Payday Loans

Keresés

A legújabb

Életminőség nagyszótár - VIII.
A boldog élet bölcselete és poézise
2017. szeptember 21. csütörtök, 08:08

Képtalálat a következőre: „reformkor könyvek”

Életminőség szótár – mind egy

Bölcs-bolond, boldog-boldogtalan

Édenkert, menny vagy földi pokol

Táltosparipa vagy egy állatorvosi ló

 

Világromlás-rontás, vagy javulás* - 8.

Képtalálat a következőre: „reformkor könyvek”
MÓRA FERENC
A DIDERGŐ KIRÁLY


Mese, mese, mátka, pillangós határba:
Volt egyszer egy király Nekeresd országba.
Nevenincs királynak nagy volt a bánata,
Csupa siralom volt éjjele, nappala.
Hideg lelte-rázta, fázott keze-lába.
Sűrű könnye pergett fehér szakállába:
"Akármit csinálok, reszketek és fázom,
Hiába takargat aranyos palástom!
Aki segít rajtam: koronám, kenyerem
Tőle nem sajnálom, véle megfelezem!"

Százegy kengyelfutó százkét felé szaladt,
Tökszárdudát fújtak minden ablak alatt:
"Ki tud orvosságot a király bajáról,
Hol az a bölcs ember, aki jót tanácsol?"
Adott is ezer bölcs ezeregy tanácsot.
De együtt se ért az egy falat kalácsot.
Didergő királynak csak nem lett melege,
Majd megvette szegényt az Isten hidege.
Körmét fúvogatta, keserűn köhintett,
Bölcs doktorainak bosszúsan legyintett:
"Bölcsekkel az időt ne lopjuk, azt mondom,
Hívjátok elő az udvari bolondom!"

"Hallod-e, te bolond, szedd össze az eszed,
Adj nekem tanácsot, akárhonnan veszed."
"Teli van énnálam ésszel a szelence:
Hideg ellen legjobb a meleg kemence.
Gyújtass be csak, komám" - nevetett a bolond,
S nevetett köntösén a sok arany kolomp.

Kergeti a király ki a sok léhűtőt:
Hozzák fülönfogva az udvari fűtőt!
"Hamar cédrusfával a kandallót tele,
Urunk-királyunknak attól lesz melege!"
Nagy volt a kandalló, akár egy kaszárnya,
El is égett benne vagy száz cédrusmáglya.
Sergett is a király előtte, megette,
Utoljára mégis csak azt dideregte:
"Fűtsetek, mert megvesz az Isten hidege,
Már a szakállam is csak úgy reszket bele!"

Nyöszörög a fűtő: "Felséges királyom,
Életem-halálom kezedbe ajánlom,
Most dobtam bele az utolsó forgácsot,
Jó lenne hívatni az udvari, ácsot!"

Nekibúsult erre a didergő király,
Szigorú paranccsal a kapuba kiáll:
"Vágjátok ki kertem minden ékességét,
A szóló szőlőnek arany venyigéjét,
A mosolygó almát, a csengő barackot,
Hányjatok a tűzre minden kis harasztot!
Széles ez országban amíg erdőt láttok,
Kandallóm kihűlni addig ne hagyjátok.
Jaj, mert mindjárt megvesz az Isten hidege,
Csak úgy kékellik már az ajkam is bele!"

Csattognak a fejszék, sírnak erdők, berkek,
Recsegnek, ropognak a gyümölcsös kertek.
Sok lakójuk fejét bujdosásnak adta,
Fészkit ezer madár jajgatva siratta.
A rengeteg fákból egy szál se maradt ott,
Aranyos kandallón mind elparazsallott.
Didergő királynak de minden hiába,
Nyögve gubódzik be farkasbőr bundába:
"Fűtsetek, mert megvesz az Isten hidege,
Csak egy fogam van már, az is vacog bele!"

