|
Végkifejlet előtt - végveszélyben |
 |
 |
 |
|
2014. október 04. szombat, 12:39 |
dr. TÓTH ZOLTÁN JÓZSEF
előadása:
Végkifejlet előtt - végveszélyben
Helyszín: Két Hollós könyvesbolt, (1081 Bp. Kenyérmező u. 3/a.)
Az előre lefoglalt helyeket kérjük 17:30-ig elfoglalni!
Kezdési időpont: 2014. október 6. hétfő, 18 óra
|
|
LAST_UPDATED2 |
|
2014. október 03. péntek, 10:49 |
| Hírlevél |
SZÁNTAI LAJOS
előadása:
Magyarországok a Kaukázuson innen és túl - egy utazás emlékképei
1 rész - Azerbajdzsán
Helyszín: Két Hollós könyvesbolt, (1081 Bp. Kenyérmező u. 3/a.)
Az előre lefoglalt helyeket kérjük 17:30-ig elfoglalni!
Kezdési időpont: 2014. október 3. péntek, 18 óra
|
|
|
LAST_UPDATED2 |
|
2014. október 03. péntek, 06:57 |
Újabb őrület: legálissá akarják tenni a vérfertőzést
2014. szeptember 29.
Ifj. Tompó László - Hunhír.info
Igen, nem tévedés. És rögvest eltűnődik az ember. Merthogy valaha ennél sokkal kevesebbért mi is járt? Bitó, kaloda, karó, kerék, máglya. Mert akár tetszett, akár nem, rend volt bizony a lelke mindennek. Hangsúlyozzuk persze, valaha. És ma? Németországban a derék jó demokrata jogvédők most éppen ezt akarják. A Magyar Hírlap mai számában olvassuk: „Az önként beleegyező felnőtt testvérpárok közötti vérfertőző szexuális kapcsolat alapvető jog, felülírja a család intézményének védelmére vonatkozó elvont jogállást a Német Etikai Tanács döntése szerint – írta a Telegraph internetes kiadása.”
A történelemben jobb időket is megért németség erkölcsi lejtmenete ijesztően felgyorsult hát. Ugyanis 2012-ben még más állapotok voltak arrafelé. Akkor egy férfit három év letöltendő börtönre ítéltek Szászországban, amiért nemi aktust létesített tulajdon testvérével.
Aztán jött a huszonhat tagú, orvosokból, ügyvédekből, sőt teológusokból álló Német Etikai Tanács, amelynek derék demokratái most úgy vélik, hibázott bizony a taláros testület a férfi elítélésével, amikor arra hivatkozva döntött a börtön mellett, hogy a vérfertőző viszonyból születő gyermekeknél nagyobb az esélye a fogyatékosságnak, mint a normális kapcsolatok esetében. Szerintük ugyanis a „fogyatékosság esélye” más pároknál éppúgy fennáll, mégsem tiltják el őket a gyermekvállalástól.
Kezdem irigyelni az ókort. Éspedig egyre inkább. Augusztus császár például a mégoly hírneves költőt, Ovidiust, Tomiba száműzte „Ars amatoria” című erkölcsromboló műve miatt. Uralkodása során vagy kétezer ilyen művet égettek el nyilvánosan. Ez volt akkor.
És ma? Bárki járhat a lányával, ha az beleegyezik? Csoda-e, ha annyian csatlakoznak német földön a többnejűséget legalizáló iszlámhoz? De ami a legfőbb: csoda-e, ha egyre többen lesznek viszont, akik visszasírják az emberiség régmúlt korait? Amikor is mi járt ezért? Bitó, kaloda, karó, kerék, máglya.
*
vérfertőzés (lat. incestus)
egyenesági rokonok, testvérek szexuális kapcsolata. A házasságot, szexuális kapcsolatot az adott társadalom erkölcsi kategóriái szabályozzák. A legsúlyosabb tilalom a vérfertőzésre vonatkozik. A jogi és egyházjogi meghatározással nincs ellentétben a magyar nép-erkölcs felfogása, miszerint vérfertőzésnek elsősorban a szülők–gyermekek, testvérek, testvérek–féltestvérek kapcsolatát tekintik. A vérrokonok összeházasodása – attól függően, hogy a rokonságot hanyadíziglen tartották – általában tilos volt, ha nem is számított vérfertőzésnek. Mennél közelebbi volt a rokonság (pl. nagybácsi-unokahúg, első unokatestvérek), annál erősebb volt a közösség tiltakozása és elítélése. Ugyancsak elítélték a megözvegyült → komák, keresztgyermekek, együttnevelkedett mostohagyermekek házasságát. A társadalom szemében megbotránkoztató volt családban együttélő, rokonságban levő, nem vérrokonok szexuális kapcsolata is (pl. nevelőszülő–nevelt gyermek, vő–anyós, após–meny, komák nemi kapcsolata), ezeket súlyosabban elítélték, mint az egyéb házasságon kívüli szexuális kapcsolatokat, bár éppen a → nagycsalád esetében előfordult a családfő és a fiatalasszonyok, ritkábban anyós–vő szexuális kapcsolata. – A rokonok egymás közötti házasságának tilalma, az örökösödési rend megváltozásának és a születésszabályozás előtérbe kerülésének (→ egyke) hatására a múlt század végétől megszűnt. Vagyonosabb paraszti rétegeknél gyakori volt az első unokatestvérek összeházasodása, „hogy a vagyon egybe maradjon”. (→ még: házassági tilalmak) – Irod. Fél Edit: A nagycsalád és jogszokásai a komárommegyei Martoson (Érsekújvár, 1944).
*
Vérfertőző családok a XXI. században
Vadas Judit
2014. 01. 06.
A 2013-as év végét beárnyékolta néhány szörnyű tragédia. December közepén kiderült, hogy egy 40 fős családban mindenki együtt hált mindenkivel, a vérfertőző kapcsolatokból fizikailag és szellemileg is torz gyerekek születtek. Ugyanekkor a börtönben meghalt Pándy András, az a Belgiumba települt lelkész, aki a '80-as években több lányát is rendszeresen megerőszakolta. A Life.hu eme események kapcsán összegyűjtötte a legvisszataszítóbb vérfertőző családokat.
Ausztrália: egy 40 fős család hátborzongató története
Évtizedeken át nem derült fény az ausztrál család szörnyű szexuális bűncselekményeire, míg nemrégiben egy helyi gyermekvédőnek feltűnt néhány szokatlan jelenség, amit jelentett a hatóságoknak. A kiküldött járőröket sokkolták az ott látottak: a tanyán, ahol a család a mindennapjait élte, nem volt se folyóvíz, se villany, tele volt legyekkel, szúnyogokkal, az épületek műanyagdarabokból, zsákokból, fából voltak összetákolva. A házban pornómagazinok hevertek szerteszét, a gyerekek pedig játékból megcsonkították a környezetükben élő állatok genitáliáit, valamint egymással közösültek, unalomból. Később vizsgálatok során kiderült, hogy a 40 ott élő ember mind rokoni kapcsolatban állt egymással, és sérült gyerekeket nemzenek egymásnak.
 A Daily Mail - még a tárgyalás megkezdése előtt - leközölt pár esetet a rengeteg közül, ami a családon belül történt: az egyik lány, a mostanra matriarchává érő Betty például 13 évesen megszülte első gyerekét, nem tudni, melyik családtagtól, majd szült még tizenkét gyereket, a genetikai tesztek szerint mindet rokontól. Betty legidősebb gyereke, Raylene most 30 éves, neki is van már egy 13 éves lánya, Kimberly, akinek az apja vagy saját féltestvére vagy a nagyapja. A szex annyira nyíltan zajlott, hogy míg Kimberly orális szexben részesítette 9 éves öccsét, addig annak apja nézte a dolgot. A 15 éves Albert lefeküdt a 9 éves Ruth-tal és a 8 éves Nadiával is. A fiatal lányok többször elvetéltek, de ha ki tudták hordani a gyereket, akkor az gyakran sérülten jött világra. A gyermekvédők által szakintézménybe szállított kiskorúak alultápláltak, a fogaik elrohadtak, nem tudják értelmesen kifejezni magukat.
A család odafigyelt a részletekre: amint megtudták, hogy felfigyeltek rájuk, átköltöztek egy másik államba. A vizsgálat még folyik, a kiskorú gyerekek egy része addig is nevelőszülőkhöz került, a többieket pszichológusok kezelik. A család női feje, Betty Colt mindent tagad, de a genetikai vizsgálatok ellene szólnak.
Magyarország, Belgium: vérfertőzés és sorozatgyilkosság
Több lányát is rendszeresen megerőszakolta a Belgiumba települt lelkész, aki a '80-as években - egyik lányával együtt - két volt feleségét és négy gyerekét gyilkolta meg. Pándy András ellen közvetlen bizonyítékot nem találtak, de így is életfogytiglani börtönbüntetést kapott.
Pándy András Magyarországon tanult teológiát, majd Belgiumba ment, ahol protestáns hittant tanított flamand iskolákban és magyar menekültek gyülekezetében lelkészkedett. Anyagiakban nem szenvedett hiányt, három háza volt Brüsszelben. Pándy Ágnes 1992-ben jelentette fel apját a rendőrségen, mert fiatalon megerőszakolta őt, majd vérfertőző viszonyra kényszerítette.
Az Origo.hu összeállította a brutális gyilkosságok kronológiáját
1984: Pándy elvált első feleségétől, Sores Ilonától, három gyermekük, Ágnes, Dániel és Zoltán nála maradnak. Második felesége, az apróhirdetés révén megismert Fintor Edit három lányt hoz korábbi házasságaiból a házhoz: Tímeát, Tündét és Andreát. Házasságkötésük után két gyermekük születik: ifjabb András és Réka. A Brüsszelben élő Pándynak tehát felesége és öt saját, valamint három örökbefogadott gyermeke van. Edit a felesége, Ágnes az ágyasa, de megerőszakolja Tímeát is, aki november végén megszüli a kényszerviszonyból fogant fiát, Márkot.
1985: Ágnes nem akar elviselni vetélytársat, január 23-án becsalja az egyik szobába Tímeát és hátulról egy vasrúddal a fejére sújt. Tímea túléli a támadást, és amint felépül, fiával együtt elmenekül Kanadába. Ágnes és az apja háromszor is utánamennek, hogy elnémítsák, de nem találják meg.
1986: Tímea Kanadából megírja az anyjának, hogy nem idegen férfi, hanem Pándy András a gyermeke apja. Amikor Edit felelősségre vonja a férjét, Pándy irat vele egy levelet, amelyben az asszony azt közli vele, hogy elhagyja őt és Németországba megy. Férje ezután kalapáccsal agyonveri, és még aznap a lányát, Andreát is, akit szintén megerőszakolt már. Ágnes segít apjának levinni a holttesteket a pincébe. Pándy késsel feldarabolja őket, Ágnes pedig az eldugult lefolyók megnyitásához használatos kénsavas vegyszer oldatában eltünteti a testdarabokat.
Pándy néhány nappal később elviszi Edit másik lányát, Tündét Németországba, és onnan adja fel saját címére a levelet. Ezután még fel is jelenti akkor már halott feleségét, hogy az elhagyta a családját.
1988: Sores Ilona, Pándy elvált felesége követelőleg lép fel volt férjével szemben, ellenzi, hogy az örökbe fogadja a második feleség, Edit gyerekeit. Pándy és lánya, Ágnes erre vesznek egy karabélyt. Ágnes az ebédnél lelövi testvérét, Dánielt. Utána áthívja már különélő anyját, hogy nézze meg Dánielt, mert az nincs jól. Az anya ijedten jön is, Ágnes őt is lelövi. Mindkét holttesttel ugyanúgy járnak el, mint az előbbiekkel. A legfiatalabb testvér, Zoltán két hét múlva már aggódni kezd, nem hiszi el, hogy anyja és bátyja elmentek üdülni. A páros őt is megöli: áthívják vacsorára és Pándy lelövi ezt a fiát is.
1989: A második feleség lánya, Tünde egyre nehezebben viseli, hogy nevelőapja minduntalan megerőszakolja. Pándy erre közli Ágnessel, hogy Tündét is el kellene némítani. Ágnes azonban nyaralni megy a tenger mellé - mire hazatér, Tünde nincs sehol, a raktárban viszont jóval kevesebb a Cleanest sav. Ágnes ebből arra következtet, hogy távollétében apja megölte Tündét.
Pándy minden részletre ügyel: Magyarországra hazajárva házat vesz és egy magyar bírósággal kimondatja a válást az őt "elhagyó" Edit feleségétől. Fiatal színésznövendékeket pénzért rávesz arra, hogy meggyilkolt gyerekei nevében leveleket írjanak neki Magyarországról.
Végül 1996-ban veszik elő újra az aktát, nyomozás indul, 1997 őszén letartóztatják előbb Pándy Andrást, majd Ágnest is. Pándy minden jel szerint nemcsak Ágnes lányával élt vérfertőző viszonyban, hanem rendszeresen megerőszakolta második felesége mindhárom lányát, Andreát, Tímeát és Tündét is. A házkutatások nem sok eredménnyel jártak. Egyetlen holttest sem került elő, csak az egyik pincében voltak elásott csontok, amelyek hét vagy nyolc 40 és 50 év közötti asszony csontjai lehetnek. A nyomozók ezért sokáig arra gyanakodtak, hogy Pándy esetleg 15-20 nő gyilkosa.
Fülöpszállás: a nő a fiával, a férfi a testvérével fajtalankodott
Két évvel ezelőtt tíz év fegyházbüntetésre ítélték azt a fülöpszállási férfit, aki éveken át fajtalankodott féltestvérével; anyjuk, aki tudott a történtekről, és vérfertőző kapcsolatot tartott fenn fiával, öt év fegyházat kapott.
A férfi édesanyjával és két féltestvérével élt. A férfi töltötte be a családfői szerepet, meghatározta, hogy a két lány mit csinálhat, hova mehet. Féltestvérei tartottak a férfitól, aki kiabált velük, és néha meg is verte őket. 2000 nyarától az akkor 14 esztendős elsőrendű vádlott többnyire a sértett tiltakozása ellenére rendszeresen fajtalankodott az akkor hétéves lánnyal. A fiú éveken át hetente több alkalommal is erőszakoskodott a sértettel, és mindig elmondta neki, hogy a történtekről senkinek sem beszélhet. A lány az első közösülés után szólt a történtekről az anyjának, ő azonban nem tett semmit. 2008 őszétől az anya és fia is heti rendszerességgel fajtalankodtak és közösültek egymással.
2009-ben az akkor 16 éves lány a Kiskőrösi Rendőrkapitányságon részletesen beszámolt a vele történtekről. A férfit erőszakos közösülés és szemérem elleni erőszak bűntettében mondta ki bűnösnek a táblabíróság, és jogerősen tíz év fegyházra ítélte. Az asszony bűnsegédként elkövetett erőszakos közösülés és szemérem elleni erőszak bűntettért, valamint tettesként elkövetett vérfertőzés és kiskorú veszélyeztetésének bűntettéért öt év fegyházat kapott.
Esztergom: a gyerekosztály vezető főorvosa saját lányaival folytatott szexuális kapcsolatot
2007-ben született ítélet annak a hatgyermekes értelmiségi házaspárnak az ügyében, ahol a férfi négy lánygyermekével folytatott huzamosabb ideig vérfertőző kapcsolatot. Dr. T. Á., a Komárom-Esztergom Megyei Szent Borbála Kórház Gyermekosztályának vezető főorvosa öt lánygyermeke közül néggyel huzamosabb ideig folytatott szexuális kapcsolatot. A három legidősebbet ért sérelem miatt az ötéves elévülés okán már nem tudtak vádat emelni, a negyedik lánygyermek esetében az 1998–2001 években történt vérfertőző aktusok nyertek bizonyítást. A molesztálások miatt a lány folyamatosan panaszkodott a nagyszülőknek és a testvéreknek. Az apát végül a már saját családjával külön élő legidősebb lány jelentette föl azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ezzel esetleg legkisebb húgát tudja megóvni a családfőtől.
A pedagógus, zenetanár anya végig tudott férje lányaihoz fűződő beteges kapcsolatáról. Az eljárás során kiderült, hogy rendszeres templomlátogató apa és lányai többször is meggyónták a szörnyű bűnt. Az esetről informált plébános egyik felet sem szólította fel a jogi lépések megtételére.
Lengyel K. Péter pszichológus, igazságügyi szakértő
Évente általában kettő vérfertőzés, megrontás fordul elő a szakértői praxisomban. Leggyakrabban a lumpen szubkultúrával rendelkező családoknál találkozni ilyennel, ahol a munkanélküliség, az otthonlét tartósan jellemző.
Amikor a szüleid testvérek
Néhány évvel ezelőtt a Life.hu arról írt, hogy egy nő fél gyermeket vállalni, mert 20 éves korában rájött arra, hogy szülei testvérek voltak. A bizarr történetét itt olvashatod.
 Miért hallgat az anya?
