Payday Loans

Keresés

A legújabb

Démokritosz bölcsességei PDF Nyomtatás E-mail

Képtalálat a következőre: „démokritosz”

Ókori gondolatok – Démokritosz bölcsességei Püthagorasz szellemében

 

Démokritosz (Kr. e. 460-370 ?) Abderában született görög filozófus. Évekig tartó tanulmányutakat folytatott, Egyiptomot s a Keletet is felkereste. Platón nem említi, Arisztotelész viszont nagy tisztelettel beszél róla. Démokritosz kora egész tudását egyesítette, sokat írt – egyesek szerint hetvenkét művet – amik csak töredékekben maradtam fenn.

 

Ókori gondolatok

 

Világmagyarázata az atomelmélet, amit anyagelvű és mechanisztikus világképpé fejlesztett. Tanai szerint az atomok minőségileg egyformák, de alakjuk, rendjük és helyzetük megkülönböztethető: A és N különböznek alakra, AN és NA rendre, Z és N helyzetre tekintettel. E különbségek elegendők a jelenségek világának magyarázatára; hiszen a tragédia és komédia is ugyanazokból a betűkből íródik.
Felfogása szerint a lélek is atomokból áll, de finom, sima és gömbölyű testi atomokból, olyanokból, mint amilyenekből a tűz. E lélek-atomok áthatják az egész testet, de az egyes szervekben más-más feladatokat teljesítenek: az agyvelőben székel a gondolkodás, a szívben a harag, a májban a vágy.
Ugyanakkor a test csak sátra a léleknek, a lélek pedig nemesebb része az embernek. Az ember legfőbb java a boldogság, ami a szélsőségektől tartózkodva és mindenben a megfelelő mértéke megtartva érhető el. Kortársai a nevető filozófus-nak nevezték, derült, nyugalmas világnézetéért. (A zárójelben szereplő számok a forrás lajstromozás.)

 

