Payday Loans

Keresés

A legújabb

Nagy Jenciklopédia vázlatok - VI.
Boldog-boldogtalan emberek életminősége
2017. augusztus 29. kedd, 08:05

Képtalálat a következőre: „kommunizmus magyarországon”

EUGÉNIUSZ TESTAMENTUMA

Bölcs-balga, boldog-boldogtalan ember

Édenkertlakó és/vagy pokol/állatorvosi ló

Képtalálat a következőre: „kommunizmus magyarországon”

Életminőség Nagy Jenciklopédia vázlatok - VI.

Képtalálat a következőre: „1956 kivándorlás”

Heltai Jenő

Szabadság

 

Tudd meg: szabad csak az, akit

Szó nem butít, fény nem vakít,

Se rang, se kincs nem veszteget meg,

Az, aki nyíltan gyűlölhet, szerethet,

A látszatot lenézi, meg nem óvja,

Nincs letagadni, titkolni valója.

 

Tudd meg: szabad csak az, kinek

Ajkát hazugság nem fertőzi meg,

Aki üres jelszókat nem visít,

Nem áltat, nem igér, nem hamisít.

Nem alkuszik meg, hű becsületéhez,

Bátran kimondja, mit gondol, mit érez.

 

Nem nézi azt, hogy tetszetős-e,

Sem azt, kinek ki volt, és volt-e őse,

Nem bámul görnyedőn a kutyabőrre

S embernek nézi azt is, aki pőre.

Tudd meg: szabad csak az, aki

Ha neve nincs is, mégis valaki,

 

Vagy forró, vagy hideg, de sose langyos,

Tüzet fölöslegesen nem harangoz,

Van mindene, ha nincs is semmije,

Mert nem szorul rá soha senkire.

Nem áll szemébe húzott vaskalappal,

Mindég kevélyen szembenéz a Nappal,

 

Vállalja azt, amit jó társa vállal,

És győzi szívvel, győzi vállal.

Helyét megállja mindég, mindenütt,

Többször cirógat, mint ahányszor üt,

De megmutatja olykor, hogy van ökle...

Szabad akar maradni mindörökre.

 

Szabadság! Ezt a megszentelt nevet

Könnyelműen, ingyen ajkadra ne vedd!

Tudd meg: szabad csak az, aki

Oly áhítattal mondja ki,

Mint istenének szent nevét a jó pap.

Szabad csak az, kit nem rettent a holnap.

 

Ínség, veszély, kín meg nem tántorít

És lelki béklyó többé nem szorít.

Hiába őrzi porkoláb s lakat,

Az sose rab, ki lélekben szabad.

Az akkor is, ha koldus, nincstelen,

Gazdag, hatalmas, mert bilincstelen.

 

Ez nem ajándék. Ingyen ezt nem adják,

Hol áldozat nincs, nincs szabadság.

Ott van csupán, ahol szavát megértve

Meghalni tudnak s élni mernek érte.

De nem azért dúlt érte harc,

Hogy azt csináld, amit akarsz,

 

S mindazt, miért más robotolt,

Magad javára letarold,

Mert szabadabb szeretnél lenni másnál.

A szabadság nem perzsavásár.

Nem a te árud. Milliók kincse az,

Mint a reménység, napsugár, tavasz,

 

Mint a virág, mely dús kelyhét kitárva

Ráönti illatát a szomjazó világra,

Hogy abból jótestvéri jusson

Minden szegénynek ugyanannyi jusson.

Míg több jut egynek, másnak kevesebb,

Nincs még szabadság, éget még a seb.

 

Amíg te is csak másnál szabadabb vagy,

Te sem vagy még szabad, te is csak...

Gyáva rab vagy.

 

1945. május 1.

Képtalálat a következőre: „kommunizmus magyarországon”

121.

Valamit valamiért

Minden értéknek ára van

Hogyne lenne az oly értékes szabadságnak:

Van, aki emiatt vállalja, hogy éhező költő legyen,

Pedig zsarnokot dicsőítve alkotóházban lubickolna.

Van, aki ezért az éjszakát még télen is a híd alatt tölti,

Pedig könnyen bekerülhetne egy jól fűtött börtönbe…

 

 

122.

Mentelem

Büntethetőséget kizáró ok lehet,

Ha pl. kisgyerek vagy beszámíthatatlan vagy,

De ha most vagy soha nem lehet felelősségre vonni,

Akkor a szabadságodról is időleg/végleg lemondtál,

S el kell szenvedned a gyámságot, a gondnokságot,

Legrosszabb esetben még azt is, hogy diliházba zárnak….

 

 

123.

Csapda

Aki a létbiztonsága miatt

lemond a szabadságjogairól,

és pl. a mamahotelben marad,

vagy megalkudva eladja lelkét,

az egy – rövid - idő után a „jólétét” is elveszíti,

s már nem lesznek eszközei, hogy visszanyerje…

(ahogy ez pl. 1956 után történt a magyar néppel)

 

 

124.

