Szigetvári Iván A komikum elmélete
TARTALOM, UTÓSZÓ
Tartalom
Bevezetés A komikum nevéről Valami a nevetésről
A komikum elméletének története Görög irodalom Plato Aristoteles Római irodalom Cicero Quintilianus Franczia irodalom Joubert Descartes La Chambre Névtelen: Lettre sur la comédie de l'imposteur Dubos Boujeant (Bougeant) Batteux Duclos Montesquieu Poinsinet de Sivry Domairon Névtelen (Mercure de France) Lemercier Scudo Lamennais Pictet Lévêque Voituron Chaignet Dumont Garnier Courdaveaux Philbert Vallet Gaborit Michiels Coquelin cadet Penjon Mélinand Herckenrath Lacombe Bergson Cherbuliez Dugas Összefoglalás Német irodalom Gottsched Wolf Christian Gellert Lessing Sulzer Flögel König Feder Eberhard Kant Keppler Snell Schelling Jean Paul (Richter) Krug Hegel Hegel iskolája és egyéb elvontan tárgyalók: Solger, Ruge, Weisse, Vischer, Zeising Schopenhauer Bohtz Köstlin Lemcke Lotze Hecker Scherer Kraepelin Müller Joseph Lipps Heymans Ueberhorst Ziegler Johannes Groos Karl John Összefoglalás Angol irodalom Hobbes Shaftesbury Akenside Hogarth Gerard Home (Lord Kaimes) Beattie Campbell Priestley Hazlitt Bain Darwin Sully Összefoglalás
Magyar irodalom Szerdahely György Greguss Mihály Schedius Lajos Csokonai Vitéz Mihály Kölcsey Ferencz Purgstaller József Szontagh Gusztáv Zsilinszky Mihály Baráth Ferencz Szigligeti Ede Greguss Ágost (Ákos) Bihari Péter Gamauf György Káplány Antal Székely György Pekár Károly Riedl Frigyes Szigetvári Iván Jánosi Béla Összefoglalás A történelmi rész összefoglalása. Élő elméletek
A komikum fajai A komikum felosztása Érzéki és értelmi komikum Logikai, morális és aesthetikai komikum Alsó és felső komikum Aristoteles elmélete A hiba általános jellemzése Komikum a fogalmakban Obscoen. Erotikus A hiba mint jellemvonás A test komikuma Képtelenség contrast nélkül A grotesk Tettlegesség Kudarcz. Baleset Elmésség hibával. Káröröm Contrast A contrast-elmélet Képtelenség contrastban Disparate Az öltözet komikuma Anachronismus. Anatopismus A névkomikum Komikus allegoria Kant elmélete A csalódott várakozás vagy meglepetés Az ismétlés Aránytalan A félreértés Félremagyarázás Sajtóhiba. Iráshiba. Tévedés Naiv. Értelmileg szükségtelen Kétértelmű szerkezet Az utánzás A caricatura A paródia Nyelvkomikum Régi nyelv Mai nyelv Idegen nyelv Az idegen nyelvű ember komikuma Az idegen nyelv nem tudása Az idegen szó eltorzítása Hibás használata Hibás olvasása Félreértése fordítás nélkül Félreértése fordítással: Leiter Jakab Játék a nyelvvel Nyelvvegyítés. Macaroni nyelv Tréfás fordítás, mely értelmileg különbözik, néha azonban megegyezik A szó idegennek látszik hangzás szerint A szó idegennek látszik kiírása szerint Értelmetlen szavak idegen nyelveknek látszanak Ironia A szójáték Kétértelmű szó Logikai contrasttal Az egész szó kétértelmű A szónak csak egy része kétértelmű Logikai contrast nélkül Az egész szó kétértelmű A szónak csak egy része kétértelmű Egy mondás eltorzítása Egy szó eltorzítása Nem létező szavak Létező szavak Pusztán hasonló hangzás Rímjátékok Schüttelreim Tökéletes rím Mellőzött faj: Antithesis A szójáték befejezése Betűjátékok A komikum három főosztályának összevetése Komikum hiba nélkül. A contrast összefoglalása, befejezése
Harmadik rész. A komikum érzelme Milyen az az érzelem, amelyet a komikus jelenségek bennünk keltenek? Mi okozza a komikum érzelmét? (Hobbes elmélete) Mi árt a komikumnak? Nagyság és komikum Mi kedvez a komikumnak? A játékelmélet Aesthetikai-e a komikum érzelme?
