A kommunizmus bűneit Nyugaton még ma is sokan mentegetik, maga az Európai Unió is vonakodik egyértelműen elítélni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a Nemzeti Örökség Intézetének (Nöri) a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésén, a Rákoskeresztúri új köztemetőben. A kommunizmus áldozatairól a pártok is megemlékeztek, és számos városban tartottak az emléknaphoz kapcsolódó rendezvényeket.
Fotók: Varga Imre/Magyar Hírlap
Ma már nem szokás emlegetni, hogy a kommunizmus - akárcsak a nemzetiszocializmus - a 20. században "a Nyugat szellemi termékeként látta meg a napvilágot", ám "a tőrőlmetszett nyugati gondolat végül nekünk, közép-európaiaknak lett kényszerű osztályrészünk". Eközben a Nyugatnak a kommunizmus megmaradt színtiszta elméletnek, "kéretlen világboldogítók bizsergető szellemi izgalmának" - fogalmazott a kormányfő a köztemető 297-es parcellájánál lévő látogatóközpontban.
Hozzátette, a magát haladónak tartó nyugati értelmiség sok tagja, művészek, írók, politikusok lelkesedve dicsérték a népirtó kommunista diktatúrát. Nehéz elhinni, hogy nem volt nyilvánvaló, a szovjetek rabszolgamunkára viszik azokat, akiket osztályellenségnek vagy bármely okból veszélyesnek gondolnak - mondta Orbán Viktor.
Kiemelte, hogy az EU is vonakodik egyértelműen elítélni a kommunizmus bűneit, amit a 21. században nem magyarázhat és nem menthet a baloldali pártszimpátia vagy pártbarátság. "Mindez arra vezethető vissza, hogy míg a nácizmus bűnei felett ítéletet mondott a nemzetközi katonai bíróság, addig a kommunizmus bűncselekményeiről a rendszer bukása után a szabad világ képviselői nem hirdettek hasonlóan szigorú ítéletet" - mondta a kormányfő, aki szerint Európának ma nem véletlenül rossz a lelkiismerete, amikor a kommunizmus bűneiről van szó. Közép-Európában azonban "még negyedszázad elteltével is emlékszünk, milyen a zsarnokság, amely ott van mindenhol" - hangsúlyozta a miniszterelnök.
Szavai szerint a kommunizmus velünk élő múlt, "úgy tartozik hozzánk, mint egy régi heg, amely a gyógyulás után is időről időre sajogni kezd". Mint fogalmazott: a 298-as, 300-as és 301-es parcella olyan "időkapszulák kódszámai", amelyek magukba zárták a kommunista diktatúra brutalitását. Olyanok nyugszanak ezekben, akiknek még az emlékét is el akarták törölni a kommunisták, ahogyan feledésre ítélték azokat is, "akiket felszívott a Gulág szigetvilága" - mondta. Az emléknap azonban a bizonysága annak, hogy a kommunista diktatúra bűnei nem évülhetnek el soha - tette hozzá. "Ma Magyarországon szabadságban és biztonságban élünk, van magunk választotta, reménnyel kecsegtető jövőnk, szemben a diktatúrával, amelyben csak lefojtott életerők voltak és bedeszkázott égbolt" - fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: a magyarok megértették, csak akkor lehetnek szabadok, ha soha többé nem mondanak le a szuverenitásukról. Mint mondta, "csak akkor lehet jövőnk, ha az egyszerre szabad és magyar, csak a szabad magyarok országának van jövője". Ezért - tette hozzá - "a kommunista és fasiszta kígyótojásokat mindig kellő időben össze kell törnünk".
