Payday Loans

Keresés

Vívás - az úriemberek sportja PDF Nyomtatás E-mail
26. Sport plusz grundfoci és a profi élsport
2017. október 14. szombat, 06:20
vívás
Egészségmagazin.com   |   2015.06.26.

Vívás az úriemberek sportja

Ha vívásról beszélünk, akkor az első tisztázandó alapkérdés, hogy melyik fegyverneméről van szó. Hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy kardvívás, tőrvívás vagy épp párbajtőrvívás a téma. Más a fegyver, mások a szabályok. Az adott sportágat űzők pedig nagyon érzékenyek arra, hogy ne keverjék őket össze a többivel.

Kardvívás, tőrvívás, párbajtőrvívás

Kardvívás esetén a találatok adása vágással és szúrással történik. A találati felület deréktól felfelé érvényes; az ez alatt vágás érvénytelen. Igen nagy a variálhatósága, látványos cselekménysorozatokat eredményez.

Tőrvívásban a törzsön ejtett szúrás az egyetlen érvényes találat. Mindig el kell dönteni, ki támadott. Ha a támadó szúrt érvénytelent, nincs találat, ha nem, akkor a védekező fél kapja a tust.

Párbajtőrvívásban is csak szúrni lehet, de a találat az egész testen érvényes. Nem számít, hogy ki a támadó fél: aki előbb talál, az adta a tust. Ha mindkét fél talál, kettős találatnak minősül. Ez a legegyszerűbb fegyvernem, a legtöbben ezt választják.

Kőbe vésett szabályok

A vívás etikettje az elmúlt száz évben alig változott. Az ellenfelek fegyverükkel tisztelegnek egymás, a közönség és a bíró előtt. Ugyanez történik a küzdelem végén is. A fegyvertelen kézzel történő kézfogás elmulasztása olyan súlyos fegyelmi vétség, hogy akár el is tilthatják a játéktól az udvariatlan sportolót.

A vívásban az összecsapásokat asszónak nevezik. A küzdelem egy 14 méter hosszú, általában 2 méter széles páston zajlik, ami teljes egészében bejátszható egy asszó során. A pást végét jelző vonalon viszont csak egy lábbal lehet kívül tartózkodni. Ha valaki mindkét lábával kilép, az technikai tussal elveszíti a menetet.

Vívás során mindkét játékos arra törekszik, hogy az ellenfél érvényes testfelületén találatot érjen el. Ugyanakkor arra is törekszenek, hogy az ellenfél ne érjen el találatot. Vitás esetekben a zsűri dönti el, hogy ki kapja az érvényes találatot.

A versenyek többségét világbajnoki rendszerben szervezik. A vívókat az aktuális ranglista alapján csoportokba sorolják, majd a csoport küzdelmekből továbbjutók bekerülnek az egyenes kieséses szakaszba. Ezen 128, 64, 32,16, 8 vívó vesz részt, létszámtól függően. A versenyeket nemenként elkülönítve rendezik meg.

A nemzetközi versenyeken a zsűri francia parancs szavakat használ.

Nem szúrhatnak le?

A vívás az éles fegyverek ellenére egyáltalán nem veszélyes sport. A legtöbb vívósérülés a bemelegítés hiányából ered - és nem szúrásból. A vívók az alapfelállás és a küzdelem során is meghatározott testtartást vesznek fel. Nagy terhelést kap a térd, így a térdízületek sérülése, kopása, esetleg térdszalagsérülések jelentik a kockázatot. A másik veszélyes pont a fegyvert tartó kéz csuklóízülete.

A vívófelszerelés

A vívófelszerelés színe a fehér. Ez abból ered, hogy régen, amikor még nem voltak elektromos találatjelzők, a pengék végét korommal kenték be, hogy látható nyomot hagyjon a fehér ruhán.
A sérülések elkerülése érdekében a vívóknak kötelező védőruházatot viselni. Ennek része a sisak. Az arcot fémszálakból készült háló védi a sérülésektől. A vívók vívókabátot, vagyis plasztront, hónaljvédőt, kesztyűt, és térdharisnyát viselnek. A nők mellvédőt is hordanak. A tőrözők és a kardozók mellényt is viselnek, amely fémszálas anyagból készül. A vívók cipőjének speciális, legömbölyített sarka van.

