Payday Loans

Keresés

A legújabb

EÖTVÖS JÓZSEF: VALLOMÁSOK ÉS GONDOLATOK VI. PDF Nyomtatás E-mail
2009. január 26. hétfő, 09:40

EÖTVÖS JÓZSEF
VALLOMÁSOK ÉS GONDOLATOK

ÖSSZEGYŰJTÖTTE ÉS SZERKESZTETTE
BÉNYEI MIKLÓS

ÉVEK

1831-1871


________________________________________

1841

449

A szerencse oly növény, 
mely csak a középszerűség 
temperált éghajlata alatt tenyészik.


450

A sztalaktit 
századokig cseperg, 
s végre a kő csillogó formáiban 
mindenki mást keres. 
Ilyen a költészet.


451

Akkor halljuk 
leginkább 
csörögni láncainkat, 
mikor levétetnek.


452

Vannak örömök, 
melyeket, 
mint bizonyos növényeket, 
csak romok fölött találunk.


453

Miután a bizonytalanságnál 
kínzóbb érzelem nem létezik, 
s kevés ember van, 
ki saját ereje által 
erős meggyőződést tudna szerezni magának, 
igen természetes, hogy 
minden ember, 
ki bátran állítja, hogy 
valamit bizonyosan tud – 
hívőkre talál.


454

Amint az ember 
felülemelkedik az állati félelmen, 
mely őt vad állapotában 
a természet nagy tüneményei előtt elfogja, 
és kutatni kezd, 
panteistává válik. 
Első eszméi 
szükségszerűen materialisták; 
csak miután belátta, hogy 
materiálisan 
sok mindent 
nem magyarázhat meg magának, 
mintegy kényszerűségből folyamodik 
azokhoz a transzcendentális eszmékhez, 
melyeket később alakít ki.


455

Az élet tapasztalásai 
semmit sem devalválnak inkább, 
mint azon bizalmat, 
mellyel saját eszünk s jellemünk iránt 
ifjú napjainkban viselteténk; 
s azért nem árt, 
ha az ifjú mentől többet vár magától. 
Ki a pálya kezdetén 
egy Mirabeau vagy Napóleon szerepére 
nem érzé hivatva magát, 
ritkán emelkedik csak a középszerűségig is.


456

Mint hegytetőre menve, 
úgy életünkben, 
mentől magasabbra érünk, 
annál meredekebb az út, 
s annál kopárabb minden. – 
Kilátásunk tágul, 
de körözetünk 
mindég szegényebbé s pusztábbá válik, 
míg végre 
a legmagasabb tetőnek csúcsa is 
nem egyéb 
egy darab sziklánál vagy földnél, 
mely épp elég nagy, hogy 
egy sírt takarjon.


457

Lelki- s testiképp 
egy sors vár reánk: 
megvénülünk, 
a deli, gömbölyű gyermekarc eltűnik, 
s mindég élesebb formákban 
mutatkozik a csontalkotmány, 
melyre minden forma építtetett, 
míg végre 
a gyermek helyett egy csontváz marad; 
s ez történik lelkiképp velünk, 
itt is minden, 
mi szép s kellemetes vala, 
eltűnik, 
mindég szabályosabban emelkedik ki 
a virágzó képek közül 
a hideg logika szabályos formáival, 
míg végre csak ez marad.


458

Az ég szürke, a föld sár, a víz pocsolya, 
s te fel nem zajogsz örömödben, 
ember, 
e világmocsok felett, 
te nem sírsz gyönyörkönnyeket? 
Hát elfelejtéd, hogy 
vetéseid csak sárban kelhetnek ki, 
hogy 
csak itt intnek reményeid?


459

Hogy a halálos büntetés 
csakugyan 
elveszti minden hasznát a jus gratia által, 
látni abból, hogy 
csak a statárium bír 
valóban visszaijesztő erővel.


