Payday Loans

Keresés

A legújabb

Emberélet-minőség dimenziók: Pokoljáró dudások sorsa – III.
Boldog-boldogtalan emberek életminősége
2018. április 09. hétfő, 12:20

Képtalálat a következőre: „szamizdat”

Eugéniusz Testamentuma XXI.

Boldog-boldogtalan, bölcs és balga

A földi/égi poklok és mennyországok

Képtalálat a következőre: „szamizdat”

Pokoljáró dudások sorsa – III.

Képtalálat a következőre: „szamizdat”

A kutyák dala

Süvölt a zivatar
A felhős ég alatt;
A tél iker fia,
Eső és hó szakad.

Mi gondunk rá? mienk
A konyha szöglete.
Kegyelmes jó urunk
Helyheztetett ide.

S gondunk ételre sincs.
Ha gazdánk jóllakék,
Marad még asztalán,
S mienk a maradék.

Az ostor, az igaz,
Hogy pattog némelykor,
És pattogása fáj,
No de: ebcsont beforr.

S harag multán urunk
Ismét magához int,
S mi nyaljuk boldogan
Kegyelmes lábait!

+

A farkasok dala


Süvölt a zivatar
A felhős ég alatt,
A tél iker fia,
Eső és hó szakad.

Kietlen pusztaság
Ez, amelyben lakunk;
Nincs egy bokor se', hol
Meghúzhatnók magunk.

Itt kívül a hideg,
Az éhség ott belül,
E kettős üldözőnk
Kinoz kegyetlenül;

S amott a harmadik:
A töltött fegyverek.
A fehér hóra le
Piros vérünk csepeg.

Fázunk és éhezünk
S átlőve oldalunk,
Részünk minden nyomor…

De szabadok vagyunk!

(Petőfi Sándor-versek)

https://www.youtube.com/watch?v=9RCABCv5vEM

Képtalálat a következőre: „szamizdat”

*

 

Megalázóan

kevés a honorárium –

olykor még neked kell(ene)

fizetni a fellépésért, a nyomtatásért stb.

 

*

 

Megélhetsz

olyan értelmiségellenes kurzust,

hogy holtig átkozod pályaválasztásod

 

*

 

Mennyi mindenről

nem végrendelkezhetsz,

mennyire bíznál az utókorban!

 

*

 

Mert

tüzet hoztál az emberiségnek,

leláncolt Prométheuszként kínlódsz

 

*

 

Meséid

szó szerint veszik:

így a nagyotmondó, sőt

a hazudós a gúnyneved…

 

*

 

Mesterséges

stimuláló szerekkel

próbálok ihlethez jutni,

és így könnyen függővé válok

 

*

 

Mihelyst

bajba kerülsz,

a legígéretesebb

tanítványod tagad meg először

 

*

 

Miközben

alázattal nagy ügyet szolgál,

mégis szörnyű önzőnek érzi magát

 

*

 

Miközben

meddő órákat

töltesz írógépednél,

feleséged mos, főz és mesét ír

 

*

 

Milyen nehéz

filippikáiddal feltüzelni

passzívan dagonyázó honfitársaid…!

 

*

 

Milyen

nehéz lecsendesíteni

a csőcselékké züllött, vérszomjas tömeget…

 

*

 

Mindenki

rajtad röhög – mint Noén,

aki a sivatagban építette a bárkáját

 

*

 

Mindig

mögötte a gyanú árnyéka,

hogy végső soron ő is a Hatalom embere

 

*

 

Mindig

új és új betegek

panaszai ömlenek rá –

tőle senki se kérdi, mi fáj?

 

*

 

Minél

komolyabban

veszi a hivatását,

annál sűrűbben kételkedik magában

 

*

 

Minimum

8+4+5= 17 év diákmunka után

se lakásod, se állásod, se hiteled…

 

*

 

Mint aki

a törpék országába tévedt

és ők szörnyetegként bánnak el vele

 

*

 

Mint aki

rohanó vad hegyi folyókban

„evezve” kerülgetne Szküllát és Karübdiszt

 

*

 

Mint amikor

az állatok királya

tüzes karikába ugrással produkálja magát…

 

*

 

Mint Cassandra -

megverve jóstehetséggel,

ráadásul nem is hisznek neked

 

*

 

Mint

elsőgenerációs értelmiségi

otthonról kevés motivációt kaptál, sőt…

 

*

 

Mint jó

vendéglős, fogadós, idegenvezető:

neked – majdnem - mindent le kell nyelned!?