1. Aki megszívleli e szentenciákat, férfihoz méltó erények sokaságát nyeri el, és megszabadul sok közönséges vonástól.
2. A lélek tökéletessége ellensúlyozza a test tökéletlenségeit, de a józan észt nélkülöző testi erő nem teszi jobbá a lelket. (B187)
3. Aki a lélek dolgait szereti, inkább az isteni dolgokat szereti, ám aki a lélek mulndó hajlékának dolgait szereti, az emberi dolgokat szereti. (B37)
4. Helyes megállítani az igaztalant, s ha ez nem lehetséges, legalább ne cselekedj vele együtt. (B38)
5. Jónak kell lenni, nem annak látszani. (B39)
6. Nem a test és nem a vagyon teszi boldoggá az embert, hanem az egyenes jellem és az igazságosság. (B40)
7. A bűntől nem a félelem, hanem az illendőség miatt kell tartózkodni. (B41)
8. Nagy dolog, ha zűrzavar közepette is bölcs tudsz maradni. (B42)
9. A rossz tettek megbánása az élet megváltása. (B43)
10. Igazmondónak kell lenni, nem fecsegőnek.
11. Aki másnak árt, boldogtalanabb, mint aki elszenvedi. (B45)
12. A nagylelkű ember sajátja, hogy szelíden tűri mások hibáit. (B46)
13. Helyénvaló engedelmeskedni a törvénynek, az uralkodónak, a náladnál bölcsebbnek. (B47)
14. Erényes ember nem figyel a romlottak szidalmaira. (B48)
15. Nehéz dolog, hogy nálunk hitványabbak irányítsanak minket. (B49)
16. Akit teljesen maga alá temetett a vagyona, nem lehet igazságos. (B50)
17. A józan ész gyakran az aranynál is meggyőzőbb. (B51)
18. Hiábavaló fáradság olyan embert meginteni, aki az eszével kérkedik. (B52)
19. Sokan nem tanultak meg ésszerűen érvelni, mégis okosan élnek.
20. Sokan a leghitványabb tetteket művelik, ám a diskurzusban a legkiválóbbak. (B53a)
21. Az oktalanokat gyakran a balszerencse tanítja bölcsességre. (B54)
22. Az erénynek tetteire és műveire kell törekedni, nem csupán annak szavaira. (B55)
23. A természeténél fogva jóindulatú ember ismeri a szépet, s maga is arra törekszik. (B56)
24. A testi erő és élénkség az állat erénye, míg a feddhetetlen jellem az emberé. (B57)
24/a. A helyesen gondolkodó emberek vágyai elérhetők, az ostobákéi viszont elérhetetlenek. (B58)
25. Bevezető tanulmányok nélkül sem a művészet, sem a bölcsesség nem sajátítható el. (B59)
26. Jobb, ha saját hibáidat helyteleníted, mint másokét. (B60)
27. Akiknek viselkedése fegyelmezett, azoknak élete is rendezett. (B61)
28. Jobb nemcsak elkerülni mások megsértését, hanem tartózkodni annak még a gondolatától is. (B62)
29. A jó cselekedetekről elismerően szólni helyénvaló, míg rossz tetteket dicsérni a fondorlatos és csaló ember sajátja. (B63)
30. Sok tanult embernek még sincs józan esze. (B64)
31. Felsőfokú értelem elsajátítására kell törekedni, nem pusztán tájékozottságra. (B65)
32. Jobb, ha gondolkodás előzi meg a tettet, semmint hogy sajnálkozás kövesse. (B66)
33. Ne bízz meg mindenkiben, hanem csak az arra méltókban, mert az előbbi az ostoba ember sajátja, az utóbbi pedig az okosé. (B67)
34. A derék vagy hitvány embert ne csupán tettei alapján ítéld meg, hanem a szándéka szerint is. (B68)
35. A mértéktelen kívánság a gyermek birodalma, s nem a férfiemberé.
36. A nem időszerű gyönyörök szenvedéssel járnak. (B195)
37. A heves vágyak egy bizonyos dolog iránt vakká teszik a lelket más dolgok iránt. (B72)
38. Az ildomos dolgokra törekvő szeretet helyénvaló, ha nem sért másokat. (B73)
39. Ne tekints semmit kellemesnek, ami nem előnyös. (B74)
40. Jobb, ha az ostoba engedelmeskedik, semmint hogy parancsoljon. (B75)
41. A gyermekeknek nem az érvek, hanem a sorscsapás a tanítója. (B76)
42. bölcsesség híján a dicsőség s a vagyon nem maradandó jószágaid. (B77)
43. Nem haszontalan a vagyon felhalmozása, de igaztalanul szerezni mindennél rosszabb. (B78)
44. Szörnyű dolog utánozni a rosszat, s vonakodni a jónak követésétől. (B79)
45. Szégyenteljes egy férfiú számára, ha mások viselt dolgait fürkészi, de a magáéval nincs tisztában. (B80)
46. Ha folyton csak szándékszol cselekedni, az tökéletlenné teszi tetteidet. (B81)
47. A fondorlatos ember, s aki csak látszatra jó, szóban mindenre hajlandó, de tettleg semmire. (B82)
48. Áldott, aki vagyonos is és értelmes is, mert jószágait helyénvalóan fogja használni.
49. A hiba oka az, ha nem ismered a tökéletest. (B83)
50. Mielőtt az ember rosszra vetemedne, becsülje meg önmagát. (B84)
51. A folyton ellenkező és csekélységeken fennakadó ember a természeténél fogva alkalmatlan a helyénvaló ismeretek elsajátítására. (B85)
52. Nagyképűség, ha folyton csak beszélsz, anélkül, hogy hallgatni is akarnál. (B86)
53. Óvakodj az aljas embertől, máskülönben kihasználja az adandó alkalmat. (B87)
54. Az irigy ember önmagának ellensége gyanánt maga magát háborgatja. (B88)
55. Nem csak az az ellenség, aki igazságtalanul viselkedik, hanem az is, aki ilyesmit fontolgat. (B89)
56. A rokonok viszálya sokkal keserűbb, mint az idegeneké. (B90)
57. Gyanakvás nélkül viszonyulj az emberekhez, viselkedésed legyen előzékeny és kimért. (B91)
58. Szívességet azzal a föltett szándékkal helyénvaló elfogadni, hogy többel viszonozzuk majd. (B92)
59. Mielőtt szívességet tennél valakinek, vizsgáld meg az illetőt, mert a fondorlatos jellemű rosszal fizet a jóért. (B93)
60. Az idejekorán nyújtott apró szívességek rendkívüliek lehetnek azoknak, akik kapják. (B94)
61. A legnagyobb dolgokat is lehetővé teszi a bölcsek iránt tanúsított tisztelet, ha azok érzik, hogy megbecsülik őket. (B95)
62. Az a jótevő, aki nem viszonzást keres, hanem jószántából teszi a jót. (B96)
63. Sokan, akik barátaidnak tűnnek, nem azok, és sokan, akik nem tűnnek annak, a barátaid. (B97)
64. Egyetlen értelmes ember barátsága többet ér, mint az összes balgáé. (B98)
65. Nem érdemes élnie annak, akinek egyetlen igaz barátja sincs. (B99)
66. Sokan elfordulnak barátaiktól, ha azok a bőségből ínségbe jutnak. (B101)
67. Az egyensúly mindenben szép, de a túlzás vagy a hiány nekem nem tetszik. (B102)
68. Aki nem szeret senkit, azt szerintem senki sem szereti. (B103)
69. Kedves az az öregember, aki tréfálni s komolyan szólni is tud. (B104)
70. Értelem híján a szép test csak állat. (B105)
71. Jó sorban könnyű barátra lelni, míg balsorsban a legnehezebb. (B106)
72. Nem minden atyafid jó barát, hanem csak az. aki a mindkettőtök számára kölcsönös előnyökkel ért egyet. (B107)
73. Emberek lévén illőbb nem kinevetni, sőt, inkább siratni az ember nyomorúságát. (B107a)
74. A jó ritkán tárul föl még annak is, aki kutatja, ellenben a rossz vizsgálódás nélkül is nyilvánvaló (B108)
75. Akik örömest szidalmaznak másokat, természetüknél fogva alkalmatlanok barátnak. (B109)
76. Az asszony ne legyen szószátyár, mert az rettenetes. (B110)
77. Asszony uralma alatt állni a legnagyobb gyalázat, férfihoz nem méltó. (B111)
78. Az isteni értelem vonása, hogy szánt szándékkal a szépség felől gondolkodik. (B112)
79. Aki hiszi, hogy Isten mindent lát, sem titokban, sem nyíltan nem követ el bűnt.
80. aki az ostobákat megdicséri, sokat árt nekik. (B113)
81. Jobb, ha mások dicsérnek, mintha magad teszed. (B114)
82. Ha nem tudsz belenyugodni abba, hogy megdicsérnek, vedd úgy, hogy csak hízelegtek neked. (B115)
83. A világ színpad; az élet átmenet: jöttél, láttál, elmentél. (B115)
84. a világ csupa viszontagság: az élet egy hiú vélemény.