460

Nem az, 
amit bírunk, 
hanem a meggyőződés, hogy 
amit bírunk, azt megérdemlettük, 
boldogít.


461

Ha régi barátainkkal találkozunk, 
mennyit nem akarunk nekik mondani, 
mikor még távol voltunk, 
s most az első fertályóra után 
beszélgetésünk lankadni kezd. 
Ennek oka az, 
mert minden, 
mit éppen barátunkkal közleni akartunk, 
vagy olyan, 
mit egypár szóval, 
vagy olyan, 
mit szóval éppen nem mondhatunk el.


462

1841. augusztus 27.
Sokszor hallottam, hogy 
az embereket 
csak rossz napjaikban ismerjük meg; 
s ez való, 
habár nem azon értelemben, 
melyben azt közönségesen mondjuk, 
hanem az ellenkezőben; 
mert csak ha nagyobb szerencsétlenség ér, 
győződünk meg, 
mennyire csalódtunk embertársainkban; 
de nem azért, 
mert őket jobbaknak, 
hanem mert 
őket a valónál rosszabbaknak képzeltük. – 

Az emberi társadalomnak 
fel kellene oszlani, 
ha sok nemes elemet, 
sok nem ismert erényt 
nem foglalna magában, 
mely közönséges körülmények között 
lappang, 
de nagy pillanatokban, 
éppen midőn reájok szükségünk van, 
utat tör magának. 
E részben saját tapasztalásból szólhatok.


463

Nincs alkotmányforma, 
mely által azt érhetjük el, hogy 
a hatalom 
nyugodt időkben 
ne azon osztályok által gyakoroltassék, 
melyek míveltség, 
vagyon 
vagy születés által 
kitűnnek, 
s melyek az ország arisztokráciáját képezik. 
A demokráciai államszerkezet 
előnye abban fekszik, hogy 
a hatalom 
semmi egyes osztály sajátja nem lévén, 
mindig kontesztált, 
s hogy a nép 
az egymás között küzdő arisztokráciák között 
mindég védre talál.


464

Korunkban 
a nacionalitások kora letűnt, 
s mindazon erőlködés, 
mellyel most általjánosan 
mindenütt a világon 
az egyes nemzetiségek feleleveníttetnek, 
csak azon aggok iparkodásaira emlékeztetnek,
kik éppen mert tehetetlenségeket érzik, 
kettős erővel törekednek 
annak felelevenítésére. – 
Minden nacionalitás 
vagy egy külön valláson, 
vagy civilizáción alapszik – 
ez korunkban nincs többé stb.


465

Nincs semmi 
kegyetlenebb, 
mint előítéletek.


466

A fa oda hinti virágait, 
honnan felnőtt; 
s így tegyen a költő honával.




1842



467

Mint a fának árnyéka, 
hol a nap forró sugaraitól oltalmat keresünk, 
csak estve nő naggyá: 
így nőnek tapasztalásaink akkor, 
mikor reájok nincs többé szükségünk.


468

Ne gondolja senki, hogy 
álmai haszontalanok. 
A nyájas képek, 
melyeket képzete behunyt szemei előtt átvisz,
kipihentetik 
a durva valóság érintéseiben 
elfáradott lelkét; 
az álom édes, mint a halál, 
de mennyországgá csak álmaink által válik.



1844


469

Valamint 
örömök között töltött éj után 
arcunk elhalaványul, 
úgy a legboldogabb élet is 
sokat rabol el tőlünk.


470

Boldognak lenni 
nagy mesterség, 
de ez nem abban [áll], hogy 
szerezni, 
hanem inkább abban, hogy 
azt, mit bírunk, megtartani tudjuk. 
A jó Isten 
majdnem mindenkinek 
többet adott, mint valaha szerezhetnénk, 
s midőn e vagyonunkat 
más földi javakért, 
melyek után fáradunk, 
felcseréljük, 
mint minden cserénél, 
vége az, hogy 
magunkat csalatva érezzük.


471

1844. február 6.