A vérfertőzés tabujának áthágását az esetek több mint kétharmadában apák követik el gyermek- és kamaszkorú leányaik sérelmére. Ha családról beszélünk, joggal merül fel a kérdés: mit csinál az anya, mialatt a lánya sokszor az egész életét megnyomorító sérüléseket szerez? Erről számos elmélet látott napvilágot. Az egyik szerint az idősödő, házasságába belefáradt nő egyszerűen átengedi a terepet a lányának. Mivel képtelen lefeküdni a férjével, kapóra jön számára, hogy akad a családi fészekben valaki, aki nemi teljesítőképessége virágában megszabadítja őt a szex kötelességétől. Egy másik vélemény szerint a bimbózó, feszes leánytestet látván az apa képtelen ellenállni a vágyai erejének, és a megunt feleség helyett fordul a vonzóbb fiatalhoz. Az anya hallgatását és cselekvésképtelenségét ez esetben a lánya iránti tudattalan gyűlölet indokolná. Akadnak elméletalkotók, akik úgy vélik, hogy a vérfertőző családokban élő nők egyszerűen túlságosan gyengék, passzívak, felelőtlenek vagy nemtörődömök. A legújabb vizsgálatok azonban kimutatták, hogy ezek az anyák egy része maga is familiáris erőszak áldozatává vált gyerekként – vagyis elképzelhető, hogy a be nem avatkozás és a lány magára hagyása voltaképpen egyfajta nem tudatos védekezés azzal szemben, hogy ismét átéljék mindazt, amitől fiatalkorukban maguk is szenvedtek.
http://www.life.hu/csalad/20131224-hires-verfertozo-csaladok-a-xxi-szazadban-18.html
*
A vérfertőzés okozta?
A vérfertőzés okozta?
Képeken az őrült királyok és királynők
A világ uralkodói között nem volt ritka az elmebaj. Nézd meg, kiket érintett leginkább!
Bár egykor úgy tartották, Istentől kapták hatalmukat, életük sokszor volt inkább a pokolhoz hasonló. Az egykor élt királyok, királynők, császárok és trónörökösök közül sokakat sújtott váratlan vagy épp örökletes elmebaj - utóbbi valószínűsíthetően a családon belül kötött házasságok miatt lehetett gyakori. Nézd meg, kik vonultak be őrültként a történelemkönyvekbe!
Caligula, az egykori római császár vérfertőző kapcsolatban élt testvérével, vérengzett, megvetette az embereket, lovát pedig konzullá akarta kinevezni.
http://www.femina.hu/terasz/a_verfertozes_okozta
*
Vérfertőzés okozta a spanyol Habsburgok vesztét
2009. április 16.
URL: http://mult-kor.hu/cikk.php?id=24212
A sorozatos egymás közötti házasság miatt fellépő, ritka genetikai rendellenesség oly mértékben súlyosbodott a spanyol Habsburg-dinasztiában, hogy az végül az uralkodóház kihalását okozta - állítják spanyol kutatók. Gonzalo Alvarez, a Santiago de Compostela-i Egyetem professzora kollégáival részben a dinasztia családfáját elemezte, részben az utolsó spanyol Habsburg-uralkodó, II. Károly (1661-1700) egészségügyi problémáit vizsgálta.
II. Károly
A tudósok meggyőződése szerint az uralkodó két ritka öröklött betegségben szenvedett. Vizsgálataikról a PloS ONE elnevezésű nyílt internetes tudományos portálon számoltak be. Mint kifejtették, közeli rokonok egymás közötti házasodása elszigetelt esetekben nem okoz gondot, ám a "belterjesség" a genetikai problémák halmozódásához vezethet. Ez történt a spanyol Habsburgokkal, akik 1516 és 1700 között, hogy megtartsák a hatalmat, egymás között házasodtak. Kétszáz év alatt a dinasztia tagjai által kötött 11 házasságból 9 első unokatestvérek vagy nagybácsi és unokahúg között jött létre.
II. Károly 3000 rokonát tartalmazó családfát átvizsgálva a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a dinasztia némely tagja esetében a génállomány 20 százaléka úgynevezett homozigóta volt, azaz egy adott öröklődésre jellemző azonos génkópiákat, DNS-mutációkat hordozott. Ennek következtében a ritka, recesszíve öröklődő betegségek gyakrabban megnyilvánultak náluk. "A spanyol Habsburgok utolsó uralkodója, II. Károly szellemileg visszamaradott, fogyatékkal élő volt. 1700-ban bekövetkezett halálával ki is halt a dinasztia, és a spanyol trónra egy új uralkodócsalád, a francia Bourbonok kerültek" - emlékeztettek rá a tudósok.
A gyermek II. Károlyt a kortársak nagyfejű, gyenge tüdejű kisbabaként írták le, aki csupán négyéves korában tanult meg beszélni, és nyolcéves korára sikerült megtanulnia járni. Alacsony termetű és vézna volt, ráadásul igen kevés érdeklődést mutatott környezete iránt. Gyakran voltak gyomorpanaszai, 30 éves korára pedig aggastyán benyomását keltette. "Először 18 éves korában házasodott meg, majd 29 évesen, de nem nemzett utódokat. Első felesége az uralkodó korai magömlésére panaszkodott, míg a második II. Károly impotenciájára" - emelték ki a kutatók, hozzátéve, hogy mindkét frigy gyermektelen maradt.
A tünetek alapján a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy II. Károly egészségügyi problémái mögött egyrészt az agyalapi mirigy nem megfelelő működése húzódott: kevesebb, a pajzsmirigyet szabályozó thyreotrop hormon termelődött. A pajzsmirigy a maga részéről a szervezet anyagcseréjét szabályozza, hormonja nélkülözhetetlen a normális egyedfejlődéshez, különösen az idegrendszeréhez. A pajzsmirigy hormonja, a tiroxin hiánya fiatalkorban súlyos szellemi-testi visszamaradottsághoz vezet.
A Habsburgok spanyol ágának utolsó uralkodója másrészt az uralkodó úgynevezett renális tubuláris acidózisban szenvedett. Ez azt jelenti, hogy a vesék savkiválasztó képessége részben károsodott, aminek következtében megnő a savszínt a vérben. Ez egyebek mellett izomgyengeséget, a csontok fájdalmas ellágyulását, elgörbülését váltja ki. "Ennek fényében II. Károly tüneteinek többsége két öröklött betegségre vezethető vissza" - hangsúlyozták a spanyol kutatók tanulmányukban.
*
Alkohol és női csel
Nemes célból elkövetett vérfertőzés?
 Miért került sor a Lót és leányai közötti szexuális kapcsolatra?
Művészettörténész szerzőnk az okokat kutatta a legnagyobb festők segítségével.
Az Ószövetség bővelkedik pikáns történetekben. Mint ahogy egyes forrásokból kiderül, az egyház bizonyos korokban úgy ítélte, hogy jobb, ha ezeket a passzusokat a laikus hívek, s különösen a fiatalkorúak átlapozzák, nehogy helytelen gondolatok, asszociációk ébredjenek bennük.
Mondanunk sem kell, hogy ugyanez a veszély még inkább fennállt, ha egy-egy ilyen sikamlós történetet vizuális formában is megjelenítettek. Joggal merül fel a kérdés, vajon betölthették-e feltételezett erkölcsi példázat szerepüket például a Lót és lányai-témát megörökítő, nemritkán kifejezetten erotikus 16-17. századi jelenetek. Amikor még az is kérdéses, hogy valójában milyen morális tanulság vonható le a Mózes I. könyvében olvasható történetből.
Mint ismeretes, a jámbor és istenfélő Lót, családjával Szodomából menekülve egy barlangban húzta meg magát. A tilalom ellenére hátraforduló felesége még útközben sóbálvánnyá változott, így lányai attól tartva, hogy kihal az emberiség, illetve, hogy magva szakad a családnak, leitatták idős apjukat, és egymást követő két éjszaka vele háltak, és teherbe is estek. A bibliai szöveg minden különösebb kommentár nélkül, tényszerű objektivitással írja le az eseményeket, semmi útmutatást nem kapunk tehát arra nézve, hogy a történetnek mi is a tulajdonképpeni tanulsága. Lót és lányainak története netán arra akarna figyelmeztetni, hogy az érzéki csábítások, illetve a részegítő ital még a legerényesebb embert is bűnbe viszik? Nem könnyű egyértelmű választ adni.
Történet tanulság nélkül?
Jellemző egyébként, hogy az említett esemény interpretálása még az egyházatyáknak, és a későbbi moralistáknak is komoly problémát okozott. Szent Jeromos, majd később Rotterdami Erasmus és mások is, mindenesetre azzal igyekeztek felmenteni Lót leányait, hogy ők korántsem bűnös, érzéki vágytól hajtva, hanem kizárólag az utódnemzés céljából csábították el apjukat, s e nemes cél érdekében még legféltettebb kincsüket, az ártatlanságukat is hajlandóak voltak feláldozni.
Mindez bár igen szépen hangzik, de akárhogy nézzük, végső soron mégiscsak előre megfontolt szándékkal, többszörösen elkövetett vérfertőzésről van szó. Nehezen képzelhető el, hogy ebben bárki és bármikor követendő példát látott volna. A lányok megtévesztették, és csalárd módon bűnbe vitték apjukat, s ez a tény is hozzájárulhatott ahhoz, hogy idővel ők is visszatérő szereplőivé váltak a németalföldi irodalomban és képzőművészetben egyaránt igen népszerűvé váló "Női cselek" névvel illetett sorozatoknak.
Lót, bár a történetben többé-kevésbé alárendelt szerepet játszott, szintén nem mentesíthető teljesen a felelősség alól, még akkor sem, ha a bibliai szöveg utalásai szerint mindkét alkalommal annyira leitta magát, hogy másnap reggel semmire sem emlékezett. Nyilván nem véletlen, hogy később számos moralista, így Sebastian Brant 1494-ben megjelent A bolondok hajója című, a kor világnézetét összefoglaló műve is a mértéktelen italozás veszélyeit taglalva utal Lót és lányai esetére. Diószegi Bónis Mátyás, 1649-ben Leidenben kiadott A részegesnek gyűlölséges, utálatos és rettenetes állapotja című művében ugyancsak A részegség a paráznaságnak barlangja című fejezetben említi a szóban forgó ószövetségi történetet.
Akár egy pogány bacchanália
Annyi már e rövid, vázlatos áttekintésből is kiderülhetett, hogy Lót és lányainak tettét koronként és egyénenként igen eltérő módon interpretálták.
Ha mindezek után a téma képzőművészeti ábrázolásait vesszük szemügyre, kiderül, hogy a művészek fantáziáját többnyire a történet pikáns mozzanatai izgatták elsősorban. Jól érzékelteti ezt többek között a jeles németalföldi grafikus, Lucas van Leyden 1530-ban készült metszete is, ahol bár az italozás motívuma is fontos szerepet kap, a figyelmet mégis az előtérben látható ruhátlan, enyelgő alakok vonják magukra. Akár egy pogány bacchanália ábrázolásának is vélhetnénk a jelenetet, ha nem tűnnének fel a háttérben a lángokba borult Szodomából menekülő Lót és családtagjainak apró figurái.
Lót és lányai Van Leyden metszetén
Az ital hatására fellobbanó érzéki vágyak Peter Paul Rubens 1611-es festményén (nyitóképünkön) is igen érzékletes formában jutnak kifejezésre. Bár az apjukat leitató lányok ezúttal még fel vannak öltözve, az idős Lót mozdulata és kéjsóvár pillantása nem hagy kétséget afelől, hogy hamarosan mi fog történni.
Rembrandt körében készültek azonban a témának olyan feldolgozásai is, ahol nem a pikáns részletekre, hanem sokkal inkább a leitatott apa részegségére helyeződik a hangsúly. Ennek az ábrázolástípusnak az egyik markáns példája Jan Joris van Vliet 1631-es rézkarca, ahol a földön heverő, részegen kurjongató Lót már szinte komikus benyomást kelt.
Lót és lányai Van Vliet rézkarcán
Tágabb értelemben véve, Lót és lányai (akárcsak például Zsuzsanna és a vének ) kiválóan illeszkedtek az „össze nem illő párok” néven ismert tematikába, s ennek is szerepe lehetett abban, hogy ezek a jelenetek rendkívül népszerűvé váltak az európai képzőművészetben.
Németh István
*
*
Vérfertőzés az Ószövetségben
Mózes I könyve.
A történet Lótról szól, aki házába invitálja a két angyalt, mert az Úr úgy döntött eltörli Sodomát. Két angyalt küld a város elpusztítására.
„Monda azután az Úr: Mivelhogy Sodomának és Gomorának kiáltása megsokasodott, és mivelhogy az ő bűnük felettébb megnehezedett.”
„Miután estére a két angyal Sodomába jutott, Lót Sodoma kapujában ül vala, és amint meglátá őket Lót, felkele eléjök, és arczczal a földre borúla.”
Majd ezután a házába hívja és megvendégeli őket. Estére a városban elő férfiak összegyűlnek Lót házánál, és követelik küldje ki az angyalokat, hadd ismerjék meg őket. Lót megtagadja ezt, de felajánlja lányait.
„Íme van énnékem két leányom , a kik még nem ismertek férfiat, kihozom azokat ti hozzátok, és cselekedjetek velök a mint néktek tetszik.”
A férfiak Lótra támadnak, de a két angyal megmenti Őt, és a férfiakat vaksággal sújtja. Ezután pedig ezt mondják Lótnak:
„Ki van még itt hozzád tartozó? vődet, fiaidat és leányaidat, és mindenedet, a mi a tied a városban, vidd ki a helyből.”
„ Kimené ezért Lót, és szóla az ő vőinek, kik az ő leányait elvették vala, és monda: Keljetek fel, menjetek ki e helyből, mert elveszti az Úr e várost: de az ő vőinek úgy tetszék, mintha tréfálna.”
Azért írtam le ezt a részt az Ószövetségből, mert nagyon erős csúsztatással találkozunk. A szöveg azt mondja, hogy Lót lányait még nem érintette férfi. Néhány sorral lejjebb pedig már azt olvassuk, hogy Lót figyelmezteti a vőit, akik a lányait elvették. Nagyon érdekes. Most akkor melyik állítást kell elhinnünk az Ószövetségnek? Lót lányai szüzek voltak, vagy férjes asszonyok? Netalán férjes asszonyok, akik szüzek? Hát elgondolkoztató. De menjünk tovább. Lót fogja a feleségét és két lányát és menekülni kezd. Az angyalok figyelmeztetik, hogy ne tekintsen hátra.
„ És hátra tekinte az ő felesége, és sóbálványnyá lőn.”
Az Úr pedig annak rendje és módja szerint elpusztítja Sodomát és Gomorát. Kénköves és tüzes esőt bocsát rájuk. Ezután Lót a hegyre megy és ott letelepszik lányaival.
„ És monda a nagyobbik a kisebbiknek: a mi Atyánk megvénhedett, és nincsen a földön férfiú, a ki mihozzánk bejöhetne az egész föld szokása szerint.
Jer, adjunk bort inni a mi Atyánknak, és háljunk ő vele, és támaszszunk magot a mi atyánktól.”
„ Adának azért inni bort az ő atyjoknak, azon éjszaka, és beméne a nagyobbik, és hála az ő atyjával, ez pedig semmit sem tuda annak lefekvéséről, sem fölkeléséről.
É lőn másodnapon, monda a nagyobbik a kisebbiknek: Ímé a mult éjjel én háltam atyámmal, adjunk néki bort inni ez éjjel is, és menj be te, hálj vele, és támaszszunk magot a mi atyánktól.
Adának azért azon éjszaka is az ő atyjoknak bort inni, és felkele a kisebbik is és vele hála: ő pedig semmit sem tuda annak lefekvéséről, sem fölkeléséről.
És teherbe esének Lót leányai mindketten az ő atyjoktól.”
Hát íme egy csodálatos történet nekünk a vérfertőzésről. Megtudjuk tehát, hogy ezek a szegény lányok nem találtak maguknak sehol a földön férfit, aki méltó lett volna hozzájuk, ezért kénytelenek voltak az apjukkal hálni. Azt is elmondja nekünk ez a történet, hogy ez a derék Lót csak áldozata ennek a vérfertőzésnek, mert a lányai annyira leitatták, hogy ő semmire sem emlékezett. Semmit nem vett észre, nem érzékelt és nem érzett az egészből. Tehát ezek a lányok szinte megerőszakolták az apjukat. Hát elég hihető történet. Feltételezzük ha semmire sem emlékszik, akkor szegény eszméletlen volt. Eszméletlen férfiak pedig nem igen szoktak alkalmasak lenni nemi aktusra. Tehát itt megint egy erős csúsztatással találkozunk. Az Ószövetség Lót tettét akarja ferdíteni. Lót nem hálhatott a lányaival, eszméletlen állapotban. Ezért azt kell gondolni, hogy lehet bár ittasan, de nagyon is tudatában volt a dolgoknak. Azt sem kell elhinnünk, hogy mind két lány már egyetlen éjszaka után teherbe esett. Erre nagyon kicsi az esély. Valószínűbb inkább, hogy ez többször megismétlődött miután teherbe estek. Persze Lót továbbra is amnéziában szenved és semmire sem emlékszik.
Ez a nagyszerű, szerető Isten pedig mindenkit annyira bűnösnek talált, hogy el kellett pusztítania Sodomát. Annyira gyalázatosak voltak ezek a városlakók, hogy csak Lót és családja érdemelte meg az isteni kegyelmet. Ezek a nagyszerű emberek, akik mint látjuk erkölcsileg szinte makulátlanok voltak, csak a vérfertőzés bűnét gyakorolták.
Érdemes elgondolkozni, hogy az Ószövetség amit a keresztények kétezer éve forgatnak, valóban igaz-e? Azon is elgondolkozhatunk, erkölcsileg tényleg az Ószövetség írásai azok, amik mindenki számára példaértékű tanítások kellenek, hogy legyenek?
