VÁLOGATOTT
MAGYAR KÖZMONDÁSOK


SZERKESZTI ÉS KIADJA
ERDÉLYI JÁNOS


A. Á. B. Cs. Cz. D. E. É. F. G. Gy. H. I. J. K. L. M.
N. Ny. O. Ó. Ö. Ő. P. R. S. Sz. T. Ty. U. Ü. V. Z. Zs.


MÁSODIK KIADÁS.

PEST, 1862.
KIADJA HECKENAST GUSZTÁV.


A. Á.

Aba nem posztó.

Lesz még Abán bucsu.

ABC. Az abc-ét sem tudja, mégis papolni akar.

Mi is tudjuk az abc-ét. ML.

Annyit tud hozzá, mint tyuk az abc-éhez.

Ablak. Ha ablakkal beéred, ne nyiss kaput sziveden.

Kinek isten akarja, az ablakon is beveti.

Akár az ablak, akár a fája.

Se kinn se benn, mint az ablakfa.

Abrak. Legjobb ostor az abrak.

Abrosz. Ismérem az abroszt, szöszből fonták.

Sokat viselt abrosz végre szöszszé válik. D.

A sáhos abrosznak szebb a szine, mint a visszája.

Aczél anyának tüzkő a leánya.

Aczéla jó, de kovája rosz.

Könnyebb az aczélt eltörni, mint meghajtani.

Ad. A ki kérdi: kell-e, nem örömest ad. K.

Ha nem adok, te haragszol, ha meg adok: én is.

Adj uram isten, de hamar.

Ha adtál, felejtsed, ha vettél, emlitsed.

Könnyü adni, a mi nem kell.

Szép ott adni, a hol senki se kér.

Ki nem akar adni, azt mondja: nincs.

Adakozik. Könnyü a máséból adakozni.

Adorján. Rátartja magát, mint az Adorján kutyája. Kr.

Ezt a kutyát hivták a szemetről, s meg sem mozdult, mintegy rátartásból, mivel meg volt fagyva.

Adós fizess, beteg nyögj.

Sarkalással szokott adós jól fizetni. KV.

Adós embernek sokszor kell hazudni. K.

Ki vagyonánál többel adós, semmie sincs.

Fülig adós.

Adósság. Szalma adósságnak polyva interese.

Pénzzel, nem busulással fizetik az adósságot.

Régi adósság annyira fölmegy, hogy utoljára el sem éred.

Agár. Hátrább az agarakkal.

Kan-agár a vendég, komondor a gazda.

Nyul után bottal veri az agarat.

Használ mint agárnak az ürü. Cs.

Nem örülnek a nyulak, mikor az agarak fiadzanak.

Nyujtózkodik, mint agár a pozdorján.

Agg, mint a belső vár.

Komáromi Km.

A görbült aggnőnek agg ő regéje is.

Agy. Fenn kezdesz héjazni: elszédül agyad. P.

Az ő agyveleje sem uborka. P.

Agyag is tündöklik, ha rá szolgál a nap.

Nehéz az agyagot ásni. D.

Fösvénytől valamit kinyerni.

Áhit. Ki mi felől nem tud, azt nem is áhitja.

Ajándék megvakitja a birót.

Ajándék marhának nem kell fogát nézni. Cs.

Ajándékkal mindent lehet hajtani. Cz.

Ajándék a jó baráttal is nótát fordittat. B.

Kéretlen ajándék legkedvesebb.

Ajándék-elvétel szabadság-letétel. Bsz.

Ajtó közé nem teszem ujjomat. P.

Kivered az ajtón, bejön az ablakon.

Szemtelen tolakodó.

Nyitva az ajtó, akár föl, akár alá. Cs.

Hátulsó ajtó.

A ki utól marad, tegye be az ajtót. Cs.

Nagyur és kutya után teszik be az ajtót.

Akar. A ki akar, lel okot.

Kézzel hozzá, ha mit akarsz. Cs.

Nem mint akarnók, hanem a mint lehet. Cs.

Ki mit akar nem álmadoz. Cs.

Ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes.

Olyanra mondják, ki most igy, majd ugy beszél, mint a czigány, ki szamarát egyszer vemhesnek, másszor nem vemhesnek állitá, s midőn kérdeztetnék: hogyan lehet az? a felebbi kimondással felelt.

Akarat. Nagy benne az akarat, mint a | rosz lóban.
| vénleányban.

Minden nehéz utat meggyőz az akarat. Kv.

