértés

 

*

Obszcenitás

Közszemérem elleni vétség

 

*

Holtvágány

Mellékvágányon vesztegel – robog

 

*

 

Feketelistán

Berufsverboten

Éppen azt a szent hivatásodat nem gyakorolhatod,

Amire születtél, amire évtizedek óta szorgosan készültél

LAST_UPDATED2
 
Önismereti tükör – 15. PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Jenő   
2013. december 28. szombat, 12:09

BALGA-BÖLCS EMBER ABC

A LÉTRONTÁS NAGY TÜKRE

BOLDOG-BOLDOGTALAN, POKOL ÉS ÉDENKERT

Önismereti tükör – 15.rész

 

Ady Endre:

A hőkölés népe

Ez a hőkölő harcok népe
S mosti lapulása is rávall,
Hogy az úri kiméletlenség
Rásuhintott szíjostorával.

Mindig ilyen volt: apró khánok
Révén minden igának barma,
Sohse harcolt még harcot végig,
Csak léhán és gyáván kavarta.

Erőt mutattak, erőt látott,
Vertnek született, nem verőnek.
Önerejét feledte mindig,
Sohse szegzett erőt erőnek.

Betyár urai így nevelték,
Nem rúg vissza, csak búsan átkoz
S ki egyszer rugott a magyarba,
Szinte kedvet kap a rugáshoz.

Ma is itt ül lomhán, petyhüdten,
Fejét, jussát, szívét kobozzák
S ha néhányan nem kiáltoznánk,
Azt se tudná, hogy őt pofozzák.

Csak a Csodák-Ura meglátná
Végre ezt a szánalmas népet,
Adna neki csak egy dárdányi,
Úri, kis kíméletlenséget.

Hogy néhány maradt sereghajtó
Törötten, fogyva azt ne vallja:
Ezért a népért ugyis is mindegy,
Ebsorsot akar, hát - akarja.

*

 

Gyalázkodásra csak alázkodással felel ő

*

 

Anticipál

Biztos vagy benne,

hogy nem kapod kölcsön a kaszát,

ezért mikor csak kérni kellene azt,

már előre egy sértést vágsz a fejéhez…

*

 

Röst

Röstellsz segítségért kiáltani,

ezért inkább végleg berendezkedsz

a közben lakájossá sminkelt sötét veremben…?

*

 

Lopva

Olyan észrevétlenül

születsz, élsz és távozol el,

mint egy profi besurranó tolvaj…

*

 

Önhízelgő

Beilleszkedőnek hiszi magát,

pedig csak a zsarnok közvélemény asszimilálta.

A teljes hasonulás se sikerülhet, idegen marad,

de már a régi gyökereit is rég elvagdosta…

*

 

Önöregítő

A te korodban már nem való

színesen öltözni, pláne táncolni, sőt udvarolni?

Csak szolidan, nehogy megszóljanak a szomszédok.

Inkább te is csatlakozol a rendhagyó kicsúfolásához.

*

 

Szertelen fiatalító

Abba vénülsz, sőt rokkansz bele,

hogy „életkorod meghazudtolásával”

túlerőlteted, túlfeszíted, kizsigereled magad…

Ha módodban áll, jöhet a plasztikai sebész is!

*

 

Csapongó

Vagy bezárul, mint egy autista –

vagy megnyílik, mint egy lelki szemétláda?

Vagy legszívesebben nem közölne magáról semmit,

vagy úton-útfélen kiteregeti a családi szennyest…

Vagy nem érdekli senki más kis-nagy lelki baja,

vagy mindenki odahordja hozzá a szemetet…

*

 

Végletes

A sok kéregető facsarja szíved:

Vagy mindenkinek adsz, amíg van,

Vagy soha senkinek egy árva fityinget se -

Lelki védekezésül lekoldusmaffiázod őket!

*

 

Időhúzó

Akasztófa alatt

kegyelemre várva húzd az időt –

de máskor minek a céltalan időhúzás?

Hisz egy életed van és amúgy is rövid!

*

 

PROTEKCIÓ

Áldott egy kis ország ez a Magyarország.
Minden, ami jó van, itt két kézzel osztják.
Nem nézik, hogy mi vagy, magyar, zsidó vagy tót,
Boldogulsz, hogyha van egy kis protekciód.

Légy bármi nagy ökör, tökkelütött kamasz,
Kapsz hivatalt, olyat, amilyet csak akarsz.
Címet, ordót, rangot, s zsebrevágnivalót,
Persze akkor, ha van hozzá protekciód.

Tudós akarsz lenni? Vagy tán képviselő?
Főispán, trafikos, pandúr vagy közjegyző?
Nem kérdik, mit tudsz, mit nem - nem nézik sorod,
Eligazít mindent itt a protektorod.

Csak egy hely van, ahol a szép szó nem használ:
Hogyha baszni akarsz és faszod nem áll.
Ha nem tudja farkad, hol a direkció,
Szart sem ér ottan már a jó protekció.

- megjegyzés:
ki kéne végre valamit találni!
tán a farkat kéne megreformálni!

Szerző: Lőwy Árpád

*

 

Soha semmiben

nem vállal szóló szerepet,

nem áll kezdeményezés élére,

inkább a kórusban hátul búvik el,

hiszen ő nem egy vezéregyéniség…!?

*

 

Drukker

Azonosul-elhatárolódik

Ha nyer a csapatod, akkor vered a melled.

Ha veszít, akkor meg megtagadva szidod őket

*

 

Riporter  

Egy közvetítő

Aki a csapata vezetésénél azt kívánja,

Bárcsak ebben a pillanatban érne véget a meccs,

Vagy az ellenfél minél többet/nagyobbat rontson

*

 

Tragikomikus kisember

Sok művet írtak már „az életből ellesve”

a rendes, de mégis féléltű ember tragédiájáról!

*

 

Túlbuzgó

Mindig annyira az imáiba merül,

hogy akár fel is fordulhat(t)ok mellette

*

 

Ajtóstul a házba

Neki imponál „vadember” mivolta.

A mesterhegedűvel kalapálja a szöget.

Olyan, mint elefánt a porcelánboltban…

*

 

Nem mer bekopogni a cigányputriba,

Kerüli a sittesek, az utcalányok társaságát,

így egy új, életre tanító tapasztalt mestertől esik el

*

 

Messziről a hűséges ember példája,

közelről csak befogadott kóbor kutya…

*

 

Mint egy kiskatona:

mereven áll a díszszemlén,

s izgul: jaj, csak bele ne kössenek!

*

 

Reményik Sándor:

A karácsonyfa panaszkodik

El-elnézlek, ti hontalan fenyők, 
Ti erdő-testből kitépett tagok. 
Hányan mondhatják el ma veletek: 
Ó én is, én is hontalan vagyok!

Piacra vitték a testem, s a lelkem, 
És alkusznak az életem felett.
És fehér vattát aggatnak reám: 
Mű zuzmarát a zuzmara helyett.

Tudom: elszárad a levágott kar, 
Tudom: én vissza nem jutok soha 
Az ősrengeteg anyakebelére. 
Sorsom: lapály a csúcsokért cserébe. 
S a végtelen helyett egy szűk szoba.

*

 

Otthontalan

Mindig más szemével rak lakásában rendet:

attól függően, hogy éppen kit vár vendégségbe!

*

 

Emlékszem az idei nyárra - egy szép keddi napra esett

*

 

Szépítő

A tespedést, a tunya punnyadást stb.

fennkölten, eufemizmussal türelemnek nevezed?

*

 

Telhetetlen

Neked semmi nem elég?

Jó lenne mindenkinek tetszeni!?

Te mindig pont azt az egy fanyalgót, fikázót látod!

*

 

Dolgozók esti iskolájában:
- Van házid?
- Van, tölthetek?

*

 

Nagylegény

Amíg a bandában van,

bármire képesnek érzi magát –

majd egyedül maradva szinte semmire!

(Mint a kocsmában hetvenkedő nyuszika,

aki baj esetén számíthat a kint hagyott medvére)

*

 

Túsz

Ellenállásod idővel feladva

csak egy az új a modus vivendi:

teljesen azonosulni a rabtartó eszméivel???

(ez az ún. Stockholm szindróma/tünetcsoport)

*

 

Beragadó

Ideiglenesen rangon aluli munkát kell vállalnod:

majd mégis itt ragadsz  - innen mész nyugdíjba!

*

 

Obsitos

Téged nyugdíjazni lehet?

Partvonalon kívül tenni, fagyasztani, leselejtezni?

*

 

Ex-fenegyerek

Akinek mára mér rég benőtt a feje lágya,

s az establishment, sőt a nomenklatúra része lesz:

politikus, ügyvéd, bankár, üzletember, tisztviselő stb.

*

 

„Szómágia”

Nominalistának

a gyávaság óvatosság,

a megalkuvás kompromisszum!

Ez csak játék a szavakkal – ráolvasás..

*

 

Önáltató

Ha majd felépül a házam,

ha majd nagyon gazdag leszek,

akkor majd szabadon követem elhívásom,

ha majd – de addig még robotolok a napi betevőért

*

 

Nyugis

Aki semmit nem kapkod el:

még 60 évesen is csak előéletnél-előételnél tart!

Mintha ő nem a finisben, de a start-közelben lenne…

*

 

Rész és egész

Igazság és irgalom

Igazad elismeréséért, érvényesítéséért

- legyen igazság, ha belepusztul is a világ!? -

Kohlhaas Mihályként mindenkidet feláldozod?!

*

 

Kétfelé húzó

Egy férfi költözködik,

de a kanapéja sehogy sem fér ki az ajtón.

Erőlködik, de a végén a kanapé beszorul az ajtóba.

Ekkor áthívja a szomszédot,

aki az ajtó másik oldalán erőlködik.

Így megy vagy 10 perce,

majd a tulaj lihegve megszólal:

- Ej, szomszéd, azt hiszem, ezt sose fogjuk kivinni!

Mire a szomszéd:

- Ja, kivinni?

*

 

Csökönyös

Soha nem engedsz okosan az „igazadból” –

így azután te vagy az, aki szamárként szenved

*

 

Túlteljesítő

Eminens-stréber diák

Presztízskérdést csinál belőle,

hogy minden tantárgyból jeles legyen!

(Esetleg azért, mert nem kívánt gyerek volt…)

*

 

Érzéki csalódott

*

 

Visszakozó

- Apa, az ott egy halászhajó?

- Nem, kisfiam, az egy yacht.

- És hogy kell írni, j-vel vagy y-nal?

És h-val vagy ch-val?

- Jobban megnézve mégiscsak halászhajó...

*

 

Rossz előítélet

Már hogyan is menne be ő a kocsmába,

hisz csak lumpok züllenek, „tivornyáznak”!?

Így neki kimarad az oldott borozgatós társalgás,

Az ugratások, a spontán ismerkedések stb.

*

 

Önmarcangoló

Másnak még csak-csak megbocsát,

de magához annál kérlelhetetlenebb

*

 

Aki self made man képet fest és ápol magáról:

önerőből ért el mindent,így kinek is tartozna hálával?