*
Vérfertőzés
http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9rfert%C5%91z%C3%A9s |
|
LAST_UPDATED2 |
|
2014. október 03. péntek, 06:50 |
|
|
|
Justh Zsigmond
A pénz legendája
+
Justh Zsigmond - A pénz legendája (1893) Hangoskönyv 2/1
https://www.youtube.com/watch?v=BoGwK4zekIA
Közzététel: 2014. jún. 10.
Felolvasta: Kozsdi Tamás, 2014. május. (Vágás nélküli)
KT:
A címből akármire gondolhatnánk de egész máshogy értendő.
A fiatal 31 évesen meghalt arisztokrata úrifiú regénye
LETEHETETLEN!!
Arról szól hogy egy uri lányt hozzáadnak egy gazdag arisztokratához.
A könyv a fiatal lány naplóbejegyzése.
Napról napra.
Ahogy a lány látja a világot, magát és az etikettet 1890-ben.
ŐRÜLET, hogy ezt egy férfi írta meg.
Aki szeretne belelátni a dualizmus kori arisztokráciánk
ma már fura, rengeteg kötöttség és szereppel átitatott világába
egy igen vicces fiatalasszony napló kontextusában,
annak ajánlom.
JUSTH ZSIGMOND
(1863-1894)
Justh Zsigmondról, ha egyáltalán írnak valamit, azt szokták írni, hogy úri dilettáns, vagy azt, hogy érdekes, de nem jelentékeny irodalmi próbálkozó; meg szokták azt is említeni, hogy birtokán parasztokkal szabadtéri színházat csinált, ahol klasszikusokat - Shakespeare-t, Molière-t - adtak elő, tehát amolyan különc műkedvelő lehetett. Ha azután az ember mégis előveszi ennek a harmincegy éves korában meghalt írónak alaposan elfelejtett műveit, akkor arra kell gondolni, hogy az egész akkori magyar irodalomban kevés író volt annyira korszerű, alig-alig akadt, aki annyira együtt élt volna az akkori európai irodalmi kultúrával, s még kevesebben akadtak, akik annyira a XX. század magyar irodalmát készítették volna elő, mint ez a Justh Zsigmond.
Kétségtelen: élete és életműve töredék, de pompás töredék, és amit mégis sikerült megvalósítania, arra nekünk, utódoknak, jobban fel kellene figyelnünk.
Régi, az arisztokratákkal egy tekintélyű, nagybirtokos nemesi család fia volt. Társadalmi helyzete lehetővé tette, hogy anyagi gondok nélkül éljen érdeklődésének és szenvedélyeinek. De ifjúkorától kezdve küzdött a betegséggel. Tüdeje már eleve gyönge volt, s amikor kifejlődött a tüdővész, akkor az ő számára is kétségtelen volt, hogy korai halál vár reá. Élni akarta tehát az élet teljességét kultúrában, kalandokban, szerelemben.
Érettségi után jogásznak indul, de rácsodálkozik a minálunk merőben újdonságnak számító közgazdaságtanra. Német és francia egyetemeken tanulja a jogtudományt és a gazdaságtudományt. Nyilván szokatlanul nagy közgazdaságtani műveltsége értette meg vele, hogy a nemesi világ korszerűtlen. Szerette ezt a világot, de tudta, mennyire lejárt az ideje. S minthogy ő maga halálos beteg volt, egész osztályára kiterjesztette a halálos betegség látomását. A jövendőt a parasztságban fedezte fel. Ott a mélyben sejtette azt az őserőt, amely a nemesség lehanyatlásával megmentheti a nemzetet. A paraszti őserő idealizálásában már Szabó Dezső elődje. De ne feledjük el, hogy akkor kezdi idealizálni a parasztságot, amikor az valójában a legnagyobb földesúri elnyomatásban élt. Ez a parasztság vallási szektákba menekült saját reménytelensége elől. Justh érdeklődve fordul a legnépszerűbb szekta, a nazarénusok felé, és azt hiszi, hogy ez a vallásos menekülés erkölcsi megújhodást hoz. De miközben túlidealizálja a parasztságot is, a szektás mozgalmat is, későbbi regényeiben paraszti pozitív hősöket teremt, és tanúként írja le a nazarénusok mozgalmát.
Egyelőre azonban még csak készül az írói életre. Többet van Párizsban, mint itthon, néha elfut trópusi tájakra, hogy hosszabbítsa az életét. Franciául és németül úgy tud, mint magyarul. Párizsban ismert alakja lesz az irodalmi társaságoknak. És megismeri Zoláékat. Elragadja az új irodalmi törekvés: a naturalizmus. Ismeri már Balzac véghetetlen regényciklusát, azEmberi komédiát, és most itt, a szeme láttára alakul Zola egész társadalmat átfogó Rougon-Maquart-ciklusa. Ezt, ezt kell megteremteni magyarul, megfogalmazni az arisztokráciától a parasztságig terjedő magyar társadalom nagy körképét! Soha addig ilyen nagy távlatú irodalmi látomás nem bontakozott még a magyar irodalomban. Ennek akarja szentelni szűkösre szabott éveit.
Huszonkét éves korában (1885-ben) már megjelent egy regénye, az Ádám. Több benne az erotika, mint addig bármelyik magyar regényben, és oly sivárnak mutatja a magyar vidéki életet, amely lehúzza a benne élőket, mint azelőtt még senki minálunk. Már a korai Móricz Zsigmond hangja és világlátása jelentkezik itt. A kritika nem is tudott mit kezdeni vele. Egy úri műkedvelő külföldieskedő próbálkozásának ítélték. Holott ezzel kezdődik a magyar naturalizmus története. Ez azonban még csak a kezdet volt. Ettől fogva felváltva él itthon, pusztaszenttornyai birtokán, Párizsban és napfényes, forró déli tájakon. Magas, elegánsan nyírott szőke szakállas alakja jól ismert a párizsi művészkörökben és a párizsi színházakban. Birtokán, ha nyárra hazatér, okszerűbb és emberségesebb gazdálkodásról tárgyal tiszttartóival, akik mániásnak tartják parasztoknak kedvező intézkedéseiért is, tudományos mezőgazdasági elgondolásaiért is. Hát még amikor összeül a falu ifjúságával, és világirodalomról beszél nekik, kiválogatja a színjátszásra tehetségeseket, szabadtéri színpadot fabrikáltat és azután a nézőtéren együtt ülnek a falusiak és a meghívott arisztokraták, a színpadon pedig a földesúr rendezésében paraszti színjátszók Shakespeare-t játszanak! Olykor pedig hátat fordít magyar falunak is, Párizsnak is, és egy fellobbanó szerelem lelkesedésében kettesben hajókázik a görög szigetvilágban.
Regényalak egy múlt századbeli regényből.
És ez a regényalak közben tervezi a nagy művet: A kiválás genezise című regényfolyamot, amelynek tizennégy regényből kellene állnia, s a regények közé itt-ott kisebb elbeszélések is ékelődnének.
Ebből a nagy tervből három regény készült el és néhány kisebb elbeszélés. Hősei javarészt arisztokraták és parasztok. A világ, amelyben a regények cselekményei játszódnak, a polgárosodó Magyarország, de éppen a polgárok csak a keretet adják az életre már képtelen nagybirtokos osztálynak, meg a jövőt rejtő parasztságnak. Az első, a kezdő mű, A pénz legendája még úgy ábrázolja a rokonszenves, de már életképtelen, túl művelt, túl érzékeny arisztokratákat, hogy akad közöttük, aki a szerelemben megerősödik, és új erővel indul neki az életnek. Úgy rajzol itt társadalmi körképet, hogy a szempont az egyének lelki életére fordul. Justh meglepően jó pszichológiai megfigyelő, szemlélete közel áll Zola biológiai determinizmusához, vagyis hiszi, hogy az öröklődés döntő az egyéniség kialakulásában. A ciklus következő regénye, a Fuimus már a legteljesebb pesszimizmussal szemléli az életre képtelen magyar úri osztályt. Remény csak az életerős parasztságban van. Közben az író úgy marasztalja el osztályát, hogy szereti, és gyászolva veszi tudomásul elkerülhetetlen végzetét. Egészen addig Csiky Gergely regényében, aSysiphus munkájában volt ilyen elkerülhetetlen, szükségszerű végzet a magyar úri osztály lehanyatlása. De Justh szélesebb történelmi körképben mutatja be ezt a szükségszerűséget, és itt a lehanyatló mellett feltűnik a parasztság mint jövendő. Ennek az erőteljes parasztságnak az élete, szenvedélyei, válságai, vallásos keresései jelennek meg Justh utolsó, már csak halála után megjelenő regényében, a Gányó Julcsában. Gányó Julcsa alakjában Justh pozitív magyar paraszti hősnőt teremtett. Alakja egyébként a korábbi regényekben is felbukkan, és szó van róla a Delelőn című elbeszélésben, amely Justhnak talán a legszebben megfogalmazott műve.
Hogy a tervezett tizennégy kötetben mit akart elmondani a polgárságról, és hogy volt-e mondanivalója a munkásságról - nem tudhatjuk. Idővel megjelent érdekes naplójából sokat sejthetünk elképzeléseiről, tudjuk, hogy magát "egészséges konzervatív"-nak nevezte, aki szerette volna megőrizni a maga világából, ami emberséges, értékes és megőrizhető, de úgy, hogy mindez felfrissüljön az új, a népi erőkkel. De naplója ismeretében sincs áttekinthető képünk, mi mindent akart elmondani a nagy regényciklus egészében. Fájdalmas veszteség, hogy töredék maradt. A legfontosabb kezdeményezések egyike irodalmunkban. Bródy is ott folytatta, ahol ő abbahagyta, Móricz Zsigmondnak is fontos elődje, Szabó Dezső is utódai közé tartozik. Vele kezdődik el a magyar naturalizmus, akkor, amikor ez a törekvés még egyértelműen haladó és korszerű volt.
De a kortársak túl modernnek tartották. Justhot hát kinevezték úri műkedvelőnek. És ez a bélyeg mindmáig rajta ragadt. Legfőbb ideje, hogy felismerjük benne a töredékben maradt életművű, de nagyon fontos előfutárt.
http://justh.blog.hu/2013/04/22/1889_aprilis_22_hetfo
|
|
|
LAST_UPDATED2 |
|
2014. október 03. péntek, 06:42 |
7:59
|
Huszárverbunk és Sarkantyús
Békés Banda |
Balassagyarmat
Ipoly mente |
8:04
|
Sűrű tempó
Dobos Károly, Sinkó András, gy.: Pávai István, Sinkó András |
Szék
Észak-Mezőség |
8:05
|
Magyarpalatkai katonakísérő, de-a lungu, româneste-n botâ és bătuta
Tükrös zenekar |
Magyarpalatka
Belső-Mezőség |
8:15
 |
Mennyei Király születik
Csoport, gy.: Dobszay László, Domokos Mária, Szendrei Janka |
Karcsa
Bodrogköz |
8:16
|
Nem járok én sárga keszkenőben...
Boglya együttes |
Sarmaság
Szilágyság |
8:21
|
Korcsos
Magyarpalatkai banda, gy.: Császár Attila, Crispijn Oomes |
Magyarpalatka
Belső-Mezőség |
8:26
|
Este van
Takács Éva |
-
Gyimes |
8:28
|
Megkötötték nékem a koszorút
Kiss Juhász István, gy.: Vikár László |
Báta
Sárköz |
8:29
|
Vágják az erdei utat...
Bárdosi Ildikó |
Harangláb
Felső-Vízmellék |
8:33
|
Ritka csárdás
Maneszes Márton bandája, gy.: Pávai István |
Magyarszovát
Belső-Mezőség |
8:35
|
Megy a vonat Belényesbe
Németh Ferenc, Gombai Tamás, Porteleki László, D. Tóth Sándor, Kürtösi Zsolt |
-
Kalotaszeg |
8:38
|
Tavaszi szél utat száraszt
Ádám Maric, Czompó Kati, Horváth Kati, Jenesel Teréz, Horváth Maric, gy.: Andrásfalvy Bertalan, Andrásfalvy Pál, Kallós Zoltán, Kiss Attila |
Lujzikalagor
Moldva |
8:40
|
Veľká noc už prešla /Kojšov, Spiš/
Muzička |
Kojsó
- |
8:41
|
Poskočice kolo
|
Pécsudvard
Dél-Dunántúl |
8:42
|
Lassú magyaros
Mokányos együttes |
Gyimesközéplok
Gyimes |
8:47
|
Tánczene
Kherútno muzsikusok, gy.: Bari Károly |
Bacoi
- |
8:49
|
Duó
Fekete Borbála, ifj. Gelencsér János |
-
Moldva |
8:54
|
Drombojka (régi verhovinai ruszin tánc)
Técsői banda, gy.: Kiss Ferenc |
-
Felső-Tiszavidék |
8:56
|
Magyaros
Zurgó együttes |
-
Moldva |
9:01
|
Nem tudja azt senki csak a jó Isten
Péntek Jánosné, gy.: Bartók Béla |
Körösfő
Kalotaszeg |
9:02
|
Elindultam hosszú útra...
Fehér Anikó |
-
- |
9:05
|
Kerek ez az erdő
Ganyi Eszter, Kótai Béla, Kótai Jenő, Kótai Lajos, Kótai Róbert, Lakatos János "Ruszin", Horváth Krisztián, gy.: Pólya Zoltán |
Csenyéte
Cserehát |
9:07
|
Hajnalnóta
Kálmán Péter "Cucás", Dezsőházi Tamás, Mundér Gusztáv, Balogh Aladár, Pohlotka Andor, Kulcsár Annamária, Varga Eszter, Darmos István, Sajószegi Gábor |
-
Hegyköz |
9:11
|
Sárga szeme van a kukoricának
Jászágói Népdalkör, gy.: Dobos László, Németh István |
Jászágó
Jászság |
9:13
|
Gyimesi ballada
Panek Kati |
-
Gyimes |
9:17
|
Şebeş (Gyors párostánc)
Boca Gheorghe, Vinca Iulius, Varga Remus, gy.: Pávai István |
-
Nyárádtő környéke |
9:21
|
Joj, ktože to fujerá, v Detve pod Polanou
Roman Malatinec |
Gyetva
Polyánhegyalja |
9:23
|
Dícsérd az Istent te hív keresztény
Horváth Gáborné, gy.: Veress Sándor, Volly István |
Vitnyéd
Észak-Dunántúl |
9:24
|
Batuka
Dűvő zenekar |
-
- |
9:29
|
Öreg magyaros
Panaite Jean "Zsenika", Spiridon Ion, gy.: Kerényi Róbert, Melkuhn Róbert |
Klézse
Moldva |
9:32
|
Far Der Kale/Bughicis Freylakhs
Budowitz |
-
- |
9:35
|
Jaj, kedves édesanyám
Ibos Istvánné Zsámbok Piroska, gy.: Kertész Gyula |
Nagybalog
Gömör |
9:39
|
Betlehem
Rőmer Ottó, Dósa Katalin, Barcza Zsolt, Rőmer Judit, Erményi Tamás |
-
- |
9:44
|
Lasai pusca ruginita (cantare)
Hârleţ Ioan "Nucu" bandája, gy.: Kelemen László, Pávai István |
Budatelke
Kelet-Mezőség |
9:46
|
Bonchidai táncdallamok
Suttyomba zenekar |
Bonchida
Kis-Szamos melléke |
9:52
|
Barna menyecske
gy.: Szalay Zoltán |
-
Gyimes |
9:54
|
Magyarnemegyei lassú és sebes csárdás
Dobroda zenekar |
Magyarnemegye
- |
9:59
|
Akasztós
Tóbiás József bandája, gy.: Kallós Zoltán |
Mezőkeszü
Belső-Mezőség |
10:01
|
Állok, állok
Berecz András, Bajzik Éva |
-
Kalotaszeg |
10:03
|
(Az oláhok, az oláhok facipőbe járnak)
Merei József, Kiss András, Pintár József, Berka István, Lovrits József, Somogyi János, gy.: Berkes Eszter, Martin György |
Szentlászló
Szlavónia |
10:04
|
Ifj. Árus Feri emlékére
Dobroda zenekar, Bacskai Balázs |
Méra
Kalotaszeg |
10:09
|
Édesanyám gyújts gyertyára
Maneszes Márton, Botezán János, Vintilla Endre |
Magyarszovát
Belső-Mezőség |
10:18
|
Isten veled, Bogyiszló faluja... - lassú
Bogyiszlói zenekar |
Bogyiszló
- |
10:20
|
[Kis kertemben aratják a zabot]
Maszlag Józsefné Mecs Balog Mária, gy.: Derzsi Kovács Jenő |
Szentes
Alsó-Tisza vidék |
10:21
|
Szatmári dallamok
Bencze Mátyás, Zagyva Banda |
-
Szatmár |
10:25
|
Zúg az erdő, zúg a mező – Ej, rozmaring , rozmaring – Pengő csárdás
Molnár Géza "Sandrík", Molnár Jenő "Szútori", Botos Béla "Bumbi", Molnár András, Kalocsai Tibor "Görcsös", ifj. Botos Béla "Kisbumbi", gy.: Agócs Gergő |
-
Gömör |
10:28
|
Burlediánka
Hodorog András, Németh László, gy.: Keszthelyi Imre, Németh László |
Pusztina
Moldva |
10:31
|
[Lejtet szeret a folyóvíz]
Koós József, gy.: Dincsér Oszkár |
Borsosberény
- |
10:32
|
Mezőkölpényi dalok
Életfa együttes |
Mezőkölpény
Marosszéki Mezőség |
10:38
|
farsangos nóta
Csorba János, gy.: Kelemen László |
Szék
Észak-Mezőség |
10:38
|
Lányok, lányok
Kozsán Laura |
-
Moldva |
10:40
|
Nagy udvara van a holdnak
Gyömbér István, gy.: Sárosi Bálint |
Felsővály
Gömör |
10:41
|
Kezes
Csürrentő együttes |
-
Moldva |
10:47
|
Román kolomejka
Mádi Iván Jurijevics, Kalinics Iván, Klovanics Iván, gy.: Kiss Ferenc, Stoller Antal |
Veléte
- |
10:49
|
Bihari román táncdallamok
Békés Banda |
-
Bihar |
10:53
|
Amott egy kis patak mellett
Baracsi Menyhértné Kis Julianna, gy.: Lajtha László |
Tunyog
Szatmár |
10:54
|
Verbunk
Méta együttes |
Bonchida
Kis-Szamos melléke |
11:00
|
Isten veled
Molnár Sándor József, Tar Gyula, gy.: Kiss Ferenc, Stoller Antal |
Csetfalva
- |
11:01
|
Ej, Anička Kertesová Dubi lupšaj
Samo Smetana, Peter Parniĉan, Peter Mikulec, Andrej Jarolin, Milan Hronĉek, Pavol Vician |
Ágostháza
- |
11:03
|
Keseredett az az anya
Róka Mihály, gy.: Balogh Sándor |
-
Moldva |
11:04
|
Veszprémi lassú kopogós és gyors magyar
Jánosi Együttes |
-
Észak-Dunántúl |
11:08
|
Szerba sztudencilor pipélve
Farkas Péter, gy.: Stuber György |
Külsőrekecsin
Moldva |
11:10
|
Virágok vetélkedése
Lőrinczi Zsuzsanna |
Istensegíts
Bukovina |
11:13
|
Én víg nem vagyok
Simon Ferenc Józsefné Fazakas Ilona, gy.: Domokos Pál Péter, Rajeczky Benjamin |
Lészped
Moldva |
11:14
|
Nem messze van ide Kismargita (Bársony Mihály dalaiból)
Tamási Borbála, Tamás Áron |
Tiszaalpár
Dél-Alföld |
11:19
|
Szálldogálnak már a fecskék
Mező Józsefné Bozsik Margit, gy.: Keszi Jenő |
Emőd
- |
11:21
|
Szász leányok
Berecz András, Ökrös Csaba, Fekete Antal, Pénzes Géza |
Szék
Észak-Mezőség |
11:26
|
Két krumpli a tűzbe...
