Payday Loans

Keresés

A legújabb

BOLDOG-TALAN - XXI.- Lehetséges életminőségek: ön-sorsrontók 1.
A boldog élet bölcselete és poézise
2018. január 18. csütörtök, 17:26

Képtalálat a következőre: „Valeria Petrone”

BOLDOG-TALAN EMBER - XXI.

Az emberi balgaságok és a földi poklok 

Isten csodagyermekéből balga ördögfajzat

A földi pokolhoz vezető utak buzgó kövezői

Kapcsolódó kép

Lehetséges életminőségek: ön-sorsrontók 1.

Képtalálat a következőre: „Valeria Petrone”

VÁCI MIHÁLY:

MINTHA

 

Ez a folyó itt mintha folyna,

az éj is mintha éjjel volna;

- az ember mintha olyan volna,

milyennek lenni lenne dolga.

 

Mintha élet lenne az élet,

éltetne is , míg csak leéled,

s mintha elég is lenne néked

mindaz, mivel végül beéred.

 

Én is mintha önmagam lennék,

sugárzik bennem néhány emlék,

pedig más vagyok régesten rég,

nem az mi voltam, s mi lehetnék.

 

És te is mintha csak te lennél,

mikor nevetsz , mintha nevetnél,

s mert felderengsz még, hogyha fény ér,

éppen olyan vagy, mintha élnél.

 

Minden dolog teszi a dolgát,

az érdem elnyeri a zsoldját,

a szó olyan, ahogy kimondják,

Mi a bajod? Tudod? Na szólj hát!

 

A szeretet mintha szeretne,

a szerelem mintha lehetne,

a hit mintha még hitegetne,

s mintha hinni lehetne benne.

 

Minden dolog épp olyan mintha

öntökélyére lenne minta;

tökéletes hinta a hinta,

a kulcs az ajtókat kinyitja.

 

Ami van mintha tényleg lenne,

a teremtés mintha teremne,

a lét mintha tényleg létezne,

a rend is mintha rendbe lenne.

 

* * *

Képtalálat a következőre: „Valeria Petrone”

 

Akik

már végleg

lemondtak arról,

hogy valaha is boldogak lehessenek,

mondván, rosszkor/rossz helyre születtek

 

*

 

Akik

sohase hittek

benne komolyan,

hogy itt és most az ember vagy ő lehet boldog –

ez csak kitaláció, ábránd, nem létező kék madár stb.

 

*

 

Akik

hagyták

magukat beskatulyázni

született vesztesnek, felesleges embernek,

porszemnek, túlélésért güriző hangyának stb.

 

*

 

Akiknek  

beteges félelmek,

vagy maga a halálfóbia eszi a lelkét

(mert gyávák, nem mernek már ma Élni…)

 

*

 

Akik

életútjuk felén

egy nagy sötét erdőbe jutottak,

és bár még nem lelik az igaz utat,

de nem is igazán, izgatottan keresik azt…

 

*

 

Akik

maguknak se

vallják be lelki bajaikat,

s ezek medikalizálásában

partnerre találnak az orvosban

 

*

 

Akik

tudják, hogy

milyen létfontos a lelkiviláguk,

de rosszul tették fel a kérdéseiket,

rossz szellemi iránytűjük megvezeti őket

 

*

 

Akik

nem is mernek

szembenézni az élet-halál kérdéseivel,

azt hiszik, akkor megússzák a válaszadást,

pedig dehogyis: rossz választ „választanak”

 

*

 

Akik

amúgy olyan rendes,

becsületes, szorgos emberek,

és sehogyan sem értik, hogy

akkor ők miért nem boldogok

 

*

 

Akik

mindig

abban reménykednek,

hogy majd holnap, vagy

visszaképzelgik magukat

sohanemvolt aranykorokba

 

*

 

Akiket

amúgy mindenki

boldognak mondana,

de félig titkon érzik, hogy

nagyonis kínzó hiányérzetük van

 

*

 

Akik

kompromisszumok címén

egyre jobban megalkudtak,

s ezt alkohollal, rajongással

vagy cinizmussal kompenzálják

 

*

 

Akinek

minden nap

egy túlélési gyakorlat,

s ehhez reggel felkapnak

egy gondolatot, hogy kihúzzák vele…

 

*

 

Akik

nem úgy

néznek magukra,

ahogy csodára nézni illik,

s magától értetődőnek veszik,

ami már nekik megszokott…

 

*

 

Akik

mindaddig

nem értékelik,

amik s amijük van,

míg az nem kerül veszélybe,

vagy nem vesztik végleg el…

 

*

 

Akik

annyi mindenki

mással cserélnének -

egy összemazsolázgatott "életet" élnének...