Igaz, ha bajba kerül, akkor is csak önmagát okolhatja!

Vagy mazsolázik: a jó az maga, a rossz az más érdeme

*

 

Ha együtt dolgoztok,

Akkor a sikert magának tulajdonítja,

A kudarcot pedig kifejezetten a többieknek

*

 

Önidealizáló

Letakarnád, rejtegetnéd emberi gyarlóságaidat,

mintha tökéletes lehetnél/ez szégyenbélyeg lenne?

Mintha csak így lehetnél gyereknevelésre alkalmas?

Mintha csak így tudna rád a gyerek istenként nézni…

*

 

Öldöklő angyal

Aki magát szinte tökéletesnek tartja,

Az másokhoz nagyon kegyetlen, irgalmatlan tud lenni

*

 

El – nem - néző

Nem nézel szembe

saját életed piszkosságaival,

ezért is vagy oly kegyetlen, irgalmatlan mással?

*

 

Intervenció

Ha nincs közvetlen életveszélyben,

véletlenül sem szólsz rá más gyerekére,

nehogy – a szülei vagy ők - visszaszóljanak…

*

 

Választék

A repülőn

a légikisasszony megkérdi

a harmadosztályon utazó utast:

- Uram, kér vacsorát?

- Miből lehet választani?

- Igen vagy nem!

*

 

Meg kell a búzának érni

Meg kell a búzának érni,
Ha mindennap megérik.
Meg kell szívemnek hasadni,
Ha mindennap bánat éri.

Bánat, bánat, de nehéz vagy,
De rég, hogy a szívemen vagy.
Bújj ki bánat a szívemből
Elég vót már keservemből.

De nem úgy van az, mint vót régen,
Nem az a nap süt az égen,
Nem az a nap, nem az a hold
Nem az a szeretőm, ki volt.

S aki vót már, s aki vót már rég elhagyott,
Szebbre vágyott, de nem kapott,
Még olyat se, mint én vagyok.

*

 

Egydimenziós

Csak a tárgyak használati,

vagy a piaci értéke számít,

a szépségükre totál érzéketlen!

Mintha egy mérleg lenne, ami csak a súlyt érzékeli

*

 

Néprádió

Hiába jön az éterből sokféle kiváló adás,

Te nem vagy egy világvevő érzékeny készülék,

Így Mozart muzsikája nálad süket fülekre talál

(pedig ingyen hallhatnád azt, amit anno a királyok)

*

 

Repülő

Mint gólyafos a levegőben…

Elszállsz, mint a győzelmi zászló

Úgy rúgnak ki, hogy a lábad se éri a földet

Kirúgnak a magasból, a repülőgépből, ejtőernyő nélkül

*

 

Mamahotel-lánc

Egy fiatal pár házasodni szeretne,

de nincsen elég pénzük saját lakásra.

- Miért nem költöztök a lány szüleihez?

- kérdezi egy jóbarát.

- Az nem megy, mert ők is a szüleiknél laknak.

*

 

Hobó

Minden kiselejtez,

semmihez nem ragaszkodva,

csak ami éppen rajta van, az van –

vagy mindent őriz, leltároz, raktároz,

és így lakásából zsúfolt lakhatatlan lerakat lesz?!

*

 

Próbaházasság

Olyan „illedelmesen”, visszafogottan táncol,

hogy még meg se izzad, nehogy „testszaga” legyen –

előreláthatóan így fog „viselkedni” a nászágyban is…!?

*

 

Rossz kiegyezés

A férj forrón, az asszony hidegen szereti,

kompromisszumként életfogytig langyosan eszik…

*

 

Görcs

Görcsösen markol

Elzsibbad, és így elernyed

Nem teszi szabadon tenyerére…

Meddig tudsz valamit így a kezedben tartani?

*

 

Nagy akaró

Ha „csak” szeretne gyereket,

akkor nagyon valószínűleg lehetne,

de ő AKAR, így viszont az nem fogan meg.

(legfeljebb a lombikbébi/az örökbefogadás után)

*

 

PÁF

Pocsék Áruk Fóruma
Tegnap vettem egy összecsukható ernyőt.
Ma veszek egy másikat, egy kinyithatót is.

*

 

Futottak még…

Átengedi a kiválasztottnak a csoda művelését:

ő eleve feladja, s beéri a magyarázó szereppel…

*

 

Semlegesnem

Annyi erotika van a táncában

mint mikor a fiú az anyját kéri fel egy menetre…

*

 

Óvatos

Mielőtt „szól”,

előbb megfogalmazza,

majd leírja s a végén felolvassa

*

 

Írástudó

Csak írásban hajlandó érintkezni,

Lemond az élőszó testbeszéddel kísért dimenzióiról

Nincs egyéni hang, hangszín, hangerő, ritmus, dallam stb.

*

 

Doktor bácsi

Röstelli, hogy neki is nagyobb baja lehet –

egészségesnek szimulálja magát, amíg bele nem hal…

(vagy azzal rázza le

*

 

Elpucoló

Csak azért ócsárolod oly dühösen hazád,

hogy ne fájjon annyira az elhagyása, cserbenhagyása…

*

 

Beállítva

Szobornak, megmerevedve szép lennél,

de ahogy feléledsz, elcsúful az összkép…

*

 

Meg kell a búzának érni,
Ha mindennap megérik.
Meg kell szívemnek hasadni,
Ha mindennap bánat éri.

Bánat, bánat, bánat, bánat, de nehéz vagy,
De rég, hogy a szívemen vagy.
Bújj ki bánat a szívemből
Elég vót már keservemből.

De nem úgy van az, mint vót régen,
Nem az a nap süt az égen,
Nem az a nap, nem az a hold
Nem az a szeretőm, ki volt.

S aki vót már, s aki vót már rég elhagyott,
Szebbre vágyott, de nem kapott,
Még olyat se, mint én vagyok.

LAST_UPDATED2
 
Önismereti tükör – 14. PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Jenő   
2013. december 23. hétfő, 16:44

fsvny

BALGA-BÖLCS EMBER ABC

A LÉTRONTÁS NAGY TÜKRE

BOLDOG-BOLDOGTALAN, POKOL ÉS ÉDENKERT


Önismereti tükör – 14.rész

 

Csokonai Vitéz Mihály

ZSUGORI URAM

 

Esmérek én egy vént. – Ki az? – Neve nincsen:
Régen eladta már aztat is a kincsen;
Sőt míg bírt is véle, magában tartotta,
Mert mondani másnak ingyen sajnállotta. –
Hol lakik? – Ott látszik, ama kapu megett,
Egy ház, mellyet náddal önnönmaga szegett.
Van két palotája a Piac-utcába,
De azt a rácoknak adta árendába;
Maga e kunyhóba éhezvén kucorog,
S elméjébe mindég a drágaság forog.
Űl pénzes ládáján sovány ábrázattal,
Tisztelvén a mammont örök áldozattal.
A bús gond béesett orcájában hever,
Mérget kedveltető kincseiből kever.
Olly sárgák orcája sovárgó gödrei,
Mint aranyjára vert királyok képei:
Mint a sírból feljött halott útálsága,
Amellyről minden húst a párka lerága. 
Most is azért sóhajt és dúlfúl magába,
Mért nem adhatja az áert árendába.
S öszvekalkulálván saját számadását,
Nyögve kárhoztatja szörnyű pazérlását,
Gyász idők! – így kiált, vádolván az eget, –
Lám, csak egy rövid nap mennyit elveszteget:
Ma csak harminc arany jött bé a kasszába,
Mégis kilencven pénzt adtam ki hiába.
Azonba melly szörnyű károm következe: –
Itt jajgat, s fejére kúcsolódik keze –
Melly szörnyű kár! egy szél pénzem elrablotta,
Lantornás ablakom ketté szakasztotta! –

Úgy tűnődik; s talám azt is sajnálja ő,
Hogy a versbe ingyen s potomra jött elő.

 

*

 

Rosszat vagy rosszul ajándékozni

add mindig pontosan ugyanazt

vegyél gyorsan valami sablonosat

hagyd rajta az árcédulát

add át, majd kérd el az árát

rögtön kérjél viszontajándékot

add oda a használt cuccod

add oda a megcsócsált süteményt

adj oda egy lukas léggömböt (Füleske)

kérj cserébe hangos köszönetet

olyan drágát adj, amit sose tud viszonozni

tedd közhírré, hogy te mit adtál

abból adjál, amit előtte tőle raboltál

add oda, majd lopd vissza

add oda, de kössed feltételekhez

holtodig emlegessed, hogy mit adtál

mindig ellenőrizd, hogy mire használja

pénzt adjál, de írd elő, mire költse

ajándékozz valami nagyon praktikusat

legyen pedagógiai célzata az adománynak

dobd le elé a földre az ingyen ebédet

alázd meg, ahogy átadod az alamizsnát

ajándékozz trójai falovat

ajándékozz élő kisállatokat

ajándékozz intim holmit

ajándékozz szex póteszközt, pornó filmet

adj pénzt, de közben tarts oktatást...

add oda, majd holnap követeld vissza

add oda, majd mondd azt, hogy lopta

stb

 

*

 

A bunkó megnősül.

Az esküvő után elmondja a szabályokat:

- Akkor jövök-megyek amikor akarok,

az asztalon legyen mindig friss vacsora,

kivéve ha azt mondom,

hogy a haverokkal horgászni mentem.

Mire az újdonsült menyecske:

- Jól van. Én pedig közlöm,

hogy itt este tízkor mindig szex lesz,

akár itthon vagy, akár nem.

 

*

 

Nem meri isten kezébe tenni,

de görcsösen markolva veszti el javait

 

*

Amíg meg nem jön a kedved,

addig nem teljesíted a kötelességed

 

*

 

Súlyos bűntudata van,

ha valamit nem szigorú kötelességtudatból tesz meg

 

*

 

Hátat hátnak vetve

Nincsen háttestvéred

Nem mersz hátat fordítani, mert akkor lelőhetnek

 

*

 

Nem adsz senkinek kölcsön,

hogy ne veszíts el pénzt és barátot is?

 

*

 

Egy gyereket vállal,

hogy egykéjének mindent megadhasson,

csak éppen azt az egy vagy két testvért nem…

 

*

 

Egyke

Egyetlen gyereke a mindene,

s ha tragédia történik, akkor ő is élő halott lesz!?

 

*

 

Zabagép

Nem válogat – neki mindegy!

mindenevő - ha ízlik az étel, ha nem…

 

*

Sót kérő

Az emberiség barátja:

a szomszéd apró-cseprő üggyel Őt ne zavarja!?

 

*

 

Amit világéletemben kerestem,
A jókedvű menyecskékre költöttem.
Vettem nekik alsó-felső selyem rokolyát,
Minek sokan felemelték az alját.

Még az úton lefelé sem mehetek,
Mind azt mondják, hogy szeretőt keresek.
Nem kell nékem ilyen-olyan lepedt szerető,
Szeretőm lesz majd a gyászos temető.

