Payday Loans

Keresés

„Der Ungarische Van Gogh” PDF  Array Nyomtatás Array  E-mail
ELIT - HIVATÁS, POKOLJÁRÁS, ÁRULÁS, XX-XXI.SZ.
2018. január 15. hétfő, 07:35

Ki nem teljesedett

festői életpályája

egy barátság tükrében –

kiállítás az MTA

Pszichiátriai Művészeti Gyűjteményében

„Der Ungarische Van Gogh” - így szignálta képeit Pál István festőművész, aki élete nagy részét elmegyógyintézetekben töltötte. Pályafutását, sorsát helyezi új megvilágításba „A kétsíkú kép – Füst Milán és Pál István barátsága” című kiállítás, amely az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény, a Füst Milán Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Múzeum rendezésében jött létre.

2016. NOVEMBER 16.

Pál István (1888–1944) és Füst Milán (1888–1967) gimnáziumi osztálytársak voltak, együtt érettségiztek 1906-ban. Füst Milán a Nyugat egyik legeredetibb költőjévé vált, Pál István pedig Ferenczy Károlynál, Hollósy Simonnál tanult, majd festett Nagybányán és a Kecskeméti Művésztelepen is, munkáival az 1910-es években több kiállításon is szerepelt. A festőművészről kevés adat állt rendelkezésre, töredékesen ismert életútját egészítették ki Szilágyi Judit irodalomtörténész legújabb kutatásai, aki a Petőfi Irodalmi Múzeumban Füst Milán és felesége műgyűjteményéből 2015-ben rendezett kiállítás kapcsán újból átvizsgálta a Kossuth-díjas író, költő kéziratos hagyatékát. Így fedezett fel huszonhat, Pál István és családtagjai által 1911 és 1942 között írt levelet.

„Szilágyi Judit a levelek kapcsán jutott el az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjteményébe. Kutatásai eredményeként sikerült hat-nyolc, korábban tévesen leírt vagy ismeretlennek tulajdonított képet Pál István munkájaként azonosítani, illetve magángyűjteményekben is felleltünk tucatnyi Pál István-alkotást. Ma már félszáz munkáját ismerjük, amelyek közül 18-at – betegtársak portréit és intézeti életképeket – az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjteménye őriz” – mondta az mta.hu-nak Perenyei Monika művészettörténész, a Gyűjtemény vezetője, a kiállítás társkurátora. „A kiállítás számunkra azért olyan nagy jelentőségű, mert amióta a Magyar Tudományos Akadémia gondozásába került az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet Művészeti Gyűjteménye, missziónknak tartjuk az interdiszciplináris kutatások támogatását. E törekvéseket jól szemlélteti a tárlat, amely művészettörténeti és irodalomtörténeti kutatások eredményeként jött létre, és egyszerre állít emléket egy ígéretesen induló, de soha ki nem teljesedő festői pályának, illetve egy közel négy évtizedes barátságnak, ugyanakkor bemutatja egy tudományterületeken átívelő, sok izgalmat és örömet rejtő kutatás történetét is.”

Pál István: Férfi szabóműhely (az Angyalföldi Elme- és Ideggyógyintézetben), 1930, 65,5x95 cm, papír, temperaForrás: MTA PMGY

Egy ki nem teljesedett művészi pálya

A művészettörténész szerint Pál István életművét leginkább a kiaknázatlan lehetőségek és korlátozott adottságok párhuzamos követésével lehetne megragadni. Ennek az életútnak két állandó eleme rajzolódik ki: Füst Milánhoz fűződő, évtizedeken átívelő barátsága és a töretlen alkotókedv.

„A betegségéből és az akkori terápiás lehetőségekből adódóan tulajdonképpen megszakadt Pál István művészi pályája. A zárt intézeti kezelése miatt kiszakadt az alkotói közegből, híján volt azoknak a fórumoknak, ahol megmutatkozhatott volna. A levelekből viszont nagyon érdekes információk derülnek ki arról, hogy elhatalmasodó téveszméi dacára tovább dolgozott. A barátokat állandóan festékért, ecsetért, papírért ostromló festő a művészeten keresztül küzdött az értelmes élet lehetőségéért. Egyik levelében például írja, hogy már egyáltalán nem érzi, hogy kórházban lenne, csak modelleket lát és papírt” – mondta el Perenyei Monika.

A „kétsíkú” kép

Mint a levelekből kiderül, Pál Istvánt folyamatosan foglalkoztatták a képalkotás kérdései. Az 1920-as évektől haláláig az egyik vesszőparipája volt a „kétsíkú” (sztereoszkópikus) kép megalkotása. A látványt többféle nézetből megragadó Pál István egy pontozott, dekoratív hatású „fátylat” készített, amely sajátos, „kétsíkú” hatást eredményezett a képfelületen.

„Büszke volt erre a vizuális leleményre, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy az 1920-as évek után a gyöngyösi »végállomáson« újra elővette, s mintha nem telt volna el hosszú idő, ugyanabban a látásmódban folytatta. Ez azért is különös, mert a gyűjteményben őrzött portrék és zsánerképek, bár megannyi festői ötlettel és egyéni ízzel vannak megalkotva, másfajta vizualitást képviselnek” – fogalmazott a művészettörténész.

Képek a kiállításrólFotó: Hámori Péter/ MTA BTK

Megrendítő levelek

A levelekből kiderült, hogy az öngyilkosság gondolata is foglalkoztatta Pál Istvánt. Mint írta, az orvosok nem engedik, hogy meghaljon, pedig az életválasztás jogát szeretné magának fenntartani. Az utolsó leveleiben már érezhető állapotának romlása: Michelangelo tanítványának vallja magát, és „hangokat” hall. Ezek Lipótmezőn kínozzák, így visszamenne Angyalföldre, ahol nem kísértették a hangok.

„Szilágyi Judit kutatásainak köszönhetően derült fény Pál István további sorsára is. Korábban úgy tudtuk, hogy 1939-ben hunyt el. Nem volt ismert, hogy nemcsak Lipótmezőn és Angyalföldön, hanem a gyöngyösi alapítványi kórházban is kezelték. A gyöngyösi intézet betegeit 1944-ben deportálták, nagy valószínűséggel Pál István is köztük volt, és vélhetően Auschwitzban halt meg.

Képek a kiállításrólFotó: Hámori Péter/ MTA BTK

„A levelek Füst Milán korábban nem ismert arcát is megmutatják: az író felfedezte Pál Istvánon a téveszmék elhatalmasodását, és bekísérte ifjúkori barátját a lipótmezei Elme- és Ideggyógyintézetbe, majd pedig évtizedeken át látogatta, és anyagilag is támogatta az élete nagy részét különböző intézetekben tengető festőt – mondta Perenyei Monika.  Egy nagyon nehéz emberről van szó, aki mindenkit elmart maga mellől, és mégis mindvégig kitartott Pál István mellett.”

A kiállítás, amelynek kurátorai Perenyei Monika és Szilágyi Judit mellett Aknai Katalin, valamint Faludy Judit művészettörténészek voltak, november 25-ig előzetes bejelentkezés után látogatható az MTA Pszichiátriai Gyűjteményében (1067 Budapest, Teréz krt. 13.).
Látogatását a  Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. , illetve az  Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mail címen egyeztesse munkatársainkkal!