2018. február 13. 11:55
A Housekeeping Monthly 1955-ben jelentette meg a „Jó feleség ismérvei” című kézikönyvét, melyben részletesen leírták, hogyan kell viselkednie egy ideális asszonynak, feleségnek. A téma annyira népszerű volt, hogy háztartástan órákon is tanították – írja a faithtap.com.
2018. február 12. 14:47
Reményik Sándor 1925-ben írt legendás verse (Templom és iskola) refrénje talán soha nem volt annyira időszerű, mint manapság. De most maradjunk az előbbinél! Miért, hogy a templom és a pap mindmáig oly sokak számára gyűlöletes fogalmak?
2018. január 28. 16:57
Makkai János nemcsak az előző részünkben részletesen felsorolt zsidó argó, hanem a hazai zsidóság vezető körei egyéb szokásainak köznapi viselkedésünkben való kritikátlan átvétele miatt is felemelte szavát.Ezek pedig a „kabbalisztikus szokás”-ok. Sokszor hivatkozunk is e szóra: kabbala vagy kabbalah. Mit is jelent?
2018. január 23. 11:21
„Áldja meg Magyarország dicsőséges lelkű Kormányzóját, hogy bölcselmével és lángoló szívvel irányíthassa hazánk hajóját vágyaink révébe. Oh, hogy ennek a drága földnek minden lakója önzetlen munkával, testvéri megértéssel szolgálhassa hazánkat. Gyűlölet helyett szeretetet, félreértés helyett megértést, széthúzás helyett összefogást, szenvedés helyett jólétet küldj, oh Istenünk…”
2018. január 22. 23:47
„Ne várd, hogy a föld meghasadjon / És tűz nyelje el Sodomát. / A mindennap kicsiny csodái / Nagyobb és titkosabb csodák.” Reményik Sándor verse (Csendes csodák) e sorai jutnak eszembe ma, a Magyar Kultúra Napján. De miért is?
2018. január 21. 17:40
„Nekem bűnöm? Ugyan már!” – halljuk sokszor és sokfelé. Pedig ha valaki a mai vasárnapi evangéliumot elolvasná! Igen, bizonyos, hogy a mai ember – tisztelet a kivételnek – olyan, mint egy gyufával önfeledten játszadozó kisgyermek. Ha lángra kap a ruhája, sír. Nem tudja, mi történt és főleg – miért. Csakhogy mi állítólag már felnőttek vagyunk, akik ebből következően tudjuk, hogy minek mi a következménye. De – tudjuk?
2018. január 15. 11:59
Gárdonyi Géza egyik vallomáskötetében (Én magam, 1935) egyenesen úgy fogalmazott, hogy „ebben az elzsidózsargonozott országban maholnap fehér holló a magyarul beszélni tudó ember”, amelynek jeleként „egy emberöltő alatt talán egyszer hallunk a színpadon valakit kifogástalanul verset mondani”.
2018. január 13. 23:18
1945-ben ezen a napon adta vissza lelkét Teremtőjének Szabó Dezső, „Az elsodort falu” írója. Aligha csak a huszadik század, de minden idők egyik legvitatottabb magyar írója. Különös, mégis tény: e mondattal barát és ellenség egyaránt egyetért. Igen, a magyar irodalmi élet egyik legvitatottabb alakja volt. A baloldalinak jobboldali, a jobboldalinak baloldali volt – mondhatnók. Aki néhai tanártársai közül Pintér Jenő szerint egy valaki előtt borul csak le, és az – önmaga.
2018. január 10. 16:29
Makkai János szerint a magyar ember karaktere, mentalitása, viselkedéskultúrája gyökeresen más, mint a zsidóságáé. Ezt ő fehéren-feketén elkönyvelendő tények tekintette, nem pedig valamiféle politikai bunkósbottal való fenyegetésnek a zsidósággal szemben.
2018. január 08. 16:14
„Ha az ember kegyetlenül őszinte akar lenni magával és magához, alighanem kínos igazságokat kell kimondania. Persze mindenki igyekszik mentegetni magát, hivatkozik a körülményekre, leginkább arra, hogy rossz helyen volt és nagyon rossz időben, de az utókortól aligha várhat felmentő ítéletet.”
2018. január 07. 23:43
Makkai János „Urambátyám országá”-nak talán legfontosabb fejezetéhez (a kilencedikhez) érkeztünk címbeli témánk szempontjából. Már a címe is beszédes: „A bennünk lakó zsidó”. Menjünk csak szépen végig rajta!
2018. január 06. 15:59
Különösen is súlyos parlagi örökségnek tekintette Makkai János a középosztály köreiben oly virulens sznobizmust. Sokszor használjuk, éspedig pejoratív szóként, de vajon tudjuk-e, mit jelent?
2018. január 05. 16:14
Deák Ferenc mondotta vala újságíróknak: „Hazudni nem szabad!” De tévedni sem, mondhatnók, ha az ember nem lenne gyarló. No de miről is van szó? „Budapest ostromának kellős közepén – 1945. január 5-én – egy József körúti óvóhelyen érte utol a halál – az éhhalál – Szabó Dezsőt, a XX. század egyik legvitatottabb magyar íróját, költőjét.” Ezt írja Pilhál György a Magyar Idők mai számában. Nos, aki jártasabb Szabó Dezső-ügyben, tudja, hogy 1. 1945. január 13-án hunyt el a nevezett, 2. nem éhhalálban, hanem egy hirtelen támadt vírusos fertőzésben.
2018. január 04. 16:44
„Ők lesznek azok, kik a nemzeti öntudatot ébren fogják tartani. Az amputált kéz akkor is fáj, ha a kezünk már rég nincs meg. Ők lesznek azok, kik éber szemmel fogják kísérni a nemzet mozgalmait, és ők lesznek azok, kik figyelmeztetni fogják a nemzetet, amikor a kellő pillanat elérkezik…”
2018. január 03. 21:59
Az oktatás- és nevelésügy valaha nemzetstratégai szempontból kiemelt ágazat volt. A „kiművelt emberfők sokaságá”-ról álmodó Széchenyi vetése mintha beérett volna a két világháború között. Van, illetve volna hová nyúlni tehát napjainkban is.
2018. január 02. 22:42
Megannyi „parlagi örökség” terheli magyar mivoltunkat, sóhajt fel szinte minden bekezdés után Makkai János. Ezek közé tartozik a telefonálás indiszkréciója is.
2018. január 01. 21:58
„Boldog Új Évet Kívánok!” – hangzik ilyenkor. De amint Karácsony ünnepén, úgy ezúttal is mintha kimaradna a lényeg. Az ünnepelt. Maga az Úr Jézus Krisztus.
2017. december 24. 17:49
Ha valóban (mindenekelőtt lelki-szellemi) javunkat szolgáló ajándékokat kapunk, ezek ama ajándékra emlékeztetnek, melyet az emberiség e napon az Atyaistentől kapott Fia megtestesülése által. De csak ha ilyeneket kapunk. S vajon elmondhatjuk-e ezt esetünkben?
2017. december 23. 21:27
Bizony nagyon nem mindegy, hogy a vallási tartalmakat milyen szimbólumok fejezik ki, miként az sem, miként próbálják azokat elhalványítani, sőt egyenesen eltörölni. Ha kell, lopakodva.
2017. december 23. 15:57
Tetszik, nem tetszik, még ilyenkor is oly sokan a képernyő előtt ülnek és filmet néznek. De ha már így van, történetesen karácsonykor milyen filmet érdemes ajánlani?
|