Payday Loans

Keresés

A legújabb

Szigetvári Iván A komikum elmélete PDF Nyomtatás E-mail
A humor szelleme - A humor szelleme
2009. február 12. csütörtök, 20:53

Szigetvári Iván
A komikum elmélete

rabaleis

TARTALOM, UTÓSZÓ




Tartalom

Bevezetés
A komikum nevéről
Valami a nevetésről

A komikum elméletének története
Görög irodalom
Plato
Aristoteles
Római irodalom
Cicero
Quintilianus
Franczia irodalom
Joubert
Descartes
La Chambre
Névtelen: Lettre sur la comédie de l'imposteur
Dubos
Boujeant (Bougeant)
Batteux
Duclos
Montesquieu
Poinsinet de Sivry
Domairon
Névtelen (Mercure de France)
Lemercier
Scudo
Lamennais
Pictet
Lévêque
Voituron
Chaignet
Dumont
Garnier
Courdaveaux
Philbert
Vallet
Gaborit
Michiels
Coquelin cadet
Penjon
Mélinand
Herckenrath
Lacombe
Bergson
Cherbuliez
Dugas
Összefoglalás
Német irodalom
Gottsched
Wolf Christian
Gellert
Lessing
Sulzer
Flögel
König
Feder
Eberhard
Kant
Keppler
Snell
Schelling
Jean Paul (Richter)
Krug
Hegel
Hegel iskolája és egyéb elvontan tárgyalók: Solger, Ruge, Weisse, Vischer, Zeising
Schopenhauer
Bohtz
Köstlin
Lemcke
Lotze
Hecker
Scherer
Kraepelin
Müller Joseph
Lipps
Heymans
Ueberhorst
Ziegler Johannes
Groos Karl
John
Összefoglalás
Angol irodalom
Hobbes
Shaftesbury
Akenside
Hogarth
Gerard
Home (Lord Kaimes)
Beattie
Campbell
Priestley
Hazlitt
Bain
Darwin
Sully
Összefoglalás

 


Magyar irodalom
Szerdahely György
Greguss Mihály
Schedius Lajos
Csokonai Vitéz Mihály
Kölcsey Ferencz
Purgstaller József
Szontagh Gusztáv
Zsilinszky Mihály
Baráth Ferencz
Szigligeti Ede
Greguss Ágost (Ákos)
Bihari Péter
Gamauf György
Káplány Antal
Székely György
Pekár Károly
Riedl Frigyes
Szigetvári Iván
Jánosi Béla
Összefoglalás
A történelmi rész összefoglalása. Élő elméletek

A komikum fajai
A komikum felosztása
Érzéki és értelmi komikum
Logikai, morális és aesthetikai komikum
Alsó és felső komikum
Aristoteles elmélete
A hiba általános jellemzése
Komikum a fogalmakban
Obscoen. Erotikus
A hiba mint jellemvonás
A test komikuma
Képtelenség contrast nélkül
A grotesk
Tettlegesség
Kudarcz. Baleset
Elmésség hibával. Káröröm
Contrast
A contrast-elmélet
Képtelenség contrastban
Disparate
Az öltözet komikuma
Anachronismus. Anatopismus
A névkomikum
Komikus allegoria
Kant elmélete
A csalódott várakozás vagy meglepetés
Az ismétlés
Aránytalan
A félreértés
Félremagyarázás
Sajtóhiba. Iráshiba. Tévedés
Naiv. Értelmileg szükségtelen
Kétértelmű szerkezet
Az utánzás
A caricatura
A paródia
Nyelvkomikum
Régi nyelv
Mai nyelv
Idegen nyelv
Az idegen nyelvű ember komikuma
Az idegen nyelv nem tudása
Az idegen szó eltorzítása
Hibás használata
Hibás olvasása
Félreértése fordítás nélkül
Félreértése fordítással: Leiter Jakab
Játék a nyelvvel
Nyelvvegyítés. Macaroni nyelv
Tréfás fordítás, mely értelmileg különbözik, néha azonban megegyezik
A szó idegennek látszik hangzás szerint
A szó idegennek látszik kiírása szerint
Értelmetlen szavak idegen nyelveknek látszanak
Ironia
A szójáték
Kétértelmű szó
Logikai contrasttal
Az egész szó kétértelmű
A szónak csak egy része kétértelmű
Logikai contrast nélkül
Az egész szó kétértelmű
A szónak csak egy része kétértelmű
Egy mondás eltorzítása
Egy szó eltorzítása
Nem létező szavak
Létező szavak
Pusztán hasonló hangzás
Rímjátékok
Schüttelreim
Tökéletes rím
Mellőzött faj: Antithesis
A szójáték befejezése
Betűjátékok
A komikum három főosztályának összevetése
Komikum hiba nélkül. A contrast összefoglalása, befejezése

Harmadik rész. A komikum érzelme
Milyen az az érzelem, amelyet a komikus jelenségek bennünk keltenek?
Mi okozza a komikum érzelmét? (Hobbes elmélete)
Mi árt a komikumnak?
Nagyság és komikum
Mi kedvez a komikumnak?
A játékelmélet
Aesthetikai-e a komikum érzelme?