Boross Péter: A hősi halottak emléke otthont kapott
A megemlékezésen Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke méltatta, hogy az új köztemetőben lévő gyászpark gondozása a Nörihez került, korábban ugyanis - fogalmazott - a sokféle magánkezdeményezés megbontotta az egységes elgondolás lehetőségét. A hősi halottak emléke otthont kapott - mondta. Szorgalmazta egyúttal, hogy a következő generációkkal is ismertessék meg a szabadságharcosok által megélteket. Arról is megemlékezett, hogy az 1945 utáni években ki kellett törölni az emlékezetből a magyar múlt jó, nemes és áldozatos részét is, aminek következménye lett például számos elhanyagolt első világháborús emlékmű. A volt kormányfő kiemelte ugyanakkor, hogy a mostani kabinet nagy figyelmet fordít ezek felújítására.
Radnainé Fogarasi Katalin, a Nöri főigazgatója köszöntőjében azt mondta, a köztemető 298-as, 300-as és 301-es parcellája a nemzeti emlékezet, a nemzeti gyász színhelye, az 1956-os forradalom és szabadságharc mementója, a 17 nemzeti emlékhely egyike. A főigazgató hangsúlyozta: a 297-es parcellában felépült látogatóközpont - amely a szomszédos 298-as, 300-as, 301-es parcellák és az abban nyugvók történetét mutatja be - minden tekintetben megfelel a 21. század elvárásainak, és nagy szükség is volt rá, mert az idelátogatók vajmi keveset tudhattak meg történelmünknek erről a részéről. A látogatóközpont legfontosabb küldetése ezért éppen az, hogy megfelelő tartalommal megnyugtatóan tisztázza a bonyolult jelentéstartalmakat hordozó parcellák és benne nyugvók történetét - tette hozzá.
Áder János köztársasági elnök (j) és felesége, Herczegh Anita (j2) mécsest gyújt Schmitt Mária, a múzeum igazgatója és Tallai Gábor programigazgató társaságában a fővárosi Terror Háza Múzeumnál a kommunizmus áldozatainak emléknapján - MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.
Fidesz: Kötelességünk szembeszállni a kommunizmus minden formájával A kommunizmus embertelen ideológiája világszerte közel százmillió ember életét követelte - emlékeztet szombati közleményében a Fidesz, hangsúlyozván: a kommunizmus áldozatainak emléknapján nemcsak rájuk emlékezünk, hanem mindazokra, akiket megfosztott tulajdonuktól, otthonuktól, családjuktól, szabadságuktól vagy emberi méltóságuktól.
Hoppál Péter: Szabad ország csak szabadon beszélhet a múltjáról Szabad ország csak szabadon beszélhet a múltjáról, amelynek elszenvedője volt - mondta a kultúráért felelős államtitkár szombaton, a kommunizmus áldozatainak emléknapján a Kovács Béla egykori kisgazda politikusról elnevezett pécsi általános iskolában tartott megemlékezésen. Hoppál Péter Kovács Béla hetven évvel ezelőtt történt elhurcolásáról azt mondta: e törvénytelen tett mindenki előtt nyilvánvalóvá tette, hogy totális diktatúra épül, amely porig rombolja a Magyarországot csaknem ezer éven át meghatározó értékrendet. A magyar emberek sorsa ekkor vált "egy beteges ideológia prédájává, játékszerévé" - emelte ki hozzátéve, hogy e napon "olyan dermedt félelem költözött a szívekbe, amelyet újabb és újabb generációk tudnak csak kioltani nagy bátorsággal, munkával és sok sikerrel". Az emlékezés szükségességére térve kijelentette: ma már nem vonható kétségbe, hogy "a kommunizmus és a fasizmus pusztítása között nincs különbség", de ez nem volt mindig így. "Voltak, akik nem kívántak szembe nézni a múlttal hazug örökséget hagyva a következő nemzedékekre" - hangoztatta Hoppál Péter, majd felidézte: a kommunizmus pusztításába világszerte csaknem százmillió ember halt bele, és felbecsülhetetlen azok száma, akiknek életét a diktatúra megnyomorította. Emlékeztetett arra, hogy a második világháborút követően több mint 700 ezer embert hurcoltak Magyarországról szovjet munkatáborokba, s az