Valahányszor 
nagy ember valamit tett, 
miáltal a világ színe megváltozott, 
feltámad 
számtalan nagy historikus és bölcselkedő, 
ki tökéletes logikával megmutatja, hogy
mit rajta bámulunk, 
nem nagyszerű egyediségének, 
hanem a kor s történetek 
szükséges kifejlődésének tulajdonítható,
hogy Amerikának fel kelle fedeztetni, 
habár Kolumbus soha nem létezik, 
hogy a francia császárságot 
nem Napóleon ereje, 
hanem 
a direktoriális kormány nyomorultsága 
idézte elő sat. 
De vajon 
e tudományos neme az irigységnek 
bizonyít-e többet, 
mint más irigykedők itélete, 
bizonyít-e mást, mint hogy 
Kolumbus, Napóleon 
s mindazon más nagy férfiak, 
kiket bámulunk, 
semmit, 
mi magában lehetetlen ugyan 
tenni képesek nem valának, 
de hogy tették azt, 
mi világon a legnagyobb: 
megérteni korokat 
s egy nagy gondolat létesítésének 
szentelni egész élteket.


472

1844. február 6.

Sokan bámulják, hogy 
Spanyolország 
annyi ideig nem bír kibontakozni 
konstitucionális vajlódásaiból. – 
Véleményem szerént e jelenetnek 
oka abban fekszik, hogy 
a spanyol nép 
oly fogalmakat egyesít lelkesülésében, 
melyek ellentétben állnak, 
vagy legalább abba jutottak; 
ilyen szabadság és katolicizmus, 
municipális jogok s Spanyolország nagysága.
Miáltal a nemzet oly helyzetbe jutott, 
mint azon egyes, 
ki egészen ellenkező célok elérése után fárad.




1844-1849


473

A megye rossz garancia, 
gyakorlata szükségképp 
a kormánnyali súrlódásokhoz vezet. 
Haladásunk rendet igényel.


474

Mi az embernek természete? – 
Az anyagi kevés változásokkal ugyanaz, 
a szellemi észbeli tehetségeinek kifejlődésével
minden században más.


475

Minden revolúciónál 
szükséget látunk; 
nagyrészint, 
mert azok kik szükséget szenvednek, 
másképp hallgatnak, 
felszólalnak.


476

Nagy népmozgalmak 
többnyire hasznára vannak, 
mint a vész termékenyebbé teszi az erdőt, 
magokat hord szét; 
de jaj az egyesnek, 
mint a fa, 
melyet a vész kitört.


477

Minden ember 
legnagyobb szerencsétlensége, 
ha választás 
vagy sorsok által oly helyzetbe kerülnek, 
melyet jellemek el nem bír.


478

Elfelejté, hogy 
mihent valamit jónak nem tartunk, 
tőle el kell válnunk, 
mert nem tudjuk soha, 
a visszatérés meddig fog hatalmunkban állani.


479

Éppen 
gyenge embereknél 
támadnak 
a legmagasabb feltételek 
leghamarább.


480

Ha 
a legbölcsebb ember 
államszervezetet készít, 
mely a legnépszerűbbnek látszik, 
a tapasztalás mutatja, hogy 
az a várakozásnak soha sem felel meg. 
Ennek oka az, 
mert az emberek, 
kiknek számára az alkotmány készült, 
nem jogászok. – 
Oly alkotmányokban, 
melyeket századokon át 
a nép maga készít magának, 
sok ferdeség van, 
tág tere a rosszindulatok 
s hajlamok küzdelmének, 
de épp ilyen kell az embereknek.




1849-1850


481

Tudományos haladásaink 
eddig csak zavart idéztek elő, 
így szólnak sokan. 
Igaz, 
de a világosságnak, 
mellyel a teremtés megkezdetett, 
nem az volt-e első eredménye, hogy 
a létező káosz feltűnt, 
és vajon azért 
a káoszt a világosságnak tulajdonítják-e?