 

*

 

Mintha

addig kellene

összefoglalni hited lényegét,

amíg egy lábon meg bírsz állni…

 

*

 

Mintha

egy versenyparipának

a lelátóról kéne végignéznie a nagy derbit…

 

*

 

Mintha naponként

újra le kellene tenned

a pályaalkalmassági vizsgádat…!

 

*

 

Mintha

te úgy huszonegyeznél,

hogy 19-re még lapot kellene kérned

 

*

 

Mire

minden elemi

lét- és munkafeltételt előállít,

már kifullad, már nem is akar semmit…

 

*

 

Mivel

folyton az Eget kémleled,

megbotlasz minden kis földi akadályban

 

*

 

Modern

diktatúrákban

a legrosszabb sorsa

az ún. politikai foglyoknak van

 

*

 

Monopol-

helyzetben levő

pártkritikusok árgus

szemekkel lesnek hibáidra

 

*

 

Nagy dolog

a sajtószabadság,

de ezt újra és újra

neked is ki kell harcolni

 

*

 

Nagy idők

nagy tanúja vagy,

épp ezért veszélyben:

tanúvédelmi program?

 

*

 

Nagy zajt csap

körülötted az életpiac:

alig hallod  az isteni sugallatokat

 

*

 

Naiv idealistának

hiszed embertársaidat is,

mint a szellemi fogyatékosok

 

*

 

ADY ENDRE:

A MUSZÁJ HERKULES

 

Dőltömre Tökmag Jankók lesnek:

Úgy szeretnék gyáván kihúnyni

S meg kell maradnom Herkulesnek.

 

Milyen hig fejűek a törpék:

Hagynának egy kicsit magamra,

Krisztusuccse magam megtörnék.

 

De nyelvelnek, zsibongnak: űznek

S neki hajtanak önvesztükre

Mindig új hitnek, dalnak, tűznek.

 

Szeretném már magamat utálni.

De, istenem, ők is utálnak:

Nem szabad, nem lehet megállni.

 

Szeretnék fájdalom-esetten

Bújdosni, szökni, sirni, fájni.

De hogy ez a csürhe nevessen?

 

Szegény, muszáj Herkules állom,

Győzöm a harcot bús haraggal.

S késik az álmom s a halálom.

 

Sok senki, gnóm, nyavalyás, talmi

Jó lesz egy kis hódolás és csönd:

Így nem fogok sohse meghalni.

 

+

 

Ady Endre

A magyar Messiások

 

Sósabbak itt a könnyek

S a fájdalmak is mások.

Ezerszer Messiások

A magyar Messiások.

 

Ezerszer is meghalnak

S üdve nincs a keresztnek,

Mert semmit se tehettek,

Óh, semmit se tehettek.

 

*

 

Képtalálat a következőre: „szamizdat”

 

 

*

 

Nálad a Szellem,

nálad a Költészet:

de a Disznófejű Nagyúr csak ül az aranyán

 

*

 

Napi betevődért

huzatos aluljárókban

zenéddel, könyveddel stb.

szemérmesen koldulsz…

 

*

 

Napi

visszajelzett

sikerélményed akkor van,

ha a szünetben gulyást főzöl

 

*

 

Naponként

újra ellenállni

a könnyű siker,

a Nagy Céda csábításainak…

 

*

 

Naponként

vakon ugrasz fejest

ismeretlen – túl mély

vagy sekély – vizekbe

 

*

 

Nappal

szervezkedsz, adminisztrálsz,

éjszaka csillagászkodsz – alvás?