embertelen munka és a körülmények következtében "csak töredékük térhetett haza". Hoppál Péter szerint az emlékezetpolitikában fordulópontot, mint fogalmazott "a félelem és hallgatás végét" jelentette a Terror Háza Múzeum megnyitása, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tevékenysége, a kommunizmus áldozatainak emléknapja, és a Gulág-emlékév. A Független Kisgazdapárt egykori főtitkárának, Kovács Bélának a pozitív megítélése örök érvényű, megkérdőjelezhetetlen a magyar történelem alakjai között - jelentette ki a megyeszékhely szülöttéről szólva. "Őt tartása, tehetsége, örökérvényű értékkövetése, küzdelmes, dolgos életútja és jó értelemben vett ambíciója emelte ki kortársai közül, akit megpróbáltatásai, igazságtalan elítélése és meghurcoltatásai közepette is szilárdan őrzött értékrendje tett mártírrá, egyben példaképpé" - méltatta. Egyúttal bejelentette: 45 millió forintból országos emlékpontot alakítanak ki az egykori politikus Patacs városrészben található szülőházában. A megemlékezést követően a résztvevők koszorúkat helyeztek el a Kovács Béláról elnevezett iskola falán, majd átsétáltak az egykori kisgazda főtitkár közeli szülőházához. Páva Zsolt (Fidesz-KDNP), Pécs polgármestere az emlékpont alapkőletételénél azt mondta: a szülőházban elsősorban a fiatalok megismerkedhetnek majd a kisgazda politikus életútjával, pályafutásával és a második világháború utáni évek történéseivel. A városvezető jelezte: a speciális oktatási helyszínként is funkcionáló emlékpont célja a Kovács Bélához kapcsolódó tárgyi emlékek, dokumentumok összegyűjtése és bemutatása. Komor István, a baranyai megyeszékhely kulturális és közművelődési intézményinek túlnyomó többségét integráló Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. üzemeltetési igazgatója közölte: a jelenleg leromlott állapotú épületet Keresztes Béla építész tervei alapján felújítják és 30-40 fő befogadására képes múzeumpedagógiai helyiséggel is bővítik. Az emlékpont a tervek szerint még az idén megnyílik - közölte az eseményen, amelyen az alapkőletételt megelőzően időkapszulát is elhelyeztek.
"Emlékezünk azokra is, akiket börtönbe zártak, megkínoztak, akik névtelenül tűntek el a kihallgató szobák mélyén. Ez az elnyomó ideológia és rendszer támadást jelentett az egyén és a nemzet szabadsága, szuverenitása ellen egyaránt" - hangsúlyozza a Fidesz, hozzátéve: a magyar emberek a saját bőrükön tapasztalták meg a kommunizmus pusztító hatását, ezért az áldozatokra való emlékezés mellett kötelességünk ma is szembeszállni annak minden formájával.
"Mi ma is ragaszkodunk nemzeti függetlenségünkhöz, ahhoz, hogy saját dolgainkról mi magunk dönthessünk. Főhajtással emlékezünk az áldozatokra, az ő emlékük is kötelez arra, hogy évről-évre kimondjuk: soha többé kommunizmust!" - zárul a Fidesz közleménye.
KDNP: Tisztelegjünk és emlékezzünk! A Kereszténydemokrata Néppártnak a kommunizmus áldozatai emléknapja alkalmából kiadott közleménye főhajtásra szólít. "Tisztelegjünk és emlékezzünk a kommunizmus és a szocializmus eszméjének jelszavával megnyomorított emberi sorsokra, szétvert családokra, tönkretett közösségekre! Emlékezzünk azokra a milliókra, akik életét jóvátehetetlenül tették tönkre, semmisítették meg a vörös zászló és a sarló, kalapács nevében! Ne feledkezzünk el azokról, akik ezen szörnyűségek közepette is megőrizték magukban, családjukban az emberség és igazság lángját, akik akkor sem adták fel hitüket ha a gulágon raboskodtak, az ÁVH kínzókamráiban szenvedtek vagy éppen vagyonuktól, munkahelyüktől, továbbtanulási lehetőségüktől fosztotta meg őket az állampárt! Gondoljunk rájuk és tegyünk meg közösen mindent, hogy soha többé ne árnyékolja be a magyarok életét a kommunista terror pusztító alakja!" - kéri a KDNP.