Fedor Sándor "Dimó", Gorondi Kálmán, gy.: Martin György |
Kispalád
Szatmár |
11:27
|
Gute Nakht/Bney Heykhlo
Budowitz |
-
- |
11:30
|
Verbunkos
Kristóf Vencel bandája, gy.: Kodály Zoltán, Lajtha László |
Kőrispatak
Udvarhelyszék |
11:33
|
Esküvő
Csík zenekar |
Szék
Észak-Mezőség |
11:39
|
Láttál-e valaha
Szabolcsi Jánosné Bodor Rozália, gy.: Paulovics Géza, Zákonyi Lászlóné |
Püspökbogád
Dél-Dunántúl |
11:40
|
Mikor leány voltam
Kotyor Emília-Mária |
-
Moldva |
11:41
|
Tizenhárom esztendőben
Antal Albert, Antal Albertné Szőcs Klára, gy.: Szalay Zoltán |
Csíkmadaras
Felcsík |
11:42
|
Dübörög a sebes gőzös
Antal Tibor, Tímár Viktor, Ambrus István |
-
Gyimes |
11:44
|
Friss
Tendl Pál zenekara, gy.: Lajtha László |
Sopron
Észak-Dunántúl |
11:45
|
Kalocsai katonadal, csárdás, friss és mars
Csík zenekar |
Kalocsa
Kalocsai Sárköz |
11:51
|
bucsinozás
Tímár Viktor "Trifán", gy.: Juhász Zoltán |
-
Gyimes |
11:53
|
Sop-vidéki táncok
Rece-fice |
-
- |
11:59
|
Sütött anyám bélest...; Fáj a gyomrom, jaj de fáj...
Fedor Sándor "Dimó", Gorondi Kálmán, gy.: Martin György |
Kispalád
Szatmár |
12:02
|
Itt a szarvas az ablakban
Csőke Renáta |
Püspökladány
Hortobágy |
12:04
|
Kondástánc
Lakatos Pál, Lakatos István, Konkoly Zsigmond, Kóczé Dezső, gy.: Halmos Béla, Sebő Ferenc, Németh István |
Jánkmajtis
Szatmár |
12:07
|
Kalotaszegi keserves, csárdás, legényes
Németh Ferenc, Gombai Tamás, Porteleki László, D. Tóth Sándor, Kürtösi Zsolt |
katonaének
Kalotaszeg |
12:13
|
Beteg vagyok, a szerelem betege
Demeter Antalné Jánó Anna, gy.: Kallós Zoltán, Olsvai Imre, Sztanó Pál |
Gerlén
Moldva |
12:14
|
Új korában repedjen meg a csizmám...
Mészáros zenekar |
-
Kalotaszeg |
12:19
|
Szépen legel a kisasszony gulyája
Orbán István, gy.: Olsvai Imre |
Kadarkút
Dél-Dunántúl |
12:20
|
Halottkísérő
Csík zenekar |
-
- |
12:24
|
Karácsony éjféli dudálás orgonán
Herk Mihály, gy.: Olsvai Imre |
Karád
Somogy |
12:25
|
Ég szülte Földet
Bárdosi Ildikó |
Bucsuszentlászló
Dél-Dunántúl |
12:25
|
sűrű verbunk
Szabó Béla "Brusi", Mezei Ferenc "Csángáló", Mezei Pál "Palicár", gy.: Pávai István |
-
Vízmellék |
12:27
|
Cigánycsárdás
Szabó Attila, Balogh Kálmán, Nagy Zsolt, Mohácsy Albert |
Magyarpéterlaka
Felső-Maros mente |
12:31
|
Sirató I. rész
Benke Jánosné Benedek Rózsi, gy.: Domokos Pál Péter, Rajeczky Benjamin |
Gyoszény
Moldva |
12:34
|
Mind azt mondja a retek
Zengő együttes, Molnár Éva |
-
Moldva |
12:37
|
Korcsos
Horváth Elek bandája, gy.: Vavrinecz András, Fekete Antal, Kürtösi Zsolt, Németh Géza, Porteleki László, Sinka András |
Vajdaszentivány
Felső-Maros mente |
12:40
|
Rapszódia
Jánosi Együttes |
-
- |
12:47
|
Kék ibolya, ha leszakajtanálak
Maszlag Józsefné Mecs Balog Mária, gy.: Derzsi Kovács Jenő |
Szentes
Alsó-Tisza vidék |
12:48
|
Kalotaszegi román népzene: román ritka és sűrű legényes, román csárdás és szapora, invirtita és szapora
Ökrös együttes |
-
Kalotaszeg |
12:58
|
Ţigăneşte rar és bătuta
Lakatos András, Stanca Gavril, Lapohos György, gy.: Pávai István |
-
Alsó-Nagy-Szamos mente |
13:07
|
Öregé
Bolya Dániel |
Klézse
Moldva |
13:11
|
Lakodalmat bontó ének
Pap Mártonné Filep Mária, gy.: Fábián Éva, Juhász Zoltán, Sáringer Kálmán, Bartha Z. Ágoston |
Szék
Észak-Mezőség |
13:12
|
Ó, mely boldog és szerencsés óra
Galgamácsai felnőttek és gyerekek |
Galgamácsa
Galgavidék |
13:13
|
Csárdás és szaporacsárdás
Fodor Sándor "Neti", ifj. Fodor Sándor, Doduț Petru, Urszuj Kálmán, Pusztai Aladár, gy.: Bodó-Bán János |
Györgyfalva
Erdőalja |
13:30
|
Madocsai friss csárdás
Hegedűs Máté, Hegedűs Zoltán, Bobár Zoltán, Barcza Zsolt, Varjassy László |
Madocsa
Sárköz |
13:31
|
Eggy üveg alma / Tekenőbe tiszta víz
Csatári József, gy.: Kodály Zoltán |
Nagyszalonta
Bihar |
13:32
|
Kiskertemben…
Tényi Edit, Csalóka zenekar |
-
Kalotaszeg |
13:41
|
Öreges csárdás
Varga Viorel, Bogin Ioan "Nuţu", Vitan Alexandru "Kakasi", Simándi Vasile "Rusu", gy.: Pávai István |
-
Enyed vidéke |
13:43
|
Kicsi Huszár nóta
Tintér Gabriella, Mesics György "Mesó", Fekete Antal "Puma", Szabó Csobán Gergő |
Buza
Észak-Mezőség |
13:52
|
Fehér László lovat lopott
Csillag Béla "Vándor", gy.: Kallós Zoltán |
Gyimesközéplok-Jávárdipataka
Gyimes |
13:53
|
Mulatónóta
Földesi András |
Hidegség
Gyimes |
13:55
|
De început, Bătuta
Mihail Emil, Urszuj Kálmán, Pusztai Aladár, gy.: Speranţa Rădulescu, Costin Moisil, Cristian Tarnoveţchi |
Buza
Észak-Mezőség |
14:02
|
Katonakísérő keservesek
Rozsdamaró zenekar |
-
- |
14:07
|
Diófának három ága
Berszán Bálintné Prezsmer Erzsébet, gy.: Andrásfalvy Bertalan, Kallós Zoltán |
Gyimesközéplok-Bükkhavaspataka
- |
14:08
|
Magyarózdi kajánkodó
Panek Kati, Bodzafa együttes |
Magyarózd
Kutasföld |
14:10
|
Lassú és friss csárdás (Új a csizmám, most vették)
Farkas Jenő, Nagy Ernő, Oláh Lajos, Farkas Árpád, gy.: Vavrinecz András, Hans Hurtig |
Szamosangyalos
Szatmár |
14:12
|
Kissárréti pásztornóta
Széles András |
-
- |
14:15
|
Adj uram őnékik örök nyugodalmat
Nyisztor András Ferenc, gy.: Domokos Pál Péter, Rajeczky Benjamin |
Lábnik
Moldva |
14:16
|
Debrecentől nincsen messze
Jánosi Együttes, Kobzos Kiss Tamás |
-
- |
14:19
|
Potta Géza zenekara 1986-ban
Potta Géza "Gatyo", Dzsuga Géza "Pimasz", Badó János "Balogás", gy.: Varsányi Ildikó |
Abaújszina
Cserehát |
14:21
|
Šošovička, hrášok /Podpoľanie/
Muzička |
-
Polyánhegyalja |
14:24
|
Csicsiri borsó
Horkics Mihályné, gy.: Schneider Lajos |
Mohács
Dél-Dunántúl |
14:25
|
Esküdni kell a leánynak
Kóborzengő |
Szék
Észak-Mezőség |
14:35
|
Korcsos, ritka magyar és sűrű magyar
Magyarpalatkai banda, gy.: Fekete Antal |
Mezőkeszü
Belső-Mezőség |
14:42
|
Oláhos
Mészáros zenekar |
Kisar
Szatmár |
14:47
|
Fekete tyúk szedegeti a meggyet... zenekarral
Varga Miklós prímás, Szilágyi Géza brácsás, gy.: Almási István, Martin György |
Szilágysámson
Szilágyság |
14:48
|
Lassú csárdások: A) Idős Sipos Márton lassú kezdő tánca B) Volt szeretőm mikor volt C) Hideg sincsen, mégis befagyott a tó D) Száraz ágon azt csicsergi a rigó
Piros Pántlikás hagyományőrző zenekar |
Magyarlapád
Enyed vidéke |
14:54
|
Menyasszonykísérő
Magyarpalatkai banda |
Magyarpalatka
Belső-Mezőség |
14:56
|
Binde bácsinak
Matokabinde, Fekete Antal |
Ördöngösfüzes
Észak-Mezőség |
15:01
|
Egyszer jártam Gyulára
Jakab Istvánné Fazakas Anna, gy.: Domokos Pál Péter, Rajeczky Benjamin |
Lészped
Moldva |
15:02
|
Oláhos és magyar szóló
Figur Banda, Cseh Tamás |
-
Bodrogköz |
15:06
|
Forgatós
Csiszár Aladár bandája, gy.: Sándor Attila, Vavrinecz András |
Jobbágytelke
Marosszék |
15:13
|
Felsőlokra sej-haj
Antal Tibor, Tímár Viktor, Ambrus István |
-
Gyimes |
15:14
|
Őszirózsa lehullott, lehullott
Barnucz Mihályné Keczán Irén |
Bököny
Nyírség |
15:16
|
Durdevka
Rece-fice |
-
- |
15:20
|
„Kovács Lajos iszik most” (lakodalmi ivónóta)
Farkas János „Manus”, Malik János „Bujakó”, Anyalai Ferenc „Pepi”, gy.: Nagy Iván, Vavrinecz András |
-
Csallóköz |
15:21
|
Lassú magyaros (élő felvétel)
Zerkula János, Szigony zenekar |
Gyimesközéplok
Gyimes |
15:30
|
Eljöttem én jó jestbe jó jestbe
Molnár Istvánné Király Erzsébet, gy.: Lajtha László |
Bögöte
Észak-Dunántúl |
15:31
|
Bújdosik az árva madár
Tasnády Erika, Filep Márton "Pali Marci", Sipos Márton, Lăcătuş Ioan "Nelu" |
Szék
Észak-Mezőség |
15:42
|
„Kék a kökény, ha megérik” (csárdás)
Vontszemű Vilmos "Rókusz", Vontszemű Dénes "Pecerke", Vontszemű Tibor "Szarka", Vontszemű Ernő "Bika", gy.: Agócs Gergely |
-
Csallóköz |
15:44
|
Három levelet tettem a postára
László Miklós, Fikó András, Fikó Irén |
-
Gyimes |
15:46
|
Árváké
Ferenci Márton és bandája, gy.: Kodály Zoltán, Lajtha László |
Szék
Észak-Mezőség |
15:47
|
Virágtánc
Csürrentő együttes |
-
Moldva |
15:54
|
turdeana
Riza Vasile, ifj.Riza Vasile "Sándorika", Moldován Károly, Geci Iulius, gy.: Pávai István |
-
Aranyos vidéke |
15:57
|
De băut
Orchestra ansamblului "Maramureşul" din Baia Mare |
-
- |
15:59
|
Jaj, pártám, jaj, pártám
Bányai Józsefné Szabó Julianna L5807, gy.: Sztanó Pál, Víg Rudolf |
Kárásztelek
Szilágyság |
16:00
|
Eger környéki boros nóták
Csík zenekar, Csávás Attila |
-
- |
16:05
|
Édesanyám rózsafája...
Csiszár Aladár bandája, Kásler Magdolna |
-
Nyárád mente |
16:08
|
Betlehemnek pusztájába
Bárdosi Ildikó |
Nyíradony
Nyírség |
16:11
|
Boldogasszony (Gyermekjáték)
Horváth Angéla, Tóth Rozáli, Simon Anna, Magyar Ágnes, Németh Matild, Németh Erzsébet, Simon Gizella, gy.: Veress Sándor, Volly István |
Vitnyéd
Észak-Dunántúl |
16:13
|
Van borom, pálinkám es...
Berka együttes |
Lujzikalagor
Moldva |
16:19
|
Nagy-Szamos völgyi román táncok: joc rar, batuta si virtitura
Varga László "Balog" bandája, gy.: Bartha Z. Ágoston, Hrúz Dénes, Konkoly Elemér, Szánthó Zoltán |
Erdőszombattelke
Észak-Mezőség |
16:32
|
Ismeretlenek ismeretlen tánca
Koncz Gergely, Mester László |
-
- |
16:34
|
Serkenj, lelkem, mély álmodból
Mezei Mátyásné Mezei Anna, gy.: Kiss Lajos |
Józseffalva
Bukovina |
16:35
|
Maros menti tánczene
Bakator, Török Péter, Pandák Viktor, Jeremiás Lajos |
-
Felső-Maros mente |
16:43
|
Szendre báró
Szaszkó József, gy.: Rajeczky Benjamin, Bálint Sándor, Mezey László, Sárosi Bálint |
Tura
Galga mente |
16:44
|
Kicsi madár, hogy tudsz élni
Bárdosi Ildikó, Molnár Miklós, Mezei Levente "Leves", Mezei Ferenc "Csángáló", Szász Lőrinc |
Vámosgálfalva
Felső-Vízmellék |
16:54
|
Hajnaljon, hajnaljon...
Fedor Sándor "Dimó", gy.: Martin György |
Kispalád
Szatmár |
16:55
|
Román pár
Rőmer Ottó, Csávás Attila, Nagy Zsolt, Mohácsy Albert |
Nagysármás
Kelet-Mezőség |
17:01
|
Vastaghúros sűrű csárdás
Kozák Zsigmond, Kodoba Béla, Radák Mihály, Kovács Márton, gy.: Kallós Zoltán |
Magyarpalatka
Belső-Mezőség |
17:03
|
Halasi dudanóták
Bakó Katalin, Krámli Kinga, Vladár Károly |
Kiskunhalas
- |
17:08
|
Idorkám, Idorkám
Bányi Antalné Reczika Teréz |
Gímes
- |
17:09
|
Karácsonyi dudálás
Hermann László Zeneiskola "Mezőföld" éneklő csoportja |
-
Somogy |
17:13
|
A babám kertjében
gy.: Pesovár Ferenc |
Perkáta
Mezőföld |
17:14
|
Raslavická polka
Samo Smetana, Peter Parniĉan, Alžbeta Lukáĉová, Peter Paškaj |
Tótraszlavica
- |
17:16
|
Ha felveszem…; Kanásztánc; A csikósok, a gulyások
Szim András, gy.: Juhász Zoltán |
Kömörő
Szamoshát |
17:19
|
Haragszik a rózsám anyja...
