EUGÉNIUSZ TESTAMENTUMA
Bölcs-balga, boldog-boldogtalan ember
Édenkertlakó és/vagy pokol/állatorvosi ló
Életminőség Nagy Jenciklopédia vázlatok - VIII.
Reményik Sándor
Eredj, ha tudsz! Egy szívnek, mely éppúgy fáj,
mint az enyém Eredj, ha tudsz... Eredj, ha gondolod,
Hogy valahol, bárhol a nagy világon Könnyebb lesz majd a sorsot hordanod, Eredj... Szállj mint a fecske, délnek, Vagy északnak, mint a viharmadár, Magasából a mérhetetlen égnek Kémleld a pontot, Hol fészekrakó vágyaid kibontod. Eredj, ha tudsz. Eredj, ha hittelen Hiszed: a hontalanság odakünn Nem keserűbb, mint idebenn. Eredj, ha azt hiszed, Hogy odakünn a világban nem ácsol A lelkedből, ez érző, élő fából Az emlékezés új kereszteket. A lelked csillapuló viharának Észrevétlen ezer új hangja támad, Süvít, sikolt, S az emlékezés keresztfáira Téged feszít a honvágy és a bánat. Eredj, ha nem hiszed. Hajdanában Mikes se hitte ezt, Ki rab hazában élni nem tudott De vállán égett az örök kereszt S egy csillag Zágon felé mutatott. Ha esténként a csillagok Fürödni a Márvány-tengerbe jártak, Meglátogatták az itthoni árnyak, Szelíd emlékek: eszeveszett hordák, A szívét kitépték. S hegyeken, tengereken túlra hordták... Eredj, ha tudsz. Ha majd úgy látod, minden elveszett: Inkább, semmint hordani itt a jármot, Szórd a szelekbe minden régi álmod; Ha úgy látod, hogy minden elveszett, Menj őserdőkön, tengereken túlra Ajánlani fel két munkás kezed. Menj hát, ha teheted. Itthon maradok én! Károgva és sötéten, Mint téli varjú száraz jegenyén. Még nem tudom: Jut-e nekem egy nyugalmas sarok, De itthon maradok. Leszek őrlő szú az idegen fában, Leszek az alj a felhajtott kupában, Az idegen vérben leszek a méreg, Miazma, láz, lappangó rút féreg, De itthon maradok! Akarok lenni a halálharang, Mely temet bár: halló fülekbe eseng És lázít: visszavenni a mienk! Akarok lenni a gyujtózsinór, A kanóc része, lángralobbant vér, Mely titkon kúszik tíz-száz évekig Hamuban, éjben. Míg a keservek lőporához ér És akkor...!! Még nem tudom: Jut-e nekem egy nyugalmas sarok, De addig, varjú a száraz jegenyén: Én itthon maradok. 1918. december 20
169.
Vis maior
- „nagyobb erő’.
Akkor használjuk e kifejezést,
ha elháríthatatlan akadályról van szó
(ami pl. felmenthet ígéretem teljesítése alól:
nem olyasmi, hogy pl. elment a kedvem a randitól,
hanem pl. az, hogy emberrablók fogságába estem…)
170.
A kegyelem nem jog
A császár és a fővadász
A császár mindig hintóval érkezett a vadászatra,
S amikor a fővadász fel akart ülni a bakra,
Akkor egy gesztussal maga mellé invitálta őt.
Ez így történt a második alkalommal is.
A harmadszor a vadász már magától beült volna:
Ekkortól már mindig csak a kocsis mellé ülhetett…
171.
Individuum
Egy és oszthatatlan
Meddig csonkolható egy ember?
Levágni a fülét, orrát, kezét, lábát…
Kiszúrni a szemét, kivenni a „fölös” részeit…
Kicserélni a szívét, netán a fejét is stb.
De úgy, hogy még mindig élő ember,
illetve hogy ugyanaz az ember maradjon
172.
Életjáték
Nem ér a nevem?
A játékból bármikor kiszállhatok,
de ha egy nő tőlem „teherbe esett”,
akkor nem menthetem ki magam
a szorult helyzetből azzal, hogy
az ott nem én/részeg voltam,
akkor belém bújt az ördög stb.
173.
A büszke üszke
Még kijavítható hibát csinál,
De mert röstell segítséget kérni,
Ezért „korrekciójával” sokkal nagyobb bajt okoz,
S így lassan/gyorsan, de biztosan rohan a katasztrófába
Olajat önt a tűzre és így menthetetlenül le is ég a háza…
174.