S azt a gyűrűt, amit adtam, add vissza,
Mert mi köztük a szerelem nem tiszta.
Átkozott volt az az óra, babám az a ház,
Amelyikben megismertük mi egymást.

 

*

 

Kis és nagydolog

Inkontinencia: csecsemő, felnőtt, öreg

Nem mersz társaságba menni: vissza nem tartás

Amikor magatehetetlen vagy és ezért ágytálazni kell

Rád jön a szükség, de nincs hova menni, bekérezkedni

Hasmenésed van, de nem maradhatsz otthon

Úgy megijesztenek, hogy becsinálsz félelmedben

Csak a hideg folyósón van egy közös vécé

Télen a fagyban ki kell menni a kert budiba

Bepisilsz az iskolában, és mindenki téged csúfol

Külön-külön kell étkezni, de a vécézést együtt kell végezni

Nincs pénzed, ezért az utcán kell könnyíteni magadon

Aki előtted ült a vécén, otthagyta… mint eb a szarát!

Bármilyen panaszod van, beöntés adnak a seregben

Tilos bezárni a WC ajtót, még ott sem lehetsz egyedül

Idegen helyen nem egy a nagydolog – székrekedés

Az egész lakásnak szar- és vizeletszaga van

Megkóstolod a kakit – még jó, hogy bele nem léptél

A pöcegödörbe esel nyakig, s nehezen mászol ki belőle

Mielőtt lehúznád, a főnővér megvizsgálja a székletedet

Csodaszépet álmodtál, de ébredéskor bilibe lóg a kezed

Az oldaladon vezetik ki a végbeledet…

Stb

 

*

 

Öngól

Annyi erőt-energiát vet be,

hogy jóval fiatalabbnak lássák,

hogy a végén teljesen beleőszül

 

*

 

Virtuális életoázis

A panel lakószobában

vetített képek, film előtt

vadul bicajozva látsz világot?

 

*

Arra vagy büszke,

hogy a gyereked a barátod (is) –

pedig neki belőled a szülőre lenne szüksége…

 

*

 

Az se jó,

ha ló helyett szamár van,

de ha erről még nem is tudsz,

az már tényleg igazán rossz dolog…

 

*

 

Potyautas,

Akit ha megtalálnak, akkor a tengerbe dobnak

 

*

 

Mintha egész életedben

más szívességéből laktál és lakomáztál volna

Te vagy a potyázó, a tarháló, a szegény rokon stb

 

*

Pozitív-negatív lelet

Szemorvosi leleteid kiválóak –

csak a szépre, az ízlésesre vagy vak?

 

*

 

„Különb-ség”

Művészként a plebsztől különbnek tartja magát,

pedig ennek ellenkezője lenne gyümölcsöző/lélekmentő

 

*

 

Reakcióidő

Nem reagál, okos szamár

Nem él együtt az életjátékkal,

késve reagál, fut az események után…

folyton vesztésre áll, leszakadóban,

sereghajtóként, de inkább: lekörözve…

 

*

 

Mellék-vagány

A mellékes dolgokon lovagol,

s így elrobog, elvágtázik mellette az,

ami a fő, ami fontos, ami a lényeges…

(egy szúnyoggal hadakozik, s így elmegy a hajó)

 

*

 

Úgy élsz

mint aki labda nélkül „teniszezik”

és csak ügyesen imitálja a játékot

(Antonioni: Nagyítás)

 

*

 

Kispados

Soha semmibe

nem ad „mindent bele”,

holtáiglan vár, tartalékol

valami nagy, sorsdöntő csatára?

Vagy korán ellövi a puskaporát…

 

*

 

Műszívű

Az érzelmeket ki se fejező, fel se fogó

két lábon járó robot, mesterséges intelligencia

 

*

 

Mindentudó

Túl sokat tudsz a kulisszatitkokról,

így lére se jön/elveszik számodra az illúzió!

 

*

Hoppon maradó

Addig enged maga elé a sorban

kis/nagymamát, rokkantat, öreget,

majd a kicsit, a külföldit, a részeget stb.,

hogy a végén végképp lemarad – bezár a bazár!

 

*

 

Áldott-átkos jó lélek

„Udvariasságból” nem tud kimenekülni

„üresjáratú” beszélgetések holtvágányáról –

De közben olyan feszültség halmozódik fel benne,

Hogy váratlanul gyilkos indulatai szabadulnak el...

 

*

 

Sorvadt-lelkű

Soha nem hagyja el összkomfortját

Szabadban, egyszerűen élve táborozni,

ahol kísérletezgethetne a nomád életformával!

(Mintha a virág félne attól, hogy kiültetik a szabadba)

 

*

 

Mindig azt mondod: miért éppen én?

Sohasem azt gondolod: miért ne éppen én!

 

*

 

Igényszint

Neked a fájdalom hiánya az élvezet,

a betegség hiánya már maga az egészség?

 

*

 

Jólnevelt

Még a halálos ellenségénél is illemtudó,

Vagyis mindent megeszik, amit elé raknak…

 

*

 

Jó beteg – betegnek jó

Együttműködő, nem akadékos:

kérdés nélkül bevesz mindent

és szigorúan betartja az orvosi utasításokat,

mégha azok szöges ellentétben állnak is egymással…

 

*

 

Időjárásról

kényszertársalog szomszédjával,

pedig ő segíthetne, ha kérné, nyomasztó lelki gondjaiban

 

*

 

Gép-ész

„Masiniszta”

Mint a számító gép:

csak mechanikusan, gépiesen „beszél”,

pláne nem énekel és táncol örömében-bánatában!

 

*

 

Habzsidőzsi

Olyan fiatalon kiéled-kiégeted magad,

mintha már holnap reggel a világvége lenne!!

És fájón keserű a másnapi ébredés az üszkökön…

 

*

 

Kerüli

a megmérettetést, a mérkőzést –

mindig kiegyezik egy szalonremiben

 

*

 

Életreceptes

Nem akar senkit megbántani: így meg se szólal –

ezzel nem bánthat senkit, vagy inkább mindenkit?

 

*

Nyakatekert

Olyan diplomatikusan fogalmaz:

már maga sem tudja, mit akar mondani, mit elhallgatni…

 

*

 

Nyitott/zárt kapus meccs

Ha egyszer már becsapták,

Akkor olyan elővigyázatos lesz,

Hogy többé idegent nem enged be lakásszentélyébe!

 

*

 

Elviselhetetlen

Neked Elveid vannak, nem érdekel:

mekkora terheket rak másra pl. vegetáriánusságod?

(Ezt próbálod elvi síkon isten helyére begyömöszölni…)

 

*

 

Embertelen bölcs

Kéretlenül ontod bölcsességeid, jó tanácsaidat,

de nem személyreszabottan, konkrét esetre lebontva,

csak inkább hogy magad fényezd, okosságodat fitogtasd

 

*

 

Vallatóra fogó

Akit Barátodnak gondolsz,

annak harapófogóval kell kiszedni belőled azt,

amit egy vadidegen utastársnak

kéretlenül is kifecsegsz?

 

*

 

„Kész vagyok”

Már az egész család kikészült,

olyan a készülődés a Nagy Ünnepre…

(imádkoznak: veszekedés nélkül ússzák meg)

 

*

 

Elvész a nyom

Az állatok vészhelyzetben, te egész életedben:

háttérbe olvadás, mimikri, tetszhalál…nyomtalanul!

Ez okozza veszted is,

hisz amikor tényleg itt a vész, sehol nem találnak…

 

*

 

Túléldegélő

Mintha az egész életed valahogy ki kellene bírni,

meg kellene úszni, túl kéne élni, át kellene vészelni?

 

*

 

Törököt fog

Azt hiszed, te hódítottál,

pedig a hölgy választott és nem ereszt…

 

*

 

„Jó ismerőseinek” se szeri, se száma –

ám egy igaz barátja sose volt, sose lesz

 

*

 

Flagelláns

Minden jóízűen lenyelt falatnál

bűntudat nyilall belé és járja át:

hisz Etiópiában most is éheznek a gyerekek!

 

*

 

A látható hatalom elé boruló:

A Császárnak mindent megadsz,

a maradékból meg Istent elégíted ki?

 

*

 

Közeli pap – távoli isten

Isten szent akaratát hozzád itt és most

aktuális papod esetleges napi parancsai közvetítik?

 

*

 

Önkímélőbb

Annyira vigyázol magadra,

hogy a legmegkíméltebb állapotban múlsz ki…

 

*

 

Kirakatpolitika

Annyit gürizett élete csicsás kirakatán:

a végén maga is elhiszi: ez van bent a boltban is…

 

*

 

Szatócslélek

Nem, te soha nem maradsz adós:

rögtön viszonzol mindent, mintha boltos lennél?

 

*

 

Közép-úttalan

Más lehetőséget nem látván,

- az arany középút keresését feladva -

akkor már inkább prűd vagy mint trágár?

 

*

Mindig rosszat választ,

még ha olykor a kisebbet is –

és még erre mellét döngetően büszke?

 

*

 

Ha csak a kisebbik rosszat választhatná,

ezt elvből nem teszi,

így önmagától a nagyobb választódik:

pl. kisujj amputáció helyett a karját kell levágni

 

*

 

„Apród”

Addig-addig aprózod fel és el magad,

hogy a végén már nem átváltható a nagy egészre!

 

*

 

Addig-addig őrizgeted értékeidet,

míg azok el nem inflálódnak, el nem avulnak…

 

*

 

A te kaland(pótlék)od a Vidám Parkban

egy garantált biztonságú szellemvasutazás…

*

 

J

Kedves férjem! 

Azért írom Neked ezt a levelet,

hogy elmondjam, végleg elhagylak.

Hét éven keresztül jó feleséged voltam,

és semmit nem kaptam érte.

Az utóbbi két hét pedig maga volt a pokol.

A főnököd felhívott, hogy felmondtál,

és ez volt az utolsó csepp a pohárban.

Múlt héten, amikor hazajöttél, észre sem vetted,

hogy megcsináltattam a frizurámat és a körmeimet,

a kedvenc ételedet főztem,

és este egy vadonatúj hálóing volt rajtam.

Hazajöttél, két perc alatt megvacsoráztál,

aztán miután megnézted a meccset,

egyenesen felmentél aludni. 

Nem mondtad,

hogy szeretsz-e még,

nem érintettél meg, semmit nem tettél. 

Vagy hazudsz nekem,

vagy nem szeretsz már,

bármi is a helyzet, én elmegyek. 

Ui.: Ha megpróbálnál megkeresni, inkább ne tedd.

A BÁTYÁD és én Nyugat- Virginiába költöztünk, együtt.

További remek életet! 

Az ex-feleséged. 

**

Kedves ex-feleségem! 

Semmi nem tette jobbá a napomat,

mint az, hogy megkaptam a leveledet.

Valóban hét éve házasodtunk össze,

jóllehet Te nagyon távol állsz a jó feleség fogalmától.