Az LMP az ügynökakták nyilvánosságát szorgalmazza
Az LMP a kommunizmus áldozatainak emléknapján újra benyújtja az ügyönkaktákkal kapcsolatos törvényjavaslatát a parlamentnek - olvasható a közleményben, amelyet Szél Bernadett és Hadházy Ákos, az LMP társelnökei jegyeznek.
"Kovács Béla elhurcolásának napján emlékezünk a kommunizmus áldozataira. Nem csak a 300 ezer magyarra, hanem világszerte arra a 100 millió emberre is, akinek a gyilkos eszme vette el az életét" - hangsúlyozza az LMP kommünikéje, amely hozzáteszi: emlékezünk azokra, akik meghaltak a diktaturában és azokra is, akiknek az életét megnyomorította a bolsevizmus. "Fejet hajtunk a hősök előtt, akik harcoltak a kommunista terror ellen és azok előtt is, akik a mindennapokban, titokban, családjuk körében és kis közösségekben mondták ki az igazságot, nem adva fel a reményt, hogy egyszer véget ér az embertelen tömegterror rendszere".
Az LMP szerint nem volt értelmetlen az áldozatok szevedése az elmúlt száz évben, ha "megteszünk mindent a múlt megismeréséért és levonjuk a következtetéseket". A közlemény kiemeli: az LMP azért küzd, hogy hozzák nyilvánosságra a bűnösök nevét, a rendszer működtetőit és kapjanak megbecsülést azok, akiknek a gerincét nem roppantotta meg a kommunizmus. "Ezért is - már 14. alkalommal - az LMP benyújtja az ügynökaktákkal kapcsolatos törvényjavaslatát a parlamentnek" - zárul a közlemény.
Együtt: Soha többé diktatúrát!
Az Együtt szerint "emlékeznünk kell a kommunizmus áldozataira, mert csak így lehetünk biztosak abban, hogy a történelem nem ismétli meg önmagát, és ami egyszer megtörtént, többé nem fog". A párt szombati közleménye szerint minden emberveszteség tragédia, különösen akkor, ha valakit származása vagy politikai meggyőződése miatt pusztítanak el vagy nyomorítanak meg, márpedig a kommunizmusban és a nácizmusban ez történt. "Hajtsunk fejet az elesettek, meggyilkoltak, megnyomorítottak és elűzöttek emléke előtt, majd felemelt fejjel mondjuk ki: soha többé diktatúrát!" - szögezi le az Együtt.
Pásztor Győző kanonok, dabas-sári plébános kapta az idei Hit pajzsa díjat - Fotó: Katona László/Magyar Hírlap
Vargha: Feladatunk, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk A némaságot hivatott feloldani a Gulág-emlékév, "feladatunk, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk a rémtettekre" - emelte ki Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára Budapesten, az emlékév szombati zárórendezvényén. A kormány a 2015-ös évet a 70 évvel ezelőtt a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé nyilvánította, majd az emlékévet 2017. február 25-éig meghosszabbította. Vargha Tamás felidézte: az emlékévben többek között konferenciákat, megemlékezéseket szerveztek, emléktáblákat állítottak az 1941 és 1955 között hadifogságba esett magyar katonák, illetve kényszermunkára elhurcolt civilek emlékére. Ezen felül történelmi kutatásokkal olyan adatbázisokat állítottak össze, amelyek segítségével a családok is jobban megismerhetik hozzátartozóik sorsát. Az államtitkár kifejtette: a katonák közül mintegy 200 ezren soha nem tértek haza. A hazatérők nagy része betegen soha többé nem volt munkaképes, a politikai elítéltek "gyanús" állampolgárokká lettek. Sem az embereket, sem javaikat nem kímélték - tette hozzá. