Az első éjszaka joga csak legenda

 

Drösser szerint ugyan egészen biztosan voltak alattvalókat sújtó úri túlkapások a középkorban, és a házasodást is gyakran kötötték egy meghatározott összeg megfizetéséhez, ennek ellenére a történelemkönyvekben rendszeresen a nemesi jogok között szerepeltetett ius primae noctis nem volt Európa-szerte írásba foglalt jog. Drösser szerint ezt az is alátámasztja, hogy a szűziesség a keresztény, azon belül is a katolikus értékrendben kiemelt fontosságú volt. Az, hogy egy házasulandó szűznek ne leendő férje vegye el ártatlanságát, ellenkezett az egyházi tanokkal. Ráadásul a történészek mindössze egy kis svájci községben találták meg e "jogot" írásba foglalva, de a források szerint ott sem valószínű, hogy éltek volna ezzel. Drösser cikke végén idézi a Német jogtörténet kézikönyvét is, mely szerint a földesuraknak soha nem volt kiváltságuk alattvalóik nászéjszakájára.

Az Urbanlegends megkérdezte a ius primae noctisról Klaniczay Gábor történészt is, azt tudakolva: hogyan kezeli a történelemtudomány ma ezt: földesúri jogként, netán általános, de íratlan szokásként, vagy egyszerű rémmeseként, mely jellemzi ugyan a kor alattvalóinak kiszolgáltatottságát, de nem sok valóságalapja van? Klaniczay válaszában megjegyezte: az utolsó a legvalószínűbb, és felhívta figyelmünket egy néhány évvel ezelőtt megjelent könyvre, a francia Alain Boureau művére ("Le droit de cuissage: la fabrication d'un mythe, XIIIe-Xxe siecle), amely ezt minden alap nélküli legendaként kezeli.

E nyomon elindulva - a fent idézett művön kívül - a szerkesztők három további, az első éjszaka jogával foglalkozó művet találtak: Wilhelm Schmidt-Bleibtreu 1988-as, a ius primae noctist jogtörténeti szempontból vizsgáló könyvét, Marie-Victoire Louis 1994-es művét és Jörg Wettlaufer időben legfrissebb munkáját. Az egyes könyvek megközelítési módszere és módszertana más-más ugyan, annyi azonban valószínűsíthető, hogy a legenda többet árul el arról, hogy mit gondoltunk a közelmúltban és ma a középkorról, mint amilyen az valójában volt. Az eljárás írásba foglalt jogként szerepeltetése ugyan egyes források szerint a 13. századig visszavezethető, a történészek szerint azonban csupán a felvilágosodás francia gondolkodói tették azt általános ismeretté, propagandisztikus célzattal.

Időben messzebbre nyúl, és szélesebb kontextusban - a politikai hatalom által kikényszerített szexuális aktus történetét vizsgálva - értelmezi a kérdést a Snopes.com elemzése, ennyire azonban a szerkesztők nem akarnának belemenni a kérdésbe, érdeklődőknek viszont ajánlják.

A szépirodalmi hivatkozások gyűjtéséhez ismételten a szerkesztők csak a kommentdobozt tudják felajánlani, plusz nyitásként egy idézetet Orwell 1984-ének első fejezetéből, azon belül is a 7. részből. A citátum az állítólagos gyakorlatot a francia felvilágosult gondolkodókhoz hasonlóan szintén propagandisztikus - itt kapitalizmusellenes - célzattal használja: "Volt még valami, amit jus primae noctisnak neveztek, de bizonyára nem történt említés róla a gyermekek számára készült kézikönyvben. Ez az a törvény volt, amely minden kapitalistának jogot adott ahhoz, hogy a gyáraikban dolgozó nők közül bármelyikkel hálhasson."