Payday Loans

Keresés

A legújabb

Siklósi András: Nyilvános levél egy miniszternek
Boldog-boldogtalan emberek életminősége
2017. október 01. vasárnap, 18:16

Képtalálat a következőre: „Siklósi András”

Siklósi András

 

Nyilvános levél egy fontos pozíciót betöltő miniszternek

 

Lázár János

Miniszterelnökséget vezető miniszternek,

Képviselői Irodaház, Budapest

Tisztelt Miniszter Úr!

Folyó év januárjában (több, mint fél éve már) egy beadványt küldtem a kormányukhoz a POFOSZ-on (Politikai Foglyok Országos Szövetsége) keresztül, melyben a Szabad Magyarországért Emléklap megadását kérelmeztem részemre, mert esetemben csak így kaphatnék némi nyugdíj-kiegészítést. Az ügy valahol megfeneklett a bürokrácia bugyraiban, s azóta hiába várok a megoldásra. Most úgy döntöttem, hogy az esélytelen nyomozgatás helyett közvetlenül Önhöz fordulok, úgy is, mint a Szegedhez közeli Hódmezővásárhely kormányzati tisztviselőjéhez.

Ügyem röviden előadva a következő. A kommunizmus évei alatt számos igazságtalan és emberhez nem illő üldöztetésben és méltánytalanságban volt részem. Már a gimnáziumban hangot adtam politikai nemtetszésemnek, ahonnan ideiglenesen fegyelmivel eltávolítottak, majd gyakorlatilag eltanácsoltak a humán típusú egyetemekről. Tanulmányaimat csupán műszaki (reál) vonalon folytathattam. Közben egyre jobban elmélyültem a diktatúra természetrajzában, s továbbra sem fogtam be pörös számat. Ezért 1976-ban a Miskolci Járásbíróság, (majd másodfokon a Miskolci Megyei Bíróság) folytatólagosan elkövetett izgatás, rendszerellenes magatartás és ellenforradalmi propaganda miatt 8 hónapi börtönre ítélt, mellékbüntetésként pedig 2 évre eltiltott a közügyektől (ez az, amit a legkevésbé bántam!). Összeesküvéssel és bűnszövetséggel is megvádoltak, ez azonban még az ő abszurd „értékrendjük” szerint is nevetségesnek bizonyult!

Közben és szabadulásom után is számos törvénytelenségben (házkutatások, állandó rendőrségi megfigyelések, kihallgatások stb.) volt részem. 8 évre bevonták az útlevelemet, bizonytalan ideig kizártak az ország összes felsőoktatási intézményéből, 4 évig a legnehezebb fizikai munkák egyikét (kőolajbányászat) kellett végeznem, kényszerlakhelyre száműztek (Budapestről kitiltottak), mire nagy nehezen befejezhettem egyetemi tanulmányaimat, azonban diplomás mérnökként is csak technikusi beosztásban és fizetésért dolgozhattam. Még ennél is érzékenyebben érintett ígéretes, szépen induló költői és írói pályám derékba törése, valamint a publikálási lehetőségeim teljes elfojtása és feketelistára helyezésem. Mindezeket föltétlen igazságom, és ártatlanságom tudatában kellett elviselnem, hosszú éveken keresztül. A bezártságnál tehát sokkal rosszabb volt a raboskodásom után ért megpróbáltatások sorozata, melyek hatását, következményeit mindmáig élénken érzem. (Nem részletezem tovább, aki nem ért meg hasonlókat, annak úgyis hiába mondanám.)

A föntiekből világosan kitetszik a kommunizmus és az ezt követő álliberális „gengszterváltás” barbár embertelensége; ugyanis helyzetem az utóbbi rezsimek alatt sem javult, sőt folyamatosan tovább romlott pénzügyi téren is. Pillanatnyilag 64 éves kisnyugdíjas vagyok, számos igen súlyos betegséggel és most is szüntelen mellőzöttséggel megterhelve. Tehetségem és sokirányú képességeim révén egy normális világban fényes pályát futhattam volna be. Erről – keserves küszködések után – már régen lemondtam, mindössze annyit szeretnék, hogy hátralevő éveimet tisztes nyugalomban, egy kicsit kedvezőbb anyagi viszonyok között tölthessem el. Egész életemet, összes energiámat (a rendkívül mostoha körülmények dacára) a magyar nemzet alázatos szolgálatára fordítottam, s nem rajtam múlt, hogy viszonylag kevés eredményt érhettem el. Egy jobb korban sok hasznos tervet valósíthattam volna meg egész népünk javára, így azonban csak egy nehezen követhető példát mutathattam föl másoknak, jelesül: bármit hoz a sors, lehetséges becsületesnek maradni, s a pokol fenekén is érdemes, sőt kötelező áldozatokat hozni, és elszántan küzdeni hazánk boldogulásáért.

Egy ilyen elaknásított, reménytelenül zord életút bejárása után talán érthető, hogy Istenen kívül nem bízom senkiben és semmiben, legkevésbé a politikusokban. Félreértés ne essék, most sem jogtalan előnyt, különleges kedvezményeket kérek, hanem az igazság nevében, egy tönkretett, elátkozott és szétmarcangolt élet maradék erejével kiáltok ezúttal magamért, de valószínűleg sokak hangján. Nem érdekel, hogy illetékes-e Ön a szóban forgó ügyben. Úgy vélem, hogy hatalmában áll a dolgot közvetlenül elintézni, amennyiben akarja. Nem érdekel az sem, hogy a hatályos törvény lehetővé teszi-e a nyugdíj-kiegészítéshez szükséges állami kitüntetés megadását; mert ha nem, úgy ez a törvény is rossz, sőt kártékony. Jegyezze meg kedves Miniszter úr, hogy Önnek és kormányának (s a mindenkori politikumnak) a jog és törvényesség, valamint az igazság(osság) ütközésekor, mindig az utóbbit kell képviselniük. Országos súlyát tekintve ez csupán egy jelentéktelen ügy, miként a létem vagy nemlétem is az, ám nekem roppant fontos. Most majd elválik az is, hogy milyen ember Ön, s mennyire nemzeti az Önök kabinetje.

Kérem, hogy ne dobja félre levelemet elintézetlenül. Azzal is szeretnék nyomatékot adni a szavaimnak, hogy az erre hajlamos – nemzeti érzelmű – sajtóban is közzéteszem. Egyébként ne higgye, hogy eredendően szkeptikus vagyok Önnel szemben, de már túl sokat csalódtam. Nem kifogásokat várok Öntől, sem üres mellébeszélést, vagy ügyes kibúvókat, hanem egy tiszta és gyors megoldást.

Ebben a reményben mondok előzetes köszönetet fáradozásáért. Ezzel a halvány derűvel zárom soraimat, mert nem igaz, hogy „akinek nincs semmije, az annyit is ér”.

Tiszteletteljes honfitársi üdvözlettel vitéz Siklósi András, egy meg nem alkuvó magyar hazafi.

 

 

P.S.:

 

1.) Ha találok Önhöz vezető email-címet, levelemet online is megküldöm.

 

2.) Mellékletek: a) a POFOSZ Csongrád megyei elnökének támogató felterjesztése az Emléklapra (2017-ben).

 

b) a Miskolci Városi Bíróság végzése ítéletem semmissé nyilvánításáról (1992-ben).

 

c) a Miskolci Járásbíróság mentesítése a hátrányos jogkövetkezmények alól (1980-ban).

 

3.) Adataim: a) lakcím:

b) telefonok: 0620/443-1830 és 0662/890-564

c) e-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Szeged, 2017-09-29-én

Képtalálat a következőre: „Siklósi András”