 

*

 

Nehéz,

veszélyes

küldetésed teljesítésénél

csak elszabotálása rosszabb

 

*

 

Neked

csak tiszta

eszközeid lehetnek,

„szellemi ellenfeled” nem válogat

 

*

 

Neked

kell bemenni

az oroszlánbarlangba,

s csak egy hangszert vihetsz…

 

*

 

Neked kell

lerombolni a hamis illúziókat,

amiért csak köszönetet ne várj

 

*

 

Neked kell

példát mutatnod:

csak a bűnt gyűlöld,

de a bűnös embert nem

 

*

 

Neked

kellene győzni

a maratoni táncversenyen,

vagy végleg félbeszakad pályád

 

*

 

Neki

a hétvégéken

kell behozni a lemaradást –

míg mások kerti mulatságon időznek…

 

*

 

Neki kell

Antigonéként

eltemetni a halott testvért,

olykor – mint most - az élete árán is

 

*

 

Nem akartad,

de mégis „rajongóid” lettek

elvárásokkal és üldözésükkel

 

*

 

Nem

bújhat ki

a nyomasztó felelősség alól:

amputáljad-e ezt a beteg lábat…

 

*

 

Nem elég, hogy

politikai nyomás alatt vagy,

de még műveidet is ócsárolják…

 

*

 

Nem

feltétlenül,

de igen gyakran

koldusbottal fizeti meg

oly becses függetlensége árát

 

*

 

Nem

kaptál jókor jókora,

fajsúlyos megbízatást,

Feladatot, Kihívást stb.,

amihez felnőhettél volna

 

*

 

Nem korlátolt,

de teljes anyagi felelősséggel

tartozol minden egyes baklövésért

 

*

 

Nem könnyű

magadban legyőzni

az autodidaktákba táplált

kisebbrendűségi érzéseket…

 

*

 

Nem

kötöztetted ki

magad az árbochoz,

s ott ragadtál a szirénszigeten

 

*

 

Nem minden

álomfejtő József,

sokan ott rohadnak meg a tömlöcben

 

*

 

Nem

te vagy

az ideális férj, apa,

szomszéd, testvér, barát, polgártárs…

 

*

 

Nem te,

az üldözött vad,

de a hajtó, a vadász

kap veszélyességi pótlékot!

 

*

 

Nem

tér ki a hitéből,

így prédikátorként

hadigálya rabevezője lesz

 

*

 

Nem túl

hálás szerep

sokkal ébreszteni

szellemi álomszuszék

„tesóidat”, fele-barátaidat…

 

*

 

Nem vették észre,

nem fedezték fel vagy

nem gondozták a tehetségét,

ami így áldásból átokká rohad…

 

*

 

Nemcsak

az elsőbbséged vitatják,

de még meg is vádolnak plagizálással

 

*

 

Nemcsak

elérni nehéz

a magas szintet,

de hosszú távon meg is tartani

 

*

 

Nemcsak

Sütő András,

de Fekete István

fél szemét is kiverték:

pedig az utóbbi „csak” művével

„politizált” – Zsellérek (kommün)

 

*

 

Nemegyszer

szellemi épülete

fundamentumát is

lerombolja és újrakezd…

 

*

 

Nevednek

becsületet szereztél,

de mégis álnéven írsz,

illetve gúnynévvel illetnek

 

*

 

Ábrányi Emil:

Rebellis koldus dala

 

Királyok, királyok, tündöklő királyok,

A kiket a világ trónusain látok,

Nem vagytok másoknál se jobbak, se szebbek,

Csak hatalmasabbak s tán szívtelenebbek.

 

Botos, ebes pásztor kel a birka nyájnak

De nem kell a szabad, a művelt polgárnak,

Annak a becsület egyedüli féke,

Nem gyarló halandók ráfogott felsége.

 

Az a maga ura, a maga iránya,

A ki rosszat nem tesz, mert az embert szánja,

A kitől távol áll a bűn és a gazság,

Mert vallása lelke, hite az igazság.

 

Jól van, helyesen van, ingyen is megértem,

Hogy elől ragyogjon a valódi érdem,

De mikor köztetek annyi gyenge, rossz van,

Mégis csak ti ültök a fénylő magosban.

