14:10, Szombat (május 21.), m2
A Faragó... magyar ismeretterjesztő film, 38 perc, 2002
rendező: Moldoványi Judit operatőr: Lakatos Iván
Vázlat Faragó Géza festőművészről
Faragó Géza szerteágazó művészi pályájának csúcsa kétségtelenül a századelőn felvirágzó plakátművészet és a színpadi látvány és jelmeztervezés. Az első magyar film elkészítésében is közreműködött díszlet és jelmeztervezőként. Életét leánya Faragó Kitty segítségével idézik föl az alkotók.
*
Faragó Géza A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Faragó Géza (Budapest, 1877. június 25. – Budapest, 1928. szeptember 23.) magyar festő, grafikus.
A magyar szecessziós festőművészet, a plakátművészet, a karikatúrarajzok, s a színházi díszletek tervezésének jeles mestere.
Életpályája Tanulmányait Párizsban végezte. Hazatérve a szolnoki művésztelepen Fényes Adolf mellett, majd 1910 körül a kecskeméti művésztelepen Iványi-Grünwald Béla körében alkotott. Szívesen örökített meg vidám, humoros jeleneteket, mestere volt a karikatúrának, sokat tett a plakátművészet alkalmazott grafikai szintű és európai színvonalon történő meghonosításáért.
1914-ben plakátkiállítása volt Berlinben. Négyszer volt kiállítása a Nemzeti Szalonban: 1900-ban, 1910-ben,1923-ban és 1928-ban. Az 1910-es kiállításon plakátjait és saját festményeit (tájképeit, figurális kompozícióit) együtt állította ki, s a közönség körében nagy sikere volt, erről beszámolt a Nyugat művészetkritikusa, Lengyel Géza is.
A legnagyobb sikert plakátjaival és színpadi díszleteivel aratta. 1910-től 1915-ig a Király Színház, később a Fővárosi Operettszínház, majd az UFA-filmgyár szcenikusa volt. Magyar lakodalom című, általa írt és díszletezett balettjét Londonban egy évig játszották.[2]
51 évesen ragadta el a halál, a Kerepesi temetőben nyugszik.
Művei közgyűjteményekben
Műveit az Országos Széchényi Könyvtár, a Kiscelli Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a kecskeméti Katona József Múzeum őrzi, számos műve van magántulajdonban.
FORRÁS ÉS FOLYTATÁS: http://hu.wikipedia.org/wiki/Faragó_Géza
|