|
Kedves Jenő
Ilyen előadásokat
Szervezek évek óta,
Melyre bármikor szeretettel
Várlak és ha saját köreidben meg
Tudod hirdetni azt külön megköszönöm.
„…Ki farag valaha bennünket egészre,
ha nincs kemény vésőnk, hogy magunkat vésne,
ha nincs kalapácsunk, szüntelenül dúló,
legfájóbb mélyünkbe belefúró fúró?...”
(rész. / Babits M.: Psychoanalysis Christiana )
Soron következő előadásaink:
2017. július 14. Péntek 18 óra Magarok Nepálban – TIT Stúdió
Előadók:
Marton Veronika - 2017. június 30. Péntek 18 óra Nemzetvesztő királynék - Géza fejedelem második felesége – TIT Stúdió
Bednarik Richárd - 2017. július 12. Szerda 18 óra Titkos társaságok ősi tudásának leleplezése II. – TIT Stúdió
Boda Sarolta - 2017. július 14. Péntek 18 óra Magarok Nepálban – TIT Stúdió
„…Te soha többé nem leszel nyugodt
s nem lesz tiéd a nyárspolgári béke,
mert beléd hullott az Isten vetése,
és azt kitépni nem lehet,
- vagy nem mered,
mert érzed hogy éned jobbik része…”
(rész. Szent-Gály Kata: Kegyelem)
Nemzetvesztő királynék - Géza fejedelem második felesége
A magyar hagyomány és a történetírás szerint Géza fejedelem felesége, I. István király édesanyja az erdélyi Gyula leánya, Sarolta. Ám szinte alig ismert, hogy Géza Sarolta halála után lengyel hercegnőt vett feleségül. Adelhaidhoz, a második felséghez a magyar történelem több sorsfordító, nemzetrontó eseménye fűződik. A királyi udvarba való beléptét követő eseményekből kiviláglik, második hazája, Magyarország ellen fondorlatoskodott. Géza nem ismerte fel, hogy a keresztény lengyel asszonya erőteljesen támogatja a római pápa és a német-római császár pannóniai befolyását, a magyarság római kereszténységre való térítését. Adelhaid úgy ügyködött, mintha valami titkos terv részese, láthatatlan karmester dirigálta magyarellenes kar szólistája lett volna.
Marton Veronika
Magyar-könyvtár szakos tanár. Több, mint 30 éve foglalkozik az ókori népek történetével, mitológiájával. 1990-es évek végén a Miskolci Bölcsész Egyesület keretén belül, az akkor még Argentinában élő Badiny Jós Ferenc sumerológus professzor vezette Sumerológia Tanszéken három és fél évig oktatatta Mezopotámia történelmét, mitológiáját és az ékírást. Azóta több ékírás-tanfolyamot tartott, hogy megszerettesse és megismertessem az ékírást, és ezzel is bizonyítsa a magyar és a káld-sumir nyelv közti több, mint egyszerű hasonlatosságot.
Eddig 10 könyve jelent meg: A sumir kultúra története; A káldeai teremtés-mítosz; Az ékírás története; A napkeleti pecsételők és pecséthengerek; A somogyi rovásírásos kövek; Az I. András király korabeli imák, A pártusok a sivatag lovagjai; Világkatasztrófák; Hol rejtőznek a Magyar táltosok. Meghívott előadóként a sumir történelmi, mitológiai, továbbá a magyar elődökről szóló előadásokat tart. Az említett témákban több mint 20 előadása van. Különféle folyóiratokban, továbbá a honlapján (martonveronika.freeblog.hu) publikál.
Vallja, hogy minden magyar embernek, bármivel is foglalkozik, bármi is a kutatási területe, a népe, hazája javát kell szolgálnia. E nélkül minden tevékenység érdemtelen.
Gondos Béla - Szent László emléke a Kárpát medencében
A magyar történelem legnagyobb alakját 940 évvel ezelött választották meg királlyá. A régi templomainkban szinte mindenhol találkozunk a szent király szobrával,vagy festett képével.
A korabeli Európa legnagyobb tekintélyű uralkodója volt, ezért őt akarták megválasztani a meghirdetett keresztes hadjárat vezéréül, de halála miatt ez nem valósulhatott meg. A szent király alakja a középkori templomi freskókon szinte mindenhol megtalálható. Az előadás számbaveszi a Szent Lászlóról szóló legendákat és több évtizedes kutatómunka után egy válogatást tár elénk azokból a középkori templomokból a Kárpát-medencében ahol a szent király alakja freskókon máig megtalálható.
