Életminőségünk kistükre – ABC
A balga, a „fogyatékos” és a balek
Ami sokat önsorsán kiki maga ronthat
Jelenségek/tünetek, diagnózis és terápia
A boldogtalan ember mondattára/világa – 6.
Petőfi Sándor
PATÓ PÁL ÚR
Mint elátkozott királyfi
Túl az Óperencián,
Él magában falujában
Pató Pál úr mogorván.
Be más lenne itt az élet.
Ha egy ifjú feleség...
Közbevágott Pató Pál úr:
"Ej, ráérünk arra még!"
Roskadófélben van a ház,
Hámlik le a vakolat,
S a szél egy darab födéllel
Már tudj' isten hol szalad;
Javítsuk ki, mert maholnap
Pallásról néz be az ég...
Közbevágott Pató Pál úr:
"Ej, ráérünk arra még!"
Puszta a kert, e helyett a
Szántóföld szépen virít,
Termi bőven a pipacsnak
Mindenféle nemeit.
Mit henyél az a sok béres?
Mit henyélnek az ekék?
Közbevágott Pató Pál úr:
"Ej, ráérünk arra még!"
Hát a mente, hát a nadrág,
Úgy megritkult, olyan ó,
Hogy szunyoghálónak is már
Csak szükségből volna jó;
Híni kell csak a szabót, a
Posztó meg van véve rég...
Közbevágott Pató Pál úr:
"Ej, ráérünk arra még!"
Életét így tengi által;
Bár apái nékie
Mindent oly bőven hagyának,
Soha sincsen semmije.
De ez nem az ő hibája;
Ő magyarnak születék,
S hazájában ősi jelszó:
"Ej, ráérünk arra még!"
Pest, 1847. november
*
- Nem ül bele a mentőcsónakba, neki Isten ígért segítséget
- Árnyékbokszoló: mindenkit üt-vág: így bántóját is bünteti
- Alig várja „megboldogulását”: két végéről égeti a gyertyát
- Mindenki eszén túljárva mindkét hadban álló félnek a kéme
- Egyik nap tehetetlen porszem, a másik nap mindenható isten
- Azért is oly nagy a bánatod, mert nincs kivel megosztani
- Kis örömét 1-gyel „szorozó”, mert nincs kikkel sokszorozni
- Individualista önfejűségben lemond a kollektív bölcsességről
- Úgy alkotna remekművet, hogy egyszerre tízen fogják kezét
- Annyira unikum lenne, hogy nem örül a hozzá hasonlónak
- Nincs hű társ, aki a hiányait kompenzálná, hibáit kijavítaná
- Nem játszik csapatban - egymást kerekké egészítenék ki
- Ha rossz napod van, nincs aki elűzze a felleget s felderítsen
- Rosszindulat bumeráng: másnak ás vermet, maga esik bele
- Ha engedelmességet fogadtál, akkor ez csak feltétlen és vak
- Miatta ne legyen rossz érzése: minden kívánságot teljesít
- Ha koldus, királyfi akar lenni - ha királyfi, akkor meg koldus
- Hatalmas pofonokat oszt - az első legyintésre rá számolnak
- Szexuális nyomora jéghegyének egy önkielégítés a „csúcsa”
- Addig evez élete tengerén, míg ki nem köt a bánat szigetén
- Vedel, hisz bánata van – persze, hogy bánatos, hisz iszik!
- A nyomda ördöge által megbolondított szakácskönyvből főzöl
- Beengedi anyukáját rendet rakni – azóta nem talál semmit
- Egészsége (k)árán lesz gazdag, majd csak orvosságra költ
- Nem bánva bűnét a lelkiismeret kínpadjára vonja magát
- Egyre alább adó: ló/szamár – sötétben minden tehén fekete
- Ha felépül végre a ház, otthona is magától megteremtődik?
- Addig mondogatja, míg elhiszi: nála nincs szerencsétlenebb
- Nem a szeretett, hanem a csodált embert/helyet keresed
- A szülő tiszteletébe nála beletartozik, ő választ párt neki
- Annyira csak a jövő érdekel: hibernáltatod magad 200 évre
- Előjelekre nem figyel: a bekövetkező csapás készületlen éri
- Mintha pótolható eszköz lennél: kegyetlen önkizsákmányoló
- A képzelgés/szem egyre többet kíván: így rontod gyomrod
- Megvárja, megjöjjön hozzá a kedve: akkor nyújt elsősegélyt
- Anyai helyett iskolában tanult mesterséges nyelven beszél
- Végrendeletét végrehajtó, mindent szétosztva kisemmiződő
- Bolondos ötlete: nyílt tengeren fog hozzá a hajó átépítéshez
- Nem kiált, ha süllyed a mocsárban - kézzel kihúzza magát
- Tűkön ülsz, szöges ágyon fekszel és élve nyeled a békát
- Buzog vállalkozó kedve: mindennap egészen új életet kezdő
- A parkett ördöge lehetne, mégis inkább borotvaélen táncol
- Ha netán rálép főnöke lábára, holtig esedezik bocsánatáért
- Kultuszfilmből koppintod: hogyan mosolyogj, járj, beszélj…
- Betömöd füled a szirénhangokra/életfogytig szigetükön rab
- A világi hívságok ellen tiltakozva ingerszegényíti környezetét
- Elég csak valamit erősen akarni - a többi már részletkérdés
- Nem bírod elviselni, vége a nyárnak: bosszant a hulló levél
- Nagy ívben kerüli az embereket/terhesen jótékonykodsz
- A nyomor tesz fásulttá, enerválttá/„agyadra megy a jólét”
- Származása miatt: téglával veri a mellét/bujdos szégyenben
- Bekötött szemmel tájékozódna, s így darázsfészekbe nyúl
*
Petőfi Sándor
A MAGYAR NEMES
Őseimnek véres kardja Fogason függ, rozsda marja, Rozsda marja, nem ragyog. Én magyar nemes vagyok!
Munkátlanság csak az élet. Van életem, mert henyélek. A paraszté a dolog. Én magyar nemes vagyok!
Jól készítsd, paraszt, az útat, Mert hisz a te lovad vontat. Csak nem járhatok gyalog. Én magyar nemes vagyok!
Tán a tudománynak éljek? A tudósok mind szegények. Nem irok, nem olvasok. Én magyar nemes vagyok!
Van, igaz, egy tudományom, Ebben párom ritkán látom: Enni, inni jól tudok. Én magyar nemes vagyok!
Milyen jó, hogy nem adózok.
Gazdaságom van, de nem sok, S van adósságom, de sok. Én magyar nemes vagyok!
Mit törődöm a hazával?
A hazának száz bajával? Majd elmulnak a bajok. Én magyar nemes vagyok!
Ősi joggal, ősi házban
Éltemet ha elpipáztam: Mennybe visznek angyalok. Én magyar nemes vagyok!
(Borjád, 1845. őszén)
Ötletek, címszavak, gondolatbébresztők -
A Balgaság Nagy Jenciklopédiája előmunkálatai
|