 

*

 

Akiket

a sárga irigység

vagy az átkozott féltékenység gyötör

 

*

 

Akik

úgy érzik,

hogy tehetetlenek,

mert leigázta őket

a körülmények hatalma

 

*

 

Akik azt hiszik,

hogy nincs bocsánat,

s így fekszenek naponta

lelkiismeretük kínpadján…

 

*

 

Akiknek

nincs is bűntudatuk,

sőt, ami még rosszabb,

a vétkükkel erényként hencegnek

(mint pl. a szenvedélybeteg munkamániás)

 

*

 

Akiknek

a képmutatása

legalább hódolat az erény előtt,

de megelégednek a látszat fenntartásával…

 

*

 

Akik

már annyiszor

akartak új életet kezdeni,

saját magukat a hajuknál fogva

kihúzni a mocsárból, az erkölcsi fertőből…

 

*

 

Aki

ábrándozó,

aki a bírhatót

eladja álompénzért,

és aki légvárat épít fel

a lakbérszedő "lelki szakembernek"

 

*

 

Akik

oly tudatlanok

és hiszékenyek,

balek boldogtalanok:

könnyű prédái a gazdasági,

politikai, szellemi szélhámosoknak

 

*

 

Akik  

testükben-lelkükben

túl öregnek érzik magukat,

hogy szellemileg újjászülessenek –

nekik már mindegy...

 

*

 

Aki

már oly mocskos,

annyi bűnt követett el,

hogy így már nem is mer

"Isten színe elé állni"

 

*

 

Akik

mártírkodva

szinte keresik a szenvedést,

titkon vagy nyíltan a túlvilági jutalmat remélve

 

*

 

Akik

úgy élik a világukat

a gyertyát két végéről égetve,

mintha csak egy nap lenne már a világból hátra...

 

*

 

Akik

úgy halogatják

létfontos döntéseiket, dolgaikat,

mintha örökké élnének, s nem lenne "rendelt idő"

 

*

 

Akik

kiábrándultak

a langymeleg tört-

énelmi egyházakból,

akiket tönkretettek

a folyton tüzelő szekták vezérei

 

*

 

Akik

szó szerint

értik a mesét, a mítoszokat,

s így vagy szellemi fogyatékosok,

vagy nihilisták lesznek

 

*

Képtalálat a következőre: „Valeria Petrone”

 

*

 

Akik

most döbbentek rá,

milyen gagyit sóztak rájuk

a second hand túrkálókban,

szellemi ócskapiacokon…

 

*

 

Akik

az úgynevezett

politikai-gazdasági rendszerváltástól

várták volna személyes megváltásukat,

családi boldogságukat…

 

*

 

Akik

már annyi csodaterápiát

kipróbáltak, de sikertelenül,

akik anyagi sikert sikerre halmoztak,

mégis depressziósok…

 

*

 

Akik

az élet császárai helyett,

valamelyik MLM ön- és barátság-

gyilkos rabszolgái lettek

 

*

 

Akik

a gödör

fenekén vannak,

mert hittek az ördögnek,

aki sokat ígért, majd nagyon

keveset adott - az is keserű volt...

 

*

 

Akik

aktuális

fizetettmunka-

nélküliségük miatt

magukat feleslegesnek,

parazitának, káros elemnek érzik

 

*

 

Akik

életpiaci

lármába menekülve

nem ismerik a csendet,

s így nem hallják a bennük

élő isten halk életmentő hangjait

 

*

 

Akik

rút kiskacsként

önleértékelésben vannak,

pedig amúgy gyönyörű hattyúként élhetnének

 

*

 

Akik

idegen

közegben, terepen

a parton vergődnek,

pedig az életük vizében

vidáman ficánkolhatnának…

 

*

 

Akik

jó ügyekhez

méltó buzgalommal

rossz ügyeket szolgálnak,

képviselnek, védenek stb.