Gondos Béla
A fővárosban sokak által, régóta ismert „könyves ember”, „dokumentáló”, civil kutató. Őseitől örökölte a Kárpát Haza szeretetét, és a megismerési vágy által hajtva szinte minden zugát bejárta. Évtizedek óta önerőből járja Magyarország határon kívüli tájait, autodidakta módon gyűjti és fotózza az építészeti, művészeti emlékeit. A magyarság és rokonnépeinek emlékeit kutatva bejárt vagy 40 országot. Különleges élményként élte meg a moldvai csángók életének megismerését. Az élményeket nemcsak magának, hanem másoknak is gyűjti, ezért előadásokat, úti beszámolókat tart, ismertetéseket ír épített örökségünkről. Arról kevesen tudnak, hogy a rendszerváltozás előtt tiltott irodalmat terjesztett.
Titkos társaságok ősi tudásának leleplezése I.
Az előadás anyaga nem csak a titkos társaságoktól kiszivárogtatott információból épül fel!
Az előadó bejárta Európa, Ázsia és Afrika számos országát. Hat kontinens biztonsági szakembereivel dolgozott együtt. Biztonsági okmányokat gyártó rendszerekkel foglalkozott, így hivatalosan is betekintéssel rendelkezett a világ útleveleiben levő jelképrendszerekbe. A látható és rejtett szimbólumok nem csak a hamisítás ellen védik a dokumentumokat és felhasználóikat, de üzenetekkel is szolgálnak a világ országai számára, hiszen a különleges eljárásokkal előhívható képeket az együttműködő határőrizeti szervek láthatják. Ezen képek között, érthető okokból, az adott népek- nemzetek által használt szimbólumok vannak. A jelképek összességükben rendszert alkotnak és egy magas-műveltségbe vezetnek!
Az előadó a titoktartási kötelezettség megszegése nélkül, több mint 10 éve, egy olyan képes adatbázis építésébe kezdett, mely feldolgozza a világ ősi és modern címereit, a kultúrák és a tudomány jelképrendszereit, valamint bemutatja az ide tartozó, szabadon is fellelhető anyagok és az időközben felajánlott magángyűjtemények különleges kapcsolathálózatát.
A nyugati, hivatalos oktatási rendszer átalakulóban van. Az előadást megtekintők bizonyítékokat kaphatnak arra vonatkozóan, hogy a magyar kultúra ősisége és központi szerepe ma már vitathatatlan. A különböző tudományos, vallási és filozófiai rendszerek tanítása úgy kapcsolódik, ahogyan a jelképrendszereik találkoznak több szinten, több dimenzióban.
Az elemzésekhez szerver-alkalmazásokat használva, a világ kultúráiba kódolt ősi tudást modern informatikai eszközökkel tárjuk fel. Számítógépes modellezéssel és 3-dimenziós kisfilmekkel kerül bemutatásra az írott történelem előtti tudásbázis, mely a legmodernebb tudomány képeivel összhangban működik. Szakrális és tudományos értelemben: az emberi faj- és szellemiség, valamint az élővilág védelmi rendszere tárul fel. Ezt a tudást nyíltan használva, segíthetjük a különböző népek-nemzetek kultúrájának elismerését és fejlődésüket saját hazájukban!
Az előadás tematikája:
- A világ ősi és modern jelképrendszereinek rejtett összefüggései
- Hogyan nyomható el- és szabadítható fel az emberi gondolkodás (a memória és a logikai képességek fejlesztése)
- A képírás és a jobb agyféltekés gondolkodás
Magarok Nepálban
Filmvetítéssel egybekötött előadás! (Vetítés: Magar Krónika / 20’ – Sámán / 24’)
“A BL Stúdió stábja 1995 őszén Nepálban járt. A Himalája völgyeiben élő magarokat kereste fel." AZÓTA SEM JÁRT STÁB SEM HIVATALOSAN SEM SEHOGYAN A MAGAR TÖRZSNÉL NEPÁLBAN!!!
Nyugat-Nepálban, távol a hegyek között, a civilizációtól elzártan él egy törzs - a magarok. Eredetükről maguk is keveset tudnak, de legendáik szerint több ezer éve észak felől érkeztek erre a vidékre. Bár az idők folyamán egyes néprészeik elvándoroltak kelet felé és hindu befolyás alá kerültek, mások mégis megőrizték eredeti életformájukat.