Csapdahelyzet
Az is baj, ha a katona fején sapka van
Az is baj, ha a katona fején nincs sapka
(Az a cél, hogy ne tudj megfelelni az elvárásnak,
hogy bűntudatod legyen/mindig büntethető legyél,
s örülj már annak is, ha nem kapsz két nagy pofont…)
175.
Rész és egész
Amikor egy elefántot
egy sötét szobában és véges időben
sok ember, ahol áll, ott némán letapogat -
és utána mindegyik harsogja az ő igazságát:
ez egy nagy ormány - ez egy lapát fül stb.
ezen vitáznak, veszekednek, majd verekszenek…
(lehet ez egy metafora a vallásokra, felekezetekre)
176.
Kútmérgezés
Nem csak a poharad,
nem csak a víztartályod,
de a kutakat mérgezték meg…
A vízcsapokból büdös lé csurran, cseppen
(a szó szoros és átvitt, szellemi értelmében is)
177.
Későn
Rendelt idő után
Addig üsd a vasat, amíg meleg
Addig neveld és képezd a gyereket,
míg képlékeny és fogékony korban van,
mert utána már csak kínnal és keservesen…
178.
Etnocentrikus
Az én népem az emberiség színe-java
minden többi csak tanulhat tőlem, ha akar
Esetleg el is megyek, hogy civilizáljam őket…
S mivel ők még gyerekek, jogos az atyáskodás,
vagyis még - szelíd - erőszakot is alkalmazhatok
(egy ilyen ideológia megkönnyíti a gyarmatosítást)
179.
Kegyelem
Először sírsz.
Azután átkozódsz.
Aztán imádkozol.
Aztán megfeszíted
Körömszakadtig maradék-erőd.
Akarsz, egetostromló akarattal –
S a lehetetlenség konok falán
Zúzod véresre koponyád.
Azután elalélsz.
S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.
Utoljára is tompa kábulattal,
Szótalanul, gondolattalanul
Mondod magadnak: mindegy, mindhiába:
A bűn, a betegség, a nyomorúság,
A mindennapi szörnyű szürkeség
Tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés!
S akkor – magától – megnyílik az ég,
Mely nem tárult ki átokra, imára,
Erő, akarat, kétségbeesés,
Bűnbánat – hasztalanul ostromolták.
Akkor megnyílik magától az ég,
S egy pici csillag sétál szembe véled,
S olyan közel jön, szépen mosolyogva,
Hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.
Akkor – magától – szűnik a vihar,
Akkor – magától – minden elcsitul,
Akkor – magától – éled a remény.
Álomfáidnak minden aranyágán
Csak úgy magától – friss gyümölcs terem.
Ez a magától: ez a Kegyelem.
Reményik Sándor: Kegyelem
180.
Életvédelem
Halálbüntetés – öngyilkosság
Az élet feltétlen, abszolút érték,
azt attól sem lehet elvenni, aki embert ölt?
De élni nem csak emberi jog, de kötelesség is,
te sem dobhatod el magadtól,
mert nem a te magántulajdonod,
csak rád van bízva, mint egy gyerek.
Egy ajándék, egy talált tárgy,
amit megtisztítva és becsületesen visszaadsz…
De mi van, ha más feltétlen értékkel ütközik,
S neked választani kell az élet és a becsület között?
181.
Adott szó
Becsületszavamra!?
Itt a kezem: disznóláb
Az én ígértem: csúf szó
Csak a fajtámnak szent az eskü…
Nem cigányt/zsidót szabad becsapni?
Sőt: ez az én jobb életminőségem záloga…
(példákért nem is kell a hírhedt Talmudig menni,
a „Szent Biblia” ótestamentuma bőven szolgáltat ilyet)
182.
Szabadulóművész
1. Aki cirkuszi mutatványos pl. Houdini
2. Aki zseniálisan bújik ki kötelezettségei alól
3. Aki lerázza magáról lelki-szellemi bilincseit
4. A csacsi, akit mély kútba dobtak,
majd még be is akarták temetni,
de ő ezen az egyre magasodó dombon
kikapaszkodott a halálos veremből…
183.
Kíváncsiság
Addig nem voltál reménytelen eset,
amíg bátran bármit meg mertél kérdezni,
s nem rettegtél: megütköznek vagy kinevetnek
De ha hagyod beléd plántálni ezt a félszt,
s netán még locsolod, nevelgeted is:
jó eséllyel leszel csodagyerek helyett
hülyegyerek…
184.