Közeli végletek

Mint a részeg német paraszt,

a ló egyik oldaláról a másikra esik át

Hol zsugori, kupori, hol meg esztelen tékozló

Vagy ha nem ő, akkor meg azok az utódai,

Aki még a szeme láttára szórják a pénzét,

Mintha égetné a markukat…

 

 

125.

A tűzzel játszol

Nem tudod, hogy meddig ér hatalmad,

S mi lesz, ha eldobsz az erdőben egy égő gyufát

Meddig tudod uralni, kontrollálni ezt a helyzetet,

Meddig hiheted, hogy bármeddig parancsolhatsz

A palackból kiengedett szellemnek…

 

 

126.

A gyanú árnyéka

Bogarat tesznek a füledbe

És te magándetektívet játszol

Kihallgatod feleséged beszélgetését,

Beleolvasol leveleibe, drótpostájába,

A zsebében kotorászol, naplóját vizslatod,

Leselkedsz, kémkedsz, nyomozol utána,

Próbálod leitatva faggatni, álmában kihallgatni…

(s ha „egyelőre” nem is találsz semmi bizonyítékot,

jó esély van rá, hogy ezzel te magad hajszolod bele:

most már mindegy, akkor legalább törje a házasságot)

 

 

127.

Elengedhetetlen

Conditio sine qua non

A sivatagban vergődik oázist keresve…

De előbb csak olyant talál, ahol csak nyakkendő van…

Mire elvonszolja magát egy olyanba, ahol minden van,

hiába áll/fekszik a szomj- és éhhalál szélén:

nyakkendő nélkül oda szigorúan tilos belépni!

(ez itt a szükséges, de nem elégséges feltétel,

mert fizetni éppen úgy kellene,

ha ott és akkor beléphetnél…)

 

 

128.

„Csodabogár”

Érdeklődésre tartana számot mondandód,

de lehetetlenné teszed, hogy arra figyeljenek,

mert fölöslegesen különcködő az öltözeted,

és polgárpukkasztásból kihívó a viselkedésed

Rosszabb esetben „extravagáns viselkedésed”

csak mindennapi nyárspolgáriságod takargatója…

 

 

129.

Távirányítás

Beléd van építve egy műholdas navigátor,

S ha nem arra mész, amerre a Főnök küldött,

Akkor nemcsak beszól, de kapsz egy áramütést is

De ez már nem csak a munkahelyeden van így –

Az iskola/média segítségével az állam is irányít:

Fogékony korodban beprogramoz, bechippez stb.,

Hogy jó alattvaló legyél, önként állj a birkák közé…

 

 

130.

Létharc

Őrült hajsza az életed,

Egy örök körforgás a székek körül,

Amiből mindig eggyel kevesebb van,

S ha a váratlanul leadott jelre nem ülsz le,

Akkor életképtelenként rögtön likvidálnak,

Nem kapsz új esélyt a túlélésre, az életre…

 

 

131.

Sorsközösség

Közösségi ember vagy…

Nem akarsz kilógni a sorból:

ha neked rossz kedved van,

akkor igyekszel mindenkiét elrontani:

Így azután neked is könnyebb elviselni,

hogy úgymond rossz passzban vagy…

Képtalálat a következőre: „kommunizmus magyarországon”

 

132.

Maszkabál

Egész évben jelmezbál van…

Mindenki próbálgatja, milyen másnak lenni -

Csak egy napon vetik le az emberek az álarcot,

De akkor meg mindenki holt részegre issza magát,

És így már másnap reggel sem emlékszik semmire…

 

 

133.

Odi et amo

Gyűlölet és szeretet

verjen meg az isten rózsám

ha te nem vagy igaz hozzám

verjen meg az isten rózsám

ha te nem vagy igaz hozzám

mer én igaz vagyok hozzád

olyan mint az édesanyád

mer én igaz vagyok hozzád

olyan mint az édesanyád

verjen meg az én teremtőm

ha nem voltál hű szeretőm

verjen meg az egek ura

mert nem voltál igaz soha

verjen meg a sötét éjjel

de sok örömtől zártál el

verjen meg a piros hajnal

kibe siratlak jajszóval

szerettelek kedveltelek

ameddig megismertelek

mióta megismertelek

örökre meggyűlöltelek

szerettelek tiszta szívből

elhagytalak keservemből

tiszta szívből szerettelek

de most másnak engedtelek

https://www.youtube.com/watch?v=yAvfxbS9qhQ

 

 

134.

Olcsóság

Olcsó húsnak híg a leve

A nagyon olcsó nagyon ócska,

S a végén ráadásul még nagyon drága is lesz,

Mert kevesebbet tud, és hamar kidobható stb.

Így végülis nem spóroltál, hanem pazaroltál…

(Máskor meg csupán a márkanév miatt

fizetsz a valós értéknél jóval nagyobb árat…)

 

 

135.

