Payday Loans

Keresés

Sportakadémia... PDF Nyomtatás E-mail
26. Sport plusz grundfoci és a profi élsport
2018. február 07. szerda, 15:18
utanpotlassport.hu 2018.02.07 09:22 Frissítve: 2018.02.07 10:52

Akadémiák: gyakran csak nevükben csúcsintézmények

Az akadémia szó hallatán az elsők között olyasmikre gondolunk, mint a lehetséges legmagasabb színvonal, a szakterületen végzett tudományos munkásság vagy éppen az oktatók megkérdőjelezhetetlen felkészültsége. Persze ha a megnevezést a sport kapcsán halljuk, sok minden egyébre is asszociálunk… Összeállításunkban annak jártunk utána, vajon miért szaporodnak hazánkban jó ideje már-már vészes tempóban a magukat akadémiaként aposztrofáló egyesületek, s milyen hatása lehet annak, ha a sajátos „névadóünnepségek” száma tovább nő? Egyáltalán: mitől akadémia az akadémia?

Jancsó Kornél, Krasznai Bence, Marik Balázs – utanpotlassport.hu A magyar sport szerveződési formái látványos átalakuláson estek át az utóbbi években, s alighanem a legszembetűnőbb az akadémiák elterjedése.Hogy sportági csúcsintézményekre szükség van, az ma már a világon sehol nem kérdés, ám éppen úgy evidens: éppen e szervezetek hitelességének megőrzése érdekében mindent meg kell tenni a minőség garantálásáért. A valóság azonban nem ezt mutatja, éppen ellenkezőleg: szinte nem telik el úgy hónap, hogy a magyar sport egén ne bukkanna fel egy-egy újabb, a minimum követelményeket sem teljesítő „akadémia”. Neves szakembereket kérdeztünk: mit szólnak a folyamathoz?

MOCSAI LAJOS
a Testnevelési Egyetem rektora, a Nemzeti Kézilabda Akadémia tudományos és szakmai főigazgatója

A sportági centrumok hierarchiájában az akadémiák állnak a csúcson, méghozzá minden tekintetben. Alattuk helyezkednek el a regionális képzőközpontok, illetve a hagyományos értelemben vett klubok, szakosztályok. Ennek megfelelően – határozott véleményem szerint – akadémiaként kizárólag olyan intézmények működhetnének, amelyek megfelelnek a számos szigorú kritériumnak. Ilyen például: a sporttudományos tevékenység; a kapcsolat a mérési tesztrendszerekre alkalmas intézményekkel; a helyben történő duális képzés, vagyis az élsport és az oktatás összhangjának kialakítása, a fiatalok személyiségfejlesztése; a legmagasabb szintű szakmai munka az edzők krémjének bevonásával; a bentlakás lehetőségének megteremtése. Ebből következően úgy gondolom, akadémiából, például kézilabdában, egy-kettőnél többre semmiképpen sem lesz szükség az országban, s ezek alatt kell majd működnie – területi alapon elosztva – az öt-hat úgynevezett képzési központnak. Ha rajtam múlna, mindenképpen pályáztatás, illetve a szabályozott követelményrendszer teljesítése után járulnék csak hozzá az akadémia elnevezés használatához. Ma ez a sportágak jó részében nem így van, ezért jönnek létre sorban akadémiák. Nyilván abból a megfontolásból, hogy a hangzatos elnevezéssel – legalábbis a sportban kevésbé járatosak szemében – hitelesebbekké váljanak.

MÉSZÁROS LAJOS
a kosárlabda-szövetség szakmai és utánpótlás-bizottságának elnöke

Csak a saját szisztémánkra van rálátásom, amely napjainkban teljesen más, mint az összes többi sportágé. Kétségtelen, hogy példát szeretnénk mutatni a rendszerünkkel másoknak, hiszen rengeteg munka és befektetett energia áll mögötte. Másfél éves kutatómunkával választottuk ki azt a tíz intézményt, amely használhatja a Nemzeti Akkreditált Kosárlabda Akadémia elnevezést. Sportágunk ezt bátran nevezheti minőségbiztosítási rendszernek. Törekedni fogunk arra, hogy csak abban az esetben maradhasson tag egy nevelő műhely, ha az eredményeivel is rászolgál.  Úgy véljük, hogy a közvélemény nem feltétlenül érzékeli a különbséget megnevezés és megnevezés között az utánpótlás-nevelésben. Ugyanakkor azoknak, akik ebben élnek, igencsak frusztráló lehet a tény, miszerint sportágak sorában kellő körültekintés nélkül veheti fel egy egyesület az „akadémia” minősítést.