A fordítást Florence M. Firth válogatása alapján Rácz Géza készítette.

THE GOLDEN SENTENCES OF DEMOCRATES

1. If anyone will give his mind to these sentences, he will obtain many things worthy of a man, and be free from many things that are base.

2. The perfection of the soul will correct the depravity of the body; but the strength of the body without reasoning does not render the soul better.

p. 20

3. He who loves the goods of the soul will love things more, divine; but he who loves the goods of its transient habitation will love things human.

4. It is beautiful to impede an unjust man; but, if this be not possible, it is beautiful not to act in conjunction with him.

5. It is necessary to be good, rather than to appear so.

6. The felicity of a man does not consist either in body or in riches, but in upright conduct and justice.

7. Sin should be abstained from, not through fear, but for the sake of the becoming.

8. It is a great thing to be wise where we ought in calamitous circumstances.

9. Repentance after base actions is the salvation of life.

10. It is necessary to be a speaker of the truth, and not to be loquacious.

11. He who does an injury is more unhappy than he who receives one.

12. It is the province of a magnanimous man to bear with mildness the errors of others.

13. It is comely not to oppose the law, nor a prince, nor one wiser than yourself.

p. 21

14. A good man pays no attention to the reproofs of the depraved.

15. It is hard to be governed by these who are worse than ourselves.

16. He who is perfectly vanquished by riches, can never be just.

17. Reason is frequently more persuasive than gold itself.

18. He who admonishes a man that fancies he has intellect, labours in vain.

19. Many who have not learnt to argue rationally, still live according to reason.

20. Many who commit the basest actions often exercise the best discourse.

21. Fools frequently become wise under the pressure of misfortunes.

22. It is necessary to emulate the works and actions, and not the words of virtue.

23. Those who are naturally well disposed, know things beautiful, and are themselves emulous of them.

24. Vigour and strength of body are the nobility of cattle; but the rectitude of manners is the nobility of man.

25. Neither art nor wisdom can be acquired without preparatory learning.

26. It is better to reprove your own errors, than those of others.

p. 22

27. Those whose manners are well ordered will also be orderly in their lives.

28. It is good not only to refrain from doing an injury, but even from the very wish.

29. It is proper to speak well of good works; for to do so of such as are base is the property of a fraudulent man and an impostor.