Bárdosi Ildikó, Téka együttes |
Magyarsáros
Felső-Vízmellék |
17:24
|
Sârbă dudán
Nicolai Mircea, gy.: Stuber György |
Zabola
- |
17:26
|
Csíki nóták. Lassú és zsuka
Utra Mari Társaság |
-
Felcsík |
17:33
|
Elvágtam az ujjam, de nem fáj
Silló Gáspárné, gy.: Sárosi Bálint |
Csíkrákos
Felcsík |
17:34
|
Legedi László András bácsi emlékére (Gergelem)
Tatros együttes |
-
Moldva |
17:43
|
Lassú és friss csárdás, mars
Árkus Elemér bandája, gy.: Pávai István |
-
Kalocsai Sárköz |
17:47
|
Kocsma előtti legénytánc
Kalamajka együttes, Papp Anikó, Papp Zsuzsanna |
-
Nyugat-Dunántúl |
17:51
|
Jóska, Jóska, tojóska
Takács Istvánné, gy.: Sárosi Bálint |
Nagyrábé
Körösök vidéke |
17:51
|
Szőlőőrző dalok
Kalamajka együttes, Papp Anikó, Papp Zsuzsanna |
-
Sárköz |
17:56
|
bota
Lucaciu Adalbert "Pilu", gy.: Pávai István |
-
Bölkény mente |
17:58
|
Megfogom a szoknyám szélét
Berta Alexandra |
-
Szatmár |
18:03
|
A mielségből kiáltok Uram hozzád
Varga Dömötörné, Magyar Erzsébet, gy.: Lajtha László, Rajeczky Benjamin |
Osli
Észak-Dunántúl |
18:05
|
Vágják az erdei utat
Hegedős zenekar, Sebestyén Márta |
-
- |
18:07
|
Ha bemegyek a kocsmába
Molnárné Szabó Ilona, gy.: Juhász Zoltán, Sáringer Kálmán, Fábián Éva, Berecz András, Hajdu Farkas Zoltán |
Bálványosváralja
Észak-Mezőség |
18:09
|
Kommandó - Örkői cigány dallamok és táncok
Gázsa zenekar, Hajdú Kinga, Demeter Erika, Bobár Zoltán, Major Levente, Orza Calin, Szász József, Szász Lőrinc |
Őrkő
Sepsiszék |
18:23
|
Erdélyország az én hazám, nem Német
Tötszegi Károlyné Kozma Anna "Kisó", gy.: Kallós Zoltán, Martin György, Sztanó Pál |
Méra
Kalotaszeg |
18:27
|
Româneşte din Apahida
Iosif Ghemant, Dumitru Vârtic zenekara |
-
- |
18:29
|
Megyen a nyáj, megyen a nyáj
Molnár Géza "Sandrík", Molnár Jenő "Szútori", Botos Béla "Bumbi", Molnár András, Kalocsai Tibor "Görcsös", ifj. Botos Béla "Kisbumbi", gy.: Agócs Gergely |
-
Gömör |
18:34
|
Bárcsak régen... - Fázik a kis Jézus...
Matokabinde |
-
- |
18:37
|
Nagykarácsony éjszakája
asszony, gy.: Borsai Ilona |
Galgahévíz
Galgavidék |
18:38
|
Sárközi népdalok: Kerülik a kertek alját / Ütik a rézdobot
Vikár Béla Népdalkör |
-
Sárköz |
18:40
|
Marice kolo és tanac
ifj. Kovács Antal "Toncsi" zenekara |
Mohács
Dél-Dunántúl |
18:43
|
Dudahimnusz
Magyar Dudazenekar |
-
- |
18:51
|
Körtéfa, körtéfa
Potuska Jánosné Fülöp Ilona, gy.: Manga János |
Menyhe
Zoborvidék |
18:52
|
Szeretőm, a tavalyi
Téka együttes |
Vajdaszentivány
Felső-Maros mente |
18:56
|
Lassú és friss csárdás
Konkoly Aladár, Konkoly Ferenc, Farkas József, Suki Lajos, Móri József, gy.: Vavrinecz András |
Heves
- |
18:59
|
Takarodó
Hollókői Lajos |
-
- |
18:59
|
Jaj, jaj, kedves Jánosom
Győri Istvánné Fülöp Kati, gy.: Kallós Zoltán, Falvay Károly |
Szék
Észak-Mezőség |
19:00
|
Két névnapköszöntő
Budai Ilona |
-
- |
19:03
|
Halotti mars
Danó Ferenc "Fitying", Suha József "Dudus", Pusomi Béla "Galya", gy.: Németh István, Vavrinecz András |
-
- |
19:04
|
De szeretném feleségem megverni
Olasz György, Szűcs Sándor, Kovács Géza, Nagymarosy András, Székely Levente, Hetényi Milán |
-
Kalotaszeg |
19:12
|
Barozdában szépen szól a pacsirta; Udvaromban hármat fordul a kocsi; Ez a legény
Domaházi népdalkör |
Domaháza
- |
19:15
|
Krakowiak (a lengyel régió táncnótája)
Kalamajka együttes |
-
- |
19:18
|
Marosszéki
Kristóf Vencel bandája, gy.: Kodály Zoltán, Lajtha László |
Kőrispatak
Udvarhelyszék |
19:20
|
Magyarpéterlaki muzsika
Csonka Ferenc, Kelemen Zsolt, Borsódi Árpád |
Magyarpéterlaka
Felső-Maros mente |
19:25
|
Körülkerültem a rétet
Szilágyi György, gy.: Mező Judit |
Darvas
Bihar |
19:26
|
Ţiganeşte şi hărtag
Pál István "Szalonna", Nagy Andrea, Molnár Péter |
Budatelke
Kelet-Mezőség |
19:32
|
Eljöttünk, eljöttünk Szent István szolgái
Bodó László, Horváth József, Tóth Gyula, Vass Lajos, Tóth Imre |
Tüskevár
Észak-Dunántúl |
19:34
|
Vetettem violát
Sebestyén Márta |
-
- |
19:38
|
Járjad lábam, járjad most
Bálint Péterné Kondor Anna, gy.: Domokos Pál Péter, Rajeczky Benjamin |
Pusztina
Moldva |
19:38
|
Áldjon meg az Isten, anyám…
Boglya együttes |
Nagysajó
Sajó mente |
19:43
|
Kerekes
Antal Zoltán "Finánc”, Hegyessy Géza, gy.: Hegyessy Géza |
Gyimesközéplok
Gyimes |
19:45
|
Még a fák is sírnak
Tatros együttes |
-
Moldva |
19:49
|
Még három jellegzetes dal, amely nem maradhatott ki
Áji népdalkör, Mikó István, gy.: Vargyas Gábor, Németh István, Bereczky János |
Áj
Abaúj |
19:53
|
Magyar legények
Gombai Tamás, Bobár Zoltán, Nagy Zsolt, Mohácsy Albert |
Méra
Kalotaszeg |
19:58
|
Szlovák csárdás
Fekecs János "Bínyai", Patkó Béla "Bumbaj", Sárközi József "Tuti", Fekecs Viliam "Doktor", Balogh Árpád "Iró", Rikkony Gyula, gy.: Agócs Gergely |
-
Alsó-Garam mente |
20:01
|
Rastanak
Vujisics |
-
- |
20:09
|
Ó, siralom, ó, fájdalom
Gonda Mihályné Ferencz Margit, Balla Istvánné Sándor Júlia, gy.: Kiss Lajos |
Hugyag
Ipoly mente |
20:09
|
Magyari császárnak
Nyisztor Ilona |
Klézse
Moldva |
20:19
|
De-nvîrtit
Nichita Buţ bandája |
Lekence
- |
20:21
|
Tiszakóródi oláhos és cigánytánc
Hejgető Együttes |
Tiszakóród
Szatmár |
20:25
|
Ludasim, pajtásim
Márton Erzsi, gy.: Kallós Zoltán |
Lészped
Moldva |
20:27
|
Kde si bola moja milá / Za horámi, za dolámi / Voliari, voliari / Keď ti prídeš k nám / Včera ráno nasvitaňí
Nézsai vegyes énekkar |
Nézsa
Nógrád |
20:32
|
sűrű csárdás
Hârlet Ioan "Nucu", Boldi Ferdinand, Becski Ion, Becski Radu, gy.: Pávai István |
Mezőköbölkút
Kelet-Mezőség |
20:33
|
Frunzuliţă măr rotat
Ioan Grama, Cununa Transilvană |
Detrehem
Szilágyság |
20:34
|
Elmehetsz már kislány a templomba
Cs. Nagy Balázs, gy.: Mező Judit |
Csökmő
Bihar |
20:35
|
Betlehemből nagy sietve jöttünk
Galgamácsai felnőttek és gyerekek |
Galgamácsa
Galgavidék |
20:36
|
Féloláhos
Káló „Cuppa” József, Mezei Ferenc "Csángáló", Mezei „Policer” Pál, gy.: Kelemen László, Pávai István |
-
Felső-Vízmellék |
20:38
|
Széki lassúk
Ivánovics Tünde |
Szék
Észak-Mezőség |
20:42
|
Tananaj, Tananaj, Tót Lőrinc
Andraskó Jánosné Rácz Magdolna, gy.: Ág Tibor |
Zsére
Zoborvidék |
20:43
|
Dudaverbunk
Békés Banda |
-
- |
20:48
|
Rác kóló
Paraszt Badi József bandája, gy.: Pesovár Ferenc |
Perkáta
Mezőföld |
20:49
|
Sokacka pnocna svadba (Sokác éjféli lakodalmas)
Antun Vizin, Franjo Dervar, Szabó Zoltán |
-
Bácskai Duna mente |
20:56
|
Adjon Isten jó éjszakát
Szebelédi Pálné Gubics Verona, gy.: Szomjas-Schiffert György |
Kecel
Kiskunság |
20:57
|
Friss csárdás
Méta együttes |
-
Sárköz |
21:06
|
Kanásztánc, „dudanóta”
Kovács Lajos „Pavel”, Döme Ernő „Trafikos”, id. Patkoló Ferenc „Fosó”, Sípos József „Búzsi”, Csillag Ferenc „Milan”, ifj. Patkoló Ferenc, gy.: Agócs Gergely |
-
Mátyusföld |
21:07
|
Lágy a kenyér, pirítani nem lehet…
Kobzos Kiss Tamás, Jánosi Együttes |
-
Székelyföld |
21:12
|
Ekete pekete cukota pék
Bertus Irén, gy.: Szomjas-Schiffert György |
Kiskunfélegyháza-Kunszállás
- |
21:12
|
Sárig virág
Kalagor |
Klézse
Moldva |
21:14
|
Kidőlt egy fa mozdítástól…
Legedi László István, Petrás Mária, Petrás Alina, gy.: Balogh Sándor, Bolya Mátyás |
-
Moldva |
21:16
|
Keresel
Hodorog András, Bolya Mátyás, Benke Grátzy |
Klézse
Moldva |
21:19
|
Kaszás e földön a halál
Gáspár Simon Antal, gy.: Domokos Mária, Németh István |
Istensegíts
Bukovina |
21:20
|
Pál István nótái
Magyar Dudazenekar |
Tereske
- |
21:25
|
Szlovák lakodalmi mulató nóták
Fekecs János "Bínyai", Patkó Béla "Bumbaj", Sárközi József "Tuti", Fekecs Viliam "Doktor", Balogh Árpád "Iró", Rikkony Gyula, gy.: Agócs Gergely |
-
Alsó-Garam mente |
21:29
|
Román csárdás és magyar fogásolás
Matokabinde, Fekete Antal |
Ördöngösfüzes
Észak-Mezőség |
21:38
|
Én kimenék kis kertembe
Jánó Antalné Tunár Marika, gy.: Kallós Zoltán |
Lészped
Moldva |
21:40
|
Zajali, zajali, Janíkivi ovce / Šuchom és hajduk / Zicala după cimpoi, lunga és mărunţaua
Hegedős együttes, Unger Balázs |
-
- |
21:52
|
Tirnaveana
Magyarpalatkai banda |
Magyarpalatka
Belső-Mezőség |
21:54
|
Keserves - szapora
Fodor Sándor "Neti" |
-
Kalotaszeg |
21:56
|
Én is voltam, mikor voltam
Nagy Elekné Domokos Zsófia, gy.: Pávai István |
Magyarszovát
Belső-Mezőség |
21:57
|
Öves, tiszti és bulgáros
Igriczek, Gulyás László |
-
Moldva |
22:03
|
Jaj, de bánom, hogy cigánynak születtem...
Cs. Varga Mihály, gy.: Hankóczi Gyula |
Bokros
Alsó-Tisza vidék |
22:04
|
Szép fejér pekurár
Nyisztor Ilona |
-
Moldva |
22:11
|
Paradicsom mezejiben
Bajmoki Turbuk István, gy.: Domokos Pál Péter |
Hadikfalva
Bukovina |
22:12
|
Hej, zajali, zajali
Roman Malatinec, Zuzana Malatincová |
-
Polyánhegyalja |
22:13
|
Joc de-nceput româneşte, ceardaş, şapte paşi, doi paşi
Szamosmenti zenekar, gy.: Bodó-Bán János |
Felsőgyékényes
Kis-Szamos melléke |
22:25
|
Ugrálós, verbunk és friss
Szabó Dániel, Németh Dénes, Soós András, Orsós Tamás, Bartók József |
Perkáta
- |
22:31
|
Nógrádi dudamuzsika
Kukucska Ernő |
Nógrádmegyer
Karancs alja |
22:32
|
Sudridom
Galiba zenekar |
-
Mezőföld |
22:35
|
Târnăveana
Hârlet Ioan "Nucu", Becski Ion, Becski Radu, gy.: Pávai István |
-
Észak-Mezőség |
22:36
|
De-a lungu
Morotva zenekar |
Mezőszopor
- |
22:41
|
Igyál betyár, múlik a nyár
Jászszentandrási férfiak, gy.: Dobos László, Németh István |
Jászszentandrás
Jászság |
22:42
|
Akármilyen lány
Gömbszörp |
Bag
- |
22:47
|
Németes (keringő)
Halmágyi Mihály, Ádám Gizella, gy.: Molnár Imre |
Gyimesközéplok
Gyimes |
22:52
|
Fényes fegyvert az oldalamra
Virtus együttes |
Rimóc
Cserhát |
22:59
|
Hosszú szeker rövid szán,
Kára Varga Imre, gy.: Pálóczy Horváth Lajos |
Nagygejőc
- |
22:59
|
Dél-alföldi dallamok
Máté Móric |
-
Dél-Alföld |
23:02
|
De jele, joc de doi (Keserves és kettős)
Moga Toader, Boanţă Simion, Gîrbuleţ Ion, gy.: Kelemen László, Pávai István |
Damuk
Békás vidéke |
23:08
|
Küküllőmenti táncmuzsika
Jártató zenekar |
-
Maros-Küküllők vidéke |
23:11
|
Feltámadt Krisztus e napra
Benke Jánosné Benedek Rózsi, gy.: Domokos Pál Péter |
Dioszén
Moldva |
23:12
|
Tegnap és ma
Rőmer Ottó, Dósa Katalin, Dsupin Pál |
Borsosberény
- |
23:18
|
Menyasszonykikérő, medvetánc és kontyozó
Potta Géza "Gatyo", Dzsuga Géza "Pimasz", Ádám Béla "Csinga", Badó József, gy.: Agócs Gergely |
-
Kassa vidéke |
23:22
|
Marossárpataki táncok
Juhász zenekar |
Marossárpatak
Felső-Maros mente |
23:28
|
Én az éjjel nem aludtam ëgy órát
Pulika János prímás és zenekara, gy.: Kallós Zoltán, Martin György, Andrásfalvy Bertalan |
Gyimesközéplok-Tarkó
Gyimes |
23:29
|
Vasárnap bort inni
Téka együttes |
-
- |
23:33
|
do kruta – szlovák lakodalmi forgatós
Bastyúr Vilmos, Bunda Zoltán, Jano František, Hudi Július, Bunda Béla, gy.: Agócs Gergely |
-
Felső-Bódva mente |
23:36
|
Öreges pontozó amúgy fiatalosan; Én vagyok az aki nem jó...
Csík zenekar |
-
- |
23:40
|
Mi zörög, mi zörög a sűrű erdőben
Szabó Varga György, gy.: Kallós Zoltán, Martin György, Sztanó Pál |
Szék
Észak-Mezőség |
23:42
|
Pe doi paşi şi hârţag
Fondor Műhely |
Nagysármás
Kelet-Mezőség |
23:46
|
A vi Židzi, dze idzece, dze idzece
Štefan Uderman, gy.: Agócs Gergely |
-
Sáros |
23:46
|
Magam lakok a tanyába
id. Novák Pál |
-
Palócföld |
23:47
|
Az én uram goszpodár, nem olyan mint más
Erőss Istvánné Kovács Teréz, gy.: Kiss Lajos |
Hertelendyfalva
Dél-Bánát |
23:48
|
Ketten
Dűvő zenekar |
Méhkerék
Bihar |
23:53
|
Magyarbődi csárdás és friss
Dobroda zenekar |
Magyarbőd
Abaúj |
23:57
|
Táncdallam
Balázs István, Balogh Pál, Kardelás Sándor, Lakatos Ferenc, Váradi Mihály, gy.: Víg Rudolf |
Kótaj
- |
|
|
LAST_UPDATED2 |
|
2014. október 01. szerda, 09:40 |
Bukovinai székely népmese: Az aranyszırő báránka
Egyszer vót, hol nem vót, hetedhét országon túl, még az Óperenciás-tengeren es túl, vót egyszer egy szegén asszon. S annak a szegén asszonnak vót egy gyermekecskéje.Olyan szegények vótak, hogy nem vót azoknak a világon semmijük se. Vót a faluban egy rettenetesen gazdag bíró. Annak nem vót szógája. Azt mondja ez a bíró:
– Hallod-e, te öregasszon! Ide kéne add a fiadot szógálni.