GELLEI IMRE
a Magyar Labdarúgó Szövetség szakmai bizottságának elnöke

Az utánpótlásképzés a futballban is többlépcsős folyamat, amelynek a csúcsa az akadémiai képzés. A közvélemény talán még mindig kevéssé ismeri azt a tényt, hogy az MLSZ által szervezett Bozsik-program keretében 100-120 ezer gyermek és fiatal labdarúgó sportol a játék öröméért. Közülük a legtehetségesebbek kerülnek az egyesületekbe, és azok jutnak el az akadémiákra, akiket adottságaik, képességeik, karakterük alapján a jó szemű szakemberek kiválasztanak. Ezeknek a játékosoknak az akadémiákon kell olyan képzést kapniuk, hogy egyéniségük továbbfejlesztése mellett megtanuljanak rendszerben gondolkodni és futballozni. Ez az időszak hivatott arra, hogy a tehetséges fiatalokból piacképes, kész felnőtt-labdarúgókká váljanak. Korábban a 16–18 éves korosztályt felkészítő edzőket és játékosaikat kizárólag az eredményeiken keresztül ítélték meg, Ez azt eredményezte, hogy mindig az éppen aktuális tornára koncentráltak, ahelyett, hogy arra készítették volna fel a labdarúgókat: 19–20 évesen már verseny- és piacképes játékosok legyenek. Az MLSZ néhány évvel ezelőtt a belga Double Pass céget kérte fel a már működő akadémiák vizsgálatára. A futballszövetség tudni akarta, hol kell mindenáron és rövid időn belül változtatni, mert az volt a gyanú, hogy az akadémián dolgozók sincsenek pontosan tisztában azzal, mi a feladatuk, miképpen kell felépíteni a jól működő rendszert. A többlépcsős, hároméves  audit  során a belga cég ajánlásokat tett az általuk vizsgált akadémiáknak, az MLSZ pedig a támogatási rendszeren keresztül segítette elő, hogy ezeket az ajánlásokat minél hatékonyabban építsék be az utánpótlás-nevelő munkába, ezzel is segítve az akadémiai rendszer fejlődését. Az MLSZ az akadémiák értékelése során minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet a produktivitásra, vagyis arra, hogy az akadémiák megfeleljenek első számú és legfontosabb feladatuknak, a piacképes játékosok „előállításának”.

ERDEI ZSOLT
a Magyar Ökölvívó Szövetség elnöke

Szakmaiság abszolút mértékben – ez a vezérelv az akadémiák esetében.  Ezek az intézmények olyan gyerekképzők, amelyekben azoknak a srácoknak nyújtunk lehetőséget, akik tehetségesek. Arra törekszünk, hogy alapvetően bentlakásos rendszerben, jó szakmai hátteret tudjunk nekik biztosítani. Pillanatnyilag a magyar ökölvívásban nincs annyi tehetség, hogy túl sok akadémiát el tudna tartani, ezért korlátoztuk a számot. Előtte auditáltuk az akadémiákat, s a négyből a két legjobb ment tovább, a két kevésbé jó pedig elbukott. A meglévő pénzből inkább azokat az egyesületeket támogatjuk anyagilag, amelyek eredményesek annak ellenére, hogy nem akadémiaként működnek. Tudniillik jó néhány bokszklub van, amely a sikerességet illetően megelőzi az akadémiákat. Vannak egyesületek, amelyek jól dolgoznak, s annyi gyerek fordul meg náluk, olyan kiválóak az eredményeik, hogy a későbbiekben akár átalakíthatók lesznek akadémiai központokká. Ez azonban még a jövő zenéje, pillanatnyilag úgy látom, hogy csak a győri és a budapesti akadémiának van létjogosultsága.

