Payday Loans

Keresés

A legújabb

Koós Ferenc: Életem és emlékeim (1828-1890)
A boldog élet bölcselete és poézise
2018. április 10. kedd, 07:59

Koós Ferenc
Életem és emlékeim
1828-1890

A hálózatos verzió megnyitása 
Open the online version

Tartalom


ELSŐ KÖTET

Képtalálat a következőre: „Koós Ferenc  Életem és emlékeim”

Előszó

I. RÉSZ. - Gyermekkorom 1828-1840.

1. Születésem

2. Atyám származása, testvérei

3. Atyám gyermekei

4. Édes anyám korai halála

5. Atyám és a Hegyesi család. Atyám jelleme

6. Iskolás korom

7. A szász-régeni rom. kath. és oláh iskola

8. Első és utolsó lopásom

9. Visszatérés a magyar-régeni iskolába

10. Szabó István mint újkori tanító

11. Világi dalok. Kántálás. Karácsonyfa. Husvéti öntözés. Temetési énekek

12. Tankönyveink. Játékaink

13. Menyasszony a ravatalon 1836-ban. Éltető Anna

14. Babonáink

15. Mesemondás, fonó és táncz

16. Mezei élet

17. Pásztorkodás

18. Tűzgyujtás. Kéményseprés

19. Toborzás. Katonafogdosás

20. Kirándulásaim

21. Tájszólásunk

22. Kovácsolás

23. Magyar-Régen fekvése és lakosai 1830-40 között, multja és jelene

24. A tutajozás 1848 előtt

25. A magyar-régeni ev. ref. papok és mesterek

26. Szabó István ev. ref. tanító rövid életrajza


II. RÉSZ. - A kollégiumi élet 1840-1848. tavaszáig.

1. A kollégiumi szolga 1840-1846-ig

2. A szolga kötelességei

3. A kollégium szervezete 1840-ben

4. A diák-osztályok szervezete

5. A kilenczvenes diákok

6. A dislocatio

7. Ad arma! és Incendium! A gerundium

8. A kollégiumból való kicsengetés vagy kicsapatás

9. Köztanítók 1840-46-ig

10. A kollégiumi élet leírásának folytatása 1840-1846

11. A magyar nyelv tanítása 1840-1846-ig a maros-vásárhelyi

kollégiumban

12. Gazdáim 1840-től 1846-ig

13. Egy elzüllött élet

14. A koronkai Molnár András családja

15. A szűnidők 1844. és 1845-ben

16. A kollégium kormányzása vagy igazgatása 1840-1848-ig

17. A kollégiumi czipó

18. Játékaink a kollégiumi életben 1840-1848 és 1850-1855.

 


III. RÉSZ. - Diákpályám 1846-1848. pünköstig.

1. Magántanítóskodás Szent-Demeteren

2. Bemenés a kollégiumba 1846. szeptemberben

3. Tantárgyaink és tanáraink 1846/47-ben

4. Végrendeletem. Emlékiratom folytatása

5. Az 1847/48-iki diák-év

6. A kollégium szétoszlik 1848.

IV. RÉSZ. - Honvéd-élet 1848-ban.

1. Társadalmi élet Deésen 1848-ban

2. Kossuthi-huszár lettem

3. El Kolozsvárra!

4. Szebenben 1848 tavaszán (márczius 13-31.)

5. Kivonulás Déva, Temesvár felé

6. Temesvár alatt

7. Temesvár ostroma

8. A táborozás nyomorúságai

9. Kihágásom és a magyar-becsei ütközet

10. Szent-Tamás alatt

11. Összetűzés Prouy őrnagygyal

12. A hegyesi ütközet

13. Apróbb hadi élmények

14. A szöregi ütközet

15. A temesvári ütközet

16. A dévai fegyverletétel után

17. Szökésünk Gyula-Fehérvárról

18. Otthon. Szegénységem s kilátásaim

 


