Payday Loans

Keresés

A 100 legfontosabb könyv PDF Nyomtatás E-mail
Az én internetes könyvtáram
2017. szeptember 09. szombat, 08:07

A 100 legfontosabb könyv

Ma évente több millió könyvet adnak ki, jogosnak tűnik a kérdés: mit olvassunk el közülük? Erre tesz ajánlást a Szabad Európa Társaság.

Harold Bloom szerint egyetlen generáció sem engedheti meg magának, hogy ne állítsa össze az úgynevezett nagy könyvek listáját. Hiszen az irodalmi kánonnak, a remekművek normatív listájának fontos szerepe van kultúránk, civilizációnk fennmaradásában. Így aztán legyen szó politikáról, jogról, vallásról vagy művészetről, az ember évezredek óta rendszerezi tudását, listákba gyűjti a legfontosabb szövegeket.

A zsidó-keresztény kultúra a mózesi Tízparancsolatra épül, a jogtörténet elképzelhetetlen a Corpus Iuris nélkül, a felvilágosodás pedig  Diderot Encyclopediájával kezdődött. Aki igazán számít, ami igazán fontos, nem hiányozhat ezekről a listákról. Aki vagy ami a kánonból kimarad, az lehet, hogy örökre lemarad. Ma évente több millió könyvet adnak ki, jogosnak tűnik a kérdés: mit olvassunk el közülük? Erre tesz ajánlást a Szabad Európa Társaság.

Az első írott kánont 2400 éve a görög szobrász, Polükleitosz készítette, de voltaképpen már az aranymetszés is kánon volt. Aztán a nagy világvallások is rákényszerültek, hogy a számtalan prófétai kinyilatkoztatás közül kiválasszák a valódiakat, azokat, amelyek az igazi isteni üzeneteket tartalmazzák. Az ószövetségi judaizmus első, kanonizált listájának öszszeállításával jött létre a Tóra, de a keresztény és a taoista kánon kialakulása is hosszú évszázadokig tartott. Az isteni igazság kutatásának nyomasztó súlya sokszor késhegyig menő vitákat, politikai válságokat, véres belháborúkat generált. A tét óriási volt: a győztes interpretációk hosszú időre milliók számára határozták meg az alapvető hitbéli igazságokat.

A hivatalos listák később is meghatározók maradtak. A pápa parancsára 1948-ig összesen 10 ezer, eretneknek, erkölcstelennek, károsnak minősített könyv és életmű került indexre. Erre a sorsra jutott Kopernikusz, Galilei, Victor Hugo, Dafoe és Voltaire. Ezek után nem meglepő, hogy a modern európai kultúrát máig meghatározó felvilágosodás is egy kanonizált listára épült. Ez volt a Diderot által szerkesztett Encyclopedia: 30 évig készült, és a 35 kötet 72 ezer szócikke összefoglalta mindazt a tudást, amit az emberiség évezredeken keresztül addig felhalmozott a tudományok és a művészetek terén.

A kánon szerepe és jelentősége a modernitásban sem változott. A kommunista kánon Marx, Engels, Lenin, és egy időben Sztálin műveire épült, és kezdetben Trockij, majd Buharin, végül már Szolzsenyicin is tiltólistára került. A nácik a zsidó írók könyveit küldték máglyára, és persze az árja kulturális kánonba éppúgy nem fértek bele a "degenerált" modern művészetek, mint a fekete dzsessz.

A XX. században, amint a kanonizáció kiszabadult az állami és vallási hivatalosságok kezéből, a modern, fogyasztói társadalmon egyfajta listázási láz lett úrrá. A rádiókat slágerlisták uralják, a folyóiratok évente elkészítik a gazdagok top 100-as rangsorát, a bulvárcsatornák naponta ontják a bakik, botrányok, szerelmek, sikerek all time listáit. A művészek ma már maguk készítik el saját pályafutásuk hivatalos kánonját: a best of albumok és katalógusok elöntik a piacot.

A listázási mánia persze az irodalmat sem kerülte el. Sokáig a Biblia volt a "piacvezető". Az első nagy könyvsikerek (a Robinson és a Candide) a XVIII. században születtek, a bestseller fogalma pedig idén 120 éves. A leghíresebb könyvlista talán a vasárnapi New York Times mellékleteként, 1942 óta megjelenő Best Seller List, amely a kereskedelmi adatok alapján készül. Ma azonban csak Amerikában évente 200 ezer új könyv jelenik meg, és ennek legfeljebb 1 százaléka érdemli ki ezt a címet. A piaci siker azonban nem minden, hiszen a jól fogyó könyvek közül kevés kerül be végül az irodalmi kánonba.