Nekeresdországban van is nagy kopogás,
Ripegés-ropogás, siralom, zokogás.
Dolgozik a csákány, fűrész, balta, horog -
A király ajtaja egyszer csak csikorog.
Betipeg egy lányka, icike-picike,
Gyöngyharmat tündöklik lenvirágszemibe.
Az ajaka kláris, a foga rizskása,
Csacsog, mint az erdő zengő muzsikása:

"Ejnye, de rossz bácsi vagy te, király bácsi!"
Megfordul a király: "Ácsi, kislány, ácsi!
Azt se tudom, ki vagy, soha se láttalak,
Mért haragszol reám? Sohse bántottalak!" -
Kerekre nyitotta a csöppség a szemét:
"Minek szedetted le a házunk tetejét?
Hó is hullongázik, eső is szemezik,
A mi padlásunkra az most mind beesik;
Elázik a bábum kimosott ruhája,
Vasárnap délután mit adok reája?"

Mint amikor nap süt a jeges ereszre,
A király jégszive harmatot ereszte.
Szemében buggyan ki szívének harmatja,
Szöghaját a lánynak végigsimogatja:
"Ne félj, a babádat ruhátlan nem hagyom,
Bíborköntösömet feldaraboltatom.
Bársonyrokolyája, selyem főkötője,
Lesz ezüstkötője, aranycipellője!"

Most már meg a kislány mondta azt, hogy "ácsi!
Mégiscsak jó bácsi vagy, te király bácsi!"
Örömében ugrált, tapsikolt, nevetett -
S didergő királynak nyomban melege lett!
A tükörablakot sarokra nyitotta,
Városa lakóit összekurjantotta:
"Olyan meleg van itt, hogy sok egymagamnak,
Juttatok belőle, aki fázik, annak!"

Tódult is be nyomban a sok szegény ember,
A márvány-téglákon nyüzsgött, mint a tenger.
Ki is szorult tőlük király a konyhára,
Rájuk is parancsolt mindjárt a kuktákra:
"Asztalt terigetni, ökröt sütögetni,
Fussatok a hordót csapra ütögetni,
Ily kedves vendég még nem járt soha nálam,
Mint a saját népem - nagy Meseországban...

Képtalálat a következőre: „reformkor könyvek”

 

*

 

1.

Végletes

Annyira irtózik a trágárságtól,

hogy inkább a prüdériába menekül

Az egyik ember csélcsap, csapodár,

a másik meg kutyahűséggel megvert

Az egyik bűnösen tékozló, pazarló,

a másik meg betegesen fukar, zsugori…

A középutat nem keresik, vagy nem lelik…

 

 

2.

Arany középút

Vagy gyáva, vagy vakmerő,

Vagy fukar, vagy tékozló vagy?

Vagy izzadtságszagúvá, unott

kötelesség-ízűvé teszed életed,

vagy éppen eléletművészkeded azt!?

 

 

3.

Kivétel

Amíg ő nem halt meg,

addig nem hiszed el, hogy

te is csak egy halandó lény vagy…

Te leszel az a kivétel, aki erősíti a szabályt…

Isten legkedveltebb, vagyis kedvenc gyereke.

(Csak nehogy megkapd a halhatatlanságot…)

 

 

4.

Betűhíven

A szent könyvek

holt betűihez bilincselve

rohasztják el magukat az emberek

Esetleg egy durva nyomdahiba miatt

amnesztia helyett amnéziát kérnek

a császáruktól vagy a Jóistenüktől…

 

 

5.

Álomfejtő

Vagy nem foglalkozik álmaival,

nem tulajdonít nekik semmi jelentőséget -

avagy tényleg szó szerint értik azokat,

netán még álomfejtőkhöz is rohangál,

keresve a rejtett, jelképes üzenetet…

 

 

6.

Öreg halász

A mese rólunk szól…

Heroikus küzdelemben

végre kifogja élete nagyhalát,

de mire a partra ér, csak csontváz marad…

(halász-zsákmánya ragadozók szabad prédája)

 

 

7.

Árnyékbokszoló

Aki mindenfelé üt-vág,

nem nézi, nem láthatja

kit és hol ér az ütés

Mintegy kollektíven „büntet”,

hisz így nemcsak a célszemélyt,

de mindenki mást is ütlegel…

(s be is szerez sok haragost)

 

 

8.

Tévhit

Van-e nagyobb rabság annál,

Mint mikor azt csak hiszi, hogy szabad?