Negyedik rész. A komikum területe és feladata A komikum az irodalomban és művészetben Nagyobb komikai alkotások Komikum az állatoknál Komikum a természetben és élettelen dolgokban Tragikomikum Bűvészet. Ügyességek A nevetés társadalmi szerepe
Befejezés Összefoglalás Hiányzó osztályozások: A komikumhoz nem tartozó fogalmak E könyv keletkezése és módszere Bibliographia Névmutató
Utószó (részlet)
Az ókori görög bölcselőktől addig az amerikai folyóiratig, amely nem elégedve már meg az irodalommal, sőt a végzett tudományos kísérletekkel, néhány évvel ezelőtt a közönséghez fordult a nevetés módjainak és feltételeinek megfigyelése végett, - hosszú az út. Hosszú az út nemcsak időben, hanem munkában is, elődök hiányáról igazán nincs okunk panaszkodni. Legfölebb azt sajnálhatja az ember, hogy nem rendelkezhet elődeivel, hogy pl. Voltaire, Lessing vagy Darwin nem írtak tárgyunkról bárcsak tized résznyit is, mint Philbert; vagy hogy nem az Ueberhorst munkája veszett el az Aristotelesé helyett.
Láttuk, milyen gyönge részt vett a munkában saját irodalmunk, igen megértjük tehát, miért látta jónak az Akadémia problémánkat pályakérdésül kitűzni. A pályadíjat egyhangú ítélettel az én munkám nyerte meg (1906 március).
Hogy mit tekintettem főfeladatomnak munkám megírásában, azt két pontban megjelölhetem. Egyik volt megismerni, amit eddig írtak e tárgyról. Hogy ennek mennyire feleltem meg, arról munkám beszámol. Másik volt elkerülni azt, amit mindennél jobban gyűlölök, az elvont, abstract tárgyalást, mely nem a tényekből inductive vonja le az elméletet, hanem önmagától akarja kiokoskodni. Nem kétséges, hogy munkám ebből a szempontból is felel magáról, hiszen több példával dolgoztam, mint előttem bárki.
Hogy honnan vettem példáimat? Je prends mon bien ou je le trouve - mondhatnám Moliere-rel, mert határozott meggyőződésem, hogy keresni kell a komikumot mindenütt, színházban, cirkuszban, vásári bódéban, vicclapokban, társaságban, utcán, szóval mindenütt, ahol mulatnak, játszanak, élnek. A komikum nem ritka exotikus virág, hanem levegő, amelyet beszívunk. Ne azt nézzük, hogy rányomta-e az idő a classicitas bélyegét, hanem azt, hogy nevetnek-e rajta. Aristophanes és Moliere versenytársa a cirkuszi bohóc.
Az elődök munkája, tehát az, amit Taine moment névvel nevez, előre megszabta, hogy ne az eredetiséget tekintsem legfőbb törekvésemnek. Mikor egy tárgyról annyit írtak már, nem az a főgondunk, hogy mi mást írjunk. Viszont azonban azt se tekinthettem feladatomnak, hogy csak olyat írjak, amit már mások is megírtak. E felfogásom megnyilvánul már munkám II. részében is, jóllehet a komikum fajainak megállapításában még leginkább támaszkodhatik az ember elődeire. Ha szükséges volt, ha a komikus jelenségek, példák, bizonyos mennyisége szükségessé tette, nem tartózkodtam új fajok felvételétől. Kimondhatom, hogy egészében az osztályozás is a magam munkája. Ugyanezt mondhatni a III. és IV. részről is. Nem ismerek olyan munkát, mely ugyanazon részekre volna osztva s ugyanazon fejezeteket tartalmazná, mint az enyém. Ennek oka részben az is, hogy munkám terjedelemre felülmúlja másokét, már amennyiben ti. kizárólag komikum-elméletről van szó, nem pedig a nevetés physiologiájáról, komikai olvasókönyvről stb...
http://mektukor.oszk.hu/04400/04401/index.phtml#
|