Sokat nézek sportot,

hogy ezzel próbáljam meg elfojtani az állandó zsörtölődésedet. 

Nagy baj, de ez van.

Észrevettem, hogy levágattad múlt héten a hajad,

de az első dolog, ami az eszembe jutott, az volt,

hogy "Úgy nézel ki, mint egy férfi!".

Az anyám úgy nevelt, hogy inkább ne mondjak semmit,

ha nem tudok valami szépet mondani.

Amikor megfőzted a kedvenc ételemet

valószínűleg összekevertél a BÁTYÁMMAL,

mivel én már hét éve nem eszem disznóhúst. 

Elmentem lefeküdni,

mikor megláttam rajtad az új hálóingedet,

hiszen még rajta volt az ára.

Imádkoztam, hogy csak véletlen egybeesés legyen,

hogy a bátyám reggel 50 dollárt kért tőlem kölcsön,

a hálóinged pedig 49, 99-be került. 

Mindezek után még mindig szerettelek,

és úgy éreztem, meg tudjuk oldani. 

Tehát amikor észrevettem,

hogy nyertem a lottón 10 millió dollárt, f

elmondtam a munka- helyemen,

és vettem magunknak két jegyet Jamaikába.

De mikor hazaértem, Te már nem voltál ott. 

Tudom, mindennek oka van.

Remélem, olyan életet élsz, amilyet mindig is akartál.

Az ügyvédem azt mondta,

hogy az alapján a levél alapján, amit írtál nekem,

egy fillért sem fogsz tőlem kapni.

Tehát csak óvatosan. 

Ui.: Nem emlékszem, hogy mondtam volna valaha,

de Carl, a bátyám Carlaként született. 

Remélem nem baj!

*

BOTRÁNY A CSALÁDBAN     

(Shame And Scandal)
Előadó: Darvas Iván

Ó, Trinidad, az messzi kis sziget,
egy családdal történt e kis eset.
A mama és a papa és egy fiú állt ott,
a fiú, mint az apja szoknyavadász volt.
És szerelmes lett a kis Marybe,
és megkérdezte az apját, hogy elvegye-e?
Az apja vagyok, el nem veheted,
meg ne tudja a mama: e lány nővéred!

Ó, papa! Szép, bájos kislányra találtam.
Ó, papa! Ez szégyen és gyalázat a családban.

Ó, Trinidad lakói tüzesek,
egy családban nem ritka ez eset.
A fiú nyomban szakított a Maryvel,
és vigasztalódott egy csinos szőkével.
És szerelmes lett a kis Daisybe,
és megkérdezte az apját, hogy elvegye-e?
Az apja vagyok, el nem veheted,
meg ne tudja a mama: ez is nővéred!

Ó, papa! Szép, bájos kislányra találtam.
Ó, papa! Ez szégyen és gyalázat a családban.

A szerelmes fiú nem nyugodott,
És több lánnyal is megpróbálkozott.
De mindről ugyanezt mondotta papája,
ám megoldotta ezt a kérdést mamája.
Csak higgyél nekem és nyugodt lehetsz,
te bármelyik kislánnyal az oltárhoz mehetsz.
Elveheted akármelyiket,
a papa nem sejt, ő nem apád neked.

http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/40354/darvas-ivan/

botrany-a-csaladban-shame-and-scandal-zeneszoveg.html

LAST_UPDATED2
 
Önismereti tükör – 13. PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Jenő   
2013. december 22. vasárnap, 08:53

BALGA-BÖLCS EMBER ABC

A LÉTRONTÁS NAGY TÜKRE

BOLDOG-BOLDOGTALAN, POKOL ÉS ÉDENKERT


Önismereti tükör – 13.rész

 

arany_janos_karikatura_caricature

ARANY JÁNOS

A FÜLEMILE

 

Hajdanában, amikor még
Így beszélt a magyar ember:
Ha per, úgymond, hadd legyen per!
(Ami nem volt épen oly rég) -
Valahol a Tiszaháton
Élt egy gazda: Pál barátom,
S Péter, annak tőszomszédja;
Rólok szól e rövid példa.

Péter és Pál (tudjuk) nyárban
Összeférnek a naptárban,
Könnyü nekik ott szerényen
Megárulni egy gyékényen;
Hanem a mi Péter-Pálunk
Háza körűl mást találunk:
Zenebonát, örök patvart,
Majd felfordítják az udvart;
Rossz szomszédság: török átok,
S ők nem igen jó barátok.

Ha a Pál kéménye füstöl,
Péter attól mindjár' tüszköl;
Ellenben a Péter tyukja
Ha kapargál
A szegény Pál
Háza falát majd kirugja;
Ebből aztán lesz hadd-el-hadd,
Mely a kert alá is elhat!
Ez sem enged, az se hagyja,
S a két ház kicsínye, nagyja
Összehorgolnak keményen,
Mint kutyájok a sövényen
Innen és túl összeugat
S eszi mérgében a lyukat.

De, hogy a dologra térjek,
Emberemlékezet óta
Állott egy magas diófa,
Díszeűl a Pál kertjének.
A szomszédba nyult egy ága,
Melyet Péter, minthogy róla
A dió is odahulla,
Bölcsen eltűrt, le nem vága.
Történt pedig egy vasárnap,
Hogy a fentírt fülemile
Ép' a közös galyra üle,
Azt szemelvén ki oltárnak,
Honnan Istent jókor reggel
Magasztalja szép énekkel:
Megköszönve a napot,
Melyre, im, felvirradott.
A sugárt és harmatot,
A szellőt és illatot;
A fát, melynek lombja zöld,
A fészket, hol párja költ,
Az örömet, mely teli
Szivecskéjét elteli;
Szóval, ami benne él
S mit körében lát, szemlél,
Azt a pompát, fényt és szint,
Mely dicsőség
- Semmi kétség -
Ő érte
Jött létre
Csupán ő érette mind!
Elannyira, hogy Pál gazda,
Ki gyönyörrel ott hallgatta,
Így kiáltott örömében:
"Istenem, uram
Beh szépen
Fütyöl ez az én madaram!"

"Kendé bizony az árnyéka!
Mert olyat mondok, hogy még a..."
Hangzik átal a sövényen
Egy goromba szó keményen.
"Hát kié - pattogja Pál -
Mikor az én fámra száll?"
"De az én portámon zengett:
Hogy illetné a fütty kendet!"
Pál nem hagyja: őtet uccse!
Péter ordít: ő meg úgyse!
Többrül többre, szórul szóra,
Majd szitokra, majd karóra,
Majd mogorván
Átugorván
Ölre mennek, hajba kapnak;
Örömére a szent napnak
Egymást ugyan vérbe-fagyba, -
Hanem a just mégsem hagyva.

Pál azonban bosszut forral,
És ahogy van, véres orral
Megy panaszra, bírót búsit,
S melyet a vérszenny tanúsit
A bántalmat előadja.
Jogát, úgymond, ő nem hagyja.
Inkább fölmegy a királyig
Térden csúszva: de a füttyöt,
Mely az ős diófárul jött,
Nem engedi, nem! halálig.
Nyomatékul egy tallért dob
Az igazság mérlegébe,
Mit a bíró csúsztat a jobb
Oldalon levő zsebébe.

Pétert sem hagyá pihenni
A nagy ártatlan igazság:
Nem rest a biróhoz menni
Hogy panaszát meghallgassák.
Így s úgy történt, - elbeszéli,
Övé a fütty, ő azt véli:
Nincs vármegye,
Ki elvegye,
Nincsen törvény, nem lehet per.
Hisz azt látja Isten, ember! -
De, hogy a beszédet össze
Annál jobb rendben illessze,
Az ütlegből sokat elvesz
És a joghoz egy tallért tesz,
Mely is a birói zsebben
Bal felől, a szív iránt,
Meghuzódik a legszebben.

Felderüle a kivánt
Nap, mely a vitát eldöntse,
Hogy a fülemile-pörben
Kinek szolgál a szerencse.
Ámde a birót most cserben
Hagyja minden tudománya,
És ámbátor
Két prókátor
Minden könyvét összehányja,
S minden írást széjjeltúr is:
Ilyen ügyről,
Madárfüttyről,
Mit sem tud a corpus juris;
Mignem a biró, haraggal
Ráütvén a két zsebére
S rámutatván a két félre,
Törvényt monda e szavakkal
A szegény fülemilére:
Hallja kendtek!
Se ide nem, se oda nem
Fütyöl a madárka, hanem
(Jobb felől üt) nekem fütyöl,
(Bal felől üt) s nekem fütyöl:
Elmehetnek.

*

Milyen szép dolog, hogy már ma
Nem történik ilyes lárma,
Össze a szomszéd se zördül,
A rokonság
Csupa jóság,
Magyar ember fél a pörtül...
Nincsen osztály, nincs egyesség
Hogy szépszóval meg ne essék,
A testvérek
Összeférnek,
Felebarát
Mind jó barát:
Semmiségért megpörölni,
Vagy megenni, vagy megölni
Egymást korántsem akarja:
De hol is akadna ügyvéd
Ki a fülemile füttyét
Mai napság felvállalja!?

(1854)

*

Rossz szomszéd, török átok

Azt se tudod ki ő, s nem is akar ismerkedni

Folyamatosan feljelent a különféle hatóságoknál

Szeret pereskedni – pl. vitatni a telekhatárt

Van pénze ügyvédre és fülemile perekre

Nappal alszik, éjszakai nagy életet él – bulizik

Úgy építkezik, hogy teljesen rád lát és megfigyel

Feléd fújj a szél a büdös füstjét – gumival fűt stb.

A kert végébe engedi ki a pöcegödör tartalmát

Nem tartja tisztán az állatai ketrecét, óljait, istállóját

Egy falevélre is beélesedik a hangos és tartós riasztója

Gyűlöli az embereket, ezért mérgezi a kedvenc állataidat

Minden lében kanál és hozza-viszi a negatív pletykákat

Suttogó propagandával terjeszt hazugságokat, rágalmakat

Nem tart be a csendrendeletet, nagy zajt csapva dolgozik

„Véletlenül” megrongálja, nem adja vissza a szerszámaidat

Világgá kürtöli a tudomására jutott bizalmas információt

Hallgatózik és leskelődik – és átkutatja a postaládádat

Nem értesít, ha idegeneket lát matatni a portádon

Valami büdös mindig jön felőle, amit nehéz kivédeni

Még vészhelyzetben sem szívesen segít, hát még máskor

Elhallgatja előled a fontos helyi híreket – vagy eltorzítja

Vele semmiben nem lehet megegyezni, összefogni

Ő szabotál és megfúr minden közös kezdeményezést

Ő nap mint nap nem köszön, elfordítja a fejét…

Stb

*

 

Boldogtalan

Panaszkodik a fiatal feleség az anyjának:
- Anyu, én nagyon boldogtalan vagyok,

a férjem már nem szeret.
- Ez lehetetlen, kislányom! Mégis miből gondolod ezt?
- Ha szeretne, már régen észrevette volna, hogy megcsalom.