482

A biblia szerént 
Isten 
már a teremtés harmadik napján 
elválasztá a száraz részeket a vizektől, 
de azért 
elég sár és posvány maradt maiglan a világon. 

Ugyanezt tapasztaljuk 
a tudományok világában, 
hol mindazon fáradozások, 
melyek az egyes tanok határainak 
éles körülírására fordíttattak, 
csak az összes tudomány egységét bizonyítják, 
s mentől inkább haladunk 
az egyes tárgyak tökéletesebb ösmeretében, 
annál inkább győződünk meg arról, hogy 
azoknak tökéletes elkülönözése lehetetlen.


483

Az emberek 
szabadságot akarnak, hogy 
mint Peter Schlemil, 
eladhassák árnyékukat.


484

A babiloni torony építése 
félbeszakadt 
a nyelvek összezavarása által, 
az ausztriai birodalomban 
ezen összezavarás után 
fognak hozzá az építéshez.


485

Bentham teóriája 
számtalanszor támadtatott meg 
a moralitás szempontjából. 
Hová lesz a világ, 
ha az önösségre annyira hajlandó emberek 
ebben még megerősíttetnek? 
Lehet-e minden tettnél 
az egyesre bízni hasznosságának megítélését? 
Ha Bentham teóriája 
tisztán morálfilozófiának tekintetik, 
ezen ellenvetések állanak; 
mint a törvényhozás teóriája ellenben nem. – 
Bentham, 
midőn az emberi természetet analizálva 
azon meggyőződéshez jut, hogy 
az embereknek csaknem összessége 
tetteiben azoknak hasznosságát veszi irányul, 
egyszerűen arra inti a törvényhozót, hogy
rendeleteit 
a lehetőségig úgy intézze, hogy 
azok 
ne csak az állományra nézve 
hasznosak legyenek, 
hanem, hogy 
az egyes polgár is 
csak személyes érdekeit tartva szemei előtt, 
azoknak hasznosságáról meg legyen győződve; 
s felfogásom szerént 
jelen, 
mindent vizsgáló századunkban 
csak ily törvények számolhatnak követésre. – 
A törvény előtti tisztelet, 
melyet Angliában 
s az Amerikai Szövetségben 
annyira magasztalunk, 
csak 
a törvényhozás ezen természetének következménye.


486

A kígyó a paradicsomban 
a világ uradalmát ígérte az embernek, 
ha a tiltott gyümölcsből eszik, 
s nem mondhatjuk, hogy megcsalá. 
Vétke büntetéséül 
homloka izzadságában 
kell azóta keresni mindennapi kenyerét, 
s ezen kénytelenség az, 
mi őt a világ urává tevé.


487

Pallas szerént 
a mongolok között, 
ha egyik a másiknak üstökét húzza, 
büntettetik; 
nem mert a meghúzottat, 
hanem mert a királyt sérti, 
kinek ez üstök tulajdona.


488

Majdnem minden 
régiebb városnak 
volt egy szent neve, 
mely titokban tartatott; 
így Róma ezen neve 
soha nem tudatott bizonyossággal.


489

A kínaiak 
birodalmukat 
a Közép birodalmának nevezik, 
az indusok midhianának, 
a skandinávok Midgard; 
mind hasonló értelmű szavak, 
s vajon mit bizonyít ez egyebet, 
mint azt, hogy 
az ember a helyet, melyen lakik, 
a világ középpontjának tekint[i] 
minden éghajlat alatt. – 

Ki azon, hogy 
önösség nemünk általjános tulajdona, 
kétkedik, 
mondja, 
hol van a hely, 
melyen a patriotizmusnak nyomaira nem találnánk; s mi a patriotizmus egyéb önösségnél, 
melyet, 
mert az érzemény sokakkal közös, 
veszedelem nélkül bevallhatunk.


490

1849. május 6.