– Az biza’ jó lesz. Odadom én szővesen, de mit kell ott csináljon?
– Nem lesz annak az égvilágon semmi dolga, csak minden nap reggel kisepri az udvart, kihányja a ganyét, kipucolja az istállót s utána elhajtja a bárányokot a legelıre. Hát ugye nem sok dolog?
– Hát ez nem egy kicsit... − azt mondja az anyja. Nahát úgy es történt. Elment a gyermek szógálni. Mikor oda- ment, adtak neki enni kenyeret, málét s hagymát. Hát jóllakott szegén gyermek, de a szeme meg vót telve könnyel. Azt mondja neki a bíró:
– Nezd csak édes fiam! Van kilencvenkilenc bárányom, a szá- zadik aranyszırő báránka, de úgy ügyelj rea, mind a két szemed világára! Me’ mindegyiket erıst féjtem, de a századi- kot, azt nagyon féjtem.
Hát azt mondja ez a gyermek:– Ügyelek én, hogyne ügyelnék. Az enyémre es ügyelnék, ha
vóna, de a kendére még jobban ügyelek.
...így es lett. Elhajtotta a bárányokot a legelıre, Ahogy elhajtotta, leheveredett, gondolkozik. ...megehült. Elévette a tarisnyáját, a hideg málét s a hagymát. Ott ahogy elleget,odajött egy kicsi férgecske. Elkezdett cincogni:
– Hallod-e, te gyermek! Adj nekem egy falás málét, me’t én má’ két napja nem ettem!
– Hogyne adnék, adok én neked szüvesen kicsi egérke.
Adott es neki egy darabocska málét, de az nem ette meg, hanem a két lába közi fogta, s egy likacskába béhúzta. Hát egy kicsi üdı múlva jı ki abból a likacskából, de akkora nagy furulyát hozott, ...halljátok-e, hogy mind innetıtıl odáig.
Azt mondja a férgecske a gyermeknek:
– Nezd csak, édes fiam, ezt én neked adom, me’t én erıst öreg vagyok, s ezt még az öregapámtól kaptam, ...ezt a furulyát. Öregapám akkor azt mondta, hogy aki nekem ennem ad, ha megehülök, hát annak adjam. S én most erıst meg vótam ehülve s ennem adtál, s én neked adom.
Hát azt mondja a gyermek:
– Mit csináljak én evvel a furulyával?
– Maj’ meglátod, még ennek nagy hasznát veszed. Aval a férgecske elfutott, s a gyermek ott maradott. Esszepakolta a tarisnyájába a holmi ennivaló maradékját, s elévette a furulyá- ját, ...beléfútt egyik felibe, ...tő-lü-lü-lü-lü, ...fujogatta, ...s halljátok-e, abban a szempillantásban amennyi bárán vót, mind egy szálig táncra kerekedett. De úgy táncoltak azok, hogy még elyent életemben nem láttam. Gondolta magába a gyermekecske, belé- fújok én a másik felibe es. Meg es fordította, s ...tő-lü-lü-lü-lü..., elkezdte fújogatni, s hát halljátok-e, a bárányok úgy kezdtek sírni, úgy potyogtak a könnyeik, mind a nyári májusi záporesı. – Na, azt mondja a gyermek − én má’ tudom, hogy e’ mire való. Belédugta a tarisnyájába, s hajtotta vóna haza a bárányokot, de az aranyszırő báránka sehol se vót. Ameddig ı furulyázgatott s a férgecskével beszélgetett, addig a farkas ellopta. Hát most mit tudjon csinálni? Hazahajtotta a többit, de a bíró, a gazda ember imá’ a kapuban várta. Azt mondja: – Na állj meg, hogy számoljam meg...! S elkezdte számolni a bárányokot. Egy, kettı, három, négy – s el- kezdte kilencvenkilencig számolni, s pont a századik nem vót. – Na megállj, te haszontalan gyermek! Ugye mondtam, hogy ügyelj rea!
Megragadta a gyermeket... s bé a pincébe. Bezárta. – Hónap fel leszel akasztva! − azt mondja a bíró.
Hát szegén gyermek sírt egész éjen eleget, de mit csináljon. Nem tudott csinálni semmit se.
Másnap reggel megcsinálták az akasztófát, kidobolták, mindenki menjen oda, aki látni akarja, hogy akasztnak fel egy gyermeket.
Ott vót a gyermeknek az édesanyja es. Sírt eleget, hogy hát hagyjanak békit neki, inkább megfizeti, ...de nem hallgattak semmit se rea.
Kihozták a pincébıl a gyermeket... s nem látták, hogy nála vót a furulya. Odatették fel, ahová fel kell akasztani, s immá’ minnyá’t fel es akasztották vóna, de megkérdezték tıle, hogy mi a legutolsó kévánsága.
Azt mondja a gyermekecske:
– Nekem semmi kévánságom nincsen, csak van egy furu- lyám... s abba én beléfújhassak.
El es vette a furulyáját, s beléfútt az egyik felibe, ...tü-lü-lü-lü-lü- lü-lü. Hát ahogy így beléfútt, úgy kezdett sírni mindenki, úgy zokogott még a bíró es. Ott aki ott vót, hát nem vót száraz a sze- me, mindenki sírt.
Igen, de nem vették észre, hirtelen megfordította a furulyájának a másik végit a gyermek, ...tü-lü-lü-lü-lü-lü-lü ...fútta gyorsan. Szökni... úgy szökött ott mindenki. A bíró egy reverendában vót, a pap s mindenki, aki ott vót. Nagy kökénbokrok vótak, mert egy legelın vót az akasztás. De a gyermek csak fútta rettenetesen.
Addig fútta, hogy ott heába mondta a bíró, hogy hagyják abba... s hagyják abba, de nem hallották, ...nem hagyták abba. Vászesz- due, vászeszdue,de nem hagyták abba.
Hát akkor, mikor má’ úgy el vótak fáradva, hogy egyik ide esett, másik oda esett a táncolástól, a gyermekecske leugrott onnat, s fu- tás bé az erdıbe.
Béfutott az erdıbe, s vót neki ott egy kicsi bicskacskája.Elkezdett ott faragni-faragni, s faragott egy szekerkót.Olyan vót az a szekerkó, hogy vót neki két kereke s egy ládája. A gyermek bele tudott ülni. Kicsit meglökte s ment az magától.
Hát ahogy menegetett-menegetett egyik düllın lefelé, másik he- gyen felfelé, hát egy asszon kenyeret sütött, eppen kivitte a kúthoz a sütılapátot, hogy megmossa.
– Jaj, te nё...! − azt mondja.
Menyen egy gyermek, s nincsen se ló a szekerbe, s semmi se..., s hogy tud menni! Odaugrott, hogy reaüssön a gyermekre. S azt mondja a gyermekecske:
– Bárcsak odaragadna!
S abban a szent helyben odaragadott. Há’ heába húzta félre a sütılapátot, nem jött félre.Mentek, s futott a szekerkó után. S ahogy futott, jött ki eppen a pap a templomból, ...valami eskíttés vót.
Azt mondja a pap:– Nё, há’ nem szégyelli futni a gyermek után! Jöjjön csak félre!
Megragadta az asszont, s ı odaragadott.
S futtak tovább. Egy szegén ember vitt egy ludat a húnya alatt. Azt mondja:
– Nё... a pap s az asszon futnak a gyermekecske után! Nem szégyellik, jöjjenek csak félre!
Megragadta a papnak a rokolyáját s félre akarja húzni, de ı es odaragadott.
– Hej, nyavalya!
Futtak mind egymás után. S ahogy így futnak, béértek egy városba. Abban a városban ki vót téve egy nagy fekete zászló.
Kérdezi a gyermek, hogy: – Kit gyászolnak?
Hát azt mondják:
– Ebben a városban van egy olyan királykisasszon, aki nem tud nevetni s aki megnevetteti, a király annak adja feleségül, s még a fele királyságát es.
– Na − azt mondja a gyermek − menjenek csak fel, nyitsák ki azt az ablakot!
Hát kinyították, a királykisasszon odament az ablakhoz. Mikor meglátta, hogy a gyermek után fut az asszon a sütılapátval, utá- na fut a pap, utána az ember a libával, ...akkarát kacagott, hogy az apja odaugrott:
– Mi van, édes leánkám, te métt kacagtál akkarát?– Nezze csak édesapám, a gyermekecske után mennyin futnak!
– Hozzátok csak fel gyorsan a palotába!
Fel es hozták azt a gyermeket. enni adtak jól, s megvárták, hogy egy kicsit nagyobbacska legyen, s feleségül adta a király a leányát hezza.
S a gyermek az édesanyját es odavitte, s még ma es élnek, ha meg nem hóttak.
-------------------------------------------------------------------------------------------------
A népmese ünnepe
Benedek Elek, "a nagy mesemondó" születésnapján, szeptember 30-án ünnepeljük Magyarországon a magyar népmese napját, amelyre az idén tizedik alkalommal kerül sor. Napjainkban a népmesekultúra reneszánszát éli, kicsik és nagyok okulnak a népmesék soha el nem múló bölcsességéből.
2005 tavaszán a Magyar Olvasástársaság felhívással fordult mindazokhoz, akiknek fontos a népmesék fennmaradása és a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozása, hogy csatlakozzanak kezdeményezésükhöz, miszerint szeptember 30-át - Benedek Elek születésnapját - a mesemondó munkássága előtti tisztelgésül a népmese napjaként ünnepeljék. E napot első ízben 2005. szeptember 30-án rendezték meg azzal a céllal, hogy a könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető gyerekek és felnőttek megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé.
Benedek Elek 1859-ben született Kisbaconban. A magyar gyermekirodalom egyik megteremtőjeként számon tartott író 150 kötetes életművének mintegy harmadát teszik ki a mese- és gyermekkönyvek. Az író sorra születő saját gyermekein próbálta ki a népmesék hatását és fejlesztő erejét. Már egyetemi évei alatt néprajzi gyűjtőmunkát folytatott. A bölcsészkar elvégzése után újságíró lett. 1887-től 1892-ig országgyűlési képviselőként parlamenti beszédeiben foglalkozott az ifjúsági irodalom, a népköltészet és népnyelv, a közoktatás kérdéseivel. 1902-ben szakított a politizálással, s lapszerkesztő lett. Megindította az első irodalmi gyermeklapot, Az én Újságom címmel. Ifjúsági könyvsorozatának címe Kis Könyvtár volt, amely később B. E. kiskönyvtára címen jelent meg. Feldolgozott magyar népmeséket és átdolgozta az Ezeregyéjszaka és a Grimm testvérek meséinek legkiemelkedőbb darabjait. A népmesék ápolása mellett életének fontos része volt a közösségek létrehozása és felvirágoztatása is.
A magyar népmese napján évente több mint 100 intézmény és szervezet vesz részt saját szervezésű programokkal Magyarországon és a határon túlon egyaránt. A népmese napja mára már határokon átívelő mozgalommá vált összekötve a közös ünneplés jegyében a népmesét szerető embereket. A 2014-es jubileumi, X. rendezvénysorozat központi eseményeit a Magyar Olvasástársaság szeptember 25-27-én a székelyföldi Sepsiszentgyörgyön és környékén, Háromszéken tartja. A sepsiszentgyörgyi "A jó szó vidékein" mottóval megrendezett országos népmese-konferencián a népmese elméleti és gyakorlati megközelítéseiről tanácskoznak.
A gazdag programkínálatból, amelyben már az amerikai Ohio államban tengerentúli programja is megtalálható, az esemény honlapjának segítségével is válogathatnak az érdeklődők.
|
|
LAST_UPDATED2 |
|
2014. szeptember 29. hétfő, 07:33 |
Merő mese lenne
az Új Világrendet
leginkább formálók hatalma?
2014. szeptember 25.
Ifj. Tompó László - Hunhír.info
 Se szeri, se száma azoknak, akik az egyre többször emlegetett Új Világrend céljait és eszközeit igyekeznek feltárni több-kevesebb sikerrel, melyeknek meglétét azonban bizonyos körök csípőből tüzelve tagadják. Fasisztáknak, náciknak és persze legfőképpen antiszemitáknak bélyegzik őket, anélkül azonban, hogy megcáfolnák ebbeli állításaikat.
És ráadásul messze nem mai szerzőkről van csupán szó. Hanem olyanokról is, akik a történelemben elsősorban az emberi történések lelki-szellemi mozgatórugóit keresték. Akikkel kapcsolatban felmerül a kérdés, nem lehetséges, hogy a lélek pásztoraikként gyakorta hamarább meglátták az Új Világrend mögött állók gondolkodását és képviselőit, mint az élet oly sok más területein mozgók? A kérdést megválaszolandó, elgondolkodtatásul ezúttal hármójuktól idézünk.
Az első Franz Spirago atya, akinek egykor oly népszerű művében (Felnőttek katekizmusa, 1928) ezt olvashatjuk:
„A zsidóság befolyása sok országban igen nagy, ugyanis hatalmas vagyonnak van birtokában s kezében tartja a pénzt, a nagykereskedelmet, az ipart és a napi sajtót, amelynek segítségével irányítja a közvéleményt; továbbá igen erősen van képviselve a zsidóság az úgynevezett szellemi pályákon, mint ügyvéd, orvos, egyetemi tanár stb.; mint a munkásság vezére a szociáldemokrata szakszervezetekben, a munkásságot tartja a kezében. – A mai zsidóság azonban vallási tekintetben korántsem azonos többé a kereszténység előtti zsidósággal. A mai zsidóság vallási alapelveit a Talmudból meríti, amelynek felfogása és nézetei sok tekintetben ellenkeznek a keresztény erkölcstannal. A Talmud kivonata az úgynevezett Schulchan Aruch (=terített asztal), amely 300 év óta mintegy katekizmusa a zsidóságnak. A zsidóság vallásos része hisz ugyan Isten létében, isteni kinyilatkoztatásban és túlvilági életben, azonban a Messiásra vonatkozó reménységeit nagyobbrészt feladta; csak a földi szorongattatástól való megváltásra gondolnak már és a zsidók jövendő világuralmában látják messiási várakozásaik beteljesedését. – Érdekes dolog, hogy a zsidóknak a legsúlyosabb fenyítések terhe alatt tilos a Messiás gondolatával tüzetesebben foglalkozniok. (Sanhedr. 97.). E tilalom mögött kétségtelenül az a félelem áll, hogy ily irányú vizsgálódás a zsidóságot könnyen a kereszténységhez vezethetné.“
Különös egy világ hát az imént érintetteké. Képviselőik, pláne vezetőik folyton az eszmék szabad áramlásáról beszélnek, a szellemi nyitottságról, a dolgok, jelenségek sokszínű megközelítéseiről. És a valóságban?
De nézzük a másik szerzőt! Idézzünk Biró Bertalan atyától, aki e tárgyban így fogalmazott a Magyar Kultúra című társadalmi és tudományos szemle 1934. szeptember 20-i számában:
„A zsidóság a maga külön néplélektani s faji alakulása miatt minden nép tömegében megtartotta sajátos karakterét. Mint a márványban az erezet, olyan mindig mindenfelé. Azután mindig valami immanens átkot hord magán. Ez az átok talán nem is a Krisztus-gyilkolás átka, hanem az Istentől való elfordulás iszonyata. Hiszen Babilon vizei mellett fűzfákra aggatott lant alatt ülve is ez a néma átok nyomasztott már. Azóta az Ahasvérek és a Gólemek állandóan ezt az átkot viszik.”
Az ÚJ Világrend mögött állók politikai és gazdasági manővereivel naponta szembesülve feltétlenül kétséges az iménti idézet, főleg a belőle általunk kiemelt félmondat? Lehet a Teremtő akaratának tekinteni a tőkés világtársaságok nemzetek feletti, csupán oligarchákat támogató hatalmát?
Lássuk végül a harmadik megnyilatkozót! Trikál József teológiaprofesszor már a két világháború között ezt írta könyvében (Új Élet a régi romjain, 1934):
„Mindezideig nem jött ki ez a szó a tollam alól: zsidó. De most kijő, mert ki kellett jönnie.
A XIX. század liberalizmusa, demokráciája, kapitalizmusa, szocializmusa és bolsevizmusa — zsidó. A zsidó világuralom a XIX. században érte el csúcspontját. A világban szétszórt és egyes nemzetek között élő zsidóság képviseli főképp azt a személytelen, felelőtlen és láthatatlan hatalmat, amely az összes nemzetek fölé csúcsosodott és a nemzetek fölött álló jogrendet alkotott. Nem akarom mondani, hogy ez a jogrend kizárólag csak a zsidóságot képviselte. De merem állítani, hogy kilencven százalékban csak őket. A megmaradt tíz százalék a hazafiatlan és nemzetietlen tőkét jelenti, amely jobban szerette a pénzt, mint a hazát. Jobban a saját hatalmát, mint nemzete boldogságát.”