 

*

 

Akiket

már semmi

nem érdekel,

teljesen közönyösek,

nem tudják, hogy milyen

sok múlhat egyetlen emberen

 

*

 

Akik

nem akarnak

felnőtté válni,

s a mamahotelban elbújva

javíthatatlanul infantilizálódnak

 

*

 

Akik

erőltetik

a "nagykorúsodást",

s koravénülnek, fiatalon kiégettek lesznek

 

*

 

Akiknek

nincs igaz jó barátjuk,

esetleg a minőséget itt is

mennyiséggel pótolnák…

 

*

 

Akik

abban a hiszemben vannak:

van barátjuk, szerelmük,

ezért nem is keresnek –

pedig csak álbarátuk,

ellenségük van…

 

*

 

Akik

mindig jónak

is akarnak látszani

és minden "jótettükért"

rögtön hálát várnak…

 

*

 

Akik,

ha már

nem lehetnek

dogmájuk szerint "jók" ,

akkor legalább a gonoszságban

akarnak tökélyre jutni

 

*

 

Akik

sorozatosan

gyűjtik a kudarcélményüket,

majd környezetük/önmaguk ellen agresszívek

 

*

 

Akik

nevetségesé

vagy szánalmassá váltak

szüntelen öndicsérgetésükben

és profi önsajnáltatásukban…

 

*

 

Akik

élőhalottként

sínylődnek bűneik börtönében,

miközben gonosz pótcselekvésként

bűnbakokra vadásznak, uszítanak…

 

*

 

Akik

betömetik füleiket

a szirénsziget közelében hajózva,

vagy akik nem kötözik ki magukat,

s örökre elcsábulnak (egy szektában)


* * *

Képtalálat a következőre: „Valeria Petrone”

Váci Mihály:

Valami nincs sehol

 

Süvítnek napjaink, a forró sortüzek, 
– valamit mindennap elmulasztunk. 
Robotolunk lélekszakadva, jóttevőn, 
– s valamit minden tettben elmulasztunk. 
Áldozódunk a szerelemben egy életen át, 
– s valamit minden csókban elmulasztunk.

Mert valami hiányzik minden ölelésből, 
– minden csókból hiányzik valami. 
Hiába alkotjuk meg s vívunk érte naponta, 
– minden szerelemből hiányzik valami. 
Hiába verekszünk érte halálig: – ha miénk is, 
– a boldogságból hiányzik valami.

Jóllakhatsz fuldoklásig a gyönyörökkel, 
– az életedből hiányzik valami. 
Hiába vágysz az emberi teljességre, 
– mert az emberből hiányzik valami. 
Hiába reménykedsz a megváltó Egészben, 
– mert az Egészből hiányzik valami.

A Mindenségből hiányzik egy csillag, 
– a Mindenségből hiányzik valami. 
A Világból hiányzik a mi világunk, 
– a Világból hiányzik valami.

Az égboltról hiányzik egy sugár, 
– felőlünk hiányzik valami. 
A Földből hiányzik egy talpalatnyi föld, 
– talpunk alól hiányzik valami.

Pedig így szólt az ígéret a múltból: 
– „Valahol! Valamikor! Valami!” 
Hitették a bölcsek, hitték a hívők, 
– mióta élünk, e hitetést hallani. 
De már reánk tört a tudás: – Valami nincs sehol! 
– s a mi dolgunk ezt bevallani, 
s keresni azt, amit már nem szabad 
senkinek elmulasztani.

Újra kell kezdeni mindent, 
– minden szót újra kimondani. 
Újra kezdeni minden ölelést, 
– minden szerelmet újra kibontani. 
Újra kezdeni minden művet és minden életet, 
– kezünket mindenkinek újra odanyújtani.

Újra kezdeni mindent e világon, 
– megteremteni, ami nincs sehol, 
de itt van mindnyájunkban mégis, 
belőlünk sürgetve dalol, 
újra hiteti, hogy eljön 
valami, valamikor, valahol…

 

* * *

Képtalálat a következőre: „Valeria Petrone”

Eugéniusz:

A boldogtalan ember

Egymondatos lényegkereső kísérletek

 

Szembesítő tükör:

bátran meglátni a fájó igazságot.

Magadon nevetsz/szörnyülködsz:

a mese pont rólad is szól!

 

Te

mi mindent

mulasztasz el,

illetve teszel rosszul,

amivel folyamatosan és

durván rontod legfőképp

saját, de legalább közvetve

az előszeretteid stb. életminőségét?

 

Gyáván,balgán,

öngyilkos módon,

hárítható a felelősség

mindaddig,

míg meg nem halsz,

mielőtt éltél volna…

 

Ismerj önmagadra

és változtass bölcsen!

 

Képtalálat a következőre: „Valeria Petrone”

Képtalálat a következőre: „Valeria Petrone”