30, Many that have great learning have no intellect.

31. It is necessary to endeavour to obtain an abundance of intellect, and not pursue an abundance of erudition.

32. It is better that counsel should precede actions, than that repentance should follow them.

33. Put not confidence in all men, but in those that are worthy; for to do the former is the province of a stupid man, but the latter of a wise man.

34. A worthy and an unworthy man are to be judged not from their actions only, but also from their will.

35. To desire immoderately is the province of a boy, and not of a man.

36. Unseasonable pleasures bring forth pains.

p. 23

37. Vehement desires about any one thing render the soul blind with respect to other things.

38. The love is just which, unattended with injury, aspires after things becoming.

39. Admit nothing as pleasant which is not advantageous.

40. It is better to be governed by, than to govern, the stupid.

41. Not argument but calamity is the preceptor to children.

42. Glory and wealth without wisdom are not secure possessions.

43. It is not indeed useless to procure wealth, but to procure it from injustice is the most pernicious of all things.

44. It is a dreadful thing to imitate the bad, and to be unwilling to imitate the good.

45. It is a shameful thing for a man to be employed about the affairs of others, but to be ignorant of his own.

46. To be always intending to act renders action imperfect.

47. Fraudulent men, and such as are only seemingly good, do all things in words and nothing in deeds.

48, He is a blessed man who has both

p. 24

property and intellect, for he will use them well in such things as are proper.

49. The ignorance of what is excellent is the cause of error.

50. Prior to the performance of base things, a man should reverence himself.

51. A man given to contradiction, and very attentive to trifles, is naturally unadapted to learn what is proper.

52. Continually to speak without being willing to hear, is arrogance.

53. It is necessary to guard against a depraved man, lest he should take advantage of opportunity.

54. An envious man is the cause of molestation to himself, as to an enemy.

55. Not only he is an enemy who acts unjustly, but even he who deliberates about so acting.

56. The enmity of relations is far more bitter than that of strangers.

57. Conduct yourself to all men without suspicion; and be accommodating and cautious in your behaviour.

58. It is proper to receive favours, at the same time determining that the retribution shall surpass the gift.

p. 25

59. When about to bestow a favour, previously consider him who is to receive it, lest being a fraudulent character he should return evil for good.

60. Small favours seasonably bestowed, become things of the greatest consequence to those who receive them.

61. Honours with wise men are capable of effecting the greatest things, if at the same time they understand that they are honoured.

62. The beneficent man is one who does not look to retribution, but who deliberately intends to do well.

63. Many that appear to be friends are not, and others, who do not appear to be friends, are so.

64. The friendship of one wise man is better than that of every fool,

65. He is unworthy to live who has not one worthy friend.

66. Many turn from their friends, if, from affluence, they fall into adversity.

67. The equal is beautiful in everything; but excess and defect to me do not appear to be so.

p. 26

68. He who loves no one does not appear to me to be loved by any one.

69. He is an agreeable old man who is facetious, and abounds in interesting anecdote.

70. The beauty of the body is merely animal unless supported by intellect.

71. To find a friend in prosperity, is very easy; but in adversity, it is the most difficult of all things.

72. Not all relations are friends, but those who accord with what is mutually advantageous.

73. Since we are men, it is becoming, not to deride, but bewail, the calamities of men.

74. Good scarcely presents itself, even to those who investigate it; but evil is obvious without investigation.

75. Men who delight to blame others are not naturally adapted to friendship.

76. A woman should not be given to loquacity; for it is a dreadful thing.

77. To be governed by a woman is the extremity of insolence and unmanliness.

78. It is the property of a divine intellect

p. 27

to be always intently thinking about the beautiful.

79. He who believes that Divinity beholds all things, will not sin either secretly or openly.

80. Those who praise the unwise do them a great injury.

81. It is better to be praised by another than by oneself.

82. If you cannot reconcile to yourself the praises you receive, think that you are flattered.

83. The world is a scene; life is a transition. You came, you saw, you departed.

84. The world is a mutation: life a vain opinion.

 

LAST_UPDATED2