Payday Loans

Keresés

A legújabb

Nagy Jenciklopédia vázlatok - VIII.
Boldog-boldogtalan emberek életminősége
2017. augusztus 31. csütörtök, 18:10

Kapcsolódó kép

EUGÉNIUSZ TESTAMENTUMA

Bölcs-balga, boldog-boldogtalan ember

Édenkertlakó és/vagy pokol/állatorvosi ló

Képtalálat a következőre: „EMIGRÁNSOK”

Életminőség Nagy Jenciklopédia vázlatok - VIII.

Képtalálat a következőre: „EMIGRÁNSOK”

Reményik Sándor

Eredj, ha tudsz!

Egy szívnek, mely éppúgy fáj,

mint az enyém
Eredj, ha tudsz... 
Eredj, ha gondolod,

Hogy valahol, bárhol a nagy világon 
Könnyebb lesz majd a sorsot hordanod, 
Eredj... 
Szállj mint a fecske, délnek, 
Vagy északnak, mint a viharmadár, 
Magasából a mérhetetlen égnek 
Kémleld a pontot, 
Hol fészekrakó vágyaid kibontod. 
Eredj, ha tudsz.

Eredj, ha hittelen 
Hiszed: a hontalanság odakünn 
Nem keserűbb, mint idebenn. 
Eredj, ha azt hiszed, 
Hogy odakünn a világban nem ácsol 
A lelkedből, ez érző, élő fából 
Az emlékezés új kereszteket.

A lelked csillapuló viharának 
Észrevétlen ezer új hangja támad, 
Süvít, sikolt, 
S az emlékezés keresztfáira 
Téged feszít a honvágy és a bánat. 
Eredj, ha nem hiszed.

Hajdanában Mikes se hitte ezt, 
Ki rab hazában élni nem tudott 
De vállán égett az örök kereszt 
S egy csillag Zágon felé mutatott. 
Ha esténként a csillagok 
Fürödni a Márvány-tengerbe jártak, 
Meglátogatták az itthoni árnyak, 
Szelíd emlékek: eszeveszett hordák, 
A szívét kitépték. 
S hegyeken, tengereken túlra hordták... 
Eredj, ha tudsz.

Ha majd úgy látod, minden elveszett: 
Inkább, semmint hordani itt a jármot, 
Szórd a szelekbe minden régi álmod; 
Ha úgy látod, hogy minden elveszett, 
Menj őserdőkön, tengereken túlra 
Ajánlani fel két munkás kezed. 
Menj hát, ha teheted.

Itthon maradok én! 
Károgva és sötéten, 
Mint téli varjú száraz jegenyén. 
Még nem tudom: 
Jut-e nekem egy nyugalmas sarok, 
De itthon maradok.

Leszek őrlő szú az idegen fában, 
Leszek az alj a felhajtott kupában, 
Az idegen vérben leszek a méreg, 
Miazma, láz, lappangó rút féreg, 
De itthon maradok!

Akarok lenni a halálharang, 
Mely temet bár: halló fülekbe eseng 
És lázít: visszavenni a mienk! 
Akarok lenni a gyujtózsinór, 
A kanóc része, lángralobbant vér, 
Mely titkon kúszik tíz-száz évekig 
Hamuban, éjben.

Míg a keservek lőporához ér 
És akkor...!!

Még nem tudom: 
Jut-e nekem egy nyugalmas sarok, 
De addig, varjú a száraz jegenyén: 
Én itthon maradok.

1918. december 20

Képtalálat a következőre: „EMIGRÁNSOK”

 

169.

Vis maior

- „nagyobb erő’. 

Akkor használjuk e kifejezést, 

ha elháríthatatlan akadályról van szó

(ami pl. felmenthet ígéretem teljesítése alól:

nem olyasmi, hogy pl. elment a kedvem a randitól,

hanem pl. az, hogy emberrablók fogságába estem…)

 

 

170.

A kegyelem nem jog

A császár és a fővadász

A császár mindig hintóval érkezett a vadászatra,

S amikor a fővadász fel akart ülni a bakra,

Akkor egy gesztussal maga mellé invitálta őt.

Ez így történt a második alkalommal is.

A harmadszor a vadász már magától beült volna:

Ekkortól már mindig csak a kocsis mellé ülhetett…

 

171.

Individuum

Egy és oszthatatlan

Meddig csonkolható egy ember?

Levágni a fülét, orrát, kezét, lábát…

Kiszúrni a szemét, kivenni a „fölös” részeit…

Kicserélni a szívét, netán a fejét is stb.

De úgy, hogy még mindig élő ember,

illetve hogy ugyanaz az ember maradjon

 

 

172.

Életjáték

Nem ér a nevem?

A játékból bármikor kiszállhatok,

de ha egy nő tőlem „teherbe esett”,

akkor nem menthetem ki magam

a szorult helyzetből azzal, hogy

az ott nem én/részeg voltam,

akkor belém bújt az ördög stb.

 

 

173.