(pedig „szabad munkavállalóként” bérrabszolga)

Van-e rosszabb társas helyzet annál,

mint amikor azt hiszed, van barátod?

(pedig csak kígyót/ellenséget melengetsz kebleden)

 

 

9.

Vonalzavaró

A vonal, amit vagy kiradíroznak,

Vagy ami mellé ezer más vonalat húznak

S te akkor már hiába tudod, hogy ott a jó is…

Már csak Isten tudna kiigazodni e kuszaságon

 

 

10.

Adok-kapok

A véges láncolat…

Mindenki beléd rúghat,

A kutyádba te is beletörölheted a csizmád

Ő meg a macskát kergetheti meg dühét kitöltendő

Aki meg esetleg az egeret tovább kínozza evés előtt…

 

 

11.

Tükörhiány-beteg

A legjobban attól félsz,

hogy magaddal maradsz „kettesben”,

Egy festmény vagy egy vers tükrében magadra ismernél,

S ettől a pillanattól már nem élhetnél úgy tovább, mint eddig


12.

Civilizáció

Ezelőtt a háborúban

Nem követtek semmi elvet,

Az erősebb a gyengétől

Amit elvehetett, elvett.

 

Most nem úgy van. A világot

Értekezlet igazgatja:

S az erősebb ha mi csinyt tesz,

Összeűl és - helybehagyja.

 

Arany János

 

 

13.

Erőnyerő

Ököljog volt/van

Az erősebb kutya párosodik

Semmit nem kell megindokolni –

az ütés az első és az ultima ratio  

(mint egy gyerekbandában,

vagy egy kalózhajón…)

 

 

14.

Perpatvar

Egy tyúkért mentél

igazad tudatában pereskedni,

s mire évek múltán véget ért

a hercehurca,

az időn, s idegeid épségén túl

már disznót is vesztettél…

Nem tudtál okosan engedni,

inkább szamárként szenvedtél



15.

„Antropológia”

Azaz ember-mivoltunk…

El kéne titkolni, vissza kéne tartani

a köhögésed, a csuklásod, a tüsszentésed,

esetleg még a vizeleted és a székletedet is

(ja és még heteken, hónapokon, esetleg

éveken át a szerelmedet is…)

 

 

16.

Teszthelyzet 

Nincs társ a bajban…

Előtte sokan voltak az asztalodnál

de kevés volt emberismereted átlátni a szitán.

Hiúságodat legyezgette a sok potyaleső hízelgő…

 

 

17.

Túlsúly

Egy púp a hátadon, egy kolonc,

Egy ballaszt, ami miatt nem emelkedik fel a léghajó

Nincs szíved a szajrét kidobni a már süllyedő hajóról

Más keresztjét cipelve görnyedsz, s vonszolod magad

Stb.

 

 

18.

Szürkítő állomány

A középszer nem nyílt, de igen hathatós terrorja

Amikor visszahúzzák azt, aki egy kicsit is kiválik

Amikor lefejezik azt, aki egy fejjel magasabb náluk

Amikor megszólják azt, aki teljes erőbedobással edz…
stb.

 

 

19.

Tragikus

Kényszerhelyzet

Két rossz közül választani…

Vagy eladod gyereked egy pedofil kéjencnek,

vagy ő is, meg a többiek is hamarosan éhen halnak

(vagy valami isteni csodás közbeavatkozást remélsz)



20.

Tragikomikus

Amikor a nagy erőlködésnek beszarás a vége

Amikor hegyek vajúdnak és kisegérke születik

Amikor önerőből, brusztolva leszel jónevű senki

Amikor önként hajtod végre az ellenséged akaratát

Stb.

 

 

21.

Idő

Nincs

türelme

kivárni az időd.

Bepánikol, hogy lemarad…

Félkész munkával állsz elő,

ami megalapozza rossz hírét

 

 

22.

Kimazsolázó

A pokolkerülő dudás…

A babérkoszorú, a virágvasárnap igen,

a töviskoszorú, a korbács és a Golgota nem?

A tapsot elvárod, a záptojásnál rendőrt hívsz?

Természetes a kitüntetés, égbekiáltó a lecsukás…

stb.

 

 

23.