Olvasóinkra bízzuk ezúttal is az idézettek megítélését. Döntsék el, ha azok tartalmát egybevetik mai élettapasztalataikkal, miként felelnek címbeli kérdésünkre. |
|
LAST_UPDATED2 |
|
Vencel a szőlősgazdák patrónusa |
|
|
|
|
2014. szeptember 29. hétfő, 06:41 |
A cseh Szent Vencel napját, szeptember 28-át a magyar néphagyomány összekapcsolta szürettel. Időjárásjósló nap is!
Azt mondják, hogy ahányszor van fagy Vencel nap előtt, annyiszor lesz fagy Jakab napja, május elseje előtt.
Szőlősgazdák patrónusa:
Szeptemberben a szőlősgazdák számára a szüret a legfontosabb, Vencel napján már nyakig benne vannak - vagy éppen ekkor kezdik, ezért ő hozzá folyamodnak a szerencsés szüret érdekében.
A zempléni Tállyán a templomban emlékeztek meg a szent Vencelről, s a nevenapját követő követő vasárnap a róla elnevezett oltárhoz szőlősgazdák járultak, égő fáklyával, gyertyával. Az oltárképet és szobrokat szőlőlevelekkel, fürtökkel díszítik föl.
A szüretről bővebben itt olvashat:
http://netfolk.blog.hu/2012/10/11/erik_a_szolo_hajlik_a_vesszo
Ki volt Vencel?
A csehek első szentje a 10. században élt, és szeptember 28-án szenvedett vértanúságot. A fiatal herceg csupán hét évig uralkodott. Ez idő alatt felvette a kereszténységet, és keresztény hitre akarta téríteni népét. Ez lett a veszte!
A cseh nemesek nem akartak kereszténnyé válni, ezért úgy döntöttek, hogy megölik a fejedelmet és helyére az öccsét, Boleszlávot ültetik. Az álnok kistestvér kapott az alkalmon. A nemesek elfogták és megölték m Vencelt. Boleszláv állítólag idővel megbánta tettét, hiszen neki is része volt bátyja megölésében. Bűnbánatában Boleszláv v vitte véghez Vencel tervét. Megkeresztelkedett és elterjesztette a kereszténységet. Vencel testét pedig átvitette Prágába, az általa alapított Szent Vitus- templomba.
Tánczos Erzsébet írása
Forrás:
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szent_vencel
http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Vencel_cseh_fejedelem
Néprajzi Múzeum oldala
|
|
LAST_UPDATED2 |
|
2014. szeptember 28. vasárnap, 12:12 |
PÉNTEKEN ÓZDON CSODA TÖRTÉNT...
| Hírlevél |
|
- AVAGY HOGYAN KELL ELŐADÁST SZERVEZNI
 Dancsok Tamás az Ózdi Szabadegyetem szervezőjének meghívására érkeztünk a kohász városba. Már az első percekben ámulatba estünk attól a szeretettől amellyel fogadtak minket. A kitűnő és színvonalas Hotel Ózd-ban kaptunk enni, inni valót és néhány szűk perc erejéig ismerkedhettünk a helyiek kulturális tevékenységével. Aztán indulnunk kellett az előadás helyszínére...
És ott jött a második csoda... Az "Olvasó"-nak hívott kultúrház volt a helyszín. A Nagyterembe benézve leesett az állunk. Több mint 400 főt befogadni képes gyönyörűen helyreállított termet láttunk, kimondottan erre az alkalomra épített pici színpaddal, a nézőtér első sorai fölé emelve. (Kár lett volna ha Szántai Lajost csak 20 méter távolságból élvezhette volna a közönség, ezért építették külön erre az alkalomra a kis színpadot!)
Aztán elkezdtek érkezni a népek... És csak jöttek, és jöttek... És a 400 fős terem majdnem megtelt... Ilyet nem sokszor láttunk országjárásaink alkalmával.
Az érdeklődők hada között egyszer csak megjelentek 15-16 éves fiatalok, szép rendezett sorokban. Kérdeztük, a rendezőt, hogy ezek kik? Hát a történelem tanáruk elhozta 2 osztályát az előadásra!!! - hangzott a válasz. Majd a tanár bácsi hozzá tette, hogy senkit nem kényszerített. Önkéntes alapon jöttek, de a két osztály teljes létszámmal jelen volt.
Aztán egyszer csak Tamás oda köszön egy embernek. "Dicsértessék!" A helyi pap volt aki a híveit hozta el erre az alkalomra...
Összegezve: Gyönyörű környezet, szeretet teljes vendéglátás, és 300 főnél nagyobb tömeg hallgatta Szántai Lajos Hunyadi Mátyásról szóló előadását...
Lajos is kitett magáért.Annyira, hogy a gyerekek elfelejtették nyomkodni telefonjaikat előadás közben... Tátott szájjal figyelték őt!
A végén hatalmas vastaps volt a jutalma ennek az estének.
Amikor már hazatért a sok-sok ember, akkor egy kis állófogadásra invitáltak minket, ahol megismerkedhettünk a szervezőcsapattal. Sőt! Azt is felajánlották, hogy a kiváló Hotel Ózdban szívesen erre az éjszakára vendégül látnak minket, hogy ne kelljen éjszaka haza mennünk.
Már félúton voltunk hazafelé, amikor telefont kaptunk Tamástól... Elmondta hogy nagyon sokan felhívták megköszönve neki a mai estét. Olyan is volt közöttük, aki ennek az estének a hatására lemond az internetről és televízió nézésről...
Régen nem volt ilyen csodálatos élményben részünk. Köszönjük a szervezőknek és ígérjük, egyszer majd újra megháláljuk!
NA ÍGY KELL SZERVEZNI ELŐADÁST! LEGYEN EZ PÉLDA MINDENKINEK! HAJRÁ ÓZD! CSAK ÍGY TOVÁBB!
|
|
|
LAST_UPDATED2 |
|
2014. szeptember 27. szombat, 07:03 |
|
-
-
-
Szűcs Ildikó Anna kiállításának megnyitóján Kónya Levente József gitáron játszik és énekel.
-
Zene: Kuttya Szöveg: Kónya Levente József müvészúr Muzsikus urak: Fábry András György müvészúr - basszusgitár Kónya ...
-
Zene: Kuttya Szöveg: Kónya Levente József müvészúr Muzsikus urak: Fábry András György müvészúr - basszusgitár Kónya ...
-
Zene: Kuttya Szöveg: Kónya Levente József müvészúr Muzsikus urak: Fábry András György müvészúr - basszusgitár Kónya ...
-
Zene: Kuttya Szöveg: Kónya Levente József müvészúr - Sárvári Géza Zsolt müvészúr Muzsikus urak: Fábry András György ...
-
Mindenes: Lóri Elmondja: Kónya Levente József.
-
Mindenes: Lóri Elmondja: Kónya Levente József.
-
Mindenes: Lóri Elmondja: Kónya Levente József.
-
Mindenes: Lóri Elmondja: Kónya Levente József.
-
A Kuttya zenekar 2011 március 26-án az A38 koncerthajón a "Polyphony" című rendezvénysorozat keretében adott koncertje ...
-
A Kuttya zenekar 2011 március 26-án az A38 koncerthajón a "Polyphony" című rendezvénysorozat keretében adott koncertje ...
-
Kuttya - Hadak Dícséreti.
-
A Kuttya zenekar 2011 március 26-án az A38 koncerthajón a "Polyphony" című rendezvénysorozat keretében adott koncertje ...
-
-
A Kuttya zenekar 2011 március 26-án az A38 koncerthajón a "Polyphony" című rendezvénysorozat keretében adott koncertje ...
-
A Kuttya zenekar 2011 március 26-án az A38 koncerthajón a "Polyphony" című rendezvénysorozat keretében adott koncertje ...
-
-
Kuttya - Így Lettem Kutya.
-
A Kuttya zenekar 2011 március 26-án az A38 koncerthajón a "Polyphony" című rendezvénysorozat keretében adott koncertje ...
|
|
LAST_UPDATED2 |
|
2014. szeptember 26. péntek, 19:13 |
Aranyi László:
A Nag Hammadi Gnosztikus Könyvtár
Közzététel: 2014. júl. 3.
Az 1945-ben, felső Egyiptomban felfedezett gyűjtemény
13 ősi kódexből áll és több mint 50 szöveget tartalmaz.
Az eddig ismert leggazdagabb, hiteles gnosztikus szöveggyűjtemény.
Pl. a Tamás Evangéliuma, Fülöp Evangéliuma, stb.
A 2000 éves szövegekről a fordító beszél.
http://aranylaci.hu/nag-hammadi/nag-h...
http://www.youtube.com/watch?v=U_2rKZPjcUw
|
|
2014. szeptember 26. péntek, 17:07 |
|
Ladakh a Tibeti-fennsík nyugati szélén, mélyen a Himalája belsejében található. Egyike a Föld legmagasabban fekvő, legszárazabb lakott területeinek. Olyan vad, sivatagi vidék ez, ahol szűkösek az erőforrások és szélsőséges az éghajlat. Nyáron a nap égeti, télen nyolc hónapon át minden kőkeményre fagy. És mégis: egy több mint ezer éve virágzó kultúra otthona.
A takarékosság és az együttműködés hagyományai, valamint a környezetükhöz fűződő meghitt kapcsolat képessé tette az ott élőket arra, hogy ne pusztán túlélők legyenek, hanem boldoguljanak is. Aztán elérkezett a "fejlődés". Lehbe, a fővárosba már beköltözött a környezetszennyezés, a társadalmi megosztottság, az infláció, a munkanélküliség, a türelmetlenség és a kapzsiság. Az évszázadokon át megőrzött ökológiai egyensúlyt és társadalmi harmóniát most a modernizáció veszélye fenyegeti.
Ladakh tanulsága 1 - A nyugati kultúra és a globalizáció "áldásos" hatása a társadalmunkra
Helena Norberg-Hodge, aki az elmúlt tizennyolc év nagy részét Ladakhban töltötte, az Ökológia és Kultúra nemzetközi szervezet megbízásából filmet készített itteni tapasztalatairól. (Filmjét a Magyar Televízió kétszer is bemutatta, ebből mutattunk be részleteket fentebb.)
A dalai láma üzenete a magyaroknak (2006):
- Amikor megérkeztem Ladakhba, még nem volt környezetszennyezés, nem volt bűnözés, az emberek békésen éltek egymás mellett évszázadok óta -- mondja Helena Norberg-Hodge. -- És roppant módon élvezték az életet. Az elmúlt évek során módom volt látni a modern nyugati világ hatását a hagyományos kultúrára. Ily módon lehetőségem van a régi és az új összevetésére, s ez nagyon sok dologra rávilágít. Segít abban, hogy megértsük azokat problémákat, melyekkel mi a nyugati világban küszködünk. Például, hogy miért nem vezetett eredményre a környezetvédelemért folytatott harcunk, és hogy miért zilálódnak szét emberi közösségeink. És ami ennél is fontosabb: irányt mutat arra, hogy miként tudnánk kikeveredni abból a zűrzavaros helyzetből, amelyben jelenleg is vagyunk.
Boldog szegénység
Ladakh az 1800-as évek közepéig független királyság volt, jelenleg az indiai Jammu és Kashmir része. Kultúrája jellegzetesen tibeti, olyannyira, hogy még mindig úgy ismerik, hogy ez a "Kis Tibet". Egyes részeken a lakosság muzulmán, de Ladakh középső részének, azaz a "régi" Ladakhnak uralkodó vallása mégis a tibeti buddhizmus.
Területére nézve Ladakh majdnem akkora, mint Anglia, de lakosainak száma csupán 130 000, többségük tanyákon él vagy falvakban. Mivel az évi csapadékmennyiség kevesebb 10 mm-nél, a lakosság kénytelen a gleccserek olvadó vízét használni, amelyet egy bonyolult csatorna-rendszer segítségével vezetnek a földjeikre, nem ritkán sok mérföld távolságból. Kulturális hagyományaik nem tesznek lehetővé nagy népszaporulatot, és így a föld eltartó-képessége nem kerül veszélybe.
A családok több mint 90 százaléka saját földjén dolgozik -- ez gyakorlatilag 1,5-2 hektárt jelent. Viszonylag sok állatot tartanak. A földet gyakorlatilag nem adják el, és nem is osztják meg. Az egyes generációk szinte változás nélkül öröklik a birtokot.
A falvak 3-4 ezer méterre vannak a tengerszint felett. Ezen a magasságon a termelés szempontjából hasznos évszak rendkívül rövid. Ennek ellenére a helyi búzafajták és az árpa igen bőségesen terem. Emellett a családoknak konyhakertjük is van, és az alacsonyabban fekvő területeken almát és sárgabarackot is tudnak termelni.
Kevés kivételtől eltekintve a közösség minden szükséges dolgot megtermel magának. Házaikat abból az anyagból építik, amit a környezetükben találnak: az alapozáshoz követ használnak, a falakat napon szárított vályogból készítik. Lakásaik tágasak és szépek, és nincs szükségük építészekre: itt mindenki ért a házépítéshez.
Az itt található önállóság a természeti környezettel is magyarázható.
Nyáron a falvak lakosai a magas fekvésű legelőkön tartózkodnak, és őrzik az állatokat. 4500 m magasságban nagyon zordak a körülmények, de az itteni birkák és kecskék jól tudnak alkalmazkodni ehhez a klímához. Mivel a növényzet gyér, az állatokat állandóan új területekre hajtják, nehogy tönkremenjen a legelő.
Szinte időtlen élet ez. A munka szórakozás is egyben. A birkákat megnyírják, a gyapjút hosszú darabokba sodorják, s ebből készítik a hagyományos öltözéket, a goncha-t.
A generációk folyamán a ladakhi emberek megtanulták, hogyan kell felhasználni a természeti adottságokat. Majdnem mindent begyűjtenek, ami vadon nő, és felhasználják valamire -- például takarmánynak, ennivalónak vagy orvosságnak, kerítést csinálnak, vagy kosarat fonnak. Az emberek semmit sem pazarolnak el. Vigyáznak a természetre, és szüntelenül azon gondolkodnak, hogyan fokozhatnák annak erőforrásait.
A természettel való szoros kapcsolatuk az élettapasztalatok mellett nagymértékben a buddhizmus hatását tükrözi. A vallás az élet minden területén megnyilvánul. Majd minden falunak saját kolostora van szinte nincs olyan család, amelynek valamelyik tagja ne lenne szerzetes. Minden háznak megvan a maga saját kis kápolnája. Vidéken számos félgömb alakú Buddha emlékhalmot lehet látni. Ezek képviselik a buddhista filozófia lényegét: a világmindenségben minden kölcsönösen összefügg. A sztúpa tetején egy félhold fogja közre a napot, igy jelképezve az élet egységét. A Nap és a Hold, amelyek egyébként távol vannak egymástól, egyfajta rejtélyes módon mégis egymás mellé kerülnek.
A mezőgazdaság is az együttműködés függvénye. Rendszeresen megosztják a munkát, az állatokat és a gazdálkodáshoz szükséges eszközöket. A gazdaságok kis mérete is erősíti a közösségi kötelékeket. Biztonságot jelent az embereknek, hiszen mindig számíthatnak egymásra.
A kölcsönös segítség hagyománya különösen a víz szétosztásának módjában követhető nyomon. Évszázadok folyamán a vízzel való kölcsönös gazdálkodás sajátos módszere, amely meghatározza, hogy melyik család mikor használhatja a főcsatorna vizét saját földjének az öntözésére.
A falu állataira csak néhányan vigyáznak egy-egy alkalommal, és felváltva kerül a sor az emberekre.
A ladakhi családok egymást segítő rendszerének van egy formalizáltabb része is, ezt az intézményt "paspun"-nak (magyarul talán komaságnak) nevezzük.
Minden család a háztartások egy csoportjához tartozik, amelyek segítik egymást olyankor, amikor gyerek születik, házasságot kötnek, vagy haláleset történik. Ilyen események alkalmából nagy számban gyűlnek össze a falusiak, akiket el kell látni étellel, itallal.
Ha valaki meghal, akkor a paspun végzi az összes tennivalót: megmossák és ruhába burkolják a tetemet, és gondoskodnak az otthoni halotti szertartásról. Ez a segítség nagy terhet vesz le a család válláról, és érezteti velük, hogy egy náluk nagyobb közösség tagjai. Az emberek nincsenek egyedül a legnagyobb bánat idején sem.
A legtöbb munkát családi közösségben végzik, de nagyobb lélegzetű vállalkozásban -- például az öntözőcsatorna vagy egy-egy fontosabb út újjáépítése -- az egész közösség részt vesz. Az ilyen nagyságrendű közösségekben az emberek tudják, hogy mások segítése az ő érdeküket is szolgálja.
A falu egészére vonatkozó döntéseket egy tanács hozza meg, amelynek a tagjai a családok képviselőiből tevődnek össze: kb. minden tíz család küld egy-egy képviselőt.
Jóllehet Ladakhban a legtöbb fontos döntést a férfiak hozzák, a nők helyzete egészen figyelemreméltóan jó. Az emberek életét befolyásoló szinte minden döntést családi körben hozzák, és itt a nőké a központi szerep.
Az aratásban az egész család részt vesz. Csatlakoznak hozzá a szomszédok és a barátok, a kölcsönösség ősidők óta kipróbált szabályai szerint. Mivel az aratás gyakran szakaszosan történik; több család -- esetleg távolabbi falvakból -- tud együtt dolgozni. Ez az év legkritikusabb időszaka, mert a termést gyorsan be kell takarítani, mielőtt leesik az első hó.