A büszke üszke

Még kijavítható hibát csinál,

De mert röstell segítséget kérni,

Ezért „korrekciójával” sokkal nagyobb bajt okoz,

S így lassan/gyorsan, de biztosan rohan a katasztrófába

Olajat önt a tűzre és így menthetetlenül le is ég a háza…

 

 

174.

Csapdahelyzet

Az is baj, ha a katona fején sapka van

Az is baj, ha a katona fején nincs sapka

(Az a cél, hogy ne tudj megfelelni az elvárásnak,

hogy bűntudatod legyen/mindig büntethető legyél,

s örülj már annak is, ha nem kapsz két nagy pofont…)

 

 

175.

Rész és egész

Amikor egy elefántot

egy sötét szobában és véges időben

sok ember, ahol áll, ott némán letapogat -

és utána mindegyik harsogja az ő igazságát:

ez egy nagy ormány - ez egy lapát fül stb.

ezen vitáznak, veszekednek, majd verekszenek…

(lehet ez egy metafora a vallásokra, felekezetekre)

 

 

176.

Kútmérgezés

Nem csak a poharad,

nem csak a víztartályod,

de a kutakat mérgezték meg…

A vízcsapokból büdös lé csurran, cseppen

(a szó szoros és átvitt, szellemi értelmében is)

 

 

177.

Későn

Rendelt idő után

Addig üsd a vasat, amíg meleg

Addig neveld és képezd a gyereket,

míg képlékeny és fogékony korban van,

mert utána már csak kínnal és keservesen…

 

 

178.

Etnocentrikus

Az én népem az emberiség színe-java

minden többi csak tanulhat tőlem, ha akar

Esetleg el is megyek, hogy civilizáljam őket…

S mivel ők még gyerekek, jogos az atyáskodás,

vagyis még  - szelíd - erőszakot is alkalmazhatok

(egy ilyen ideológia megkönnyíti a gyarmatosítást)

 

 

179.

Kegyelem

Először sírsz.

Azután átkozódsz.

Aztán imádkozol.

Aztán megfeszíted

Körömszakadtig maradék-erőd.

Akarsz, egetostromló akarattal –

S a lehetetlenség konok falán

Zúzod véresre koponyád.

Azután elalélsz.

S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.

Utoljára is tompa kábulattal,

Szótalanul, gondolattalanul

Mondod magadnak: mindegy, mindhiába:

A bűn, a betegség, a nyomorúság,

A mindennapi szörnyű szürkeség

Tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés!

S akkor – magától – megnyílik az ég,

Mely nem tárult ki átokra, imára,

Erő, akarat, kétségbeesés,

Bűnbánat – hasztalanul ostromolták.

Akkor megnyílik magától az ég,

S egy pici csillag sétál szembe véled,

S olyan közel jön, szépen mosolyogva,

Hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.

Akkor – magától – szűnik a vihar,

Akkor – magától – minden elcsitul,

Akkor – magától – éled a remény.

Álomfáidnak minden aranyágán

Csak úgy magától – friss gyümölcs terem.

Ez a magától: ez a Kegyelem.

Reményik Sándor: Kegyelem

 

 

180.

Életvédelem

Halálbüntetés – öngyilkosság

Az élet feltétlen, abszolút érték,

azt attól sem lehet elvenni, aki embert ölt?

De élni nem csak emberi jog, de kötelesség is,

te sem dobhatod el magadtól,

mert nem a te magántulajdonod,

csak rád van bízva, mint egy gyerek.

Egy ajándék, egy talált tárgy,

amit megtisztítva és becsületesen visszaadsz…

De mi van, ha más feltétlen értékkel ütközik,

S neked választani kell az élet és a becsület között?

 

Képtalálat a következőre: „EMIGRÁNSOK”

 

181.

Adott szó

Becsületszavamra!?

Itt a kezem: disznóláb

Az én ígértem: csúf szó

Csak a fajtámnak szent az eskü…

Nem cigányt/zsidót szabad becsapni?

Sőt: ez az én jobb életminőségem záloga…

(példákért nem is kell a hírhedt Talmudig menni,

a „Szent Biblia” ótestamentuma bőven szolgáltat ilyet)

 

 

182.

Szabadulóművész

1. Aki cirkuszi mutatványos pl. Houdini

2. Aki zseniálisan bújik ki kötelezettségei alól

3. Aki lerázza magáról lelki-szellemi bilincseit

4. A csacsi, akit mély kútba dobtak,

majd még be is akarták temetni,

de ő ezen az egyre magasodó dombon

kikapaszkodott a halálos veremből…

 

 

183.

Kíváncsiság

Addig nem voltál reménytelen eset,

amíg bátran bármit meg mertél kérdezni,

s nem rettegtél: megütköznek vagy kinevetnek

De ha hagyod beléd plántálni ezt a félszt,

s netán még locsolod, nevelgeted is:

jó eséllyel leszel csodagyerek helyett

hülyegyerek…

 

 

184.