*

 

Mise

Ite missa est 

(lat. 'menjetek, elbocsátás van')

Mintha mise történt volna – úgy mész, ahogy jöttél

(vagy még úgyse, hisz hiszed, Istennel volt kapcsolatod)

*

 

Negatív feltétel

(Szükséges, de nem elégséges)

Ő nem ölt, nem lopott, nem csalt –

Munkát, kötelességet sem lógott el:

akkor mégis mi a baj, miért boldogtalan?

*

 

Racionális

Csak semmi transz, extázis,

semmi önfeledtség, önkontroll-vesztés:

ez mind az ördögtől van – az ész a mi istenünk!?

*

 

Üllői úti fuck

A nemi életben semmi újítgatás,

semmi „perverzió”, „extra” dolog –

csak az untig ismert, megszokott menetrend…

*

 

Defenzív

Az életjátékokban csak arra ügyel:

ne hibázzon, ne égjen le, ne kapjon potyagólt…

*

 

Görcs

Oly görcsösen

akar bizonyítani vagy győzni,

hogy ennek csak nyögés lehet a vége

*

 

Visszafogott…  

Maximum egy pohár bor, evés után,

nehogy dalra fakadjon vagy igazat mondjon

*

 

Síró-pityogó

Férfiatlanként

szégyelli a könnyeit:

mily nehéz így megkönnyebbülnie

*

 

Gyerekszáj

A telefon cseng, és Móricka veszi fel a kagylót.

- Halló?
- Szervusz kisfiam, beszélhetnek az apukáddal?

Itt a főnöke beszél.

- Melyik? - kérdezi Móricka - az a piszkos patkány,

az a kövér disznó, vagy az a szemét tróger?

*

 

Fabula te rasa

Minden mellbevágó prédikáció,

vagy katartikus műalkotás, film, dráma

mindig a szomszédra passzol, másokról szól?

*

 

Sorbanálló

Sehol nem lóg ki a sorból:

templomban imádkozik, utcán káromkodik…

*

 

Fogáskereső

Ügyesen lefedezed magad:

sehogy ne lehessen „beléd kötni”?

Pedig vagy van rajtad sapka, vagy nincs…

*

 

Rendház

A permanens rendrakás rabja vagy –

hátha pont most jön, ugrik/kukkant be „valaki”…

*

 

Személyválogató

Idegennel sem áll szóba,

- ahogy a „rangon aluliakkal” se nagyon -

nem ad esélyt a véletlen életfordító ismeretségnek

*

 

Széki keserves

fekete a holló
gyászt visel magáért
én is gyászt viselek
jegybéli mátkámért

szállj le holló szállj le
vidd el levelemet
apámnak anyámnak
jegybéli mátkámnak

s ha kérdi hogy vagyok
mondjad hogy rab vagyok
idegen országban
csak bujdosó vagyok

idegen országban
idegen emberek
járok az utcákon
senkit sem ismerek

eridj édes fiam
eridj ha menned kell
a jó isten legyen
minden lépéseddel

*

 

Öntükröző

Ő nem teregeti ki

a „családi szennyest” -

ő a saját szemében látná magát?

*

 

Házi béke

Házastársaddal

mindig egy véleményen –

az a „véleményed” mint neki…

Így nem is civódtok, nem is marakodtok…

*

 

Feledékenység

A házaspár már két órája autózik,

amikor a feleség a fejéhez kap, és felsikolt:

- Úristen, forduljunk vissza!

Bedugva hagytam a vasalót, le fog égni a ház!

- Á, dehogy fog leégni! - feleli a férj.

- Én meg nyitva felejtettem a kádcsapot a fürdőszobában...

*

 

Stika

házi pálinkafőzéskor

már aktív-passzív nemzeti ellenállónak gondolod magad

*

 

Kulimász

Szükséges és elégséges feltétel

Hiába van meg minden hozzávaló anyag,

Ha nem tudsz palacsintát készíteni,

Akkor ezek önmagukban semmit sem érnek,

Legfeljebb a gyomrod rontod el velük…

*

 

Utolsó csepp

Nem érted a hirtelen heves reakciót,

Pedig most telt be a pohár, már csak ennyi kellett,

És kiömlött a víz és kiborul a bili – és szétárad a padlón

*

 

Fogamzásgátló

Úgy védekezel, hogy csak gyermeknemzés céljából,

évente egyszer-kétszer élsz úgynevezett „házas életet”

*

 

Szaporodj, sokasodj!

Nem gátolod a természetes fogantatást:

ezt neked nem isten adta, csak a 20 gyereket?

*

 

A házastársi kötelességek

Hites feleség, mint törvényes cseléd

(és ingyen bármikor kapható házi ágyas)

*

 

Keresi a sikerélményt:

alacsonyra teszi lécét,

hogy biztosan átvigye!

*

 

Cigány

Akire sok minden rá van írva

Negatívan diszkrimináltnak érzi magát:

mindig legalább duplán-triplán bizonyítana…

*

 

Empátia-hiány

Sohasem cserélhet a királyfival,

el sem tudja képzelni,

bele sem tudja magát élni:

ezért egész életében csak ezután sóvárog

*

 

Kétéltű

Mintha skizofrén lennél:

nappal józan, könyökvédős könyvelő,

éjjel pedig mámoros, bohém mámoros poéta?

*

 

Munkahősnő

Legendásan megbízható munkaerő,

aki még bevallottan beteg se mert lenni…

(de még a gyerekeit létét is inkább letagadta)

*

 

Emlékezőtehetség

- A feleségemnek van a legrosszabb memóriája a világon!

- Miért? Mindent elfelejt?

- Dehogy! Rosszabb! Mindenre emlékszik!

*

 

Öneláruló

Megvetően néz le

a prostira, piásra, „buzira” –

mintha ő ettől lenne különb?

Ettől ő emberként felértékelődik?

Arra büszke, hogy ő szerencsés volt?

*

 

Öntömjénező

Odavagy magadtól,

Ha a felesleges, kidobandó dolgokból

adsz valami kis alamizsnát a koldulónak.

De a házadba már nem hívod be,

az ebédlőasztalhoz már nem ülteted le,

s nem kérded, mire lenne szüksége

*

 

Idegenszívű

Az idegenekhez is annyira jó akar lenni,

hogy hozzátartozóinak már csak a maradék jut!

*

 

Élveboncolás

A béka elmegy a jósnőhöz,

aki a kristálygömbje segítségével azt jósolja neki:

- Nemsokára találkozni fogsz egy csinos lánnyal.

Mire a béka:

- És hol találkozunk, a tóparton? A pataknál?

- Nem! Biológiaórán.

*

 

Annyira szelíd vagy inkább mulya,

hogy minden erőfeszítés, „harc” nélkül

lemond labdáról, élettérről, nőről és állásról,

ha arra legalább még egyvalaki pályázik

*

 

Ő nem akar

személyválogató lenni:

még barátait sem válogatja meg!

A keblén melenget kígyót, varangyos békát stb.

*

 

Árnykép

Önmagad halovány árnyékaként

bolyongsz az utca árnyékos oldalán…

*

 

Egy élő anakronizmus,

aki anno fenséges volt,

de itt és most már nevetséges lett…

Helyben járva mára már nagyon lemaradt.

*

 

Nem passzol

Illeszkedési zavarok

Szép, jó és igaz dolgokat mondasz,

csak éppen nem illik a jelen helyzethez

*

 

Áláldozat

A kiállhatatlant kiálló

Már régóta utálja az urát,

de úgymond a gyerekek miatt nem vált el…

*

 

Ismételgető

Sok szót sokszor

Élethazugságait addig mondogatja, ismételgeti,

míg a végén nemcsak elhiteti, de ő maga is elhiszi…

*

 

Öngólképtelen

A csatár sorozatban hagyja ki a jobbnál jobb helyzeteket.

Amikor már tizedszer lő két lépésről az üres kapu fölé,

szomorúan fordul a játékostársához:

- Úgy látszik, ma nincs szerencsém!

- Dehogy nincs, ez a mi kapunk!

*

 

Öntúlélő

Ahhoz is gyáva,

hogy öngyilkos legyen,

ha végleg odalett becsülete!

*

 

Kísért a heroikus pótcselekvés:

Egyszerű hátrafordulás helyett

80 nap alatti Földmegkerülés?!

*

 

Mindig csak futsz az események után

Mint amikor próbálod menteni a kifutott tejet

*

 

Mintha a Holdról figyelné a földi életet

Csak tanulmányozhatná, de be nem avatkozhatna

*

 

A család nemtője

Az angyali védőszellem

Ő napi feladatot nem vállal,

boltba nem megy, krumplit nem pucol,

de árvízben, tűzvészben, rablótámadáskor

- majd meglátjátok - annál nagyobb hős lenne!?

*

 

Rendtartó

Egyik ember a másiknak a tóparton:

- Bocsánat uram, itt nem szabad fürödni!

A másik:

- Én nem fürdök, hanem fuldoklok!

Egyik:

- Ja, elnézést, akkor nem zavarok!

*

 

Aggódó

Olyan előrelátó,

hogy már húszévesen

nyugdíjas éveiről gondoskodna

*

 

Zsugori uram

Gazdagságát leplezni akarván,

vagy csak mert magától is sajnálja,

nyomorog – majd már nem tud váltani

(ismerek én egy vént, neve sincs, azt is eladta…)

*

 

Túlköltekező

Olyan világraszóló lakodalommal vág fel,

hogy tényleg arról koldul: dínom-dánom, szánom-bánom

*

 

Ímmel-ámmal

Nem tud nemet mondani:

félszívvel megy a programra,

olyan is lesz, plusz az utóhatása

*

 

Követelőző

Mindenhol azt nézi,

hogy neki itt mi jár:

így még amije valaha volt,

azt is lecsökken, elfolyik, elfogy

*

 

Balek

Viktimológia

A hiúsága miatt könnyen szélhámosok áldozata lesz

*

 

Arany János

A BAJUSZ

Volt egy falu - nem tudom, hol,
Abba' lakott - mondjam-é, ki?
Se bajusza,
Se szakálla,
Egy szőrszála
Sem volt néki;
Annálfogva helységében
Nem is hítták egyéb néven:
Kopasz-szájú Szűcs György bátya;
E volt az ő titulája.
No mert (közbe legyen mondva)
Azt az egyet meg kell adni,
Hogy a Szűcs György falujában
Könnyű volt eligazodni:
Mivel ottan minden ember
Névhez jutott olcsó szerrel
Azon felűl, mit az apja
Adott neki, meg a papja.
Nem tudom, ha más vidéken
Megvan-é e szép szokás,
Nem tudom; de nagy kár lenne,
Ha divatból úgy kimenne,
Mint például - hogy többet ne
Mondjak... a káromkodás!

Egyébiránt Szűcs György gazda
Semmit is el nem mulaszta,
Hogy bajuszát megnövelje,
Meglévén... a puszta helye. -
Kente, fente ő azt írral,
Kígyóhájjal, medvezsírral,
Ebkaporral, kutyatéjjel;
Meg is nőtt az minden éjjel
- Tudniillik: álmában;
S ha fölébredt, mennyi kéjjel
Tapogatta... hiában!