Kinek való a vívás?

Akik a vívás mellett teszik le a voksukat, egy olyan sportra találnak, amely fejleszti a testet, élesíti az elmét és nemesíti a szellemet. Mivel komoly szellemi terheléssel jár, nagyon jó idegrendszer kell hozzá. Egy másodpercre sem lankadhat a figyelem. A koncentráció mellett fontos a fegyelmezettség. A sikeres vívók között nagyon sok az egyetemi végzettségű.

Sok gyereknél ad indíttatást egy filmen látott romantikus hős - hogy csak Zorrót, vagy a három testőrt említsük. Ha van a közelben vívóterem, mindenképpen érdemes elvinni az érdeklődő gyereket. Aki komolyabban akar foglalkozni ezzel a sportággal, 7-8 éves korban akár el is kezdheti. A gyerekek először műanyagkardokat kapnak, addig amíg, el nem sajátítják azokat a szabályokat, amit saját és társaik biztonsága érdekében be kell tartaniuk. A vívás nem ajánlott asztmás gyermekeknek, mivel zárt térben zajlik. A vívómaszk pedig zavarhatja a rosszul látókat.

A vívás az egyik olyan sportág, ahol az évek előrehaladtával is bele lehet vágni. Még a 15 évesek sem késtek le semmiről. Az időbeni lemaradás könnyen behozható.

A vívás elsősorban kitartást, szorgalmat és alázatot igényel. A vívónak pedig kicsit úgy kell taktikázni, mint a sakkozónak: több lépéssel az ellenfél előtt járni.

*******************************************************************************************************************

AZ ÚRIEMBEREK SPORTJA

Kiss Anikó

2013.06.04

Szilágyi Áron olimpiai győzelme után megnőtt az érdeklődés a Pécsett is oktatott vívás iránt. Ez nem csoda, hiszen a gyerekek szívesen lépnének a magyar bajnok nyomdokaiba.

 

A vívás olyan sportág, amelyben jellemzően a mentális, szellemi képességek játsszák a döntő szerepet. Általában azt mondják, hogy a technikai tudást 20 éves korukra sajátítják el a fiatalok, de újabb 10 év kell ahhoz, hogy fejben is érett vívókká váljanak. Ez alól természetesen sok kivétel is van, de aki ebben a sportban szeretne eredményeket elérni, bizony hosszú ideig kell készülnie az eredményes játékra. Ennek ellenére vannak, akik már 15-16 évesen világ- vagy Európa-bajnokságokon mérettethetik meg magukat.

Kiknél és mit fejleszt?

Előkészítő csoportokban ma már az alsós gyerekek is ismerkedhetnek a sportág alapjaival, bár ez csak játékos rávezetés, nem igazi vívás, hiszen a kisebb gyerekek életkorukból adódóan még nem értik a vívás szabályait. Éppen ezért régebben 15-16 éves korukig várhattak a vívás iránt érdeklődők, mire a pást közelébe juthattak. Sportági előképzettség nem szükséges ahhoz, hogy valaki vívóként megállja a helyét, de a 19 éves Berta Dániel korábban 2 évig taekwon-do edzéseken vett részt, így elsajátította azokat az alapokat, amelyek könnyebbé tették számára a vívást.

– Megtanultam tisztelni az edzőt, a mestert és a sportot, a társakat. Megtanultam, hogy alázat, kitartás és akaraterő nélkül nem működik semmi. A vívás az úriemberek sportja: ránevelt a becsületre, tisztelni az idősebbet, elfogadni és kezelni a vereséget és győzelmet egyaránt. Megtanultam, hogy a hibáimból tudok csak igazán tanulni, és a következőkben nem elkövetni újra ugyanazt a hibát. Mindmáig nevel és formál a vívás – vallja a PEAC Pécsi Sport Nonprofit Zrt. legeredményesebb sportolója.