GYULAI MÁRTON
a Magyar Atlétikai Szövetség főtitkára

Szövetségünk öt évvel ezelőtt, 2013-ban hozta létre az első ilyen jellegű intézményt, a Németh Pál Dobóakadémiát, később pedig létrejött Székesfehérvárott az ARAK Utánpótlás Akadémia, illetve Veszprémben a VEDAC Dobóakadémia. Mindig is nagyon magas szakmai igényekhez kötöttük az akadémia elnevezés használatát, s bár több megkeresés is érkezett az ország különböző pontjairól, az elnökség eddig még nem tervezett változtatni a ezen a létszámon. Jogos az igény arra is, hogy az atlétikában olyan akadémia működjön, amelyben a megfelelő létesítményi háttérrel, tanulmányi és lakhatási lehetőségekkel kiegészítve az egész ország területéről lehetne toborozni atlétákat. Sajnos erre a jelenlegi helyzetben még várni kell. Az akadémia – mint koncepció – amennyiben megfelelő szabályozók határolják be a működését, egyértelműen a sport fejlődését szolgálja. Csupán a kritériumok kidolgozása és azok betartatása a kérdés.

DR. SZABÓ TAMÁS
az egykori Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet főigazgatója

Az akadémiák a sportiskolák megszűnésével jelentek meg Magyarországon. Bár mind a két esetben évfolyamos képzési formáról van szó, mégis akad különbség a régi és a mostani rendszer között.  Amíg a sportiskolákba előképzettség nélkül is bekerülhettek a sportolók, addig az akadémiákba kiválasztás útján, legalább három-négy éves sportmúlt után nyerhet csak felvételt a fiatal. Egyelőre kevés sportág szab szigorú feltételeket az akadémiai titulus használatának. A kosárlabdában és a labdarúgásban már történt előrelépés ez ügyben, hiszen mind több kritériumnak kell megfelelniük az utánpótlás-nevelő kluboknak, hogy akadémiaként jegyezhessék magukat. Amennyiben a többi sportágban hasonló feltételrendszer működne, akkor a jelenleg magukat akadémiaként aposztrofáló klubok töredéke jutna csak át a rostán.

DR. SZABÓ TÜNDE
az EMMI sportért felelős államtitkára

Az európai és a világélvonalhoz tartozás záloga ma már az akadémiai típusú, koncentrált felkészítés, amelynek keretében a legtehetségesebb gyerekek kerülnek – a jól menedzselt sportági kiválasztási és gondozási programok eredményeként – az „élutánpótlás-nevelő” programokba. A kormány kiemelten támogatja a sportakadémiák működését, hiszen ott olyan tehetséggondozási rendszer valósul meg, amely biztosítja a koncentrált felkészítését azoknak, akik a magyar sport jövőbeli eredményességének zálogát jelentik. A látvány-csapatsportágak területén ennek a tehetséggondozási formának már bevált és elismert múltja van, a magyar szempontból tradicionálisan sikeres egyéni sportágakban – úszásban, öttusában, tornában és kajak-kenuban – pedig a „Nemzeti Élsport és Utánpótlás-nevelési Képzési Központok”, vagyis az akadémiai rendszer kialakítása most indul el. Tudjuk, a kiemelkedő eredményekhez 10–12 év munkája szükséges – s különösen igaz ez az utánpótláskorúak esetében –, ezért a tehetségek felismerése, majd képzésüknek minél fiatalabb korban történő megkezdése elengedhetetlen a sikeres magyar sportjövő érdekében. Segítenünk kell tehetségeinket abban is, hogy ne csak sportáguk területén tudjanak elsajátítani minden megszerezhető tudást, hanem sportkarrierjük építése mellett megalapozzák a sport utáni, vagy éppen a melletti életüket is. Ehhez kínálnak kiváló lehetőséget a sportakadémiák.

További korosztályos hírek az UTANPOTLASSPORT.HU-n.