V. RÉSZ. - Magántanítóskodásom Tancson 1849-1850.

1. Tancs község

2. A tancsi honvédek

3. A széplaki éjszaka 1850

4. Jőnek a magyarok! 1850

5. Ismeretségem Tancson s a vidéken

6. Búcsú Tancstól


VI. RÉSZ. - Ismét kollégiumi élet 1850-1855.

1. Indulás Tancsról Maros-Vásárhelyre

2. Magán és kosztos tanítványaim

3. Miket tanultunk 1850/51-ben?

4. A bankócsináló diákok

5. Fegyverek a kollégium pinczéjében

6. A polgárság szelleme

7. A legatio

8. Visszapillantás az 1850/51. évre

9. Az 1851/52-iki tanév

10. Szász Károly tanár és fiai

11. Az idők borulnak

12. Török János és társai elfogatása

13. Bodola Sámuel. Antal János püspök

14. Dózsa Elek elfogatása

15. Fogságom 1852 junius 13-tól

16. A börtönben. Fogoly társaim

17. A kihallgatás (Verhör)

18. Hat diák rab együtt

19. Horváthné, a börtönfelügyelőné

20. Szabadulás a börtönből

21. I. Ferencz József látogatása

21. Kik voltak árulóink?

23. Ercsei János tanár halála

24. Az 1852/53-iki kollégiumi év

25. Ismeretségem Suba Ninával

26. 1853/54-iki évem a kollégiumban

27. Id. Szász Károly tanárunk halála

28. Török János és társainak kivégeztetése

29. Br. Kemény Pál halála. A vizsgák. Próbáim

30. Kineveztetésem bukuresti pappá

31. Előkészületeim. Dimén értesítése

32. A gezsei bál. Búcsu otthonról

33. A bukuresti meghívó. Búcsu barátaimtól

34. A m.-vásárhelyi kollégium osztálytanítóinak névjegyzéke 1850-1854-ig

35. Búcsu a maros-vásárhelyi ref. kollégiumtól

36. Utazás Maros-Vásárhelyről Bukurestbe

37. Elhelyezkedésem a parochián és látogatásaim

38. A bukuresti ev. református egyház alapítója és előttem szolgált papjai

 

MÁSODIK KÖTET



I. RÉSZ. - Lelkészi pályám 1

855-1869.

1. Beköszöntőm 1855. ápril hó 1-én a bukuresti ev. ref. Sükei-féle

fatemplomban

2. Hogyan volt a bukuresti ev. ref. templom fölszerelve

3. Miként alakítottuk át a Sükei istállóját már 1855. évben kántor-tanítói

lakká

4. A honvágy kínjai

5. Mester Ede gyógyszerész és családja

6. Az 1855-ben Oláhországban forgalomban volt pénznemekről

7. Török szavak a román nyelvben 1855-ben

8. Magyar szavak a román nyelvben Bukurestben 1855-ben

9. Bukurest 1855-ben

10. Kirándulás Pitestre

11. Egyezségem Neumeister német pappal

12. Pappá szenteltetésem 1855 junius 20-án

13. Nősülésem

14. A bukuresti ev. ref. magyar népiskola 1855-1869-ig

15. Balasescu és Davilla miniszteri biztosok

16. Az iskola szelleme és áldásos hatása

17. A bukuresti magyar dalárda

18. A bukuresti ev. ref. egyház hívei

19. A bukuresti ev. ref. egyház két új harangjának öntetése

20. A harangláb és a veszekedve árverező két zsidó iparos

21. Elválásom első nőmtől és újra nősülésem

22. Tábori paposkodásom az osztrák cs. kir. megszálló hadseregben

23. Kenn Sándor konzul és Lahováry ügyvéd esketése

24. Ökrös Kleopátra temetése

25. A bukuresti ev. ref. külső temető

26. Az őrház és temető-őr


II. RÉSZ. - A bukuresti ev. ref. új templom építésének története 1863-

1866.

1. A templomépítési mozgalom kezdete

2. Utolsó istenitisztelet a régi fatemplomban

3. Az alapkő letételének ünnepe

4. Segélygyűjtés a bukuresti ref. új templom építésére

5. A kolozsvári gyűjtés

6. Utazás Debreczenbe s gyűjtésem ott

7. Révész Imre

8. Balog Péter superintendens

9. Csokonai szülőháza és sírja

10. Tartózkodásom Pesten

11. Bucsu Pesttől

12. Számadásom a templom építésére gyűjtött pénzről

13. A templom építésének befejezése

14. Visszapillantások a templom építésére

15. A czigány napszámosok (salaori)

16. A csángó kőmívesek

17. A berlini magyar-egylet kitüntetése


III. RÉSZ. - A "Hunnia" bukuresti magyar olvasó-egylet alapítása és

fennállásának története.

