Payday Loans

Keresés

A legújabb

Betiltott könyvek PDF Nyomtatás E-mail
38. Írás és olvasás - könyv és irodalom

Betiltott könyvekUSA kimutatás a bűnös művekről

Betiltott könyvek az USA irodalmi életében – alig érthető fogalmi kör. Egyben meghökkentő tény.

Igazi demokrácia hazájában a gondolat szabadsága alapjog. Akkor könyvek feljelentése és betiltása révén ki hogyan és kit regulázhat meg? Minthogy léteztek könyvek százszámra, amelyeket időnként elzártak az olvasóközönség elől.

Könnyű párhuzam, hogy hazánkban is voltak könyvek betiltva. A Horthy-időkben például Zilahy Lajos: Halálos tavasz (1922); Tamási Áron: Jégtörő Mátyás (1936) regényei, és valószínűleg Marx és Engels művei is feketelistán voltak.

1977-ben a hegyeshalmi határon egyetemistaként hoztam haza a hátizsákomban jópár akkor betiltott könyvet. Ha megtalálják nálam bármelyiket, az elkobzáson túl feljelentés és az összes felsőoktatási intézményből történő örökös eltiltás lett volna a következmény. Ezek húzták le a hátamat és nyomták fel a vérnyomást a tételes vámvizsgálatnál – Aldous Huxley: Szép új világ; A. Szolzsenyicin: A GULAG szigetcsoport; George Orwell: 1984 és Állatfarm; V. Nabokov: Lolita.

Szolzsenyicin és Nabokov is angol nyelvű kiadás volt, az összes könyv elolvasására csak ez az esély nyílt. Kockázat ide vagy oda, hoztam volna még több könyvet, de nem futotta a turista ellátmányból.

A betiltott irodalomi művek nagy múlttal rendelkeznek. Az Amerikai Egyesült Államokban megvan a mód, hogy könyveket feljelentsenek. Olyan olvasmányokat, amelyek bejelentőjük szerint nem odaillő, illetlen, nem megfelelő dolgokat (=a tág fedőszó ’inappropriate’) tartalmaznak. Ilyen könyvek aztán helyi közösségekben juthatnak olyan sorsra, hogy eltüntetik a kölcsönkönyvtárakból, az iskola saját közkönyvtárából, és a könyvesboltok polcairól. A háttérben ideológiai félsz, hatalmaskodás, prüdéria vagy ostobaság valamelyike munkál, bár a hivatkozások mindig magasztosak és valakik érdekében – de mindig kéretlenül – emelnek szót. Vagy valakinek a könyv az elevenére tapint és saját szégyenérzetét vezeti le a bejelentéssel.

Az American Library Association (ALA) egész intézményt tart fenn (Office for Intellectual Freedom), amin keresztül veszi fel a küzdelmet azon tendenciák ellen, hogy önkényesen ne lehessen kivonni könyveket az olvasható irodalom köréből. Kigyűjtéseikben nevesítik, hogy mely művek teszik próbára legjobban az uralmi törekvések, a képmutatás vagy a korlátoltság türelmét, ha egyáltalán lehet ezeknél toleranciáról beszélni. Az ALA statisztikát is közöl, mely műveket jelentettek fel legtöbbször, illetve mit sértettek leginkább.

Húszéves vizsgálati időszakot ölel fel az ALA kimutatás tizes listája nem kevés tanulsággal.

William Golding : A legyek ura

(ne nézzünk magunkba, netán meglátjuk esendőségünket)

Aldous Huxley: Szép új világ

(igéretes jövőnek nem része az embertelenség és nemiség)

James Joyce: Ulysses /Egyesült Királyságban is betiltva/

(a világot ne szemléljük a tudatunkat szabadjára engedve)

Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!

(a rasszizmus nem lehet vita témája, lévén létezési forma)

Toni Morrison: A kedves

(szökött fekete rabszolga élete alkalmatlan regénytéma)

Vladimir Nabokov: Lolita

(ne próbáljuk bemutatni vagy feszegetni vágyak tabuit)

J.D. Sallinger: Zabhegyező

(szégyenteljes egy kamasz a felnőttség felé vezető úton)

John Steinbeck: Érik a gyümölcs

(a kapitalizmusnak ne nézzük a másik, csak a rózsás orcáját)

John Steinbeck: Egerek és emberek

(a szabad vállalkozás nem befolyásolhat emberi lelkeket)

Alice Walker: Kedves Jóisten

(a déliek mások? ha négerek, akkor főleg? ha nők, végképp?)

Önkényes az egysoros zanza, de azt az ellenállást, amit egy-egy könyv kiváltott, nehéz lenne nem felfedezni. Ezek a könyvek szerencsére azóta már mind túlélték tiltott amerikai korszakukat.

Létezik még borzasztóbb és évtizedenként aktualizált terjedelmes összesítés betiltott könyvek terén, rajta olyan túlkapásokkal, mint az ifjúsági irodalom Tamás bátya kunyhója,Huckleberry Finn kalandjai, vagy Daniel Keyes: Virágot Algernonnak és Ken Kesey:Száll a kakukk fészkére könyve. Van egy lista csak a tavalyi évre lebontva a 10 legtöbb fel/bejelentett könyvről, a középmezőnybe bekerült még a Biblia is (?).

Mágnesként vonzza a bejelentéseket a (homo)szexualitás, a káromkodás, az erőszak, a vallási tiltakozás és a korhatár hiányolása, a „nem való…”. Lehetséges, hogy a saját anyagában nyomott mintás rózsaszín dzsörzéruha dörzsületeiből fakadó elektromosság agyi reakciókat is kivált?

Visszatérve 1977-re, akkor otthon a polcon ebből a listából W. Golding: A legyek ura; James Joyce: Ulysses; J. D. Salinger: Zabhegyező; Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót! kötetei gond nélkül pihentek mint ’kötelező irodalom’. A többi könyv zömét is meg lehetett venni könyvesboltban, ma mind kapható. Nem vitás, hogy az ott betiltott könyvek egy része éppen azért kerülhetett kiadásra itthon, mert propagandaként is bevált. Viszont akkor a TTT (támogatás-tűrés-tiltás) rendszere nem engedte nyomtatásba a fenti könyveken túl – kapásból sorolva – a Faludy-féle Villon balladák háború előtti reprintjét, Haraszti MiklósDarabbér című munkáját (le is tartóztatták miatta), avagy Petri György verseit. A külföld sem maradt ki, például az orosz Borisz Paszternak Zsivágó doktor műve nem jelenhetett meg, ahogyan a cseh Milan Kundera Tréfa című regénye sem, ezek mind ideológiai okokból kerültek indexre.

/ külföldi forrás: ALA /

Betiltott könyvek