A homoeopathia 
infinitezimális adagjaival 
arról győzé meg az embereket, hogy 
sok baj orvosság nélkül gyógyul meg, 
s igen sokszor jó azt a természetre bízni, 
mi eddig számos 
orvosi tanácskozmánynak tárgya vala. 

Napjainkban 
sokan 
a politikában 
hasonló elvek szerént járnak el. 
Angliában, 
s még inkább az Amerikai Szövetségben, 
Európa többi állományaihoz képest 
aránylag igen kevés kormányoztatik, 
s mert ennek oly jó következései tapasztaltattak, 
sokan 
a világ üdvét 
minden kormány megszűnésében, 
valóságos anarchiában keresik. 

Talán 
mint az orvosi tudományban 
a homoeopathiának, 
úgy ezen állományi tévtannak 
meglesznek jó következései: 
az, hogy átlátjuk, 
miként 
a dolgok természetes kifejlődésére is bírhatunk, 
sőt kell bírnunk, 
valamint, 
mert mint az orvosság, 
úgy a kormányzás csak ott nem árt, 
hol elkerülhetetlenül szükséges. – 

Felfogásom szerént 
a tudománynak első feladása 
az egyes eseteket felkeresni, 
hol ily szükség létezik. 
Az állomány 
csak ott s akkor erős, 
ha egész hatalma 
azon kevés tárgyra központosíttatik, 
melyek annak természetes körét képezik.


491

A szabadság 
csak ott biztos, 
hol azt az egyes polgár 
nem eszmében, hanem tettleg élvezi. – 
Abszolút hatalom, 
mely az állomány nevében gyakoroltatik, 
könnyen átváltozik más abszolutizmussá. 
A konvent, Napóleon, Cromwell, Róma.


492

1849. május 7.

Vészek 
nemcsak rontanak, 
de termékenyítenek is. 
A vihar, 
mely a százados fát ledönti, 
elkapja magával magvait, 
s elhintve azokat mérföldekre való távolságban, 
ott, 
hol elébb puszta volt, erdőt teremt. 

Mint az anyagi világban, 
így van az az emberi társaságban is, 
s ki a népvándorlás következéseit megfontolá, 
nem fogja tagadhatni, 
miként a történetekben 
vészes korszakot nem találunk, 
melynek üdvös eredményei nem lettek volna. – 
De ha a ledöntött fának magvaiból 
századok után egész erdők támadnak is, 
vajon az ember, 
ki alatta pihent, 
ne keseregjen azért este felett, 
s ha a ménkő saját házát felgyújtá, 
ne sírjon romjain, 
mert hisz a mennydörgéssel 
egyszerre eső jött, 
meleg után a mezők szebben díszlenek? – 

Ó, e világ 
isteneknek való látmány, 
az egyes ember 
ez arasznyi életben 
szenvedéseinek vigasztalását nem éri el, 
s jól teszi, ha kesereg.


493

1849. május 7.

Vannak, 
kik lármát akarnak csinálni a világon; 
én csendes életet óhajtok. 
Mint a pataknál, 
úgy az életben 
minden zaj 
csak megtört habok s kínos esések jele.


494

1849. május 8.

Jól emlékszem, hogy 
gyermekkoromban 
fő örömömet abban találtam, hogy 
a kertben s mezőkön körüljárva, 
az egyes fűszálakat 
a fák különböző nemeihez hasonlítgatám. 
Órákat töltöttem így, 
míg végre a vadzab és vízi perjék 
csakugyan fenyők- és pálmáknak látszottak, 
s én magam képzetemben óriássá nőttem, ki, 
mint Gulliver Liliput-országban, 
egy lépéssel egész erdőkön s hegyeken lép át. –

S nem fekszik-e 
minden gyermeknek 
legfőbb boldogsága abban, hogy 
mindent a valónál nagyobbnak lát? – 
Később többnyire az ellenkező csalódásba esünk, 
s azért vesztjük el kedvünket az élethez, 
mert igen sok dolgot a valónál kisebbnek tartunk.