Kőrösi Csoma Sándor már 150 évvel ezelőtt említést tesz róluk, de akkoriban Nepál még teljesen zárt volt az idegenek előtt, ezért ő nem tudott eljutni hozzájuk. Filmsorozatunk Nepál egyik legősibb s legnagyobb népcsoportját a magarokat mutatja be. Utunkat Kőrösi Csoma Sándor múlt századi kutatásai alapján szerveztük, mert ő bár szerette volna, nem juthatott be Nepálba. Miután népeink nevében mindössze egy “y” az eltérés, kíváncsiak voltunk rá, hogy találunk-e más hasonlóságokat is.
Tudósok, kutatók beszélnek a magarokról s beszámolnak kutatómunkájuk eredményeiről. Kiderül, hogyan jutott el stábunk a fővárosból Nyugat-Nepálba, a khám magarok közé. A magarok között ők őrizték meg leginkább azt az életmódot, amelyet még elődeik alakítottak ki évszázadokkal, de lehet, hogy évezredekkel ezelőtt “
A filmet a BL Stúdió munaktársai készítették és vágták: Boda Sarolta, Kunckel Béla, Lovass Ferenc, Nemer Erika. BL Stúdió 1996.
Boda Sarolta
Szerkesztő, 1978-ban szerzett pedagógusi, majd 1989-ben az ELTE szociológia szakán diplomát. A 90-es években lett újságíró és televíziós szerkesztő. Lovass Ferenc rendezővel közösen készítették dokumentumfilmjeiket elsősorban Erdélyről, majd a magyar emigrációról, a külföldön diaszpórában élő magyarságról, és többek közt a Nepálban élő magarokról is. A BL Stúdió vezetőjeként több kulturális rendezvényt szervezett, előadásokat tartott. 1997-től 2011-ig a Magyar Televízió szerkesztője volt. A Turán c. lap életre keltésében szerkesztőként vett részt.
Gondos Béla - Zarándokhelyek a Kárpát-medencében
Magyarországon nagyon sok szent hely vonzza a zarándokokat. Megismerkedünk a csíksomlyói, máriaradnai, máriapócsi és még sok más kegyhellyel.
Gondos Béla
A fővárosban sokak által, régóta ismert „könyves ember”, „dokumentáló”, civil kutató. Őseitől örökölte a Kárpát Haza szeretetét, és a megismerési vágy által hajtva szinte minden zugát bejárta. Évtizedek óta önerőből járja Magyarország határon kívüli tájait, autodidakta módon gyűjti és fotózza az építészeti, művészeti emlékeit. A magyarság és rokonnépeinek emlékeit kutatva bejárt vagy 40 országot. Különleges élményként élte meg a moldvai csángók életének megismerését. Az élményeket nemcsak magának, hanem másoknak is gyűjti, ezért előadásokat, úti beszámolókat tart, ismertetéseket ír épített örökségünkről. Arról kevesen tudnak, hogy a rendszerváltozás előtt tiltott irodalmat terjesztett.
Helyszínek:
TIT Stúdió Egyesület
1113 Budapest, Zsombolyai u. 6.
AVE Kiállítóház
1065 Budapest, Hajós utca 21.
Belépő:
Elővételben (e-mailes jegyrendelés) az előadás napjáig 1.500,- Ft
Helyszínen és az előadás napján 2.000,- Ft
Előadásainkon HELYFOGLALÁS ÉRKEZÉSI SORRENDBEN!
Helyet előzetes regisztrációval biztosítunk!
Regisztráció, jegyrendelés:
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
;
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
(előadás címe, az Ön neve, jegy darabszám)
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
(előadás címe, az Ön neve, jegy darabszám)
Információ, jegyvétel: 20/312-5925
Személyes jegyvételi lehetőség az előadás napjáig AVE Kiállítóház (1065 Budapest, Hajós utca 21.)
„…Én is világot hódítani jöttem,
s magamat meg nem hódíthatom,
csak ostromolhatom nehéz kövekkel,
vagy ámíthatom és becsaphatom.
Valaha én is úr akartam lenni;
ó bár jó szolga lehetnék!
De jaj, szolga csak egy van: az Isten,
s uraktól nyüzsög a végtelenség…”
(rész. Weöres S.: Rongyszőnyeg 13)
|