Akarathoz erő is kivántatik.

Akarás. Nemakarás fejvakarás. Cz.

Nemakarásnak nyögés a vége. Cs.

Akármi is lassan megyen véghez. Cs.

Akaró. Könnyü az akarót rábeszélni.

A könnyü is nehéz a nemakarónak.

Akasztás. Az akasztás sem esik ingyen.

Akasztással is elhiresedik az ember.

Kinek akasztófa a helye, nem hal a Dunába.

Akasztófa nem sodrófa.

Akasztófa senkit se hí, mindenkit elfogad.

Magához hivja az akasztófa.

Azaz rosz ember.

Jobb messzi lenni az akasztófátul.

Akasztófa-virágból is lesz néha gyümölcs. D.

Rosz gyermekből is válik néha jó ember.

Alamizsna. Nincs savanyubb az alamizsna-kenyérnél. Cz.

Alamusztaságnak nem kell hinni. Cz.

Alattvaló. Süket és néma legyen, ki alattvalókkal békében akar élni.

Alázatos. Mennél alázatosb, annál gyalázatosb.

Alkalom. Üstökén kell ragadni az alkalmat.

Alkalmatosságnak kopasz a hátulja.

Alku. Jobb az ösztövér alku, mint a kövér végzés.

Alma. Édesebb az alma, ha nincs ott a pásztor.

Tiltott alma jobb izü.

Nem esik messze alma fájátul.

Későn érő alma tart sokáig.

Szép alma is gyakorta savanyu.

Almából is a szépet kötik fel.

Alpári ember. D.

Együgyü; azon történeti adatból, mikor Alpáron meghagyá magát csalatni Zalán, fehérlovon eladván országát. D.

Alszik. Jó mikor alszik.

Akárki is jámbor, mig aluszik. Bsz.

Mind a két fülére alszik.

Ki mennél kevesebbet alszik, annál többet él.

Eleget alhatunk, ha meghalunk.

Az aluszik legjobban, ki nem érzi, mily keményen fekszik. KV.

Alvás. Éhes embernek csel gyanánt esik az alvás.

Akkor jó elhagyni az alvást, mikor legjobban esik.

Aludttej. Ha isten akarja, aludttej is elsül.

Az aludttejet is megfujja.

Alvinczi. Kend az az Alvinczi?

Mondani szokták, mikor valaki használhatlan tanácsot vagy eszközt ajánl; mikép Alvinczi tábornokról fenmaradt, hogy a franczia háboruban rosz fegyvereket osztatott volna ki a fölkelt nemességnek, s egy nemes vitéz által, egész gunyosan igy szólittatott meg: Kend az az Alvinczi! stb.

Anda Pál hadába való.

Jelent felesége akaratján járó férfit, minő volt, állitólag Anda Pál, miskolczi polgár.

Angyal szól belőled.

Örvendetes hirt mondasz.

Angyalok közt is voltak pártosok.

Kövér mint a trombitás angyal.

Anna. Föltette szent Anna kontyát.

Megborosodott nőkre mondják.

Antal a fejed. Cs.

Antal, jelző nélkül, féleszüt jelent közmondásainkban.

Megjött Antal Budáról. K.

Azaz: próbáltam már én azt.

Ki hinné, hogy Antal is bőtöljön. Cs.

Antal harasztjára bocsátni. Cz.

Közhirré tenni, kifecsegni valamit.

Van benne módja, mint Antalnak az ebütésben. Cs.

Kiverte a szent Antal tüze.

Anya. Hol nyájas az anya, kényes a leánya.

| A milyen az anya, olyan a leánya.
| Anyja leánya.

Nézd meg az anyját, vedd el a lányát.

Keserves anyának potrohos gyermeke.

Legjobb étek az anya teje.

Eb-anyának kutya a leánya.

Még rosz anya is jámbor magzatot szeret.

Hol egyszer az anya mostoha, az apa is mostoha.

Égett tőke: fekete; árva borju nincs anyja.

Maga szopta az anyját.

Igen elhizott emberre mondják.

Megfogta az anyját.

Gazdaggá lett.

Apa, apó. Apja fia, anyja lánya.

Nyakas apa, fejes fia.

Hol gyáva az apó, anyó nevén hiják a fiukat.

| Apánk evett almát, a mi fogunk |
| Apák ettek egrest, fiak foga | vásik.

Apja is ember volt: vasvillával ette a szerdéket.

Apja sem volt harangöntő. (Lásd atya.)