495

1849. május 9.

Minden gép 
annál tökéletesebb, 
minél kevesebb s egyszerűbb 
eszközökkel 
felel meg céljának; 
ez áll politikai institúcióinkról is. 
A való haladás 
a politikában, mint a mechanikában, 
a használt eszközök egyszerűsítésében fekszik.


496

1849. május 10.

Századunk 
meghajlik a tények előtt; 
ha valamiről elmondhatjuk, 
ez fait accompli, 
minden ellenvetésnek hallgatni kell. 
Bizonyos tekintetben e nézet helyes, 
csak egyről nem kellene megfeledkeznünk, hogy
minden tény csak akkor bevégzett, 
ha az uralkodó eszmének megfelel, 
egyébként az, mi történt, csak átmenetnek, 
csak a kifejlődés egy új fázisának tekinthető.


497

1849. május 10.

Ha az üterek lázban dobognak, 
az orvos fejét rázva áll: 
csak a pulzus menne lassabban, 
s minden jó lenne. 
De vajon azért jobb-e, 
ha a pulzus egészen megáll? – 
S vajon, 
ha a szabadság láza aggodalommal tölt el, 
azáltal segítsünk, hogy 
annak minden életjelét elnyomjuk?


498

1849. május 12.

Mindennek, 
mit igen sokan valónak tartanak, 
ugyanazon következései vannak, 
mintha az csakugyan való lenne.


499

1849. május 14.

Benjamin Constant, 
mint más republikánusok, 
kik e kormányformával 
Franciaországban tett kísérletekkel 
megelégedve nem valának, 
később 
az alkotmányos monarchia zászlóihoz szegődött, 
és sok szépeket írt 
a királyi hatalom hasznáról, 
melyet pouvoir neutre-nek nevezett. 
Az egész Constant-féle teóriában 
csak azon egy kis hiba van, hogy 
a tapasztalás szerént 
a királyi hatalom 
soha pouvoir neutre nem volt.


500

1849. május 18.

Ha nyári vész vonult át a vidéken, 
ezer letört ágat találunk, 
a mező virágait s füvét leverte a zápor, 
s csak pusztulást látnak szemeink; 
azt, hogy a levegő megtisztult, 
s korhadt fák ledöntetvén, 
új, erősebb növényeknek adtak helyet, 
nem veszi észre semmi. 
Így van az forradalmakkal is; 
első pillanatban elborzadunk a pusztítástól, 
melyet okoztak, 
de jótéteményei azért nem maradnak el.


501

1849. május 18.

Központosítás
Ha az emberek 
a politikai befolyás lehetőségével 
élni akarnak, 
egyúttal térről is kell gondoskodniuk, 
hol azt gyakorlatilag megtehetik. 
Ha csak egy ilyen pont adódott, 
arra 
mintegy fizikai kényszerűséggel 
nyomás hat, 
mely 
- ha ez a pont a központi államhatalom – 
az egész államot irányítja.


502

1849. június 3.

Hogy a világot 
azon bajoktól megmentsük, 
melyeket egyesek nagyravágyása okozott, 
a milliók irigységét hívjuk fel küzdelemre [...].


503

1849. június 3.

Az ausztriai zsurnalisztikának 
különös fogalmai vannak 
az alkotmányosságról. 
A Presse 
a birodalmi alkotmányt 
policiális intézkedésnek tekinti, 
melynek célja, hogy 
a forradalom 
Magyarországban lehetetlenné tétessék. 
A Lloyd szeretetében még tovább megy, 
s büntető intézetet akar, 
melyben 
a magyarok 
kicsapongásaikért 
méltólag lakoljanak. 
Megtörténhetnék, hogy 
mind e két tanács elfogadhatónak találtatnék, 
s az utóbbinál, 
ezen egészen új büntetési módnál, 
az új hallgatási rendszer hozattatnék be.