Ami pedig Szűcs György gazdát
Máskülönben illeti:
Nem bolond ember volt ám ő:
Ládájába' pénz, egy bögre,
Azonkívül juha, ökre
És - szamara volt neki.
Sőt az is szent, hogy már régen
Ott ülne a birószéken,
Hasa, hája, kéknadrága...
Minden kész e méltóságra:
De mit ér, ha nincs bajusz!
Ily anyám-asszonyos képpel
Sosem választá a nép el;
Szavazott rá tíz, vagy húsz.

Oh ti, kiket a természet
Bajusz-áldással tetézett,
Ti nem is gondolhatjátok,
A csupasz száj mily nagy átok!
Ti, midőn a szúrós serte
Sima állotok kiverte,
Minden szentet sorra szedtek
S a beretvától sziszegtek!
Ti, ha egyszer, hébe-korba'
Beleér levesbe, borba
Szegény ártatlan bajusz; vagy
Télen át rá jégcsap, zúz fagy:
Már az olyan nagy sor nektek!
Már ollót mit emlegettek,
Nem tudván, e szőr mily drága,
Becsesebb a drága gyöngynél:
E hiányzott csak Szűcs Györgynél,
S lám! hiányzott boldogsága.
Mily irígyen nézte másnak,
A legutolsó kapásnak,
Hogy mohos a szája-széle:
Bezzeg, cserélt volna véle!
De mi haszna! mindhiába!
Nincs orvosság patikába,
Széles mezőn, drága kertben,
Vagy más helyen,
Ami neki szőrt neveljen!
S már a bajszot úgy gyülölte,
Hogy legott a méreg ölte,
Látva, hogy nő más embernek,
Vagy korommal fest a gyermek
Sőt csupán ezér' a macskát
Sem tűrhette udvarában, -
S bajuszt kapván áldott nője,
Elkergette, vén korában.

Történt, hogy oláhcigányok,
(Tudvalevő nagy zsiványok)
Kóborlának a vidéken,
S megszálltak a faluvégen.
Nosza mindjár' sátort ütnek,
Tüzet rakva, főznek, sütnek
Abból, amit valahonnan
Más faluból idehoztak,
Minthogy onnan
Éhen-szomjan
Búcsu nélkül eltávoztak.
Meghíják a rokonságot,
A helybeli cigányságot,
És ezeket tőrül hegyre
Kivallatják mindenképpen:
Mi van? hogy' van a helységben?
S a hallottat szedik begyre.
Épen mint a jó vezér,
Ha az ellenséghez ér,
Minden bokrot és fatörzsöt,
Minden zegzugat kikémel;
Lassan mozdul seregével,
Küld vigyázót, előörsöt,
Puhatolja, merre gyengébb,
Hol erősebb az ellenség;
Nem siet, de csupa szemfül,
S mikor aztán ütközetre
Megy a dolog: gyors a tettre,
Veri a vasat, míg meg nem hűl.
Nemkülönben a bölcs vajda
Haditervet kohol mindjárt:
Nincsen egy ház, nincs egy pajta,
Hogy ne tudná csinyja-binját:
Hol lakik dús özvegy asszony,
Kit jó móddal megkopasszon?
Melyik háznál van eladó
Sári, Panni, Zsuzsi, Kató,
Ki legény után bolondul?
Mert az a jövendölést
Megfizeti ám bolondul!
Kinek esett holmi kára
S van szüksége prófétára,
Hogy nyomába ne jöhessen,
Sőt, ami több, ráfizessen?
Ki szeretne gazdagodni,
Könnyű módon pénzhez jutni:
Ásni onnan, hova nem tett,
Vagy, ha tett is,
A letett kincs
Időközben elszelentett?
Mindez a vén vajda gondja,
Ki nem adná egy vak lóért,
Hogy a magyar kész bolondja.

Nem kerülte ki figyelmét
Szűcs György uram nyavalyája,
Gondolván, hogy ő kigyelmét
Egy kissé megberetválja.
Nem kell ahhoz néki szappan,
Anélkül is mester abban:
Szőrmentibe, vagy visszára
Beretválni nincsen párja.
Kivált most, hogy az idő
S alkalom oly kedvező;
Ripeg-ropog
A sarló-fog,
Munkától ég a mező;
Nincsen otthon
Csak az asszony,
Hogy megfőzzön,
Vagy dagasszon;
Vagy ha néhol egy beteg
Szalmaágyon fentereg;
Vagy a seprű, házőrzőnek
Felállítva küszöbre;
De ha Isten meg nem őrzi,
Ott lehet az örökre.

Egyedül van Szűcs György gazda,
Egy lélek sincs udvarában:
Hát im! a furfangos vajda
Beköszön a pitvarában.
"Ejnye gazduram, a kőbe!
Mi dolog az, hogy kigyelmed
Bajuszát levágja tőbe?
Magyar ember-é kigyelmed?"
Milyen szemmel nézett rája
Szűcs György gazda, képzelhetni:
A vasvillát sem lehetne
Mérgesebben odavetni;
De a cigány győzte szóval,
Hízelgővel, úsztatóval:
Míg György el nem panaszolta,
Hogy' áll a dolog mivolta.

"Szent Pilátus! minő szégyen!
Hát miér' nem mondta régen
Sohasem volt? nem is termett?
Hát miért nem mondta kelmed?
Nagy bajusza volna régen:
Hisz ez az én mesterségem!"

Megörűle György a szónak,
Hogy bajusza lesz maholnap,
S mintha nőne a szép sörte,
Már a helyét is pödörte.
Sonka, sódar,
Füstös oldal,
Liszt, szalonna,
Főzelék,
Van elég;
Ráadásul jó ozsonna,
S valamit a vajda kére,
Megalkudva, megigérve.
Nosza tüzet rak legottan,
Lobog a láng, bőg a katlan,
Száll a szikra, fojt a füst,
Fő a fürdő; forr az üst,
Benne mindenféle gyimgyom,
Holmi gizgaz, holmi ringy-rongy
Ami úton, útfelen
Elhányódik, vagy terem.
E bűbájos fürdőlében
Nő meg a György bajsza szépen;
S ha hibáznék egy kicsi:
A babona ráviszi.

Kész immár a bornyomó kád:
Szűcs György jó remény fejébe,
Nyakig ül a szennyes lébe,
Istennek ajánlva dolgát.
A cigány sereg azonban
Beszivárog alattomban;
Jön elébb egy, aztán kettő,
Mintha csak úgy történetből:
Szerencsére a vajdának
Épen jó, hogy bebotlának!
Egy tüzet rak, más vizet mer,
Másik fát hoz... kell az ember;
Úgy szaladnak! úgy segítnek!
Dolgot ád a vajda mindnek.

Hogy pedig a hasznos pára
Szűcs uram fejét megjárja:
Elővesznek egy nagy ponyvát
És a fürdőkádra vonják;
S a kád mellett körbe-körbe
Tánc kezdődik, fürge, pörge;
Kalapácstól dong a donga;
"Tiktak, tiktak" foly a munka,
S egy büvös dal
Ümmög halkal:
"Bajusza lesz Szűcs Györgynek,
Igen biz a, szegénynek."
S míg a ponyvát sietősen
Jó erősen
Apró szeggel odaszegzi,
A cigányhad ujra kezdi:
"Bajusza van Szűcs Györgynek,
Ne irígyeld szegénynek!"

Ezalatt a pénzes bögre
Búcsujárni ment örökre,
Követé a füstös oldal,
A szalonna, meg a sódar,
Az ágynémü, fehérnémü,
A vasféle, meg a rézmű.
Szóval, ami könnyen mozdult,
Lába kelvén, mind elpusztult,
Mert a gazda - "tiktak, tiktak" -
Nem hallá, hogy zárat nyitnak.

Meddig űle György a kádban
Lepedővel leszögezve,
Nincs megírva krónikámban.
Csak annyi van följegyezve,
Hogy mihelyt abból kilépe,
Tükröt vévén a kezébe,
Hogy bajuszát felsodorja:
Nem tehette, mert nincsen mit!
Mert bajusza nem nőtt semmit,
De igen a füle s orra!

(1854)

LAST_UPDATED2
 
Önismereti tükör – 12. PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Jenő   
2013. december 19. csütörtök, 18:27

att00341

BALGA-BÖLCS EMBER ABC

A LÉTRONTÁS NAGY TÜKRE

BOLDOG-BOLDOGTALAN, POKOL ÉS ÉDENKERT

szegny lzr s a gazdag


Önismereti tükör – 12.rész

 

Szegénylegény vagyok én,
Erdőn-mezőn járok én,
Krajcárom sincsen,
Elkopott az ingem.

Van egy lyukas nadrágom,
Folt is rajt huszonhárom,
Ég alatt hálok,
Jobb időket várok.

http://www.youtube.com/watch?v=ci8GntPKj7o

*

 

Olcsó már a pásztor

(kivándorlós variáns)

http://www.youtube.com/watch?v=FmYQyypslhw

*

Ócsó mán a pásztor, 
Nincsen becsületi! 
A nagy gazdák előtt 
Mind huncut a nevi. 

Ha valamije van 
Azt mondják, hogy lopta, 
Ha semmije sincsen, 
Hogy elkorhelkodta. 

Hát a szegény pásztor, 
Hogyne szomorkodna: 
Kicsinke a kenyér, 
Kevés a szalonna.

http://www.youtube.com/watch?v=NmPE5t1Ujjs

*

Szennyes ingem, szennyes gatyám, 
Mezőségen lakik anyám. 
Nincsen fája, sem hamuja, 
Hogy az ingem megszapulja. 
Ne nézd, hogy én szennyes vagyok, 
Mert szívemben nincsen mocsok. 
Az az egy pecsét benne van, 
Szeretlek én rózsám, nagyon. 

Itt is terem sok szép virág, 
Madár dalol, szép a világ. 
De az mind semmit ér nekem, 
Ha a babám nem ölelem. 
Ess az eső szép csendesen, 
Ne sírj rózsám keservesen! 
Ne sírj rózsám keservesen, 
Majd megsegít a Jóisten.

*

Hova mész te három árva? 
Hova mész te három árva? 

Messzi útra szolgálatra, 
Messzi útra szolgálatra. 

Térjél vissza három árva, 
Messzi útról szolgálatról. 

Vágok néktek aranyvesszőt, 
Veregesd meg a temetőt. 

Keljen fel hát édesanyám, 
Mert elszakadt a gyászruhám. 

Nem kelhetek édes fiam, 
Mert elsorvadt gyönge inam. 

Van néktek egy mostohátok, 
Ki gondot visel tirátok. 

Mikor fejért ad tirátok, 
Kéken virágzik a hátok. 

Mikor a fejedet fésüli, 
Két orcádat pofonveri.

*

Köszönöm édesanyámnok, 
Hogy felnövelt katonánok, 
Éccaka font, nappal mosott, 
Aj, be keservesen tartott. 