1. A szerény forrás

2. Az első közgyűlés

3. Gróf Mikó Imre két levele a "Hunnia" ügyében

4. A bukuresti magyar olvasó-egylet - "Hunnia" - hatása az ottani és vidéki

magyarság közművelődésére

5. A bukuresti magyar bálok

6. A bukuresti "Magyar Temetkezési Egylet" alapítása

7. Az erdő vidéki czigány

7. A csángó temetés Kolintinában

8. A cholerás csángó

9. A "Bukuresti Közlöny" megalapítása

10. Magyar opera- és népszínmű-társaság Bukurestben

11. Felolvasó-, ének-, zene- és szavalati estélyek

12. A bukuresti magyar iparos-tanonczok oktatása

13. A bukuresti magyar iparos olvasó-egylet

14. A "Hunnia" üdvös hatása a hazai ügyek iránt fölébredt általános

érdeklődés- és áldozatkészségre

15. A "Hunnia" bújdosása 1857-1873-ig


IV. RÉSZ. - Ujabb adatok a romániai ref. missió történetéhez.

1. A romániai ev. ref. missió keletkezése

2. Magyar könyvek küldése a moldva-oláhországi magyarok számára

3. Márk Mózes szászkúti pap. A ref. missió

4. A Gusztáv Adolf-egylet és még valami

5. A missió első éve. Czelder Márton megérkezése

6. Bodola Sámuel püspök levelei a missió ügyében

7. A missió második éve. 15 levél a missió ügyében

8. Bodola Sámuel erdélyi ref. püspöknek a missió ügyében 1862-ben hozzám intézett levelei

9. Czelder Márton missiói levelei

10. A missió harmadik éve 1863

11. A missió negyedik éve 1864

12. A missió ötödik éve 1865

13. A püspökválasztás Bukurestben 1865 május hó 16-án

13. Rosetti Koszta román cultusminiszter

14. Az emlékirat

15. Czelder Márton sorsa

15. A függöny legördül

 

V. RÉSZ. - A moldovai róni. kath. egyházak állapota 1858-ban.

1. A jászvásári kerület

2. A szerethi kerület

3. A beszterczei kerület

4. A tatrosi kerület

VI. RÉSZ. - Romániában született magyar fiuk magyarhoni kollégiumokban

1860-1869.

1. Folyamodásom az erdélyi ref. zsinathoz

2. A bonyhai zsinat intézkedései

3. Romániai magyar fiuk elhelyezése

4. Fogadtatásunk Maros-Vásárhelytt

5. Az eredmény

VII. RÉSZ. - A székely kivándorlás.

1. Felszólalásom az emberkereskedés ellen

2. Az önkéntes kivándorlás

4. Leveleim a kivándorlás ügyében

5. A kivándorlás manapság

6. Román kivándorlottak

7. Kilátásaink a jövőre


VIII. RÉSZ. - Utazásaim 1859 - 1867-ben.

1. Kirándulásom Ruscsukra 1856-ban

2. Kirándulásom Kalarásra 1859-ben

3. Kirándulásom Piátrára 1862-ben

4. Veress Ferencz jelleme

5. Felutazás Bécsbe és Budapestre 1862 augusztus havában

6. Tartózkodásom Budapesten

7. Kirándulás Kalarásra és a Krivecz

8. Berándulás Erdélybe 1864-ben a Kálvin János háromszázados

ünnepélyére

9. Látogatásaim és utazásom hazafelé

10. Kirándulás Turnu-Mogurelli közelébe Putinéba 1865 november hó 14-20-án

11. Kirándulás Konstantinápolyba 1866 szeptember hó 18-ától október hó 4-éig

12. Tartózkodásunk Konstantinápolyban

IX. RÉSZ. - Régi és új emigránsok Bukurestben 1848/49. és 1859/60.

I. Az önkéntes magyar emigránsok 1855-1865.

1. Udvarhelyi Karácsoni Károly

2. Bajai dr. Fialla Lajos

3. Seres Lajos

4. Dunvov István és 5. Krivácsi József

6. Buda Sándor

7. Zuber Gyula

8. Rákóczi Salamon és társai

9. Horváth László, 10. Horváth Gyula és társaik

11. Magyar-régeni Hegyessy Ferencz

12. Dr. Oroszhegyi Józsa

13. Várady Adám és családja

14. Szentkúty fényképész és neje

15. Kern Ede ügyvéd és neje

16. Kolozsvári Dániel

17. Fejér és 18. Kese.

19. Moni György

20. Utczás Farkas

 

