Íme az igazi szabadkőműves stratégia

Bújom ismét Bangha páter néhai orgánumát, a Magyar Kultúrát. Se szeri, se száma bennük a szabadkőművességről szóló ismertetéseknek. A különös csak az, hogy az ember, ha idézi őket, néha azt hiszi, rosszul idéz. Mintha egy 2017-es folyóiratból közölne valamit...

Öleljünk keblünkre minden menekültnek álcázott terroristát...

Ezt üzente a Menekültek Világnapján hétfőn Fabiny Tamás és Beer Miklós közös videóüzenetben: „Minden nap emberek ezreit űzik el otthonukból a háborúk. Olyan embereket, mint Ön. Olyan embereket, mint én. Az erőszak elől menekülnek, és mindenüket hátra hagyják. Mindenüket, kivéve az álmaikat és a reményt, hogy egy békésebb jövőt találnak. Hisszük, hogy minden menekült megérdemli, hogy biztonságban éljen. Mi a menekülteket támogatjuk. Kérjük, csatlakozzon hozzánk.”

Horthynak köszönhetjük ezt is...

Egy év híján százötven éve, 1868. június 18-án született vitéz nagybányai Horthy Miklós. Sokan még ma is úgy tudják vagy tartják, hogy negyedszázados kormányzósága alatt a „hárommillió koldus országa” volt hazánk. Noha valóban voltak komoly szociális és pénzügyi problémák, de mégis, akik ilyet állítanak, vagy nem ismerik a tényeket, vagy elferdítik.

Minek a filozófia?

„Előbb élni, azután bölcselkedni!” („Primum vivere, deinde philosophare!”) Sokaknak, valljuk be őszintén, csupán ennyi jut eszükbe a „filozófia” szó hallatán. De miért?

Hova tűnt a jó ízlés?

Tudom, bár örökzöld téma, jobb nem bolygatni, de mégis. Utazom a BKV-n. Tizenévesek ülnek úgy járművein, mintha oda cövekelték volna őket. Nem néznek semerre, mert a legújabb okostelefon használata úgyszólván minden mástól elvonja figyelmüket. Szinte senki sem mer reájuk szólni, ha egy áldott állapotú hölgy, vagy egy idős házaspár száll fel rájuk.

„Az örökkévaló dolgok hívása nem üzenet a süket emberfülnek”

Két év híján száznegyven éve, 1879. június 10-én született Kolozsvárt, a Felsőszén utcában Szabó Dezső, „Az elsodort falu” írója. Szülőhelyét, a hóstáti városrészt a Ceaușescu-éra földig rombolta. De mi a helyzet életművével?

„A legjobb ember a Kormányzó Úr, mert ő szerezte vissza a Felvidéket”

Mintha egyre többen nyilatkoznának egyre árnyaltabban a két világháború közti Magyarországról, s az akkori idők magyar gondolkodását oly meghatározó Horthy kormányzóról. És ez így is van rendjén. Semmi és senki sem hófehér vagy szurokfekete.

Trianon üzenete

1920. június 4., Trianon. Nem mernék rá vállalkozni, hogy közvélemény-kutatást végezzek, egyáltalán eszébe jut-e valami is az akkor és ott történtekről honfitársaim zömének. Tartok ugyanis az „eredmény”-től...

Villák proletárjai, egyesüljetek!

Ezt írta valaki a minap Facebookjára. Így módosította a marxi mondatot. Telitalálat volt. Mert látott már valaki olyan régi-új marxistát, aki az általa rablott vagyont közcélra fordította penitenciaként, azaz, villáját (vagy pontosabban villáiból csak egyet is) odaadott volna csóró megválasztóinak?

Miért is hazugság a marxizmus?

Ha a hazánkat lépten-nyomon lejáratók propagandaszövegeivel szembesülünk, a marxizmusba ütközünk bizony. A marxizmusba, ami nem más, mint a földre szállt pokol ideológiája. Amit legjobban mégsem a marxisták ismertek vagy ismernek.

Milyen az igazi pedagógus?

Attól, hogy valaki kitűnő matematikus, még korántsem biztos, hogy matematikatanárnak is ugyanolyan. Kellenek bizonyos emberi tényezők is ahhoz, éspedig nagyon, hogy valaki valóban pedagógus lehessen.

Mégsem lesz Horthy-szobor Perkátán

Minden szépen indult, jól ment. Aztán porszem került a gépezetbe. Jó magyar szokás szerint, mondhatnók...