Édesanyám is vót nékem, 
Keservesen növelt engem, 
Éccaka font, nappal mosott, 
Aj, be keservesen tartott. 

Söprik az erdei utat, 
Viszik a magyar fiúkat, 
Viszik, viszik szegényeket, 
Szegény magyar legényeket.

*

A barátok, a barátok facipőbe járnak,
Azok élik világukat, akik ketten hálnak.
Lám én szegény béres legény, csak egyedül hálok,
Akármerre tapogatok, csak falat találok.

*

Szék városán verbuválnok kötéllel 
Elfogják a szegény legényt erővel. 
A gazdának öt hat fiát nem bántják, 
A szeginnek, ha egy van is, hurcóják. 

Utánno megy apja, anyja, siratjo, 
Kérik vissza drágo pinzér, nem adja. 
Térjél vissza, apám, anyám, szomorán, 
Növeld többi gyermëkëdët szigorán. 

Nëm mënyëk én, nem növelek több árvát, 
Nem novelek a császárnok katonát. 
Nem menyek én, nem növelek több árvát, 
Nem novelek a császárnok rabszolgát.

*

Tisza partján elaludtam,
Jaj de szomorút álmodtam.
Megálmodtam azt az egyet,
Hogy engem a zsandár keres.

Hát ti kutyák mit kerestek
Talán én értem jöttetek.
Érted jöttünk el is viszünk,
Lipótvári rabbá teszünk.

Verik a kassai dobot
Kísérnek egy szegény rabot.
Rabot, rabot rabságáér.
Engem meg a betyárságér

Elkísérnek el sok időre
Két vagy három esztendőre,
Elkísérnek el is visznek.
Lipótvári rabbá tesznek.

Lipótváron nem jó lenni
Magánzárkán kell ott lenni.
A sarokbanj fogok állni,
Ott is fognak rám vigyázni.

Édesanyám, édesanyám
Gyere nézd meg az én cellám.
Két szál deszka ja nyoszolyám,
Itt halok meg édesanyám.

Éjfél letelt virradóra
Jön a kulcsár az ajtóra
Szedjed betyár mindenedet
Letöltötted az idődet.

Mikor megyek hazafelé,
Hasad az ég három felé.
Ragyognak rám a csillagok
Mer tudják, hogy szabad vagyok.

*

Seprik a szentgyörgyi utcát, 
Viszik a magyar regutát. 
Állj meg, babám, kérdjelek meg, 
Ha elvisznek, hol kaplak meg. 

Gyere fel Itáliába, 
Ott megkapsz egy kaszárnyába. 
Ha ott meg nem találsz kapni, 
Gyere fel Galíciába! 

Galícia közepében 
Két kaszárnya van egyvégben. 
Abban vannak a legények, 
Abba búsulnak szegények. 

Kihajolnak az ablakon, 
Rózsa nyílik csákójukon, 
Rózsa nyílik, szegfű hajlik, 
Szeretejük szava hallik.

*

Szegény legény búnak bátyja, búnak bátyja, 
Kinek nincsen jó barátja, jó barátja, 
Két garasát úgy keresi 
S azt is a kocsmába viszi, hateha. 

Jaj, Istenem adj egy csudát, adj egy csudát, 
A bankóból hullass boglyát, hullass boglyát, 
Ott hadd szedjen minden legény 
Hogy ne legyen egy se szegény, hateha. 

Páros vadgalamb szállott le a Tiszára, 
Egy ideig rá se néztem a leányra, 
Amióta odaszállott 
Nyugodalmat nem találok, hateha.

*

A csikósok, a gulyások
Kis lajbeba járnak,
Azok élik világokat,
Sej, haj, mind párostúl járnak.

Lám én szegény szolgalegény
Csak magam egyedűl,
Hogy élek meg, ha nem lopok,
Sej haj, ezresbankó nékü?

*

Hej Dunárul fuj a szél, 
Szegény embört mindig ér, 
Dunárul fuj a szél, 
A Dunárul nem fujna, 
Szegény embör nem volna, 
Dunárul fuj a szél. 

Hej Jancsika, Jancsika, 
Mér’ nem nőttél nagyobbra? 
Dunárul fuj a szél, 
Nyőttél volna nagyobbra, 
Löttél volna katona! 
Dunárul fuj a szél.

*

Ideje volna már
A kakasnak szólni,
A kakasnak szólni,
Nékem házasodni,
Nékem házasodni.

Szegény lányt elvennék,
Én is szegény vagyok,
Két szegénynek élni
Hej, de nagyon bajos,
Hej, de nagyon bajos!

 

*

Érik a szöllő, 
Hajlik a vessző, 
Bodor a levele, 
Szép szegény legény 
Szántani menne, 
De nincsen kenyere. 

Van vereshajma 
A tarisnyába´ 
Keserű magába´ 
Szolgalegénynek, 
Sej, a szegénynek, 
Kevés a vacsora.

*

Szegénylegény vagyok,
Nem vagyok gavallér,
Nem vagyok gavallér,
Lepi a nyakamat 
A zsíros inggallér,
Lepi a nyakamat 
A zsíros inggallér.

Látom, a törvényben
Harmincketten ülnek,
Harmincketten ülnek,
Mind a harmincketten
Rólam beszélgetnek,
Mind a harmincketten
Rólam beszélgetnek.

*

Nincs boldogtalanabb
A szegény embernél,
Boldogtalansága,
Nagyobb a tengernél,
(további szöveg érthetetlen…)

*

 

Nyomorküszöb

Nincs tartalék szemüveged

Nincs vésztartalék, s ha valami most elromlik…

Nincs annyi pénz a zsebben, hogy a kutya le ne…

Folyton segítséget, segélyt, támogatást kéregetni…

Olcsó húst tudsz csak venni, aminek híg a leve

Még a meglévő értékeidet sem tudod megvédeni

Minden kirakat kinevet: állj odébb, te szerencsétlen

Nagy a kísértés, hogy görbe úton juss betevő falathoz

Te buksz le először, a gyakorlatlan piti (bicikli)tolvaj…

Ha megjössz, már nem is kérdi a gyerek: mit hoztál?

Nem tudod a haverokat visszahívni egy házmesterre

Balesetveszélyes a kerékpárod, nincs keret fékcserére

Közlekedésed zavaró tényezője a bliccelés kényszere

Neki nem kínos a kopott ruha, de gyereke sérül benne

A kilakoltatás rémének Damoklész kardja alatt „élni”

A növekvő restanciák növelik a feszültséget, az idegbajt

A sok-sok kudarcélmény könnyen agressziót szülhet

A halmozódó baj bűnbak/belső ellenség keresésre visz

A sok alamizsna-koldulásban elveszik az önbecsülés

Csórósága miatt se veheti el azt, akit igazán szeret

Ha igazságtalanság ér, nincs módod ügyvédet fogadni

Mindig más levetett göncét, kitaposott cipőjét kapod

Oly sokáig nélkülöztél, hogy bármi áron kimenekülnél

Egyre inkább izolálódsz, ahogy a fogaidra sincs költség

Nehéz kikeveredni az egykedvű beletörődés iszapjából

Tanult tehetetlenség és önbeteljesítő jóslat béklyóz

Mire és hova hívnál – vissza – vendéget, így te se mész

Már a könyv sem olcsó, nem is beszélve a színházról

A mozi se bagatell összeg, marad az „ingyen” gagyi tévé

Ha a nincstelenség istentelenséggel párosul, gyerek sincs

Ha külföldre mész szerencsét próbálni, válás lesz belőle

Nincs jogod a létminimumhoz, oda az emberi méltóságod

Neked csak egészségtelen, lélekölő, ócska meló marad

A reménytelenségben szélhámosok szabad prédája vagy

Nehéz nem a kocsmában keresni drágán olcsó vigaszt

Raktár lesz a lakásod a sok begyűjtött ócska kacattól

Hétfőn krumpli, kedden krumpli: lehet ezt nem megunni?

Már csak az ötös lottóban bízhatsz, ott van esélyed…

Testi-lelki elesettségben támadnak a „drága” betegségek

Bele a csapdába: havi fixért rokkantnak adod ki magad

Lélekromboló, hogy te mindig koldulsz, sohasem adhatsz

Nyomasztó-deprimáló lelakott-elszürkült lakókörnyezet

Ha pénzt kérsz kölcsön, megtanulod, mi az uzsora

Messze vagy a húsos fazéktól, neked csak békafül jut

Te tudod meg utoljára az életbevágó információkat

Olcsó János vagy, akit fillérekért nonstop güriztetnek

Eszed, nem eszed, nem kapsz mást - lehet így ízlésed?

Mindig mindenkinek ki vagy szolgáltatva – meg is aláznak

A Pártnak négyévenként kellesz, az Egyháznak olykor…

- És a többi…

 

*

 

A segítő magánya

Megszoktad és imponál is neked:

mindig hozzád fordultak segítségért –

így te még akkor sem kérsz,

ha egyedül ülsz a mély gödör fenekén?

 

*

 

Ahhoz képest

Viszonylagosító - relativizáló

Csak az tartja benned a lelket,

hogy mindig lehetne sokkal rosszabb is

A gyerekhez vagy a kezdőhöz mérve

lesz elégedett teljesítményével

 

*

 

Korpa közt

Te vagy a legjobban meglepve,

Amikor gaztettestársaid

Téged is átvernek,

Átvágnak, mint szart a palánkon…

 

*

 

Maszturbálás

A szexuális és a szellemi önkielégítés

okozta kéj nem mély, de viszont sekély

 

*

 

Hidegháborúzó

A lelki frontokon töltött év

„duplán számít”, vagyis rövidítik életed…

 

*

 

Spontán

Minden vicced olyan

mint amit százszor próbáltak és mondogattak

(S ha nem te lennél a főnök, kínos csend követné…)

 

*

 

Ál-patetikus

Pátoszod olyan hamis

mint a diri bácsié a tanévnyitó ünnepségeken…

(S amikor erre egyszer, végre rádöbbentenek,

Attól fogva nem mersz emelkedett, fennkölt lenni…)

 

*

 

Hátsószem

Mintha mindig arra figyelnél,

hogy a hátad mögött nem nevetnek-e ki

 

*

 

Eredetiségvizsgálat

Megszólalásig és utána is

megtévesztően jó hamisítvány az élete

 

*

 

Elgyávuló

Mint az egyszeri hályogkovács:

Ő nem mert gyógyítani a kioktatás után,

Te meg nem mersz élni, mióta túl sokat tudsz

 

*

 

Hatáslesipuskás

Mintha színpadon élnél

a nézőkre figyelve: átjön-e az alakításod?

 

*

 

Majomkodó

Piócaként tapadtál a Mesterre,

de csak különcségeit vetted át tőle…

 

*

 

„A nyugalom szobra”

Csak nyugi-nyugi, nem kell – annyira - izgulni,

Hisz úgy még sohasem volt, hogy valahogy ne lett volna

 

*

 

Luxus rokkant

Korán keltél és büszkén sokat melóztál,

hogy így elsorvadt tested autóval vitessed…

 

*

 

Forrófejű

Előbb üt, azután kérdez…

Hirtelenharagú, könnyen fel lehet idegesíteni.