II. A tőrvetők

1. Zellner osztrák kanczler Bukurestben

2. Szabó János kudarcza

3. Marghiloman bukuresti rendőrfőnök

4. Béldi, az álgróf

III. Régi emigránsok 1848 előtt.

1. P. Szathmáry Károly

2. Dr. Lukács Farkas

3. Dr. Mózes Károly

4. Dr. Hamar Lajos

IV . Régi emigránsok 1849 után.

1. Berzenczey László

2. Tar Károly

3. Visszaemlékezések Veress Sándorra

4. Czapkay József

5. Dobjeczky Lajos

6. Szilágyi Dani és 7. Kun Albert

8. Dudás János

9. Türr István olasz tábornok

10. Éber Nándor

X. RÉSZ. - Idehaza 1868-1890.

1. Hazajövetelem Bukurestből Maros-Vásárhelyre 1869

2. A hazautazás kínjai 1869. julius 28-tól augusztus 5-ig

3. Maros-Vásárhelytt 1869. augusztus 5-től 1870. junius 9-ig

4. Utazás Maros-Vásárhelyről Dévára

5. A póttanfolyam Déván

6. Gróf Kun Kocsárd és "Történelmi dolgozataim"

7. A dévai állami képző-intézet

8. Magyar társadalmi élet Déván 1870-1873

9. Máramaros-Szigeten 1873. május 20-tól 1876. julius 20-ig

10. A máramaros-szigeti állami tanítóképző

11. A máramaros-szigeti társadalmi élet

12. Sajtóperem Aradon 1875-ben

13. Tanfelügyelői pályám Besztercze-Naszód vármegyében 1876 julius 28-

tól 1878 ápril hó 25-ig
14. Az első közigazgatási bizottsági ülés Beszterczén. Gróf Zichy Domokos róm. kath. nyugalmazott püspök

15. A Naszód-Besztercze vármegyei népoktatási ügy állása 1876-ban

16. A magyar kaszinó alapítása Beszterczén 1876-ban
17. Tanfelügyelői pályám Brassó-Fogaras vármegyében 1878-1881. és

Brassó vármegyében 1828-1890

18. A brassói állami iskolák 1878-ban

19. A Brassó vármegyei hivatalos tanítótestület

20. Adatok a brassói állami iskolák 12 évi történetéhez

21. Trefort miniszter Brassóban

22. Az állami iskolák tanulóinak létszáma 1881-1889

23. Állami iskolai tanítók és tanítónők Brassóban

24. A Brassó vármegyei csángó iskolák 1878-1890

25. Állami és társulati óvódák

26. Magyar társadalmi élet Brassóban

27. Az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület brassói fiókegylete

XI. RÉSZ. Irodalmi működésem 1856-1890.

1. Irodalmi működésem a hírlapi téren

2. Naptárokban megjelent apróbb dolgozataim

3. Önálló fűzetekben koronként s különböző helyeken megjelent dolgozataim

4. Felolvasásaim Brassóban

5. Önálló műveim


Végszó



Előszó

 

"Életem és Emlékeim" czímű, két kötetre terjedő művemet bocsátom a nyilvánosság elé. Szerintem helyesen járna el minden közpályán működő, minden művelt egyén, ha élettörténetét a körülményekhez képest röviden vagy terjedelmesen megirná s ha nem is bocsátaná sajtó alá, legalább hátrahagyná utódai számára kéziratban. Igen sok közérdekü adat maradna fenn így a késő utódok számára, jellemzéseül azon kornak és körnek, melyben egykor a közügy terén hazájok érdekében működtek.