504

Bennszületett eszmék

Alig van tárgy, 
mely több vitatásra adott volna alkalmat ennél; 
oka felfogásom szerént abban fekszik, 
mert a kérdés hibásan állíttatott fel.
A kérdés nemcsak az, 
hozunk-e 
bizonyos, már formulázott eszméket 
magunkkal a világra, 
hanem egyszersmind az is, 
léteznek-e 
az emberi elmének bizonyos hajlamai, 
melyeknél fogva 
hasonló előzmények után, 
azaz hasonló tapasztalások s érzések által 
ugyanazon eszmékhez jutunk? 
Mert ha ily hajlamok léteznek, 
ha bizonyos eszmék 
bizonyos előzmények után
minden emberi elmében 
éppoly kényszerűséggel támadnak, 
mellyel 
az éhes gyermek 
ételt látva maga előtt 
enni kezd, 
az ily eszméket 
természetünk szükséges következéseinek, 
s így általjánosaknak kell tekintenünk; 
s mi a praktikus eredményeket illeti, 
egészen mindegy, 
akár már a kész eszmét, 
akár azon hajlamokat 
hozzuk magunkkal a világra, 
melyek szükségképp ezen eszmékhez vezetnek.

Az utóbbi módon állítva fel a kérdést, 
megfejtése talán könnyebbé válik; 
én legalább 
- hacsak egy minden népeknek 
közös isteni revelációt feltenni nem akarunk – 
nem foghatom meg 
azon egyetértést, 
mely oly különböző 
s egymással semmi érintkezésben nem állt 
népek eszméi között 
létezik, 
hacsak 
az emberi elmében létező 
természetes hajlamot 
nem teszünk fel, 
mely őket ezen eszmékhez vezette.


505

Nagy Sándorról 
az orientális írókban 
nyomot nem találni; 
ez a Kelet ereje, 
a vis inertiae.


506

Sonderbar 
der man es widerholen muss: 
der Staat bestehet aus Menschen, 
ihre Interesse zu schonen, 
ist das höchste für den Staat. 
Más, 
ha bizonyos keresetnemek támadása 
lehetetlenné tétetik, 
más, 
ha azok ex post facto rontatnak meg: 
ilyenkor a sértett érdekek megrontják a státust.


507

Az új állam 
legnehezebb kérdéseinek egyike 
a pénzügyi. 
(Az ókor pénzügyei.) 
Nem annyira 
a kiadások csökkentése a nehéz, 
inkább a polgárokat meggyőzni 
annak szükségességéről.


508

Hogy a legédesebb tejből 
a legcsípősebb sajt váljék, 
csak egy szükséges - bizonyos idő.


509

A szabad sajtó
- meggyőződésem szerént – 
nemcsak joga, 
hanem kötelessége az állampolgárnak. 
Ezért mondom meg a véleményemet szabadon.


510

Magyarországot 
mint tabula rasát említik. 
A többi ország sem más.


511

Osztrák birodalom

Megengedem, hogy 
az osztrák birodalomban 
az abszolutizmus 
most és egy ideig lehetséges, 
de csak a monarchia abszolutizmusa, 
s nem egy többségé; 
s pedig azon egyszerű okból, 
mert az osztrák birodalomban - nemzetiségi viszonyaink következésében – 
többség nem is létezik. 
Ki a szabadságot itt 
a francia minta szerént akarja szervezni, 
ha azt a népek érdekében teszi, 
ábrándozó, 
ha a dinasztia erősbítésére, 
valóságos őrült, 
mert oly elvek megalapításán dolgozik, 
melyek egyenesen 
a legitim monarchia gyengítésére állíttattak fel, 
s mindenütt, 
hol azok praktice behozattak, 
a monarchikus hatalom 
ingadozását vonták magok után.


512

Azt mondják, 
az igazságszolgáltatás adminisztrációjának egyöntetűnek kell lennie. 
Most ez a cél, főként ezt kell elérni.