Zsidók szégyene címmel jelentet meg könyvet Puzsér Róbert médiaszemélyiség és Farkas Attila Márton kulturális antropológus. A bemutatón előrevetítették, hogy meg fogják őket bélyegezni, vagy elhallgatják azt, amit írtak. De nem ez a céljuk.
A történet forgatókönyvként indult, mondták el a szűkkörű tájékoztatón Puzsérék, a perbe fogott holokauszttagadó történész és az őt védő, holokauszttúlélő családból származó ügyvéd konfliktusáról filmet akartak készíteni pár éve. Több filmesnek tetszett is a történet, de Puzsér túlzottan ragaszkodott a víziójához, túl sokan szerették volna átírni a forgatókönyvet, úgyhogy nem lett belőle semmi. Farkas amúgy hajlott volna a kompromisszumokra. Az ötlettel a Filmalaphoz is pályáztak, de nem kaptak rá támogatást.
A Zsidók szégyene most kétfelvonásos dráma formájában jelent meg. A könyv borítóján egy Dávid csillagra és egy horogkeresztre emlékeztető forma olvad egybe. Puzsér amellett, hogy szenvedélyes hangon ítélte el a script doctorok munkáját, mert az az egyetlen dolguk, hogy "elbasszák más vízióját", azt is egyértelművé tette, hogy meg szeretnék fordítani a folyamatot: most is filmet szeretnének ugyan, de nem forgatókönyvvel házalni, hanem a könyvük esetleges sikerével szeretnék elérni, hogy úgy valósíthassák azt meg, ahogy ők szeretnék.
MEG FOGNAK MINKET BÉLYEGEZNI
Puzsér azt is kijelentette, hogy ha valaki színre vinné a drámát, akkor az felőle Dörner György vagy Alföldi Róbert is lehet, azaz senkitől nem fog elhatárolódni, ha megkeresi. Szerinte ugyanis míg a holokausztról sok szó esik, a holokauszt okozta trauma még mindig feldolgozatlan, mert elhallgatjuk és nem beszélünk róla, és mivel a történetnek éppúgy van társadalmi és pszichológiai vetülete, ezzel párbeszédet szeretnének indítani. A szerzők elmondták, hogy a könyv arról szól többek között, hogy a törzsi szembenállás, illetve a dolgok ki nem mondása hogyan teszi lehetetlenné a gyógyulást, és a traumákon való túllépést nem csupán az egyén, hanem a társadalom egésze számára.
Előrevetítette azonban, hogy meg fogják őket bélyegezni emiatt, vagy ha nem, akkor elhallgatják majd a könyv létezését. Puzsér lényegében elmondta, hogy mi a történet vége, az elveiért kiálló ügyvéd elveszíti a csatát (ám nem ő az igazi vesztes), a könyvet pedig használati utasításnak is javasolta ahhoz, hogy miként lehetetlenítsék majd el a két szerzőt azért, mert mindezt meg merte írni. A bemutatón elő is adtak egy jelenetet a drámából, Puzsér játszotta a vádlottnál sokkal hangosabban beszélő ügyvédet.
A könyv borítója Puzsér Róbert ötlete volt
A Zsidók szégyene Ausztriában játszódik, ugyanis a szerzők szerint egyrészt egy európai történetről van szó, nem csupán magyarról, másrészt ott szabható ki a legsúlyosabb büntetés a holokauszttagadásért, a teológiát is kutató Farkas Attila Márton szerint akár 10 év is kapható érte.
Ausztriába tér tehát vissza a vonatkozó törvény miatt Chicagóban élő holokauszttagadó történész, akit azonnal le is tartóztatnak. Senki nem vállalja a védelmét, kivéve egy zsidó jogvédőt, akinek apja túlélte a holokausztot, majd a poszttraumatikus stressz hatására, harminc évvel később öngyilkos lett. Az ügyvéd meggyőződése, hogy bár megveti a történészt, mégsem zárhatják nézeteiért börtönbe.
Farkas szerint a forgatókönyvet annak idején arra hivatkozva utasították el többen, hogy az egy tézisdráma. Szerinte ezzel egyébként nincs gond, hisz miért ne készülhetne tézisdráma ma is, ugyanakkor azt is kiemelte, hogy több ennél a könyv. A fülszöveg szerint "a szerzőpáros merész drámájával nem csak a jelenség elhallgatásának korszakos tabuját dönti le, de a cselekmény során a liberális eszmék össztársadalmi elárulása is kirajzolódik."
Puzsér december elején egy közönségtalálkozót is tart majd. A Zsidók szégyene a Konkrét Könyvek gondozásában jelent meg.