Rosszbarát

Kígyót melengettél a kebleden…

Akit befogadtál édes otthonodba,

az feléled, magához tér, s elszemtelenedik,

és elszereti nőd, lányod és kitúr a lakodból…

 

Képtalálat a következőre: „reformkor könyvek”

 

24.

Bűzártalom

A zajártalom ellen a füldugó kicsit véd,

De a penetráns bűz ellen már nincs védőeszköz

(próbálhatsz nem az orrodon keresztül levegőt venni,

vagy valami ellenszagosítóval, illatosítóval közömbösíteni)



25.

Idegbajok

Senki nem bánt,

még csak nem is piszkál,

csak valaki pontosan mindenben utánoz,

vagy csak mindig mindenütt a nyomodban van

És ez ellen nem tehetsz semmit, el kell tűrnöd…

 

 

26.

Kérő/követelő

Amit kegyelemből megengedtek,

amibe egyszer épphogy belementek,

arra te legközelebb már jogot formálsz,

s így örökre kiesel ezekből a kegyekből

 

 

27.

Rossz vendég

Aki túl korán jön

Nem hoz semmi ajándékot

Leszólja azt, amivel kínálják

Berúg és kötekedik, botrányt csinál,

És három napnál is tovább marad stb.

 

 

28.

Hőhatás

Előbb felfűtik,

majd lehűtik a várakozásodat

Amikor a meleg víz helyett

a zuhanyból jéghideg víz ömlik rád

 

 

29.

Percember

Ügyeletes sztárként

előbb nagyon magasra emelnek,

majd onnan nagyot zuhanva esel pofára

(hiába várva egy újra felkapó divatáramlatra)

 

 

30.

Kínfokozó

Tantaluszi kínokat kell kiállni:

Nem csak úgy éheztetnek egy zárkában,

de egy terített asztal, dínom-dánom mellett

És még téged cukkolnak, veled szórakoznak.

Esetleg ki is hányják a fejedre a felesleget…



31.

Gulág

A gulyás…

Amikor a szakácsot

belefőzik a levesbe

És a kannibalizmus…

Amikor „megszöktetnek”

egy foglyot a Gulag táborból,

majd valahol megölik és megeszik…

 

 

32.

Fordított nap

Leoltják a villanyt

És a sötétkamrában szabad a „szerelem”

Senki nem ismer senkit - mindenki mindenkivel

Majd mindenki inkognitóját megőrizve távozik el

(és megy tovább a rutinba fulladt házastársi kötelesség)

 

 

33.

Anyós

A menyecskének,

ha mézből van is,

ürömkeserűségű a napa.

(A magyar anyósviccek nagy

száma és elképesztő durvasága)

 

 

34.

Eszköztelenül

Politikai rabok anno…

(Személyre szabott extra büntetések)

Elveszik és összetörik a szemüveged…

Nem kaphatsz könyvet, olvasnivalót stb.

És átkutatják cellád papír és ceruza után

 

35.

Légy résen!

Porhintés és figyelemelterelés

A tömött buszon hozzád dörgölőzik egy szexbomba,

- noha nem vagy perverz „frottőr”, mégis elbájolódsz -,

miközben a bűntársa megszabadít pénzedtől, értékeidtől 

 

 

36.

Álompénz

Mint makkal az

Éhes malac

Szeretsz legalább álmodni róla.

De az álom csalárd büvész,

Vele ugyan nem sokra méssz: (…)

(Arany J.: A kincskeresők)

 

 

37.

Zsebpénz

A tévedés joga –

Egy pénzösszeg,

amit bármire költhet,

amit nem kell megindokolni,

amivel nem kell elszámolni…

Amit akár még gyűjtögethet is malacperselybe

Amit ha nem kap, nem tanul meg gazdálkodni…

 

 

38.

Róbert bácsi

Akinek a neve fogalom lett.

A népbarát ingyen-konyhás…

Vagy a nagystílű körözött szélhámos zsidó…

(Szabadkőművesség: hasonló taktika rajzolódik ki,

egy kis nagydobra vert jótékonykodás és sötét üzelmek.)

 

 

39.

Rablógazda

Kertészkedik, mint

a kecske a káposztás kertben.