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban (HIM) tartott rendezvényen Kovács Vilmos, a múzeum parancsnoka mondott köszöntőt, és szólt azokról a projektekről, amelyet az emlékév keretében vállaltak. Egyebek mellett a HIM is szervezett konferenciákat, kiállításokat, s kutatásaik eredményeként összeállított adatbázist könyv formájában összesítették, továbbá online felületen a széles közönség számára is elérhetővé, kutathatóvá tették. A www.katonakagulagon.hu oldalt Vargha Tamás indította el a szombati rendezvényen. Kovács Emőke, a Gulág Emlékbizottság szakmai vezetője ismertette a bizottság támogatásával megvalósult projekteket, s kiemelte: az elmúlt két évben sok mindent kellett bepótolni. Hozzátette: az emlékév egy "ikonikus napon", a kommunizmus áldozatainak emléknapján véget ér, de "az emlékezés semmiképpen sem". Az emlékbizottság szakmai vezetője elmondta: több projekt van, amely 2015-ben indult, de kifutása még nem zárult le, példaként említette, hogy a témában több film is készült. Kovács Emőke kiemelte: az emlékév során országszerte komoly kezdeményezések indultak. Elmondta, hogy a túlélők, a társadalom bevonása és a szakmai eszmecserék mellett, kiemelten fontos volt a fiatalok megszólítása. E célból kiállításokat, rendhagyó történelem órákat, országos tanulmányversenyt is szerveztek - fejtette ki. Az emlékbizottság szakmai vezetője hozzátette: a Gulág-emlékévet hivatalosan és ünnepélyesen vasárnap délután zárják le Ferencvárosban, ahol Balog Zoltán, az emberi erőforrások miniszterének jelenlétében felavatják a Málenkij robot Kárpát-medencei áldozatainak emléket állító emlékhelyet.
Liberálisok: Megismerhetővé kell tenni a múltat
A Magyar Liberális Párt szerint addig nem lehet a kommunista diktatúra áldozataira igazán méltóképpen emlékezni, amíg a múlt eseményei nem válnak teljes körűen megismerhetővé, és nem rendezödik az 1990-es rendszerváltás egyik nagy adóssága. A Liberálisok ezért a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján arra kérik a III. Orbán-kormányt, hogy maradéktalanul hozzák nyilvánosságra az ügynökaktákat - olvasható a párt közleményében, amely kiemeli: a társadalmi megbékéléshez, a múlt lezárásához elengedhetetlen az őszinte szembenézés a diktatúra bűneivel. "Sötét és ködös múltra nem lehet biztos és szabad jövő építeni. A bűnök ismerete nélkül pedig a megbocsátás is lehetetlen" - emeli ki a kommüniké. A párt úgy látja: ha az Orbán-kormány számára valóban fontos lenne a kommunista diktatúra áldozatainak emléke, akkor nem tűrné el Oroszország sértő gesztusait a hazánkban lévő szovjet emlékművek kapcsán. A Liberálisok szerint "a vadkeleti nyitás politikája, az orosz elnök kiszolgálása, a Magyarországon korlátlanul engedett orosz titkosszolgálat befolyásszerzés és gazdasági térhódítás, valamint az állami történelem-átíró műhelyek munkássága is azt igazolja, az Orbán-kormánytól a kommunista diktatúra áldozataira való emlékezés csak álszent, protokolláris gesztus" - olavsható a közleményben.
Pásztor Győző kanonok, dabas-sári plébános kapta az idei Hit pajzsa díjat Pásztor Győző kanonok, dabas-sári plébános kapta idén a Parma fidei - Hit pajzsa díjat. A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából évente odaítélt elismerést Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök és Bolberitz Pál egyetemi tanár, a díj első kitüntetettje adta át szombaton Budapesten.
Szabó István, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: Magyarországnak nem a rendszerváltó politikusok egyezsége hozott változást, hanem azoknak az embereknek a bátorsága, akik a némaság idején megszólaltak, akik vállalták hitüket, az együttérzést és a cselekvést a "közöny és a passzív elfogadás" napjaiban.