Arról persze ma is heves vita folyik, hogy mi kerüljön be a kánonba, de hogy kánonra szükség van, az elég nyilvánvaló. Sokféle lista létezik, és köztük jelentősek a különbségek is. De az évszázadokkal ezelőtt felállított "klasszikusok" köre mégis alig változott. A listák többsége ma is a legnagyobb hatású, valóban kultúraformáló műveket tartalmazzák. Azokat, amelyek a leginkább meghatározzák gondolkodásunkat. Közülük jó néhány ott van a kultúrember polcán is. A Szabad Európa Társaság itt közölt válogatása közel negyven európai és amerikai lista egyesítéséből jött létre. Egyeseket nemzetközi bizottságok alkottak, másokat patinás könyvklubokban, nagy könyvtárakban készítettek. A SZET válogatásának elkészítésekor kíváncsiak voltunk tekintélyes külföldi lapok (pl. a Times Literary Supplement), valamint jó néhány kortárs író és tudós (Anthony Burgess, Harold Bloom, David Danby stb.) véleményére is.

A leggyakrabban mégis néhány, immár klasszikusnak is nevezhető kánonra támaszkodtunk. Nagy haszonnal forgattuk a brit kritikus, Martin Seymour-Smith 100-as listáját (The Most Influential Books Ever Written), a 350 ezer példányban elkelt, százéves Harvard Classics antológiát, és az először 1952-ben megjelentetett, de időközben 60 kötetesre duzzadt Great Books of the Western World című sorozatot, amely nem csupán irodalmi műveket, költeményeket, történetírói munkákat, de a természettudományok, a matematika, a filozófia, a közgazdaságtan legfontosabb szövegeit is tartalmazza. Sokszor használtuk a Time Magazine vállaltan szubjektív 100-as listáját is, amely az 1923 és 2005 között angolul publikált regényeket gyűjtötte össze. És persze fellapoztuk a brit Guardian Top 100 Books of All Time című listáját is, amely 54 különböző országból származó, 100 kortárs író szavazatai alapján állt össze.

A mi listánk egyszerű logikát követ: általában azokat a szerzőket és műveket szerepeltetjük, amelyek ott vannak a legtöbb listán. Egy író, egy könyv minél több listára került fel, annál nagyobb eséllyel kapott helyet a miénken is. Mivel sorrend felállításának nincs értelme, ezért a korszakos, kronologikus elrendezés tűnt a leginkább célszerűnek.

Hogy miért készült a lista? Erre a kérdésre mi sem tudunk mást mondani, mint amit Richard Lacayo írt a Time Magazine összeállításának publikálásakor: "Az ilyen listáknak két célja van. Az egyik, hogy útba igazítson. A másik pedig természetesen az, hogy felbőszítsen... Néha ugyanis tűz alatt formálódik egy vélemény a legjobban." Ez a lista tehát nem egy régi vita önkényes berekesztése. Hanem - legalábbis reményeink szerint - inkább valaminek, egy közös gondolkodásnak a kezdete. Ehhez munícióként még csak annyit: a legtöbb általunk látott listán egyetlen magyar művet sem találtunk. Nem tudjuk, hogy kiben van a hiba, bennünk, vagy a nagyvilágban. De a tény mindenesetre elgondolkoztató.

A szerző a Szabad Európa Társaság elnöke

Bibliától A kedvesig

 

(nem fontosság szerint)