 

Pedig hogyha érdem és nem véletlenség

Szabná ki az osztályt: hol lenne a fenség?

Kevesen volnátok istenek e földön,

Véletek vón tömve pincze, fegyház, börtön.

 

A ki most legelső, lenne legutolsó,

Minden bárgyú mondat, minden dadogott szó

Nem hozná a népek millióit lázba,

Nem röpítné sürgöny szerte a világba.

 

Ti kuczorganátok az előszobákban,

Titeket lökdösne minden inas bátran,

És ha gondolnátok néha nagyot, szépet,

Közönytől, nyomortól hej! ti véreznétek.

 

Ha ti nem volnátok, egyszerűbbek volnánk,

Többször lelkesednénk, ritkábban hajolnánk,

Nem feszítne köztünk annyi szemtelen gőg,

Egymást igazabban, bensőbben szeretnők.

 

De a míg ti lesztek, addig mint az átok

Egy czifra hazugság rontja a világot:

Bölcsek éhen halnak és a hitvány pára

 

*

Képtalálat a következőre: „szamizdat”

 

*

 

Nézd meg:

választott pályádon

átlagban milyen bajban,

és főleg: mikor halnak meg

 

*

 

Nincs

nyugodt légkör

szellem munkádhoz:

zaklatás, feljelentés, becitálás

(vagy „csak” a napi megélhetési gondok)

 

*

 

Non profit

szellemi vállalkozása

dotáció, közadakozás, mecénás

híján csak veszteséget „termel”

 

*

 

Nyílt

önélveboncolásod

részvétlenül figyeli

a bámész és kandi tömeg…

 

*

 

Nyilvántartanak –

nyilván tartanak tőled:

titkos feketelistákon a neved

 

*

 

Odalehet

minden igyekezet,

ha a nézőtéren egyvalaki

éppen rosszkor tüsszent egyet…

 

*

 

Olcsó

energiaforrást fedeztél fel:

beleköptél az energiamaffia levesébe

 

*

 

Oly korban él,

amikor a bölcselőket

feleslegesnek, sőt károsnak tartják…

 

*

 

Oly

sokáig

voltál tartalékban,

hogy mire az éles bevetés jön,

bajban vagy, készületlenül ér stb.

 

*

 

Olyan

Isten háta

mögötti helyre kerülsz,

ahol nincs kivel eszmét cserélni

 

*

 

Olyan

korban élsz,

amikor a művelt emberek

csak ennivalóra költhetnek,

könyvre, belépőre stb. nem

 

*

 

Olyan

magasfeszültségben él,

hogy nehéz italhoz, droghoz nem nyúlnia…

 

*

 

Olyan

szigorú kritikát igényelsz,

hogy az már-már mazochizmust súrolja

 

*

 

Olyannyira

felháborítanak

az igazságtalanságok,

hogy a szívedre mennek,

hogy te bele is betegszel…

 

*

 

Olyannyira

világítanál a sötétben,

mint két végéről égő-fogyó gyertya

 

*

 

Olykor még

jó és jól is fizető

ajánlatokat is muszáj

visszautasítania a főműve érdekében

 

*

 

Orfeusz

lemehetett

kedveséért az alvilágba,

de csak még rosszabb lett neki

 

*

 

Orosz

nyelvet tanítottál

a tárgyat „politikai”

okból szabotáló diákoknak

 

*

 

Otthoni

mindennapjait

mérgezi, hogy – ha –

gyermeke totál hülyének nézi

 

*

 

Ő

önként állt

a katedrára,

míg diákjai tankötelesként

és ellenségesen ülnek vele szemben

 

*

 

Ő

ugyan ellenállt

a beszervezési kísérletnek,

de miatta apját bezsarolták

 

*

 

Önfeláldozó,

megszállott, fegyelmezett „munkás”,

de ettől egyáltalán nem biztos a siker

 

*

 

Önhibádon kívül

vagy nincs munkád,

vagy gyilkos tempót diktál a határidő

 

*

 

Önként

adod a véred,

de sem itt és most,

sem később ne várj viszonzást!