Káosz és kozmosz

Az egyik nem pozitív, a másik nem negatív

az egyik még az összes benne rejlő lehetőség,

a másik meg az egyféleképp kialakuló rendszer

Persze az is baj, ha minden kaotikus marad,

de az is, ha ebből egy rossz rend szilárdul meg…

Nincs rosszabb egy befagyott ostoba rendnél,

S nincs biztatóbb, mint egy termékeny rendezetlenség

 

185.

Jelzőtlenül

Ami lehet jó és rossz is:

pl.: a szerencse, a barát,

a kedv, a közösség,

az angyal, a tündér,

sőt: az isten…

(bár jelző nélkül

mindig a jót jelenti,

de te azt hiszed, hogy

ez eleve egy pozitív dolog!?)

 

 

186.

Tanács

Kérés és elfogadás

Aki megalázza magát, az felmagasztaltatik –

a tanácskérés is egyfajta elismerése az önerőtlenségnek,

ami persze szakmai dolgokban nyilván könnyebben megy

Pláne, ha nem a te szakmádat, szakértelmed érinti…

De életviteli dolgokban sokszor hiszed azt,

amit anno Descartes mondott

a józanész jól elosztottságáról…

 

 

187.

Nevelés

„A mívelt világban,

a jólnevelt osztályban

ezen borzasztó hit

látszik megöröködve lenni:

igazságos úton,

saját fáradságából

senki sem boldogulhat,

hanem minden módon

mások izzadsága gyümölcsének

valamely részét

legalább el kell sajátítanunk;

s a nevelésnek

fogásai abban állnak,

hogy ez szembeszökő

lopásnak, csalásnak

ne tartassék"

Táncsics Mihály

 

 

188.

Halálfóbia

A haláltól rettegsz,

vagy a haldoklástól/kínhaláltól?

Vagy attól, hogy már most is érzed,

de legkésőbb akkor rádöbbensz:

még nem éltél, más életét élted,

életed folytonos haldoklás volt…

 

 

189.

Induló

Indulj el egy úton…

Szedd össze magad, cókmókod

(Szedelődzködni - felkászálódni)

Vagy az élet még csak készülődés?

A másvilágra, a jobblétre szenderülésre?

Élő nem lehet boldog, hisz tragédia érheti!

Csak az örökre eltávozóra mond: megboldogult

 

 

190.

Keresztfelvétel/hordozás

A lét elviselhetetlen könnyűsége

1968 prágai tavasza, majd augusztusa…

Egy nőcsábász agysebész számonkér:

hogy védekezhetnek a kommunisták azzal,

hogy nem is tudtak a Justizmordról stb. stb.

És felidézi nekik Odipusz király tragédiáját

(és írását akkor sem hajlandó visszavonni,

Amikor ezen múlik karrierje, sőt: állása…)

 

 

191.

Odipusz király

Addig keresi a város romlása okát,

míg meg nem találja saját tetteiben

(megölte apját, s anyjával hált)

S nem védekezett azzal,

hogy nem tud(hat)ta mit tesz!

Kivájta a szemeit és elbujdosott…

 

 

192.

Egyszeri szőlősgazda

A szőlős gazda is, az egyszeri,

Magánkivűl s őrjöngve kacagott fel,

Látván, hogy szőlejét a jég veri,

Dorongot ő is hirtelen kapott fel,

Paskolni kezdé, hullván könnyei:

"No hát, no!" így kiált; "én uram isten!

Csak rajta! hadd lám: mire megyünk ketten!"

Arany János 

*

Képtalálat a következőre: „EMIGRÁNSOK”

IDEGEN

FÖLDRE NE SIESS

(Gyimesvölgye)

idegen földre ne siess
amíg hazádba megélhetsz
ne menj messze földre lakni
míg hazádba meg tudsz élni

idegennek jövevénynek
nincsen becsüje szegénynek
idegen vagy jövevény vagy
nincsen becsüd ha szegény vagy

elbujdosom megpróbálom
ha elveszek sem lesz károm
engem úgy sincs ki sajnáljon
ki értem könnyet hullasson

én elmegyek közületek
mert köztetek nem élhetek
valahára visszatérek
még kapjak meg belőletek

édes rózsám vígy el veled
ne hadd elmaradjak tőled
mert ha elmaradok tőled
megszakad a szívem érted

elvinnélek de nem lehet
mert idegen földre megyek
mert az utak nagyok hosszak
s a vizek es megáradtak

ne menj rózsám kételegve
arra nagy idegen földre
ha le találsz betegedni
ki fogja gondod viselni

ki tud szívem reád nézni
egy-két szóval megbiztatni
vagy egy falást enned adni
egy csepp vízzel megkínálni

https://www.youtube.com/watch?v=NAuZpEtgLZ8

Képtalálat a következőre: „EMIGRÁNSOK KÖNYV”

Gondolatébresztő cikkcsírák, vitaindítók -

Az Életminőség Nagy Lexikona előmunkálatai

Képtalálat a következőre: „EMIGRÁNSOK”