1. Biblia 
2. Korán 
3. Konfucius beszélgetései és mondásai 
4. Lao-ce: Tao Te King - Az Út és Erény könyve 
5. Homérosz: Iliász 
6. Aiszkhülosz: Oreszteia 
7. Szophoklész: Oidipusz király 
8. Euripidész: Médeia 
9. Arisztophanész: Madarak 
10. Hérodotosz: A görög-perzsa háború 
11. Thuküdidész: A peloponnészoszi háború 
12. Platón dialógusai 
13. Arisztotelész művei 
14. Euklidész: Elemek
15. Lucretius: A természetről (De rerum natura) 
16. Marcus Aurelius: Elmélkedések
17. Vergilius: Aeneis 
18. Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok
19. Muraszaki Shikibu: Gendzsi regénye 
20. Az ezeregy éjszaka meséi
21. Szent Ágoston: Vallomások 
22. Aquinói Szent Tamás: A teológia foglalata 
23. Dante Alighieri: Az isteni színjáték 
24. Boccaccio, Giovanni: Dekameron
25. Chaucer, Geoffrey: Canterbury mesék
26. Montaigne, Michel Eyquem de: Esszék 
27. Rabelais, Francois: Gargantua és Pantagruel 
28. Machiavelli, Niccoló di Bernardo dei: A fejedelem
29. William Shakespeare művei 
30. Cervantes, Miguel de: Don Quijote 
31. Moliére (Jean-Baptiste Poquelin): Tartuffe 
32. Bacon, Sir Francis: Esszék 
33. Descartes, René: Értekezés a módszerről 
34. Spinoza, Baruch: Etika 
35. Milton, John: Elveszett paradicsom 
36. Pascal, Blaise: Gondolatok 
37. Newton, Sir Isaac: A természetfilozófia matematikai alapelvei (Philosophiae Naturalis Principia Mathematica)
38. Hume, David: Tanulmányok az emberi értelemről 
39. Defoe, Daniel: Robinson Crusoe 
40. Swift, Jonathan: Gulliver utazásai
41. Sterne, Laurence: Tristram Shandy úr élete és gondolatai
42. Voltaire (Francois-Marie Arouet): Candide
43. Rousseau, Jean Jaques: Társadalmi szerződés 
44. Kant, Immanuel: A tiszta ész kritikája 
45. Hegel, Georg Wilhelm Friedrich: Előadások a filozófia történetéről 
46. Nietzsche, Friedrich: Imígyen szóla Zarathustra 
47. Goethe, Johann Wolfgang von: Faust 
48. Brontë, Emily Jane: Üvöltő szelek 
49. Poe, Edgar Allan: Rejtelmes történetek
50. Austen, Jane: Büszkeség és balítélet 
51. Dickens, Charles John Huffam: Szép remények
52. Melville, Herman: Moby Dick 
53. Twain, Mark: Huckleberry Finn kalandjai 
54. Whitman, Walt: Fűszálak 
55. Darwin, Charles Robert: A fajok eredete 
56. Stendhal (Marie-Henri Beyle): Vörös és fekete 
57. Balzac, Honoré de: Goriot apó 58.Flaubert, Gustave: Bovaryné 
59. Hugo, Victor-Marie: A nyomorultak 
60. Gogol, Nyikolaj Vasziljevics: Holt lelkek 
61. Turgenyev, Ivan Szergejevics: Apák és fiúk 
62. Tolsztoj, Lev Nyikolajevics: Háború és béke
63. Dosztojevszkij, Fjodor Mihajlovics: Bűn és bűnhődés 
64. Csehov, Anton Pavlovics: Három nővér
65. Ibsen, Henrik Johan: Nóra (A babaház)
66. Freud, Sigmund: Bevezetés a pszichoanalízisbe
67. Heidegger, Martin: Mi a metafizika? 
68. Einstein, Albert: A speciális és általános relativitás elmélete 
69. Proust, Valentin Louis Georges Eugene Marcel: Az eltűnt idő nyomában (Swann) 
70. Mann, Thomas: A varázshegy
71. Joyce, James Augustine Aloysius: Ulysses
72. Woolf, Virginia: A világítótorony
73. Hasek, Jaroslav: Svejk 
74. Kafka, Franz: A per
75. Lawrence, David Herbert Richards: Szülők és szeretők 
76. Faulkner, William: A hang és a téboly 
77. Brecht, Bertold: Kurázsi mama 
78. Hemingway, Ernest Miller: Az öreg halász és a tenger 
79. Orwell, George: 1984 
80. Golding, Sir William Gerald: A legyek ura 
81. Tolkien, John Ronald Reuel: A gyűrűk ura 
82. Beckett, Samuel Barclay: Godot-ra várva 
83. Eliot, Thomas Stearns: Átokföldje, versek 
84. Bulgakov, Mihail Afanaszjevics: A Mester és Margarita 
85. Mandelstam, Oszip Emiljevics: Versek 86.Anne Frank naplója 87.Camus, Albert: Közöny
88. Merle, Robert: Mesterségem a halál 
89. Beauvoir, Simone de: A második nem 
90. Achebe, Chinua: Széthulló világ 
91. Kundera, Milan: A lét elviselhetetlen könnyűsége 
92. Szolzsenyicin, Alekszandr Iszajevics: A Gulág szigetcsoport 
93. Burgess, Anthony: Gépnarancs 
94. Borges, Jorge Luis: Válogatott művei 
95. Capote, Truman: Hidegvérrel 96.Nabokov, Vladimir: Lolita 
97. Márquez, Gabriel García: Száz év magány 
98. Rushdie, Sir Ahmed Salman: Az éjfél gyermekei 
99. Lessing, Doris: Az arany jegyzetfüzet 
100. Morrison, Toni: A kedves

LAST_UPDATED2