Mint akinek egy nap, egy szezon stb.

alatt kell mindent learatni, lekaszálni –

mint aki kivágja a diófát és úgy szüretel

(mert jövőre már úgyse ő lesz ott a gazda)

 

 

40.

Árlavina

Sokkba kerül az a kávé,

amire meghívtál egy vonzó hölgyet,

aki magába bolondított, elvetette magát,

majd elvitte magával még az öröklakásodat is…

 

 

41.

Ár-drága

Sokba került,

mint Sima Gerőnek a túros lepény.

(Lepényre hívták, majd kártyáztak:

pénzét, lovát, tehenét eljátszotta…)

 

 

42.

Kegyelemkenyér

Kódiskenyeret könnyek keserítenek.

Naponként orrod alá dörgölik: szegény rokon

Azt éreztetik veled, hogy csak terhére vagy nekik,

és a napi betevő falatodat sem tudod megszolgálni…

 

 

43.

Halmozott hátrányok

Nemi erőszakból fogantál

Nem sikerült kikapartatnod téged

Majd kihalásztak a pöcegödör tetejéről

Azután meg gonosz mostohaanyád lett…

…innen szép nyerni, aranyemberré válni!

 

 

44.

Nemkívánt magzat

Keserves anyának potrohos gyermeke.

Véletlenül „estél teherbe” – nem sikerült elvetélni,

nem sikerült elvetetni, muszáj volt titkon megszülni

(esetleg még utána is próbáltál szabadulni tőle stb.)

 

 

45.

Számla

Megiszom a jó bort örömömbe,

hej de keservesen nyúlok a zsebembe.

Egyhetes dínomdánom, egy életen át

szánom-bánom…

 

 

46.

Részeg

Dülöngélő…

Keskeny neki az utca.

Ittas, tántorog, imbolyog

Ha járműre száll, pl. kerékpárra,

akkor még nagyobb veszélybe sodorja

saját magát is, de mást is – aki elüti/kikerüli…

 

 

47.

Tetves

Kényszerfertőtlenítés: cigánytelep…

Minél megalázóbb körülmények között

Jónak látszó célok rossz eszközökkel

A tetű megy, de a szégyen marad…

 

48.

Csök

Csökkent értékű élet

Nem udvarol és nem udvarias

Mindezt régi korok csökevényének tartja

(a munkahelyén ő is szorgalmazza,

hogy a bókolást vegyék

szexuális zaklatásnak…)

 

*

 

Képtalálat a következőre: „reformkor könyvek”

Radnóti Miklós

SEM EMLÉK, SEM VARÁZSLAT

 

Eddig úgy ült szívemben a sok, rejtett harag,

mint alma magházában a négerbarna mag,

és tudtam, hogy egy angyal kisér, kezében kard van,

mögöttem jár, vigyáz rám s megvéd, ha kell, a bajban.

De aki egyszer egy vad hajnalon arra ébred,

hogy minden összeomlott s elindul mint kisértet,

kis holmiját elhagyja s jóformán meztelen,

annak szép, könnyüléptű szivében megterem

az érett és tünődő kevésszavú alázat,

az másról szól, ha lázad, nem önnön érdekéről,

az már egy messzefénylő szabad jövő felé tör.

 

Semmim se volt s nem is lesz immár sosem nekem,

merengj el hát egy percre e gazdag életen;

szivemben nincs harag már, bosszú nem érdekel,

a világ ujraépül, - s bár tiltják énekem,

az új falak tövében felhangzik majd szavam;

magamban élem át már mindazt, mi hátravan,

nem nézek vissza többé s tudom, nem véd meg engem

sem emlék, sem varázslat, - baljós a menny felettem;

ha megpillantsz, barátom, fordulj el és legyints.

Hol azelőtt az angyal állt a karddal, -

talán most senki sincs.

 

1944. április 30.

 

*

Képtalálat a következőre: „reformkor könyvek”

*A magyar nyelv

teste, lelke és szelleme

- gondolat és érzelemébresztő szócikkcsírák

az Emberélet-minőség lexikon előmunkálatai.

Képtalálat a következőre: „reformkor könyvek”