Úgy fogalmazott: "azért állhatunk ma itt, mert volt néhány bátor ember, aki életben tartotta a fényt, és vigyázott arra, ami jó: a közösségre, a hitre, a családokra és a nemzeti örökségre". Szabó István kitért arra: fontos, hogy a kommunizmus emléke ne váljon "csak történelemmé". "Ne engedjük, hogy az idő könyvekbe száműzze a valóságot", ahol "a mennyiség olyan függöny, ami jól mutat", de eltakarja az emberek emlékeit. A kommunizmus nem "színpadi tragédia", hanem bűn, emberek követték el emberek ellen, mint ahogy emberek voltak azok is, akik vállalták, hogy szembeszállnak velük.
Bolberitz Pál a díjazottat méltatva ismertette: Pásztor Győző 1933-ban született Újpesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1955-ben végzett matematika-fizika szakon. A teológiát Egerben végezte, 1961-ben szentelték pappá.
Már online is kutatható a hadifogolytáborokban meghaltak adatbázisa Már online is kutatható a szovjet hadifogolytáborokban meghaltak adatbázisa. A Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM) közreműködésével "Elhurcolva, távol a hazától" címmel megjelent 66 281 soros adatbázist a www.katonakagulagon.hu oldalon szombat délután a Gulág emlékév záró rendezvényén élesítették. A múzeum közleményében azt írta: ez a nagyközönség számára szabadon hozzáférhető weblap és keresőprogram egyénenként ismerteti a második világháború szovjet hadifogolytáboraiban meghalt magyar hadifoglyok és internáltak nagy részének személyére és fogva tartására vonatkozó adatokat. A Gulág emlékévhez a HM HIM kiállítással, tudományos konferenciával, a hadifogolytáborok tárgyi emlékeiről készített e-bookkal is hozzájárult - írta közleményében a múzeum, de - mint kiemelték - a legnagyobb feladatot az Orosz Föderáció által az 1990-es évek végén átadott, orosz nyelvű, cirill betűs "ucsetnoje gyelo", azaz személyi adatlapok feldolgozása jelentette. A HIM közleménye szerint a szombati rendezvényen bemutatták azt a kötet is, amely feldolgozza a hadifogoly és internálótáborok fogolyéletét, a múzeum gyűjteményeiben őrzött, hadifogoly témájú tárgyi emlékeket, az egykori Szovjetunió területén a Gulág emlékművek, emlékhelyek jegyzékét. A négyezer példányszámban nyomtatott könyvet - melynek CD melléklete szintén tartalmazza a több mint 66 ezer soros adatbázist - a következő hetekben minden település önkormányzata megkapja térítésmentesen.
A pártállam titkosszolgálata felfigyelt rá, nem végezhetett lelkipásztori szolgálatot, ezért a Fővárosi Vízműveknél lett vízóra-leolvasó. Később Kiskunhalason, majd Hódmezővásárhelyen volt káplán, 1981 óta plébános a Pest megyei Dabas-Sáriban. Pásztor Győző mindig szívügyének tekintette az ifjúság formálását, ezért 1993-ban újraalapította a katolikus általános iskolát Sáriban. Ezzel "nagy vihart kavart a rendszerváltás utáni Magyarországon, különösen a baloldali sajtóban". Pásztor Győző azonban "erős hittel állta a sokszor nemtelen, igaztalan támadásokat" - hangzott el. Pásztor Győző az elismerést megköszönve elmondta: felszentelése után 28 évet kellett várnia, hogy papként az oltárhoz állhasson. Felidézte: a Fővárosi Vízművekhez más, szolgálattól eltiltott paptársát is sikerült beprotezsálnia, így abban az időben Budapesten öt felszentelt pap dolgozott vízóra-leolvasóként. Később, már alföldi falvakban szolgálva akár egyetlen hittant tanuló diák kedvéért is elmotorozott a tanyasi iskolákba, mert a hitoktatásban látta a jövő zálogát. És az egy hittanos mellett ilyenkor a többi diák is láthatott hetente egyszer egy papot - mondta. Pásztor Győző kitért arra: Dabas-Sáriban a