Ellenszolgáltatások

A munkás munkabért kap

A hivatalnok havi fizetést

A művész, tudós honoráriumot

A pincér borravalót (pourboire)

A korrumpált baksist, kenőpénzt

Az orvos hálapénzt, paraszolvenciát

A körözött gyilkost feladó vérdíjat

Stb.

 

 

136.

A szemérmes koldus?

Tányérozó, kalapozó, kéregető

Aki az utcán vagy egy vendéglőben fellép,

Egy hasbeszélő, egy bűvész, egy mókamester stb.,

S utána körbejár, s ki-ki tehetsége szerint honorálja

Szolgáltat egy műsort, amit ugyan nem rendeltek meg,

de amit önként mégis honorálhatnak a jelenlévők…

 

 

137.

Koldusdiák

Kolduló szerzetes, bölcselő, művész

Aki még vagy már nem tudja eltartani magát,

És támogatásra vagy közadakozásra szorul

(Aki mindenkit szolgál, azt senki sem fizeti?)

 

 

138.

Együtt nem működő

Menj az orvoshoz nagykabátban,

így vizsgáltasd meg magad,

ne mondd el, hogy igazából mi fáj,

majd szúrd le, ha placebót ír fel,

hogy szimulánsnak néz,

vagy kéri, hogy ne rabold idejét

(ugyanez áll a lelki panaszokra is)

 

 

139.

Spicli-karrier

Nem lehet elég korán kezdeni…

Ki az, aki önként beköpi az osztálytársát?

Ki az, aki vállalja, hogy felírja a táblára a rosszakat?

Ki az, aki stréberként nyalizik a tanár bácsinak/néninek?

 

 

140.

Biflázás

Egy szerepet szóról szóra be lehet magolni.

Csak akkor van baj, ha kizökkentenek, s kiesel a szerepből,

mert akkor már spontán reagálni, rögtönözni kell

(ilyenkor már bajban van a papagáj, a szajkó)

 

 

141.

Kompetens

Aki nem tud tojást tojni,

az nem tudja megállapítani,

hogy melyik a jó és melyik a záp tojás?

A suszterinas is el tudja dönteni,

mi sláger, és mi nem/sohasem…

(csak maradjon a kaptafánál,

ne tanítson zeneszerzést stb.)

 

 

142.

Jótündér

Egy tünemény

Légy készen, s légy résen,

Ha hirtelen eléd toppan a Jószerencse

És ott és akkor bármelyik kívánságodat teljesíti,

Mert ez ritka, vissza nem térő pillanat,

S ha semmit se vagy rosszat kérsz, attól koldulsz…

 

 

143.

Élhetetlen

(él-het-et-len)

mn. tt. élhetetlen-t, tb. ~ek.

Haszontalan, gyáva, ügyetlen, tunya,

aki élni nem tud,

azaz a szükséges élnivalót sem képes

megszerezni, megkeresni,

nem világravaló.

A dorgáló vagy megvetést

kifejező elnevezések között

a szelídebbek egyike.

Takarodjál dolgodra, te élhetetlen!

(tutyimutyi, pipogya, tehetetlen, bibasz stb.)

 

 

144.

Oka fogyott

Lelepleződéseink

bajban vannak a kutyák, ha elfogy a kerítés,

pedig előtte azt morogták: ha elkaplak, bekaplak…

Bajban vagyunk mi is, amikor itt a drótposta –

most kiderül, hogy nem technikai-anyagi,

hanem a szellemi kiüresedés, lelki restség az ok,

ami miatt nem írunk egymásnak levelet…

 

*

 

Képtalálat a következőre: „kommunizmus magyarországon”


FORDULJ

KEDVES LOVAM

NAPSZENTÜLET FELÉ

 

fordulj kedves lovam napszentület felé

úgyse jövünk többet soha visszafelé

messze földre megyek elbujdosok innet

szép szülőhazámat nem látom meg többet

 

fújd el jó szél fújd el hosszú útnak porát

hosszú útnak porát fakó lovam nyomát

jó ló volt a fakó jó a viselete

áldja meg az isten aki felnevelte

 

porladozik csontja fekete főd nyomja

az én bús szívem is csak a bú rongálja

árva vagyok árva mint réten a tarló

kinek ékességét elvette a sarló

 

az idegen földön olyan beteg vagyok

szomszédim házáig alig elámbolygok

szomszédim azt mondják talán meg is halok

én is azt gondolom meg sem is maradok

 

idegen országban idegen emberek

járok az utcákon senkit nem ismerek

szólanék hozzájuk de ők nem értenek

ezen az én szívem de nagyon kesereg

 

http://www.youtube.com/watch?v=HSQYWOOSvVM

Képtalálat a következőre: „1956 kivándorlás”

 

Gondolatébresztő cikkcsírák, vitaindítók -

Az Életminőség Nagy Lexikona előmunkálatai

Képtalálat a következőre: „kommunizmus magyarországon”