Káosz és kozmosz
Az egyik nem pozitív, a másik nem negatív
az egyik még az összes benne rejlő lehetőség,
a másik meg az egyféleképp kialakuló rendszer
Persze az is baj, ha minden kaotikus marad,
de az is, ha ebből egy rossz rend szilárdul meg…
Nincs rosszabb egy befagyott ostoba rendnél,
S nincs biztatóbb, mint egy termékeny rendezetlenség
185.
Jelzőtlenül
Ami lehet jó és rossz is:
pl.: a szerencse, a barát,
a kedv, a közösség,
az angyal, a tündér,
sőt: az isten…
(bár jelző nélkül
mindig a jót jelenti,
de te azt hiszed, hogy
ez eleve egy pozitív dolog!?)
186.
Tanács
Kérés és elfogadás
Aki megalázza magát, az felmagasztaltatik –
a tanácskérés is egyfajta elismerése az önerőtlenségnek,
ami persze szakmai dolgokban nyilván könnyebben megy
Pláne, ha nem a te szakmádat, szakértelmed érinti…
De életviteli dolgokban sokszor hiszed azt,
amit anno Descartes mondott
a józanész jól elosztottságáról…
187.
Nevelés
„A mívelt világban,
a jólnevelt osztályban
ezen borzasztó hit
látszik megöröködve lenni:
igazságos úton,
saját fáradságából
senki sem boldogulhat,
hanem minden módon
mások izzadsága gyümölcsének
valamely részét
legalább el kell sajátítanunk;
s a nevelésnek
fogásai abban állnak,
hogy ez szembeszökő
lopásnak, csalásnak
ne tartassék"
Táncsics Mihály
188.
Halálfóbia
A haláltól rettegsz,
vagy a haldoklástól/kínhaláltól?
Vagy attól, hogy már most is érzed,
de legkésőbb akkor rádöbbensz:
még nem éltél, más életét élted,
életed folytonos haldoklás volt…
189.
Induló
Indulj el egy úton…
Szedd össze magad, cókmókod
(Szedelődzködni - felkászálódni)
Vagy az élet még csak készülődés?
A másvilágra, a jobblétre szenderülésre?
Élő nem lehet boldog, hisz tragédia érheti!
Csak az örökre eltávozóra mond: megboldogult
190.
Keresztfelvétel/hordozás
A lét elviselhetetlen könnyűsége
1968 prágai tavasza, majd augusztusa…
Egy nőcsábász agysebész számonkér:
hogy védekezhetnek a kommunisták azzal,
hogy nem is tudtak a Justizmordról stb. stb.
És felidézi nekik Odipusz király tragédiáját
(és írását akkor sem hajlandó visszavonni,
Amikor ezen múlik karrierje, sőt: állása…)
191.
Odipusz király
Addig keresi a város romlása okát,
míg meg nem találja saját tetteiben
(megölte apját, s anyjával hált)
S nem védekezett azzal,
hogy nem tud(hat)ta mit tesz!
Kivájta a szemeit és elbujdosott…
192.
Egyszeri szőlősgazda
A szőlős gazda is, az egyszeri,
Magánkivűl s őrjöngve kacagott fel,
Látván, hogy szőlejét a jég veri,
Dorongot ő is hirtelen kapott fel,
Paskolni kezdé, hullván könnyei:
"No hát, no!" így kiált; "én uram isten!
Csak rajta! hadd lám: mire megyünk ketten!"
Arany János
*
IDEGEN
FÖLDRE NE SIESS
(Gyimesvölgye)
idegen földre ne siess amíg hazádba megélhetsz ne menj messze földre lakni míg hazádba meg tudsz élni idegennek jövevénynek nincsen becsüje szegénynek idegen vagy jövevény vagy nincsen becsüd ha szegény vagy elbujdosom megpróbálom ha elveszek sem lesz károm engem úgy sincs ki sajnáljon ki értem könnyet hullasson én elmegyek közületek mert köztetek nem élhetek valahára visszatérek még kapjak meg belőletek édes rózsám vígy el veled ne hadd elmaradjak tőled mert ha elmaradok tőled megszakad a szívem érted elvinnélek de nem lehet mert idegen földre megyek mert az utak nagyok hosszak s a vizek es megáradtak ne menj rózsám kételegve arra nagy idegen földre ha le találsz betegedni ki fogja gondod viselni ki tud szívem reád nézni egy-két szóval megbiztatni vagy egy falást enned adni egy csepp vízzel megkínálni
https://www.youtube.com/watch?v=NAuZpEtgLZ8
Gondolatébresztő cikkcsírák, vitaindítók -
Az Életminőség Nagy Lexikona előmunkálatai
|