Csontos Gergely, a PEAC Vívószakosztályának volt edzője, jelenlegi sajtóreferense testalkattól és habitustól függetlenül minden 9-10 éves gyermeknek ajánlja a vívást, mert a sportág összetettségéből eredően sok külső és belső tulajdonságból lehet erényt kovácsolni a páston.

– Gyors döntésekre, gyors mozgásokra és magasfokú koncentrációra van szükség a vívásban, így ezek mindenképpen fejlődnek, akár 1-2 év vívás után is. Szülői visszajelzések alapján elmondható, hogy a vívni tanuló gyerekek egy idő után jobban tudnak a tanulásra is figyelni, hiszen a vívóteremben megtanult koncentrációs képességet nemcsak sportolás közben hasznosítják, az a vívótermen kívül is bennük marad – ismerteti a sportág jótékony hatásait a szakember.

Hol és hogyan?

Pécsett a Református Kollégium tornacsarnokában és a Belvárosi Általános Iskola tornatermében párbajtőrrel, az utóbbi helyen kardvívással is ismerkedhetnek az érdeklődők. A kezdő tanfolyamokon az alapvető mozgásformákat sajátítják el, előbb fegyver nélkül, majd azzal együtt.

– Minél idősebben kezd valaki, annál gyorsabban tanul, így hamarabb a haladó csoportba kerül. A haladók között nem jellemző a differenciálás asszózás közben, így egy kisebb vívópalánta vívhat akár egy nemzetközi junior élmezőnybe tartozó sportolóval is.

Persze az egyéni munkában mindenki a korosztályának és tudásszintjének megfelelő képzést kap – mondja Csontos Gergely, aki hozzáteszi, hogy a vívás leginkább az olimpiák során kerül reflektorfénybe, így az ott elért eredmények nagyban befolyásolják azt, hogy hányan kezdenek bele a sportág elsajátításába. Tavaly, Szilágyi Áron győzelme után országszerte ugrásszerűen megnőtt a kardozni vágyó gyermekek száma. Berta Dánielnek is az olimpiai részvétel a célja.

Költségek

Egy vidéki egyesület kezdő vívójának első felszerelése újonnan, alaphangon 60.000 Ft. A szett tartalma: sisak, hónaljvédő, plasztron, nadrág, egy pár cipő. Ezt a felszerelést be lehet szerezni régebbi vívóktól akár harmadáron. Kezdetben elég 2-3 fegyver. Egy darab ára kompletten 16.000 Ft. A pengék törnek. Egy penge 9.000 Ft. Ehhez hozzájön havi 5.000 Ft tagsági díj. 10-12 éves kor körül kezdődnek a versenyek az ország több pontján, amelyekre az eljutás költségeit mindenki maga állja. Ha eredményes és sikeres akar lenni valaki, kb. két év múlva egyre több versenyre kell elmennie, aminek a költségei is arányosan nagyobbak. Ezzel párhuzamosan az amortizáció és a növekedés miatt akár évente kell új felszerelést is kell venni, ami már magasabb minőségi követelményű, ezért jóval drágább is – nagyjából a duplája a kezdő felszerelésnek, akár 120.000 Ft. Közben a pengék folyamatosan törnek, amit pótolni kell, a cipők kopnak, minden felszerelés egyre nagyobb igénybevételnek van kitéve, a költségek tehát évről évre növekszenek. Dániel szintjén már olyan járulékos költségekkel is számolni kell, mint kiegészítő sportok, gyúró, egyéb felszerelések, felső kategóriás ruházat.

– Ha a versenyző elérte azt a szintet, hogy szponzort, esetleg szponzorokat tud magának szerezni, vagy az egyesülete már beszáll a költségeibe, akár eszközvásárlásba, akár utazáshoz, a szülő költsége természetesen csökkenhet – tudjuk meg Berta Dánieltől.

LAST_UPDATED2