Negyedik rész. A komikum területe és feladata
A komikum az irodalomban és művészetben
Nagyobb komikai alkotások
Komikum az állatoknál
Komikum a természetben és élettelen dolgokban
Tragikomikum
Bűvészet. Ügyességek
A nevetés társadalmi szerepe

Befejezés
Összefoglalás
Hiányzó osztályozások: A komikumhoz nem tartozó fogalmak
E könyv keletkezése és módszere
Bibliographia
Névmutató



Utószó (részlet)

Az ókori görög bölcselőktől addig az amerikai folyóiratig, amely nem elégedve már meg az irodalommal, sőt a végzett tudományos kísérletekkel, néhány évvel ezelőtt a közönséghez fordult a nevetés módjainak és feltételeinek megfigyelése végett, - hosszú az út. Hosszú az út nemcsak időben, hanem munkában is, elődök hiányáról igazán nincs okunk panaszkodni. Legfölebb azt sajnálhatja az ember, hogy nem rendelkezhet elődeivel, hogy pl. Voltaire, Lessing vagy Darwin nem írtak tárgyunkról bárcsak tized résznyit is, mint Philbert; vagy hogy nem az Ueberhorst munkája veszett el az Aristotelesé helyett.

Láttuk, milyen gyönge részt vett a munkában saját irodalmunk, igen megértjük tehát, miért látta jónak az Akadémia problémánkat pályakérdésül kitűzni. A pályadíjat egyhangú ítélettel az én munkám nyerte meg (1906 március).

Hogy mit tekintettem főfeladatomnak munkám megírásában, azt két pontban megjelölhetem. Egyik volt megismerni, amit eddig írtak e tárgyról. Hogy ennek mennyire feleltem meg, arról munkám beszámol. Másik volt elkerülni azt, amit mindennél jobban gyűlölök, az elvont, abstract tárgyalást, mely nem a tényekből inductive vonja le az elméletet, hanem önmagától akarja kiokoskodni. Nem kétséges, hogy munkám ebből a szempontból is felel magáról, hiszen több példával dolgoztam, mint előttem bárki.

Hogy honnan vettem példáimat? Je prends mon bien ou je le trouve - mondhatnám Moliere-rel, mert határozott meggyőződésem, hogy keresni kell a komikumot mindenütt, színházban, cirkuszban, vásári bódéban, vicclapokban, társaságban, utcán, szóval mindenütt, ahol mulatnak, játszanak, élnek. A komikum nem ritka exotikus virág, hanem levegő, amelyet beszívunk. Ne azt nézzük, hogy rányomta-e az idő a classicitas bélyegét, hanem azt, hogy nevetnek-e rajta. Aristophanes és Moliere versenytársa a cirkuszi bohóc.

Az elődök munkája, tehát az, amit Taine moment névvel nevez, előre megszabta, hogy ne az eredetiséget tekintsem legfőbb törekvésemnek. Mikor egy tárgyról annyit írtak már, nem az a főgondunk, hogy mi mást írjunk. Viszont azonban azt se tekinthettem feladatomnak, hogy csak olyat írjak, amit már mások is megírtak. E felfogásom megnyilvánul már munkám II. részében is, jóllehet a komikum fajainak megállapításában még leginkább támaszkodhatik az ember elődeire. Ha szükséges volt, ha a komikus jelenségek, példák, bizonyos mennyisége szükségessé tette, nem tartózkodtam új fajok felvételétől. Kimondhatom, hogy egészében az osztályozás is a magam munkája. Ugyanezt mondhatni a III. és IV. részről is. Nem ismerek olyan munkát, mely ugyanazon részekre volna osztva s ugyanazon fejezeteket tartalmazná, mint az enyém. Ennek oka részben az is, hogy munkám terjedelemre felülmúlja másokét, már amennyiben ti. kizárólag komikum-elméletről van szó, nem pedig a nevetés physiologiájáról, komikai olvasókönyvről stb...


http://mektukor.oszk.hu/04400/04401/index.phtml#