Hogy mi indított engem ezen művem kiadására, ezt tartozom röviden megokolni. A gondviselés úgy akarta, hogy életem folyása némileg sokban elütött azon szerencsés halandókétól, a kik pályájukat csendesen, békésen futhatják meg egy és ugyanazon helyen és állásban. Boldog családi körben nevekednek fel, szüleik gondos őrködése alatt, kiknek, miután hivatásukat teljesítették, szárnyaikra bocsátott gyermekeik foghatják be szemeiket. A családi valódi nevelést semmi sem pótolhatja az életben s ha még ehhez járul a szülők hosszu élete, mely védő angyalként virraszt még a felnőtt és szárnyaikra bocsátott gyermekek felett is: legboldogabb halandónak tartom azt, kit végzete az árvaság kenyerétől megkimélt.

Én nem tartoztam ezen boldog gyermekek sorába. Aránylag elég módos jobbágy szülőktől származva, anyámat oly korán veszítettem el, hogy még csak nem is ismertem. Bár nemes szívü, de mostoha anya őrködött néhány évig gyermeki éveim fölött, miután atyám saját gazdaságával, valamint földes-uráéval és az egyházi gondnoksággal épen akkor volt leginkább elfoglalva.

Midőn 12-ik évem vége felé értem, kollégiumba kerültem; ezzel úgy elszakadtam a szülei háztól, hogy azután csak vendégképen látogattam meg néha őket és testvéreimet. Tizenöt éves koromban atyámat is elvesztettem s ettől fogva teljesen önmagamra s a könyörülő szivekre voltam utalva. Magamnak kellett szolgálatommal a mindennapi kenyeret, ruházatot és a tankönyveket megszereznem, hogy tanulói pályámon tovább is megmaradhassak. Ettől fogva mint tanuló, mint diák, mint honvéd, mint bujdosó, majd ismét mint diák, mint fogoly, mint külföldi ref. magyar lelkész, mint állami képezdék igazgatója, végre mint kir. tanfelügyelő, annyi és oly sok viszontagságon kűzdöttem át magamat, a mi ritka halandónak jut osztályrészül. - "Életem és Emlékeim” talán buzdításul szolgálhatnak sok szegény, de előre törekvő ifjunak épen napjainkban, midőn oly számosan lökik el maguktól a legkisebb akadály, csalódás vagy megpróbáltatás előtt az életet, e legdrágább kincset, melyhez joga van a hazának, egyháznak, iskolának és a családnak. Megdöbbentő jelenség, s fájdalom, napjainkban igen gyakori, hogy egy-két elégtelen iskolai osztályzatért már a halál karjaiba rohan az ifju. Más megpróbáltatások várnak az élet nagy iskolájában minden emberre, s ha már egy-két iskolai elégtelen osztályzat miatt is öngyilkossá lesz az ifju, hol keresend ez élet zugó zivatarai ellen menedéket? Korunk veszedelmes betegsége az élet küzdelmei elől való megszökés ... a már-már divattá vált öngyilkosság.

Nekem oly sok megpróbáltatás, annyi küzdelem, félreértés és megdobálás között is soha eszembe sem jutott félreállani azok elől, miket a gondviselés reám mért. Vezércsillagom volt a tiszta öntudat. Vigasztalást a kitartó munkásságban kerestem minden viszonyok között. Hitem az igazság győzelmébe soha meg nem rendült. Tudtam szeretni mindig az emberiséget, felejteni a méltatlanul kapott sebeket s hűséggel ragaszkodni ahhoz a hazához, a mely ápolt, fölnevelt, oktatott, jelen állásomra emelt s a mely már nemsokára - nyugalmat is adand.

Talán fog találkozni egy-egy ifju, a ki példámon okulva, csüggedés és kétségbeesés helyett erőt, kitartást fog meríteni az élet zivatarai között. "A legszebb oltár egy megvigasztalt szerencsétlennek lelke, a ki hálát ad Istennek" - mondja Hugo Viktor. Az ilyen oltárok építése czélja művemnek. Ez indított kiadására és nem hiuság, magam nagyzolása s mert meg vagyok győződve a felől, hogy ha én életemben ki nem adom, óhajtott czélomat halálom után sem egyes ember, sem társulat vagy testület valóságra nem juttatandja - ha akarná is - az oly sok oldalról igénybe vett társadalmi életben.

 

...


Brassó, 1890. évi január hó 1-én.
Koós Ferenc

 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ko%C3%B3s_Ferenc