 

*

 

Örökké

aszimmetrikus a viszony:

Ők róla mindent tudnak, ő róluk semmit

 

*

 

Ötvenéves koráig

öt évig volt havi fixe,

így nagyon is tudja, és

családja naponta tudatja vele,

hogy mit, mennyi mindent vesztett

 

*

 

Pál apostol

szőnyegeket szőtt,

Spinoza üvegeket csiszolt,

Hamvas Béla meg raktáros volt –

de te elmulasztottál szakmát tanulni

 

*

 

Pál-

fordulásával

az üldözöttek mellé áll,

s elkezdődik hosszú vesszőfutása

 

*

 

Pálya-

alkalmassági vizsga:

olvasd el, mit írt a kortárs kritika

az amúgy népszerűnek gondolt Karinthyról

(hát még egy Csontváry Kosztka Tivadarról…!)

 

*

 

Kiver a veríték,

ha belegondolsz, hogy

milyen kicsin múlt csak, hogy

Csontváry „vásznait” nem fuvarosok,

és nem esővédő anyagnak vették meg…

 

*

 

Pályád

delén túl

megszokni:

nincs bérelt hely,

minden új szerepért

újra és újra versenyezni…

 

*

 

Pálya-

kezdőként

nagyon alulfizetik,

az öregkort nem biztos,

inkább bizonytalan, hogy megéri

 

*

 

Petőfi Sándor

SZOMORÚ ÉJ

 

Éjfél lesz, és én mégsem alhatom,

Mert gondomat el nem altathatom.

Mi fog történni vélem s a hazával?

E kettős kérdés tépi lelkemet.

Ah, nem érem be a magam bajával,

Még te is gyötresz, hazaszeretet!

 

Ez hát a költő sorsa, mindig ez,

Hogy örök vészű tengeren evez?

S mit ér, ha őt a haragos habokból

Mentő sajkával partra is tevék,

Ha itt az bántja, hogy mi lesz azokból,

Kik ott maradtak a hajóba’ még?

 

Apám, apám, mért is taníttatál,

Miért az eke mellett nem hagyál?

A könyvet szép, de csalfa tündér lakja;

Ha fölnyitod, megkapja szívedet,

És fölvisz a legragyogóbb csillagra,

De le nem hoz... a magasból levet.

 

Inkább a napba, mint a könyvbe nézz.

A napvilágtól szemed fénye vész.

Nem így a könyvvel; oly világ van ebben,

Mely erősíti még szemeidet,

S közel hoz mindent... s minden vajmi szebben

Tünik föl, hogyha távol nézheted.

 

Miért tanultam? mért nem maradék

Földmívelő, aminek szánt az ég?

Nem tölteném most kínos virrasztással

A végtelenbe nyúló éjszakát;

Lelkem fölött az álom víg dallással

Madár módjára ringatná magát.

 

Volnék földmíves, vagy volnék juhász!

Ki messze, kint a pusztákon tanyáz,

S mig ellegelget kolompolva nyája,

Ő hűs bokorba vészi bé magát,

S nem hallja senki sem, úgy fujdogálja

Saját kedvéért a kis furulyát.

 

Vasárnap tisztát venni hazajár,

Hol a szerelmes lyányka várja már.

A lyányka jó, friss, szereti a dolgot,

S oly szép, mint a megszületett tavasz;

Csókot kap és ád a juhász, s ő boldog,

Hiszi tehát, hogy a világ is az.

 

Pest, 1847. január

 

*

 

A pokoljáró dudások

Nagy Jenciklopédiájá-

nak napi előmunkálatai

Aki dudás akar lenni,

pokolra kell annak menni,

ott kell annak megtanulni,

hogyan kell a dudát fújni….

Mire (ne) számíts, ki itt belépsz!

Jobb ha előre tudod, mit vállalsz.

A szellemi, a vezető, a segítő stb.

pálya buktatói, veszélyei, kockázatai.

Nem – csak - az a legény, aki üt,

hanem az, és főleg az, aki állja…

Képtalálat a következőre: „szamizdat”