Fatima üzenete: tartsunk bűnbánatot

Ha valaki megkérdezné tőlem, mit tartok korunk legnagyobb tragédiájának, azt felelném: lassan már hírből sem ismeri a bűn, a bűnbánat fogalmát. „Mi az, hogy én bűnös ember vagyok? Ugyan mégis kinek s mit vétettem?” Mindezt annak kapcsán írom, hogy száz éve, 1917. május 13-án a portugáliai Fatimában Szűz Mária megjelent három kisgyermeknek, a tízéves Santos Lúciának, a kilencéves Marto Ferencnek és a hétéves Marto Jácintának. A gyermekeket az Istenanya három látomásban részesítette.

Milyen legyen a magyar nevelés?

Sőt kezdjük ott, hogy általában milyen legyen. Mindenekelőtt legyen tekintettel arra, hogy az embereknek hármas csoportjával kell számolni jellemfejlődésük és személyiségalakulásuk során.

Kiknek a műve a nők, az anyák megrontása?

„Magyar hölgynek születtél, / Tedd hivatásodat! /Egy hon nemtője lenni, / Mi szép egy gondolat! / Oh hölgy, ki ezt betöltéd, / Mi szép vagy és mi nagy! / Rendeltetés az égből, / A földön áldva vagy.” Így írt 1847-ben Garay János. De hát nem mindenki gondolja ezt jó ideje így...Maradjunk Garay sorainál. Nemtője egy honnak! Gyönyörű megfogalmazása ez az anyaság mindenkori értelmének. Nem is lehet elégszer idézni – főleg ma. Ma, amikor az „emberi jogok”, a „haladás”, a „demokrácia” szószólói hallani sem akarnak már anyaságról. 

Nem olyan új keletű ez persze. Nem ama 1968-as lázadás és az azóta rákként tovaterjedő ultraliberalizmus gyermeke. Sokkal régebbi, mint gondolnók.

Ma fiú vagy, holnap leány – ez a gender-ideológia

Olvasom, hogy a Harvard Egyetemen a diákok neme akár „napról-napra változhat”. Ma fiú vagy, holnap leány. Ennek a tagadása pedig diszkrimináció, lázadás az emberi jogok ellen, magának az erőszaknak egyik formája.

Milyenek vagyunk mi magyarok?

Fogas kérdés. Átível egész múltunkon. Hányan tették fel e kérdést csupán az elmúlt évszázadban! Magam is töprengek rajta. Ha idejön egy német vagy francia, hamar észreveheti, ez valahogyan más világtáj, mint amit ő megismert és megszokott. Más nép, más nemzet, más ország. Szinte más az illata még a fűnek, fának, virágnak is. Sirathatjuk ugyan a vén Európát, mégis, itt még vannak hagyományok. Hagyományok, melyek csaknem időtleneknek tűnnek, mint ahogyan a hajszálgyökér is ki tudja, mióta burjánozza be az életadó humuszt.

Miért állunk oly rosszul erkölcsileg és anyagilag?

Látva a Momentum és társai hazánkat lejárató kampányfogásait, eszembe jutott egy vers – még 1996-ból. Meg aztán néhány gondolat a nyomában.

Holokauszt, holokauszt, holokauszt

Olvasom a Mazsihisz honlapján, hogy Kőbányai János, a Múlt és Jövő folyóirat főszerkesztője elmondta: most jött ki a nyomdából az általa szerkesztett és összeállított, csaknem nyolcszáz oldalas „Holokauszt Olvasókönyv”.

Nemzetünk fiatalsága nem kér a liberális egyenlősdiből

Bármennyire is vonzónak tűnhet sok mai fiatal számára az utilitarista és hedonista életmód, hisszük, hogy nemzetünk fiatalsága nem kér a liberális egyenlősdiből, hiszen soraiban ott szunnyadnak őseink életerőt adó energiái. Egyre többen döbbennek rá ugyanis, hogy igazi egyenlőség csak ott van, ahol az életet, amit a Teremtőnktől kaptunk, mélységesen tisztelik, s ezért tudják, hogy kizárólag keresztény értelemben van egyenlőség, vagyis mindannyiunkra egyenlően vonatkoznak Isten törvényei.

Régebbi hírek a rovatban:

• Fájlalják a numerus clausust – de miért?