Ladakhban a mezőgazdaság emberi és állati munkaerőre támaszkodik, és házilag készített szerszámokat használnak. A "legfejlettebb" technológiát a rantak képviseli, egy egyszerű vízimalom, ezen őrlik meg a gabonát. Mégis, a tavaszi és őszi fagyok közötti négy hónapban a ladakhi emberek elégséges mennyiségű élelmet tudnak termelni az egész évre.
A legtöbbször még meg is marad egy jelentős mennyiség, amit el lehet cserélni sóra, teára, vagy akár még ékszerekre is. Árpa is van bőven, amiből a helyi sört, a chang-ot készítik.
Amikor vége van az aratásnak, alig múlik el hét valamilyen vigasság nélkül: énekelnek, táncolnak, szól a zene, és az egész közösség részt vesz az ünneplésben. Egy-egy esküvő napokig, akár hetekig is eltart. Ilyenkor még a vallási élet eseményei is ünnepi formát öltenek, különösen az évente rendezett "bonc"-táncok a nagyobb kolostorokban. A táncosok mind szerzetesek. Az előadott táncok a buddhista filozófia egyes tételeinek drámai megjelenítései.
A fentiek alapján teljesen nyilvánvaló, hogy az élet Ladakhban jóval többet jelent az egyszerű létfenntartásnál. Ez a gazdag kultúra lehetővé teszi nemcsak az anyagi igények kielégítését, de ami ennél sokkal fontosabb, a közösség tagjai számára megadja az együvé tartozás érzését.
Ladakh - egy másik világ
- Nem szabad abba a hibába esnünk, hogy idealizáljuk a hagyományos kultúrákat -- vélekedik Helena Norberg-Hodge. -- Ladakhban például nagyon magas volt a csecsemőhalandóság, nagyon hideg volt télen, és az élet nem volt olyan kényelmes, mint nekünk ma itt, Nyugaton. De ha a fontos dolgokra figyelünk, azt látjuk, hogy a hagyományos kultúra életképes. Fennmaradt az évszázadok során, fenntartható volt. És az emberek boldogok voltak.
Pusztító fejlődés
Az elmúlt két évtized folyamán Ladakhot egyre több modern hatás érte. Ma már kövezett út köti össze az indiai síkságokkal, amelyen nemcsak anyagi javak érkeznek, hanem a nyugati értelemben vett haladás eszméje is. A fővárosban, Lehben számos fogyasztási cikk kapható, és sok ladakhi ember számára az élet kezd fizikailag kevésbé megterhelő lenni.
A modernizálás azonban aláássa a hagyományos kultúra alapjait, és azt a jól ismert helyzetet látjuk kialakulni, hogy ezzel párhuzamosan egyre súlyosabbá válnak a környezeti és társadalmi problémák.
Leh rohamosan fejlődik, és az uj gazdasági rend arra ösztökéli az embereket, hogy egyre nagyobb számban hagyják el a falvakat fizetett állás reményében. "Lakótelepek" jelennek meg a sivatagban, amelyek nélkülözik a körülöttük található természeti erőforrásokat. Itt nincs természetes folyóvíz, és minden szükséges dolgot a kormány teherautói szállítanak a lakosok számára.
Leh fizikai környezete is pusztul már évek óta. Az oxigénszegény levegőt a fővárosba naponta özönlő teherautók és buszok dízelmotorja szennyezi. Az utcákon szemétkupacok tömegei jelennek meg, nem beszélve a városon kívül lévő szeméttelepről.
A hagyományos falu nem ismeri a szemetet -- ott minden a földből származik, és oda is tér vissza. Még az emberi ürüléket is komposztálják és trágyának használják a földeken. Lehben gyakorlatilag nincsenek közművek. A néhány létező és egyébként is rosszul megépített csatorna túlterheli a felszíni vízfolyásokat. Az ülepítő tartályok többnyire eresztenek, és ez jelenti a szennyezés másik fő forrását.
A városon átfolyó és a környéken található folyóvizek nem alkalmasak többé emberi fogyasztásra.
Egyre nagyobb gondot jelentenek a víz által okozott betegségek, például a májgyulladás, mely a hagyományos keretek között élő falusi emberek között gyakorlatilag ismeretlen. A múltban Leh az önfenntartó gazdaság központja volt. A legfontosabb szükségleteket viszonylag közeli területekről lehetett kielégíteni. Ma viszont Leh lakosai egyre inkább külső forrásokra támaszkodnak az ellátásban, és nemcsak a luxustermékek és fogyasztási cikkek terén, hanem az alapvető szükségletekben is, mint az élelem, a ruházat és az energia.
A fejlődés Ladakhban - hasonlóan a világ egyéb területeihez - tervszerű változtatás. És mi lett az eredménye? A helyi gazdasági élet leépítése, az önfenntartó rendszer megsemmisítése. E folyamat legfőbb áldozata a kisparaszt, akinek az egész megélhetése veszélybe került.
A nagymértékű támogatás eredményeképpen a Himalája másik oldaláról teherautóval idehozott gabona Ladakhban olcsóbb, mint amit a helyiek árulnak. Ez úgy tűnik, megöli a helyi mezőgazdaságot. Semmi sem ösztönzi a gazdákat a termelés folytatására.
Rövid távon az olcsón importált élelem valóságos jótéteménynek tűnhet. De ennek az az eredménye, hogy a ladakhi emberek egyre inkább a világgazdaságtól függnek, és ki vannak szolgáltatva egy olyan piac törvényeinek, melyre vajmi kevés befolyásuk van.
A hagyományos gazdaságban egy kiló árpa: az egy kiló árpa. A termés évente nagyjából ugyanaz, így a család megélhetése biztosított. Az emberek tudják, hogy el tudják látni magukat. A pénzgazdálkodás körülményei között azonban Leh helyzete nagyon megváltozott. Előfordulhat, hogy egyik évben egy kiló árpa három rúpia, a következő évben viszont hat. Továbbá az importált áruk minősége nem mindig megbízható.
Az év kétharmadában a Ladakhot Indiától elválasztó hágók átjárhatatlanok a nagy hó miatt. A nyaranta felhalmozott készletek a tél végére rendszerint kimerülnek. Jegyre adják az alapvető élelmiszereket és a fűtőolajat, melyet széles körben főzésre használnak. A hiánycikk mindig feszültséget okoz. Ráadásul a bürokratikus elosztási rendszer hozzájárul egyfajta kisebbségi érzéshez és az elégedetlenség fokozódásához.
A hagyományos társadalomban az emberek saját sorsukat irányították. Ma viszont azt látjuk, hogy egyre több döntés, még a falvak mindennapi életét befolyásoló döntés is, a lakóhelytől távol, kormányhivatalokban születik.
Mivel a gazdasági élet központja a fővárosba helyeződött, a családok egyre jobban összezsugorodnak. Ezekben a házakban már nincs hely a nagyszülőknek, sem fizikailag, sem érzelmileg.
Az együttműködés hagyományos elve az új pénzgazdasági rendszerben elvesztette jelentőségét, és gyorsan a feledés homályába merül. Még a falvakban is kezd megszűnni a kalákamunka intézménye. A kölcsönös segítség helyét az egyéni érdek váltja fel, amelynek az alapja a pénz.
A vidék természetes állapotát ma nagyban kezdi veszélyeztetni az, amit úgy hívnak, hogy "modern" mezőgazdasági módszerek, amelyek egyre terjednek, a nyugati stílusú fejlesztési csomagterv eredményeképpen. A Ladakhban alkalmazott rovarölő szerek több mint kétharmadát Nyugaton már vagy betiltották vagy szigorúan korlátozták.
Paradox helyzet, de a modernizáció folyamata elveszi az időt a ladakhiaktól. A fejlődés felgyorsítja az élet ritmusát. A tempót egyre inkább a technológia kezdi diktálni. Egy távoli faluból való férfi mondta: "Egyszerűen nem értem. A nővérem a fővárosban lakik, és megvan mindene, amivel időt lehet megtakarítani. Van modern konyhája, háztartási gépei, telefonja, van egy dzsipjük. És mégis, amikor meglátogatom őket, alig van ideje arra, hogy beszélgessünk."
A hagyományos társadalom pusztulásával egyidejűleg újfajta megosztottság alakul ki. Évről évre erősödik a bűnözés és az erőszak. Ezzel párhuzamosan az etnikai feszültség is.
A muzulmánok s a buddhisták közti viszony öt-hat évvel ezelőtt kezdett megromlani, s jelenleg nagyon feszült a helyzet, sőt kifejezetten rossz.
A nők helyzete is sokat romlott. Manapság az a jellemző, hogy a férfi reggel elmegy dolgozni a városba egész napra, otthon hagyja a feleségét, aki így kimarad az új gazdasági életből.
Manapság a családokat nem abból a szempontból ítélik meg, hogy mennyire képesek eltartani magukat saját erőforrásaikból, hanem hogy milyen az ún. vásárlóerejük, azaz mennyi pénzük van. Egyre nő a különbség a gazdagok és a szegények között, és a történelem során először fordult elő, hogy vannak, akiknek nincs hol lakniuk. Miért van az, hogy ezek az emberek hagyják életüket ilyen módon tönkremenni? Helena Morberg-Hodge úgy véli, hogy ezt a modernizálásra való törekvés pszichológiai vágya motiválja. Az elmúlt nyolc év során sorra bombázták az itt élőket e szörnyen egysíkú nyugati eszményképekkel, és hirtelen az ő kultúrájuk elmaradottnak, primitívnek és szegényesnek tetszett.
Nyaranta a turisták szállják meg Leht. Otthon ezek a turisták bizonyára nem különösebben jómódúak, de itt mesésen gazdagoknak látszanak, hiszen többet költenek egyetlen napon, mint esetleg egy átlagos helyi lakos egy év alatt. És úgy tűnik, hogy nem is kell megdolgozniuk ezért a sok pénzért. Azt a benyomást keltik, hogy az élet a modern világban tiszta, könnyű és gondtalan. Egyes turisták alig tekintik a ladakhi embereket többnek egyszerű tárgyi tétezőknél. Mindez aztán roppant módon megtépázza az emberek önbecsülését.
A filmek, és újabban a televízió, egyre inkább kialakítja az emberekben azt a meggyőződést, hogy "legjobb Nyugaton", mert azt mutatja, hogy ott minden mesés, az emberek luxuskörülmények között élnek, rengeteg a szabad idejük, és mindenféle gépeik vannak, amelyek megkímélik az embert a munkától. Ezen túl a nemek szerepét sarkítva mutatják be: a nőknek általában passzív szerep jut, és csak szépségükkel vannak elfoglalva, míg a férfiak agresszívak, és imádják az erőszakot. Ezek a sztereotip elképzelések jelennek meg az új játékboltokban is. A legnépszerűbb játékok a szőke Barbie-babák és a lövöldöző Rambó-figurák.
A fiatalok, különösképpen a férfiak, nagyon hatása alá kerülnek ennek a befolyásnak, és egyre inkább elutasítják saját kultúrájuk értékeit. A fejlődés közvetlen következményeképpen a ladakhi emberek kezdik elveszíteni régi önbizalmukat és önbecsülésüket. Abbeli igyekezetükben, hogy megfeleljenek a nyugati kultúra eszményképeinek, elidegenítik magukat családjuktól és közösségűktől, és egyre bizonytalanabbá kezdenek válni.
Hosszú távon az ország kultúrája és gazdasága elleni legnagyobb veszély az oktatás terén jelentkezik. Általában a közoktatásra úgy tekintünk, minta fejlődés fontos tényezőjére. De ami ma Ladakhban történik, megkérdőjelezi azt, amit általában oktatáson szoktunk érteni.
A hagyományos kultúrákban a gyerekek tapasztalatból okulnak. Megtanulják, hogyan kell ennivalót termelni, házat építeni, vagy ruhát készíteni. És megismerkednek azokkal az értékekkel, amelyek a ladakhi kultúrát életben tartották évszázadok során. Ezzel ellentétben az ún. modern oktatás legjobb esetben speciális munkára készíti fel a gyerekeket, ahol a munkahely a városközpontban van. A baj csak az, hogy kevés a munkahely. Egyre inkább azt látjuk, hogy az oktatás nem tesz mást, mint munkanélkülieket képez.
A mai ladakhi iskolában a gyerekek semmit sem tanulnak saját kultúrájukról, vagy a helyi lehetőségekről, erőforrásokról. Helyette nyugati mintára készített ipari tanterv alapján oktatják őket, és ráadásul idegen nyelven. Nyolc évig urdu nyelven tanulnak, majd minden átmenet nélkül angolra kell váltaniuk. A tankönyvek pedig a nyugati típusú fejlődést dicsőítik. A kétéves angol kurzus végén következik a vizsga, amelytől a további tanulmányok függnek. És a tanulók bizony itt rendre megbuknak, százával. Évente 90-95 százalékuk fennakad a rostán. Vissza már nem mehetnek, hogy folytassák a hagyományos életformát, a földművelést. Már régen eltávolodtak ettől. A modern világ pedig nem fogadja be őket. Immár egyikhez sem tartoznak. Elveszett emberek.
Ladakh tanulsága
Úgy általánosságban azt mondjuk, hogy a fejlődés mélyen felkavarta a viszonyokat. Kétségtelen, hogy a modernizáció rövid távon hozott anyagi hasznot, de ezzel együtt szétbontja azt a gazdag viszonyrendszert, amely Ladakhot összetartotta az évszázadok alatt. Szennyezi a környezetet, szétzülleszti a közösséget, és pusztítja az egyéniségtudatot.
Az iparosodott világban lezajlott változásokat régóta érezzük, mert ezek az Ipari Forradalom idejéig nyúlnak vissza, vagy még korábbra. Emiatt nagyon nehéz megállapítani az összefüggést a jelenkor problémái és az eredeti okok között. Ladakhban a változások olyan gyorsan mentek végbe, hogy az okozati összefüggések sokkal világosabbak. Így történhet meg az, hogy Ladakh saját sorsunk szempontjából is tanulságul szolgálhat.
-- Úgy vélem, hogy Ladakh legfontosabb tanulsága az, hogy az emberek kötődésre vágynak -- mondja HelenaNorberg-Hodge. -- Kötődnek a helyhez, ahol laknak, kötődnek a földhöz a talpuk alatt, és arra is vágynak, hogy egy közösség része legyenek, ahol számítanak rájuk és számíthatnak másokra.
A régi kultúrában ezeket a kapcsolatokat a mindennapi élet kis méretei tették lehetővé. A politikai és gazdasági egységek elég kicsik ahhoz, hogy az emberek közvetlenül láthassák cselekedeteik hatását a környező világra. Még ennél is többet jelent az, hogy képesek részt venni olyan döntésekben, amelyek közvetlenül hatással vannak az életük alakulására. A hagyományos falusi életformában az egyén része egy bonyolult hálózatnak, amely magában foglalja a családot, a nagy családot, a szomszédságot, a paspunt, az egész falut, akik mind számba vehetők lehetséges segítség szempontjából. Ez jelenti az emberi dimenziót.
Amilyen mértékben felgyorsul az élet, úgy gyengülnek a közösség belső kapcsolatrendszerei, és nő a verseny. Az iparosodott világban ez a tempó ma már olyan gyors, hogy városainkban és egyre terjeszkedő külvárosainkban az egyénnek láthatóan nincs semmiféle hatása arra, hogyan alakul a közösség sorsa általában. Mégis, az élet egyre gyorsabb tempót diktál.
És Ladakhban a farmer nem tud versenyezni a Himalája túloldaláról behozott és államilag támogatott olcsó gabonával, mint ahogyan a kiskereskedő sem veheti fel a versenyt a tömeggyártásban előállított termékekkel.
Van egy dolog, ami igen figyelemreméltó a ladakhi emberek viselkedésében: bármit tesznek is, mindig alaposan mérlegelik annak következményeit, azt, hogy milyen hatással lesz a következő generációkra, gyermekeikre és unokáikra. "Mit fog hozzá szólni a mi kis drága tatunk, a mi kis drága gyerekünk" -- mondogatják.
Ladakhban a hangsúly azon van, hogy minden mindennel összefügg, beleértve a mindennapi élet összefüggéseit is. Az a lényeg, hogy mindannyian tagjai vagyunk egy bonyolult függőségi viszonyrendszernek.
A nyugati ember a világot a modern természettudomány szempontjából nézi. Ez a szempont ma már minden egyéb viszonyítási alapot háttérbe szorított.
Az emberek specialisták akarnak lenni, szakemberek valamilyen területen. Ezen a területen agyuk jól működik, tele világos ismeretekkel. De agyuk egyéb részeiben teljes sötétség honol.
Kétségtelen, hogy a tudomány igen sok tiszteletreméltó eredményt hozott az emberiség számára, de az egysíkú közgazdasági szemlélet és a technológiai kölcsönhatása jó néhány előre nem látható súlyos bajt eredményezett, mind a környezetben, mind a társadalomban.
Ha tanulhatunk valamit Ladakhtól az az, hogy vissza kellene térnünk egy olyan életformához, amely közelebb van a természethez, és jobban támaszkodik az emberi közösségre. Nem arról van szó, hogy úgy kellene élnünk, ahogy a ladakhiak éltek, de törekednünk kellene arra, hogy új alapokra helyezzük viszonyunkat embertársainkkal és a természeti környezettel.
(H. L. - Ökotáj)
További részletek: http://kuruc.info/r/6/70831/#ixzz2QG2oKV6q
+
-
|
|
LAST_UPDATED2 |
|
|