kommunizmus idején államosított katolikus általános iskola újraalapítását azért tartotta fontosnak, mert tudta, hogy heti egy-két hittanóra nem képes ellensúlyozni a heti harminc órában tanító vallásellenes tanárok munkáját, és a tankönyvekét, amelyek szerint a tudomány és a hit nem összeegyeztethető. "A hit pajzsa őrzött életemben, amikor támadtak és azzal védtem híveimet", amikor őket bántották - fogalmazott Pásztor Győző. A Hit pajzsa díjat - amelyet a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából adományoznak 2002 óta minden évben - Horváth Béla kisgazda országgyűlési képviselő és Gyurkovics Tibor író alapította. A díjat azoknak az egyházi személyiségeknek ítélik oda, akik a kommunista diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz. Az elismeréssel járó vörösréz pajzs Madarassy István ötvösművész munkája.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédet mond a kommunizmus áldozatainak emléknapján rendezett megemlékezésen a XI. kerületi Memento emlékműnél - MTI Fotó: Máthé Zoltán
Potápi: a kommunizmus véget vetett a jog és a rend uralmának A kommunizmus hatalomra jutásával Magyarországon "elköszönt az a világ, ahol a jog és a rend uralkodott" - jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott szombati központi megemlékezésen Újbudán, az 1945-56 között kivégzettek emlékművénél.
Mint mondta, a társadalom megfélemlítését és a zsarnokság megteremtését célzó rendszer azért bukott el, mert ellenálltak neki "titkos szigetek", "a lélek és a gondolat várait", amelyeket megbéníthatott ugyan, de el nem pusztított a diktatúra. A szabadságot és a hazaszeretetet nem lehet eltiporni, mert azok a lélek legbelsőbb rejtekeiben őrződnek. Ennek volt köszönhető, hogy mi, magyarok nem törődtünk bele a megváltoztathatatlanba, hanem felálltunk, és ölre mentünk a világ egyik legnagyobb katonai hatalmával - mondta az 1956-os forradalomra utalva a szónok. Amikor napra pontosan hetven évvel ezelőtt letartóztatták Kovács Béla kisgazda képviselőt, pártfőtitkárt, csak kevesen tudták, mi vár az országra: egy olyan korszak, amelyben bármikor bárkiből áldozat lehet el nem követett bűnökért, "a kommunizmus egymás mellett békésen élőkből üldözőt és üldözöttet csinált, a terror minden elképzelhető és az akkori embere számára elképzelhetetlen eszközét elhasználva", mondta. Hangsúlyozta, azt, hogy ma egy szabad világban élhetünk, azoknak köszönhetjük, akik a várható retorziók dacára őrizték ellenálltak, s "csak azzal bizonyíthatjuk, hogy áldozatuk nem volt hiábavaló, ha fogadalmat teszünk arra, hogy emléküket és hagyatékukat, bilincsektől és rettegéstől mentes hazánkat együtt őrizzük meg". Hoffmann Tamás, Újbuda polgármestere az eseményen arról beszélt: csalatkozniuk kellett annak, akik azt várták, hogy a 75 millió áldozatot követelő második világháború után egy boldog világot építhetnek, hiszen a százmillió áldozatot követelő kommunizmus került hatalomra, és "elkezdődött Magyarország történelmének legsötétebb korszaka". Petrusz Tibor, a Magyar Politikai Elítéltek Közösségének társelnöke azt hangsúlyozta: bő hét évtizeddel a második világháború befejeződése után is az egykori győztesek prekoncepciója adja a hazai történelemszemlélet alapját, pedig ezzel a kommunista párt és utódszervezete már évtizedek óta okoz megbocsáthatatlan károkat a nemzet tudatában. Ennek elemeként említve a kettős mérce alkalmazását, mondván, az ilyenek "háborús bűnöket emlegetnek, fasizmussal, nacionalizmussal riogatnak, közben a kommunizmus rémtetteit terrorcselekedeteit büntetlenül hagyják" - tette hozzá.