Apácza. Csak palástja apácza. Cs.

Apát ur. Nincs eszesb apát ur, mint ki barátbul lett. Cs.

Apáturság. Hal barát, hal szamár, változik az apáturság. Sz.

Apostol. Tizenharmadik apostol.

Apostolok közt is volt egy Judás.

Aprilist járni.

Aprit. Ha apritottad, meg is edd. KV.

Van mit apritni a tejbe.

Apróbul sok kell.

Tanuld meg előbb az aprót, ugy kezdj a nagyobbhoz. Cs.

Ki aprónkint költ, tovább beéri vagyonával. K.

Aprólék. Nem jó minden aprólékot aranytollal irni. D.

Arany. Nem mind arany a mi fénylik.

Már most látom, nem mind arany a mi fényes,
Az egyenes sziv is lehet tekervényes. (Népdal.)

Kitetszik szederjesből az arany.

Arany tüzben tisztul, polyva megég.

Ki jókor kel, aranyat lel.

Aranyból sem lesz gyürü, ha meg nem verik. D.

Fillérrel szokták az aranyat kimélni.

Tudja a halál, hogy csak sár az arany.

Arany sárban is csak arany. K.

Aranyból is cseppen el.

Ki azt igéri, hogy aranyat csinál, ezüstöt akar csalni.

Jól nem lakik ember aranynyal.

Ha peng az arany, bátran hallgat a prókátor. Kr.

Nem használ az arany, mig a föld gyomrában hever. K.

Kinek esze nincs, aranyon sem fordithat valamit. D.

Arany elmének gyöngy a gondolatja.

Nem esik le ujjáról az arany gyürü.

Nincs rangján alul ezt vagy azt megtenni.

Tiszta mint a mosott arany.

Nincs szebb szó az arany pengésénél. Cs.

Kinek nincs aranya, szolgálatát ajánlja.

Arat. Nem mindig az arat, a ki vet.

Ott is arat, a hol nem vetett.

Elől arass, utól szánts.

Aratásban légy első, hogy más el ne arathassa a tiedet; szántásban utolsó, hogy a magadét vissza is szánthasd.

Aratás. Akkor lesz aratás, mikor a varju kepére száll.

Arcz. Sziv tolmácsa az arcz.

Bélyeges arcznak ne higyj.

Nehéz a bánatos arcznak vig kedvet mutatni. Cz.

Asszony. Jó asszony a háznak koronája.

Mérges asszonynak haragos leánya. Cz.

Nehezen egyeznek meg a szép asszonyok.

Köszönjetek ludak, én is asszony vagyok.

| Két három asszony egész sokadalom. Cs.
| Két asszony, három lud, egész vásár.

Könnyebben felejti kigyó farka vágását, mint egy asszony legkisebb boszuságát.

Süveges asszony ebszokás.

Nem jól foly a ház dolga, hol asszony visel gatyát.

Tálban koncz, ne nézz az asszonyra. Cs.

Nyelve veri meg az asszonyt.

Tüz, asszony és tenger miatt vesz sok ember. Mf.

Házban az asszony helye.

Pénz olvasva, asszony verve jó.

Az asszonynak alább egygyel.

Ha asszonyok sirnak, megnyirnak. B.

Nem kell addig hinni az asszonynak, mig egy pénz ára borsot elbir.

Ki szóbeli asszonynyal társalkodik, hamar kurafi név ragad rá. K.

Mosolygós asszonynak, görhes lónak, világos felhőnek nem kell hinni.

Nincs hamisabb viz az asszonyok könyhullatásánál.

Megódd magad szakállas asszonytól.

A mely asszony hányja veti jámborságát, fekszik ott valami.

Ha szemérmes is az asszony, ne bizd idegen kézre.

Könnyebb az asszonyt tánczba vinni, mint ránczba szedni. D.

Nem tudja részeg asszony mi a szemérem.

Elég okos az asszony, ha mikor esik, eresz alá áll, hogy ne ázzék.

Asszonyok fegyvere fenyegetés.

Két asszony közt legjobb a tojást eltenni.

Két boldogasszony napja, azaz aug. 13. és sept. 8. között télre eltenni.

Tüz a vén asszony.

Szép asszony is, ha megvénül, csunya időt ér.

A vén asszonynak is van ugy, hogy szeszenik.

Jaj oly szegény sorsa, ki gazdag asszonyt vett.

Szép asszony a ház szemefénye.

Asszonyt, vásznat ne végy gyertyavilágnál.