Lobbanékony – megfontolatlan, meggondolatlan

 

*

 

Leforrázva

Van, aki forrón szereti?

Te olyan forrón eszed a kását,

Ahogyan, amilyen hőfokon azt főzik

(Megégsz, leégsz, felsülsz, kiégsz stb.)

 

*

 

Drága ára

Átmeneti mesterséges paradicsomodnak

tartósan vagy véglegesen pokoli kín az ára…

 

*

 

Gyerekuralom

Minden nap megharcolsz

társaddal a gyerekek kegyeiért,

hogy ki tudja őket több „jóval” elhalmozni,

és este meg izgulsz, hogy kit hirdetnek ki nyertesnek…

 

*

 

Böjtölő-faló

Mióta egy ideig önkínzón éhezett,

Azóta szünetmentes éhségfóbiája lett

és csak az evésre gondol, a eszik, spájzol stb.

 

*

 

Parancs-önuralom

A kenyérkereset neki a túlélésért folyó létharc:

Ennek érdekében/szellemében át is militarizálja életét!

(már maguk a nagyvállalatok is paramilitáris rendszerűek)

 

*

 

Tabula rasa

Minden nap tiszta lap

Minden hétfőn új életet kezdenél –

a kudarc után azután dühödben még a régin is rontasz…

 

*

 

Holtbetű tenger

Értetlenül áll (meg az esze),

ha itt és most éppen nem úgy fogalmaznak,

ahogy az ő új és egyetlen, páratlan Biblia-fordítása

 

*

 

Esetleges

Egész élete merő esetlegesség:

lehetne más is, másutt is, mással is…

(Sohasem mondhatja: itt állok és nem tehetek másként)

 

*

 

Elesett – esetlen – esetleges – megesett lány

 

*

 

Agitátor

Meghirdette az elvi harcot,

Majd luxuskocsiján elviharzott

 

*

 

Páros

Kettőn áll a vásár

A szélhámos és a hiszékeny balek egy pár

Egymást feltételező – egymást kiegészítő stb.

 

*

 

Balek

A szinonimái!?

szerencsétlen, balfácán, pancser, ügyetlen,

ügyefogyott, mamlasz, kétbalkezes, béna, suta, bamba,

lúzer, esetlen, balfék, bumfordi, palimadár, mafla,

nyomi, bárgyú, fogyatékos, retardált

 

*

 

Áruló írástudó

Szabadon szolgálná népét a szellem embere,

De ha retteg tőle: a függetlenség koldusbottal járhat…

 

*

 

Időrendes

First thing first

A fontossági sorrendetlen ember

Aki például a szúnyogra vadászik, amikor a háza ég

 

*

 

Koldusdiák

A cipőd mellett járni

Más ki- és félretaposott cipőjébe bújni

Két számmal kisebb vagy nagyobb cipőt hordani

 

*

 

Pelikán gyerekek

Nagy éhínség van az országban,

A szülők már csak saját testükből etetik kölkeiket –

A harmadik napon méltatlankodni kezd az egyik csimota:

Már megint ez a rágós combhús van ebédre!?

 

*

 

Talonban maradt,

mint élesben soha be nem vetett, tartalékos katona

 

*

 

Sötét odú

Nincs vendégszobád,

Nem tudsz normálisan távoli vendéget fogadni,

De még egy nagyobb asztalt se tud körbeültetni

 

*

 

Életfagyasztó

Mint az elásott pénzed,

úgy a konzervált életed értéke is gyorsan inflálódik…

 

*

 

Petőfi Sándor:

Bölcselkedés és bölcsesség

Teremtve van-e a világ,
Vagy örök idők óta áll?
S fog-e örökké állani,
Vagy egykor semmiségbe száll?

Megírta évmiljók előtt
A sors, mi fog történni majd?
Vagy a történet gálya, mit
A véletlen fuvalma hajt?

Egy-e a lélek és a test?
Honnan jövénk, hová megyünk?
Elalszik-e a sírba', vagy
Uj lángra lobban életünk?"

Gunnyaszt a bölcs magányosan,
S ezen kérdések lengenek
Virasztó szemei előtt,
Miként rejtelmes szellemek.

Vizsgálja őket gondosan,
Vizsgálja fáradatlanúl,
Vizsgálja hosszu évekig,
S mi haszna benne? mit tanúl?

E szellemeknek arczain
Csak egy vonást sem fejte meg,
Midőn feléje a halál,
A végső szellem, közeleg.

S te balgatag világ, te az
Illy dőrét bölcsnek nevezéd,
Ki kincset kíván szerzeni
S eltékozolja életét.

Elég, hogy élsz! mi gondod rá:
Mi volt és mi következik?....
Legbölcsebb, sőt csak az a bölcs,
Ki sohasem bölcselkedik.

 

*

 

Drága!?

Az árától félve

nem kóstolta a szabadságot:

így életében nem is tehetett kis-nagy csodát!

 

*

 

Elesve

Vegetálásod önfelmentő ideológiai mankói

a halál közelében egy pillanat alatt kihullnak alólad

 

*

 

Kapok-adok

A főnököd akár meg is nyúzhat,

de a bolti pénztárosba jól belerúgsz

 

*

 

Semmi

Ha nem jó élni,

akkor jobb korán halni –

a legeslegjobb meg se születni

 

*

 

Lenni

Úgy él, mint akinek már puszta lét is bűn:

állandóan bocsánatot kér, hogy egyáltalán él…

 

*

 

Holtjáték

Túl sok életedben a holt idő –

s a holt pontok holt lassan holtvágánnyá nyúlnak

 

*

 

Önmegerőszakoló

Mint amikor a kamasz fiúk

az elfojtott vágy parazsát körbeállva lepisilik…

 

*

 

Ön-leselejtező

Születéstől csökkent értékűként,

betegként,fogyatékosként viszonyulnak hozzá: ő rááll!

 

*

 

Úgy (f)élsz a társadalomban, államban

mint a csak éppen megtűrt, szegény rokon?

 

*

 

Bezzeg gyerek

Egy mintaférj, egy mintapolgár –

aki nem mer „rosszalkodni”, kirúgni a hámból…

 

*

 

Elzárkózó

cigányoktól, zsidóktól stb,

így azután lassan, de biztosan

nem gazdagítja, de elszegényíti életét

 

*

 

Predesztinálva

Abban a hiszemben él-hal,

hogy csak kevés kiválasztott lehet boldog!

 

*

 

Túlvédve

Már újszülöttként inkubátorban kezdte,

az anyai-apai dédelgetésben folytatta,

s a fogyatékosok védett munkahelyen végzi

 

*

 

Izolálódó

Csírájában elfojtod

vagy  - nem ápolva - ölöd

életszínesítő-életízesítő kapcsolataid

 

*

 

Számkivetve

Idegen a hely, a klíma, a szokások,

a gesztusok, az ízek, a szavak: nem élet ez!

 

*

 

Hiszemben

Féligazságod kevesebb, mint a semmi,

mert te úgy hiszed, hogy ez az egész…

 

*

 

Céltévesztő

Bedől a reklámoknak, s elhiszi:

ő is megérdemelné a luxusjachtot…

De mivel nem telik rá, csalódottan halsz meg

 

*

 

Önsajnáltató

Aki akár csalva is nyer

A „kit ért ma több és nagyobb baj?” versenyben

 

*

 

Rövidtávú

Tiltott doppinggal

ér el ereje feletti teljesítményt,

majd egyszer s mindenkorra lerokkan…

 

*

 

Kegyes csaló?

Jó szándékúan hamisít „kuruc verseket” –

Vagy csak mert a sajátjaival félne kiállni…

 

*

 

22-es csapda

Sokkoló lehet, ha meghal

a szolgálat-elsunnyogó szimuláns példakép…

 

*

 

Szembekötő

„Sose halunk meg!”

A végrendelkezés és lelked megbékítése helyett…

 

*

 

Nagylelkűségi roham

Szétosztottad szinte mindened,

majd a Jóistent átkozod, mintha Ő kérte volna

 

*

 

Nominalista

Csak egy ételt tanultál főzni,

de annak minden nap más nevet adsz!?

 

*

 

Másnapos

Az örök csalódott

Alkoholmámorban zseniálisnak tűnő verset írt…

 

*

 

Öntúlélő

Nemcsak egy veszélyt, betegséget,

de – horribile dictu - önmagad is túl lehet élni?!

 

*

 

Készülő

Ez a földi élet még nem az igazi fellépés,

ez még csak a (fő)próbaidő, a vizsgaidőszak…!?

 

*

Alany-tárgy

Életrajzod megírhatod

csak passzív-szenvedő igealakokat használva!

 

*

 

Marionett

Hogyan élhetné saját életét

láthatatlan kezektől „dróton rángatva”?

 

*

 

Ipiapacs

Ha nincs vészhelyzet,

miért csinálsz otthonodból titkos búvóhelyet?

 

*

 

Száraz

Nedvtelen

Lehet humor nélküli élet –

még épp ehető a só és fűszerek nélküli étel is!

 

*

 

Kiszámított

Csak semmi spontaneitás

vagy pláne elragadtatás:

csak szolid és józan „bulizás”

 

*

Feljött a nap, el kell menni

Feljött a nap, el kell menni,
Más szállásra kell indulni.
Más szálláson meg kell állni,
Ott új szokást kell tanulni.

Feljött a nap tisztulásra,
Indulni kell más szállásra.
Pázsint fogja a nyomomot,
Nem járom az udvarinkot.

Én Istenem mit csináljak,
Szaladjak-e vaj megálljak?
Ha szaladok elfáradok,
Ha megállok elmaradok.

Én Istenem mit csináljak,
Hogy egy szép lányra találjak?
Vaj aratok vaj rabolok,
Vaj egy fára fészket rakok.

*

Mikor én már tizennyolc éves voltam,
Akkor én már házasodni akartam.
Tizenkét lányt a számomra megkértem,
Mind az egész hibát talált énbennem.

Az elsőnek kicsi voltam az volt baj,
Másodiknak gyönge voltam az volt baj,
Harmadiknak, hogy a szemem kékezett,
Negyediknek kacsintásom nem tetszett.

Ötödiknek mért nem járok paripán,
Hatodiknak mért nincsen édesanyám,
Hetediknek, hogy a zsebem üres volt,
Nyolcadiknak, hogy vagyonom kevés volt.

Kilencedik pipafüstöt nem szeret,
A tizedik bajuszos legényt szeret,
Tizenegyediket az édesanyja nem adja,
Tizenkettedik nem megy férjhez soha.

Így hát nékem nem lesz már feleségem,
Gyalázattal élem az életemet,
Gyalázattal élem a világomat,
Katonának beíratom magamat.

 

LAST_UPDATED2
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 Következő > Utolsó >>

JPAGE_CURRENT_OF_TOTAL