Nagy Gábor Tamás: a kommunizmus az ember ellensége A kommunizmus az ember ellensége, a kommunizmus 1956 előtti és utáni arca, Kádár és Rákosi lényegében ugyanaz - erről beszélt Nagy Gábor Tamás (Fidesz-KDNP), I. kerületi polgármester a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott rendezvényen Budapesten szombaton.
A kormánypárti politikus a budai Várban tartott emlékbeszédében kiemelte: a múlt században, ahol hatalomra jutottak a kommunisták, Oroszországtól Kambodzsáig, Kelet-Európától Kínáig, Kubától Afganisztánig, szisztematikusan irtották az embereket, a világon összesen mintegy százmilliót. Számos korszaka, formája volt a kommunista terrornak. Az idei emlékév a kényszermunkatáborokba elhurcolt és ott megsemmisített milliókról szól - tette hozzá a Szentháromság téren a Gulág áldozatainak emléket állító barakk-kiállítás előtt tartott beszédében Nagy Gábor Tamás. A Gulág kialakulása és működése Lenin időszakától Hruscsovig tartott. A bolsevik párt már egy 1919-es határozatban leszögezte: "csak egyetlen politikailag helyes lépésünk lehetséges, a könyörtelen harc, a tömeges terror" - emlékeztetett a fideszes politikus. Hozzátette: az egyik legfontosabb beismerő vallomást éppen 61 évvel ezelőtt a mai napon, február 25-én az SZKP XX. kongresszusán Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió akkori teljhatalmú ura tette. A pártfőtitkár akkor többek között beszélt a "nép ellensége" koncepcióról, amely biztosította a legkegyetlenebb elnyomást. Nagy Gábor Tamás arra figyelmeztetett: még mindig vannak, akik azt gondolják, hogy a kommunista rémtettek, bűnök nem az ideológiából fakadtak, csak valamilyen véletlen szerencsétlenség, torzulás következményei. Kizárólag sérült emberek pszichés állapotával magyarázhatók és Sztálin, Rákosi számlájára írhatók.
Mintha a kommunizmus Hruscsov őszintének tűnő beszéde után képes lett volna a megújulásra. Pedig Hruscsov nem megszüntetni, hanem épp ellenkezőleg, megőrizni akarta a sztálinizmust. Ezt bizonyítja, hogy még abban az évben, 1956-ban brutálisan vérbe fojtották a magyar forradalmat - idézte fel a kormánypárti politikus. A kommunizmus 1956 előtti és utáni arca, az ÁVH-s és a pufajkás, Rákosi és Kádár lényegében ugyanaz. A kommunisták 1956-ból semmit sem tanultak és semmit sem felejtettek. Ez lett a vesztük. Mert a vér nyomot hagyott. Kitörölhetetlen nyomot - mondta Nagy Gábor Tamás. "Emlékezzünk a mai napon egy bűnös ideológia és egy diktatórikus elnyomó rendszer, a kommunizmus rémtetteire, és gyújtsunk gyertyát az ártatlan áldozatok lelki üdvéért!" - mondta a politikus a kommunizmus áldozatainak emléknapján tartott beszédében. A rendezvény programján szerepelt Matúz Gábor: Nincs kegyelem című filmjének díszelőadása a Szentháromság téren lévő Magyarság Házában. Szombaton az ország több pontján is megemlékeztek a kommunizmus áldozatairól és ezen a napon zárul a Szovjetunióba hurcoltak emlékéve. Közép- és Kelet-Európában elsőként a magyar Országgyűlés döntött az első Orbán-kormány idején, 2000-ben a kommunizmus áldozatainak emléknapjáról. Az első megemlékezéseket 2001. február 25-én tartották az Országgyűlésben és az ország középiskoláiban, s azóta minden évben voltak ünnepségek. Hetven éve, 1947. február 25-én tartóztatták le és hurcolták el a szovjet megszálló hatóságok Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát, mentelmi joggal rendelkező országgyűlési képviselőjét.