Az asszony két oszlopot tart a háznál.

Okos asszony nem marad gyermek nélkül.

Egy asszony sem szemérmes a sötétben.

Teli van kiváncsisággal, mint a terhes asszony.

Hol sok asszonynép van, sok a példabeszéd.

Asztag: Könnyü asztag mellett kalászt szedni.

Asztag nem öli meg az egeret.

Tavalyi asztag nem szerez szükséget. B.

Asztagban tüt keres. F.

Asztal. Éhen marad, ki asztalnál szemérmeskedik. Cs.

Jobb kicsiny asztalhoz ülni csendességgel, mint nagyhoz boszuval. Cs.

Alacsony asztalról bátorságosb enni. K.

Asztal hazugja. KV.

Hizelkedő, tányérnyaló.

Asztal alatt keveri a kártyát.

Atya. | A mint atyák fujják, a fiak ugy ropják.
| Mint atyák dudolnak, fiak ugy tánczolnak. B.

Komoran néz fiára az atya, de más van szivében.

Atyafi. Jobb ma az idegen, mint az atyafi.

Ne tátsd atyafira szád. Kr.

Atyafi: kas buza, teli erszény pénz.

Olyan atyafia, mint ökör a lónak. K.

Ne utáld meg atyádfiát, ha szegény is.

Atyafiság. Sógorság, komaság nem nagy atyafiság.

Ádám. Akkor még Ádám is kis inas volt.

Mindnyájan atyafiak vagyunk Ádámrul.

Atyafi: Ádámrul, Évárul, a görbe füzfárul.

Ádám látott ilyet süheder korában.

Ág. Kiverte szemét az ág.

Hejh! mig a szememet ki nem verte az ág,
Hejh! nem is ugy forgott a világ. (Népdal.)

Kezébe szakadt az ág. ML.

Szegényt az ág is huzza.

Zöld ágra jut.

Ágon mutat madarat. M.

Bizonytalant igér.

Egyébkor is láttam ágon tar varjat. Cs.

Ágy tartsa a lábát, ne láb az ágyat. Cs.

Hitvány lazsnakért el ne hagyd ágyadat. D.

A mint veted ágyadat, ugy aluszod álmodat. Sz.

Nagyobb az ágy a lepedőnél. Cs.

Jó ágyat vetett magának. Sz.

Áldomás. Egy pénz ára szatyorért két kupa áldomás.

Áldomás áldomással jó.

Állapot. Ugyan derék állapot, beittuk a kalapot.

Álom. Egy jó álom minden fáradságot helyrehoz. Cz.

Kinek mihez kedve, azért álmát felejtse. KV.

Álomban, szerelemben nincs lehetlenség.

Nem sokat kell álmon épiteni.

Álnokság. Ki álnokságot vet, but arat. F.

Általut. Ugy keresd az általutat, hogy kerülőbe ne akadj. F.

Általvető. Az általvetőnek csak elejét látjuk.

Ángy. Bohó ángy! megölte a tojó gunárt. D.

Ne tanitsd ángyodat ágyba szállni. KV.

Ne játszszál ángyoddal. Cs.

Árnyék. Hajszálnak is van árnyéka.

Mig az ember árnyékot vet, mindig lesz nyomorusága.

Nem ijed meg a maga árnyékától.

| Árnyékot ölel.
| Árnyék után kapdos. J.

Ma is akkora árnyéka, mint tegnap. D.

Árnyékkal ijeszti az oroszlánt. KV.

Maga árnyékának is köszön.

Igen vén; mert az öreg ember feje reszketvén, mintegy a maga árnyékának látszik köszönni.

Árnyék szolgára szorult. Kr.

Árok. Ne ugorj ott, a hol árok nincsen.

Ne ugrándozz árkon, nem esel beléje. Bsz.

Akkor mondj hoppot, ha általugrottad az árkot.

Nagy árkot ásál, nagy a szökellője. P.

Árkon kivül hegymester. KV.

Árkon, bokron tulvan.

Árpa. Hetvenkedik mint árpaczipó a kemenczében.

Árt. Ki ártani akar, nem fenyegetőzik. F.

Ártatlanságnak csak egy a szava.

Áru. Vásár nélkül is elkel a jó áru. KV.

Árulkodás. Hitvány kereset az árulkodás. Cs.

Árva az árva, ha arany is kapufája.

Nehéz kenyér az árvaé.

***************

folytatás:

http://mektukor.oszk.hu/07700/07767/07767.htm